Népszabadság, 1988. november (46. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-29 / 284. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 1,80 Ft NÉPSZABADSÁG 1988. november 29., kedd AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XLVI. évfolyam, 284. szám I /­­ T. Ipartúrán Romániában • (6. oldal) Az SZKP Központi Bizottsága a politikai reformról tárgyalt Ma kezdődik a Legfelsőbb Tanács rendkívüli ülésszaka ( MOSZKVAI TUDOSÍTÓNKTÓL ) vitelét, a legfontosabb kérdéseknek a különféle társadalmi érdekek is- Egynapos ülést tartott Moszkva­­gyelembevételével való megoldását, bár az SZKP Központi Bizottsága, megerősítik a hatalommal való visz­­amelyen a középpontban a politi­­szaélés, az önkényeskedés elleni ga­­kai intézményrendszer reformja állt f­ranciákat. A központi bizottság — Ugyanerről a kérdéskörről lesz szó hangzik a határozatban — nagy­on­­ú Legfelsőbb Tanács ma, kedden túlságának tartja a népképviselők megnyíló rendkívüli ülésszakán, megválasztását, majd a Szovjetunió amelyen Mihail Gorbacsov mond népképviselői kongresszusának meg­­beszédet, alakítását. Ehhez új módon, a de-A KB-ülésen a politikai intez­­mokrácia kultúrájával felvértezve, a tenyrendszer reformjáról Mihail szocialista erkölcsöt tiszteletben Gorbacsov tartott beszámolót, és ő tartva kell közelíteni, és így kell le­foglalta össze a vitát is, amelyen bonyolítani a választásokat, meg­­összesen tizenegyen szólaltak fel, szervezni a választási kampányt, többek között V. Scserbickij, az Uk- Gyökeresen változtatni kell a vá­rán KP KB első titkára, V. Valjas lasztási kampány jellegén, szakítva észt és A. Vezirov azerbajdzsáni el- a formalizmussal, versenyeztetve a fő titkár,­­valamint V. Vorotnyikov, jelölteket. az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsa A határozat kitér a politikai fő­­elnökre, formot kísérő, az államhatalom be-A KB-plénum határozatban fog­­lyi szerveinek átalakítását előmoz­­lalt állást a Legfelsőbb Tanács ülé­­dító munkára, a szovjet föderáció sén megvitatandó két törvényjavas­ megoldásra érett problémáira. Hang­­jatról, amelyek az alkotmánymódo­­súlyozza az SZKP országos pártkon­­sítással, valamint a választási rend­­ferenciája a nemzetiségi kérdéssel szerrel foglalkoznak. A dokument kapcsolatos döntések meghatározó tum­ban rámutatnak a lefolytatott szerepét. A tervbe vett alkotmány­széles körű társadalmi vita jelentős módosítás erre vonatkozó részei kép­­ségére, valamint arra, hogy a két cián rámutat: kiindulási alapként a törvény a politikai rendszer reform­­pártnak azt az irányvonalát kell te­­jának első szakaszát szabályozza kinteni, amely a tagköztársaságok, majd. A javasolt al­kotmánymódost­ az autonóm formációk jogainak lá­tások biztosítják az államügyek nyílt (Folytatás a 3. oldalon.) EGYIPTOM ÉS JORDÁNIA HIVATALOSAN IS KÉRTE Az ENSZ helyezze át a palesztin vitát Genfbe Elítélik Arafat amerikai vízumának megtagadását ( WASHINGTONI TAPOLITONKTÚI ) Egyiptom és Jordánia hétfőn hi­vatalosan is kérte az Egyesült Nem­zetek Szervezetét, hogy rendezzenek speciális ülést a svájci Genfben a palesztinkérdésről, s ezáltal tegyék lehetővé Jasszer Arafat, a Palesz­tinai Felszabadítási Szervezet veze­tője számára, hogy felszólalhasson. Az Egyesült Államok szombaton megtagadta a vízumot Arafattól, s emiatt nem tud részt venni az ere­detileg New Yorkba e hétre terve­zett vitában. Az amerikai döntést sok állam bírál­ta. Az Egyesült Nemzetek szóvivője Javier Perez de Cuellar főtitkár nevében elítélte a lépést. A főtitkár, mondta a szóvivő, úgy véli, a döntés „összeegyeztethetetlen a vendéglátó országnak az ENSZ székhelyéről kö­tött egyezményével”. A vízum meg­tagadásának időzítésre „sajnálatos, mivel a főtitkár véleménye szerint a Palesztin Nemzeti Tanács leg­utóbbi algíri ülése friss lehetősége­ket kínált a közel-keleti béke szem­pontjából”. Abu Ijad, Arafat helyet­tese, a The Washington Postnak nyilatkozva egyébként ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy az amerikai külügyminisztérium döntése „báto­rítja a szélsőségeseket és a mérsé­kelt palesztinokat megalázó helyzet­be hozza azok után, amit a béke ügyéért Algírban tettek”. Az ame­rikai külügyminisztérium úgy ér­velt: Abu Abbasznak, az Achille Lauro nevű utasszállító hajó fel­tételezett elrablójának jelenléte a Palesztin Nemzeti Tanács algíri ülé­sén közrejátszott abban, hogy Ara­fattól megtagadták a vízumot. Abu Ijad hangsúlyozta: Abbasz jelen volt ugyan, de mivel elutasította a tanács minden határozatát, gyakor­latilag önmagát vonta ki a döntés­­hozatali folyamatból. Az Arab Liga New York-i szóvi­vője szeriint az ENSZ-közgyűlés többségi szavazáson dönti majd el, átviszi-e New Yorkból a palesztin­kérdés vitáját Genfbe. Ezt a lépést, ha bekövetkezik, „az amerikai poli­tika nemzetközi megbélyegzésének” értékelte a szóvivő. Elmondta, hogy a genfi ülés legkorábban december végén, január elején kezdődhetne a svájci városban, mert egy hónapi szervezőmunkára szükség van. Kereszty András (Az amerikai döntés nemzetközi fogadtatásáról szóló összeállításunk a 2. oldalon.) Scowcroft az amerikai katonai kiadások csökkentését javasolja Az új amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó szerint a következő 5 év­ben legalább 300 milliárd dollárral kell csökkenteni az amerikai kato­nai kiadásokat. Brent Scowcroftot hétfőn a The New York Times idéz­te. Mind az államháztartás helyzete, mind a közvélemény —, s ezzel a törvényhozás — hangulata elenged­hetetlenné teszi a védelmi költség­­vetés jelentős csökkentését, átcso­portosítását, mutatott rá a lap. George Bush, a megválasztott el­nök a kampányban valamennyi, Reagan általi kezdeményezett új fegyverkezési program folytatása mellett foglalt állást. Scowcroft sze­rint e programokat felül kell vizs­gálni, és dönteni kell többek között arról, megépítsék-e és tel­epítsék-e a Midgetsman, illetve MX típusú ha­dászati rakétákat. Amennyiben a mozgatható indítóállású új rakéták mellett döntenek, el lehet tiltani a tengeralattjáróról indítható manő­verező robotrepülőgépeket. Az utób­bi fegyver az egyik fő akadály a hadászati fegyverzetkorlátozási tár­gyalásokon. Jóllehet Scowcroftnak (és Bush­­nak, akinek a kampányban tanács­adója volt) kétségei vannak a reaga­ni űrvédelmi terveket illetően, ő is pártolja a fejlett katonai technoló­giát a szovjet haderők számbeli fö­lényének kiegyenlítésére, írta a lap. E technológia költségei mindeneset­re meghaladhatják az ország lehe­tőségeit: a múlt héten nyilvánosan is bemutatott Stealth („lopakodó”) bombázó darabja félmilliárd dollár­ba kerül — annyiba, mintha szín­aranyból készülne, míg az „olcsóbb” B—1 típusú bombázóból a tervezett száz darab költsége 28 milliárd. Az amerikai közvéleménynek je­lenleg csak 15 százaléka tartja szük­ségesnek a katonai kiadások növe­lését — 1980-ban még többsége volt az ilyen terveknek. (MTI) A kormány és a SZOT megállapodása a jövő évi bér- és nyugdíjemelésről 1989. januárban kerüljön az Országgyűlés elé a sztrájktörvény javaslata . Arra számítottam ugyan, hogy eredeti javaslatunkat nem fogadja el a SZOT, de arra nem, hogy a jövőre tervezett kétmilliárdos központi bér­­intézkedésnek a dupláját kell fel­használnunk. Ez jelentős tervezési átcsoportosításokat követel. Kétség­telen, hogy a tervezésnek vannak bi­zonyos tartalékai. A kölcsönös en­gedményként megállapodott közel négymilliárdos központi béremelés forrását innen és a támogatások csökkentéséből kell előteremteni. — Ezt Hoós János, az Országos Terv­hivatal elnöke mondta. Sándor László, a SZOT közgazda­­sági titkára pedig ezt: — Sikernek tartom, hogy igen kemény tárgyalá­son olyan kompromisszum jött létre, amely segítheti a jobb társadalmi közös megegyezést. Számunkra ma ez talán a legfontosabb. A Népszabadság munkatársának kérdéseire a Parlament miniszterta­nácsi termében válaszolt a két meg­kérdezett, közvetlenül azután, hogy csaknem négyórás — helyenként igen feszült — vita után véget ért a kormány és a SZOT képviselőinek tegnapi tanácskozása. A megbeszé­lés bevezetőjeként az egymás mel­lett helyet foglaló két delegációve­zető, Pozsgay Imre és Nagy Sándor mondott rövid megnyitót. A SZOT főtitkára azt hangsúlyozta: " A szakszervezetek nyomatékosan kérik, további terheket ne hárítsanak a la­kosságra, a kormány keresse a ter­hek megosztásának egyéb lehetősé­geit is, így például a katonai kiadá­sok további mérséklését, a nagybe­ruházások időbeni széthúzását, a veszteséges gazdálkodás támogatá­sának nagyobb mértékű leépítését. Pozsgay Imre államminiszter le­szögezte: — A kormány—SZOT ta­lálkozók után világos állásfoglaláso­kat kell közzétenni, hogy egyik fél­nek se legyen módja saját ízlése sze­rint értelmezni azokat. Mint mon­dotta, a kormánynak a rossz gazda­sági helyzetben is jók a tárgyalási pozíciói, olyan értelemben, hogy nem kívánja viselni a felelősséget azért a korszakért és azokért a tévedése­kért, amelyek az ország gazdasági válságához vezettek.­­ Az állammi­niszter nem hagyott kétséget afelől, hogy a kormánynak is érdeke az erős, határozott szakszervezeti moz­galom, mert csak a kemény, de tárgy­szerű vitákban kiérlelt okos komp­romisszumok válhatnak az ország ja­vára. Kompromisszumokban nem is volt hiány, hiszen a három fő témacso­port, amelyet a tárgyaló felek napi­rendre tűztek, különböző elképzelé­sekben testesült meg. A három té­ma: a Munka Törvénykönyvének módosításával összefüggő kérdések, az 1989. évi népgazdasági terv főbb költségvetés-politikai pontjai és a foglalkoztatáspolitikai elképzelések voltak. Ez utóbbi, részben időhiány, részben további szakértői munka szükségessége miatt most lekerült a tanácskozás napirendjéről. Az első komoly érvpárbaj a Mun­ka Törvénykönyvének módosításával kapcsolatban a kollektív szerződések körül zajlott. Halmos Csaba állam­titkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal vezetője megismételte a kor­mány véleményét, hogy ne legyen kötelező a kollektív szerződések meg­kötése. A SZOT nevében szóló Kó­­sáné Kovács Magda titkár a mun­kavállalók jogainak háttérbe szorí­tását vélte felfedezni a kormányzati szándék mögött. Hosszú vita után Pozsgay Imre kompromisszumot ajánlott a tekintetben, hogy ne for­málisan tegyék kötelezővé a kollek­tív szerződést, hanem dolgozzanak ki olyan mechanizmust, amely mind­két fél — munkáltató és munkavál­laló — részéről érdekeltséget támaszt a kollektív szerződés iránt. A rész­vevők elfogadhatónak tartották ezt az ajánlatot. A bizalmiak egyetértési jogáról szintén ütköztek a nézetek, a nézetkülönbség fennmaradt, to­vábbi tárgyalást tartanak szükséges­nek. A sztrájkjogról folyó vita két pont körül kristályosodott ki. Az egyik: a Munka Törvénykönyve szabályoz­za-e a sztrájkjogot, a másik: decem­berben vagy januárban kerüljön-e a törvény a parlament elé. A kormány a nyugodt hangnemű, de érvrend­szerében rendkívül markáns vita után a házigazda tisztét betöltő ál­lamminiszter kompromisszumos ajánlatát elfogadva, úgy döntött, a munnkabeszüntetési jogot önálló tör­vény szabályozza; ennek tervezete 1989 januárjában kerüljön az Or­szággyűlés elé. A sztrájk a munkál­tatók és a munkavállalók közötti feloldhatatlannak látszó ellentétek megoldására irányuljon, és a törvény ne adjon lehetőséget a politikai sztrájkra. A Munka Törvényköny­vének módosítását szintén a januári ülésszak elé terjesztik, úgy, hogy a kollektív szerződés szabályozására a jelenlegi tárgyaláson megkötött kompromisszum alapján áthidaló ja­vaslatot dolgoznák ki. Távol álltak az elképzelések a Hoós János által előterjesztett 1989. évi­­ népgazdasági terv életszínvonal- és bérpolitikai elgondolásaitól is. Eb­ben a kérdésben — mint Pozsgay Imre a tanácskozáson megjegyezte — jó ideig állóháború alakult ki, egyik fél sem engedett eredeti el­képzeléseiből. Röviden: a kormány 1989-re kétmilliárd forintnyi köz­ponti béremelésre látott lehetőséget az egészségügyben, az oktatásban és (Folytatás a 3. oldalon.) A kormány és a SZOT képviselői a tárgyalóasztalnál. BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE Jó lehetőségek a Malajziával való kapcsolatok fejlesztésére Várkonyi Péter tárgyalásai Kuala Lumpurban (Kiküldött tudósítónktól.) Az államközi kapcsolatok fejlődése mind jobb lehetőségeket nyújt a ma­gyar—malajziai gazdasági együttmű­ködés kölcsönösen előnyös bővítésére. Ez tűnt ki Várkonyi Péter külügymi­niszter hétfőn kezdődött Kuala Lum­­pur-i tárgyalásain. A magyar diplomácia vezetője hi­vatalos látogatásának első napján találkozott Mahathir Mohamad mi­niszterelnökkel. A véleménycsere tükrözte: az elmúlt néhány eszten­dőben kialakult jó államközi kap­csolatok kedvező alapot nyújtanak az együttműködés dinamikus fejlesz­téséhez, ami mindkét félnek szándé­ka és érdeke. A nézetek hasonlóságáról tanúsko­dott Várkonyi Péter és Abu Hassan Omar külügyminiszter véleménycse­réje is. Megállapították, hogy a két ország eltérő földrajzi és politikai helyzete ellenére egyként támogatja a nemzetközi biztonság és a lesze­relés alapkérdéseinek megoldását, a regionális konfliktusok igazságos po­litikai rendezését. Malajziai részről részletesen kifejtve a kambodzsai kérdésről alkotott véleményt, el­mondták: Kuala Lumpur üdvözli a khmer felek nemzeti megbékélési tárgyalásait, a külső beavatkozástól mentes, nemzetközi garanciákkal alátámasztott politikai rendezést. Várkonyi Péter aláhúzta: Magyar­­ország üdvözli a délkelet-ázsiai bé­keövezet, illetve atomfegyvermentes térség tervét, amelyek közül az előb­bit éppen Malajzia indítványozta. Megállapodtak, hogy a jövőben a két külügyminisztérium rendszeresen konzultál egymással. Szóba került a kétoldalú kapcso­latok fejlesztésének néhány kérdé­se. Elvi megállapodásra jutottak a kettős adózás megszüntetéséről szó­ló, illetve egy bankközi egyezmény létrehozásáról. Egyetértettek abban, hogy erősíteni kell a kulturális és műszaki-tudományos kapcsolatokat. Magyar részről javaslat hangzott el arra, hogy vízumkönnyítésekkel és légijárat létesítésével is formálódja­nak jobb feltételek a közös szándé­kok valóra váltására. A kereskedelmi és gazdasági koo­peráció kor­krét kérdéseiről esett szó azokon a további találkozókon, ame­lyeken Várkonyi Péter a malajziai alap- és nyersanyagipari, illetve a pénzügyminiszterrel tárgyalt. Két év alatt megnégyszereződött Magyarország malajziai exportja, amely ma ötmillió dollár, de a ki­látások biztatóak. Mindkét fél közös szándéka, hogy a jelenlegi malajziai aktívumot a kereskedelem bővítésé­vel, korszerű, akár vegyesvállalati formák alkalmazásával egyensúlyoz­za. Ezen túlmenően Kuala Lumpur hasznos kaput nyithat a világ e gyor­san fejlődő térsége felé. Várkonyi Péter kedden újabb gazdasági és üz­leti vezetőkkel folytat tárgyalásokat Malajziában. Füzes Oszkár

Next