Népszabadság, 1988. november (46. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-29 / 284. szám

2 Az Ara­fat beutazását tiltó döntéssel az Egyesült Államok elszigetelte magát Világszerte ellenérzést, bírálatot váltott ki az a washingtoni döntés, hogy megtagadják a vízumot Jasz­­szer Arafattól, a PFSZ V. B. elnökétől, aki az ENSZ-közgyűlésnek a palesz­tinkérdéssel és a Közel-Kelettel kap­csolatos vitáján szeretett volna fel­szólalni. — Az ENSZ közgyűlésének meg kell hallgatnia Arafatot, és a világ­­szervezet megteszi az ehhez szüksé­ges intézkedéseket, mihelyt az arab államok csoportjától ilyen kérés ér­kezik hozzá — jelentette be hétfőn a közgyűlés 43. ülésszakának elnöke, Dante Caputo argentin külügyminisz­ter. Az arab államok ENSZ-csoportja 24 órán belül hivatalosan kéri, hogy a világszervezetnek a palesztinkér­désről folytatandó vitája helyszínét helyezzék át Európába — közölte hétfő este Bagdadban Jasszer Arafat. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök a döntés megváltoztatására hívta fel Ronald Reagant és George Shultzot — jelentette kairói tudósítónk, Eszes Tibor. — A két politikus hosszasan tárgyalt a PFSZ és a palesztin nép ügyének megsegítéséről. Mubarak nyilatkozatában megismételte, hogy „mély sajnálattal” értesült a wa­shingtoni döntésről, amelyet remé­nyei szerint az amerikai vezetők fe­lül fognak vizsgálni. Egyiptom és Irak után hétfőn Al­géria is lemondta külügyminiszteré­nek tervezett New York-i útját. Moa­­mer Kadhafi líbiai vezető pedig egye­nesen odáig ment, hogy az arab ál­lamfőket a Washingtonhoz fűződő kapcsolatok megszakítására szólítot­ta fel. Kadhafi egyidejűleg levelet intézett valamennyi ENSZ-tagország vezetőihez, sürgetve a világszervezet székhelyének áthelyezését. Husszein jordániai uralkodó hét­főn Ammanban Sedli Klibivel, az Arab Liga főtitkárával országa és a pánarab szervezet fellépését egyez­tette az új helyzetben. A hásemita uralkodó vasárnap már megállapo­dott Hoszni Mubarakkal, hogy kez­deményezik az ENSZ-vita színhelyé­nek áthelyezését. Szíria nevében Faruk as-Saraa kül­ügyminiszter azt hangoztatta, szá­mára semmi meglepő nincs az ame­rikai döntésben. Damaszkusz — je­lentette ki — jól ismeri az amerikai —izraeli stratégiai szövetség erejét, amely csak tovább nőtt Ronald Rea­gan elnöksége idején. Szaúd-Arábia mélységes szomorú­ságának és nagy meglepetésének adott hangot az amerikai külügymi­nisztérium döntése nyomán. Izrael nagy elégedettséggel — Si­mon Peresz külön is, George Shhultz­­nak küldött üdvözlő távirattal — rea­gált a washingtoni döntésre. A The New York Times sok ENSZ-diplomata egybehangzó véle­ményét idézi arról, hogy George Shultz amerikai külügyminiszter döntése Izrael s amerikai zsidó szervezetek nyomásának is betudha­tó, és veszélyes precedens. Washing­ton jogot formál arra, hogy bár­mely külföldi vezetőtől megtagad­ja a részvételt ENSZ-üléseken, azért, mert nem ért egyet az illető politikai véleményével. Az amerikai diplomácia melléfo­gásának minősítette hétfőn a TASZSZ a washingtoni lépést, és an­nak esetleges következményeivel foglalkozva megállapította: Arafat beutazásának megakadályozása óha­tatlanul megnehezíti a közgyűlés mostani ülésszakának a Közel-Kelet­tel és a palesztinkérdéssel kapcso­latos munkáját. A kommentár figye­lemre méltónak mondta, hogy a dön­tés révén egységbe tömörülve tilta­koznak radikális és mérsékelt arab államok, hisz olyanok is elítélik most Washingtont, amelyek egyébként szo­ros kapcsolatban állnak az Egyesült Államokkal. Az NSZK kormánya helytelenítet­te a döntést. Friedhelm Ost állam­titkár, a bonni kabinet szóvivője hétfői sajtóértekezletén kijelentet­te: Washington figyelmen kívül hagyta az ENSZ univerzális béke­fenntartó szervezetként vállalt fel­adatát mint a nemzetközi konflik­tusok megvitatásának és elsimítá­sának fórumát. Ezért az NSZK kor­mányának véleménye szerint az amerikai döntés nem alkalmas a közel-keleti békefolyamat előmoz­dítására. A francia külügyminisztérium szó­vivője emlékeztetett rá. Arafatnak régebben engedélyezték, hogy New Yorkba látogasson; most teljesen rendjén levő lenne, ha megkapná a beutazási engedélyt, ami összhang­ban lenne az ENSZ és az Egyesült Államok közötti szerződéssel is. A brit külügyi szóvivő szerint a beutazási engedély megadása ugyan Washington ügye, de — mint mon­dotta —. London szívesen hallotta volna Arafat szájából, hogy a PFSZ támogatja a 242-es és 338-as határo­zatokra alapozott rendezést, és le­mond a terrorizmusról. Az olasz külügyminisztériumban kifejezték Róma mély megdöbbené­sét, hangoztatva reményüket, hogy a problémát megoldják. Az amerikai lépés szerintük is gyengítené a PNT algíri ülésszakán kialakult mérsé­kelt irányvonalat. II. János Pál pápa vasárnap Rómába látogató zarándo­kok előtt úgy foglalt állást, hogy Iz­raelnek pozitív lépésként kellene ér­tékelnie a zsidó állam közvetett el­ismerését tartalmazó algíri döntést. Pekingi tudósítónk, Bócz Sándor szerint a kínai külügyminisztérium szóvivője hétfőn sajnálkozását fejez­te ki a lépés miatt, hangsúlyozva, hogy az amerikai kormány döntése megsérti az ENSZ és a világszerve­zetnek otthont adó Egyesült Államok ide vonatkozó megállapodását, és semmiképpen sem segíti a közel­­keleti kérdés békés rendezését szol­gáló erőfeszítéseket. Magas rangú izraeli diplomata meglepetésszerű látogatása Moszkvában Moszkvába érkezett Avraham Tamir, az izraeli külügyminisztéri­um főigazgatója — jelentette be hétfői sajtóértekezletén Geraszimov szovjet külügyi szóvivő, hozzátéve, hogy Tamir magánszemélyként,­ tu­ristavízummal érkezett a szovjet fő­városba. Geraszimov kitért annak megválaszolása elől, találkozik-e az izraeli diplomata­­hivatalos szovjet személyiségekkel. A jeruzsálemii rádió szerint — amely az izraeli külügyminisztéri­um szóvivőjét idézte — Tamirnak a szovjet fővárosban tett „meglepe­­­tésszerű” látogatása tisztán techni­kai jellegű — jelentette kairói tu­dósítónk, Eszes Tibor. Eszerint hi­vatalosan Avraham Tamir — aki­nek személyében 1967 óta a leg­magasabb rangú izraeli kormány­tisztviselő utazott most Moszkvába — „a helyszínen tájékozódik az ott dolgozó izraeli konzuli küldöttség munkafeltételeiről”. Az idézett szó­vivő szerint a delegációnak, amely július óta tartózkodik Moszkvában, semmilyen problémája nincs a szov­jet tisztségviselőkkel. Az idézett szóvivő egyúttal meg­ismételte a televízióban már va­sárnap este elhangzott beismerést, miszerint Tamir előzetesen senkit nem tájékoztatott moszkvai látoga­tási szándékáról, arról a kormány egyetlen tagja, így Simon Peresz, a leköszönő külügyminiszter vagy Ji­­chak Samir, a volt s a kormányala­kítással ismét megbízott miniszter­­elnök sem. A televízió szerint Si­mon Peresz a hír hallatán kijelen­tette: elképeszti őt e fejlemény. A Jeruzsálemben most közöltek sze­rint Avraham Tamir — akinek hi­vatalos úti célja Mozambi­k lett vol­na — Amszterdamban, az ottani szovjet külképviseleten turistavízu­mot kapott, s azzal utazott 36 órá­ra Moszkvába. Tamir Izraelt mind­erről csak az utolsó pillanatban, közvetlenül a holland nagyváros el­hagyása előtt tájékoztatta. Kompromisszum esetén a Kaukázuson túl is bevonható a hagyományos leszerelésbe A Varsói Szerződés és a NATO hu­szonhárom tagállamának képviselői hétfőn Bécsben újabb konzultációt tartottak a tervezett európai hagyo­mányos leszerelési tárgyalások man­dátumának kidolgozásáról. A megbe­szélésen Jurij Kaslev szovjet nagykö­vet a tárgyalások területi hatályáról szólva ismertette a VSZ kompromisz­­szumos elképzeléseit az intézkedési övezetbe kerülő, a tárgyalópartnerek által eddig még nem rögzített török­­országi ázsiai területeket illetően. Közölte: a kompromisszum elfogadá­sa esetén a Szovjetunió hajlandó egész Kaukázuson túli területét be­vonni az övezetbe. Jól értesült körök szerint a hagyo­mányos európai erők leszerelési tár­gyalásaira szóló mandátum túlnyomó része már elkészült. Az okmány to­vábbra is megoldásra váró kérdései közül — a területi hatály témáján kívül — a legfontosabb a leendő VSZ—NATO-tárgyalások és a 35 ál­lam részvételével a bizalomerősítés­ről folytatandó tanácskozás kapcso­latának szabályozása. (MTI) Ceausescu történelmi kérdésekről és a nemzetiségek helyzetéről ( BUKARESTI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Nicolae Ceausescu, az RKP főtit­kára, az RSZK elnöke hétfőn Bu­karestben a központi bizottság há­romnaposra tervezett kibővített ülé­sén közel ötórás beszédet mondott, amelyben elsősorban belpolitikai és ideológiai kérdéseket elemzett. Ki­tért a nemzeti kérdésre. .Azt mond­ta, hogy 1918-ban, amikor „Erdély egyesült Romániával”, kialakult, véglegessé vált „az egységes román nemzeti állam”. Azt is hozzátette, hogy­ a történelem folyamán, a kül­földi fennhatóságok idején, Romá­nia területén más nemzetiségek is letelepedtek — ezek között említet­te a magyarokat is. Ceausescu sze­rint az RKP, amely mindig a nem­zetiségek egyenlőtlensége ellen küz­dött, úgy ítéli meg, hogy a szocia­lizmusban ezt a problémát véglege­sen megoldották. Mint fogalmazott, Romániában az állampolgárok nem­zetiségre való tekintet nélkül egyen­­lőek, egyenlő jogokkal rendelkeznek, és közösek a kötelezettségeik is. Románia arra törekszik, hogy kiala­kuljon az országban a „homogén dolgozó nemzet”. A „szisztemat­izálásról” ezúttal úgy beszélt, hogy nem használta a falvak felszámolásáról korábban hir­detett programok „téziseit”. A vá­rosokba való áramlás hatására — szavai szerint — néhá­ny falu ki­ürült. Szólt arról, hogy a vidék fej­lesztését továbbra is szorgalmazzák, beleértve néhány megyében olyan községeket is, amelyekben az utób­bi időben csökkent a lakosok szá­ma. Oltványi Ottó NÉPSZABADSÁG 1988. november 29., kedd Összekapcsolódott a Szojuz TM—7 és a Mir Hétfő este, magyar idő szerint 18 óra 16 perckor összekapcsolódott a Szojuz TM—7 űrhajó és a Mir űrál­lomás. Az űrhajó szovjet—francia legény­ségét, Alekszandr Volkov parancsno­kot, Szergej Krikaljov fedélzeti mér­nököt és Jean-Loup Chrétien kutató űrhajóst kitörő örömmel fogadta a Föld körül keringő „űrlaboratórium” három lakója: a közel egy éve ott dolgozó Vlagyimir Tyitov és Musza Manarov, valamint Valerij Poljakov orvos-űrhajós, aki az afgán—szovjet közös űrrepülés tagjaként érkezett a Mirre. Az összekapcsolás alkalmából szívélyes üdvözletét küldte a Mir űrállomáson tartózkodó öt szovjet és egy francia űrhajósnak Mihail Gorbacsov pártfőtitkár-államfő. A Szojuz a tudományos kísérletek­hez szükséges műszereken, berende­zéseken kívül szokás szerint levele­ket, friss gyümölcsöt és zöldséget is vitt a Mir három űrhajósának. A TASZSZ jelentése szerint mind a hat űrhajós közérzete jó, az össze­kapcsolás művelete rendben zajlott le. (MTI) JUGOSZLÁVIA NEMZETI ÜNNEPÉN A jelen viszonyok ismeretében nem könnyű az ünnepi alkalomból kö­szöntőt írni, igaz, e viszonyok köze­pette bizonnyal még nehezebb ün­nepelni. Ám most negyvenöt éve lé­nyegesen bonyolultabb politikai és gazdasági helyzetben, a háború kel­lős közepén Jugoszlávia nemzetei­nek legjobbjai a boszniai Jajce vá­rosában mégis képesek voltak arra, hogy lerakják a föderatív szocialista Jugoszlávia alapjait. November 29-e, a köztársaság napja Jugoszlávia minden lakóját, Jugoszlávia minden barátját arra emlékezteti: a nem­zetek egységbe forrt közössége, az irgalmatlan náci hadigépezet által létében fenyegetve is, képes volt meglátni az eljövendő győzelmet, s felvázolni az ország győzelem utáni arculatát. Mostanában politikai konfliktusok­ról, nemzetiségi villongásokról, ro­hanó inflációról, ingatag gazdasági helyzetről érkeznek hírek Jugoszlá­viából. Vezetők kérik felmentésüket, majd tömeggyűlések követelik visz­­szahívásukat, tüntetések és ellentün­tetések izzítják a­ közhangulatot, s teszik mind nehezebbé az égetően sürgős gazdasági reformok beveze­tését. A gazdasági helyzet az export számottevő növekedése és a fizetési mérleg viszonylagos stabilizálódása ellenére nem javul, az infláció mér­téke igencsak próbára teszi a társa­dalom tűrőképességét, a bérből és fizetésből élő dolgozó rétegek élet­­körülményei a májusi pártértekezlet keltette várakozásokkal ellentétben inkább romlottak. Mint a fentiekből kitetszik, Jugo­szláviának most komoly gondokkal kell megbirkóznia. Az ország nem­zeti ünnepén azt kívánjuk déli szom­szédaink minden nemzetének és nemzetiségének: a negyvenöt év előtti jajcei döntés szelleméből me­rítsenek erőt mai nehézségeik meg­oldásához. Nincs kétségünk afelől, hogy Jugoszlávia kommunistáiban, haladó erőiben megvan a kellő szi­lárdság a bajok progresszív, békés megoldásához. Ennek jegyében kö­szöntjük Jugoszláviát nemzeti ünne­pén. * * * Grósz Károly, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt főtitkára, Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság nemzeti ünnepe, a köztársaság napja alkalmából táv­iratban üdvözölte Sztipe Suvart, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének Rudolf Sova, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság buda­pesti nagykövete hazája nemzeti ün­nepe alkalmából hétfőn fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Pest Megyei Párt­­bizottság első titkára, Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára, Medgyes­elnökét, Raif Dizdarevicset, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság Elnökségének elnökét és Bran­­ko Mikulicsot, a szövetségi végre­hajtó tanács elnökét. Stadinger István, az Országgyűlés elnöke ugyancsak táviratban köszön­tötte Dusán Popovszkit, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Nemzetgyűlése elnökét. Gy Péter miniszterelnök-helyettes, Katona Imre, az­­Elnöki Tanács tit­kára, Horváth István belügyminisz­ter és Andrikó Miklós kereskedelmi minisztériumi államtitkár. Megjelent hazánk közéletének sok más képvi­selője, valamint a budapesti diplo­máciai képviseletek több vezetője és tagja. (MTI) * * * ALBÁN ÉVFORDULÓK Albánia népe sorsdöntő történelmi évfordulókra emlékezik e napokban. 1912. november 28-án csaknem négy és fél évszázados török uralomnak vetett véget az albán függetlenség kikiáltása. 1944. november 29-én a kommunisták vezette partizánhábo­rú felszabadította az országot a fa­siszta megszállás alól. A nemzeti önállóságért és az ide­gen betolakodók ellen vívott sok em­­beröltőnyi küzdelem diadala után azonban ismét létfontosságú felada­tok megoldására kellett összpontosí­tani: az Európában szinte példátlan mértékű elmaradottság, az örökölt vallási megosztottság és törzsi ere­detű ellentétek felszámolására. Gondjainak leküzdéséhez és a mo­dern társadalom kiépítéséhez Albá­nia a szocialista utat választotta. Albánia ma újabb útkeresés kor­szakát éli. Új jelenségek figyelhetők meg az albán diplomáciában is. Is­meretes, hogy az ország a korábbi évtizedekben — nem függetlenül a belső megpróbáltatásoktól — jelen­tősen leszűkítette külkapcsolatait. Albánia volt földrészünkön az egyet­len ország, amely nem vett részt a helsinki európai biztonsági és együtt­működési értekezleten. Tirana ma több mint száz állammal tart fenn diplomáciai kapcsolatokat, s széle­sednek kereskedelmi és más jellegű kapcsolatai. Több mint negyedszázad után ked­vező változásoknak lehetünk tanúi Albánia és a szocialista országok vi­szonyában. A kétoldalú együttmű­ködés fejlesztésére hazánk és Albá­nia éppen a napokban egyezett meg a diplomáciai képviseletek újból nagyköveti rangú vezetéséről. Együttműködésünk alakulására re­mélhetőleg kedvező hatást gyakorol­nak majd bővülő kapcsolataink a ke­reskedelem, a kultúra és az egész­ségügy területén. Ennek jegyében köszöntjük Albániát felszabadulásá­nak 44. és nemzeti függetlensége ki­kiáltásának 76. évfordulóján. * Straub F. Brúnó, az Elnöki Ta­nács elnöke, táviratban üdvözölte Ramiz Aliát, az Albán Szocialista Népköztársaság Népi Gyűlése El­nökségének elnökét, Albánia nemze­­ti ünnepe, felszabadulásának 44. év­fordulója alkalmából. (MTI) A PAP bírálta Walesa és Jankowski antikommunista kirohanásait ( VARSÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Miochowicz kész szerdán a tv előtt találkozni Walesával — ezt erősítette meg a lengyel szakszervezeti szövet­ség elnöke hétfői sajtótájékoztatóján. Walesa viszont vasárnap antikom­­munista kijelentéseket téve Gdansk­ban kenyértöréssel fenyegetőzött. Hétfői nemzetközi sajtótájékozta­tóján Alfred Miocowicz, az OPZZ elnöke egyebek között kifejtette, hogy készen áll a Lech Walesával való, korábban szerdára tervezett tv­­vitára. Elmondta, hogy változatlanul az a véleménye, hogy a vitával kap­csolatos összes részletet elegendő az adás előtt megbeszélni. Lech Walesa, a feloszlatott Szoli­daritás egykori vezetője ezzel szem­ben kifejezetten támadóan lépett fel vasárnap a Szent Brigitta-templom kertjében összegyűlt mintegy kétezer fős hallgatóság előtt. Azzal vádolta az OPZZ elnökét, hogy meghamisít­ja a lengyel valóságot, s „cirkusz­nak” minősítette az OPZZ hét végén megtartott kétnapos országos ta­nácskozását. A PAP, a lengyel távirati iroda szerint Walesa kijelentései, beszédé­nek hangneme a Szolidaritás 1981-es radomi tanácskozására emlékeztetett — a Szolidaritás akkor voltaképpen elvetette a megegyezés lehetőségét az ország vezetésével, s nyílt, erő­szakos harcot hirdetett a hatalom megragadására. Walesa vasárnap egyebek között kijelentette, hogy „el­jött az ideje, hogy kenyértörésre vi­gyük a dolgot, merthogy ennek a rendszernek nincs jövője”. Hasonló hangnemben beszélt Jankowski, a Szent Brigitta-templom szélsőséges nézeteiről ismert papja is a vasár­napi misén, kijelentvén, hogy „a szo­cializmus rohadó doktrínák gyűjte­ménye”. Egyúttal arra szólított fel, hogy „Lengyelország szabaduljon meg a szomszédos országoktól való gazdasági függéstől”. „A lengyel szakszervezeti tömörü­lés egyetért a veszteséges üzemek bezárásával, de ezt csak a végső eset­ben alkalmazható eljárásnak tartja, egyúttal minden erejét latba fogja vetni az elbocsátott dolgozók érdekei védelmében, és követeli, hogy a le­hető legrövidebb idő alatt dolgozzák ki a munkahelyüket elvesztő dolgo­zók törvényes védelmének rendsze­rét” — áll a lengyel szakszervezeti mozgalom, az OPZZ hét végi kétna­pos országos értekezletén elfogadott és hétfőn nyilvánosságra hozott ha­tározatában. A dokumentum szerint az OPZZ nem egyezik bele a szociális jutta­tások és a közösségi fogyasztás csök­kentésébe, ellenzi a piaci egyensúly megteremtését csupán az árak és a bérek egyeztetése alapján, ehelyett a fogyasztási javak nagyobb kínála­A gyűlés végén egyébként jelen volt Spadolini, az olasz szenátus el­nöke, aki a helsinki záróokmányt aláíró országok parlamenti elnökei­nek tanácskozása alkalmából tartóz­kodott Lengyelországban. Spadolini a többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó beszédet mondani a szélsőséges, antikommunista jelsza­vakat skandáló tömeg előtt. K. Nyírő József tát szorgalmazza. A szakszervezetek követelik a munkástiltakozást egy­szerűbbé tevő (így a sztrájkok meg­hirdetését is megkönnyítő) módosí­tását a szakszervezeti törvénynek. Az állásfoglalás szerint a mozgalom kész elfogadni a szakszervezeti struktúra program- és szervezeti pluralizmusát a törvény szabta ke­retek között, de kitart az alapelv mellett: egy munkahelyen egy szak­­szervezet. Ellenzi azonban mindazok­nak a beavatkozási kísérletét a szak­­szervezeti ügyekbe, akik távol áll­nak a szakszervezetektől, a dolgo­zók társadalmától, s akik előtt a munkások problémái csak elméleti síkon ismertek. Az OPSZ javasolja a szakszervezeti törvény kiegészíté­sét a vétójoggal, és úgy határoz, hogy a lengyel parlamentben szakszerve­zeti frakciót hoz létre. (MTI) OPZZ-határozat a szakszervezetek feladatairól

Next