Népszabadság, 1988. november (46. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-29 / 284. szám
2 Az Arafat beutazását tiltó döntéssel az Egyesült Államok elszigetelte magát Világszerte ellenérzést, bírálatot váltott ki az a washingtoni döntés, hogy megtagadják a vízumot Jaszszer Arafattól, a PFSZ V. B. elnökétől, aki az ENSZ-közgyűlésnek a palesztinkérdéssel és a Közel-Kelettel kapcsolatos vitáján szeretett volna felszólalni. — Az ENSZ közgyűlésének meg kell hallgatnia Arafatot, és a világszervezet megteszi az ehhez szükséges intézkedéseket, mihelyt az arab államok csoportjától ilyen kérés érkezik hozzá — jelentette be hétfőn a közgyűlés 43. ülésszakának elnöke, Dante Caputo argentin külügyminiszter. Az arab államok ENSZ-csoportja 24 órán belül hivatalosan kéri, hogy a világszervezetnek a palesztinkérdésről folytatandó vitája helyszínét helyezzék át Európába — közölte hétfő este Bagdadban Jasszer Arafat. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök a döntés megváltoztatására hívta fel Ronald Reagant és George Shultzot — jelentette kairói tudósítónk, Eszes Tibor. — A két politikus hosszasan tárgyalt a PFSZ és a palesztin nép ügyének megsegítéséről. Mubarak nyilatkozatában megismételte, hogy „mély sajnálattal” értesült a washingtoni döntésről, amelyet reményei szerint az amerikai vezetők felül fognak vizsgálni. Egyiptom és Irak után hétfőn Algéria is lemondta külügyminiszterének tervezett New York-i útját. Moamer Kadhafi líbiai vezető pedig egyenesen odáig ment, hogy az arab államfőket a Washingtonhoz fűződő kapcsolatok megszakítására szólította fel. Kadhafi egyidejűleg levelet intézett valamennyi ENSZ-tagország vezetőihez, sürgetve a világszervezet székhelyének áthelyezését. Husszein jordániai uralkodó hétfőn Ammanban Sedli Klibivel, az Arab Liga főtitkárával országa és a pánarab szervezet fellépését egyeztette az új helyzetben. A hásemita uralkodó vasárnap már megállapodott Hoszni Mubarakkal, hogy kezdeményezik az ENSZ-vita színhelyének áthelyezését. Szíria nevében Faruk as-Saraa külügyminiszter azt hangoztatta, számára semmi meglepő nincs az amerikai döntésben. Damaszkusz — jelentette ki — jól ismeri az amerikai —izraeli stratégiai szövetség erejét, amely csak tovább nőtt Ronald Reagan elnöksége idején. Szaúd-Arábia mélységes szomorúságának és nagy meglepetésének adott hangot az amerikai külügyminisztérium döntése nyomán. Izrael nagy elégedettséggel — Simon Peresz külön is, George Shhultznak küldött üdvözlő távirattal — reagált a washingtoni döntésre. A The New York Times sok ENSZ-diplomata egybehangzó véleményét idézi arról, hogy George Shultz amerikai külügyminiszter döntése Izrael s amerikai zsidó szervezetek nyomásának is betudható, és veszélyes precedens. Washington jogot formál arra, hogy bármely külföldi vezetőtől megtagadja a részvételt ENSZ-üléseken, azért, mert nem ért egyet az illető politikai véleményével. Az amerikai diplomácia melléfogásának minősítette hétfőn a TASZSZ a washingtoni lépést, és annak esetleges következményeivel foglalkozva megállapította: Arafat beutazásának megakadályozása óhatatlanul megnehezíti a közgyűlés mostani ülésszakának a Közel-Kelettel és a palesztinkérdéssel kapcsolatos munkáját. A kommentár figyelemre méltónak mondta, hogy a döntés révén egységbe tömörülve tiltakoznak radikális és mérsékelt arab államok, hisz olyanok is elítélik most Washingtont, amelyek egyébként szoros kapcsolatban állnak az Egyesült Államokkal. Az NSZK kormánya helytelenítette a döntést. Friedhelm Ost államtitkár, a bonni kabinet szóvivője hétfői sajtóértekezletén kijelentette: Washington figyelmen kívül hagyta az ENSZ univerzális békefenntartó szervezetként vállalt feladatát mint a nemzetközi konfliktusok megvitatásának és elsimításának fórumát. Ezért az NSZK kormányának véleménye szerint az amerikai döntés nem alkalmas a közel-keleti békefolyamat előmozdítására. A francia külügyminisztérium szóvivője emlékeztetett rá. Arafatnak régebben engedélyezték, hogy New Yorkba látogasson; most teljesen rendjén levő lenne, ha megkapná a beutazási engedélyt, ami összhangban lenne az ENSZ és az Egyesült Államok közötti szerződéssel is. A brit külügyi szóvivő szerint a beutazási engedély megadása ugyan Washington ügye, de — mint mondotta —. London szívesen hallotta volna Arafat szájából, hogy a PFSZ támogatja a 242-es és 338-as határozatokra alapozott rendezést, és lemond a terrorizmusról. Az olasz külügyminisztériumban kifejezték Róma mély megdöbbenését, hangoztatva reményüket, hogy a problémát megoldják. Az amerikai lépés szerintük is gyengítené a PNT algíri ülésszakán kialakult mérsékelt irányvonalat. II. János Pál pápa vasárnap Rómába látogató zarándokok előtt úgy foglalt állást, hogy Izraelnek pozitív lépésként kellene értékelnie a zsidó állam közvetett elismerését tartalmazó algíri döntést. Pekingi tudósítónk, Bócz Sándor szerint a kínai külügyminisztérium szóvivője hétfőn sajnálkozását fejezte ki a lépés miatt, hangsúlyozva, hogy az amerikai kormány döntése megsérti az ENSZ és a világszervezetnek otthont adó Egyesült Államok ide vonatkozó megállapodását, és semmiképpen sem segíti a közelkeleti kérdés békés rendezését szolgáló erőfeszítéseket. Magas rangú izraeli diplomata meglepetésszerű látogatása Moszkvában Moszkvába érkezett Avraham Tamir, az izraeli külügyminisztérium főigazgatója — jelentette be hétfői sajtóértekezletén Geraszimov szovjet külügyi szóvivő, hozzátéve, hogy Tamir magánszemélyként, turistavízummal érkezett a szovjet fővárosba. Geraszimov kitért annak megválaszolása elől, találkozik-e az izraeli diplomatahivatalos szovjet személyiségekkel. A jeruzsálemii rádió szerint — amely az izraeli külügyminisztérium szóvivőjét idézte — Tamirnak a szovjet fővárosban tett „meglepetésszerű” látogatása tisztán technikai jellegű — jelentette kairói tudósítónk, Eszes Tibor. Eszerint hivatalosan Avraham Tamir — akinek személyében 1967 óta a legmagasabb rangú izraeli kormánytisztviselő utazott most Moszkvába — „a helyszínen tájékozódik az ott dolgozó izraeli konzuli küldöttség munkafeltételeiről”. Az idézett szóvivő szerint a delegációnak, amely július óta tartózkodik Moszkvában, semmilyen problémája nincs a szovjet tisztségviselőkkel. Az idézett szóvivő egyúttal megismételte a televízióban már vasárnap este elhangzott beismerést, miszerint Tamir előzetesen senkit nem tájékoztatott moszkvai látogatási szándékáról, arról a kormány egyetlen tagja, így Simon Peresz, a leköszönő külügyminiszter vagy Jichak Samir, a volt s a kormányalakítással ismét megbízott miniszterelnök sem. A televízió szerint Simon Peresz a hír hallatán kijelentette: elképeszti őt e fejlemény. A Jeruzsálemben most közöltek szerint Avraham Tamir — akinek hivatalos úti célja Mozambik lett volna — Amszterdamban, az ottani szovjet külképviseleten turistavízumot kapott, s azzal utazott 36 órára Moszkvába. Tamir Izraelt minderről csak az utolsó pillanatban, közvetlenül a holland nagyváros elhagyása előtt tájékoztatta. Kompromisszum esetén a Kaukázuson túl is bevonható a hagyományos leszerelésbe A Varsói Szerződés és a NATO huszonhárom tagállamának képviselői hétfőn Bécsben újabb konzultációt tartottak a tervezett európai hagyományos leszerelési tárgyalások mandátumának kidolgozásáról. A megbeszélésen Jurij Kaslev szovjet nagykövet a tárgyalások területi hatályáról szólva ismertette a VSZ kompromiszszumos elképzeléseit az intézkedési övezetbe kerülő, a tárgyalópartnerek által eddig még nem rögzített törökországi ázsiai területeket illetően. Közölte: a kompromisszum elfogadása esetén a Szovjetunió hajlandó egész Kaukázuson túli területét bevonni az övezetbe. Jól értesült körök szerint a hagyományos európai erők leszerelési tárgyalásaira szóló mandátum túlnyomó része már elkészült. Az okmány továbbra is megoldásra váró kérdései közül — a területi hatály témáján kívül — a legfontosabb a leendő VSZ—NATO-tárgyalások és a 35 állam részvételével a bizalomerősítésről folytatandó tanácskozás kapcsolatának szabályozása. (MTI) Ceausescu történelmi kérdésekről és a nemzetiségek helyzetéről ( BUKARESTI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke hétfőn Bukarestben a központi bizottság háromnaposra tervezett kibővített ülésén közel ötórás beszédet mondott, amelyben elsősorban belpolitikai és ideológiai kérdéseket elemzett. Kitért a nemzeti kérdésre. .Azt mondta, hogy 1918-ban, amikor „Erdély egyesült Romániával”, kialakult, véglegessé vált „az egységes román nemzeti állam”. Azt is hozzátette, hogy a történelem folyamán, a külföldi fennhatóságok idején, Románia területén más nemzetiségek is letelepedtek — ezek között említette a magyarokat is. Ceausescu szerint az RKP, amely mindig a nemzetiségek egyenlőtlensége ellen küzdött, úgy ítéli meg, hogy a szocializmusban ezt a problémát véglegesen megoldották. Mint fogalmazott, Romániában az állampolgárok nemzetiségre való tekintet nélkül egyenlőek, egyenlő jogokkal rendelkeznek, és közösek a kötelezettségeik is. Románia arra törekszik, hogy kialakuljon az országban a „homogén dolgozó nemzet”. A „szisztematizálásról” ezúttal úgy beszélt, hogy nem használta a falvak felszámolásáról korábban hirdetett programok „téziseit”. A városokba való áramlás hatására — szavai szerint — néhány falu kiürült. Szólt arról, hogy a vidék fejlesztését továbbra is szorgalmazzák, beleértve néhány megyében olyan községeket is, amelyekben az utóbbi időben csökkent a lakosok száma. Oltványi Ottó NÉPSZABADSÁG 1988. november 29., kedd Összekapcsolódott a Szojuz TM—7 és a Mir Hétfő este, magyar idő szerint 18 óra 16 perckor összekapcsolódott a Szojuz TM—7 űrhajó és a Mir űrállomás. Az űrhajó szovjet—francia legénységét, Alekszandr Volkov parancsnokot, Szergej Krikaljov fedélzeti mérnököt és Jean-Loup Chrétien kutató űrhajóst kitörő örömmel fogadta a Föld körül keringő „űrlaboratórium” három lakója: a közel egy éve ott dolgozó Vlagyimir Tyitov és Musza Manarov, valamint Valerij Poljakov orvos-űrhajós, aki az afgán—szovjet közös űrrepülés tagjaként érkezett a Mirre. Az összekapcsolás alkalmából szívélyes üdvözletét küldte a Mir űrállomáson tartózkodó öt szovjet és egy francia űrhajósnak Mihail Gorbacsov pártfőtitkár-államfő. A Szojuz a tudományos kísérletekhez szükséges műszereken, berendezéseken kívül szokás szerint leveleket, friss gyümölcsöt és zöldséget is vitt a Mir három űrhajósának. A TASZSZ jelentése szerint mind a hat űrhajós közérzete jó, az összekapcsolás művelete rendben zajlott le. (MTI) JUGOSZLÁVIA NEMZETI ÜNNEPÉN A jelen viszonyok ismeretében nem könnyű az ünnepi alkalomból köszöntőt írni, igaz, e viszonyok közepette bizonnyal még nehezebb ünnepelni. Ám most negyvenöt éve lényegesen bonyolultabb politikai és gazdasági helyzetben, a háború kellős közepén Jugoszlávia nemzeteinek legjobbjai a boszniai Jajce városában mégis képesek voltak arra, hogy lerakják a föderatív szocialista Jugoszlávia alapjait. November 29-e, a köztársaság napja Jugoszlávia minden lakóját, Jugoszlávia minden barátját arra emlékezteti: a nemzetek egységbe forrt közössége, az irgalmatlan náci hadigépezet által létében fenyegetve is, képes volt meglátni az eljövendő győzelmet, s felvázolni az ország győzelem utáni arculatát. Mostanában politikai konfliktusokról, nemzetiségi villongásokról, rohanó inflációról, ingatag gazdasági helyzetről érkeznek hírek Jugoszláviából. Vezetők kérik felmentésüket, majd tömeggyűlések követelik viszszahívásukat, tüntetések és ellentüntetések izzítják a közhangulatot, s teszik mind nehezebbé az égetően sürgős gazdasági reformok bevezetését. A gazdasági helyzet az export számottevő növekedése és a fizetési mérleg viszonylagos stabilizálódása ellenére nem javul, az infláció mértéke igencsak próbára teszi a társadalom tűrőképességét, a bérből és fizetésből élő dolgozó rétegek életkörülményei a májusi pártértekezlet keltette várakozásokkal ellentétben inkább romlottak. Mint a fentiekből kitetszik, Jugoszláviának most komoly gondokkal kell megbirkóznia. Az ország nemzeti ünnepén azt kívánjuk déli szomszédaink minden nemzetének és nemzetiségének: a negyvenöt év előtti jajcei döntés szelleméből merítsenek erőt mai nehézségeik megoldásához. Nincs kétségünk afelől, hogy Jugoszlávia kommunistáiban, haladó erőiben megvan a kellő szilárdság a bajok progresszív, békés megoldásához. Ennek jegyében köszöntjük Jugoszláviát nemzeti ünnepén. * * * Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nemzeti ünnepe, a köztársaság napja alkalmából táviratban üdvözölte Sztipe Suvart, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének Rudolf Sova, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából hétfőn fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Pest Megyei Pártbizottság első titkára, Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára, Medgyeselnökét, Raif Dizdarevicset, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének elnökét és Branko Mikulicsot, a szövetségi végrehajtó tanács elnökét. Stadinger István, az Országgyűlés elnöke ugyancsak táviratban köszöntötte Dusán Popovszkit, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Nemzetgyűlése elnökét. Gy Péter miniszterelnök-helyettes, Katona Imre, azElnöki Tanács titkára, Horváth István belügyminiszter és Andrikó Miklós kereskedelmi minisztériumi államtitkár. Megjelent hazánk közéletének sok más képviselője, valamint a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. (MTI) * * * ALBÁN ÉVFORDULÓK Albánia népe sorsdöntő történelmi évfordulókra emlékezik e napokban. 1912. november 28-án csaknem négy és fél évszázados török uralomnak vetett véget az albán függetlenség kikiáltása. 1944. november 29-én a kommunisták vezette partizánháború felszabadította az országot a fasiszta megszállás alól. A nemzeti önállóságért és az idegen betolakodók ellen vívott sok emberöltőnyi küzdelem diadala után azonban ismét létfontosságú feladatok megoldására kellett összpontosítani: az Európában szinte példátlan mértékű elmaradottság, az örökölt vallási megosztottság és törzsi eredetű ellentétek felszámolására. Gondjainak leküzdéséhez és a modern társadalom kiépítéséhez Albánia a szocialista utat választotta. Albánia ma újabb útkeresés korszakát éli. Új jelenségek figyelhetők meg az albán diplomáciában is. Ismeretes, hogy az ország a korábbi évtizedekben — nem függetlenül a belső megpróbáltatásoktól — jelentősen leszűkítette külkapcsolatait. Albánia volt földrészünkön az egyetlen ország, amely nem vett részt a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezleten. Tirana ma több mint száz állammal tart fenn diplomáciai kapcsolatokat, s szélesednek kereskedelmi és más jellegű kapcsolatai. Több mint negyedszázad után kedvező változásoknak lehetünk tanúi Albánia és a szocialista országok viszonyában. A kétoldalú együttműködés fejlesztésére hazánk és Albánia éppen a napokban egyezett meg a diplomáciai képviseletek újból nagyköveti rangú vezetéséről. Együttműködésünk alakulására remélhetőleg kedvező hatást gyakorolnak majd bővülő kapcsolataink a kereskedelem, a kultúra és az egészségügy területén. Ennek jegyében köszöntjük Albániát felszabadulásának 44. és nemzeti függetlensége kikiáltásának 76. évfordulóján. * Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, táviratban üdvözölte Ramiz Aliát, az Albán Szocialista Népköztársaság Népi Gyűlése Elnökségének elnökét, Albánia nemzeti ünnepe, felszabadulásának 44. évfordulója alkalmából. (MTI) A PAP bírálta Walesa és Jankowski antikommunista kirohanásait ( VARSÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Miochowicz kész szerdán a tv előtt találkozni Walesával — ezt erősítette meg a lengyel szakszervezeti szövetség elnöke hétfői sajtótájékoztatóján. Walesa viszont vasárnap antikommunista kijelentéseket téve Gdanskban kenyértöréssel fenyegetőzött. Hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján Alfred Miocowicz, az OPZZ elnöke egyebek között kifejtette, hogy készen áll a Lech Walesával való, korábban szerdára tervezett tvvitára. Elmondta, hogy változatlanul az a véleménye, hogy a vitával kapcsolatos összes részletet elegendő az adás előtt megbeszélni. Lech Walesa, a feloszlatott Szolidaritás egykori vezetője ezzel szemben kifejezetten támadóan lépett fel vasárnap a Szent Brigitta-templom kertjében összegyűlt mintegy kétezer fős hallgatóság előtt. Azzal vádolta az OPZZ elnökét, hogy meghamisítja a lengyel valóságot, s „cirkusznak” minősítette az OPZZ hét végén megtartott kétnapos országos tanácskozását. A PAP, a lengyel távirati iroda szerint Walesa kijelentései, beszédének hangneme a Szolidaritás 1981-es radomi tanácskozására emlékeztetett — a Szolidaritás akkor voltaképpen elvetette a megegyezés lehetőségét az ország vezetésével, s nyílt, erőszakos harcot hirdetett a hatalom megragadására. Walesa vasárnap egyebek között kijelentette, hogy „eljött az ideje, hogy kenyértörésre vigyük a dolgot, merthogy ennek a rendszernek nincs jövője”. Hasonló hangnemben beszélt Jankowski, a Szent Brigitta-templom szélsőséges nézeteiről ismert papja is a vasárnapi misén, kijelentvén, hogy „a szocializmus rohadó doktrínák gyűjteménye”. Egyúttal arra szólított fel, hogy „Lengyelország szabaduljon meg a szomszédos országoktól való gazdasági függéstől”. „A lengyel szakszervezeti tömörülés egyetért a veszteséges üzemek bezárásával, de ezt csak a végső esetben alkalmazható eljárásnak tartja, egyúttal minden erejét latba fogja vetni az elbocsátott dolgozók érdekei védelmében, és követeli, hogy a lehető legrövidebb idő alatt dolgozzák ki a munkahelyüket elvesztő dolgozók törvényes védelmének rendszerét” — áll a lengyel szakszervezeti mozgalom, az OPZZ hét végi kétnapos országos értekezletén elfogadott és hétfőn nyilvánosságra hozott határozatában. A dokumentum szerint az OPZZ nem egyezik bele a szociális juttatások és a közösségi fogyasztás csökkentésébe, ellenzi a piaci egyensúly megteremtését csupán az árak és a bérek egyeztetése alapján, ehelyett a fogyasztási javak nagyobb kínálaA gyűlés végén egyébként jelen volt Spadolini, az olasz szenátus elnöke, aki a helsinki záróokmányt aláíró országok parlamenti elnökeinek tanácskozása alkalmából tartózkodott Lengyelországban. Spadolini a többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó beszédet mondani a szélsőséges, antikommunista jelszavakat skandáló tömeg előtt. K. Nyírő József tát szorgalmazza. A szakszervezetek követelik a munkástiltakozást egyszerűbbé tevő (így a sztrájkok meghirdetését is megkönnyítő) módosítását a szakszervezeti törvénynek. Az állásfoglalás szerint a mozgalom kész elfogadni a szakszervezeti struktúra program- és szervezeti pluralizmusát a törvény szabta keretek között, de kitart az alapelv mellett: egy munkahelyen egy szakszervezet. Ellenzi azonban mindazoknak a beavatkozási kísérletét a szakszervezeti ügyekbe, akik távol állnak a szakszervezetektől, a dolgozók társadalmától, s akik előtt a munkások problémái csak elméleti síkon ismertek. Az OPSZ javasolja a szakszervezeti törvény kiegészítését a vétójoggal, és úgy határoz, hogy a lengyel parlamentben szakszervezeti frakciót hoz létre. (MTI) OPZZ-határozat a szakszervezetek feladatairól