Népszabadság, 1989. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-02 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ára: 4,80 Ft ------------------------------­NÉPSZABADSÁG hs 1989. január 2., hétfő AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XLVII. évfolyam, 1. szám (3. oldal) Kedvező változások történtek Gorbacsov üzenete az amerikaiakhoz, Reagané a szovjet néphez Újévi üzenetet intézett egymás né­peihez Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan. Gorbacsov az amerikaiak­hoz szólva megállapította: 1988-ban kedvező változások jellemezték a két nemzet viszonyát. Az Egyesült Ál­lamok leköszönő elnöke pedig re­ményét fejezte ki, hogy az új esz­tendőben is folytatódnak az 1988-ban megkezdődött folyamatok. Ugyan­csak derűlátó hangnemben nyilat­koztak az 1989-es kilátásokról más vezető politikusok, üdvözölve a ke­let-nyugati közeledést, a világban még meglevő feszültségek enyhülé­sét. Az elmúlt év igen gazdag volt rendkívüli jelentőségű események­ben. Egyebek mellett ezt hangsúlyoz­ta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, államfő az amerikai nép­hez intézett újévi üzenetében. A szovjet vezető emlékeztetett arra, hogy 1988-ban kedvező változások jellemezték a két nemzet, a két ál­lam viszonyát. A kétoldalú kapcso­latok mára a korábbinál sokkal di­­namikusabbá, emberibbé váltak — hangsúlyozta Gorbacsov. Megállapította: a­ két ország köze­lebb került egymáshoz, s mind az Egyesült Államokban, mind a Szov­jetunióban sokkal többet tudnak im­már a másik félről. A félelem és a gyanakvás légkörét most már a bi­zalom, a kölcsönös rokonszenv érzé­se kezdi felváltani — tette hozzá. Minderről — mint mondotta — sze­mélyesen is volt alkalma meggyő­ződni, amikor Washingtonban és legutóbb New Yorkban amerikaiak­kal találkozott. Megemlékezett arról a meleg és jó szándékú fogadtatás­ról, amelyet látogatásai alatt a szov­jet küldöttségek iránt tanúsítottak az Egyesült Államokban. — A Szovjetunió — mondotta — a kapcso­latok lehető legteljesebb ki­­szélesítése mellett van. Reményét fejezte ki aziránt, hogy erről az Egyesült Államokban is hasonlóképp gondolkodnak, s így — fűzte hozzá — derűlátóan tekint a két ország vi­szonyának jövőbeni alakulása elé. Gorbacsov kifejtette: 1988 úgy ma­rad meg az emberek emlékezetében, mint az az esztendő, amelyben meg­kezdődött a legfenyegetőbb fegyver­fajta, a nukleáris fegyverek leszere­lése. Mindemellett sok egyéb jele is volt tavaly annak, hogy rendkívül fontos és kedvező irányú változások kezdődtek a világban. Ennek alátá­masztására Gorbacsov megemlítette az afganisztáni válság rendezése fe­lé tett lépéseket, az iráni—iraki fronton létrejött fegyvernyugvást,­a Délkelet-Ázsiában és Afrika déli ré­szén tapasztalható enyhülő feszült­séget. Gorbacsov meleg szavakkal emlé­kezett meg az örmény katasztrófa nyomán világszerte megnyilvánult együttérzésről, és külön is hangot adott a Szovjetunió hálájának a tra­gédia után tanúsított amerikai se­gítőkészségért. Végezetül kifejezte jókívánságait az Egyesült Államok­nak, üdvözölte az új esztendő alkal­mából az amerikai népet, amelynek békét, egészséget, jólétet kívánt. Ronald Reagan, az Egyesült Álla­mok leköszönő elnöke a szovjet nép­hez intézett újévi üzenetében kife­jezte reményét, hogy az új eszten­dőben — a két állam között meglé­vő nézetkülönbségek ellenére is — folytatódnak az 1988-ban megkez­dődött kedvező folyamatok. (Folytatás a 2. oldalon.) A vallásszabadságra vonatkozó bekezdések miatt Románia nem hajlandó aláírni a bécsi záródokumentumot Nicolae Ceausescu, az RKP fő­titkára, román államfő vasárnap je­lezte, hogy Románia nem hajlandó aláírni a bécsi európai biztonsági és együttműködési utóértekezlet záró­­dokumentumát a vallásszabadságra vonatkozó bekezdések miatt. A bukaresti diplomáciai testület előtt mondott beszédében kijelen­tette, hogy Románia nem hajlandó olyan szöveget aláírni, amely 500 évvel ezelőtti állapotba, az inkvizí­ció korába veti vissza az emberisé­get. Az emberi jogok tiszteletben tartása nem jelenti a bigott vallá­sossághoz, a­z obskurantizmushoz és a szolgasághoz való visszatérést — mondta Ceausescu. Kijelentette: Ro­mániában szóba sem jöhet vallási szekták engedélyezése. Egyéb külpolitikai kérdésekről szólva azt hangoztatta, hogy Romá­nia örülni fog, ha 1989-ben is lesze­relési szerződések születnek, és Bu­karest a vegyi fegyverek megsemmi­sítése, a katonai kiadások csökken­tése mellett van. Belpolitikai kérdésekről szólva ki­emelte, hogy a tervek további fejlő­dést és életszínvonal-emelkedést irányoznak elő. Ezzel összefüggésben minden román állampolgárt felszó­lított, hogy törekedjék jó eredmé­nyekre a munkában. (AFP) STRAUB F. BRÚNÓ: Nemzeti önbecsülésünknek alapot csak a teljesítmény adhat Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke január elsején újévi köszöntőt mondott a Kossuth rádióban és a tele­vízióban. Tisztelt honfitársaim! Kedves nézők és hallgatók! Ahogy letéptük az 1988-­as nap­tárról az utolsó lapot, és ránk néz 1989. január elseje — mi is, mint más százmilliók a világon, egy idő­re magunkba nézünk. Vajon, miit értünk el, és mit nem tettünk meg az elmúlt évben? Meggondoljuk és megfogadjuk, mit és hogyan aka­runk cselekedni a most induló új évben. A múlttal és a jövővel való szem­benézés mást jelent a fiataloknak és más­t az idősebbeknek. A remény és a bizakodás, a tapasztalat, a si­ker és a kudarc élményei nagyon más arányokban jelentkeznek a fiatalok és az idősebbek újévi gon­dolataiiban. Ezekből a különböző élményekből és vágyaikból tevődik össze a nemzet közérzete, ez hatá­rozná meg, hogyan tudunk most a jövő követelményeinek megfelelni. Ma erőt adhat nekünk az a tudat, hogy a jövő új irányait megválaszt­hatjuk, mi magunk választhatjuk meg, és ha van erőnk, lesz kitartá­sunk a munkához, az új év jobb le­het a mögöttünk hagyottnál. Magyarország és a magyarság ne­­hézi,­de sóik vonásában, a lehetősé­geiben szép, elhatározásaiban gaz­dag esztendőt tudhat maga mögött. A gazdasági fejlődés és a társadal­mi-politikai élet olyan új irányai rajzolódtak ki — igaz, népünk nem kis áldozatai árán —, melyek min­den korábbinál biztatóbb utat mu­tatnak egy valóban demokratikus, szocialista­ Magyarország megterem­téséhez. A múlt egyes hibáinak ki­javításához a nemzetközi helyzet kedvező alakulása, a kelet—nyugati párbeszéd felerősödése és a régóta vágyott enyhülés bekövetkezte to­vábbi bátorítást adhat. Napjainkban az­ emberiség fő tö­rekvése a béke, a különböző társa­dalmi rendszerek és országok köze­ledése, a jólét érdekében, egyúttal az emberi jogok mind teljesebb ér­vényesülésének érdekében is. Népünk ennek tudatában fogadta egyetértéssel II. János Pál pápának — akit egy-két éven belül hazánk vendégeként is tisztelhetünk — az újévi üzenetét, amelyben a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak tiszteletben tartására, a nemzeti kultúráid® értékek és örökségek megőrzésére szólítja fel az emberi­séget, azt is hangsúlyozva, hogy e jogok biztosítása az államok felada­ta, az államok felelőssége. Mi, magyarok, különösen érezzük a nemzeti-etnikai kisebbségek gond­jainak súlyát, hiszen a magyarság egyharmada hazánk határain kívül él, olykor a kisebbségi jogok hiá­nyában. Államunk felelősséget érez minden magyar iránt és nemzeti kulturális értékünk minden darab­ja iránt, legyen, bárhol is a Földön. (Folytatás az 5. oldalon.) Moszkva csatlakozik a kabuli indítványhoz A Szovjetunió teljes támogatásá­ról biztosítja az afgán vezetés leg­utóbbi békekezdeményezését, s a magja részéről kinyilvánítja: vala­mennyi,­­még afgán területen levő szovjet katonai egység január 1-jé­­től ugyancsak beszünteti a tüzet — jelentették be Moszkvában. A szovjet és az afgán vezetés rendkívüli lehetőséget teremtett a döntő fordulat eléréséhez a mielőb­bi, igazságos és átfogó rendezés kér­désében — állapítja meg a szovjet külügyiminisztériumi nyilatkozat. A fegyvernyugvás elsődleges, s ugyan­akkor szükséges feltétel, amely meg­könnyíti és meggyorsítja a politikai rendezés és a nemzeti megbékélés folyamatát minden területen, s min­denekelőtt hozzájárul az afgán erők tárgyszerű párbeszédének kialakítá­sához, széles alapokon nyugvó kor­mány létrehozásához, amelyben minden szemben álló afgán csopor­tosulás részt venne. Az élet bebizonyította, hogy a fegyverek erejével nem lehet meg­oldani az afganisztáni problémákat: az erőviszonyok olyanok, hogy a harci cselekmények folytatása csak a vérontás állandósításához vezet, felesleges áldozatokat követel, az egész afgán nép szenvedését fokoz­­za. Ennek figyelembevételével kell véglegesen döntenie az afganisztáni ellenzéknek, s azoknak, akik ezt az ellenzéket támogatják. (MTI) Vidám óévbúcsúztató, újévköszöntő Telt ház volt a hazai szállodákban Kikeleti szelekkel, tavaszi verő­fénnyel köszöntött be az új eszten­dő. A harsány óévbúcsúztató, szil­veszter éjszakája után csöndes va­sárnapra ébredt az ország. Az év végén telt ház volt a na­gyobb budapesti szállodákban. Az Átrium Hyattben a szokásos NSZK- beli és ausztriai vendégkörön, kívül sokan érkeztek Olaszországból, Svájcból is. A Budapest Hiltonban évről évre mindig többen szeretné­nek szilveszterezni, mint ahány ven­déget fogadni tud a szálloda. A Du­na Intercontinental vacsoraprogram­jaira már egy héttel szilveszter előtt minden jegy elkelt: a Vigadóban rendezett óévt­úcsúztatón 400 olasz vendég szórakozott. A margitszigeti Thermál Szállodába sok — a gyógy­víz miatt már régen ide járó — kül­földi vendég érkezett idén szilvesz­terre is. Zsúfolásig megtöltötték a külhonból érkező szilveszterezők a győri és a soproni szállodákat is. Viszonylag csendes napja volt a mentőknek szilveszterkor. A túlzott alkoholfogyasztás miatt nem igé­nyeltek többen segítséget az átlagos hétköznapinál. A karácsonyi forgalomhoz képest kevesebben utaztak szilveszterkor a távolsági autóbuszokon, vonatokon. Nem volt túl nagy a forgalom a határátkelőhelyeken sem, csak He­gyeshalomnál haladta meg kissé az átlagosat a kilépők száma. Hétfőre — a sok hazatérő miatt — már vala­mivel nagyobb számú utasra számí­tanak a határállomásokon dolgozók. (MTI) Trombita, álarc, síp, játék minden mennyiségben. KRISTA GÁBOR FELVÉTELE — MTI FOTÓ A pápa sürgette a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását II. János Pál pápa a katolikus egy­ház által meghirdetett 22. békevi­lágnapon a római Szent Péter-szé­­kesegyházban a diplomáciai testület­nek tartott újévi szentmisén a nem­zeti, etnikai és vallási kisebbségek jogainak tiszteletben tartását sürget­te. A nemzetközi béke megteremtésé­hez és megerősítéséhez nélkülözhe­tetlen, hogy mindenütt tiszteletben tartsák e kisebbségek — az egyes személyek és népcsoportok — meg­másíthatatlan jogait — szögezte le. Nem lehet béke a világban a sokfe­lé ma még elnyomott, nem egy eset­ben létükben fenyegetett kisebbsé­gek jogainak maradéktalan tisztelet­ben tartása nélkül. Ez mindenütt annak az államnak a felelőssége, amelynek területén élnek. A kisebb­ségek iránt tanúsított bánásmód fokmérője minden országban az ál­lampolgári érettségnek, a civilizáció fejlettségének — hangoztatta a kato­likus egyházfő, összhangban azzal az üzenettel, amelyet decemberben az 1989. évi békevilágnapra a hí­vőkhöz és a kormányokhoz intézett. Ezt az üzenetet kifüggesztették a világ minden katolikus templomá­ban, és az újévi szentbeszédek min­denütt e probléma fontosságát vilá­gították meg. II. János Pál, miközben a kormá­nyok felelősségét hangsúlyozta a nemzeti és vallási kisebbségek jo­gainak biztosításában, elítélte az erőszakot és a terrorizmust mint esz­közt az elnyomott kisebbségek jog­érvényesítéséhez. — El kell vetnünk és el kell utasítanunk az erőszakot, amely nem szülhet soha és sehol tartós békét. A terrorizmus ember­telen út, ártatlanok meggyilkolása vagy véres megtorló akciók nem se­gíthetik egyetlen esetben sem a ki­sebbségek követeléseit — mondta. Az eltérő kulturális örökséget hor­dozó, fajuk, nyelvük, vallásuk sze­rint különböző kisebbségeknek eltö­­rölhetetlen joguk van kollektív ön­azonosságuk, kulturális értékeik meg­őrzéséhez, amit tehát ugyanúgy tisz­teletben kell tartani, mint minden egyes személy emberi méltóságát — hangoztatta az egyházfő, aki annak a reményének adott hangot, hogy az 1989-es esztendő a béke erősödését hozza az emberiségnek. (MTI) Az Országgyűlés állásfoglalása Az Országgyűlés legutóbbi ülés­szakán tájékoztatót hallgatott meg II. János Pál pápa újévi üzeneté­ről, amelyben a római katolikus egyházfő a nemzeti kisebbségek jo­gainak tiszteletben tartásáért emelt szót. Az Országgyűlés megbízta külügyi bizottságát, hogy a törvény­hozó testület előtt elhangzottak szellemében fogalmazza meg, s hoz­za nyilvánosságra a magyar Or­szággyűlés állásfoglalását a pápa békeüzenetéről. Az Országgyűlés a dokumentumot eljuttatta az MTI- hez. Állásfoglalásában a Magyar Nép­­köztársaság Országgyűlése üdvözli, és valamennyi állam, nép békés együttélésének előmozdítását szol­gáló jelentős lépésnek tekinti II. Já­nos Pál pápa január 1-jei, béke­világnapi üzenetét. Egyetért azzal, hogy a béke biztosításának nélkü­lözhetetlen feltétele az etnikai, nemzeti, vallási kisebbségek jogai­nak tiszteletben tartása; a kisebb­ségek egyéni és kollektív jogai az általános emberi jogok, megkülön­böztetett fontosságú részét képezik. (Folytatás­­az 5. oldalo­n.) MUNKAERŐMÉRLEG A legnehezebb a pályakezdők helyzete (Munkatársunktól.) Elkészült az 1988-as év III. ne­gyedévének munkaerőmérlege. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal gyorsjelentése megállapítja, hogy mind a munkaerő-kereslet, mind a­­­kínálat nőtt az előző negyedévhez képest. A betöltetlen álláshelyek szá­ma 29,6 százalékkal emelkedett. Az a tény, hogy több mint 16 ezerrel több álláslehetőségről érkezett beje­lentés az utóbbi negyedévhez ké­pest, részben annak is betudható, hogy egy ÁBMH-rendelkezés ápri­listól a munkáltatók szélesebb kö­rére terjesztette ki a folyamatos munkaerőigény-be­jelentési kötele­zettséget. 1988. III. negyedévében 56 ezer esetben keresték fel az állam­polgárok a közvetítő szerveket, s említésre méltó, hogy az ügyfélfor­galmat kitevők harmada munkavi­szonyban álló volt. A III. negyedév­ben az előző év hasonló időszaká­hoz viszonyítva 45,8 százalékkal, 4789 fővel növekedett a munkát keresők száma. Ebben az időszakban vala­mivel több mint 15 ezer álláskeresőt tartottak nyilván. Jelentősen emel­kedett az olyan pályakezdők száma, akik közvetítéssel kerestek munkát. Az egy évvel korábbi időszakhoz vi­szonyítva számuk csaknem 2,5-sze­­resére, 2973-ra emelkedett. A munkaerőigény-bejelentésre kö­telezett gazdálkodó egységek közül 1988 utolsó előtti negyedévében 4459 munkáltató 70 100 álláshelyet jelzett a munkaerő-közvetítőnél. A legna­gyobb növekedés Budapesten figyel­hető meg, ahol az előző negyedév­hez képest több mint tízezerrel emel­kedett a bejelentett álláshelyek szá­ma.

Next