Népszabadság, 1989. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-02 / 1. szám
NÉHÁNY SORBAN Elhárult az utolsó akadály is az Egyesült Államok és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodás életbe lépése elől, ugyanis a kanadai szenátus többsége is a törvény mellett szavazott. A vasárnap hatályba lépett szerződés értelmében tíz év alatt teljesen eltűnnek Észak-Amerika két legnagyobb országa között a kereskedelmet korlátozó intézkedések, s kialakul a világ legnagyobb szabadkereskedelmi piaca. A kanadai kormány reményei szerint a megállapodás 250 ezer munkahely megteremtéséhez járul majd hozzá. (Reuter) Az Egyesült Államok visszautasította a líbiai vezetésnek azt az ajánlatát, hogy egy Tripolitól 80 kilométerre levő vegyi üzemben folytassanak le nemzetközi ellenőrző vizsgálatot. Ezt a javaslatát Líbia a múlt héten tette, cáfolandó azokat az amerikai vádakat, hogy az üzem valódi rendeltetése vegyi fegyverek előállítása. (TASZSZ) Ronald Reagan leköszönő és George Bush megválasztott amerikai elnök idézést kapott, hogy tanúvallomást tegyen az Irén-kontra ügyben érdekelt Oliver North, nyugalmazott alezredes ellen folyó perben. (AP) Másodszor szállt le két héten belül Nyugat-Berlin Tegel repülőterén az Aeroflot szovjet légitársaság repülőgépe. Az Iljusin—72 típusú gép a várost ellenőrző nyugati szövetséges hatalmak engedélyével landolt. A repülőgép negyven tonna téli ruházatot, orvosságot és orvosi felszerelést szállít a katasztrófa sújtotta Örményországba. (DPA) Újabb fél hónappal meghosszabbította a stockholmi városi bíróság annak a svéd férfinak az őrizetben tartását, akit Olof Palme, egykori miniszterelnök meggyilkolásával vádolnak. A 41 éves Christer Petterssont december közepén tartóztatták le a svéd hatóságok, s bár ő tagadja bűnösségét, a meggyilkolt politikus özvegye és fia állítólag felismerte benne a merénylőt. (AP) Jelentős haladást ért el a Szovjetunió az emberi jogok érvényesítésének területén, és teljesítette azoknak a feltételeknek jó részét, amelyeket Washington szabott meg a tervezett emberjogi konferencia moszkvai megtartásához. Ezt Phyllis Oakley, az amerikai külügyminisztérium szóvivője jelentette ki sajtótájékoztatóján. (AFP) Tömeggyűléssel fejeződött be vasárnap India Kommunista Pártjának hatnapos kongresszusa. A keralai Trivandrumban megtartott tanácskozáson ismét a párt főtitkárává választották Elamkutat Mara Nambudiripadot. (MTI) 2 NÉPSZABADSÁG 1989. január 2., hétfő Kedvező változások a világpolitikában Vezető politikusok az új esztendő kilátásairól (Folytatás az 1. oldalról.) Reagan kijelentette: hisz abban, hogy a két ország közötti kapcsolatok tovább javulnak az újonnan beköszöntött esztendőben. A két állam közötti nézetkülönbségek ellenére tavaly sikerült közös nevezőre jutni — mondotta. Emlékeztetett arra, hogy mikor Mihail Gorbacsovval találkozott Moszkvában, sikerült bővíteni az egyetértést a létfontosságú kérdésekben, így a fegyverzetcsökkentést, az emberi jogokat, a regionális problémákat és a kétoldalú kapcsolatokat érintő témákban. Bár sok még a tennivaló ezeken a területeken, sikerült előrelépni — mondta az amerikai elnök, utalva arra, hogy gördülékenyen halad a közepes hatótávolságú atomrakétákkal kapcsolatos megállapodás végrehajtása. A szovjet és amerikai szakértők továbbra is foglalkoznak a hadászati atomfegyverek ötvenszázalékos csökkentésének lehetőségével. Megemlítette Mihail Gorbacsovnak a szovjet haderő egyoldalú csökkentéséről szóló bejelentését. Reagan szerint ez a szovjet indítvány helyes irányba tett lépés az egyensúlyhiány megszüntetése felé, de — mint hozzáfűzte — ez ügyben sok tennivaló van még hátra. Az emberi jogokat illetően az elnök sürgette az egymás jobb megértéséhez szükséges szabad párbeszédet, különleges hangsúlyt helyezve a kulturális csere élénkítését nehezítő mesterséges akadályok elhárítására. Az újév alkalmából szombaton és vasárnap több ország állam- és kormányfője foglalta össze hazája és a nagyvilág helyzetét és vázolta az új esztendő kilátásait. Az elmúlt esztendő számos vonatkozásban az áttörés, az átalakítási folyamat továbbvitelének, megerősítésének éve volt — állapította meg hazai újévi köszöntőjében Mihail Gorbacsov. A főtitkár-államfő éjfél előtt néhány perccel a televízió nyilvánossága előtt elégedetten állapította meg, hogy 1988-ban folytatódott a történelmi igazságosságnak, a szocializmus lenini elméletének helyreállítása. Kedvezően értékelte, hogy az országban a glasznoszty, a nyilvánosság és nyíltság légköre sok kérdés megvitatását tette lehetővé, segítve ezzel a megoldások kidolgozását is. Külön kitért arra, hogy a Szovjetunióban 1988-ban emelkedett a nemzeti jövedelem, a munka hatékonysága, az előző évhez viszonyítva több élelmiszert, más közfogyasztási cikkeket állítottak elő, bővült a szolgáltatások köre. Ennek ellenére a gazdasági reform még nem jutott lendületbe, az eddigi eredmények nem adnak okot az elégedettségre, mert még mindig nehézségek mutatkoznak a mindennapi életben — hangoztatta Gorbacsov. A jövő feladatairól szólva említette meg az emberközpontú szocialista jogállam megteremtésének szükségességét. A peresztrojka előrelépését nem csak objektív nehézségek, hanem szubjektív tényezők is gátolják: a konzervatív, peresztrojkát ellenző erők ellenállása. Az utóbbi hónapok eredményei arról tanúskodnak, hogy kezdenek hatni azok az intézkedések, amelyeket a gazdasági helyzet megszilárdítására hozott a Kínai KP és a kormány — jelentette ki Csao Cejang, a központi bizottság főtitkára. Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, államfő szombati tvbeszédében a kerekasztal-tárgyalások folytatása, a nemzeti közmegegyezés megteremtése mellett foglalt állást. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az ország minden politikai ereje vegyen részt az új választási törvény kidolgozásában, és hogy az év második felében tartandó választások után a szejm a lengyel politikai élet minden rétegét képviselje. A reformok jegyében mondta el hagyományos újévi beszédét vasárnap Gustáv Husák csehszlovák köztársasági elnök, hangsúlyozva, hogy az átalakítás Csehszlovákiában elkerülhetetlen és visszafordíthatatlan. A most véget ért esztendőben elért gazdasági sikereket kiemelve a bevált gazdaság- és szociálpolitika folytatását ígérte az NDK polgárainak Erich Honecker államfő újévi üzenetében. A szombati Neues Deutschland hasábjain olvasható üzenetben az államtanács elnöke büszkén állapítja meg, hogy a hetvenes évek óta az NDK-ban nemzetközi mércével mérve is figyelemre méltó ütemben növekedett a nemzeti jövedelem. Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár államtanács elnöke azt hangoztatta, hogy Bulgáriában az óév az átalakítás jegyében telt el, és kifejezte meggyőződését, hogy 1989 döntő lesz az átalakításban. Francois Mitterrand francia köztársasági elnök Strasbourgban elmondott beszédében mindenekelőtt olyan egységes (nyugat-) európai közösség megteremtéséért szállt síkra, amely minden téren képes felvenni a versenyt az Egyesült Államokkal és Japánnal. Az AFP megjegyezte, hogy francia államfő első ízben mondott újévi köszöntőt az Élysée-palotán kívül. Kohl nyugatnémet kancellár szombati rádió- és tv-beszédében kedvezően ítélte meg a kelet-nyugati kapcsolatok jövőjét, s mint mondotta, reméli: Bush, az új amerikai elnök Ronald Reagan politikáját folytatja majd. Különösen sikeresnek nevezte az 1988-as esztendőt az NSZK szempontjából, mivel az ország bruttó nemzeti össztermék-növekedése — az előrejelzéseket meghaladva — 3,5 százalékos volt, a legmagasabb ebben az évtizedben. Margaret Thatcher brit kormányfő annak a véleményének adott hangot, hogy az új esztendő a világ és Nagy-Britannia számára minden eddiginél jobb kilátásokat ígér. Thatcher asszony szerint további eredmények várhatók a kelet-nyugati leszerelés terén, és megindulhatnak a közel-keleti tárgyalások is. Francesco Cossiga olasz köztársasági elnök szerint a múlt esztendő a népek közötti konstruktív kapcsolatok fejlődésének esztendeje volt. Mauno Koivisto finn elnök hangsúlyozta, hogy a második világháború óta még sosem volt ilyen nagy a biztonság és a stabilitás Európában. Külön foglalkozott a szomszédos Szovjet-Észtországgal, minthogy többször is bírálat érte hazájában, amiért Finnország nem nyújt nagyobb támogatást a szovjet köztársaság Moszkvától való függetlenedési törekvéseihez. Koivisto szimpátiáját fejezte ki a nyelvileg rokon Észtország és a másik két balti szovjet köztársaság iránt, de leszögezte, hogy Finnországnak nem szabad beavatkoznia a balti országok belügyeibe. Kim Ir Szen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnöke újévi beszédében azt javasolta, hogy a Koreai-félsziget északi és déli részének vezetői a közeljövőben Phenjanban tartsanak találkozót az ország föderációs alapon történő egyesítésével kapcsolatos kérdések megvitatására. Ro Te Vu elnök szerint az új esztendő döntő jelentőségű lesz Dél- Korea számára mind a belső demokratikus fejlődés, mind a Koreai Népi Demokratikus Köztársasághoz fűződő kapcsolatok javítása szempontjából. Újévi üzenetében a délkoreai elnök azt a reményét fejezte ki, hogy jelentős mértékben csökken a szembenállás a két Korea között, és az évszázad végére megvalósítható az újraegyesítés. Dranko Mikulics kormányának le® mondása viharos év záróakkordja volt Jugoszláviában. A kormány azért távozott, mert a törvényhozás elvetette az 1989. évi, csaknem 21 ezer milliárd dináros költségvetést. A szóban forgó büdzsé viszont feltétele volt annak, hogy a súlyosan eladósodott ország továbbra is élvezze a Nemzetközi Valutaalap támogatását. Valószínűleg senki sem vitatja a lemondott (ügyvezető kormányfőként azonban egyelőre hivatalban maradó) Mikuliasnak azt a megállapítását, hogy a kormány ellen irányuló bírálatot nagyrészt az előző kabinetnek kellett volna címezni. A politikában azonban nem ritka, hogy vezetők egy csoportja egy, a saját periódusukat meghaladó teljes korszak következményeiért kénytelen felelni, mint most. Ilyen fejlemény mindenesetre példa nélkül áll Jugoszlávia háború utáni történetében. A jugoszláv belpolitika fő vonalainak ismeretében kezdettől valószínű volt, hogy a költségvetési tervezet éles kritikát vált ki. Az adott körülmények közt különleges szerepet játszó hadsereg igényei, csakúgy, mint a fejletlen tagköztársaságok, vagy Koszovó szükségletei ebből nehezen elégíthetőek ki. Más oldalról viszont bírálatra adott alkalmat maga a hatalmas végösszeg is: az előzetes viták során voltak, akik azt mondották, hogy ezt nem lehet inflációellenes költségvetésnek minősíteni. A vágtató infláció mindenesetre a társadalmat foglalkoztató legsúlyosabb probléma. Karácsonykor nyilvánosságra hozott adatok szerint az árszint novemberben az elmúlt év azonos hónapjához képest 229 százalékos volt. A legnagyobb mértékben az élelmiszer-ipari termékek ára nőtt, ami azt mutatja, hogy a legszegényebb rétegeket sújtotta leginkább a pénzromlás. Az infláció a májusban meghirdetett intézkedéseket követő hónapokban meglódult, amit kormánykörökben három tényezővel magyaráznak. Az első a dinár devalválódása, ami a valutapiac szabad működésének feltétele volt. A második az áraik liberalizálása, amire szükség volt ahhoz, hogy azokat reális módon, a kéréslét és kínálat alapján hangolják össze. A harmadik tényező gazdaságon kívüli: a kivételes aszályos időszak jelentősen emelte a mezőgazdasági termékeik árát. Feltételezhető, hogy e rövid távú, de igen erőteljes inflációgerjesztő tényezők 1989-ben nem éreztetik majd hatásukat. Egyelőre ez még azonban a jövő zenéje, s a pénzromlási folyamat a társadalmat sok tekintetben megosztja. Az infláció a maga módján jelentősen erősíti a nemzeti elkülönülést. Az országos havi átlagfizetés ősszel mintegy 330 ezer dinár volt, ez azonban sok mindent elfed. Elegendő tudniillik végiggondolni, hogy az árnövekedés másként érinti azt, aki 150 ezer dinárt keres havonta, mint a crnagoraiak és a koszovóiak jó része, és megint másképpen azt, aki 800 ezer dinárt kap kézihez. (Ez nem ritkaság Szlovéniában.) Az érdekkülönbségek nemcsak „lent”, hanem „fent”, a vezető szervek síkján is jelentkeznek. Branko Mikulics ezért is mondhatta joggal újévi lapnyilatkozatában, hogy Jugoszláviában egyelőre tovább éleződnek a nemzetek közötti viszonyok , miközben ezzel párhuzamosan erőre kapnak kifejezetten antikommunista irányzatok is. Az eddigi gazdaságpolitikát, a május óta foganatosított intézkedéseket semmiképpen sem lehet csak az önmagában veszélyes inflációs ráta és a nem csökkenő társadalmi feszültségek alapján megítélni. Sok minden történt, ami a jövőben az alapok megszilárdítását szolgálhatja. Sikerült átütemezni a jelentős adósságállományt, fokozni az exportot (a Yugo autók például most az USA után az NSZK piacára is betörnek), és valamelyest csökkent a veszteségesen működő vállalatok száma. Lehetséges tehát a gazdaság stabilizálása a reformokkal és az ezzel kapcsolatos nyitott szemléletmódot tükrözte a parlament legutóbbi ülésén a külfölditőke-beruházások meg- könnyítéséről hozott törvény. Másrészt, mint a lemondásból is kitetszik, a feladat egyáltalán nem egyszerű. Érezteti hatását az időtényező, sőt időzavar; a reform folytatása gazdasági, társadalmi, politikai feladatok sorának szinte egyidejű megoldását teszi szükségessé, a kitekintést a köztársasági keretekből, az országos kategóriában való gondolkodást, a hatékonyabb kapacitások kiépítését, a versenyképesség fokozását. Ezekről a fő feladatokról a politika „mellékhadszínterein” végbemenő, olykor igen látványos összeütközések sem vonhatják el a figyelmet. Vajda Péter JUGOSZLÁVIA Lemondás után — merre? A kontrák javaslata A nicarraguai elleniformaaknárok képviselői bejelentették, hogy hajlandók újabb tárgyalási fordulóra asztalhoz ülni a managuai kormánnyal. A tárgyalás színhelyéül Washingtont, idejéül pedig január 25-én javasolták. A kontráik szóvivője Miamiban elmondta, hogy eljuttatták indítványukat a nicaraguai külügyminisztériumba, ahonnan még nem érkezett válasz. A nicaraguai kormány és az amerikai támogatást élvező kontrák közötti tárgyalások júniusban szakadtak meg. A sandinistai vezetés kifejezte készségét, hogy akár Washingtonban, akár Managiuában hajlandó ismét találkozni az ellenforradalmárok vezetőivel. (AP) Indiai-pakisztáni megállapodások a kapcsolatok rendezéséről Három megállapodás aláírásával erősítette meg India és Pakisztán a kétoldalú kapcsolatok rendezését szolgáló közös szándékot. Az okmányokat a két fél képviselői Benazir Bhutto pakisztáni miniszterelnök és Radzsiv Gandhi indiai kormányfő jelenlétében látták el kézjegyükkel. A két vezető az Iszlámábádban lezajlott dél-ázsiai csúcsértekezlettel párhuzamosan folytatott egymással kiterjedt különtárgyalásokat, amelyeken nem csupán az országaik viszonyát megterhelő kényes témákat vitatták meg, hanem érintették a nemzetközi és regionális kérdéseket is. Az utóbbiak között szóba kerültek az afganisztáni megoldás fejleményei. Radzsiv Gandhi az egyezmények megszületésének fontosságát kiemelve azt mondta újságíróknak, hogy a három okmány aláírása áttörést jelez a viszony normalizálási folyamatában. A közösen megtartott sajtóértekezleten Benazir Bhutto viszonozta a gesztust, hangsúlyozva, hogy a megállapodások konkrét tartalmuk mellett jelképes értékűek is, mert kifejezik: egészséges erőre kapott a békevágy India és Pakisztán között. A megállapodások nyélbeütését Benazir Bhuttónak és Radzsiv Gandhinak a viszony javítására irányuló kölcsönös politikai elhatározása tette lehetővé. Három alkalommal találkoztak egymással a kétoldalú megbeszélések keretében, legutoljára szombat délután, a délázsiai csúcs véget érte után. Párbeszédük java részét négyszemközt folytatták le. A kimerítő eszmecsere zárófejezete a küldöttségek szombati teljes ülése volt. Az aláírt okmányok egyike kimondja, hogy a két ország nem intéz támadást egymás atomlétesítményei ellen. (Az aláírás lényegében formális szentesítése annak a szóbeli megállapodásnak, amelyben Ziaul Hakk és Radzsiv Gandhi még 1985 decemberében, a néhai pakisztáni elnök újdelhi látogatása alatt egyezett meg.) A második egyezmény a légi közlekedésből származó bevétel kettős megadóztatásának elkerüléséről intézkedik. A harmadik a kulturális csereprogramot rögzíti. A tárgyalások eredményes és tartalmas kimenetele a jelek szerint beindította a bizalom megalapozásának folyamatát, amire fokozatosan építve, az együttműködés és a jószomszédság medrébe terelhetők az indiai—pakisztáni kapcsolatok. Benazir Bhutto közölte, hogy iszlámábádi látogatásra hívta meg Radzsiv Gandhit. (A PTI hírügynökség értesülése szerint lehetséges, hogy az útra a jövő év elején sor kerül.) Hasonlóképpen Radzsiv Gandhi is meghívást adott át pakisztáni partnerének. (MTI) Újdelhi megkezdi a fokozatos csapatkivonást Srí Lankából Srí Lanka megválasztott elnökének kérésére India hozzákezd csapatainak fokozatos kivonásához a szigetország északi és keleti részéből. A visszavezénylésről szóló hivatalos közleményt ismertetve India colombói nagykövete vasárnap közölte, hogy a közeljövőben, feltehetően már január első felében, két zászlóalj fog hazatérni. Sajtóértesülések szerint körülbelül ötvenezer indiai katona teljesít szolgálatot a szigetországban. Az indiai katonai kontingenst a Srí Lanka-i nemzetiségi (szingaléz— tamil) konfliktus rendezésére másfél éve megkötött békeegyezmény alapján vezényelték a szigetország északi és keleti részébe, azzal a küldetéssel, hogy a zömében tamilok lakta körzetekben biztosítsa a megállapodás végrehajtásához szükséges biztonsági feltételeket. A hétfőn hivatalba lépő új Srí Lanka-i elnök, Rianaszinghe Premadasza választási hadjárata alatt kilátásba helyezte, hogy kérni fogja a csapatok kivonásának fontolóra vételét Az indiai nagykövettel közvetlenül megválasztása után tartott találkozón az új államfő elő is terjesztette kérését, hangoztatva, hogy a döntésnél figyelembe kell venni mind a szingalézek érzékenységét a jelenléttel kapcsolatban, mind a tamilok balsejtelmeit az esetleges távozás miatt. A fokozatos visszavezénylés ügye szóba került Junius Dzsajavardene, búcsúzó Srí Lanka-i elnök és Radzsiv Gandhi indiai kormányfő villásreggelijén az iszlámábádi dél-ázsiai csúcsértekezleten. Az indiai nagykövet a két zászlóalj hazavezénylését bizalomépítő lépésnek minősítette, amelynek célja demonstrálni, hogy India jó szándékához nem férhet kétség. (MTI) Szigorú biztonsági intézkedések a megszállt területeken Szigorú biztonsági intézkedéseket hoztak a megszállt területeken vasárnap, a PFSZ legnagyobb tagszervezete, a Fatah megalakulásának 24. évfordulóján. A megszálló hatóságok szombat estétől meghatározatlan időre szóló kijárási tilalmat rendeltek el a 650 ezer lakosú Gázai övezetben. A térség lakott területein megerősített katonai járőrök cirkálnak. Kijárási tilalmat rendeltek el Ciszjordánia menekülttáboraiban is. Nábluszt, Ciszjordánia legnagyobb városát zárt katonai övezetté nyilvánították. Izraeli katonák vasárnap Ramallah városában tüzet nyitottak a megszállás ellen tiltakozó felvonulókra. Két tüntető megsebesült, négyet letartóztattak, összecsapások voltak palesztin tüntetők és izraeli katonák között Tulkaremben és a kalandiai menekülttáborban is. Nyilatkozatot tett közzé szombaton, a Fatah megalakulásának 24. évfordulóján Jasszer Arafát, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnöke és egyben a legnagyobb tagszervezet vezetője. Leszögezte, hogy a megszállt területek lakosságának felkelése mindaddig folytatódik, amíg létre nem jön a független és szabad palesztin állam. Arafat nyilatkozatában megállapította, hogy a PFSZ és az Egyesült Államok közötti párbeszéd felvételéről hozott washingtoni döntés elhárította a közel-keleti békekonferencia összehívása előtt álló legsúlyosabb akadályt. (AFP)