Népszabadság, 1989. február (47. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-01 / 27. szám
Február 10-ére összehívták a Központi Bizottságot Ülést tartott a Politikai Bizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága keddi ülésén február 10-re összehívta a Központi Bizottságot. Napirendjéül időszerű politikai kérdések megtárgyalását javasolja. Ma érkezik Pekingbe Eduard Sevardnadze Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter ma este érkezik Pekingbe, s csütörtökön kezdi meg hivatalos látogatását, azaz tárgyalásait Csien Csi-csen kínai külügyminiszterrel. A szovjet diplomácia vezetőjét fogadja több kínai párt- és állami vezető, és Sanghajban találkozik vele Teng Hsziao-ping, Kína első számú politikusa. A pekingi kínai—szovjet külügyminiszteri tárgyalások középpontjában az ez év első felére tervezett kínai—szovjet csúcstalálkozó gyakorlati előkészítése áll. Emellett természetesen megvitatnak más, közös érdeklődésre számot tartó bilaterális és nemzetközi kérdéseket is. Pekingben általános a vélemény, hogy Sevardnadze látogatásával kezdetét veszi a „fordulat éve” a kínai—szovjet kapcsolatokban. Külön fontosságot ad a tárgyalásoknak az a tény, hogy azokon megállapodnak a legfelsőbb vezetők csúcstalálkozójának időpontjában is. Útja előtt Sevardnadze nyilatkozott a TASZSZ hírügynökségnek, és egyebek mellett kijelentette: a Szovjetunió és Kínaközötti kapcsolatok teljes normalizálásához elengedhetetlenül szükséges a két ország vezetőinek legfelsőbb szintű találkozója. Elmondta, hogy a két ország kapcsolatainak történetében szovjet külügyminiszter eddig nem tett hivatalos látogatást Kínában. Hozzátette: a szovjet küldöttség Pekingben a csúcstalálkozó időpontjára is konkrét javaslatokat fog előterjeszteni. A külügyminiszter a két ország korábbi, meglehetősen fagyos viszonyát anomáliánaknevezte, s elmondta, hogy a két fél már korábban is kezdeményezett lépéseket a kapcsolatok helyreállítására. Utalt a határkérdésekről folyó konzultációkra, a különböző szintű küldöttségek látogatásaira, a gazdasági és kereskedelmi együttműködés bővülésére, az egyes térségek és városok közötti közvetlen kapcsolatok kiépülésére, majd emlékeztetett, hogy ő maga az elmúlt két hónapban kétszer is találkozott kínai kollégájával. Sevardnadze közölte, hogy a kétoldalú kapcsolatokon kívül a tárgyalásokon kitérnek különböző nemzetközi problémákra is. Nyomatékosan leszögezte, hogy a két ország közötti kapcsolatok teljes normalizálása semmiféle veszélyt sem jelent harmadik országok érdekeire. (MTI) Halogató döntést hozott a szejm a konszolidációs tervről Jerzy Urban a kerekasztal-megbeszélésekről VARSÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL Szokatlan döntést hozott a lengyel parlament, a szejm kedden a kormány konszolidációs tervéről nem utasította vissza, de nem is fogadta el. Jerzy Urban szerint a lengyel alkotmány módosítása, s ennek nyomán a parlament második házának létrehozása még az év közepén esedékes választások előtt várható. Kétnapos vita után kedd délután a szejm olyan határozatot fogadott el, amely nem utasítja ugyan teljes egészében vissza a kormány elképzeléseit, de a jelenlegi formájában nem is fogadja el a konszolidációs tervet. A határozat ugyanis leszögezi, hogy a parlament az 1989—1990- es konszolidációs tervnek csak a legfontosabb célkitűzéseit fogadja el, mint a kormány cselekvési programját ebben az időszakban. Mint a határozatból kiderül, a kormánynak két ponton kell javítania elképzelésein. Figyelembe kell vennie az érveket azzal szemben, hogy az elkövetkező négy évben (1992-ig) ne tegyen radikális lépéseket a költségvetés kiegyensúlyozására, s ilyenformán a költségvetés fizeti meg az áremelkedések lassítását az állami támogatások fenntartásával. A másik kifogás szerint a kormány nem fektetett elegendő hangsúlyt az infláció megfékezésére, s az ellátás bővítésével a piaci egyensúly javítására. Elsősorban a jövő hétfőn kezdődő kerekasztal-megbeszélésekkel foglalkozott Jerzy Urban kormányszóvivő keddi, varsói nemzetközi sajtóértekezletén. Elmondta, hogy a kerekasztal körül 56 szék áll majd, a tárgyalások színhelye Varsóban a minisztertanács épülete lesz. A részvevőkről még folynak a tárgyalások, a végső döntést közös megegyezéssel alakítják ki. Jerzy Urban hangsúlyozta, hogy Czeslaw Kiszczak belügyminiszter és Lech Walesa, a Szolidaritás vezetője közötti legutolsó előkészítő tárgyaláson közeledtek az álláspontok annak érdekében, hogy az ellenzék a lehető legszélesebb képviselettel vegyen részt a megbeszéléseken. Ennek köszönhetően nem volt vita a korábban kifogásolt két személy, Adam Michnik és Jacek Kuron ellen. A kormányszóvivő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Szolidaritás legalizálása nem az előkészítő tárgyalások, hanem a kerekasztal-megbeszélések témája. Egy kérdésre válaszolva Jerzy Urban kifejtette, hogy a parlament második házának és az elnöki hivatalnak a létrehozása a jelenlegi alkotmány módosítása után képzelhető el, ugyanakkor a kormányszóvivő hozzátette, hogy az alkotmány ilyen értelmű módosítására még az év közepén esedékes választások előtt számítani lehet. K. Nyirő József Éles vita a JKSZ KB ülésén BELGRÁDI TUDÓSÍTÓNKTÓL Kedden Belgrádban folytatódott a JKSZ KB hétfőn kezdődött ülése. A Stipe Suvar elnöki beszámolója feletti vitában a tanácskozáson csaknem ötvenen fejtették ki véleményüket az ország belpolitikai helyzetéről, gazdasági, társadalm", politikai válságának okairól és leküzdésének módjáról. A kedd délelőtti ülésen különös figyelmet keltett Dusan Dragoszavac felszólalása. A 70 éves horvátországi politikus, aki Tito elnök életében több mint egy évtizeden át számos magas párttisztséget töltött be, megállapította: a JKSZ és az orsz'ág megosztott, ellenforradalmi tevékenység folyik, rendkívüli a helyzet. Alapvető feladat az egység helyreállítása. A Vajdasági Kommunisták Szövetsége legutóbbi konferenciájára célozva feltette a kérdést: hogyan fordulhat elő az, hogy egy pártkonferencián rágalmazó kijelentések, intrikák alapján kampányt indítanak a JKSZ KB Elnökségének elnöke ellen? A szervezeti szabályzatra hivatkozva követelte: vonják felelősségre mindazokat, akik valótlanságokat állítanak, terjesztenek, vagy másokat erkölcsileg és politikailag lejáratnak. (Folytatás a 2. oldalon.) Ára: 4,80 Ft VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÉPSZABADSÁG 1989. február 1., szerda AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XLVII. évfolyam, 27. szám (5. oldal) mmesLí£X 191 fi ti JKÉIP * 11 '* t- -&£ f ' 5 ■ „j -il-y jy . RÉSZLETES SZOVJET TÁJÉKOZTATÓ BUDAPESTEN 1990 végéig több mint tízezer katonát és 430 harckocsi távozik hazánkból Májusban kezdődik a csapatkivonás . Megszűnő helyőrségek az osztrák határon Magyarország területéről 22 szovjet egységet vonnak ki — közölte keddi sajtóértekezletén Matvej Burlakov vezérezredes, a déli hadseregcsoport főparancsnoka. Konkrétan egy teljes létszámú páncéloshadosztályról, egy kiképző páncélosezredről, egy deszant-rohamzászlóaljról, egy vadászrepülő-ezredről, egy vegyvédelmi zászlóaljról, egy katonai iskoláról és egyéb egységekről van szó. A sajtóértekezleten részt vett még Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete — aki ismertette a béke és biztonság erősítésének szovjet koncepcióját —, valamint Fedor Krivda hadseregtábornok, a Varsói Szerződés egyesített erői főparancsnokának a képviselője. Nyilatkozatában Matvej Burlakov hangsúlyozta, hogy a kivonás után a déli hadseregcsoport létszáma több mint tízezer fővel csökken, mintegy 2400 tiszttel és zászlóssal, ezenkívül csaknem 8000 altiszttel és katonával. Elhagyja Magyarországot több mint 1800 katonacsalád, tehát még majdnem 4000 ember. A harci gépekből és fegyverzetekből kivonnak több mint 450 harckocsit, mintegy 200 löveget és aknavetőt, több mint 3000 gépkocsit és más technikai eszközöket. A tábornok kifejtette, hogy ennyi embert és gépet átcsoportosítani, áthelyezni rendkívül bonyolult, ezért a kivonás rendjének a kidolgozását nagy alapossággal végzik. Burlakov közölte: a harckocsihadosztályt és a kiképző harckocsiezredet az idén májusban és júniusban teljes létszámban kivonják. Az esztendő második felében kerül sor a vadászrepülő-ezredre és a deszant-rohamzászlóaljra, a többi felsorolt egység pedig a jövő évben távozik. Tehát 1990 végére minden, a kivonásban érintett egység, harci technikai eszköz és fegyverzet a Szovjetunió területén lesz. A csapatkivonást — mint a déli hadseregcsoport főparancsnoka közölte — vasúton végzik. A szovjet egységek távozását követően magyar tulajdonba kerül 11 helyőrség: az esztergomi bazilika szomszédságában található történelmi értékű épület; a gödöllői Grassalkovich-kastély; a szombathelyi, a bajai, a mosonmagyaróvári és a nyíregyházi helyőrség. Részben magyar tulajdonú lesz a fertődi, a tolnai, a kecskeméti, a győri és a tamási helyőrség laktanyája. Az átadandó laktanyák összterülete körülbelül 95 hektár. Átadnak 19 laktanyát, 850-900 lakást, 13 étkezdét, tárolókat és raktárakat. Ezekből mintegy 40 objektumot (650 millió forintos költséggel) a szovjet hadsereg épített — mondta a vezérezredes. — Védelmi doktrínánk érvényesítése céljából visszavonjuk a szovjet csapatokat az osztrák határtól — folytatta Burlakov. — Úgy gondolom, hogy az egységek kivonása Szombathelyről, Mosonmagyaróvárról, Fertődről és Győrből jó példa a biztonsági övezet megteremtéséhez. Szeretném hangsúlyozni, hogy a déli hadseregcsoport alakulatainak a kivonásakor a Magyar Népköztársaság területéről, az elégséges védelem ésszerű elvéből indultunk ki — fejezte be mondanivalóját Matvej Burlakov. — A szovjet csapatok jelenlétének semmi köze sincs a magyar belpolitikai helyzethez — válaszolta egy kérdésre Borisz Sztukalin nagykövet. Ezt a jelenlétet a szocialista közösség védelme indokolja, mivel Magyarországhoz nem messze található annak a hadseregcsoportnak a déli szárnya, amelyet a NATO tart fenn ebben a régióban. Egyébként a szovjet csapatok státusát kormányközi megállapodás írja elő, s ehhez az egyezményhez mindkét fél szigorúan tartja magát — mondotta Sztukalin, majd egy másik kérdésre válaszolva hozzátette: a végleges és teljes csapatkivonásra addig nem kerülhet sor, amíg a két katonai tömb, a Varsói Szerződés és a NATO létezik, hiszen a stratégiai egyensúlyt nem lehet megbontani. „Már többször elhangzott az a javaslatunk, hogy az idegen csapatokat mindkét tömbnek egyidejűleg kellene kivonnia a különböző területekről.” Voltak-e olyan erők a szovjet hadseregen belül, amelyek ellenezték az egyoldalú csapatcsökkentést, vannak-e ellenfelei a peresztrojkának a hadseregben? — hangzott egy kérdés Krivda hadseregtábornokhoz. — Azt hiszem, egységes véleményt mondok el, amikor kijelentem, hogy mindannyian egyetértünk azzal a döntéssel, amelyet Mihail Gorbacsov az ENSZ-közgyűlés ülésszakán jelentett be — válaszolta a tábornok. — Nem törekszünk nagyobb hadsereg fenntartására, mint amilyennel a NATO rendelkezik. Úgy gondolom, hogy az ésszerű védelmi doktrína azt jelenti, hogy akkora hadsereget hagyjunk meg magunknak, amely kizárólag védelmi feladatokat lát el — mondta Krivda. A részleges csapatcsökkentés ellenőrzését firtató kérdésre Sztukalin nagykövet kifejtette: a szovjet egységek távozása egyoldalú lépés, ezért nincs megállapodás ennek nemzetközi kontrolljáról. A legjobb ellenőrzést — mint a nagykövet elmondta — a nyilvánosság teljes bevonása jelenti, s erre Magyarország jó példát szolgáltat. Egyébként a NATO eddig nem jelentette be igényét a kivonás ellenőrzésére. Ritecz Miklós Lassú az ipar szerkezetváltása 1988: volt jobb —Némi élénkülés a feldolgozóiparban —Javult a konvertibilis exportbevétel — Jó alap a társasági törvény Csendes, szenzáció nélküli év. Így jellemezte röviden 1988-at Berecz Frigyes ipari miniszter a tárca szemszögéből tegnapi sajtótájékoztatóján, melyet a minisztérium épületében tartottak. Egyébként a minisztérium létszáma tovább csökken mintegy száz fővel. Ez egyben azt is jelenti, hogy lényegesen nagyobb teher hárul majd a 400 alkalmazottal dolgozó főhatósági apparátusra, hiszen az építőanyag-ipari tevékenység is átkerült hatáskörébe. Bár az is kétségtelen, hogy a minisztériumnak is máshogyan, sajátos módon kell kifejtenie tevékenységét a megváltozott és még változó feltételek között. Szerény sikerek és a szerkezetátalakító folyamat érezhető, ám lassú előrehaladása jegyében telt el az elmúlt esztendő. A feldolgozóipar némiképp előre lépett az alapanyag- és energiakitermelő szektorhoz képest, ám ez még messze van a kívánatos léptéktől. A minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok a hazai piacon növelték értékesítéseiket, a szocialista export azonos szinten maradt 1987-hez viszonyítva. Ez utóbbi tény népgazdasági szinten kedvező folyamatokat indított el, ugyanakkor jó néhány vállalatnak okozott súlyos problémákat. Megszűnt például a motorvonatok és portáldaruk exportja. A konvertibilis elszámolású exportbevétel 19,2 százalékkal emelkedett. Kétségtelen szerepet játszott ebben, hogy a tőkés piacon jó néhány termék iránt konjunkturális kereslet nyilvánult meg. Mindenképpen figyelemre méltó viszont, hogy ezt a lehetőséget a magyar ipar képes volt kihasználni. Az ipari gazdálkodói körből a költségvetésbe 18 százalékkal kevesebb pénz folyt be mint 1987-ben, ám nem elhanyagolható szempont, hogy a költségvetési támogatások összege csaknem 40 százalékkal csökkent. Érdekesen alakult a vállalatoknál képződő nyereségek mutatója is. Egyidejűleg figyelhető meg, hogy a vállalati szféra egy részének jövedelmei a vártnál nagyobb mértékben emelkedtek, ugyanakkor általánosságban a veszteség mértéke nőtt, csaknem megkétszereződött, s elérte a négymilliárd forintot. Ez jelzi a vállalati kör rendkívül erős szóródását és differenciálódását. Az ipari miniszter szerint jó néhány intézkedés kedvező irányba terelte a vállalati tendenciákat. Ilyennek minősítette egyebek között a bérklub intézményét, a vezetői érdekeltségét, az exportpályázatot, a konvertibilis valuták árfolyam-emelkedését, a gyorsított amortizáció lehetőségét. Kedvezőtlen hatást fejtett ki a személyi jövedelemadó, amely Berecz Frigyes megítélése szerint kimutathatóan teljesítmény-visszafogó tényező, s nem tett jót a gazdálkodóknak a pénzszűkítés módszere sem. A miniszter a múlt esztendő legfontosabb, legnagyobb hatású eseményének tartotta a társasági törvény megalkotását, valamint az egységes vállalkozási adó kidolgozását. Mint leszögezte, ez utóbbi szelleme jó alap a sokkalta stabilabb, biztonságosabb gazdálkodáshoz, ám az adó mértéke kedvezőtlen a vállalkozások szempontjából. Konverteres acélgyártás Miskolcon, a Lenin Kohászati Művekben. BOROS JENŐ FELVÉTELE