Népszabadság, 1989. február (47. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-01 / 27. szám

Február 10-ére összehívták a Központi Bizottságot Ülést tartott a Politikai Bizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága keddi ülé­sén február 10-re összehívta a Központi Bizottságot. Napirendjéül időszerű politikai kérdések megtárgyalását javasolja. Ma érkezik Pek­ing­be Eduard Sevardnadze Eduard Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszter ma este érkezik Pe­kingb­e, s csütörtökön kezdi meg hi­vatalos látogatását, azaz tárgyalásait Csien Csi-csen kínai külügyminisz­terrel. A szovjet diplomácia vezetőjét fo­gadja több kínai párt- és állami ve­zető, és Sanghajban találkozik vele Teng Hsziao-ping, Kína első számú politikusa. A pekingi kínai—szovjet külügyminiszteri tárgyalások közép­pontjában az ez év első felére terve­zett kínai—szovjet csúcstalálkozó gyakorlati előkészítése áll. Emellett természetesen megvitatnak más, kö­zös érdeklődésre számot tartó bila­terális és nemzetközi kérdéseket is. Pekingben általános a vélemény, hogy Sevardnadze látogatásával kez­detét veszi a „fordulat éve” a kí­nai—szovjet kapcsolatokban. Külön fontosságot ad a tárgyalásoknak az a tény, hogy azokon megállapodnak a legfelsőbb vezetők csúcstalálkozó­jának időpontjában is. Útja előtt Sevardnadze nyilatko­zott a TASZSZ hírügynökségnek, és egyebek mellett kijelentette: a Szov­jetunió és Kína­­közötti kapcsolatok teljes normalizálásához elengedhe­tetlenül szükséges a két ország ve­zetőinek legfelsőbb szintű találkozó­ja. Elmondta, hogy a két ország kap­csolatainak történetében szovjet kül­ügyminiszter eddig nem tett hivata­los látogatást Kínában. Hozzátette: a szovjet küldöttség Pekingben a csúcstalálkozó időpontjára is konk­rét javaslatokat fog előterjeszteni. A külügyminiszter a két ország korábbi, meglehetősen fagyos viszo­nyát anomáliának­­nevezte, s el­mondta, hogy a két fél már koráb­ban is kezdeményezett lépéseket a kapcsolatok helyreállítására. Utalt a határkérdésekről folyó konzultá­ciókra, a különböző szintű küldöttsé­gek látogatásaira, a gazdasági és ke­reskedelmi együttműködés bővülé­sére, az egyes térségek és városok közötti közvetlen kapcsolatok kiépü­lésére, majd emlékeztetett, hogy ő maga az elmúlt két hónapban két­szer is találkozott kínai kollégájá­val. Sevardnadze közölte, hogy a két­oldalú kapcsolatokon kívül a tárgya­lásokon kitérnek különböző nemzet­közi problémákra is. Nyomatékosan leszögezte, hogy a két ország közötti kapcsolatok teljes normalizálása semmiféle veszélyt sem jelent har­madik országok érdekeire. (MTI) Halogató döntést hozott a szejm a konszolidációs tervről Jerzy Urban a kerekasztal-megbeszélésekről­­ VARSÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL Szokatlan döntést hozott a len­gyel parlament, a szejm kedden a kormány konszolidációs tervéről­ nem utasította vissza, de nem is fo­gadta el. Jerzy Urban szerint a len­gyel alkotmány módosítása, s ennek nyomán a parlament második házá­nak létrehozása még az év közepén esedékes választások előtt várható. Kétnapos vita után kedd délután a szejm olyan határozatot fogadott el, amely nem utasítja ugyan teljes egészében vissza a kormány elkép­zeléseit, de a jelenlegi formájában nem is fogadja el a konszolidációs tervet. A határozat ugyanis leszöge­zi, hogy a parlament az 1989—1990- es konszolidációs tervnek csak a leg­fontosabb célkitűzéseit fogadja el, mint a kormány cselekvési program­ját ebben az időszakban. Mint a határozatból kiderül, a kormánynak két ponton kell javíta­nia elképzelésein. Figyelembe kell vennie az érveket azzal szemben, hogy az elkövetkező négy évben (1992-ig) ne tegyen radikális lépése­ket a költségvetés kiegyensúlyozásá­ra, s ilyenformán a költségvetés fi­zeti meg az áremelkedések lassítá­sát az állami támogatások fenntar­tásával. A másik kifogás szerint a kormány nem fektetett elegendő hangsúlyt az infláció megfékezésére, s az ellátás bővítésével a piaci egyensúly javítására. Elsősorban a jövő hétfőn kezdődő kerekasztal-megbeszélésekkel foglal­kozott Jerzy Urban kormányszóvivő keddi, varsói nemzetközi sajtóérte­kezletén. Elmondta, hogy a kerek­asztal körül 56 szék áll majd, a tárgyalások színhelye Varsóban a minisztertanács épülete lesz. A rész­vevőkről még folynak a tárgyalások, a végső döntést közös megegyezés­sel alakítják ki. Jerzy Urban hang­súlyozta, hogy Czeslaw Kiszczak belügyminiszter és Lech Walesa, a Szolidaritás vezetője közötti legutol­só előkészítő tárgyaláson közeledtek az álláspontok annak érdekében, hogy az ellenzék a lehető legszéle­sebb képviselettel vegyen részt a megbeszéléseken. Ennek köszönhe­tően nem volt vita a korábban ki­fogásolt két személy, Adam Michnik és Jacek Kuron ellen. A kormány­­szóvivő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Szolidaritás legalizálása nem az előkészítő tárgyalások, hanem a kerekasztal-megbeszélések témája. Egy kérdésre válaszolva Jerzy Ur­ban kifejtette, hogy a parlament második házának és az elnöki hiva­talnak a létrehozása a jelenlegi al­kotmány módosítása után képzelhe­tő el, ugyanakkor a kormányszóvivő hozzátette, hogy az alkotmány ilyen értelmű módosítására még az év kö­zepén esedékes választások előtt szá­mítani lehet. K. Nyirő József Éles vita a JKSZ KB ülésén­ ­ BELGRÁDI TUDÓSÍTÓNKTÓL Kedden Belgrádban folytatódott a JKSZ KB hétfőn kezdődött ülése. A Stipe Suvar elnöki beszámolója feletti vitában a tanácskozáson csaknem ötvenen fejtették ki véle­ményüket az ország belpolitikai helyzetéről, gazdasági, társadalm­", politikai válságának okairól és le­küzdésének módjáról. A kedd délelőtti ülésen különös figyelmet keltett Dusan Dragoszavac felszólalása. A 70 éves horvátorszá­gi politikus, aki Tito elnök életé­ben több mint egy évtizeden át szá­mos magas párttisztséget töltött be, megállapította: a JKSZ és az or­sz'­ág megosztott, ellenforradalmi te­vékenység folyik, rendkívüli a hely­zet. Alapvető feladat az egység helyreállítása. A Vajdasági Kom­munisták Szövetsége legutóbbi kon­ferenciájára célozva feltette a kér­dést: hogyan fordulhat elő az, hogy egy pártkonferencián rágalmazó ki­jelentések, intrikák alapján kam­pányt indítanak a JKSZ KB Elnök­ségének elnöke ellen? A szervezeti szabályzatra hivatkozva követelte: vonják felelősségre mindazokat, akik valótlanságokat állítanak, ter­jesztenek, vagy másokat erkölcsileg és politikailag lejáratnak. (Folytatás a 2. oldalon.) Ára: 4,80 Ft VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÉPSZABADSÁG 1989. február 1., szerda AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XLVII. évfolyam, 27. szám (5. oldal) mmesLí£X 191 fi ti JK­ÉIP * 11 '* t- -&£ f ' 5 ■ „j -il-y jy . RÉSZLETES SZOVJET TÁJÉKOZTATÓ BUDAPESTEN 1990 végéig több mint tízezer katonát és 430 harckocsi tá­vozik hazánkból Májusban kezdődik a csapatkivonás . Megszűnő helyőrségek az osztrák határon Magyarország területéről 22 szovjet egységet vonnak ki — kö­zölte keddi sajtóértekezletén Mat­­vej Burlakov vezérezredes, a dé­li hadseregcsoport főparancsno­­­­ka. Konkrétan egy teljes létszá­mú páncéloshadosztályról, egy ki­képző páncélosezredről, egy de­­szant-rohamzászlóaljról, egy va­­dászrepülő-ezredről, egy vegyvé­delmi zászlóaljról, egy katonai iskoláról és egyéb egységekről van szó. A sajtóértekezleten részt vett még Borisz Sztukalin, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete — aki is­mertette a béke és biztonság erősí­tésének szovjet koncepcióját —, va­lamint Fedor Krivda hadseregtábor­nok, a Varsói Szerződés egyesített erői főparancsnokának a képviselő­je. Nyilatkozatában Matvej Burlakov hangsúlyozta, hogy a kivonás után a déli hadseregcsoport létszáma több mint tízezer fővel csökken, mint­egy 2400 tiszttel és zászlóssal, ezen­kívül csaknem 8000 altiszttel és ka­tonával. Elhagyja Magyarországot több mint 1800 katonacsalád, tehát még majdnem 4000 ember. A harci gépekből és fegyverzetekből kivon­nak több mint 450 harckocsit, mintegy 200 löveget és aknavetőt, több mint 3000 gépkocsit és más technikai eszközöket. A tábornok ki­fejtette, hogy ennyi embert és gé­pet átcsoportosítani, áthelyezni rendkívül bonyolult, ezért a kivo­nás rendjének a kidolgozását nagy alapossággal végzik. Burlakov közölte: a harckocsi­hadosztályt és a kiképző harckocsi­ezredet az idén májusban és júni­usban teljes létszámban kivonják. Az esztendő második felében kerül sor a vadászrepülő-ezredre és a de­­szant-rohamzászlóaljra, a többi fel­sorolt egység pedig a jövő évben távozik. Tehát 1990 végére minden, a kivonásban érintett egység, harci technikai eszköz és fegyverzet a Szovjetunió területén lesz. A csa­patkivonást — mint a déli hadse­regcsoport főparancsnoka közölte — vasúton végzik.­­ A szovjet egységek távozását követően magyar tulajdonba kerül 11 helyőrség: az esztergomi bazilika szomszédságában található történel­mi értékű épület; a gödöllői Gras­­salkovich-kastély; a szombathelyi, a bajai, a mosonmagyaróvári és a nyíregyházi helyőrség. Részben ma­gyar tulajdonú lesz a fertődi, a tol­nai, a kecskeméti, a győri és a ta­mási helyőrség laktanyája. Az át­adandó laktanyák összterülete kö­rülbelül 95 hektár. Átadnak 19 lak­tanyát, 850-900 lakást, 13 étkezdét, tárolókat és raktárakat. Ezekből mintegy 40 objektumot (650 millió forintos költséggel) a szovjet had­sereg épített — mondta a vezérez­redes. — Védelmi doktrínánk érvénye­sítése céljából visszavonjuk a szov­jet csapatokat az osztrák határtól — folytatta Burlakov. — Úgy gon­dolom, hogy az egységek kivonása Szombathelyről, Mosonmagyaróvár­ról, Fertődről és Győrből jó példa a biztonsági övezet megteremtésé­hez. Szeretném hangsúlyozni, hogy a déli hadseregcsoport alakulatai­nak a kivonásakor a Magyar Nép­­köztársaság területéről, az elégsé­ges védelem ésszerű elvéből indul­tunk ki — fejezte be mondanivaló­ját Matvej Burlakov. — A szovjet csapatok jelenlété­nek semmi köze sincs a magyar belpolitikai helyzethez — válaszol­ta egy kérdésre Borisz Sztukalin nagykövet. Ezt a jelenlétet a szo­cialista közösség védelme indokol­ja, mivel Magyarországhoz nem messze található annak a hadsereg­csoportnak a déli szárnya, amelyet a NATO tart fenn ebben a régió­ban. Egyébként a szovjet csapatok státusát kormányközi megállapodás írja elő, s ehhez az egyezmény­hez mindkét fél szigorúan tartja ma­gát — mondotta Sztukalin, majd egy másik kérdésre válaszolva hoz­zátette: a végleges és teljes csapat­­kivonásra addig nem kerülhet sor, amíg a két katonai tömb, a Varsói Szerződés és a NATO létezik, hiszen a stratégiai egyensúlyt nem lehet megbontani. „Már többször elhang­zott az a javaslatunk, hogy az ide­gen csapatokat mindkét tömbnek egyidejűleg kellene kivonnia a kü­lönböző területekről.” Voltak-e olyan erők a szovjet had­seregen belül, amelyek ellenezték az egyoldalú csapatcsökkentést, vannak-e ellenfelei a peresztrojká­nak a hadseregben? — hangzott egy kérdés Krivda hadseregtábornokhoz. — Azt hiszem, egységes véleményt mondok el, amikor kijelentem, hogy mindannyian egyetértünk azzal a döntéssel, amelyet Mihail Gorbacsov az ENSZ-közgyűlés ülésszakán je­lentett be — válaszolta a tábornok. — Nem törekszünk nagyobb had­sereg fenntartására, mint amilyen­nel a NATO rendelkezik. Úgy gon­dolom, hogy az ésszerű védelmi doktrína azt jelenti, hogy akkora hadsereget hagyjunk meg magunk­nak, amely kizárólag védelmi fel­adatokat lát el — mondta Krivda. A részleges csapatcsökkentés el­lenőrzését firtató kérdésre Sztuka­lin nagykövet kifejtette: a szovjet egységek távozása egyoldalú lépés, ezért nincs megállapodás ennek nemzetközi kontrolljáról. A legjobb ellenőrzést — mint a nagykövet el­mondta — a nyilvánosság teljes be­vonása jelenti, s erre Magyarország jó példát szolgáltat. Egyébként a NATO eddig nem jelentette be igé­nyét a kivonás ellenőrzésére. Ritecz Miklós Lassú az ipar szerkezetváltása 1988: volt jobb —Némi élénkülés a feldolgozóiparban —Javult a konvertibilis exportbevétel — Jó alap a társasági törvény Csendes, szenzáció nélküli év. Így jellemezte röviden 1988-at Berecz Frigyes ipari miniszter a tárca szem­szögéből tegnapi sajtótájékoztatóján, melyet a minisztérium épületében tartottak. Egyébként a minisztérium létszáma tovább csökken mintegy száz fővel. Ez egyben azt is jelenti, hogy lényegesen nagyobb teher há­rul majd a 400 alkalmazottal dolgo­zó főhatósági apparátusra, hiszen az építőanyag-ipari tevékenység is át­került hatáskörébe. Bár az is kétség­telen, hogy a minisztériumnak is máshogyan, sajátos módon kell ki­fejtenie tevékenységét a megválto­zott és még változó feltételek között. Szerény sikerek és a szerkezetát­alakító folyamat érezhető, ám lassú előrehaladása jegyében telt el az el­múlt esztendő. A feldolgozóipar né­miképp előre lépett az alapanyag- és energiakitermelő szektorhoz ké­pest, ám ez még messze van a kí­vánatos léptéktől. A minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok a hazai piacon növelték értékesítései­ket, a szocialista export azonos szin­ten maradt 1987-hez viszonyítva. Ez utóbbi tény népgazdasági szinten kedvező folyamatokat indított el, ugyanakkor jó néhány vállalatnak okozott súlyos problémákat. Meg­szűnt például a motorvonatok és portáldaruk exportja. A konvertibi­lis elszámolású exportbevétel 19,2 százalékkal emelkedett. Kétségtelen szerepet játszott ebben, hogy a tőkés piacon jó néhány termék iránt kon­junkturális kereslet nyilvánult meg. Mindenképpen figyelemre méltó vi­szont, hogy ezt a lehetőséget a ma­gyar ipar képes volt kihasználni. Az ipari gazdálkodói körből a költ­ségvetésbe 18 százalékkal kevesebb pénz folyt be mint 1987-ben, ám nem elhanyagolható szempont, hogy a költségvetési támogatások összege csaknem 40 százalékkal csökkent. Érdekesen alakult a vállalatoknál képződő nyereségek mutatója is. Egyidejűleg figyelhető meg, hogy a vállalati szféra egy részének jöve­delmei a vártnál nagyobb mérték­ben emelkedtek, ugyanakkor általá­nosságban a veszteség mértéke nőtt, csaknem megkétszereződött, s elérte a négymilliárd forintot. Ez jelzi a vállalati kör rendkívül erős szóró­dását és differenciálódását. Az ipari miniszter szerint jó né­hány intézkedés kedvező irányba te­relte a vállalati tendenciákat. Ilyen­nek minősítette egyebek között a bérklub intézményét, a vezetői érde­keltségét, az exportpályázatot, a konvertibilis valuták árfolyam-emel­kedését, a gyorsított amortizáció le­hetőségét. Kedvezőtlen hatást fejtett ki a személyi jövedelemadó, amely Berecz Frigyes megítélése szerint ki­mutathatóan teljesítmény-visszafogó tényező, s nem tett jót a gazdálko­dóknak a pénzszűkítés módszere sem. A miniszter a múlt esztendő leg­fontosabb, legnagyobb hatású ese­ményének tartotta a társasági tör­vény megalkotását, valamint az egy­séges vállalkozási adó kidolgozását. Mint leszögezte, ez utóbbi szelleme jó alap a sokkalta stabilabb, biz­tonságosabb gazdálkodáshoz, ám az adó mértéke kedvezőtlen a vállal­kozások szempontjából. Konverteres acélgyártás Miskolcon, a Lenin Kohászati Művekben. BOROS JENŐ FELVÉTELE

Next