Népszabadság, 1989. február (47. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-21 / 44. szám
TUDOMÁNY ECHNIKA Egy csík és más semmi Természetesen a kutatók azzal is foglalkoznak, hogy az indukciós vezetésű szállítási rendszerek vezetőpályáját tovább egyszerűsítsék. Erre az amerikai Litton gyár talált rendkívül szellemes megoldást. Először a padlóra festet csíkokkal helyettesítették a padlóba telepített vezetőkábelt. Ezzel a kocsi indukciós vezetés helyett most már optikai vezetéssel működött. A 2. képen látható — éppen egy ajtón áthaladó — kocsi kamerákkal tapogatja le a festékcsíkokat. Persze, ha a csíkokra más járművekkel, például villásemelőkkel, targoncákkal stb. rendszeresen ráhajtanak, akkor azok hamar tönkremennek, és fel kell újítani őket. Ezért a nyugatnémet Promatic gyár inkább fekete és sárga PVC-csíkokat használ, amelyek tartósabbak a festéknél. Természetesen a ÚJDONSÁGOK Üvegszálharisnyás csőjavító eljárás A különböző csövekben, vezetékekben rengeteg gondot okoz az erózió, a korrózió és a hibás tömítés. Bár már létezik néhány olyan javítási módszer, amely szükségtelenné teszi a hiba helyén a gödör- és árokásást, ezek a módszerek ma még elég drágák. Ezért érdemel figyelmet a svéd Inpipe System AB vállalat által kidolgozott újabb, meglehetősen egyszerűnek látszó eljárás. Az eljárás lelke a szövött üvegszál-„harisnya”. Ha ugyanis a talaj felszínén működtetett műszerekkel már sikerült a hiba helyét felderíteni, megkeresik a hozzá legközelebb eső két búvó- vagy leszállónyílást, majd az egyik nyíláson bevezetett videokamerával teljesen körülhatárolják a hiba, a károsodás jellegét és mértékét. Ezután tisztára öblítik a csővagy vezetékszakaszt, majd sűrített levegővel átnyomják az üvegszálharisnyát a csövön az egyik búvónyílástól a másikig. Most már csak egy ibolyántúli fényforrás fényét kell a csőbe bevezetni: ez kikeményíti, térhálósítja a harisnyát, miközben a cső továbbra is levegőnyomás alatt marad. A svéd üvegszálharisnya úgy képes illeszkedni a legkülönfélébb csőátmérőkhöz, hogy közben mechanikai szilárdsága nem csökken és minősége nem romlik. Mivel a harisnya megfelelően tágulóképes, a cső belső fala és a harisnya között levő teret tökéletesen tömíti, ily módon kijavítva, megszüntetve a hibát. r • AZ ÜZEMEKBEN LÁTSZÓLAG CÉLTALANUL BOLYONGÓ „SZELLEMKOCSIK” Önműködő vezetésű szállító járművek Világszerte egyre több rugalmas gyártórendszert helyeznek üzembe. Az egy gyártórendszeren belüli gépek, berendezések kiszolgálásához ugyanis csak az időben pontosan ütemezett működésű, egyedianyag-, félkésztermék-, szerelvény-, szerszám- és késztermék-továbbító, illetve szállítóegységek felelnek meg. E feladatra azonban a hagyományos megoldások lassúak, bonyolultak és drágák. Ezért vált szükségessé az önműködő vezetésű szállító járművek és a vezető nélküli szállítási rendszerek kifejlesztése, így jöttek létre az üzemekben, műhelyekben látszólag rendszertelenül, céltalanul bolyongó „szellemkocsik’. Nem „tör ki” a kocsi A hagyományos berendezésű gyárakban gyakran találkozunk mechanikus vonszolású kocsikkal, amelyek elsősorban szerelősorokon dolgoznak, de az anyag- és alkatrész-betáplálásból, sőt a forgácseltávolításból is kiveszik a részüket. Kötött pályás kialakításuk miatt ezek csupán a vonszolólánc,szalag stb. közvetlen körzetében levő területeket tudják kiszolgálni. A tetejében, amikor a vonszolómechanizmus működik, minden kocsit magával visz, függetlenül attól, hogy esetleg a kocsik fele üres. Üzembővítés, termékszerkezet-váltás, technológia-korszerűsítés vagy -módosítás esetén pedig az új vonszolószerkezet telepítése és a régi átalakítása, kiegészítése tetemes munkával és költséggel jár. Bár nagy tömegek, darabok mozgatásakor — például tehergépkocsi- és autóbuszalvázak szerelésekor — továbbra sem mondhatunk le a mechanikus vonszolású kocsik alkalmazásáról, de három tonnánál kisebb tömegek mozgatására sikerült valamivel jobb megoldást találni: a vezető nélküli szállítókocsi a padló alá épített elektromos tápkábel és mechanikus vezetés segítségével mozog. Nem kétséges, hogy a tápkábel és a vezetés együttes bővítése, áttelepítése lényegesen egyszerűbb és olcsóbb, mint egy mechanikus vonszolószerkezeté. E kombinált konstrukciót különösen porlasztók, finommechanikai és elektromos háztartási készülékek, berendezések szereléséhez alkalmazzák ma már kiterjedten, azonkívül pótalkatrész-raktárakban és magasraktárakban. Évtizedünk kezdete óta rohamosan nő a rugalmas gyártórendszerek száma. E rendszereket kis és közepes számú, de gyakran változó öszszetételű sorozatok előállítására dolgozták ki. Ennek következtében a bennük működő megmunkálógépek, -központok, -berendezések kiszolgálására a merev, kötött pályás kocsik alkalmatlanok. Ez hívta életre az egyedi mozgatású, indukciós vezetésű szállítókocsikat, amelyek szintén vezető nélkül haladnak. Az indukciós vezérlés lelke a kívánt útvonalon a padlóba fektetett elektromos kábel. Ebben váltóáram folyik, ami a kábel hosszirányára merőleges koncentrikus mágneses mezőt hoz létre. Ezt tapogatják le a szállítókocsira épített tekercsek vagy antennák, és így a kocsi mindig — a megengedett bal és jobb oldalirányú eltéréssel — a kábel fölött halad. Ha ugyanis a kocsi „kitörni” készül, a tekercsek vezérlőjelet küldenek a kormánymotornak, amely ismét a kábel fölé irányítja a kis járművet. A környezetszennyezés elkerülése végett e kocsikat akkumulátorról táplált elektromotor hajtja. Az 1. kép az angol Rolls-Royce repülőgépmotorokat gyártó vállalat egyik üzemében készült: az indukciós vezetésű kocsik gázturbina- és kompresszortárcsákat továbbítanak az egyes gépek, berendezések között. Az indukciós vezetésű szállítókocsik a rugalmas gyártórendszerek kiszolgálásán kívül nagyszerűen alkalmazhatók még a legkülönfélébb szerelési feladatokhoz, raktárakban, a nagykereskedelemben és a szolgáltatási szféra — például szállodák, kórházak, könyvraktárak, áruházak, elosztóközpontok — területén. Kedvező körülmény, hogy az indukciós vezetéshez szükséges elektromos kábel lefektetése meglehetősen egyszerű és olcsó, ezért a pályabővítés vagy az üzemen belüli bármilyen átállás gyorsan megoldható. A kocsik pályája nem zárt terület — azon más járművel is át lehet haladni —, tehát hozzá lehet férni az öszszes üzemi berendezésekhez, és a menekülési utak, a vészkijáratok akadálytalanul elérhetők. Már meglevő épületekben sem gond az utólagos telepítés, és az eredeti rámpák, emelőpadok és felvonók megtarthatók. Az indukciós vezetésű rendszerek szállítási teljesítménye — a pályabővítésen kívül — egyszerűen további kocsik beállításával is növelhető, ami a rugalmasság ékes bizonyítéka. Sok gyártó pedig úgy tervezi meg a „szellemkocsikat”, hogy a teljes automatizálás ellenére — üzemzavarok esetére — megmarad a manuális üzemeltetés lehetősége. Robottargonca hazai változatban Az indukciós vezetésű kocsik segítségével a tervezők áttekinthetőbben alakíthatják ki a szállítási rendszert, mivel a kocsik pontosan ütemezett „menetrend” szerint járnak. Fontos szempont az is, hogy a szállított anyagok, alkatrészek, továbbá a pálya menti berendezések, gépek nem sérülnek meg, míg az emberek által vezetett szállító járművek gyakran okoznak kisebb-nagyobb károkat. Hasonlóan a robotokhoz, itt is csak az állásidők okoznak időkiesést, és ezért anyagtorlódások sem lehetnek. Mikroprocesszorokat tartalmazó mikroszámítógépek alkalmazásával az önműködő szállítókocsik további feladatok elvégzésére is foghatók. Ilyen feladatok például a következők: 1. a kocsi mozgása hátrafelé, sőt keresztirányban, továbbá körbefordulása (a jobb térkihasználás végett); 2. paletták, árucsomagok, céltárgyak stb. önműködő felvétele és lerakása; 3. önműködő anyag-, áru- stb. elvétel állványról és lerakás; 4. más anyagszállító rendszerekbe történő önműködő beilleszkedés. A magyar Kutatási, Fejlesztési, Gépgyártó Kft. által kifejlesztett Unirobot A1 típusú, indukciós vezetésű targonca például a szállításon kívül önműködő felvételt és lerakást is végez. (Sajnos, egyelőre egyetlen magyar cég sem vállalta a korszerű robottargonca sorozatgyártását!) Óriási változást hozott az indukciós vezetésű kocsik alkalmazása a személygépkocsik összeszerelésében: elmarad a mindent behálózó, átszövő mechanikus vonszolású kocsik és konvejorok hálózata. Ugyanazt a feladatot tehát kisebb alapterületen is meg lehet oldani. Ezenkívül egy-egy indukciós kocsi mellett egyszerre öt-hat dolgozó tevékenykedhet, és sokkal több műveletet tud elvégezni, mint a hagyományos futószalagon. E csoport tagjai egymás között váltakozva oszthatják fel az előírt munkát, ezzel mérséklődik az egyhangúság, s ettől gyakran javul a munkakedv. Gyakorlatilag a dolgozók a teljes személygépkocsiösszeszerelés minden lépésével megismerkedhetnek. A svéd Volvo cég Kalmárban levő emeletes személygépkocsi-öszszeszerelő üzemének földszinti részlegében a kocsik mozgását időben számítógép hangolja össze. Az üzem teljes alapterülete 27 700 négyzetméter, amelyen 260 szerelőkocsi mozog. PVC-csíkok is tönkremennek egyszer, de pótlásuk nem jár nagy költséggel. A festék- és PVC-csíkos vezetőpályák mellett megjelentek a vegyi vezetőpályák is. Színtelen vegyi anyagot visznek fel a padlóra, és a kocsikba épített detektor ezt érzékeli, s ezáltal vezérli a kocsit. A pályabővítés, -átrendezés itt már csupán abból áll, hogy a kívánt útvonal mentén elhelyezik a vegyi anyagot. Úgy tűnik, valóban ez a létező legegyszerűbb „pályaépítés”, azonban a vegyi vezetőpályának az a hátránya, hogy idővel a vegyi anyag elillan, ezért pótolni kell. Az ilyen pályát követő kocsik infravörös adatrendszerben kommunikálva tudják meg, hogy melyik állomásról van szállítanivaló, és hová. A kocsikat akkumulátorról táplált elektromotorok hajtják. Nyilvánvaló, hogy a legjobb megoldás a szabadpályás kocsi. Ez — a mechanikus vonszolású, az elektromos hajtású, de mechanikus vezetésű, azután az indukciós vezetésű, majd a festett, PVC-csíkos és vegyi vezetőpályás kocsi után — már az ötödik generációt képviseli. Ilyen kocsival és vezérlési-irányítási rendszerével eddig az amerikai GEC vállalat végzett sikeres kísérleteket. Ahhoz, hogy egy üzemben, műhelyiben a szabadpályás kocsi közlekedhessen, mindig a következő két alapvető kérdésre kell választ kapnia: „pillanatnyilag hol vagyok?” (navigáció), és „milyen útvonalon kell elérnem a célt?” (vezetés). A GEC-rendszerben kódolt tájolóoszlopok, a műhelybe telepített irányító számítógép, UHF rádiókapcsolat, és természetesen a kocsik szükségesek, amelyeken lézeres tapogatófej (3. kép) és fedélzeti számítógép található. A kódolt tájolóoszlopokat a padlótól kb. 1,8 méter magasságban kell a falon vagy más tárgyon rögzíteni. Ezután teodolittal határozzák meg az oszlopok abszolút helyzetét a műhelyben (XY-koordináták szerint), és e koordinátaadatokat betáplálják az irányító számítógépbe. Szintén e számítógéppel szabja meg az üzem- vagy a termelésszervező az egyes kocsik által megteendő útvonalakat, tehát az indítás és a cél helyét, és természetesen a közöttük akadálymentesen megtehető legrövidebb utat. Az ezekre vonatkozó utasításokat UHF rádiókapcsolatban kapja, meg a kocsi fedélzeti számítógépe. Most már elindulhat a kocsi. Menet közben a lézeres tapogatófejnek jut a főszerep. Feladata kettős. Egyrészt a tájolóoszlopok segítségével meghatározza a kocsi pillanatnyi helyzetét, másrészt ezután a fedélzeti számítógéppel együtt az oszlopok szögének a saját mozgásához viszonyított mérésével kiszámítja új helyzetét. Ehhez természetesen a mellső kerék által megtett távolságot is figyelembe veszi, és emez információ alapján a fedélzeti számítógép kompenzálja a rendszer olyan hibáit, mint a kerékkopás, acsúszás és hasonlók. Biztonsági okokból kis teljesítményű lézert alkalmaznak. Szintén a biztonságot szolgálja az előre, legfeljebb két méter távolságig tapogató infravörös fej, amely akadály észlelésekor lassítja, majd megállítja a kocsit. Azt hihetnénk, hogy e csúcstechnikától már nincs előrelépés. Pedig a Delu gyár (NSZK) már készít vezető nélküli, bár kötött pályás, de légpárnás szállítókocsikat. Ha pedig kerekek helyett szintén a légpárnát használják a GEC- féle szabad pályás kocsiknál, ismét a vezető nélküli szállítókocsik új generációja jelenik majd meg. Hatos Géza 1. kép: Indukciós vezérlésű kocsik gázturbina-alkatrészeket szállítanak. 2. kép: Festékcsíkok segítségével „tájékozódó” szállítókocsi. 3. kép: Egy szabadpályás kocsi lézeres tapogatófeje. Elektromosan vezető műanyag a kereskedelemben Bár Japánban és az USA- ban már tíz éve foglalkoznak az elektromosanvezető műanyagok kifejlesztésével, mégis a nyugatnémet BASF cég lett az első, amely ilyen anyaggal piacra lépett. A poliacetilén és a polipirrolszerkezetének módosításával sikerült hajlítható, nyújtható és tekercselhető vezető műanyagot előállítania. Egyelőre csak az indigóhoz hasonló kinézetű polipttirol gyártását kezdték meg. Ennek elektromos vezetőképessége 2000 siemens centiméterenként. (1SO 1A VolQ.) Valószínű, hogy először lapos akkumulátorok elektródjai készülnek majd polipitrolból. Egy számítógépes cég pedig máris vizsgálatokat, kísérleteket folytat arra, hogy az új anyag miként alkalmazható állandó adattárolásra. NÉZZEN BE HOZZÁNK! Mintaterrivinkben az irodagépek és eszközök széles skálájából választhat. AJÁNLATUNKBÓL: IBM kompatíbilis számítógépek, perifériák elektronikus írógépek, másológépek (A4-A3) szünetmentes áramforrás (1 kW), iratmegsemmisítő gép, Canon 230-as telefax, Gepárd 16-os telexkomputer y~// DJkT3fct@<°)S0 IRODATECHNIKA Budapest I., Fő u. 6. 1011 Telefon:151-460, 151-468, 359-340 Telex: 22-3283. Fax: 155-445.