Népszabadság, 1989. március (47. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-20 / 67. szám
4 AZ 1033222 ESEMÉNYE! PÁRTÉRTEKEZLETEKRŐL JELENTJÜK politikai akciók kellenek Vác: Vonzó Kritika és a jövő iránti felelősség jegyében zajlott szombaton az MSZMP Váci Városi Bizottságának és vonzáskörzetének pártértekezlete Vácott. A testület elé terjesztett írásos anyag vitájában összesen 34-en szóltak hozzá. A vélemények sokszor egymásnak is ellentmondóak voltak, bizonyságául annak, hogy a megtett úttal és a jövővel kapcsolatban érződik elbizonytalanodás, nemkülönben a pártegységgel és a többpártrendszerrel kapcsolatban is. Abban azonban valamennyi felszólaló egyetértett, hogy a jelenlegi politikai helyzetben változtatni kell az eddigi „szemlélődő” magatartáson, és a nemzet felemelkedését szolgáló vonzó politikai akciókkal kell előbbre jutni. Pontosnak tartották a vitában felszólalók, hogy a vonzáskörzet pártmozgalmában növekedjék a községi pártbizottságok önállósága, és a korábbi irányítás helyett az együttműködés legyen a meghatározó, így a városi pártbizottság a városi önkormányzatra fordíthatja fő figyelmét, erősítve a választókörzetekben végzett politikai munkát. Fel kell mérni azt is, hogy mi foglalkoztatja a lakosságot. Ennek ismeretében lehet meghatározni ugyanis azt a választási programot, amelyet a lakóhelyi és üzemi pártszervek egyaránt képviselhetnek. A városi pártértekezleten — annál is inkább, mert Vác fejlett iparral rendelkezik — többen azt az álláspontot képviselték, hogy a pártnak nem kell kivonulnia a gazdaságirányításból, hanem segítenie kell a gazdaság talpra állítását. A szombati városi váci pártértekezleten — amelyen részt vett és felszólalt Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Pest Megyei Pártbizottság első titkára — a küldöttek egytestületes pártbizottságot választottak. Az MSZMP Vác városi szervezete megválasztotta vezetőségét; az első titkár Lábai László lett, a két titkár, Olajos Mihály és Bacsa Tamás. (MTI) XV. kerület: Munkahelyen vagy lakóterületen ? Az MSZMP XV. Kerületi Bizottsága szombaton pártértekezletet tartott. A kerületi pártbizottság jelentéséhez és cselekvési programjához Elek Imre, a kerületi pártbizottság titkára, megbízott első titkár fűzött szóbeli kiegészítést. Kifejtette, hogy a kerületi pártbizottság a pártmunka megújítása és a reformok következetes megvalósítása mellett van. Szólt arról, hogy sokan nehezen viselik az ütközéssel járó bizonytalanságot, és sürgetik a döntések következetes végrehajtását. Tapasztalható, hogy csökken a bizalom a megindult változásokkal szemben. Ennek is tudható, hogy a tagkönyvcsere során, majd azt követően is sokan léptek ki a pártból. A párttagság mintegy 15 százaléka nem vállalta a párttagsággal járó további munkát. Ám az is bebizonyosodott, hogy a párton belüli események alapjában nem ingatták meg a tömegkapcsolatokat. A párt iránti bizalom ugyan jelentős mértékben csökkent a pártonkívüliek körében, de a pártot a legszervezettebb erőként tartják továbbra is számon, várják kezdeményezéseit, s fogadókészséget mutatnak a reális, előremutató társadalmi program iránt. A hozzászólók főleg a helyi gondokat és elképzeléseket ismertették. Élénk vita alakult ki arról, hogy a pártszervezetek a jövőben a munkahelyen vagy a lakóterületen erősítsék-e tevékenységüket. Több hozzászóló élesen vetette fel a kerület fejlesztésénél mutatkozó problémákat, ezek megoldására azonban — szerintük — a mostani gazdasági helyzetben kevés esélyt látnak. Az üzemek képviselői elmondták, hogy a jelenlegi szabályozórendszer a jól működő gazdasági egységek helyzetét is nagymértékben rontja, az eredményes működést nehezíti. A kerületi pártbizottság megválasztotta vezetőségét. Első titkára Elek Imre lett. (MTI) X. kerület. Miként lehet újra felemelt fővel járni? A népgazdaság helyzetének kedvezőtlenebbé válása Kőbányán csak kisebb mértékben éreztette a hatását. A tőkés export-import egyenleg minden idők legnagyobb kerületi szintű aktívumát mutatja, az előző évinek két és félszerese. A kerületi gazdálkodók bruttó nyeresége az előre feltételezettnél kisebb mértékben csökkent, a vállalatok elkölthető jövedelme általában nőtt. Jelentősen emelkedett a tervezetthez képest a vegyipari — főleg gyógyszeripari — vállalatok és az élelmiszer-ipari cégek, az építő- és építőanyagipari gazdasági egységek nyeresége. Ugyanakkor veszteséggel zárta az évet például a Kőbányai Textilművek, a Kéziszerszám Gyár precíziós gyárrészlege, az Elektherm Ipari Szövetkezet. Új jelenségként megkezdődött az önigazgató vállalatok részvénytársasággá alakulása, például a Medicor esetében. Leányvállalatok is létesültek, például az Orionnál. Többek között ez hangzott el Zarnóczi József leköszönő első titkár beszámolójában a X. kerületi pártértekezleten. Meghívottként felszólalt Jassó Mihály, a Budapesti Pártbizottság első titkára is. A pergő ritmusú, indulatoktól is átfűtött, élénk vita szombat kora reggeltől késő estig tartott. Huszonhat felszólalás és negyvenhét hozzászólás hangzott el. Többen hangsúlyozták, hogy a párt ne újrafogalmazza, hanem teremtse újjá önmagát. Szóba került, hogy az MSZMP- nek nincs kidolgozott gazdaságpolitikája. Ezzel szemben a különböző alternatív szervezetek gazdaságpolitikája kikristályosodóban van. A párt az értelmiséget elvadította magától, így a legkitűnőbb „koponyákat” átadta az alternatív mozgalmaknak. Az MSZMP-nek csatát kell nyernie a lakókörzetekben, ugyanakkor nem tanácsos önként kivonulnia az üzemekből. Még fokozottabban kellene foglalkozni a múlt feldolgozásával. Elfogadhatatlan például az, hogy az 1956-os napisajtó még mindig nem mindenki számára hozzáférhető. Elengedhetetlen a gazdasági stabilizáció, amíg az emberek nem élnek megfelelő módon, minden a párt politikája ellen fordítható. Meg kell találni arra a választ, hogy miként lehet újra felemelt fővel MSZMP-tagnak lenni. A pártértekezlet Farkas Pétert választotta meg a X. kerület új első titkárává. B. G. Bajok a Bosnyák körül Botrányos helyzet a nagybani piacon Vaskos köteget tesznek már ki azok az írások, amik a budapesti nagybani zöldségpiac problémáiról szólnak. Nem a maffiák és lánckereskedelem témájára gondolok, hanem a Bosnyák-jelenségre. Tehát arra, hogy az egykor még elég nagy, és a periférián lévő térség ma már nagyon is kicsi, és a főváros körülnőtte. Ráadásul ez nemcsak Budapest, hanem e kicsiny ország nagybani piaca is — kétszáz kilométerről is utazik ide kiskereskedő. A cikkek megírták, miféle javaslatok, ajánlatok születtek, s ehhez többnyire hozzátették: százmilliós nagyságrendű beruházással lehet „kiváltani” a Bosnyákot. Ez az állítás egészen egyszerűen hamis, azokat a feltételeket, amik ma ott vannak, bizonyosan sokkal olcsóbban, talán nagyon kevés pénzzel is lehetne biztosítani, más, valóban városszéli helyeken. A piac körüli állapotok ugyanis most felháborítóak: hatalmas a tumultus tavasztól késő őszig, hosszú sorokban állnak a termelők teherautói, személygépkocsijai. A piac környékén lakók — kivéve, akik ebből élnek — sincsenek irigylésre méltó helyzetben, s a termelők számára sem lehet ez jó megoldás. A nagybani piac ügye azonban soha nem fog megoldódni, amíg valakik a Fővárosi Tanácsban nem hoznak végre döntést és nem zárják be a Bosnyákot, áthelyezve azt egy vagy több más helyre. Nyila zsúfoltság egyre nagyobb. SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE van nagy úr a megszokás, könnyen lehet, hogy valóban a titokzatos zöldségmaffiózók ragaszkodnak ehhez a jól bevált helyhez. A mai botrányos helyzet radikális megoldása talán azt is bizonyítaná, hogy nem a lánckereskedelem diktál. M. G. Megkezdődött a retekszezon — NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP 1989. március 20., hétfő Békéscsaba—Gyomaendrőd Folytatódik a kazángyártók kötélhúzása (Megyei tudósítónktól.) A Körös Kazángyártó és Gépipari Vállalatot — a Thermotéka gázkazánok közismert gyártóját — vállalati küldöttgyűlés irányítja. E testületben a gyomaendrődi gyáregységet 16, a csabaiakat 19 küldött képviseli. Március 9-én a gyomaendrődiek munkásgyűlésen úgy döntöttek, hogymiután évek óta kevesebb fejlesztést és bért kapnak, mint a békéscsabaiak, a négy évvel ezelőttihez hasonlóan ismét kezdeményezik a gyomaendrődi gyáregység önállósulását. A korábbi kudarcból okulva most úgy adtak nyomatékot ennek a döntésnek — miként arról lapunkban egy héttel ezelőtt beszámoltunk —, hogy küldötteik nem jelentek meg a március 10-ei küldöttgyűlésen Békéscsabán, így az meghiúsult. Az igazgató ekkor kompromisszumos megoldást ajánlott, ígérve, hogy a gyáregységet az átalakulási törvény adta lehetőségek keretei közt önálló jogi személlyé alakítják, de a teljes önállósághoz nem járul hozzá. Ezt az ajánlatot a gyomaendrődiek a március 14-én megtartott újabb munkásgyűlésen ismét elvetették, annak tudatában is, hogy a békéscsabaiak a megelőző napon tartott csabai munkásgyűlésen tiltakoztak a gyomaendrődiek leválása ellen. Ilyen előzmények után ült össze — immár határozatképesen — a hét végén a vállalati küldöttgyűlés, amely határozataival igen fura helyzetet teremtett: a békéscsabaiak leszavazták a gyomaendrődiek kiválási kérelmét, a gyomaendrődiek nem fogadták el az igazgató beszámolóját, bár ennek az utóbbinaksemmi jogi következménye nincs. A csabai többség egyébként ahhoz is elég volt, hogy a gyomaendrődieket leszavazva jóváhagyja a tavalyi mérleget. Emiatt azután a gyomaendrődi küldöttek közül a helyszínen öten azonnal le is mondtak, az igazgató magához vonta a sajtónyilatkozatok jogát, a gyomaendrődi gyáregység vezetője pedig kijelentette, hogy kollektívájuk nem áll el szándékától. Hogy mindez milyenhatást gyakorol majd a Thermotéka gázkazának piacképességére, azt egyelőre nehéz lenne megmondani. A Petőfi Körre emlékeztek A Petőfi Körről, az 1956-os reformmozgalom egyik fórumáról tartottak tudományos emlékülést szombaton a Budai Vigadó dísztermében. Az ülést, amelyen a kör több régi tagja, történészek, egyetemisták és érdeklődők vettek részt, Hegedűs B. András, a kör egyik hajdani titkára nyitotta meg. A kutató hosszabb ideje dolgozik már a Petőfi Kör dokumentumainak, vitajegyzőkönyveinek feldolgozásán. Előadásában szólt az előzményekről: kiemelte, hogy a Dolgozó Ifjúság Szövetségének (DISZ) akkori vezetősége a megújulás szükségességét felismerve 1954- ben kezdeményezte a Nemzeti Múzeum fiatal munkatársai helyi vitakörét. Ebből a Bessenyei Körből nőtt ki később a Petőfi Kör. Kosáry Domokos történész vázolta azt a légkört, amelyben a viták annak idején folytak. Lakatos István költő elmondotta, hogy annak idején a Bessenyei Körben csupán belső vitákat kívántak folytatni, s csak a Petőfi Körben alakult ki a nagyobb hatású szellemi műhely. A mára tekintve kiemelte a most alakuló pluralizmus hazai történelmi — demokratikus és liberális — hagyományait. Vásárhelyi Miklós sajtótörténész úgy fogalmazott, hogy a reformgondolat egyetlen nyilvános fóruma volt 1955—56-ban a Petőfi Kör, s így egyedülálló hivatást töltött be. A Nagy Imre-csoporthoz hasonlóan a Petőfi Kör jellegzetesen a reformisták tömörülése volt. Litván György történész a tudományos tanácskozás és visszaemlékezés vita-összefoglalójában azt emelte ki, hogy a Petőfi Körnek igen nagy szerepe volt a sztálinizmus várának megtámadásában, s legnagyobb történelmi érdemének mondotta, hogy a párt által kisajátított problémákat, a nemzet és a nép gondjait a párttal szemben is kivitte az utcára. A régi szervezők a kört újjáalakítani — 33 év után — nem kívánják, de azt tartják: szükséges, hogy vitáinak, küzdelmeinek szelleme szétáradjon a mai politikai szervezetekben, elsősorban a Fideszben. (MTI) * A Petőfi Kör egykori tagjai okkal minősítik magukat a reformmozgalom egykori előfutárainak. Erről győzték meg a nézőt a Tv 2 Napzárta című műsorában is szombat este. A kör kért jeles képviselője elmondta: az emlékülés elnökének tisztébe azért hívták meg a Fidesz reprezentánsát, hogy ezzel is kifejezzék: a mostani fiataloknak ilyen jelképpel adták át a stafétabotot. Ám az ifjú elnök, aki ugyan megtisztelőnek tartotta ezt, volt olyan őszinte — és ezért csak elismerés jár —, hogy elmondta: a Petőfi Kör egykori részvevői kommunisták voltak, akik, mint ők maguk is mondják, egy jobb, tisztultabb szocializmust akartak, míg a Fidesz tagjai nem kommunisták, s nem szocializmust akarnak. Imigyen a stafétabotot a ma már idősebb, tapasztalt Petőfi körösök nem a saját csapattagnak, mostani ifjúkommunistáknak, hanem a velük versenyző, a szomszéd pályán célba igyekvő kezébe adták. Kár volt ezért a pályatévesztésért, mert azt előre és viszszatekintve is célszerű pontosan tisztázni, ki kinek az elődje, illetve utódja, ki kivel alkot közös csapatot. Megalakult a Magyar Béketársaság (Munkatársunktól.) Magyar Béketársaság néven új szervezet alakult szombaton Budapesten. Az MBT tevékenységét hálózatként kívánja kifejteni, s törekvése szerint állásfoglalásaiban független lesz „minden hatalmi tényezőtől”. A társaság gyökereit a polgári pacifizmusban, a szocialista antimilitarizmusban, valamint a nyolcvanas évek elejétől hazánkban megnyilvánuló új békemozgalmi kezdeményezésekben jelöli meg. Az MBT a békeszervezetek hagyományos tevékenységi körén — a leszerelésen, az államok közötti béke védelmén túllépve, azt hirdeti, hogy a belpolitikai vitákban ne kerülhessen sor erőszak alkalmazására. A Magyar Béketársaság felfogása szerint béke nem létezhet szabadság és alapvető emberi jogok nélkül, s feladatának tekinti a környezet védelmét is. Megválasztották az ügyvivő testületet és az ellenőrző bizottságot. Az MBT elnöke Havadtói József, társelnöke Körömmé Seri Anikó lett. P. D. A viták a nemzetet gazdagítják Közgyűlést tartott a Szabad Demokraták Szövetsége (Munkatársunktól.) Tegnap a Corvin moziban tartotta első közgyűlésének első fordulóját a Szabad Demokraták Szövetsége. A jelenleg 1800 tagú szervezet országos gyűlésén a részvevők a társadalom működési elveiről, a parlamenti demokráciáról, az átmenet politikai programjáról, az alkotmányozás feladatairól tanácskoztak. Megvitatták a már ma is pártszerű formában működő szervezet programtervezetének téziseit, és megfogalmazták az aktuális kérdésekre adandó, a szabad demokraták elveit érvényesítő válaszokat. Tamás Gáspár Miklós, az SZDSZ vezetőségét tömörítő tanács tagja kifejtette: a szövetség, mivel nem akarja, hogy újabb megpróbáltatás szakadjon az országra, azt szeretné, ha békés úton jönne létre olyan legitim hatalom, amely az állampolgárok kedvére való reformokat léptetné életbe. — Az új törvényesség, a szabadelvű demokratikus magyar jogállam megteremtése arra is jó, hogy vértelenül, törvényes formák útján végleg eljöhessen a reform ideje — mondotta Tamás Gáspár Miklós. Tölgyessy Péter, az SZDSZ szakértője arról beszélt, hogy a szövetség tagjai olyan alkotmányt kívánnak, amely alapvetően érvényesíti a népfelség elvét, s ezt egyetlenegy szervezet, személy vagy politikai erőcsoport sem sajátíthatja ki. Hangsúlyozta, hogy az alkotmányosságot nem lehet az alkotmányozás folyamatának sürgetésével elérni. Kiemelte, hogy helyes lenne különválasztani az alkotmányozást és a demokratikus politikai környezet megteremtését. A felszólalók közül Eörsi István író, az SZDSZ tanácsának tagja egyebek között arról beszélt: a jelenlegi helyzet az alternatív szervezeteknek lehetőséget teremt arra, hogy önálló politikai platformot dolgozzanak ki, és nézeteiket a nyilvánosság előtt ütköztethessék. A programtervezetet és annak egyik szerves részét, az elvi nyilatkozatot intellektuális és etikai szempontból egyaránt bírálva kijelentette, hogy illúzió lenne azt hinni: a társadalom érdekeit maradéktalanul képes érvényesíteni a nyugati típusú piacgazdaság. Emellett leszögezte: a nyugati társadalmi minták mellett ugyan rengeteg érv szól, de az nem érv, hogy a szocializmuson kívül csak ez az egyetlen más típusú minta. Meg kell találni azokat a lehetőségeket, amelyek az „eddig még sosem volt” helyzetet teremtik meg. A Szabad Demokraták Szövetségén belül megtalálható két irányzatról, liberális áramlatról, az ezeket koordináló, középen elhelyezkedő tanács irányító munkájáról beszélt Kis János filozófus, az SZDSZ tanácsának tagja. E két irányzatot a társadalmi egyenlőtlenségeket korrigáltatni kívánó, szociális gondoskodást is tanúsító állam létrejöttére voksoló tagság, illetve a piaci mechanizmusoknak szabadon kiszolgáltatott társadalomra szavazó szabad demokraták képviselik. Egységes viszont abban a kérdésben az SZDSZ, hogy a munkahelyeken, a fegyveres testületekben nincs helyük politikai szervezeteknek, de a politizálás joga a pártokban — mint minden állampolgárnak — a fegyveres testületek tagjainak is adott. Az SZDSZ gazdasági programjának főbb kérdéseit Tardos Márton közgazdász vázolta a hallgatóság előtt. A közösségi tulajdon átalakításáról, a szerkezetváltásról, a piac szerepéről kifejtett nézeteit így fejezte be: — Csak olyan beruházások megvalósításához szabad lehetőséget teremteni, amelyek ésszerű időn belül megtérülnek. Fokozatosan élni kell a KGST-piacokról való visszavonulás lehetőségeivel, összekötve azt az itt fellelhető előnyök kihasználásával. A közgyűlés részvevői elfogadták a Független Jogász Fórum javaslatát, mely szerint az FJF vállalja, hogy megszervezi a hazai független szervezetek kerekasztal-megbeszéléseit, s hogy az egyeztetett álláspontok kidolgozásában is részt vesznek a fórum tagjai. A vitát követő nemzetközi sajtótájékoztatón az SZDSZ bejelentette, hogy nyílt levelet intéz a kelet-európai demokratikus szervezetekhez, s ebben meghívja képviselőiket: ez év őszén Budapesten tartandó kerekasztal-konferencián egyeztessék álláspontjaikat. L. Zs.