Népszabadság, 1989. április (47. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-01 / 77. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 4,80 Ft NÉPSZABADSÁG 1989. április 1., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XLVII. évfolyam, 77. szám MIHAIL GORBACSOV: Az SZKP integrációs szerepe pótolhatatlan Időszerű belpolitikai kérdé­sekkel, a választások és a már­ciusi agrárpolitikai plénum ér­tékelésével foglalkozott Mihail Gorbacsov a sajtó vezetőivel lezajlott találkozón; a szerdán elhangzott beszédet a pénteki moszkvai lapok közölték. Az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta, hogy a szovjetunióbeli átalakí­tás kezdeményezője a párt, in­tegrációs szerepe a társadalom­ban pótolhatatlan. A mezőgazdaságról szólva ki­emelte, hogy az élelmiszer­­kérdés megoldása­i nemcsak gazdasági, hanem óriási társa­dalmi, politikai nyereséget hozna. — Ha nem tudjuk meg­oldani ezt a problémát, az egész átalakítás meghiúsulhat, s a társadalom súlyosan desta­­bilizálódhat — figyelmeztetett és haladéktalan intézkedéseket sürgetett a KB-ülésen hozott határozatok megvalósítása ér­dekében. Az agrárszektornál úttörő szerepe lesz az új gaz­dálkodási és irányítási formák alkalmazásában. A sajtónak cí­mezve bírálta azt a magatar­tást, hogy — átfogó elemzés nélkül — azonnal a gyenge ol­dalakat tűzik tollhegyre, za­vart keltve az emberekben Rendkívül lényeges, hogy az agrárreformok hívei kedvező társadalmi légkörben tevékeny­kedjenek. Ezt a pártnak és a sajtónak kell segítenie. (Folytatás a 2. oldalon.) BRZEZI­NSKI KELET-EURÓPÁRÓL Senkinek sem érdeke az erőszakos változás Zbigniew Brzezinski szerint az európai biztonságnak továbbra is a két szövetségen kell ala­pulnia, de a Nyugatnak - pár­huzamosan a demokrácia és a szabadságjogok kelet-európai kibontakozásával - nagyszabá­sú gazdasági, pénzügyi segítsé­get kell nyújtania a stabilitás fenntartásához. Brzezinski szerint nincs szükség a Varsói Szerződés feloszlatására. Egy „szociál­demokrata Magyarország,” vagy egy „kereszténydemokra­ta Lengyelország,” amely a VSZ tagja marad — véli — nem változtatja meg a nyu­gat javára az európai hatal­mi egyensúlyt. A neves tudós, Carter ame­rikai elnök egykori nemzet­­biztonsági tanácsadója pén­tek este Brüsszelben, a stra­tégiai tanulmányok washing­toni intézetének nemzetközi konferenciáján mondott meg­nyitó­­beszédet. Előadását az amerikai fővárosban hozták nyilvánosságra. Brzezinski szerint a szocia­lista országok politikai-gazda­sági válságára a nyugatnak a változásokat építően segítő politikával kell válaszolnia. Jelentős nyugati segítség nél­kül a változás folyamata Ma­gyarországon, Lengyelország­ban és talán hamarosan Cseh­szlovákiában megtorpanások­hoz, kitörésekhez, elnyomó intézkedésekhez, még szovjet beavatkozáshoz is vezethet.— A Nyugatnak — mondta — ezért félreérthetetlenül le kell szögeznie, hogy senkinek nem állnak érdekében erő­szakos változások Kelet-Eu­rópában. A fejlődés folyamatában — véli Brzezinski — a hideg­háború akkor érhet maradék­talanul véget, ha legalábbis kijelölik a berlini fal lebon­tásának idejét, s ha egyes (bár nem valamennyi) kelet­európai országban kitűzik a szabad választásokat. E fejlő­dés megkönnyítené, hogy ki­vonják Közép-Európából mind az amerikai, mind a szovjet csapatok jelentős részét. Ugyanakkor fel kell gyorsíta­ni a START-tárgyalásokat. A Nyugatnak, beleértve Ja­pánt, átfogó gazdasági és tech­nológiai segélyprogramot kel­lene szerveznie, hogy előse­gítse a békés változást a szo­cialista világban. A Keletnek nagy és hosszú távú hitelekre is szüksége van, nemkülön­ben arra, hogy az amerikai kormány által Latin-Ameriká­­ban tervezett módon (azaz az adósságok egy részének elen­gedésével, más részének köt­vényekre való átváltásával) támogassák. Az európai­­biztonság érde­kében a Varsói Szerződést ideológiaiból tisztán geopoli­tikai szövetséggé kellene át­alakítani, amelynek az a fel­adata, hogy fenntartsa az európai status quót — hangoz­tatta a befolyásos amerikai szakértő. (MTI) A reformokban összekapcsolódhatnak az áramlatok, szélesedhet a párt társadalmi bázisa Berecz János és Nyers Rezső a Politikai Főiskolán Péntek reggel a Politikai Főiskoláin nagyszámú érdek­lődő előtt kezdődött meg az MSZMP Központi Bizottsága által elfogadott cselekvési program vitája. A politikai fórum vendégeiként Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgaz­dasági Kombinát vezérigazga­tója, Berecz János, a Közpon­ti Bizottság titkára, Nyers Rezső államminiszter, vala­mint Magyar Kálmán, a Sem­melweis Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese vá­laszolt a jelenlevők kérdéseire. Elöljáróban a házigazda jo­gán dr. Romány Pál, a főis­kola rektora tolmácsolta a fő­iskola kollektívájának kérdé­seit. Mielőtt arra válaszolnánk — mondotta —, hogy mire tö­rekszik az MSZMP, előbb­­ta­lán azt kellene tisztázni, hogy mi az MSZMP? Vagyis mi­lyen párt? Kommunista, szo­cialista? Milyen jellegű párt szervezetileg: választási, moz­galmi vagy ideológiai párt? Milyen társadalmi csoportok­ra számít? Milyen jellegű tár­sadalmi igényeknek kíván megfelelni? A csokorba szedett kérdé­sekre elsőként Berecz János válaszolt, megadva a vita alaphangját is. Eddig egyér­telműen ideologikus, küldetés­tudatú, élcsapat jellegű pártot vallottunk magunkénak — mondotta a KIB-titkár —, a demokratikus centralizmus elvéből pedig elsősorban a centralizmus érvényesült. A dokumentumban óhatatlanul röviden kellett válaszolni ar­ra, hogy milyen párt akarunk lenni, a dokumentum beveze­tője és befejező része azon­­(Folytatás a 4. oldalon.) A fórum részvevői a Politikai Főiskolán. Az MSZMP KB állásfoglalásai A polirtikiai rendszer re­formjának néhány idő­szerű kérdéséről, és a KISZ továbbfejlesztésének irányáról. (3. oldal) A „Martelli-ügy" A lavinát az Espresso he­tilap indította el. (7. oldal) Agrárpolitika Esetemként megkérdőjele­zik a nagyüzemek létét is. (8. oldal) Kik és mennyi munkanélküli-segélyt kaptak Az ÁBMH-nak még nincsenek végleges adatai a január elsejével bevezetett munkanélküli-segélyt illetően. Csütörtöki sajtóértekezletén a hivatal elnökhelyettese azt mondta, hogy három-ötezer személy vehette igénybe a segélyt márciusban. Megyei tudósítóink jelentésükben arról számolnak be, hogy a rendszer csak akadozva indult be. A legproblémásabb rétegek az egész országban: pályakez­dő érettségizettek, iskolázat­lan segédmunkások, válság­­iparágak dolgozói. Kezdjük a legelső kategóriával. Szabolcs- Szatmár megyében az iskolák évről évre a végzősök ezreit bocsátják ki. Eddig évente 1400 fiatal ember munkaal­kalom hiányában a megye el­hagyására kényszerült. Ez a helyzet csak nehezedik, hi­szen más vidékeken és a fő­városban sincs már könnyű elhelyezkedési lehetőség. Rá­adásul megkezdődött a koráb­ban elvándoroltak visszaván­dorlása ,is a megyébe. A fe­szültségeket oldhatja, ha lét­rejön a képzési és továbbkép­zési központ, és ez segíti a munkaerő „konvertálhatósá­gát”. Helyszínként leginkább a nyíregyházi KISZ-iskola le­hetséges. Szabolcsi-Szatmár megyében az első negyedévben a 800 je­lentkezőből 650 kapott mun­kanélküli-segélyt. Az elutasí­tás oka: a kérelmezőknek nem volt még munkaviszo­nyuk. Még rosszabb az arány Szol­nok megyében, ahol 500 mun­kára váróból csak 134-en jo­gosultak a segélyre. Az ok: az elutasítottak többsége a kel­lő feltételekkel nem rendel­kező, a perifériára szorult ember, sok közöttük a cigány. Ezeknek a helyzetén a köz­munka segíthet — 15 telepü­lésen összesen 300 ilyen mun­kaalkalom van. A segélyt 101 férfi és 33 nő kapta meg, kö­zülük 32-en időközben el is helyezkedtek. Öt munkanél­külitől az „együttműködés hiánya” miatt megvonták a segélyt. Ennek legkisebb ösz­­szege egyébként 1020 forint volt. Tudósítónk szerint a hely­zet a megyében azért sem ad okot derűlátásra, mert miköz­ben tavaly 1500, az id­én vár­hatóan, 2200 munkahely meg­szűnik, ám a szerkezetváltás­nak nincsen nyoma. A betöl­tetlen állások száma 2300. Tény, hogy a vállalatok szak­munkásokat és diplomásokat keresnek, a munkaerőpiacról pedig a képzetlenek, segéd­munkások szorulnak ki. Kü­lön gond a mező­gazdaságban munkanélkülivé váló embe­rek helyzete — ők a falun másfélle elhelyezkedésre nem is számíthatnak. Békés megyére nem jellem­ző a nagy munkaerőmozgási: tavaly 58 munkaadó 169 dol­gozót „épített le”, ám a mun­kaközvetítő iroda joggal szá­mított nagyobb­ forgalomra a segély bevezetésével. Március végéig 442 munkaviszony nél­küli álláskereső fordult meg az irodáb­an, közülük 68-an kértek segélyt. Hét férfi és öt nő már álláshoz jutott azóta. (Folytatás a 6. oldalon.) A felszabadulás évfordulójára készül az ország Koszorúzási ünnepségek Harkányban, Beremenden, Solymáron és Budapesten Hazánk felszabadulásának 44. évfordulója alkalmából pénteken országszerte koszo­rúzási ünnepségeken emlékez­tek meg a magyar földön el­esett katonákról. Magyar párt­os állam­i vezetők, a társadal­mi szervezetek képviselői, a hazánkban működő diplomá­ciai képviseletek vezetői és katonai attaséi rótták le ke­gyeletüket a felszabadító har­cokban hősi halált halt kato­nák sírjainál, emlékműveinél. HARKÁNYBAN, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács nevében Krémerné Michelisz Teréz, az Elnöki Tanács tagja, Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi mi­niszter és Őszi István külügy­miniszter-helyettes koszorúz­­ta meg a bolgár katonai te­metőben álló emlékoszlopot. A Bolgár Népköztársaság buda­pesti nagykövetsége részéről Venelin Todorov Kocev nagy­követ, Gano Ivanov vezér­őrnagy, katonai és légügyi attasé helyezte el a kegyelet és a megemlékezés virágait. A Honvédelmi Minisztérium képviseletében Szórádi Zoltán altábornagy, honvédelmi mi­niszterhelyettes, Póka Ferenc alezredes és Balogh Kálmán ezredes koszorúzott. Elhelyez­ték a Baranya megyei párt-, állami és társadalmi szerveze­tek koszorúját is­. BEREMENDEN a hazánk felszabadításáért elesett jugo­szláv hősök emlékművénél a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa és Minisztertaná­csa nevében elhelyezett ko­szorúk mellé a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság budapesti nagykövetsége részéről Rudolf Sova nagykö­vet és Mitar Zagorac ezredes, katonai és légügyi attasé rak­ták le a kegyelet és a meg­emlékezés virágait. A Honvé­delmi Minisztérium, a Bara­nya megyei párt-, állami és társadalmi szervezetek kép­viselői is lerótták kegyeletü­ket. A solymári katonai temető­ben ünnepélyes külsőségek között — katonai tiszteletadás mellett — koszorúzták meg az ausztráliai, a kanadai, a fran­cia, a brit, a lengyel és az új­­zélandi hősök végső nyughe­lyét. A nemzeti himnuszok el­hangzása után az Elnöki Ta­nács és a Minisztertanács ne­vében Bíró Imre kanonok, az Elnöki Tanács tagja­, Czibere Tibor művelődési miniszter, Kovács László külügyminisz­ter-helyettes helyezte el a ke­gyelet virágait az elesett ka­tonák emléke előtt tisztelegve. Ausztrália nagykövetsége képviseletében* Douglas Alan Townsend, Kanada diplomá­ciai képviselete nevében De­rek Fraser nagykövet, a Fran­cia Köztársaság nagykövetsé­ge képviseletében Christiane Malitchenko nagykövet és Christian Abronz ezredes, véderőattasé, a brit nagykö­vetség nevében Leonard Vin­­cerot Appleyard nagykövet és Frederic Nicolas John Davies ezredes, véderő- és katonai attasé, a Lengyel Népköztár­saság nagykövetsége nevében Jerzy Piatkowski ideiglenes ügyvivő, Wladislaww Jura ve­zérőrnagy, katonai és légügyi attasé, Henryk Bosak taná­csos, a konzuli osztály veze­tője, Új-Zéland nagykövetsé­ge nevében Peter Gale Har­­borne brit tanácsos koszorú­zott. Virágot helyeztek el az em­lékmű talapzatán ,a Honvédel­mi Minisztérium nevében: Fi­kán Károly vezérőrnagy, Bu­dapest Helyőrség parancsnoka és Szegedi László ezredes, a HM MM­K külügyi osztályá­nak vezetője. A Pest megyei állami és társadalmi szerve­zetek képviselői is f­elhozták az emlékezés virágait. (Folytatás az 5. oldalon.) Továbbra is érvényben van a statárium Lhászában a PEKINGI TUDÓSÍTÓNKTÓL A helyzet alakulásától függ, hogy meddig lesz érvényben Lhászában a március 8-án be­vezetett statárium - közölte a tibeti autonóm terület fővárosá­nak polgármestere a kínai par­lamentben tartott pénteki saj­tóértekezletén. A továbbiakban a polgár­­mester elmondta, hogy a sta­tárium eredményeként hely­reállt a rend és a nyugalom, normalizálódott az élet. Azt állította, hogy a hónap elején kirobbant zavargásokat ma­roknyi szeparatista kezdem­é­­nyezte. A rendteremtés során háromszáz személyt vettek őrizetbe vizsgálat céljából, egy részüket bíróság elé állítják. A statárium kihirdetése óta nem fordultak elő további inciden­sek. Alkalmas időben újból megnyitják Tibetet a külföl­diek előtt. Annak bizonyítá­sára, hogy a tüntetők is hasz­náltak lőfegyvert, a polgár­­mester megemlítette, hogy egy rendőr meghalt és három megsebesült az összecsapások során. A halottak száma, mint emlékezetes, tizenhat, a sebe­sülteké pedig több mint száz volt.

Next