Népszabadság, 1989. június (47. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-01 / 127. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 4,80 Ft NÉPSZAMOSÁG 1989. június 1., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XLVII. évfolyam, 127. szám A végtisztesség legyen a nemzeti megbékélés jelképe Az MSZMP Központi Bizottságának közleménye Nagy Imre és sorstársainak temetéséről Az MSZMP Központi Bizottsága történelmi, egyúttal szimbolikus jelentőségű eseménynek tekinti Nagy Imre és sorstársainak 1989. június 16-i temetését. A történelmi, erkölcsi jóvátételt, a nemzet kegyeletes emlékezését szolgálja ez a nap. Nagy Imre és sorstársai életútját és szerepét a hivatalos politika kezdetben igaztallanul értékelte, ami a legutóbbi időkig fennmaradt. A megújuló MSZMP szükségesnek tartja, hogy a Nagy Imre és társai elleni perben emelt vádak felülvizsgálata mielőbb lezáruljon, igazságot szolgáltatva a megvádolt és elítélt politikusoknak. Az MSZMP Központi Bizottsága természetesnek tartja a társadalom igényét arra, hogy a közelmúlt történetének minden lényeges kérdésében tisztán láthasson, hiteles információk alapján ítélhessen az eseményekről és azok szereplőiről. Ezért a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja az események objektív feltárására irányulótudományos kutatást, kezdeményezi és elősegíti, hogy a történelmi dokumentumok folyamatosára nyilvánosságra kerüljenek. A maga részéről is tárgyalást kezdett annak érdekében, hogy a külföldön található források mielőbb hozzáférhetővé váljanak, feltáruljon a szocializmus demokratikus megújításáért vívott küzdelem korábbi története, abban Nagy Imre szerepe. Nagy Imre az 1945 utáni magyar történelem jelentős személyisége. Útja elválaszthatatlan a kommunista mozgalomtól, annak tragikus ellentmondásait is magában hordta. Pályája a Horthyrendszer elleni küzdelemtől, az emigrációs évektől ívelt a felszabadulást követő újrakezdés heroikus küzdelméhez, a földosztáshoz, mellyel neve összekapcsolódik. Ezekben az években a félreállítástól az ötvenes évek torz politikájában való közreműködés ellentmondásán át vezetett ez a pálya az 1953 júniusában kidolgozott „új szakasz”-ig, különösen az új agrár- és népfrontpolitika kezdeményezéséig, a szocializmus és a nemzeti szuverenitás szoros öszszefüggésének felismeréséig. Személye a szocialista reformpolitika szimbólumává vált. Amikor ismételt félreállítása után, 1956 októberében visszakerült a miniszterelnöki székbe, rendkívüli körülmények között küzdött az ország megmentéséért. Egyszerre harcolt a magyarországi sztálinizmus megfékezéséért, a nemzeti sérelmek jóvátételéért, akülső beavatkozás elhárítása érdekében és a népfelkelés mögött feltámadt ellenforradalmi cselekményekkel szemben. Ehhez sem pártja, sem koalíciós partnerei nem nyújtottak megfelelő támogatást. A sodró eseményekben maga sem mutatott kellő határozottságot, és tévedett külpolitikája nemzetközi feltételeinek és következményeinek megítélésében. Neve azonban összeforrott a nemzeti önállóság talaján, az önigazgatást és a demokratikus többpárti pluralizmust elismerő szocialista úttal. 1956. november 1. és 4. között a külső körülmények megváltoztak, ugyanakkor az MSZMP és a kormány vezetése kettészakadt. Nagy Imre nem vállalta az akkori külső és belső körülmények által kikényszerített kompromisszumokat, nem vállalta a régi politikai intézményrendszer részleges megjavításával elérhető reformokat. Ez vezetett személyes tragédiájához, a politikai okokból reá szabott igaztalan halálos ítéletig. Az MSZMP Központi Bizottsága tiszteletben tartja a pártalapításban részt vevő Nagy Imrének és küzdőtársainak emlékét. A párt megújulása során épít az 1956. október végi megalakulásának elveire, nyíltan vállalja az 1953 —1954-es reformkezdeményezések örökségét. Az 1956-os eseményekben, a nehéz napok ellentmondásos viszonyai között a szemben álló felek mindegyikének oldalán sokan hősiesen küzdöttek és haltak meg vélt vagy valós, de egyaránt igaznak hitt céljukért. Sok százan váltak az események véletlen áldozatává. A tragédia maga a testvérharc volt, annak minden halottja a nemzet vesztesége. Újabb megrázkódtatáshoz vezetne, ha Nagy Imre és sorstársai temetése a nemzetet megosztó feszültségek forrásává válna. Ezért az MSZMP Központi Bizottsága felhívja a párt tagjait, a magyar állampolgárokat: felelős magatartással legyenek méltóak a kegyeleti aktushoz. A temetés legyen mementó: a nemzeti megbékélés jelképe. Horn Gyula külügyminiszter párizsi tárgyalásai Találkozó Eduard Sevardnadzéval Kedd este Párizsban Horn Gyula külügyminiszter a szovjet nagykövet rezidenciáján megbeszélést folytatott Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel. Kölcsönösen tájékoztatták egymást az országukban zajló átalakulásról. Áttekintették a magyar—szovjet kapcsolatok időszerű kérdéseit, és kicserélték véleményüket a nemzetközi élet néhány előtérben levő témájáról. Horn Gyula találkozott francia és holland kollégájával is, és kétoldalú megbeszélést folytatott velük. Roland Dumas és Horn Gyula találkozóján megvitatták a kétoldalú kapcsolatok további bővítésének lehetőségeit. Hans van den Broek külügyminiszterrel beható véleménycserét folytatott a magyarországi politikai és gazdasági reformfolyamat helyzetéről és nehézségeiről. Ezzel kapcsolatban véleményt cseréltek arról, hogy a nyugateurópai országok milyen hatékonyabb támogatást tudnának nyújtani a magyar gazdasági problémák megoldásához. A holland külügyminiszter kiemelte országának, és általában a Közös Piac országainak rokoniszenvét a magyarországi átalakulási folyamat iránt, és kifejezte készségüket a kapcsolatok erősítésére. Szóba került a találkozón Magyarország viszonya szomszédaival is. (MTI) (Tudósításunk a párizsi konferenciáról a 3. oldalon.) VASÚTON, AUTÓBUSZON, HÉVVEL Mától ingyen utazhatnak a hetven éven felüliek Mától a hetvenedik életévüket betöltött magyar állampolgárok ingyen utazhatnak a vasút, a Volán, a GYSEV és a Budapesti Közlekedési Vállalat helyiérdekű vasútjain. Ezentúl a vasúti pénztáraknál csupán a személyazonossági igazolványukat kell felmutatniuk, hogy megkaphassák ingyenes jegyüket. Ám ha valaki nem megy a pénztárhoz, az sem baj, a vonaton pótdíj felszámolása nélkül is megkaphatja ingyenes jegyét. Az autóbuszokon, a HÉV-szerelvényeken és a GYSEV vonatain ingyenszelvényt kapnak a 70 éven felüliek. A vasúton csak a II. osztályon lehet díjmentesen utazni, az I. osztályra meg kell vásárolni a jegyet, ugyanígy a helyjegy is pénzbe kerül majd. A közalkalmazottak vasúti kedvezménye 33-ról 50 százalékra növekszik, de nem változik az utazásra jogosultan köre, a kedvezmény nem terjed ki a közalkalmazottai családtagjaira. (MTI) Negyvenórás munkahét a közlekedésben A tervek szerint 1990-től — az iparhoz, építőiparhoz képest ötéves késéssel — a közlekedési dolgozók is heti 40 órás munkaidőben dolgozhatnak majd. Erről is tárgyalt a tegnapi ülésén a Közlekedési Szakszervezetek Szövetségének ügyvezető elnöksége. A kormány döntése értelmében az idén április 1-jétől — saját erőből — a népgazdaság bármely ágazatában 40 órára lehet csökkenteni a heti munkaidőt, ha a vállalatok garantálni tudják addigi tevékenységük szinten tartását. A munkaidő-csökkentés öszszességében kétszázötvenezer dolgozót érint. (MTI) AZ ÜLÉSSZAK MÁSODIK NAPJA A föld az országgyűlési vita középpontjában Az országgyűlési ülésszak második napi munkájának megkezdése előtt, a reggeli órákban — miközbena képviselők az országgyűlési tanácskozásra gyülekeztek — ülést tartott az Interparlamentáris Unió magyar csoportja. Értékelték a Budapesten márciusban megrendezett 81. IPU-konferencia munkáját, amelyben 94 országból ezer küldött vett részt. Elfogadták Barcs Sándor lemondását az IPU magyar csoportjának elnöki tisztségéről. (Barcs Sándor 1962 óta vesz részt az IPU munkájában, s 1966-tól töltötte be a magyar csoport elnöki tisztét.) Az IPU magyar csoportjának tagjai határoztak arról is, hogy a mostani parlamenti ülésszak alatt 15 tagú ideiglenes vezetőséget választanak. Az IPU 9 órára befejezte értekezletét, ugyanis ekkor kezdődött az ülésszak, amely újabb nagy jelentőségű törvényjavaslatok megvitatásával folytatta munkáját. A mezőgazdaságii szövetkezetekről (Folytatás a 4. oldalon.) Az Egyesült Államok kész a kelet-európai átalakulás támogatására Bush elnök beszéde Mainzban a kelet-nyugati viszonyról ( bonni tudósítónktól ) jáspontját világította meg szer-Az Egyesült Államok Kelet- dán George Bush Mainzban, Hi- Európával, illetve a kelet-nyuvatalos NSZK-beli látogatása gáti kapcsolatok alakításával második napján az amerikai élösszefüggő elvi és gyakorlati elnök a többi közt megállapította: a hidegháború Európa megosztottságával kezdődött és ennek megszűnésével érhet majd véget. A kommunista világon Budapesttől Pekingig végigvonul a demokratizálódás és a szabadság eszméje. Az átalakulás vágya mindenekelőtt Kelet- Európában, a hajdani bölcsőjében a legkézzelfoghatóbb. Manapság a lengyelek megtették első lépéseiket az oly hosszú ideje várt szabad választások felé. Magyarországon pedig a többpártrendszeren nyugvó politikai versengés lehetősége állapítható meg — jelentette ki az amerikai elnök. Bush a továbbiakban kifejtette: mint az Egyesült Államok elnöke minden hatalmában állót elkövet annak érdekében, hogy Kelet-Európa zárt társadalmait hozzásegítse a nyitáshoz. — Azzal az üzenettel utazom az idén nyáron Lengyelországba és Magyarországra: nem létezhet közös európai ház anélkül, hogy valamennyi lakója ne mozogjon benne teljesen szabadon. A közös demokratikus ház szabad nemzetek ál(Folytatás a 2. oldalon.) George Bush: foto a cnn nyomán hidegháború Egy éven belül lehetséges a szerződés a hagyományos fegyverekről? ( WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Ritka dolog az amerikai törvényhozás mindkét házában: mind a két párt képviselőinek többsége üdvözli a Brüsszelben előterjesztett Bush-javaslatot a hagyományos fegyverek csökkentéséről. A szenátus és a képviselőház tagjai tájékoztatást kaptak a menetrendről, miképpen képzeli el az adminisztráció a NATO és a Varsói Szerződés közötti megbeszéléseik ütemét. Eszerint a megállapodás a hagyományos fegyverzetek csökkentéséről már hat-tizenkét hónap alatt létrejöhet. 1991 elején meg lehetne kezdeni az egyezmény végrehajtását. Tehát két év múlva, tavasszal tárgyalóasztal melé ülhetnének az amerikai és a szovjet küldöttségek, hogy megvitassák a taktikai rakéták számának „részleges csökkentését”. E szerint a menetrend szerint 1992-re be kellene fejezni a megbeszéléseket. Ha ugyanis — így az adminisztráció tájékoztatója — nincs megegyezés, akkor a NATO hozzálát a rakéták lecserélésére vonatkozó amerikai igény megvitatásához. A Pentagon szerint 1995-re a mostani Lance típusú rakéták „idejétmúlttá” válnak. Három év viszont kell ahhoz, hogy az új rakétagenerációból kellő mennyiség készüljön el a hadiüzemekben. Sam Nunn, a szenátus katonai bizottságának demokrata elnöke a Bush-tervet „figyelemre méltó cél”-nak nevezte. Ám óvatosságra intett: „realistának kell lennünk, és nem kedvetleníthet el, ha a vázolt menetrendet nem sikerül tartani”. James Rubin, a Fegyverzetkorlátozási Szövetség elnevezésű tanácsadó cég helyettes igazgatója úgy védte: teljesen kiszámíthatatlan, mi lesz 1991-ben vagy 1992- ben. Senki sem várta, hogy a szovjet és amerikai álláspont ennyire közel kerül május végére. Egy bizonyos — mondta —, ha késik a megegyezés a hagyományos fegyverekről, az NSZK a NATO-n belül egészen biztosan újrakezdi az alkut a taktikai rakéták korszerűsítésének elhalasztásáról. (Folytatás a 2. oldalon.) A MA! SZÁMUNK Diéta közben A pozíció önmagában nem ad igazságot (3. oldal) Kerepesi temető, 21 -es parcella | Itt nyugszanak, kik 1956- os bán harcokban estek el ! (7. oldal) Kétféle jog az egészségre? ! Munkaügyi perlekedés — 1 különös érvekkel (8. oldal)