Népszabadság, 1989. június (47. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-01 / 127. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 4,80 Ft NÉPSZAMOSÁG 1989. június 1., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XLVII. évfolyam, 127. szám A végtisztesség legyen a nemzeti megbékélés jelképe Az MSZMP Központi Bizottságának közleménye Nagy Imre és sorstársainak temetéséről Az MSZMP Központi Bi­zottsága történelmi, egyúttal szimbolikus jelentőségű ese­ménynek tekinti Nagy Imre és sorstársainak 1989. június 16-i temetését. A történelmi, erkölcsi jóvátételt, a nemzet kegyeletes emlékezését szol­gálja ez a nap. Nagy Imre és sorstársai életútját és szerepét a hiva­talos politika kezdetben igaz­­tallanul értékelte, ami a leg­utóbbi időkig fennmaradt. A megújuló MSZMP szükséges­nek tartja, hogy a Nagy Imre és társai elleni perben emelt vádak felülvizsgálata mielőbb lezáruljon, igazságot szolgál­tatva a megvádolt és elítélt politikusoknak. Az MSZMP Központi Bi­zottsága természetesnek tart­ja a társadalom igényét ar­ra, hogy a közelmúlt történe­tének minden lényeges kérdé­sében tisztán láthasson, hite­les információk alapján ítél­hessen az eseményekről és azok szereplőiről. Ezért a ren­delkezésére álló eszközökkel támogatja az események ob­jektív feltárására irányuló­­tudományos kutatást, kezde­ményezi és elősegíti, hogy a történelmi dokumentumok fo­lyamatosára nyilvánosságra kerüljenek. A maga részéről i­s tárgyalást kezdett annak érdekében, hogy a külföldön található források mielőbb hozzáférhetővé váljanak, fel­táruljon a szocializmus de­mokratikus megújításáért ví­vott küzdelem korábbi törté­nete, abban Nagy Imre sze­repe. Nagy Imre az 1945 utáni magyar történelem jelentős személyisége. Útja elválaszt­hatatlan a kommunista moz­galomtól, annak tragikus el­lentmondásait is magában hordta. Pályája a Horthy­­rendszer elleni küzdelemtől, az emigrációs évektől ívelt a felszabadulást követő újrakez­dés heroikus küzdelméhez, a földosztáshoz, mellyel neve összekapcsolódik. Ezekben az években a félreállítástól az ötvenes évek torz politikájá­ban való közreműködés el­lentmondásán át vezetett ez a pálya az 1953 júniusában ki­dolgozott „új szakasz”-ig, kü­lönösen az új agrár- és nép­frontpolitika kezdeményezésé­ig, a szocializmus és a nem­zeti szuverenitás szoros ösz­­szefüggésének felismeréséig. Személye a szocialista reform­politika szimbólumává vált. Amikor ismételt félreállítá­­sa után, 1956 októberében visszakerült a miniszterelnöki székbe, rendkívüli körülmé­nyek között küzdött az or­szág megmentéséért. Egyszer­re harcolt a magyarországi sztálinizmus megfékezéséért, a nemzeti sérelmek jóvátételé­ért, a­­külső beavatkozás el­hárítása érdekében és a nép­felkelés mögött feltámadt el­lenforradalmi cselekmények­kel szemben. Ehhez sem párt­ja, sem koalíciós partnerei nem nyújtottak megfelelő tá­mogatást. A sodró esemé­nyekben maga sem mutatott kellő határozottságot, és té­vedett külpolitikája nemzet­közi feltételeinek és követ­kezményeinek megítélésében. Neve azonban összeforrott a nemzeti önállóság talaján, az önigazgatást és a demokrati­kus többpárti pluralizmust el­ismerő szocialista úttal. 1956. november 1. és 4. között a külső körülmények megvál­toztak, ugyanakkor az MSZMP és a kormány vezetése ketté­szakadt. Nagy Imre nem vál­lalta az a­kkori külső és bel­ső körülmények által kikény­­szerített kompromisszumokat, nem vállalta a régi politikai intézményrendszer részleges megjavításával elérhető re­formokat. Ez vezetett szemé­lyes tragédiájához, a politikai okokból reá szabott igaztalan halálos ítéletig. Az MSZMP Központi Bi­zottsága tiszteletben tartja a pártalapításban részt vevő Nagy Imrének és küzdőtársai­nak emlékét. A párt megúju­lása során épít az 1956. októ­ber végi megalakulásának el­veire, nyíltan vállalja az 1953 —1954-es reformkezdeménye­zések örökségét. Az 1956-os eseményekben, a nehéz napok ellentmondásos viszonyai között a szemben álló felek mindegyikének ol­dalán sokan hősiesen küzdöt­tek és haltak meg vélt vagy valós, de egyaránt igaznak hitt céljukért. Sok százan vál­tak az események véletlen ál­dozatává. A tragédia maga a testvérharc volt, annak min­den halottja a nemzet veszte­sége. Újabb megrázkódtatáshoz vezetne, ha Nagy Imre és sorstársai temetése a nemze­tet megosztó feszültségek for­rásává válna. Ezért az MSZMP Központi Bizottsága felhívja a párt tagjait, a ma­gyar állampolgárokat: felelős magatartással legyenek mél­tóak a kegyeleti aktushoz. A temetés legyen mementó: a nemzeti megbékélés jelké­pe. Horn Gyula külügyminiszter párizsi tárgyalásai Találkozó Eduard Sevardnadzéval Kedd este Párizsban Horn Gyula külügyminiszter a szov­jet nagykövet rezidenciáján megbeszélést folytatott Eduard Sevardnadze szovjet külügymi­niszterrel. Kölcsönösen tájé­koztatták egymást az orszá­gukban zajló átalakulásról. Át­tekintették a magyar—szovjet kapcsolatok időszerű kérdéseit, és kicserélték véleményüket a nemzetközi élet néhány előtér­ben levő témájáról. Horn Gyula találkozott francia és holland kollégájá­val is, és kétoldalú megbe­szélést folytatott velük. Roland Dumas és Horn Gyula találkozóján megvitat­ták a kétoldalú kapcsolatok további bővítésének lehetősé­geit. Hans van den Broek kül­ügyminiszterrel beható véle­ménycserét folytatott a ma­gyarországi politikai és gaz­dasági reformfolyamat helyze­téről és nehézségeiről. Ezzel kapcsolatban véleményt cse­réltek arról, hogy a nyugat­európai országok milyen ha­tékonyabb támogatást tudná­nak nyújtani a magyar gaz­dasági problémák megoldásá­hoz. A holland külügyminisz­ter kiemelte országának, és általában a Közös Piac orszá­gainak rokonisz­envét a ma­gyarországi átalakulási folya­mat iránt, és kifejezte készsé­güket a kapcsolatok erősítésé­re. Szóba került a találkozón Magyarország viszonya szom­szédaival is. (MTI) (Tudósításunk a párizsi kon­ferenciáról a 3. oldalon.) VASÚTON, AUTÓBUSZON, HÉVVEL Mától ingyen utazhatnak a hetven éven felüliek Mától a hetvenedik életévü­ket betöltött magyar állampol­gárok ingyen utazhatnak a vasút, a Volán, a GYSEV és a Budapesti Közlekedési Válla­lat helyiérdekű vasútjain. Ezentúl a vasúti pénztáraknál csupán a személyazonossági igazolványukat kell felmutat­niuk, hogy megkaphassák in­gyenes jegyüket. Ám ha vala­ki nem megy a pénztárhoz, az sem baj, a vonaton pótdíj fel­számolása nélkül is megkap­hatja ingyenes jegyét. Az autóbuszokon, a HÉV-szerel­vényeken és a GYSEV vona­tain ingyenszelvényt kapnak a 70 éven felüliek. A vasúton csak a II. osztályon lehet díj­mentesen utazni, az I. osztály­ra meg kell vásárolni a je­gyet, ugyanígy a helyjegy is pénzbe kerül majd. A közalkalmazottak vasúti kedvezménye 33-ról 50 száza­lékra növekszik, de nem vál­tozik az utazásra jogosultan köre, a kedvezmény nem ter­jed ki a közalkalmazottai családtagjaira. (MTI) Negyvenórás munkahét a közlekedésben A tervek szerint 1990-től — az iparhoz, építőiparhoz ké­pest ötéves késéssel — a köz­lekedési dolgozók is heti 40 órás munkaidőben dolgozhat­nak majd. Erről is tárgyalt a tegnapi ülésén a Közlekedési Szakszervezetek Szövetségének ügyvezető elnöksége. A kor­mány döntése értelmében az idén április 1-jétől — saját erőből — a népgazdaság bár­mely ágazatában 40 órára le­het csökkenteni a heti mun­kaidőt, ha a vállalatok garan­tálni tudják addigi tevékeny­ségük szinten tartását. A munkaidő-csökkentés ösz­­szességében kétszázötvenezer dolgozót érint. (MTI) AZ ÜLÉSSZAK MÁSODIK NAPJA A föld az országgyűlési vita középpontj­á­ban Az országgyűlési ülésszak második napi munkájának megkezdése előtt, a reggeli órákban — miközben­­a kép­viselők az országgyűlési ta­nácskozásra gyülekeztek — ülést tartott az Interparlamen­táris Unió magyar csoportja. Értékelték a Budapesten már­ciusban megrendezett 81. IPU-konferencia munkáját, amelyben 94 országból ezer küldött vett részt. Elfogadták Barcs Sándor lemondását az IPU magyar csoportjának el­nöki tisztségéről. (Barcs Sán­dor 1962 óta vesz részt az IPU munkájában, s 1966-tól töltöt­te be a magyar csoport el­nöki tisztét.) Az IPU magyar csoportjá­nak tagjai határoztak arról is, hogy a mostani parlamenti ülésszak alatt 15 tagú ideig­lenes vezetőséget választanak. Az IPU 9 órára befejezte értekezletét, ugyanis ekkor kezdődött az ülésszak, amely újabb nagy jelentőségű tör­vényjavaslatok megvitatásával folytatta munkáját. A mező­gazdaságii szövetkezetekről (Folytatás a 4. oldalon.) Az Egyesült Államok kész a kelet-európai átalakulás támogatására Bush elnök beszéde Mainzban a kelet-nyugati viszonyról ( bonni tudósítónktól ) jáspontját világította meg szer-Az Egyesült Államok Kelet- dán George Bush Mainzban, Hi- Európával, illetve a kelet-nyu­­vatalos NSZK-beli látogatása gáti kapcsolatok alakításával második napján az amerikai él­összefüggő elvi és gyakorlati el­­nök a többi közt megállapította: a hidegháború Európa megosz­tottságával kez­dődött és ennek megszűnésével érhet majd vé­get. A kommu­nista világon Budapesttől Pekingig vé­gigvonul a de­mokratizáló­dás és a sza­badság esz­méje. Az át­alakulás vágya mindenek­előtt Kelet- Európában, a hajdani bölcsőjében a legkéz­zelfoghatóbb. Manapság a len­gyelek megtették első lépései­ket az oly hosszú ideje várt szabad választások felé. Ma­gyarországon pedig a többpárt­rendszeren nyugvó politikai versengés lehetősége állapítha­tó meg — jelentette ki az ame­rikai elnök. Bush a továbbiakban kifej­tette: mint az Egyesült Álla­mok elnöke minden hatalmá­ban állót elkövet annak érde­kében, hogy Kelet-Európa zárt társadalmait hozzásegítse a nyitáshoz. — Azzal az üzenettel utazom az idén nyáron Lengyelország­ba és Magyarországra: nem lé­tezhet közös európai ház anél­kül, hogy valamennyi lakója ne mozogjon benne teljesen szabadon. A közös demokra­tikus ház szabad nemzetek ál­­(Folytatás a 2. oldalon.) George Bush: foto a cnn nyomán hidegháború Egy éven belül lehetséges a szerződés a hagyományos fegyverekről? ( WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Ritka dolog az amerikai tör­vényhozás mindkét házában: mind a két párt képviselőinek többsége üdvözli a Brüsszelben előterjesztett Bush-javaslatot a hagyományos fegyverek csökken­téséről. A szenátus és a képviselő­­ház tagjai tájékoztatást kap­tak a menetrendről, miképpen képzeli el az adminisztráció a NATO és a Varsói Szerződés közötti megbeszéléseik ütemét. Eszerint a megállapodás a ha­gyományos fegyverzetek csök­kentéséről már hat-tize­nkét hónap alatt létrejöhet. 1991 elején meg lehetne kezdeni az egyezmény végrehajtását. Te­hát két év múlv­a, tavasszal tárgyalóasztal melé ülhetné­nek az amerikai és a szovjet küldöttségek, hogy megvitas­sák a taktikai rakéták szá­mának „részleges csökkenté­sét”. E szerint a menetrend sze­rint 1992-re be kellene fejez­ni a megbeszéléseket. Ha ugyanis — így az adminiszt­ráció tájékoztatója — nincs megegyezés, akkor a NATO hozzálát a rakéták lecserélé­sére vonatkozó amerikai igény megvitatásához. A Pentagon szerint 1995-re a mostani Lance típusú rakéták „idejét­múlttá” válnak. Három év vi­szont kell ahhoz, hogy az új rakétagenerációból kellő mennyiség készüljön el a ha­diüzemekben. Sam Nunn, a szenátus ka­tonai bizottságának demokra­ta elnöke a Bush-tervet „fi­gyelemre méltó cél”-nak ne­vezte. Ám óvatosságra intett: „realistának kell lennünk, és nem kedvetleníthet el, ha a vázolt menetrendet nem sike­rül tartani”. James Rubin, a Fegyverzetkorlátozási Szövet­ség elnevezésű tanácsadó cég helyettes igazgatója úgy véd­te: teljesen kiszámíthatatlan, mi lesz 1991-ben vagy 1992- ben. Senki sem várta, hogy a szovjet és amerikai álláspont ennyire közel kerül május vé­gére. Egy bizonyos — mond­ta —, ha késik a megegye­zés a hagyományos fegyverek­ről, az NSZK a NATO-n be­lül egészen biztosan újrakez­di az alkut a taktikai raké­ták korszerűsítésének elha­lasztásáról. (Folytatás a 2. oldalon.) A MA! SZÁMUNK Diéta közben A pozíció önmagában nem ad igazságot (3. oldal) Kerepesi temető,­­ 21 -es parcella | Itt nyugszanak, kik 1956- o­s bán harcokban estek el ! (7. oldal) Kétféle jog az egészségre? ! Munkaügyi perlekedés — 1 különös érvekkel (8. oldal)

Next