Népszabadság, 1989. június (47. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-09 / 134. szám

4 SZEPTEMBERTŐL NEM KÖTELEZŐ AZ OROSZ OKTATÁS• Sajtótermékek: engedély helyett bejelentés Glatz Ferenc és Rajt Miklós sajtótájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról.) nem mondhatunk le a szláv népek szomszédságában arról sem, hogy az eddigieknél mé­lyebb kapcsolattartásra töre­kedjünk velük. Ehhez pedig nagy szükség van nyelvük ala­pos megismerésére. Természetesen ahhoz, hogy az orosz egy legyen az idegen nyelvek sorában, mindenek­előtt a jelenleginél jóval na­gyobb létszámú nyelvtanári gárdára van szükség. Ennek érdekében a minisztérium egy­szerre több irányban tett lé­péseket. Elsősorban az orosz szakosok levelező tagozati át­képzésének lehetőségét terem­tik meg az egyetemek böl­csészkarán és a tanárképző fő­iskolákon. Tervezik, hogy a felsőfokú oktatásban hamaro­san bevezetik az orosz és egy nyugati nyelv szakpárosítását. Továbbá: már a jövő évtől a duplájára emelik az egyeteme­ken a nyugati nyelveken ta­nulók számát, a főiskolákon pedig — fokozatosan — több mint az ötszörösére. Glatz Fe­renc megfontolandónak tartja az úgynevezett idegen nyelvi karok létrehozását az egyete­meken. A miniszter szólt azokról a tárgyalásokról is, amelyeket külföldi partnerekkel a közel­múltban folytatott vagy a kö­zeljövőben folytat a magyar­­országi idegennyelv-oktatás korszerűsítésével kapcsolat­ban. Európa támogatja törek­véseinket, megérti gondjain­kat, ezért nincs kizárva, hogy a Világbank rendkívüli hitelt is hajlandó nyújtani a nyelv­tanítási struktúra átalakításá­hoz — mondotta. Gliatz Ferenc ezután vála­szolt a Népszabadság munka­társának néhány kérdésére is. Arra a felvetésre, hogy mi lesz azokkal az orosztanárok­­­kal, akik nem kívánnak részt venni a közös átképzésben, kifejtette: a minisztérium tá­mogat minden, a nyelvi to­vábbképzést célzó „magának­ciót”. Azok anyagi támogatá­sára, akik önerőből, magán­úton kívánják letenni a nyelvvizsgát, a tárca idegen nyelvi alapot szeretne létre­hozni. Kérdésként hangzott el: az orosz szakos nyelvtanárok hosszadalmas átképzése he­lyett esetleg nem lenne-e cél­szerűbb az idegen nyelv tu­dásához és nem a tanári dip­lomához kötni a tanítás fel­tételeit. A miniszter válasza szerint csöbörből vödörbe es­nénk, ha olyanok tanítanának idegen nyelvet, akik igazán nincsenek tisztában a nyelv­­tanítás módszereivel. Aki nyelvet tud, nem biztos, hogy tanítani is tudja, ezért az új rendelkezésben megszo­rításiként szerepel, hogy az is­kolákban csak tanárok tanít­hatnak idegen nyelvet, alsó fokon azok, akiknek abból a kö­zépfokú, a középfokú taninté­zetekben pedig csak olyanok, akiknek felsőfokú nyelvvizsgá­juk van. Végezetül megkér­deztük: sokat szidott nyelv­oktatási módszereinket ismer­ve megfelelőnek tartja-e a le­velező tagozati­­képzési for­mát. A válasz: — Célunk az, hogy az embereknek éle­tük végéig joguk legyen a to­vábbképzéshez, erre pedig a munka mellett jelenleg a le­velező oktatás a legalkalma­sabb. A sajtótájékoztató második részében a sajtó- és könyv­kiadás eddigi engedélyeztetési gyakorlatának megszűnésével kapcsolatosan Rajt Miklós ál­lamtitkár azokról az előz­ményekről tájékoztatta a részvevőket, amelyek való­sággal­ kikényszerítették az 1986-os sajtótörvény egyik végrehajtási rendeletének mó­dosítását. Az ugyanis név sze­rint tartalmazza azokat az in­tézményeket, főhatóságokat, ■amelyek kiadást engedélyez­hettek. Az emberi jogok, a szab­ad­ság­j­og­ok ki­tel­jesedése megkívánta, hogy erre az en­gedélyezésre a jövőben ne le­gyen szükség, helyette elég a bejelentés. Ez a szabadság természetesen nem a szaba­dosságnak kívánt utat nyitni — mondotta. A nemzet érde­keit, faji érzékenységet és az erkölcsöt sértő megnyi­­atko­­zásokat a törvény bünteti, és a­zt a lapot, könyvet vagy vi­deokazettát, amelyben a jel­zett utalások egyértelműek, a bíróság beszüntetheti, elko­bozhatja. Gyarmati Szabó Éva Válasz a Szociális és Egészségügyi Minisztérium közleményére A Népszabadság június 3-i számában tudósítás szerepelt a Róbert Károly Körúti Kórház­ban, befejeződött vizsgálatról. A cikkben Kökény Mihály mi­niszterhelyettes azt mondjai, hogy „megvizsgálták a szemé­­lyes felelősséget is ..., felmen­tették a minisztérium jogi fő­osztályának vezetőjét...” A szerdai számunkban megjelent SZEM-közlemény sem tisztáz­za a kialakult helyzetet. Kökény miniszterhelyettes nem vétlen tévedés folytán, utalt — úgymond — minisz­tériumi vezetők személyes fe­lelősségére. Nem volt félre­értés, nem az elnökségi ülés volt a hibás, nem is a tudósí­tó, s nem a minisztérium jo­gi főosztályának vezetője, aki 1989. május 31-ig voltam. Tény, hogy a szociális és egészségügyi miniszternek be­jelentettem: a szakmailag, közigazgatásilag és morálisan is gyorsuló ütemben széthulló minisztériumban tisztességes (szak) ember nem vállalhatja a jókedvű csődadminisztrátor szerepét. A miniszterhelyettes erre „válaszol”, s válasza a SZEM-ben­ (erő) viszonyokat tükrözi. Valóban volt a mi­niszterhelyettes és köztem vé­leménykülönbség a Róbert Károly Körúti Kórház ominó­zus ügyében. Akkor, amikor hiába magyaráztam el újra és újra a hatáskör, az illetékes­ség, a szakmai és a politikai kompetencia és­­a felelősség alapismereteit. Ez lett belőle. Ami a felelősséget illeti: még a múlt év elején egy jo­gi szakértő tényszerű feljegy­zésben tárta a miniszter elé a kórház ügyének egyes „élet­­fontosságú” konkrétumait. A szakértői jelzést­­a miniszter­től Kökény Mihály miniszter­­helyettes — mint a jogi, tör­vényességi, közigazgatási ügy­körért felelős orvosvezető — kapta meg intézkedésre. A legutóbbi egy év hordaléka a sajtóból közismert. A kórházi esetttanulmány­ hűen modellezi az egészség­ügy valóságát. És ezen sem a szómágia, sem a feudális ref­lex szerinti leszámolási,­­sem a hozzáértő tetteket helyette­sítő f­entegetődzés nem segít. Mindez ellen is tiltakozás le­mondásom. Kolláth György MEGKÉRDEZTÜK Hányan kapnak A szerkesztőségünkhöz kül­dött olvasói levelekben sokan érdeklődnek aziránt, hogy há­nyan élveznek ma kimagasló, 20 ezer forint feletti nyugel­látást. Van, aki tízezer „pri­vilegizált” nyugdíjasról ír, mások pedig néhány ezerről. Dr. Szegedi Tamásné, a''Szo­ciális és Egészségügyi Minisz­térium szociálpolitikai főosz­tályának vezetője cáfolja a hí­reszteléseket: — Húszezer forint feletti nyugdíjat kevesebb mint öt­százan kapnak. — A kétmillió 420 ezer nyug­díjas többsége viszont napi megélhetési gondokkal küzd, nagy nyugdíjat? — A nyugdíjasok 58 száza­lékának a nyugdíja a 4200 fo­rintot sem éri el. Szomorú tény, hogy minden hatodik nyugellátásban részesülő ma­gyar állampolgár a létmini­mum alatt él. Egyik legsürge­tőbb feladatunknak a kisnyug­díjasok életkörülményeinek javítását tartom. Noha a szo­ciálpolitika egésze — vélemé­nyem szerint — nem jobb és nem rosszabb az ország álta­lános gazdasági fejlettségénél, a legnehezebb helyzetben le­vők érdekében további kor­mányzati intézkedésekre van szükség. Sereg András Elutasították az ófalui izotóptemető létesítési kérelmét A Közegészségügyi, Járvány­ügyi Főfelügyelőség elutasítot­ta az Ófalu határába terve­zett radioaktív hulladékteme­tő létrehozására vonatkozó ké­relmet, azzal az indoklással, hogy a kiszemelt terület 500 méteres körzetében több for­rás fakad. E határozattal szem­ben fellebbezésnek helye nincs. A beruházó — a Paksi Atom­erőmű Vállalat — nukleáris igazgatója, Maróthy László az MTI munkatársával közölte: élni fognak az államigazgatá­si eljárásban biztosított felül­vizsgálati kérelem lehetőségé­vel, s benyújtják azt a Minisz­tertanácshoz. (MTI) NÉPSZABADSÁG - HAZAI KORKÉP 1989. június 9., péntek Ki lövetett 1956-ban Mosonmagyaróváron ? Ki lövetett és miért a tö­megbe 1956. október 26-án a Mosonmagyaróvár külterü­letén levő határőrlaktanyánál? — ez volt a témája a Ma­gyar Demokrata Fórum teg­nap Mosonmagyaróváron szer­vezett ankétjának. Mint isme­retes, a­­sortűznek több mint száz halálos áldozata volt. Az előzményekhez tartozik, hogy e tragikus esemény ki­vizsgálását az MSZMP Mo­sonmagyaróvári Városi Bi­zottsága kezdeményezte egy­öntetű testületi határozatával. A fórumon képviseltette magát a Határőrség Országos Parancsnoksága is. A vita több óráig tartott. Felolvasták Dudás Istvánnak, a sortűz elrendelésével vádolt egykori laktanyaparancsnok­nak a levelét is. Felszólalt több szemtanú. A vélemények szinte összeegyeztethetetlenül ellentmondóak voltak. A Határőrség Országos Pa­rancsnokságának képviselői elmondták, hogy az esemé­nyek kivizsgálása, a történtek pontos feltárása folyamatban van. A vizsgálat eredményét nyilvánosságra hozzák. (MTI) Vélemény 56-ról, Kínáról, saját helyzetünkről Hámori Csaba látogatása Nógrád megyében (Megyei tudósítónktól.) Tegnap látogatást tett Nóg­rád megyében Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Pest Megyei Pártbizottság első titkára. Rét­­ságon Devcsics Miklós, a me­gyei pártbizottság első titká­ra és Varga József, a Rétsági Városi Pártbizottság első tit­kára fogadta; a vendéglátók tájékoztatást adtak a megye belpolitikai, gazdasági életé­ről, valamint a pártélet ta­pasztalatairól. Ezután Hámori Csaba ellátogatott a romhányi kerámiagyárba, ahol Kollár József igazgató beszámolt a gyár legújabb fejlesztéséről, a termékszerkezetet és választé­kot bővítő új ollasz berende­zés próbaüzeméről. Hámori Csaba 1956 parado­xonéról beszélt egyebek közt azon az aktívaéntekezleten, amelyet a gyárlátogatást kö­vetően a rétisági Asztalos Já­nos Művelődési Központban tartották. Ő személy szerint abban látja az ellentmondást, hogy az akkori hibás, lejára­tott szocializmus elleni prog­resszív felkelés magának a szocializmusnak elvetéséhez is vezetett. Az aktívaértekezleten fel­tett kérdésekre adott vá­laszában Hámori Csaba szólt a kínai eseményekről, ame­lyeket elítél, s a hatalmi harc véres megnyilvánulásának ne­vezett. A Lengyelországban le­zajlott választásokat a magyar viszonyok szemszögéből nézve úgy értékelte, hogy számunk­ra kedvezőtlen tanulságokkal szolgál, s nem követendő pél­da az, ami ezt megelőzte. A lengyel választási példára utalva — felülvizsgálva saját korábbi elgondolását — kije­lentette, hogy a magyarorszá­gi választásoknál az egyéni körzeti jelölés és választás módszerét, rendszerét szorgal­mazza. Egyik párt sem en­gedheti meg magának, hogy az eseményekhez passzívan asszisztáljon — mondta. Vé­leménye szerint a pártnak meg kell céloznia a választá­si győzelmet, és nem kény­szerítheti a tagságot másod­osztályú szerepre. Kérdésekre válaszolva Há­mori Cs­aba egyebek között hangsúlyozta: olyan társadal­mi alakulat felel meg az or­szágn­a­k, amely a legjobban kifejezi a nép érdekeit. Sze­rinte tartalmát tekintve a svéd vagy finn társadalmi be­rendezkedés „szocialistább”, mint némely kelet-európai, magát szocializmusnak nevező társadalmi rendszer. A szocia­lizmus — mondotta — vállal­kozó típusú, önmegvalósító embereket igényel, ezért a po­litikának­­ minden kezdemé­nyezést a jövő érdekében tá­mogatni­­kel­l. SÁRGA FÜST Kiváló vállalat címmel tüntették ki a kazincbarci­kai Borsodi Vegyi Kombi­nátot. S éppen a környezet­­védelmi világnap megemlé­kező ünnepsége után fél órával. Csak azért nem ak­kor és azon az eseményen — gondolja a tudósító —, mert telt ház volt: az or­szágos esemény részvevői kivétel nélkül környezetvé­delmi szakemberek voltak, akik az ország minden csücskéből érkeztek Ka­zincbarcikára, a 35 éves vá­rosba, a 40 éves gyáróriás tövébe. Jelképnek sem rossz: akár a mindennapi környezetünk tisztaságáért aggódó polgárok szemszö­géből nézzük, akár a jubi­láló nagyüzem jeles napját vesszük alapul. Mert jogo­san érez rá az elmélet és a gyakorlat ellentmondására a környezetvédő, ha a BVK szomszédságában az idei környezetvédelmi világnap fő témájáról, az atmoszfé­rába bocsátott gázok okoz­ta légkörmelegedésről el­mélkedik ő is és a szónokló miniszterelnök is, aztán — kilépve a díszteremből — azt hiszi, jelzőrakétával kö­szöntötték, pedig csak a BVK­­kanárisárga füstje kú­szik az égre. Hát tessék, erről beszé­lünk — mondja indulato­san, miközben udvariasan előreengedi a másik ün­nepségre hivatalos megyei és országos vezetőket, jus­son nekik hely az első so­rokban. O­tt, ahol majd fi­nom fejbiccentésekkel nyugtázzák az eredménye­ket a több milliárd forin­tok hallatán. Végre valami jót is hall: ebben a szaka­dék szélén egyensúlyozó gazdaságban, vállalati stra­tégiáról, termékszerkezet­váltásról, energiaracionali­zálásról, menedzserképzés­ről. Minden, ahogy a nagy­könyvben meg van írva, nem feledve a drámai pilla­natokat sem, hiszen az év­tized elején padlóra került­­a cég, mert majd belerok­kant a fejlesztésekbe és a hitelek törlesztésébe, de lám-lám, most már két láb­bal áll még a világpiacon is! Éljen! örülni pedig nem szégyen ebben a sírós, fázós világban. Fölmelegedik az ember szíve az eredmények hallatán. De ha az atmoszféra aszályt hozó fölmelegedé­­sén busongó környezetvédő történetesen a BVK jól fi­zetett dolgozója is, akkor azért mutat a sárga füstre, hogy előremutató progra­mot adjon: jól tessék ezt megnézni, mert ígérem, hogy nem sokáig fogja lát­ni ! Ezt mondták az ünnep­ségről ünnepségre hurcolt környezetvédelmi minisz­ternek is, komolyan véve a légkört védő genfi egyez­ményt, s azt is, hogy sok­­sok pénzért kidolgoztak egy saját fejlesztésű technoló­giát a nitrózus gázok füst­jének lekötésére. Ha elké­szül, kevesebb lesz egy szín­folttal. Pontosabban nem is egy­­gyel, kettővel „szegényedik” a légkör, mert ezt remélik a másik borsodi vegyipari nagyvállalat, a Tiszai Ve­gyi Kombinát környékén élők, hogy annak nem ke­vésbé szép füstjét is egy­szer csak eltüntetik az okos fejekben megszületett masinák. Egyelőre azonban egy másik örömteli hírem van: ma adják át a Lenin­­városi TVK-nak is a Ki­váló vállalat címet. Szorongva várták, odaíté­­lik-e a szintén jól dolgozó kollektívának. Megkapták. Tanácskozott az ipari konk­­lávé. Felszállt a füst. A sárga. A kiváló. Igriczi Zsigmond TABU-KÖNYVEK Mr. Kádár nyugati szemmel (Munkatársunktól.) A rekordgyorsasággal meg­jelentetett Marosán-visszaem­­lékezés (A tab­uák még élnek) után má­r a könyvhéten az ol­vasókhoz kerülhetett a Hír­lapkiadó Vállalat Tabu-köny­vek sorozatának újabb kötete, a Titkos jelentések 1956. okt. 23—nov. 4. című. Ebben első­sorban ,a budapesti brit és amerikai követségek bizalmas jelentéseit teszik közzé, me­lyeket külügyminisztériumaik­nak küldtek a magyar esemé­nyekről­. A dokumentumok ki­egészülnek a moszkvai, belg­rádi és bécsi angol, valamint amerikai külképviseletek ko­rabeli tájékoztatásaival is. A közreadott mintegy 120 jelen­tés — melyet a két ország il­letékesei bocsátottak az otta­ni kutatók rendelkezésére — zömében először kerül nyilvá­nosságra hazánkban. S bár az anyag­ korántsem tekinthető teljesnek, minden bizonnyal hozzájárul a korszakról kiala­kuló történel­mi kép árnyalá­sához. Azon a tegnapi sajtótájékoz­tatón, amelyet a kiadó vezér­igazgató-helyettese, Szeles Pál, a Tabu-könyvek sorozatszer­kesztője, Várnai Ferenc, to­vábbá Faragó Jenő, a kiadás alatt levő új kötet szerkesztő­je tartott, szó volt a Titkos jelentések kiadási nehézségei­ről­, a többi között arról, hogy a hazánkkal szomszédos or­szágok külképviseleteinek ko­rabeli anyagait sajnos nem si­került beépíteni a kiadvány­ba. Másfajta nehézségekkel járt a hamarosan megjelenő Mr. Kádár című dokumentum­­gyűjtemény előkészítése. Eb­ben a könyvben ugyanis a szerkesztők azokat a Nyuga­ton megjelent cikkeket, meg­nyilatkozásokat kívánták kö­zölni, amelyek Kádár Jártas személyével, politikusi tevé­kenységével kapcsolatos érté­keléseket tartalmaznak. Erről, különösen az 1956 novemberét követő időszakról kevés doku­mentáció maradt fenn a ha­zai archívumokban. Közzété­telükre se­m akkor, sem­ ké­sőbb nem került sor, ami ért­hető, hiszen helyenként rend­kívül éles kritikai megállapí­tásokat tartalmaztak­­a politi­kussal­ szemben. Az elítélő ér­tékelés — mint elhangzott — a hatvanas években fokozato­san enyhült, majd 1968 után kifejezetten pozitívra válto­zott. Ettől kezdve nagyon so­kan őszinte elismeréssel adóz­tak Kádár János reformpoliti­­káján­ak. Röviden • Pro Cultu­ra Hungarica emlékéremmel tüntette ki a Művelődési Minisztérium Güls­ter Samtlebe dortmundi fő­polgármestert a magyar— nyugatnémet kulturális­­kap­csolatok előmozdításáért ki­fejtett tevékenységéért. • Az NSZK-ban folytat hi­vatalos tárgyalásokat Hütter Csaba mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter. Útja vi­szonzása Ignaz Kied­le szö­vetségi miniszter magyaror­szági látogatásának. Hütter Csaba tanácskozott Willi Crol­­lal, a nyugatnémet Raiffei­­sen szövetség elnökével, Aschendorfban Heinrich En­­gelkével, a nyugatnémet te­nyésztők szövetségének elnö­kével. • Orosztanárok tartottak találkozót tegnap a pedagó­gus nap alkalmából a Szov­jet Kultúra és Tudomány Há­zában. Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagy­követe a szovjet belpolitiká­ról és a magyar—szovjet tár­sadalmi, kulturális együttmű­ködésről tartott tájékoztatót. A találkozón jelen volt Stark Antal művelődési államtitkár, Bíró Gyula, az MSZBT főtit­kára, Pócs Ilona, az Oroszta­nárok Nemzetközi Szövetségé­nek alelnöke. • Honoris causa doktorává fogadta a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetem dr. John E. Royt, a New York Egyetem agyku­tató laboratóriumának vezető­jét, a pszichiátriai intézet professzorát. A tegnapi okle­vélátadással a pécsi egyetem élettani intézetével folytatott sikeres tudományos együttmű­ködést ismerték el. • Horváth István belügy­miniszter­­tegnap fogadta Sir Peter Imbertet, a Scotland Yard vezetőjét. A brit vendég Konczer István rendőr vezér­őrnagy, budapesti rendőrfőka­pitány meghívására június 5- től tartózkodik fővárosunk­ban. • Heinz Galinski, a Né­metországi Zsidók Központi Tanácsa és a Nyugat-berlini Zsidó Hitközség elnöke június 5-8-ig a Magyar Izraelitá­k Országos Képviselete elnöksé­gének meghívására látogatást tett Budapesten. • Tegnap elutazott Buda­pestről az az osztrák ügyészi küldöttség, amely dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész meghí­vására tett látogatást hazánk­ban. Dr. Ottó F. Müllert és kíséretét hivatalában fogadta Treuntzlvann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Lá­togatást tettek dr. Szilbereky Jenőnél, a Legfelsőbb Bíróság elnökénél, valamint dr. Kul­csár Kálmán igazságügy-mi­niszternél. • A Vegyész Alapítvány kuratóriuma a Budapesti Mű­szaki Egyetem Vegyészmérnö­ki Karát és a Veszprémi Vegyipari Egyetemet 1-1 mil­lió forintos támogatásban ré­szesíti. 750 ezer forinttal tá­mogatja a Kossuth Lajos Tu­dományegyetem Természettu­dományi Karát, 200 ezer fo­rinttal pedig a Janus Panno­nius Tudományegyetem Ta­nárképző Karát. Sajtószolgálati hírek Az Országos Sajtószolgálat jelen­ti: A Fidesz, az FKGP, az MDF, az SZDSZ győri szervezetei nyílt le­vélben kérik Németh Miklóstól, hogy június 11i—17—18-ára rende­leti úton függessze fel minden ma­gánember fegyverviselési engedé­lyét. Szándékuk szerint ez a ren­delet is hozzájárulhatna ahhoz, hogy a Nagy Imre temetésére ér­kező állampolgárok a biztonságér­zet tudatával róhassák le kegyele­tüket. Az MSZMP Salgótarjáni Reform­köre helyesnek tartaná, ha a párt képviseltetné magát Nagy Imre és sorstársai temetésén. A reformkör a maga részéről jelen lesz a gyász­­szertartáson és elhelyezi a kegye­let virágait. Kezdeményezi, hogy az illetékesek sürgősen hozzák nyilvánosságra az 1956. december 8-i salgótarjáni tragikus sortűz ál­dozatainak nevét, életkorát és fog­lalkozását. Az MSZMP I. Kerületi Pártbi­zottsága tudomására hozza a kerü­let párttagjainak, hogy megalakult a kerület reformköre, amelynek működését a kerületi pártmozga­lom szerves részének tekinti. A Baloldali Ifjúsági Társulás részt kíván venni Nagy Imre te­metésén. Kezdeményezik, hogy Nagy Imre MSZMP-tagságát állít­sák helyre. A Fidesz országos választmánya nyilatkozatot tett közzé a nemzeti megbékélésről. Ebben hangsúlyoz­za, hogy nem lehet szó megbéké­lésről mindaddig, amíg a nemzet vissza nem szerezte azon jogait, amelyek természettől fogva meg­illetik.

Next