Népszabadság, 1989. augusztus (47. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-01 / 179. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 16 oldal — Ára: 4,80 Ft NÉPSZABADSÁG 1989. augusztus 1., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XLVII. évfolyam, 179. szám KEREKASZTAL AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉBEN Politikai kultúra nélkül nincs demokratikus törvénykezés A politikai kultúra címmel kerekasztal-beszélgetést tartottak hétfőn az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetében. Az intézettel hoszszabb idő óta gyümölcsöző munkakapcsolatokat ápoló Friedrich Ebert Alapítvány kezdeményezése nyomán öszszehívott eszmecserére 11 magyarországi párt, politikai, érdek-képviseleti szervezet, mozgalom képviselői kaptak meghívást. A kerekasztal-tanácskozás kezdeményezője, az NSZK-ból érkezett Karsten Voigt — aki az SPD parlamenti frakciójának külügyi szóvivői tisztét látja el— az eszmecsere szünetében válaszolt az MTI munkatársának kérdéseire. — Hazánkban meglehetősen egyedülálló, hogy egy külföldi szervezett, egy külföldi politikus lültesse egy ászaihoz a különféle politikai pártok, szerveződések képviselőit. Honnan jött az ötlet? — Az ötletet az adta, hogy májusban részt vettem egy nemzetközi kerekasztal-tanácskozáson, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt szervezett, s amely a pluralizmus jegyében a Keletről és a Nyugatról jött politikai pártok párbeszédét szolgálta. Akkor úgy gondoltam, ezt meg lehetne csinálni Magyarországon is, minden magyar pluralista erő részvételével. Az ötlet abból a gondolatból indul ki, hogy Magyarország Európa része, s az a pluralizmus, amely Magyarországon mindig is megvolt, most európai értelemben vett legitimációt kap. Különféle (Folytatás a 4. oldalon.) „Ettől még nem kell pánikba esni...” A zalai pártértekezlet visszhangja Szombattól vasárnapig tartó vita után hétfőtől az MSZMP Zala Megyei Bizottsága választmánnyal és koordinációs irodával működik — ez utóbbi vezetője az első titkár. Ezzel párhuzamosan szinte teljes körű vezetőcserére került sor. Természetesen a Zala megyei pártértekezlet döntése nagy visszhangot keltett. Az MTI ezzel kapcsolatban megkérdezte Fejti Györgyöt, az MSZMP PIB tagját, a KB titkárát, lapunk munkatársa pedig Vastagh Pált, az MSZMP PIB tagját, a Csongrád Megyei Pártbizottság első titkárát, Dudja Józsefet, az MSZMP PIB tagját, a Borsod Megyei Pártbizottság első titkárát és Fritziné Tóth Anikót, az MSZMP Cegléd Városi Bizottságának politikai munkatársát, hogy mi erről a véleményük. Vastagh Pál: — Nagyon meglepett mindaz, ami a hét végén Zala megyében történt. A szervezeti bomba, amely felrobbant, nyilván hatástalanítható lett volna azáltal, ha a megyei pártértekezletet politikui viták, s kompromisszumkeresés előzi meg. Ma hazánkban ellentmondásos tendenciáknak vagyunk tanúi, s ez alól nem kivétel pártunk sem. Egyrészt az apparátust gyakran jogos bírálat éri, másrészt a politika egyre inkább szakmaivá válik. Ezért az a véleményem, hogy egy megyei pártapparátus létszámát csak oly mértékben lehet csökkenteni, hogy az ne gátolja a munkát. Valószínűnek tartom, hogy a megyében nem mérték fel kellőképpen a reformkörök bázisát. Továbbá — én legalábbis — nehezen tudom elképzelni, hogy egy megyei pártmozgalom első számú vezetőjének tisztségét hosszú távon társadalmi munkában lehet betölteni. Éppen ezért veszélyesnek tartanám, ha a zalai döntés tendenciává válna. Ez ugyanis szervezetlenséget, káoszt okozhat, éppen akkor, amikor jó értelemben vett professzionalista politikusokra van szükségünk. Dudla József: — Megvallom, nem leptek meg a zalai fejlemények. Kiderült, hogy gyökeresen felül kell vizsgálni a megyei pártmozgalom funkcióját. A korábbi irányítási módszer, amely dirigista, parancsuralmi stílusjegyeket hordozott magában, tovább nem tartható fenn. Meg kell változtatni a szervezeti struktúrát, ami a legkülönbözőbb módokon mehet végbe. Remélem, hogy mielőbb sikerül országosan egységes funkciót adni a megyei pártbizottságoknak, és ehhez kell a struktúrát igazítani. Feltehetően a reformkörök váltották ki a jó irányú változást Zala megyében. Ettől azonban még nem kell pánikba esni. Azt azonban mindenképp fontosnak tartom, hogy ha megyénként egyedi megoldások születnek is, azokat ne kelljen az októberi pártkongresszus után rögtön korrigálni. Ami az apparátus létszámát illeti, nos sokan is vagyunk, meg kevesen is. Az optimális létszámot kell megtalálnunk. Fritzné Tóth Anikó: — Az ilyen mértékű változások számomra váratlanok. Mi is pártértekezletre készülünk a városban. Érezzük, hogy a párttagság újat akar. Éppen ezért folyamatosan tárgyalunk a ceglédi reformkörökkel, kezdeményeztük, hogy a városi pártbizottságon szabadon fejtsék ki álláspontjukat. Úgy érezzük, a Zala megyei példa is igazolja, hogy a megyei apparátusok létszámát mindenképpen csökkenteni, a városiakét pedig erősíteni kell. Az ilyen túlzott mértékű csökkentés azonban mindenképpen elgondolkodtató. Úgy vélem, hogy ha egy megyei vagy városi szintű pártbizottság érdemben tárgyal a reformkörökkel, kikéri véleményüket, akkor nem érheti egy zalaihoz hasonló meglepetés. Napi kapcsolatokra van szükség a reformkörökkel, amelyekkel igenis lehet együtt dolgozni, ha egyes képviselőiket nem csupán személyes megfontolások, indulatok vezérlik. A reformkörök készek támogatni az apparátust, ha megértő együttműködésre találnak. P. L. (Folytatás az 5. oldalon.) Sajtótájékoztató a Petőfi-expedíció munkájáról A hajtincset lázasan keresik — Nem az íróasztalok mellett dől el a történelem — kezdte tájékoztatóját Kiszely István antropológus tegnap délután a Megamorv—Petőfiexpedíció sajtótájékoztatóján. — Ellendrukkerként kapcsolódtam az expedíció munkájába — mondta —, egy százalék esélyt adtam arra, hogy valóban Petőfi Sándor sírját találjuk meg Barguzinban. Ahhoz, hogy az azonosságot bizonyítottnak vehessük, a biometria jelenlegi álláspontja szerint 11 azonosítójegy megléte szükségeltetik. A feltárómunka befejezése után a csontvázon 21 ilyen jelet találtunk. Ez kétséget kizáróan bizonyítja, hogy Petőfi földi maradványait találtuk meg. Az ezt követően kis híján botrányba torkolló sajtótájékoztatón amatőr és hivatásos Petőfi-kutatók adtak hangot kételkedésüknek. Többek között felmerült az is, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött hajtincs összehasonlítása a Barguzinban talált hajmaradványokkal meggyőző érv volna a bizonyosságra. Kiszely István elmondta: a hajtincset lázasan keresik, de egyelőre nem találják. Véleménye szerint a 21 azonosítójegy megléte elég bizonyítéknak. Ezt követően kisebb irodalomtörténeti és antropológiai vita kerekedett. Röpködtek a latin kifejezések. Kiszely István szerint is további tudományos vizsgálatokra van szükség, amelyek véleménye szerint minden valószínűséggel a nemzetközi antropológiai bizottság szakvéleményét fogják megerősíteni. Szabó Géza és Varga Béla, a feltárást végző régészek részletesen beszámoltak arról, hogyan találtak rá először — a Szovjetunióban már régóta keresett — Kücherbecker dekabrista, majd aztán Petőfi Sándor sírjára. Menet közben volt csak módjuk megbizonyosodni a különböző forrásanyagok hitelességéről. Az azonosítást már a szelektált forrásanyagok alapján végezték. A csontvázat fejjel nyugatra nézve, kopor(Folytatás a 4. oldalon.) Ma Brüsszelben: értekezlet a magyar és a lengyel reformok támogatásáról Brüsszelben ma 24 nyugati ország szakértői ülnek össze, hogy egynapos értekezleten megvitassák: miként segíthetnék a magyar és a lengyel reformokat. Két héttel ezelőtt a hét leggazdagabb ipari ország párizsi csúcsértekezletén megbízták a Közös Piac végrehajtó szervét, a bizottságot a segítség szervezésével. A mai értekezletet a bizottság hívta öszsze az EK székhelyére. A résztvevők: a Közös Piac 12 tagállama, az EFTA hattagja, az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Ausztrália, Új-Zéland és az időközben ugyancsak meghívott Törökország. Teljes jogú résztvevő az EK bizottsága is, amelyet Horst Krenzler, a külkapcsolatokért felelős főigazgatóság vezetője képvisel, ő is fog elnökölni az értekezleten. A tanácskozás napirendjén a Lengyelországnak nyújtandó élelmiszersegély szerepel, valamint elképzelések és ötletek arra, hogyan bővíthetnék a „24-ek” gazdasági és kereskedelmi együttműködésüket Magyarországgal és Lengyelországgal. Az első napirendi pont ügyében az EK már megadta az alaphangot: a napokban 140 millió dolláros élelmiszersegélyt utalt ki Lengyelországnak két évre, azzal a feltétellel, hogy az élelmiszer egy részének értékesítéséből származó bevételeit a lengyel kormány kizárólag az ottani mezőgazdaság és az élelmiszerelosztás fejlesztésére fordítja. Brüsszeli diplomáciai körökben az értekezlet előtt senki sem várta, hogy az egynapos „ötletrohamon” valamiféle nemes versengés alakulna ki a részvevők között abban, hogy ki ad többet. Ezt a megbeszélés politikailag viszonylag alacsony szintje sem teszi lehetővé. A tanácskozás a hétfői vélemények szerint inkább óvatos tapasztalatcserének ígérkezik, amelyen a részvevők főként azok szavára lesznek kíváncsiak, akiknek már van gyakorlatuk Kelet-Euró,pában, az NSZK-éra, Ausztriáéra, Japánéra, vagy az EK bizottságáéra. Eleve kizárták a témák közül az adósságok ügyét, és a pénzügyi együttműködés más, hitelezési jellegű kérdéseit. Elsősorban arról lesz szó, hogy beruházásokkal, vegyes vállalatok alapításával, tapasztalatátadással, szakmai és gazdasági vezetőképzéssel (menedzserképzéssel), hogyan lehetne segíteni a piacgazdaság infrastruktúrájának, esetleges kereskedelmi könnyítésekkel pedig a gazdaságnak a fejlődését a reformer kelet-európai országokban. (MTI) Bonn az NDK- menekültekről Az NSZK budapesti nagykövetségének nem áll módjában segíteni azokon az NDK- állampolgárokon, akik a külképviselet közbenjárásától remélnek kiutazási engedélyt Magyarországról a szövetségi köztársaságba. A döntés egyedül az NDK-tól függ — jelentette ki hétfőn az NSZK külügyminisztériumának helyettes szóvivője, Hanns Schuhmacher bonni sajtóértekezletén. A külügyminisztérium azonban „minden érintett féllel” kapcsolatban áll — tette hozzá. A Bild am Sonntag nyugatnémet tömeglap jelentése szerint az elmúlt héten több mint száz NDK-állampolgár jelentkezett az NSZK budapesti nagykövetségén, amely a zsúfoltság miatt kénytelen volt egy új épületet bérelni, hogy elhelyezhesse őket. Az osztrák belügyminiszter közlése szerint a hét végén 44 olyan NDK-állampolgár érkezett Magyarországról illegálisan Ausztriába, akik a határ átlépése után jelentkeztek a hatóságoknál. Számuk május óta 237-re emelkedett. Ezek az adatok nem tartalmazzák azokat a személyeket, akik az osztrák hatóságok kikerülésével egyenesen az NSZK bécsi nagykövetségéhez fordulnak. (MTI) Ellentétek a párizsi Kambodzsa-konferencián A nemzetközi Kambodzsa-értekezlet második napján Párizsban a kínai és a vietnami külügyminiszter beszéde újból kidomborította a kambodzsai probléma politikai rendezése útjában álló komoly akadályokat. A kambodzsai helyzet két fő külső érdekeltje áll a hatalomért vetélkedő kambodzsai politikai erők mögött, s ennek megfelelően az átmeneti időszakra vonatkozó elképzeléseik lényegesen eltérnek egymástól. Csien Csi-csen kínai külügyminiszter felszólalásában Norodom Szihanuk herceget és a mögötte álló ellenzéki koalíciót és megoldási elképzeléseiket támogatta. Más szóval a probléma veleje Peking szerint a vietnami beavatkozás. Kifejtette, hogy a vietnami csapatok kivonásának ellenőrzéséhez és az átmeneti időszak békéjének biztosításához nem elég nemzetközi ellenőrző mechanizmus, hanem békefenntartó erők kellenek. Ebben az átmeneti időszakban négypárti ideiglenes kormányt kell alakítani Szihanuk elnökletével. A külügyminiszter nem szólt a legkényesebb kérdésről, nem említette a Kína által fegyverzett vörös khmereket. Kijelentette viszont, hogy a vietnami csapatkivonás befejezése után Kína beszünteti a kambodzsai politikai ellenzék katonai támogatását, és kész garantálni a leendő politikai rendezést. Nguyen Co Thach vietnami külügyminiszter békülékeny hangú beszédében hangoztatta, hogy minden érdekelt fél egyetért a kambodzsai rendezés két fő elemében. A francia kormánynak a konferencia részvevőihez intézett emlékirata is leszögezte, hogy e két elem a vietnami csapatkivonás és a népirtásban bűnös vörös khmer rendszer visszatérésének kizárása. Kijelentette, hogy Vietnam szeptember 21. és 26. között kivonja utolsó csapattesteit Kambodzsából és e kivonás pontos ütemtervét közölni fogják az értekezlet illetékes bizottságával. A másik kulcskérdésre vonatkozóan viszont más elképzeléseik vannak, mint Kínának és Szihanuknak. Vietnam szerint a vörös khmereket le kell fegyverezni és véglegesen kiiktatni a politikai életből is ugyanúgy, mint Európában tették a német és az olasz fasiszta rendszerrel. Vietnam nem fogadja el az ideiglenes négypárti koalíciós kormány javaslatát sem. Kambodzsában csak két politikai erő van. (Folytatás a 2. oldalon.) Libanonban kivégezték Higgins alezredest Bosszú egy síita vezető izraeli elrablása miatt ( WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Hétfő délután, pontosan három órakor a Világ Elnyomottainak Szervezete elnevezésű libanoni, Irán-barát csoport végrehajtotta fenyegetését , és kivégezte William Higgins alezredest - közölték hétfőn bejrúti hírügynökségekkel. A kivégzés tényét hivatalosan nem erősítették meg, de amerikai televíziós jelentések szerint a bejelentést egy videoszalaggal is nyomatékosították. A felvételen akasztott férfi látszik, keze, lába összekötözve. Azok, akik látták a videót, úgy nyilatkoztak, nincs kétségük: Higgins a halott. A CNN kábeltelevízió hétfő délután bemutatta a videofelvételt, és ezen a halottban kétségtelenül felismerhető volt a tiszt. William Higgins alezredes az ENSZ Dél-Libanonban állomásozó, 76 tagú katonai megfigyelőcsoportjának a vezetője volt, amerikai állampolgár. 1988. február 17-én rabolták el a dél-libanoni kikötőváros, Tyre közelében. Az akcióért a felelősséget az addig még nem hallott „Világ Elnyomottainak Szervezete” nevű csoport vállalta, amely az Irán-barát síita Hezbollah párthoz áll közel. A szervezet azzal vádolta Higginst, hogy az amerikai hírszerzés, a CIA ügynöke, és pozíciójával viszszaélve információkat gyűjtött Dél-Libanonban. (Folytatás a 2. oldalon.) /miamiit WUAlai L Rendszerváltás békés átmenettel. Az SZDSZ liberális elveket hirdet. (7. oldal.) A tahi farmer „Előre köztik velem, ha esik az ár.” (8. oldal.) Lesz-e több kisiparos? Az adórendszer miatt nem éri meg. (8. oldal.) Láthatatlan „Halálosztó" Hitler biztatására német tervezők. (6. oldal.)