Népszabadság, 1989. augusztus (47. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-01 / 179. szám
2 NÉPSZABADÁS - KÜLPOLITIKA 1989. augusztus 1., kedd Dél-Libanonban kivégezték Higgins alezredest (Folytatás az 1. oldalról.) Az elmúlt napokban síita csoportok többször is fenyegetőztek Higgins kivégzésével. Egy időben olyan híreket közölt az amerikai sajtó, hogy az alezredes belehalt a kínzásokba. Izraeli kommandók pénteken libanoni lakásáról elrabolták Abdul Karim Obeid sejket, a dél-libanoni síiták szellemi vezetőjét és két társát. Az izraeli hadsereg közleménye szerint Obeid sejket letartóztatták, mert vallási szónoklataiban gyűlöletre szólított, és kitervelője volt az Izrael elleni támadásoknak. Az Irán-barát csoport vasárnap ultimátumot tett közzé, miszerint ha hétfő délután három óráig nem bocsátják szabadon a sejket és társait, felakasztják Higgins alezredest. A kivégzés bejelentésének hírére George Bush elnök megszakította országjáró körútját, és úgy döntött: Chicagóból visszatér Washingtonba. Chicagóban az elnök az amerikai kormányzók előtt mondott beszédet. Kijelentette, hogy az első dolog: megállapítani, igaz-e a hír a brutális cselekményről. Bush azt ígérte, „helyrehozzák a helyzetet”, de nem jelölte meg közelebbről, ez mit is jelent. Lee Hamilton demokrata képviselő egy televíziós nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államoknak rendkívül kevés opciója van. A veszélyes helyzetből, a terrorizmus ciklusaiból a szabadulás csak az intenzív békeerőfeszítések segítségével lehetséges. Bob Dole, a szenátus republikánus csoportjának vezetője a helyzet kialakulásáért részben Izraelt okolta. — Jó lenne, ha ezekben a napokban Izrael felelősségteljesebben cselekedne — jelentette ki a Capitoliumban. A külügyminisztérium szóvivője szokásos déli sajtóértekezletén elhárított minden kérdést, ami az ügyre vonatkozott. Ennek részben az az oka, hogy az elnök Chicagóban, James Baker külügyminiszter Párizsban volt. Baker vasárnap találkozott az ugyancsak a francia fővárosban tartózkodó Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárral. A főtitkár kijelentette, hogy a Higgins élete elen irányuló fenyegetés az Egyesült Nemzeteket is érinti, hiszen az alezredes ENSZ-parancsnokként tartózkodott Dél-Libanonban. Hétfő este a csoport, amely meggyilkolta Higgins alezredest, újabb fenyegető közleményt hozott nyilvánosságra. Ha Obeid sejk kedd délutánig nem lesz szabad, kivégzik Terry Waite brit állampolgárt, aki annak idején az anglikán egyház megbízottjaként közvetített az amerikai túszok érdekében, s akit két éve ugyancsak fogva tartanak Libanonban. Időközben ismertté vált, hogy Mose Arens izraeli hadügyminiszter felajánlotta, hogy a sejket és az Izraelben fogságban tartott „muszlimokat” szabadon engedik Higginsért, az összes nyugati túszért és három elfogott izraeli katonáért cserébe. Az Arens-nyilatkozat 45 perccel azután került nyilvánosságra, hogy Higginset kivégezték. Közép-európai idő szerint valamivel éjfél előtt a Fehér Házban összeült a nemzetbiztonsági tanács. Bush elnök közölte, szavakkal nem tudja kifejezni azt a felháborodást, amit a brutális gyilkosság miatt érez. „Valamilyen módon biztosítani kell a tisztesség és a becsület visszatérését a térségbe” — mondotta. Kereszty András . Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfői határozatában elítélte a túszszedés minden formáját és az emberrablók fogságában lévő személyek azonnali szabadon bocsátására szólított fel. A testület ugyanakkor felhívta a világ országait, hogy vessék latba befolyásukat a túszok szabadon bocsátása érdekében, és együttműködésükkel vegyék elejét az emberrablásoknak. A Biztonsági Tanács szorgalmazta, hogy azok az államok is írják alá az 1979-es, túszszedést elítélő nemzetközi egyezményt, amelyek annak idején elutasították azt. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy Finnország és Franciaország már jóval a mostani túszügy előtt a testület elé terjesztette a határozat tervezetét. (MTI) Újabb letartóztatások Kubában Az Egyesült Államok kész az együttműködésre a kábítószer-kereskedelem ellen Havannában őrizetbe vették José Abrantes tábornokot, volt belügyminisztert és vele együtt több más volt belügyi vezetőt - jelentette hétfői számában a Granma. A minisztérium néhány jelenleg is dolgozó magas rangú tisztjét lefokozták. A Granma szerint Abrantest és társait azért tartóztatták le, mert a kubai belügyminisztériumban az elmúlt időben történt vizsgálatok alapján törvénysértésekre derült fény. Mint az újság írta, a kubai pártvezetés azért döntött az őrizetbevételek mellett, mert fel akarja számolni a kubai társadalom elveivel és törvényeivel összeegyeztethetetlen olyan jelenségeket, mint az államérdek szempontjából fontos információk elhallgatása vagy manipulálása, a korrupció vagy annak eltűrése, a hűtlen kezelés és az üzérkedés. A lap nem szól arról, hogy a most letartóztatott személyek elleni vizsgálat kapcsolatban áll-e a júliusban kábítószer-csempészésben való részvétel miatt halálra ítélt és kivégzett Arnaldo Ochoa tábornok és három társa ellen indított nyomozással. Az amerikai kormányzat egyébként hétfőn beleegyezett abba, hogy Kubával közösen lépjenek fel a kábítószer-kereskedelem felszámolásáért. Törvényhozási képviselők közölték, hogy a kormány engedélyezte olyan kommunikációs csatorna megszervezését, amelynek segítségével tájékoztatni tudják Kubát a kábítószer-csempészéssel kapcsolatos eseményekről. Melvin Levitsky kábítószerügyekben illetékes amerikai külügyminisztériumi szakértő ugyanakkor elmondta: ez egyben annak is próbája lenne, hogy a kubai kormány mennyire veszi komolyan a kábítószer-kereskedelem felszámolásának szándékát. Fidel Castro júliusban, a súlyos kábítószerbotrány után, több ízben javasolta az Egyesült Államoknak az együttműködést ezen a téren. Washington eddig nem adott pozitív választ az ajánlatra. (Reuter) Népszavazás a chilei alkotmányról A chileiek döntő többsége támogatta az ország alkotmányának módosítását. A vasárnapi népszavazás nem végleges eredménye szerint a szavazók több mint 90 százaléka mondott igent a kormány és az ellenzék megállapodására. A megállapodás értelmében 54 helyen módosítják az 1980- ban elfogadott chilei alkotmányt. Egyebek között 8 évről 4 évre csökkentik az államfői mandátumot, és megvonják az elnöktől azt a jogot, hogy politikai ellenfeleit száműzetésbe küldje. A törvényhozás lehetőséget kap arra, hogy a korábbinál könnyebben módosítsa az alkotmányt. Törlik az alkotmányból azt a cikkelyt, amely tiltja a marxista pártok működését. A kormánynak ugyanakkor megmarad az a joga, hogy törvénytelennek nyilvánítson minden olyan pártot, amely politikai erőszakra szólít fel. Megfigyelők szerint az alkotmánymódosítás lehetősége iránt meglehetősen nagy volt az érdektelenség, de a szavazásra jogosultak nagy többsége eleget tett állampolgári kötelességének. Igaz, ebben komoly szerepet játszott az, hogy Chilében a szavazás kötelező, az urnáktól távol maradóknak mintegy 90 dollárnyi büntetést kell fizetniük. A szavazás minden incidens nélkül történt. (MTI) Salvador új követelése fenyegeti a közép-amerikai csúcs sikerét A „nyolcak” a latin-amerikai folyamatokról Sikertelenül végződött a közép-amerikai külügyminiszterhelyettesek múlt heti tanácskozása, mivel Salvador a Hondurasban lévő nicaraguai ellenforradalmárok és a salvadori kormány ellen harcoló gerillák egyidejű lefegyverzését követeli - jelentette ki vasárnap Managuában Victor Hugo Tinoco nicaraguai külügyminiszter-helyettes, aki hazaérkezésekor nyilatkozott. A nicaraguai politikus szerint az új salvadori követelés azzal a veszéllyel jár, hogy eredménytelen lesz az öt közép-amerikai állam vezetőjének jövő hétre tervezett találkozója is. A Costa Rica-i, guatemalai, hondurasi, nicaraguai és salvadori államfő a tervek szerint augusztus 5. és 7. között tárgyal a hondurasi Tela városban. A telai tanácskozás középpontjában eredetileg az a terv szerepelt volna, amelyet José Azcona de Hoyo hondurasi elnök dolgozott ki a Hondurasban lévő mintegy 12 ezer kontra lefegyverzésére. Salvador ezt követően állt elő azzal a javaslattal, hogy a nicaraguai ellenforradalmárok kérdését kapcsolják össze a salvadori Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) feloszlatásának kérdésével. Victor Hugo Tinoco kijelentette: a kontrák és a salvadori felkelők közti párhuzam erőltetése fenyegetően lecsökkenti a miegegyezés lehetőségét. Mint mondta, Nicaragua kész együttműködni abban, hogy megegyezés jöjjön létre az FMLN és a salvadori kormány között. A közép-amerikai országok külügyminiszterei augusztus 23-ántalálkoznak majd Guatemalában, hogy összeállítsák a telai tanácskozás végleges napirendjét. A latin-amerikai demokratikus folyamatokról, a térségbeli gazdasági együttműködésről és a panamai belső helyzetről tárgyaltak az úgynevezett „Nyolcak” csoportjának külügyminiszterei a kolumbiai Cartagena városban. A „Nyolcak” ezúttal is heten voltak, mivel zűrzavaros belpolitikai helyzete miatt Argentína, Brazília, Kolumbia, Mexikó, Peru, Uruguay és Venezuela felfüggesztette Panama tagságát. A vasárnap befejeződött kétnapos tanácskozás munkájáról hivatalosan csak anynyit közöltek, hogy a „Nyolcak” októberre tervezett csúcstalálkozójának napirendjét vitatták meg. (MTI) Kiszczak tábornok a LEMP kormányfőjelöltje Varsóban hétfőn hivatalosan is ismeretessé vált, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetősége megadta a pártajánlást Czeslaw Kiszczak belügyminiszternek és PB-tagnak a miniszterelnökséghez. A LEMP parlamenti frakciója magáévá is tette a pártajánlást. Hivatalosan ez az első jelzés arra, hogy a köztársasági elnök Kiszczak miniszterelnöki kinevezését fontolgatja. A lengyel jogrend szerint a kormányfőt a köztársasági elnök nevezi ki, és a kinevezést utána el kell fogadnia a szejmnek (a parlament alsóházának) is. Maga Wojciech Jaruzelski köztársasági elnök azonban még sem hivatalosan nem jelentette be, sem más módon nem jelezte a közvélemény számára, hogy kit tervez kinevezni. (MTI) Üdvözlő távirat Rakowskinak Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára táviratban üdvözölte Mieczyslaw Rakowskit abból az alkalomból, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárává választották. Ellentétek a párizsi Kambodzsa-konferencián (Folytatás az 1. oldalról.) a népköztársaság, amely a tényleges hatalmat gyakorolja és a Demokratikus Kambodzsa, amely az ENSZ elismerését élvezi. Ez utóbbi ellenzéki erő nem tekinthető három külön csoportnak, ez csak átlátszó manőver arra, hogy már az ideiglenes kormányban fölénybe kerüljenek a hatalom tényleges birtokosaival szemben. A vietnami külügyminiszter kifejtette, hogy a nemzetközi értekezlet a külső beavatkozások megszüntetésével teheti a legjobb szolgálatot a kambodzsai rendezésnek. Végül a nemzetközi ellenőrző mechanizmus feladata csak az ellenőrzés lehet. Sziddhi Szavetszila thaiföldi külügyminiszter utána a nyugati álláspontot fejtette ki — méghozzá tisztában és leplezetlenebbül, mint akár az amerikai, akár a kínai külügyminiszter. Thaiföld meggyőződése szerint a párizsi értekezletnek nincs is egyelőre más feladata, mint a vietnami csapatkivonás és a négyoldalú ideiglenes koalíciós kormány létrehozásának kimunkálása. San Sam, az ellenzéki koalíció miniszterelnöke, a nemzeti jobboldal vezére beszédében gátlástalanul rágalmazta Vietnamot. Azzal vádolta, hogy ő a felelős még a Pol Pot-féle népirtásért is, és Kambodzsa csak Szihanuk vezetésével és négypárti koalícióval nyerheti vissza szabadságát. (MTI) Szihanuk Dumas francia külügyminiszter társaságában. A menetrend szerint folytatódik a szovjet csapatok kivonása Menetrend szerint halad a szovjet csapatok kivonása a szövetséges országokból — közölte hétfőn Moszkvában Bronyiszlav Omelicsev vezérezredes, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnökének első helyettese. Elmondta, hogy augusztus elsejéig közel 21 ezer katonát vontak ki Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország és az NDK területéről. Ezzel egy időben kivontak 3100 harckocsit, 383 tüzérségi fegyvert, valamint 81 repülőgépet. Eddig az időpontig Mongólia területéről 7325 katonát, 404 harckocsit, 307 tüzérségi fegyvert és 41 repülőgépet is kivontak. A kivont haditechnika egy részét megsemmisítik, másik részét pedig bizonyos módosítások elvégzése után a népgazdaságban használják fel — mondta a vezérezredes. A szovjet csapatok kivonását a korábban kidolgozott menetrend szerint az idén folytatják — mondotta Omelicsev. (TASZSZ) Kína rakétákat ad el Szíriának Egy korábbi szerződés alapján Kína meghatározatlan mennyiségű, közepes hatótávolságú rakétát szállít Szíriának — állította hétfőn az Al-Itttihad, egy egyesült arab emirátusbeli lap. Nyugati értékelések szerint Szíria azt várja a rakétaimporttól, hogy lényegesen erősíti támadó erejét Izraellel szemben. A 600 kilométeres hatótávolságú rakétákkal ugyanis a szíriai hadsereg képes lenne izraeli célpontok leküzdésére. Szíria azt követően fordult Kínához, hogy a Szovjetunió leállította a Közel-Keletre irányuló rakétaexportját. (AP) Politikai fordulat Mozambikban? Új politikai bizottság megválasztásával hétfőn befejeződött Mozambikban a kormányzó Frelimo párt ötödik kongreszszusa. A tanácskozáson elfogadott irányelvek már nem a marxizmus-leninizmust jelölik meg a fejlődés eszmei alapjaként. Ennek szellemében alakították át a politikai bizottságot is: a tizenkét tagúra bővített testületből kikerült két Mivel a Frelimo kongresszusáról a különböző hírügynökségek eltérően számolnak be, nehéz felmérni, milyen mértékű változás következett be a mozambiki kormányzó párt ideológiai vonalában. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy immár nyíltan is szakítottak a szocialista irányú fejlődés gondolatával, és egy vegyes gazdaságú, a tőkés viszonyokhoz inkább közelebb álló, az ország fejlettségi szintjét jobban tükröző modell létrehozására törekszenek. A Frelimo nem minősítette magát mindig marxista-leninista pártnak. A 60-as évek elején nemzeti felszabadító mozgalomként jött létre, amelynek fő célja a portugál gyarmati uralom megdöntése volt. Ennek elérésére fegyveres harcot indított, amely egyre véresebb belháborúba torkollott. A portugálok elleni hosszú küzdelem a Frelimón belül is erjedéshez „kemény vonalas” politikus: Sebastiano Mabote volt hadsereg-főparancsnok és José Oscar Monteiro közigazgatásügyi államtitkár. Tagja lett viszont a pb-nek Joaquim Chissano újjáválasztott pártelnök (egyben államfő) több bizalmas híve, így Pascual Mocumbi külügyminiszter és Eduardo Nihia, a hadsereg politikai főcsoportfőnöke vezetett: a mozgalom radikalizálódott, fokozatosan túlsúlyba kerültek a marxista eszméket követő erők. Ehhez nagyban hozzájárult az is, hogy a függetlenségért küzdő mozambikiak elsősorban a szocialista országoktól, főként a Szovjetuniótól kaptak segítséget. A felszabadító háború győzelmes befejezése után — amely egyenes következménye volt a Portugáliában 1974 áprilisában lezajlott demokratikus fordulatnak — a Frelimo alakíthatott kormányt Mozambikban. Az ország vezetése, élén a rendkívül népszerű Samora Machellel, gyökeres politikai reformokat kezdeményezett a gazdasági és társadalmi viszonyokban egyaránt. Ennek jegyében államosították a bankokat és az ipari létesítményeket, földreformot hajtottak végre. A Frelimo a 70-es évek végére marxista-leninista platformot hirdető párttá szerveződött, amely a szocialista irányzatú fejlődést jelölte meg fő céljaként. A gyakorlatban azonban ez az elképzelés nem volt reális, sem az ország társadalmi fejlettségi szintje, sem pedig a külső és belső gazdasági viszonyok miatt. Mozambik ugyanis kezdettől fogva rendkívül súlyos gondokkal küszködött, amelyek fő oka a gyarmati időkből örökölt egyoldalú gazdasági szerkezetben rejlett, de amelyekhez számottevően hozzájárultak a vezetés súlyos hibái, túlkapásai is. Önmagában az a tény, hogy Mozambik külkereskedelmi forgalmának túlnyomó részét Dél-Afrikán keresztül bonyolította le (és bonyolítja ma is), továbbá energetikai rendszere is dél-afrikai ellenőrzés alatt áll, eleve behatárolta a Frelimo mozgásterét. Ennek hatása a belpolitikai helyzetben is érződött, mivel a pretoriai vezetés a Mozambikban szerveződő kormányellenes mozgalom, a Renamo támogatásával is sakkban tartotta a haladó politikát folytató mozambiki vezetést. A Frelimo tehát fokozatosan eltérni kényszerült meghirdetett irányvonalától. Az első látványos lépést ebben az irányban az 1983-ban megkötött nkomati egyezmény jelentette, amelyben Mozambik együttműködési megállapodásra lépett Dél-Afrikával. A mozambiki belső helyzet ennek ellenére tovább romlott: a gazdaság lényegében összeomlott, a belbiztonságot pedig a Renamo támadásai gyengítették. Mindezek ellensúlyozására a mozambiki kormányzat — bár hivatalosan továbbra is szocialistának vallotta magát — egyre inkább a Nyugat felé tapogatódzott, ahonnan nemcsak gazdasági támogatást remélt, de védelmet is a délafrikai nyomással szemben. Az ország vezetése bővítette kapcsolatait a fejlett tőkés országokkal és a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel. A nyugati orientáció további erősödését eredményezte Machel elnök tragikus halála is, mivel utóda, Chissano külügyminiszter még egyértelműbb gazdasági lépéseket és politikai gesztusokat tett a fejlett tőkés országok szimpátiájának megnyerésére, bár eközben nem fordult nyíltan szembe szocialista partnereivel sem. Várható volt, hogy e politika előbb-utóbb a Frelimo hivatalos programjában is érezteti hatását. A jelek szerint ez most következett be: a párt kongresszusa társadalmi-politikai téren azzal nyitott, hogy közeledett a korábban elítélt társadalmi rétegek felé, gazdasági téren pedig a magánszektor fejlesztésére, valamint a külföldi pénzintézetekkel való együttműködésre helyezte a hangsúlyt. Mindezt nyilvánvalóan abban a reményben tette, hogy így számottevő segítséget kaphat a Nyugattól a rendszer megszilárdítására, és az ország talpra állítására. Lengyel L. László ( hírmagyarázónk írja )