Népszabadság, 1989. augusztus (47. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-28 / 202. szám
1989. augusztus 28., hétfő NÉPSZABADSÁG - HAZAI KORKÉP SZAMALK:ONELSZÁMOLO EGYSÉGEK Pénz nincs, remény van A válság a húzóágazatnak tartott számítástechnikai ipart sem kíméli. Hírek terjedtek el arról, hogy az egyik legtekintélyesebb magyar számítástechnikai cég, a Számalk komoly bajba került. — Mi igaz abból, hogy a vállalat a csőd szélén áll? — kérdezzük Havass Miklós vezérigazgatótól. — A hírt cáfolom, hiszen az idei első félévi nyereségünk — huszonötmillió forint —, háromszorosa annak, amit ugyanebben az időszakban tavaly elértünk, forgalmunk pedig 20 százalékkal növekedett a múlt évihez képest. — A dolgozók elbocsátásokról és a vállalat feldarabolásáról beszélnek. Jogosnak tartja aggodalmukat? — A Számaik három nagyvállalat egyesítésével jött létre, 1972-ben. Természetesen az akkori szokásoknak megfelelően az elődök összes irodistáját alkalmazták. Ezért az elmúlt időszakban gazdaságossági megfontolásokat figyelembe véve, mintegy tíz százalékkal csökkentettük az adminisztratív létszámot. Szintén jelentős változásnak számít, hogy vállalatunkat ez év októberéig önelszámoló egységekre bontjuk. Reméljük, a decentralizálás hatékonyabb gazdálkodást tesz lehetővé, és anyagilag is érdekeltebbé teszi dolgozóinkat. Persze akiket elbocsátottunk, azok jogosan haragszanak a vezetésre. — És milyen a vállalat pénzügyi helyzete? — Nos, e téren valóban komoly gondjaink vannak, ugyanis a magyar vállalatok fizetőképessége jelentősen romlott, ezért négyszázmillió forintnyi — ez körülbelül a vállalati vagyonunk hetede —, nehezen behajtható követelésünk van. Emellett a kormány intézkedései is érzékenyen érintettek minket, gondolok itt arra, hogy oktatási központunk — itt nyolcezren tanulnak —, állami támogatását megszüntették. De említhetném a számítástechnikai eszközök importjának liberalizálását, ami lehetetlenné teszi az általunk forgalmazott szocialista gyártmányok értékesítését. J. F. FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT A szövetkezeteket erőszakkal feloszlatni nem szabad Az árulókat, megalkuvókat nem vállalja a párt — hangzott el a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt tegnap Soltvadkerten tartott nyilvános nagygyűlésén. A hozzávetőleg 250 érdeklődő előtt bejelentették, hogy a Bács-Kiskun megyei vezetőség az országos választmánynál kezdeményezi: a párt határolja el magát azoktól a tagjaitól, akik segédkezet nyújtottak a Kisgazdapárt feloszlatásához, mint például Ortutay Gyula, Dobi István és társai. A solitvadkerti nagygyűlésen Boross Imre pártfőügyész részletesen szólt a Független Kisgazdapárt céljairól, az 1945-ös program folytatásáról. Hardi Péter, a párt főtitkárhelyettese a már elkészült ifjúságpolitikai és egyházpolitikai programot ismertette, mint az erkölcsi válságból kivezető lehetőségeket. Ádám Pál, a Bács-Kiskun megyei szervezet ügyvezető alelnöke beszámolt arról is, hogy a Gaborják József megyei tanácselnök által felajánlott üres irodaépületet átmeneti székháznak elfogadják , térítés nélkül. A soltvadkerti nagygyűlésen az állt a középpontban, hogy a párt programja szerint mi legyen a szövetkezetekkel, a földtulajdonnal, hogyan kívánja a párt az értékesítés és a tőkehiány gondjait megoldani. Boross Imre hangsúlyozta: a szövetkezeteket erőszakkal feloszlatni nem szabad. Rámutatott arra is, hogy saját sorsának alakításában mindenkinek felelőssége van. Az egyénnek vállalnia kell a tanulást, az átképzést, a mezőgazdaságban dolgozóknak pedig a termékváltást. (MTI) MEGKÉRDEZTÜK Már az ózontól is félni kell? Nyaranta újból és újból elterjed : Budapest légterében tűrhetetlen mennyiségű ózon dúsul fel. Dr. Várkonyi Tibort, az Országos Közegészségügyi Intézet levegőhigiénés osztályának tudományos tanácsadójától megkérdeztük, igaz-e az ismét lábrakapott hír? — A főváros légterének ózontartalma egyenes arányban növekszik a budapesti, sőt az országos motorizáció fejlődésével, hiszen nemcsak fővárosi vállalatok vagy magánszemélyek tulajdonában lévő gépkocsik közlekednek a pesti utcákon. A gépkocsimotorok nitrózus gázokat bocsátanak a levegőbe, melyekből a napsugárzás hatására ózonmolekulák keletkeznek. Az ózonnak nagyon nagy a vegyülési aktivitása, a levegő egyéb alkotóelemeivel vegyülve mérgező hatású. Főként a nyálkahártyákat — torokban, szemben, orrban, gégében — irritálja, károsítja, adott esetben gyulladást okozva. — Van önöknek statisztikájuk arról, hogy növekszik-e Budapesten az ilyen megbetegedések száma az ózondúsulás hatására? — Ilyen, közvetlen statisztikánk nincs, elkészítése sokba kerülne, s nem biztos, hogy valós adatokhoz jutnánk általa. A páciensek nem közvetlenül a megbetegedés után vagy közben jelentkeznek az orvosnál, általában később, így a megbetegedésnek az ózondúsulással való összefüggését nagyon nehéz kimutatni. Említette, hogy az ózon agresszíven vegyül. E vegyülési hajlama netán mérgező gázokat is létrehozhat? — Természetesen, ózonvegyület a peroxi-acetil-nitrát is, ami jelentősebb mennyiségben belélegezve rákkeltő is lehet. — Van-e okunk félni e légköri jelenségtől, vagy kénytelen-kelletlen tanuljunk meg együtt élni vele? — Félni, megijedni nincs valós okunk, hiszen az ózondúsulás csak szélcsendes, párás levegőben lépi át azt a határt, amely már veszélyes az emberre. Ha fúj a szél, a magaslégkörben az ózon felhígul, megszűnik veszélyforrás lenni. Egyébként az ózonkoncentráció nemcsak budapesti, hanem európai jelenség. Az előbb beszéltem telefonon egy holland kollégával, ők a napokban a budapesti érték kétszeresét mérték. — Mit tanácsol, hogyan védekezzünk az ózonártalom ellen? Ez annál is fontosabb, mert, mint mondotta, az utóbbi napokban a fővárosban a megengedettnél magasabb értékű volt a koncentráció. — Igen, tényleg többet mértünk a megengedett értéknél, de ez ellen lehet védekezni. A gyermekeket lehetőleg parkokba, a budai hegyekbe vigyük sétálni, a felnőttek pedig ne kocogjanak a város sűrűn beépített területein. Egyéb védekezési mód e károsító levegő beszívása ellen — nincs. H. Z. SZABADDEMOKRATÁK A KIRÁLYDOMBNÁL Kézfelemeléssel vagy felállva? (Munkatársunktól.) Szombat délután a Városligetben, a Királydombnál körülbelül ezer ember részvételével nagygyűlést tartott a Szabad Demokraták Szövetsége az Emberi és Polgári Jogok Deklarációjának 200. évfordulója alkalmából. A szónokok síkraszálltak a szabadság, testvériség, egyenlőség eszméi, a demokrácia, az emberi jogok mellett, követelték hazai érvényesítésüket. Ennek legfőbb akadályát a „tudományosnak nevezett szocializmusban”, a „szovjet rendszerben” és az MSZMP-ben látták. Demszky Gábor, a rendezvény első szónoka így fogalmazott: az MSZMP a demokrácia kerékkötője, a kibontakozás akadályozója. Kijelentette, hogy a „szocializmus”, a „közrend”, a „közérdek” megfogalmazásokat, mivel azok az MSZMP uralmát jelentik, tüntessék el a jogszabályokból, továbbá, hogy az MSZMP-nek ki kell vonulnia a közhatalmi és államigazgatási intézményekből, valamint a munkahelyekről. Vádolta az MSZMP-t a NEXT 2000 Kft. megalapításáért, amely szerinte több mint másfél milliárd forintnyi pártvagyon magánkézbe adását jelenti. Az új demokratikus államrendet — mondotta — a szovjet típusú rendszer romjain kell kialakítani. Másodikként Tölgyesi Péter vette kézbe a mikrofont. Tájékoztatott a politikai egyeztető tárgyalásokról. Szerinte az MSZMP foggal-körömmel ragaszkodik hatalmához, annak átmentésére törekszik. Felvetve azt a kérdést, hogy miért vállalkozott az SZDSZ a tárgyalásokra, kifejtette, hogy azért, mert az Országgyűlés még mindig az MSZMP kezében van, ezért bizonyos mértékben átvéve az Országgyűlés szerepét, megegyezésre kell jutni a tárgyalásokon az MSZMP-vel, amit az Országgyűlés majd „kézfelemeléssel vagy felállva” megszavaz. A szónok ellenezte a meghatározó politikai súllyal bíró államfői funkció bevezetését, mert esetleg egy „szimpatikusnak tetsző kommunistából” „egy kommunista diktatúra” lehetne. Bírálta az Ellenzéki Kerekasztal néhány részvevőjét, akik egyetértenek az államfői intézmény bevezetésével. Követelte a fegyveres testületek depolitizálását, a Munkásőrség és a katonai bíróságok feloszlatását. A nagygyűlés harmadik szónoka Kis János volt. Kifejtette, hogy a szerencsésebb nyugat-európai népek szabadsága és demokráciája szükséges Magyarországon is. Hirdette: akinek jogai vannak, nem kér, hanem követel, nem panaszkodik, hanem tiltakozik, nem ad hálát, hanem az állam kötelességének tartja a jogok biztosítását. Név szerint támadta Csurka Istvánt, aki azt mondta: nincs szükség álliberális pártokra. Szerinte a cél, hogy Magyarországon valódi többpártrendszerű demokrácia legyen, épp ezért az SZDSZ ellenez minden olyan cselekvést, amely a jelenlegi egypártrendszert egy másik párt egypártrendszerével kívánja felváltani. A rendezvény végén felolvasták az SZDSZ kispesti szervezetének — az elhangzottak szerint az Országos Sajtószolgálatnak már korábban leadott, de nem közölt — javaslatát, miszerint a Munkásőrséget alakítsák át Országos Természeti Katasztrófa Elhárító Szervezetté, fegyvereiket pedig adják át a hadseregnek, és vagyonukkal számoljanak el. A nagygyűlés befejeztével a részvevők Csehszlovákia nagykövetsége elé vonultak, szabadságot követelve Deutsch Tamásnak és Herényi Györgynek.* Az SZDSZ a magyar politikai élet fontos tényezőjévé vált, amelynek szavát komolyan kell venni, ezért is ismertetjük a királydombi gyűlésen elhangzottakat, anélkül, hogy szükségesnek, vagy lehetségesnek tartanánk a tételes reagálást minden kérdésben. Megjegyezzük egyébként, hogy a reagálás bizonnyal sok kérdésben vitát jelent (úgy gondoljuk például, hogy romokból az elmúlt fél évszázadban elegünk volt...), de — és ezt is hangsúlyozni kell — nem minden ügyben. Kis Jánoshoz hasonlóan például mi is ellenezzük azt a törekvést, hogy a jelenlegi egypártrendszert egy másik párt egypártrendszerével váltsák fel. Nyilvánvaló, hogy csak az SZDSZ-szel és a kiépülő pluralizmus más felelős politikai erőivel folytatott türelmes és kölcsönösen toleráns párbeszéd vezethet el az egész magyarság javát szolgáló értelmes kompromisszumokhoz. A gazdasági hatalom átmentésének kísérleteiről és a Prágában őrizetben lévő két magyar fiatal ügyéről tárgyaltak vasárnap a Független Jogász Fórum kibővített választmánya ülésén. A tanácskozás részvevői rendkívül veszélyesnek ítélik meg az MSZMP szűk körének azon kísérleteit, amelyekkel az eddig társadalmi tulajdonnak nevezett vagyont igyekszenek — magánvagyonná átalakítva — átmenteni. Erre a legutóbbi példa a Next 2000 gazdasági és szervezési Kft. létrehozása. Az FJF szerint az ehhez hasonló vagyonátmentési manőverek egyrészt megakadályozzák, hogy az elkövetkező szabad választások idejére viszonylagos esélyegyenlőség jöjjön létre. A Független Jogász Fórum szerint az az átmenetről szóló tisztességes politikai megállapodás egyik legfontosabb előfeltétele, hogy az említett jogszabályok megteremtéséig zárolják a társadalmi szervezetek tulajdonában és kezelésében lévő vagyont. Az FJF kibővített választmánya nyilatkozatot fogadott el a Deutsch Tamás és Herényi György ellen Prágában folyó büntetőeljárás kapcsán. A Független Jogász Fórum ebben leszögezi: a Fidesz-aktivistákat olyan bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják, amelyek alacsony büntetési tétele eleve nem indokolja az eljárás során alkalmazott szabadságelvonást. A kényszerintézkedés különösen indokolatlan annak tudatában, hogy a prágai magyar konzul személyesen vállalt kezességet az aktivistákért. (MTI) Nincsenek „átmentett” üdülők Nyilatkozat a Next 2000 Kft.-ről Cégbírósági papírokat lobogtattak az SZDSZ szombati várdombi rendezvényén és Demszky Gábor azt mondta: a Next 2000 Kft. megalapítása gyakorlatilag magántulajdonná teszi a párt vagyonának egy részét, az üdülőket. Erről kérdeztük vasárnap este Hován Gábort, az MSZMP KB gazdálkodási osztályának helyzettes vezetőjét. — Az az irat, amit mutattak, még nincs jóváhagyva. Valóban alakult Next 2000 néven egy kft., mintegy hárommillió forint minimális törzstőkével. Ez a társaság átveszi majd az üdülők kezelői jogát is. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy az MSZMP ki akarná menteni vagyonának egy részét, s főleg nem azt, hogy ezt magántulajdonként akarná hasznosítani. Manapság, amikor a vállalatok és intézmények alakítanak kft.-ket a hatékonyabb gazdálkodás érdekében, miért ne tenné meg ezt az MSZMP? Erre kötelezi tagsága iránti felelőssége is. — Voltaképpen mekkora a pártvagyon? — Az MSZMP állóeszközvagyona 8,6 milliárd forint értékű, ebből az ingatlanvagyon 7,4 milliárd. De ehhez tartozik még az is, hogy az utóbbi 30 esztendőben bizonyíthatóan, kimutathatóan, csaknem 20 milliárd forint tagdíjbevétellel gazdálkodott a párt. Itt kell azt is megjegyeznem, hogy 1977-ben az akkori felfogás szerint jogi aktussal az MSZMP egész vagyonát önként államosította, s átadta az államnak. Azóta kezelői joggal rendelkezik, így az üdülőkre vonatkozóan is kezelői jogunk van, ezt adhatjuk be a kft.-be, majd a vállalkozás minden forintnyi nyereségén egyenlő arányban osztozunk a magyar állammal. — A tv-ben mutatott irat, melyben az üdülők felsorolása szerepel, miről szól? — Időközben az Országgyűlés határozata szerint módosult a földtörvény. Ez nem lefutott ügy, nem tudom, hogy kerülhetett bárki kezébe az irat. — Mi szerepel a kft. alapító okiratában? — A Next 2000 egyszemélyes kft. Jelenleg a párt számítógépes hálózata került hozzá. Szándékaink szerint szerteágazó profilja lesz a kereskedelmi vendéglátástól a számítógépes szolgáltatásig, a szervezési tevékenységig. Mintegy 30 profilt kívánunk ebben a keretben működtetni. A piac legszigorúbb törvényei szerint működő, a bukást is magában rejtő valódi vállalkozást kívánunk létrehozni. Reméljük, az idő igazol bennünket. — Kinek a felhatalmazása alapján szerveződött a korlátolt felelősségű társaság? — Az MSZMP Elnöksége tudomásul vette a gazdálkodási osztály javaslatát, egyetértve azzal, hogy sáfárkodjunk jól a tagság pénzével, tagdíjaival. Egyébként a kongreszszus bizonyosan megvitatja a pártvagyon kérdéseit, s várható a párton belül a pénzügyi gazdálkodás korszerűsítése is. D. K. Öt kontinens 40 országának gyermeksebészei Pécsett A Magyar Gyermeksebészeti Társaság kongresszusa szombaton befejezte háromnapos munkáját Pécsett. A tudományos ülésen negyven európai és tengerentúli ország szakemberei vettek részt, akik mind az öt kontinens orvostársadalmátképviselték a mecsekalji városban. A társaság történetének eddigi legnagyobb nemzetközi részvétellel megrendezettkongreszszusa volt a mostani. (MTI) AUTONÓM BALOLDALI FOLYÓIRAT INDUL Eszmélet Eszmélet címmel olyan autonóm, marxista indíttatású folyóirat jelenik meg szeptembertől, amely a legkülönfélébb baloldali irányzatok értékeinek összefogására törekszik. Az első számban elemzés lát napvilágot a szovjet peresztrojka esélyeiről, az adósságcsapdáról s a szegénység tényezőiről. A sztálinizmus szerkezetét egy Trockij-publikáció mutatja be. Ezenkívül a folyóirat kisebb rövidítésekkel közli az 1968-as csehszlovák pártprogramot. Az olvasóhoz intézett szerkesztői üzenet arra hívja fel a figyelmet, hogy a baloldalnak az informatikai forradalom teremtette új viszonyok között a korábbiaktól eltérő módon kell folytatnia küzdelmét, ám olyan alapvető célokról továbbra sem mondhat le, mint a társadalmi esélyegyenlőség, az elidegenedés leküzdése, a szükségletelvre alapozott termelés vagy az emberi személyiség felszabadítása. Nemzetiségi könyvkiadás számokban A Művelődési Minisztérium 1976- ban a Tankönyvkiadót bízta meg a nemzetiségi könyvkiadás jogával. Mindezt azzal a céllal tette, hogy fölszámolja az e területen addig tapasztalt teljes szervezetlenséget, rendet teremtsen a rendezetlenségben. Évtizedeken keresztül csak elvétve jelentek meg nemzetiségi könyvek Magyarországon — azok is elsősorban folklórgyűjtemények voltak —, 1976-ig csupán nemzetiségi tankönyvkiadás létezett. Az az esztendő azonban igazi vízválasztónak bizonyult: azóta folyamatosan, évről évre újabb és újabb kötetek látnak napvilágot, a Tankönyvkiadó jó gazdaként gondozza a délszláv (horvát, szerb és szlovén), a német, a szlovák és a román, azaz a négy legnagyobb magyarországi szövetség kiadványait. Az első könyveket 1977- ben jelentette meg, mivel a döntés évében az előkészítésre, a szervezésre kellett az erőit összpontosítani. Tizenkét év során — tehát 1989-ig — 46 délszláv, 45 német, 44 szlovák és 22 román nyelvű nemzetiségi könyv került a boltokba, összesen 157 mű. Ezt a menynyiséget az idén további 15 gyarapítja, nemzetiségenként három-négy. Hogy mindez sok-e vagy kevés, netán éppen elegendő, az csak a kiadás eddigi gyakorlatából, fejlődési irányából következtethető ki. Az mindenesetre örvendetes és nagy jelentőségű tény, hogy napvilágot láthattak olyan kötetek, amelyek a nemzetiségi hovatartozás érzésének elmélyítését, a nemzeti önbecsülés megerősödését szolgálják. Valamennyi nemzetiségi szövetség elsősorban múltjának értékeit igyekezett összegyűjteni, és széles körben megismertetni: népdalokat, népmeséket,balladákat, a népi költészet remekeit, néprajzi hagyományokat. Ez utóbbit például sorozatban adják ki, évenként újabb kötetet jelentetve meg. A múlt kincsei mellett azonban nem feledkeznek meg a ma fellelhetőkről sem, bemutatják a kortárs írókat, költőket, képzőművészeket, és mellettük a tudományos élet reprezentánsainak is jut hely. A kiadás mutatószámai azonban azt jelzik: mind kevesebb hely jut. És nemcsak a tudomány képviselőinek. Nézzük konkrét példán, hogyan alakul a nemzetiségi könyvkiadás az utóbbi tíz évben. 1980-ban két munkát jelentettek meg, az egyik a magyarországi szlovákok munkásmozgalmi, forradalmi hagyományait, történetét dolgozta fel Spolocny osud — spolocná cesta (Közös sors — közös út) címmel, a másik egy üde hangvételű gyermekversgyűjtemény, a Fialocka, fiala (Ibolyácska, ibolya). Lényegében ezek az évek jelentették az első lépések időszakát, amelyek után egy határozott fejlődési, fellendülési szakasz következett. Azaz, a számok nyelvére lefordítva: 1981 és 1988 között évente négy, hat, nyolc mű került ki a nyomdákból. Amilyen egyenesen felfelé ívelő a nemzetiségi könyvkiadás a múlt években, olyan hirtelen a megtorpanás az idén. A tavalyi nyolc kötet megjelentetése után ezúttal csak három szerepel a tervekben, s eddig mindössze egy, mohai Oldrich: Elbeszélések című munkája került a könyvpiacra. A Pilisszántói szlovák népdalok és A magyarországi szlovákok népviselete még várat magára. Jövőre még vigasztalanabb helyzetet jeleznek a tervek, mindössze két munka kiadását. A Tankönyvkiadó nemzetiségi szerkesztőségétől kapott tájékoztatás szerint a vigasztalan egy-két éven belül sötétté válhat, ha az évi dotáció mértéke nem növekszik. Ez a félelem nem alaptalan, hiszen a támogatás — évi négymillió forint — 1979 óta semmit sem változott, miközben a papír- és a nyomdai árak lassan a csillagos eget ostromolják. Hogyan tovább tehát a nemzetiségi könyvkiadásban? Gy. Sz. É.