Népszabadság, 1989. augusztus (47. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-26 / 201. szám
2 Az új lengyel miniszterelnök első munkanapja Tadeusz Mazowiecki, a megválasztott új lengyel miniszterelnök első munkanapján többek közt amerikai és NSZK-beli politikusokkal tárgyalt. A lengyelországi realitásokhoz azonban az is hozzátartozik, hogy a Szolidaritáshoz tartozó kormányfő sem kapott legalább egy sztrájkmentes napot. A csütörtökön megválasztott új Szolidaritás párti lengyel kormányfő első külföldi vendégeit fogadta pénteken, amikor rövid megbeszélést folytatott az Egyesült Államok szenátusa republikánus kisebbségének vezetőjével, Robert Dole szenátorral és feleségével, aki az amerikai kormány munkaügyi miniszteri tárcájának a tulajdonosa. A házaspár Washington varsói nagykövetének jelenlétében az Egyesült Államok elnökének jókívánságait tolmácsolta. A miniszter asszony részletesen beszélt az amerikai szakértők tervezett szerepvállalásáról a lengyel menedzserképzés korszerűsítésében. Ugyancsak pénteken találkozott Tadeusz Mazowiecki az Egyesült Államok kongresszusa Helsinki-bizottságának társelnökével, Denis Deconcinivel és a bizottság néhány tagjával, akik ígéretet tettek arra: hazájukba visszatérve mindent el fognak követni, hogy a Lengyelországnak szánt amerikai segítség megfeleljen a lengyel várakozásoknak. Ezután Norbert Blummal, az NSZK munkaügyi miniszterével folytatott eszmecserét az egyelőre kormány nélküli kormányfő. Tadeusz Mazowiecki pénteken fogadta Vlagyimir Brovikovot a Szovjetunió varsói nagykövetét. A találkozóról kiadott szűkszavú közlemény szerint Mazowiecki köszönetet mondott a szovjet kormánytól és Mihail Gorbacsovtól megválasztása alkalmából érkezett jókívánságokért. Miközben egész Lengyelországban lényegesen enyhül a sztrájkhelyzet, és véget értek az egy hete folyó bányászsztrájkok, beváltották fenyegetésüket a lódzi vasutasok, és péntek reggelre megbénították az ország egyik legfontosabb vasúti csomópontját, ahol csak a nemzetközi személyvonatok, a nyaralásból hazatérő gyerekeket szállító szerelvények, és a gyorsan romló árukat továbbító járatok juthatnak keresztül. A bérek emelését célzó munkabeszüntetést annak ellenére kezdték meg, hogy a Szolidaritás lódzi szervezete határozott felhívásban fordult a munkásokhoz, köztük a vasutasokhoz: az ország gazdasági és politikai helyzetére való tekintettel ne kezdjenek sztrájkokat a még annyira indokolt bérkövetelések alátámasztására sem. A felhívás szerint sztrájkot csak a Szolidaritás regionális szervezetei vezetőségének egyetértésével lehet kezdeményezni. A Szolidaritás több vezetője már korábban is politikai okokra, a formálódó Szolidaritás-kormány támogatásának szükségességére hivatkozva apellált a dolgozók belátására, és kérte a sztrájkok beszüntetését. A Szolidaritás napilapja, a Gazeta Wyborcza pénteki száma saját közvéleménykutatására hivatkozva közli, hogy a lengyelek több mint hatvan százaléka értelmetleneknek és károsoknak tekinti a sztrájkokat. Sztrájkellenes felhívást tett közzé pénteken a PAP lengyel hírügynökség útján a kohóipari dolgozók országos szakszervezeti szövetsége is, arra kérve valamennyi üzemi és országos szakszervezetet, hogy fél év moratóriumot szavazzon meg Tadeusz Mazowiecki új kormánya számára. (MTI) Tadeusz Mazowiecki Dole szenátor társaságában. mt külföldi képszolgálat A Szovjetunióban elégedettséggel fogadták az új lengyel kormányfő bejelentését a szovjet—lengyel kapcsolatok jövőjéről, Lengyelországnak a VSZ szervezetében való részvételéről, a KGST-tagságról — mondotta pénteki sajtótájékoztatóján Jurij Gremitszkih szovjet szóvivőhelyettes. „A lengyel kormányfő konstruktív és ésszerű pozíciója ezekben a mindkét állam számára rendkívül fontos kérdésekben egybeesik a mi törekvéseinkkel.” A TASZSZ higgadt hangú kommentárban elemezte pénteken az új lengyel miniszterelnök helyzetét, politikáját. Méltatta a nagykoalíció mint a nemzeti megegyezést gyakorlatban a legjobban megvalósító eszköz megteremtését. Az ellenzék képviselői által korábban felröppentett elképzelések egy LEMP nélküli koalícióról csak politikai szondázást jelentettek — állapítja meg Alekszandr Kondrasov szemleíró. Lényegében oda jutottak el, amit a LEMP a választások után közvetlenül indítványozott: olyan nagykoalíció alakítása gondolatához, amelyben a lengyel kommunista párt képviselői a LEMP társadalmi pozícióinak megfelelő helyet foglalják el. A szovjet megfigyelő az ország jövendő stabil fejlődésének legfőbb zálogát a Szolidaritás és a LEMP konstruktív fejlődésében látja. Moszkvában a hírközlő szervek nagy figyelemmel követik az új lengyel miniszterelnök első ténykedéseit, szavait. A Pravda kommentártudósítást, a Trud némileg konzervatívabb, tartózkodóbb hangvételű kommentárt, az Izvesztyija pedig az új lengyel kormányfővel folytatott hosszú beszélgetést közöl — jelenti moszkvai tudósítónk, Dunai Péter. A Pravda főként az új miniszterelnökkel szembeni várakozásokat fogalmazza meg — tárgyilagos stílusban. A lap varsói tudósítója kiemeli, hogy a kormányfő a pluralizmus híve, mégpedig abban az értelemben, hogy kivétel nélkül valamennyi politikai irányzatot szóhoz enged jutni. Az SZKP központi orgánuma fontosnak tartja idézni Mazowiecki ígéretét, amely szerint Varsó teljes mértékben tiszteletben fogja tartani a tényt, hogy Lengyelország a Varsói Szerződés tagja. A Pravda végül egy, a lengyel szejm folyosóin felbukkant, figyelemre méltó gondolatot fogalmaz meg. Eszerint Lengyelország háború utáni történelmében Mazowiecki az első kormányfő, aki a lakosság többségének meggyőződését osztja, és a parlamentben képviselt valamennyi erő alapján törekszik kormányt alakítani. A Trud-kommentár helyenként fanyalgó felhangokkal Szolidaritás-publicistákat említ, akik attól tartanak, Mazowiecki pirruszi győzelmet aratott, mert hogy könnyebb kritizálni, mint a hatalom birtokában tenni a helyzet, a krízis megváltoztatásáért. Az Izvesztyija varsói tudósítója — az első szovjet újságíró, aki megválasztása óta találkozott Mazowieckivel — kiemeli a kormányfői interjúból a valamennyi társadalmi erő részvételével megalakítandó kabinet gondolatát. Mazowiecki meg is indokolja ezt: a LEMP pozícióinak a tagadása, ellenzékbe taszítása konfliktushoz vezetne. Az Egyesült Államok nem változtat sem korábbi óvatos magatartásán, sem korábban elhatározott, igen korlátozott segélyprogramján azt követően, hogy Lengyelországban Tadeusz Mazowiecki személyében a Szolidaritásnak jutott a miniszterelnöki szék — jelentette washingtoni tudósítónk, Kereszty András. George Bush elnök az Egyesült Államok „erőteljes támogatásáról” biztosította Lengyelországot, de lényegében ugyanazt a formulát használta, mint júliusi lengyelországi látogatása idején: a változások bekövetkeztéért egyformán dicsérte az új miniszterelnököt, Wojciech Jaruzelski elnököt és Lech Walesát, a Szolidaritás vezetőjét. — Ezek a fejlemények nem csupán a lengyelországi békés átmenet, hanem az összeurópai megbékélés széles körű folyamatának ígéretét is magukban hordozzák — jelentette ki az elnök nevében kiadott fehér házi közlemény. — A lengyel nép és új kormánya tudomására kívánom hozni, hogy számíthatnak segítségünk folytatására az előttük álló komoly gazdasági és politikai feladatok megoldásában. Fehér házi források szerint jelenleg nincs szó a Bush-látogatáskor megajánlott 119 millió dolláros program kibővítéséről. Walesa ennek majdnem százszorosát — tízmilliárd dollárt — kérte. A varsói változások a világsajtó tükrében Bulgária: a nemzetiségi kérdés másik oldala ( SZÓFIAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Az 1878. évi berlini kongreszszus igazságtalanul a független bolgár állam határain kívül rekesztette a bolgár népesség csaknem harmadát - emlékeztet legutóbbi számában a Pogled című szófiai hetilap, amely szerint „míg Nyugaton és Keleten mások sokkal jelentéktelenebb kisebbségek sorsával is törődnek, a bolgárok csendben, személyes keserűségként kezelik ezt a kérdést. Pedig a földrészen egyetlen más nép sem fizetett ennyire drága árat a nemzetközi együttműködésért és a jószomszédságért". A Pogled cikkírója úgy véli, ideje abbahagyni a hallgatást, ideje szembenézni a problémával. Maga azonban a határokon kívül élő bolgár nemzetiségűek közül csupán egyet említ konkrétan, amelynek kérdése a bolgár—török nemzetiségi vitában már nyíltan felvetődött. A június 22-i nemzetközi sajtóértekezleten hangzott el, hogy míg bulgáriai török kisebbségről soha egyetlen nemzetközi vagy kétoldalú kormányközi megállapodásban nem esett szó, szerepelt viszont ezekben törökországi bolgár kisebbség. Ez valaha 400 ezer lélekszámú volt Kelet-Trákiában, a mai Edirne környékén, mostanára azonban alig 800—1000 fő maradt belőlük. Más írásokban említődött a Szovjet-Moldáviában élő, s ugyancsak 300—400 ezresnek becsült bolgárság — az oszmán uralom elől oda menekültek utódai —, amelynek léte most úgy vetődött fel, hogy egyes — hivatalosan is cáfolt — híresztelések szerint őket és a földrengéskor otthonukat veszített örményeket kívánják betelepíteni a Bulgáriából eltávozott muzulmánok kiürült falvaiba. Valamikor nagy tömegben éltek bolgárok Észak-Görögországban, ahol szláv macedónok létét máig nem ismerik el. Görög miniszter hangsúlyozta e sorok írójának, hogy aki a földrajzi térségnek tekintett Macedóniában a szláv etnikumhoz tartozott — ideértve a mai jugoszláviai macedón köztársaságot is —, azt a második világháborúig mindenki bolgárnak tekintette, és joggal... vannak bolgárok a jugoszláviai Pirot-Dimitrovgrad térségében és a romániai Bánátban is. Utóbbiak — megfogyatkozott — csoportja azoknak a bolgár katolikusoknak a maradéka, akik szintén a török üldöztetések elől menekülve kaptak menedéket az akkori Magyarországon. Legnagyobb településük Vinga és Óbesenyő volt. Függetlenül attól, hogy lesz-e folytatása a Pogledben felvetett probléma feltárásának, ez az írás önmagában is figyelemre méltó, mert igazolja: a Balkánon is sok fájdalmas ügyet próbáltak az utóbbi évtizedekben úgy „megoldani”, hogy a szőnyeg alá söpörték. Nagy Károly NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1989. augusztus 26., szombat fnTiríTiinnManMfiriiowiiiirifiiiTariirtirimMiiiiwiwiiiwwwiiiiMwiwrimiwwnrrriifwiiiiiiiriiiiifiiriiiitwriiuiiriinngnirTi^ ■■— Gorbacsov és a pápa üzenetváltása Mihail Gorbacsov szovjet államfő és pártvezető diplomáciai úton üzenetet juttatott el a Vatikánba II. János Pál pápához, együttműködést ajánlva a nagy nemzetközi problémák megoldásának, mindenekelőtt a béke megőrzésének az érdekében. Az üzenet, amelyről a vatikáni sajtóiroda vezetője adott tájékoztatást, válasz a pápa üzenetére, amit tavaly Agostino Casaroli bíboros államtitkár vitt Moszkvába az ortodox egyház ezeréves fennállásának ünnepségei alkalmával. A szovjet államfő üzenetét Castel Gandolfóban, a pápáknyári lakhelyén adta át a szovjet külügyminisztérium megbízottja. Az eszmecserén időszerű politikai kérdések is szóba kerültek, köztük Lengyelország és Libanon. Megfigyelők aszovjet—vatikáni kapcsolatok jelentős új állomásának minősítik az együttműködési készséget kinyilvánító üzenetet, amely közvetlen párbeszédet nyit Moszkva és a Vatikán között. (MTI) Varsói jegyzék Prágának környezetvédelmi ügyekben Boleslaw Kulski lengyel külügyminiszter-helyettes pénteken Varsóban jegyzéket adott át Csehszlovákia lengyelországi nagykövetének, amely sürgős intézkedéseket sürget a csehszlovák kormánytól a két ország határán épülő és lengyel területeket valószínűleg súlyosan szennyező kokszolómű kérdésében. A lengyel kormány attól tart, hogy a határtól alig két kilométerre létesülő ipari kolosszus súlyos károkat okoz a Beszkidek környezetvédelmi területein, a környék sűrűn lakott településein és szennyezni fogja a helyi folyókat. Szovjet cáfolat a Palme-ügyben Jurij Gremitsztkih szovjet külügyi szóvivő pénteki moszkvai sajtótájékoztatóján határozottan visszautasította azokat a svéd televízióban elhangzott és a UPI hírügynökség által továbbított híreszteléseket, amelyek szerint szovjet katonai felderítők előre tudtak Olaf Palme néhai svéd kormányfő meggyilkolásának tervéről. Hasonló tartalmú nyilatkozatot tettek közzé felelős szovjet katonai körök is, abszurdnak és isértőnek nevezve azt a feltételezést, hogy a szovjet katonai felderítés, tudva agyiilkossági tervről, semmit sem tett annak megakadályozására. A szovjet katonai képviselőkszerint a feltételezés azoktól a jobboldali svéd köröktől származhat, amelyeket agyilkosságért felelősség terhel és ily módon igyekeznek elvonni a figyelmet az igazi bűnösökről. (MTI) Vádemelési javaslat Prágában az őrizetben lévő két magyar ellen (Folytatás az 1. oldalról.) Becslése szerint egyébként a szóban forgó időben hozzávetőleg tízezer ember lehetett a Vencel téren. A csehszlovák újságírók kérdésére, nevezetesen arra, hogy a Fidesz-aktivisták jelenléte szerinte használ-e a két ország kapcsolatainak, azt válaszolta, hogy nemcsak hivatalos kapcsolatok vannak, barátiak is. Én nagyon remélem — mondta —, hogy az a körülmény, hogy néhány magyar ott volt a több ezer cseh között a Vencel téren, a magyar—csehszlovák kapcsolatokat semmilyen szinten nem befolyásolja. Utalt rá, hogy Magyarországon csehszlovák állampolgárok közül legutóbb egy gyilkos került börtönbe; „remélem — hangoztatta —, senki nem gondolja azt, hogy mi egyenlő szinten vagyunk azzal az emberrel”. Taba Lajos prágai magyar konzul péntek este a Népszabadsággal közölte: miután olyan hír jutott el hozzá, hogy a Fidesz különféle akciókat halasztott el Deutsch és Kerényi ügye kapcsán, kontaktusba lépett a szervezet egyik aktivistájával, aki társaival a budapesti csehszlovák nagykövetség előtt tüntet, s azt kérte, mérlegeljék a lépések várható külpolitikai hatását. A konzul kérte egyúttal, hogy ne nehezítsék a prágai magyar nagykövetség tárgyalási pozícióit, amely megítélése szerint egyelőre kedvező. A konzul ugyancsak telefonon beszélt a csütörtökön szabadon engedett Pesti László édesanyjával is, aki megígérte neki, hogy kimegy a tüntetőkhöz, s ismerteti velük a konzul által említett szempontokat. Csehszlovákiában változatlanul nagy figyelem irányul a hétfői tüntetéssel kapcsolatos fejleményekre, ennek nemzetközi vonatkozásaira. A Rudé Právo pénteken újabb kommentárt szentelt az esemény nemzetközi politikai összefüggéseinek. Ez egyebek között hangoztatta, hogy „a Prágába látogató külföldiekre hasonló viselkedési szabályok vonatkoznak, mint a vendéglátókra. Ha megszegik ezeket, megszűnnek vendégek lenni. Ez történt a napokban hazánk fővárosában.” „Munkájához — mutatott rá a kommentár — lakosságunknak nyugalomra és közrendre van szüksége, valamint mozgósítani kell az egész társadalmat a gazdasági mechanizmus átalakítása és életének demokratizálása végett. Az átalakítás sorsáról nem az utcákon, hanem a munkahelyeken döntünk, ahol megteremtjük a jó feltételeket a társadalom további fejlődéséhez.” Egy további anyagában a Rudé Právo kritizálja azt a módszert, ahogy a magyar tömegtájékoztatás foglalkozik a hétfői megmozdulásokkal, illetve az ezzel kapcsolatos fejleményekkel. A lap szerint több magyar tájékoztatási eszköz nem objektíven foglalkozik a dolgokkal, s „nem megalapozott információkat terjeszt, amely csehszlovákellenes emóciókat vált ki”. „E kampány egyenes következménye az a tény, hogy a budapesti csehszlovák nagykövetség névtelen fenyegetést kapott, amely szerint az épület a levegőbe röpül, s ennek nyomán pirotechnikusoknak kellett átvizsgálni a követséget.” A magyar Külügyminisztériumnak küldött Fidesz-levelet a Rudé Právo úgy értékeli, hogy ez „fenyegetéseket tartalmaz”. Nehezményezi a tudósítás azt is, hogy magyar lapok helyt adtak az újvidéki Magyar Szó vezércikkének, amely „a csehszlovák vezetők címére sértéseket tartalmazott, azonkívül azt állította, hogy Prágában a tüntetők ellen vízágyúkat vetettek be.” Kis Tibor: „Történelmi anakronizmusnak tartjuk, hogy az 1968-as bevonulás 21. évfordulóján, 1989. augusztus 21-én, Prágában lezajlott tüntetést a csehszlovák rendőrség durván szétverte, több száz csehszlovák, lengyel, olasz és magyar demokratát — köztük Fidesz-aktivistákat — a rendőrség bántalmazott, őrizetbe vett és ellenük eljárást szándékozik indítani. Tiltakozunk az emberi jogok, a véleménynyilvánítás és gyülekezés szabadságának megsértése ellen, követeljük a letartóztatottak azonnali szabadon bocsátását” — ezt tartalmazza 58 közéleti személyiség levele, amelyet az OS pénteken adott ki. Korábban már két napilapban megjelent, az egyikben OS jelzéssel. Megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a prágai események miatt letartóztatott magyar állampolgárok szabadon bocsátása érdekében a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének épülete előtt éhség- és ülősztrájkot folytató fiatalok tiltakozó akciójával kapcsolatban valaki a Független RendőrszakszervezetSzervezőbizottsága nevében, annak tudta és hozzájárulása nélkül fejezte ki egyetértését és támogatását. A Független Rendőrszakszervezet ezt az akciót egyéni kezdeményezésnek tartja, amelytől elhatárolja magát. A Független Rendőrszakszervezet nem politikai szervezet, így nem kíván semmiféle politikai kérdéssel vagy akcióval összefüggésben állást foglalni. Az alapszabályban is deklarált célkitűzésének megfelelően feladatát a Belügyminisztérium rendőrségi tevékenységéhez kapcsolódó szervek, szolgálati ágak hivatásos és polgári állományú tagjainak egységes és hatékony érdekvédelme és érdekképviselete képezi. (OS) Betiltott Fidesz-gyűlés Párizsban Nem engedélyezte a francia rendőrség, hogy a Fidesz és más szervezetek a párizsi nemzetközi ifjúsági találkozón részt vevő tagjai pénteken tüntetést tartsanak Csehszlovákia párizsi nagykövetsége előtt. A Fidesz küldöttei az NZS Független Lengyel Diákszövetség képviselőivel együtt amiatt akartak tiltakozni, hogy a csehszlovák hatóságok őrizetbe vették a szervezet több, a prágai megmozduláson részt vett tagját, kettejük ellen pedig eljárást is indítottak. Mint a Fidesz küldöttségéből az MTI tudósítójának elmondották, a hatóságok azzal utasították el a tüntetés megrendezésére irányuló kérelmet, hogy a bicentenárium, a francia forradalom 200. évfordulójának ünnepségei idején semmiféle tüntetést sem engedélyeznek. Két nappal korábban azonban az ifjúsági találkozó részvevői hatósági engedéllyel tüntettek a szovjet—német paktum megkötésének évfordulóján. „Rendkívül furcsának tartjuk, hogy egy, az emberi jogokkal foglalkozó ifjúsági találkozó részvevői nem állhatnak ki társaik jogainak megsértése ellen tiltakozni” — hangoztatta Rockenbauer Zoltán, a Fidesz képviselője. Megkezdődött a volt kubai belügyminiszter pere ( HAVANNAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A kubai fővárosban csütörtökön per kezdődött a néhány héttel ezelőtt leváltott, majd napokra rá letartóztatott Jose Abrantes Fernandez, volt belügyminiszter, valamint a minisztérium több más, magas beosztású funkcionáriusa ellen - jelentette a Prensa Latina hírügynökség. Ügyüket — csakúgy, mint a múlt hónapban elítélt és kivégzett Ochoa és La Guardia tábornokokét — ezúttal is az a különleges katonai bíróság tárgyalja, amelynek elnöke Ulises Rosales del Toro honvédelmi miniszterhelyettes. A per fővádlottai elleni vádpontok között szerepel a beosztásukkal való visszaélés, pénzügyi és katonai eszközök hűtlen kezelése, valamint szolgálati hanyagság. Néhányukat — emellett — vesztegetési pénzek elfogadásával, valamint illegális fegyvertartással is vádolják. Nagy Csaba