Népszabadság, 1989. augusztus (47. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-26 / 201. szám

2 Az új lengyel miniszterelnök első munkanapja Tadeusz Mazowiecki, a meg­választott új lengyel miniszter­­elnök első munkanapján többek közt amerikai és NSZK-beli po­litikusokkal tárgyalt. A lengyel­­országi realitásokhoz azonban az is hozzátartozik, hogy a Szo­lidaritáshoz tartozó kormányfő sem kapott legalább egy sztrájk­mentes napot. A csütörtökön megválasztott új Szolidaritás párti lengyel kormányfő első külföldi ven­dégeit fogadta pénteken, ami­kor rövid megbeszélést foly­tatott az Egyesült Államok szenátusa republikánus ki­sebbségének vezetőjével, Ro­bert Dole szenátorral és fele­ségével, aki az amerikai kor­mány munkaügyi miniszteri tárcájának a tulajdonosa. A házaspár Washington var­sói nagykövetének jelenlétében az Egyesült Államok elnöké­nek jókívánságait tolmácsolta. A miniszter asszony részletesen beszélt az amerikai szakértők tervezett szerepvállalásáról a lengyel menedzserképzés kor­szerűsítésében. Ugyancsak pénteken találko­zott Tadeusz Mazowiecki az Egyesült Államok kongresszu­sa Helsinki-bizottságának társelnökével, Denis Deconci­­nivel és a bizottság néhány tagjával, akik ígéretet tettek arra: hazájukba visszatérve mindent el fognak követni, hogy a Lengyelországnak szánt amerikai segítség megfeleljen a lengyel várakozásoknak. Ezután Norbert Blummal, az NSZK munkaügyi minisz­terével folytatott eszmecserét az egyelőre kormány nélküli kormányfő. Tadeusz Mazowiecki pénte­ken fogadta Vlagyimir Brovi­­kovot a Szovjetunió varsói nagykövetét. A találkozóról kiadott szűk­szavú közlemény szerint Ma­zowiecki köszönetet mondott a szovjet kormánytól és Mi­hail Gorbacsovtól megválasz­tása alkalmából érkezett jó­kívánságokért. Miközben egész Lengyelor­szágban lényegesen enyhül a sztrájkhelyzet, és véget értek az egy hete folyó bányász­sztrájkok, beváltották fenye­getésüket a lódzi vasutasok, és péntek reggelre megbénították az ország egyik legfontosabb vasúti csomópontját, ahol csak a nemzetközi személyvonatok, a nyaralásból hazatérő gyere­keket szállító szerelvények, és a gyorsan romló árukat továb­bító járatok juthatnak keresz­tül. A bérek emelését célzó mun­kabeszüntetést annak ellenére kezdték meg, hogy a Szolidari­tás lódzi szervezete határozott felhívásban fordult a munká­sokhoz, köztük a vasutasokhoz: az ország gazdasági és politi­kai helyzetére való tekintettel ne kezdjenek sztrájkokat a még annyira indokolt bérköve­telések alátámasztására sem. A felhívás szerint sztrájkot csak a Szolidaritás regionális szervezetei vezetőségének egyetértésével lehet kezdemé­nyezni. A Szolidaritás több vezetője már korábban is politikai okokra, a formálódó Szolidari­tás-kormány támogatásának szükségességére hivatkozva apellált a dolgozók belátására, és kérte a sztrájkok beszünte­tését. A Szolidaritás napilap­ja, a Gazeta Wyborcza pénte­ki száma saját közvélemény­kutatására hivatkozva közli, hogy a lengyelek több mint hatvan százaléka értelmetle­neknek és károsoknak tekinti a sztrájkokat. Sztrájkellenes felhívást tett közzé pénteken a PAP lengyel hírügynökség útján a kohóipa­ri dolgozók országos szakszer­vezeti szövetsége is, arra kérve valamennyi üzemi és országos szakszervezetet, hogy fél év moratóriumot szavazzon meg Tadeusz Mazowiecki új kor­mánya számára. (MTI) Tadeusz Mazowiecki Dole szenátor társaságában. mt­ külföldi képszolgálat A Szovjetunióban elégedett­séggel fogadták az új lengyel kormányfő bejelentését a szovjet—lengyel kapcsolatok jövőjéről, Lengyelországnak a VSZ szervezetében való rész­vételéről, a KGST-tagságról — mondotta pénteki sajtótájékoz­tatóján Jurij Gremitszkih szov­jet szóvivőhelyettes. „A len­gyel kormányfő konstruktív és ésszerű pozíciója ezekben a mindkét állam számára rend­kívül fontos kérdésekben egy­beesik a mi törekvéseinkkel.” A TASZSZ higgadt hangú kommentárban elemezte pén­teken az új lengyel miniszter­­elnök helyzetét, politikáját. Méltatta a nagykoalíció mint a nemzeti megegyezést gya­korlatban a legjobban megva­lósító eszköz megteremtését. Az ellenzék képviselői által korábban felröppentett elkép­zelések egy LEMP nélküli koa­lícióról csak politikai szondá­zást jelentettek — állapítja meg Alekszandr Kondrasov szemleíró. Lényegében oda ju­tottak el, amit a LEMP a vá­lasztások után közvetlenül in­dítványozott: olyan nagykoalí­ció alakítása gondolatához, amelyben a lengyel kommu­nista párt képviselői a LEMP társadalmi pozícióinak megfe­lelő helyet foglalják el. A szovjet megfigyelő az ország jövendő stabil fejlődésének legfőbb zálogát a Szolidaritás és a LEMP konstruktív fejlő­désében látja. Moszkvában a hírközlő szer­vek nagy figyelemmel köve­tik az új lengyel miniszterel­nök első ténykedéseit, szavait. A Pravda kommentártudósí­tást, a Trud némileg konzerva­tívabb, tartózkodóbb hangvé­telű kommentárt, az Izvesztyi­ja pedig az új lengyel kor­mányfővel folytatott hosszú beszélgetést közöl — jelenti moszkvai tudósítónk, Dunai Péter. A Pravda főként az új mi­niszterelnökkel szembeni vá­rakozásokat fogalmazza meg — tárgyilagos stílusban. A lap varsói tudósítója kiemeli, hogy a kormányfő a pluralizmus hí­ve, mégpedig abban az érte­lemben, hogy kivétel nélkül valamennyi politikai irányza­tot szóhoz enged jutni. Az SZKP központi orgánuma fon­tosnak tartja idézni Mazo­wiecki ígéretét, amely szerint Varsó teljes mértékben tisz­teletben fogja tartani a tényt, hogy Lengyelország a Varsói Szerződés tagja. A Pravda vé­gül egy, a lengyel szejm folyo­sóin felbukkant, figyelemre méltó gondolatot fogalmaz meg. Eszerint Lengyelország háború utáni történelmében Mazowiecki az első kormány­fő, aki a lakosság többségének meggyőződését osztja, és a par­lamentben képviselt vala­mennyi erő alapján törekszik kormányt alakítani. A Trud-kommentár helyen­ként fanyalgó felhangokkal Szolidaritás-publicistákat em­lít, akik attól tartanak, Ma­zowiecki pirruszi győzelmet aratott, mert hogy könnyebb kritizálni, mint a hatalom birtokában tenni a helyzet, a krízis megváltoztatásáért. Az Izvesztyija varsói tudósí­tója — az első szovjet újság­író, aki megválasztása óta ta­lálkozott Mazowieckivel — ki­emeli a kormányfői interjúból a valamennyi társadalmi erő részvételével megalakítandó kabinet gondolatát. Mazowiec­ki meg is indokolja ezt: a LEMP pozícióinak a tagadása, ellenzékbe taszítása konflik­tushoz vezetne. Az Egyesült Államok nem változtat sem korábbi óvatos magatartásán, sem korábban elhatározott, igen korlátozott segélyprogramján azt köve­tően, hogy Lengyelországban Tadeusz Mazowiecki személyé­ben a Szolidaritásnak jutott a miniszterelnöki szék — jelen­tette washingtoni tudósítónk, Kereszty András. George Bush elnök az Egyesült Államok „erőteljes támogatásáról” biz­tosította Lengyelországot, de lényegében ugyanazt a formu­lát használta, mint júliusi len­gyelországi látogatása idején: a változások bekövetkeztéért egyformán dicsérte az­ új mi­niszterelnököt, Wojciech Jaru­­zelski elnököt és Lech Walesát, a Szolidaritás vezetőjét. — Ezek a fejlemények nem csupán a lengyelországi békés átmenet, hanem az összeurópai megbékélés széles körű folya­matának ígéretét is magukban hordozzák — jelentette ki az elnök nevében kiadott fehér házi közlemény. — A lengyel nép és új kormánya tudomá­sára kívánom hozni, hogy szá­míthatnak segítségünk folyta­tására az előttük álló komoly gazdasági és politikai felada­tok megoldásában. Fehér házi források szerint jelenleg nincs szó a Bush-láto­­gatáskor megajánlott 119 mil­lió dolláros program kibővíté­séről. Walesa ennek majdnem százszorosát — tízmilliárd dol­lárt — kérte. A varsói változások a világsajtó tükrében Bulgária: a nemzetiségi kérdés másik oldala ( SZÓFIAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Az 1878. évi berlini kongresz­­szus igazságtalanul a független bolgár állam határain kívül rekesztette a bolgár népesség csaknem harmadát - emlékeztet legutóbbi számában a Pogled című szófiai hetilap, amely sze­rint „míg Nyugaton és Keleten mások sokkal jelentéktelenebb kisebbségek sorsával is törőd­nek, a bolgárok csendben, sze­mélyes keserűségként kezelik ezt a kérdést. Pedig a földrészen egyetlen más nép sem fizetett ennyire drága árat a nemzetkö­zi együttműködésért és a jó­szomszédságért". A Pogled cikkírója úgy vé­li, ideje abbahagyni a hall­gatást, ideje szembenézni a problémával. Maga azonban a határokon kívül élő bolgár nemzetiségűek közül csupán egyet említ konkrétan, amely­nek kérdése a bolgár—török nemzetiségi vitában már nyíltan felvetődött. A június 22-i nemzetközi sajtóértekezle­ten hangzott el, hogy míg bulgáriai török kisebbségről soha egyetlen nemzetközi vagy kétoldalú kormányközi meg­állapodásban nem esett szó, szerepelt viszont ezekben tö­rökországi bolgár kisebbség. Ez valaha 400 ezer lélekszámú volt Kelet-Trákiában, a mai Edirne környékén, mostanára azonban alig 800—1000 fő ma­radt belőlük. Más írásokban említődött a Szovjet-Moldáviában élő, s ugyancsak 300—400 ezresnek becsült bolgárság — az osz­mán uralom elől oda mene­kültek utódai —, amelynek léte most úgy vetődött fel, hogy egyes — hivatalosan is cáfolt — híresztelések szerint őket és a földrengéskor ottho­nukat veszített örményeket kívánják betelepíteni a Bul­gáriából eltávozott muzulmá­nok kiürült falvaiba. Valami­kor nagy tömegben éltek bol­gárok Észak-Görögországban, ahol szláv macedónok létét máig nem ismerik el. Görög miniszter hangsúlyozta e so­rok írójának, hogy aki a föld­rajzi térségnek tekintett Ma­cedóniában a szláv etnikum­hoz tartozott — ideértve­ a mai jugoszláviai macedón köztársaságot is —, azt a má­sodik világháborúig minden­ki bolgárnak tekintette, és joggal... vannak bolgárok a jugoszláviai Pirot-Dimitrov­­grad térségében és a románi­ai Bánátban is. Utóbbiak — megfogyatkozott — csoportja azoknak a bolgár katolikusok­nak a maradéka, akik szintén a török üldöztetések elől me­nekülve kaptak menedéket az akkori Magyarországon. Leg­nagyobb településük Vinga és Óbesenyő volt. Függetlenül attól, hogy lesz-e folytatása a Pogledben felvetett probléma feltárásá­nak, ez az írás önmagában is figyelemre méltó, mert iga­zolja: a Balkánon is sok fáj­dalmas ügyet próbáltak az utóbbi évtizedekben úgy „megoldani”, hogy a szőnyeg alá söpörték. Nagy Károly NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1989. augusztus 26., szombat fnTiríTiinnManMfiriiowiiiirifiiiTariirtirimMiiiiwiwiiiwwwiiiiMwiwrimiwwnrrriifwiiiiiiiriiiiifiiriiiitwriiuiiriinngnirTi^ ■■— Gorbacsov és a pápa üzenetváltása Mihail Gorbacsov szovjet államfő és pártvezető diplo­máciai úton üzenetet juttatott el a Vatikánba II. János Pál pápához, együttműködést ajánlva a nagy nemzetközi problé­mák megoldásának, mindenekelőtt a bé­ke megőrzésének az érdekében. Az üzenet, amelyről a­ vatikáni sajtóiroda veze­tője adott tájékoztatást, válasz a pápa üzenetére, amit tavaly Agostino Casaroli bíboros államtitkár vitt Moszkvába az or­todox egyház ezeréves fennállásának ünnepségei alkalmával. A szovjet államfő üzenetét Castel Gandolfóban, a pápák­­nyári lakhelyén adta át a szovjet külügyminisztérium meg­bízottja. Az eszmecserén időszerű politikai kérd­ések is szóba kerültek, köztük Lengyelország és Libanon. Megfigyelők a­­szovjet—vatikáni kapcsolatok jelentős új állomásának mi­nősítik az együtt­mű­ködés­i készséget kinyilvánító üzenetet, amely közvetlen párbeszédet nyit Moszkva és a Vatikán kö­zött. (MTI) Varsói jegyzék Prágának környezetvédelmi ügyekben Boleslaw Kulski lengyel külügyminiszter-helyettes pén­teken Varsóban jegyzéket adott át Csehszlovákia lengyel­­országi nagy­követének, amely sürgős intézkedéseket sürget a csehszlovák kormánytól a két ország határán épülő és len­gyel területeket valószínűleg súlyosan szennyező kokszolómű kérdésében. A lengyel kormány attól tart, hogy a határtól alig két kilométerre létesülő ipari kolosszus súlyos károkat okoz a Beszkidek környezetvédelmi területein, a környék sű­rűn lakott településein és szennyezni fogja a helyi folyókat. Szovjet cáfolat a Palme-ügyben Jurij Gremitsztkih szovjet külügyi szóvivő pénteki moszkvai sajtótájékoztatóján határozottan visszautasította azokat a svéd televízióban elhangzott és a UPI hírügynökség által továbbított híreszteléseket, amelyek szerint szovjet ka­tonai felderítők előre tudtak Olaf Palme néhai svéd kor­mányfő meggyilkolásának tervéről. Hasonló tartalmú nyilat­kozatot tettek közzé felelős szovjet katonai körök is, ab­szurdnak és isértőnek nevezve azt a feltételezést, hogy a szovjet katonai felderítés, tudva a­­gyiilkossági tervről, sem­mit sem tett annak megakadályozására. A szovjet katonai képviselők­­szerint a feltételezés azoktól a jobboldali svéd köröktől származhat, amelyeket a­­gyilkosságért felelősség terhel és ily módon igyekeznek elvonni a figyelmet az igazi bűnös­ökről. (MTI) Vádemelési javaslat Prágában az őrizetben lévő két magyar ellen (Folytatás az 1. oldalról.) Becslése szerint egyébként a szóban forgó időben hozzávető­leg tízezer ember lehetett a Vencel téren. A csehszlovák újságírók kérdésére, nevezete­sen arra, hogy a Fidesz-akti­­visták jelenlé­te szerinte használ-e a két ország kap­csolatainak, azt válaszolta, hogy nemcsak hivatalos kapcsolatok vannak, bará­tiak is. Én nagyon remé­lem — mondta —, hogy az a körülmény, hogy néhány ma­gyar ott volt a több ezer cseh között a Vencel téren, a ma­gyar—csehszlovák kapcsolato­kat semmilyen szinten nem befolyásolja. Utalt rá, hogy Magyarországon csehszlovák állampolgárok közül legutóbb egy gyilkos került börtönbe; „remélem — hangoztatta —, senki nem gondolja azt, hogy mi egyenlő szinten vagyunk azzal az emberrel”. Taba Lajos prágai magyar konzul péntek este a Népsza­badsággal közölte: miután olyan hír jutott el hozzá, hogy a Fidesz különféle ak­ciókat halasztott el Deutsch és Kerényi ügye kapcsán, kontaktusba lépett a szervezet egyik aktivistájával, aki tár­saival a budapesti csehszlo­vák nagykövetség előtt tüntet, s azt kérte, mérlegeljék a lé­pések várható külpolitikai ha­tását. A konzul kérte egyúttal, hogy ne nehezítsék a prágai magyar nagykövetség tárgya­lási pozícióit, amely megítélé­se szerint egyelőre kedvező. A konzul ugyancsak telefonon beszélt a csütörtökön szaba­don engedett Pesti László édesanyjával is, aki megígér­te neki, hogy kimegy a tünte­tőkhöz, s ismerteti velük a konzul által említett szempon­tokat. Csehszlovákiában változat­lanul nagy figyelem irányul a hétfői tüntetéssel kapcsolatos fejleményekre, ennek nemzet­közi vonatkozásaira. A Rudé Právo pénteken újabb kom­mentárt szentelt az esemény nemzetközi politikai összefüg­géseinek. Ez egyebek között hangoztatta, hogy „a Prágába látogató külföldiekre hasonló viselkedési szabályok vonat­koznak, mint a vendéglátók­ra. Ha megszegik ezeket, megszűnnek vendégek lenni. Ez történt a napokban ha­zánk fővárosában.” „Munká­jához — mutatott rá a kom­mentár — lakosságunknak nyugalomra és közrendre van szüksége, valamint mozgósíta­ni kell az egész társadalmat a gazdasági mechanizmus át­alakítása és életének demok­ratizálása végett. Az átalakí­tás sorsáról nem az utcákon, hanem a munkahelyeken dön­tünk, ahol megteremtjük a jó feltételeket a társadalom to­vábbi fejlődéséhez.” Egy további anyagában a Rudé Právo kritizálja azt a módszert, ahogy a magyar tö­megtájékoztatás foglalkozik a hétfői megmozdulásokkal, il­letve az ezzel kapcsolatos fej­leményekkel. A lap szerint több magyar tájékoztatási eszköz nem objektíven foglal­kozik a dolgokkal, s „nem megalapozott információkat terjeszt, amely csehszlovákel­lenes emóciókat vált ki”. „E kampány egyenes következ­ménye az a tény, hogy a bu­dapesti csehszlovák nagykö­vetség névtelen fenyegetést kapott, amely szerint az épü­let a levegőbe röpül, s ennek nyomán pirotechnikusoknak kellett átvizsgálni a követsé­get.” A magyar Külügyminisz­tériumnak küldött Fidesz-le­­velet a Rudé Právo úgy érté­keli, hogy ez „fenyegetéseket tartalmaz”. Nehezményezi a tudósítás azt is, hogy magyar lapok helyt adtak az újvidéki Magyar Szó vezércikkének, amely „a csehszlovák vezetők címére sértéseket tartalmazott, azonkívül azt állította, hogy Prágában a tüntetők ellen vízágyúkat vetettek be.” Kis Tibor: „Történelmi anakronizmus­nak tartjuk, hogy az 1968-as bevonulás 21. évfordulóján, 1989. augusztus 21-én, Prágá­ban lezajlott tüntetést a cseh­szlovák rendőrség durván szét­verte, több száz csehszlovák, lengyel, olasz és magyar de­mokratát — köztük Fidesz-ak­­tivistákat — a rendőrség bán­talmazott, őrizetbe vett és el­lenük eljárást szándékozik in­dítani. Tiltakozunk az emberi jogok, a véleménynyilvánítás és gyülekezés szabadságának megsértése ellen, követeljük a letartóztatottak azonnali sza­badon bocsátását” — ezt tar­talmazza 58 közéleti személyi­ség levele, amelyet az OS pén­teken adott ki. Korábban már két napilapban megjelent, az egyikben OS jelzéssel. Megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a prágai esemé­nyek miatt letartóztatott ma­gyar állampolgárok szabadon bocsátása érdekében a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövetségé­nek épülete előtt éhség- és ülő­sztrájkot folytató fiatalok til­takozó akciójával kapcsolat­ban valaki a Független Rend­őrszakszervezet­­Szervezőbi­zottsága nevében, annak tud­ta és hozzájárulása nélkül fe­jezte ki egyetértését és támo­gatását. A Független Rendőr­szakszervezet ezt az akciót egyéni kezdeményezésnek tart­ja, amelytől elhatárolja ma­gát. A Független Rendőrszak­szervezet nem politikai szer­vezet, így nem kíván semmi­féle politikai kérdéssel vagy akcióval összefüggésben állást foglalni. Az alapszabályban is deklarált célkitűzésének meg­felelően feladatát a Belügymi­nisztérium rendőrségi tevé­kenységéhez kapcsolódó szer­vek, szolgálati ágak hivatásos és polgári állományú tagjai­nak egységes és hatékony ér­dekvédelme és érdekképvisele­te képezi. (OS) Betiltott Fidesz-gyűlés Párizsban Nem engedélyezte a francia rendőrség, hogy a Fidesz és más szervezetek a párizsi nem­zetközi ifjúsági találkozón részt vevő tagjai pénteken tün­tetést tartsanak Csehszlovákia párizsi nagykövetsége előtt. A Fidesz küldöttei az NZS Füg­getlen Lengyel Diákszövetség képviselőivel együtt amiatt akartak tiltakozni, hogy a csehszlovák hatóságok őrizet­be vették a szervezet több, a prágai megmozduláson részt vett tagját, kettejük ellen pe­dig eljárást is indítottak. Mint a Fidesz küldöttségéből az MTI tudósítójának elmondot­ták, a hatóságok azzal utasítot­ták el a tüntetés megrendezé­sére irányuló kérelmet, hogy a bicentenárium, a francia for­radalom 200. évfordulójának ünnepségei idején semmiféle tüntetést sem engedélyeznek. Két nappal korábban azonban az ifjúsági találkozó részvevői hatósági engedéllyel tüntettek a szovjet—német paktum meg­kötésének évfordulóján. „Rendkívül furcsának tartjuk, hogy egy, az emberi jogokkal foglalkozó ifjúsági találkozó részvevői nem állhatnak ki társaik jogainak megsértése el­len tiltakozni” — hangoztatta Rockenbauer Zoltán, a Fidesz képviselője. Megkezdődött a volt kubai belügyminiszter pere ( HAVANNAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A kubai fővárosban csütör­tökön per kezdődött a néhány héttel ezelőtt leváltott, majd napokra rá letartóztatott Jose Abrantes Fernandez, volt belügy­miniszter, valamint a miniszté­rium több más, magas beosztá­sú funkcionáriusa ellen - je­lentette a Prensa Latina hírügy­nökség.­­ Ügyüket — csakúgy, mint a múlt hónapban elítélt és ki­végzett Ochoa és La Guardia tábornokokét — ezúttal is az a különleges katonai bíróság tárgyalja, amelynek elnöke Ulises Rosales del Toro hon­védelmi miniszterhelyettes. A per fővádlottai elleni vád­pontok között szerepel a be­osztásukkal való visszaélés, pénzügyi és katonai eszközök hűtlen kezelése, valamint szol­gálati hanyagság. Néhányukat — emellett — vesztegetési pénzek elfogadásával, vala­mint illegális fegyvertartással is vádolják. Nagy Csaba

Next