Népszabadság, 1989. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-01 / 206. szám

2 NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1989- szeptember 1., péntek A kisinyovi parlament a moldovánt tette hivatalos nyelvvé a köztársaságban Szovjet sajtóvita a KB-nyilatkozat jogszerűségéről ( MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A kisinyovi parlament megszavazta az új nyelvtörvényt, ami egyedül a moldovánt teszi a köztársaság hivatalos nyelvévé. Kompromisszumként bekerült, hogy az orosz a Szovjetunió népei közötti érintkezés nyelve. Ezenközben Moszkvában kiegyensúlyozottabbá vált az SZKP KB baltikumi nyilatkozatával kapcsolatos sajtóvita, amely most főleg a dokumentum elfogadásának jogszerűségét feszegeti. A moldovai legfelsőbb tanács csütörtökön kis változtatásokkal megszavazta a moldován nyelvtörvényt: hivatalos nyelvként egyedül a moldován nyelvet ismerte el. Ugyanakkor a törvény megfogalmazása szerint a Szovjetunió népei közötti érintkezés nyelve az orosz, amely azonban nem kapott hivatalos státust a köztársaságban. A szavazáson a nyelvtörvény ebben az új, körültekintőbb megfogalmazásban többséget kapott. Még a parlament hetven orosz anyanyelvű képviselője közül is voltak, akik mellette szavaztak. Mint ismeretes, az eredeti törvénytervezet, amely a nemzetiségek közötti érintkezés nyelveként is a moldován nyelvet ismerte el, nagy felháborodást keltett a szövetségi köztársaság orosz és más anyanyelvű népeinek körében. Kisinyovban és más moldovai nagyvárosokban tiltakozó tüntetések, sztrájkok voltak. A köztársasági legfelsőbb tanács az alkotmány módosítására érkezett javaslatok megvitatásával folytatja munkáját — jelentette az MTI. Gyakran mindkét irányban sarkos megfogalmazások jellemzik azt az országos vitát, amely a baltikumi folyamatok mögötti erők címére intézett SZKP KB-nyilatkozat körül forr. A központi sajtóban kiegyensúlyozódási folyamat indult; a nyilatkozatot támogató állásfoglalások mellett teret adnak az SZKP-dokumentumot „elsietettnek”, „egyoldalúnak”, „tendenciózusnak” tartó nézeteknek is. Moszkvában néhány neves, központi lapoknál dolgozó újságíró a balti államok népfrontmozgalmainak küldött rokonszenvlevelében bírálja az SZKP-dokumentumot, „jogosulatlannak” és „az ország kommunistáinak háta mögött folytatott apparátusjátéknak" minősítve. A Pravda pártrovatának vezetője viszontkritizálja a moszkvai újságírócsoport fellépését. Azt bizonygatja, hogy nem szenvedett sérelmet az SZKP alapszabálya amiatt, hogy az SZKP Központi Bizottsága nevében a politikai bizottság és a KB-titkárság nyilvánított testületi véleményt, anélkül, hogy ezt a KB-plénum jóváhagyta volna. A Pravda nem tér ki arra a megjegyzésre, hogy az MSZKP- dokumentummal meg kellett volna várni a legközelebbi jövőben összeülő, a nemzetinemzetiségi kérdésekkel foglalkozó pártplénumot. A központi pártlap vilniusi tudósításában idézi Brazauskast, a Litván KP KB első titkárát. Ő egy pártaktívan állást foglalt a Szovjetunió kebelében maradó Litvánia mellett, aláhúzva: ennek az új államszövetségnek a tagok közti szerződéseken kell alapulnia, ír a Pravda a Sajudis (a litván népfront) vilniusi felhívásáról, amely élesen elítéli az SZKP KB augusztus 26-i nyilatkozatát. Tudósít a nyilatkozathoz ugyancsak negatívan viszonyuló litván Komszomolvezetés véleményéről is. (Ez egyenesen „destabilizáló” hatást tulajdonít a moszkvai okmánynak.) A Komszomolszkaja Pravda tudósítói Litvániában kinyomozták, ki gyártotta a szovjet központi sajtót bejárt, a szélsőséges erők meglétét ily módon alátámasztó „Le az SZKP- val!” feliratot. (Ezt a múlt héten fotózták le valamelyik vilndusi demonstráción.) Kiderült: készítője egy részeges pedellus, akinek semmiféle kapcsolata nincs semmilyen szervezettel. A pedellust és a maga fabrikálta tábláját a szervezők kidobták a vilniusi Saludis-gyűlésről. Leningrádban a városi pártvezetőség által szervezett gyűlés felhívást intézett a Baltikum népeihez. Ebben minden ott lakó néphez, nemzetiséghez fordulnak, és a másik iránti türelemre, nemzeti érzései tiszteletben tartására szólítanak fel — írja moszkvai tudósítónk. Dunai Péter A Szolidaritás felülvizsgálja a külpolitikát Napirenden a lengyelországi szovjet csapatok jogi státusa ( VARSÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Szolidaritás parlamenti csoportjának külügyi bizottsága csütörtöki első ülésén több fontos kérdésben az eddigi lengyel külpolitika felülvizsgálatát kezdeményezte. A Szolidaritás a külpolitikában is fel akarja számolni a LEMP monopóliumát. A Parasztpárt Roman Malinowskit, a párt elnökét javasolja a külügyi tárca élére. Csütörtökön Varsóban megtartotta első ülését a Szolidaritás parlamenti csoportjának külügyi bizottsága. Az ülés után Janusz Onyszkiewicz, a Szolidaritás szóvivője, maga is parlamenti képviselő elmondta, hogy a képviselői csoport az egyik legfontosabb kérdésnek a külügyminisztérium szervezetének felülvizsgálatát tartja. Korábban Bronislaw Geremek, a Szolidaritás parlamenti csoportjának vezetője úgy nyilatkozott, hogy a külügyek irányításában — amint ezt a lengyel—NDK tengeri határvita is mutatta — a LEMP monopóliuma nem szolgálja az állam érdekeit. Geremek szerint a külügy a LEMP Központi Bizottságát szolgálta ki, s munkája nem felel meg a mostani idők követelményeinek. A Szolidaritás szóvivője csütörtökön beszámolt arról is, hogy a parlamenti csoport a következő időszakban több fontos kérdést kíván a parlament elé terjeszteni megvitatás céljából. Ezek között említette Onyszkiewicz Lengyelország és a két német állam, az NDK és az NSZK viszonyát, hozzátéve, hogy hasonló módon kívánnak foglalkozni a lengyel—csehszlovák és a lengyel-magyar kapcsolatokkal is. A Szolidaritás és a szejm egyformán szeretné megvitatni Varsó viszonyát a KGST- vel, valamint az EGK-val. Onyszkiewicz bejelentette, hogy a Szolidaritás képviselői csoportjának külügyi bizottsága szükségesnek ítélte, hogy megvizsgálja azt a jogi státust, amely a Lengyelországban állomásozó szovjet csapatok helyzetét szabályozza. A Szolidaritás szóvivője szerint e szabályozás igen régi, több mint harminc évvel ezelőtt született, éppen ezért szeretnék újra áttekinteni, s amenynyiben szükséges, módosításokat végrehajtani rajta — jelentette ki Janusz Onyszkiewicz. A külügyi tárcára egyébként a LEMP és a Szolidaritás mellett igényt tart a Parasztpárt is. A Parasztpárt külügyekkel foglalkozó elnökhelyettese, Jan Czaja egyebek között kijelentette, hogy amennyiben pártja nem kap meg egy ilyen fontos tárcát, akkor voltaképpen semmi nem változott. A Parasztpárt másodlagos tényező marad, politikai jelentőség nélkül. Jan Czaja szerint jelöltjük Roman Malinowski, a párt jelenlegi elnöke. A Szolidaritás képviselői csoportja külügyi bizottságának csütörtöki ülése most azt jelzi, hogy a külügyek kérdésében voltaképpen lényegesen többről van szó, mint egyszerű személyi vagy pártkombinációkról. Noha Onyszkiewicz, a Szolidaritás szóvivője nyíltan nem mondta ki, de láthatóan az ellenzék arra törekszik, hogy több fontos vonatkozásban felülvizsgálja az eddigi lengyel külpolitikát. K. Nyirő József 100 milliós japán garancia Magyarországnak Japán 100 millió dollár összértékű kereskedelmi garanciákat ajánl Magyarország javára még az idén japán beruházások és exportügyletek támogatására, jelentette csütörtökön a Kyodo hírügynökség, tokiói kormányforrásokra hivatkozva. A lépés részét képezi a távol-keleti ország azon törekvéseinek, amelyekkel hazánk és Lengyelország gazdaságának fejlesztéséhez kíván hozzájárulni. (MTI) Ítélet a ferganai zavargások vádlottjainak perében Tizenkét év szabadságvesztésre ítélték a ferganai zavargások egyik részvevőjét csütörtökön Taskentben. Habibullo Abdurashmanov húszéves fiatalember büntetéséből két évet börtönben, tízet pedig munkatáborban tölt le. Mint emlékezetes, az Üzbegisztánhoz tartozó Ferganában júniusban súlyos, nemzetiségi színezetű zavargásokra került sor a helyi üzbég lakosság és a kaukázusi eredetű meszheti törökök között. A több mint száz halálos áldozatot követelő leszámolások következtében a meszheti törökök ezrei kényszerültek üzbegisztáni lakóhelyeik elhagyására, sokukat az oroszországi föderáció területeire telepítették át. (MTI) Mongol—kínai külügyi tárgyalások Csütörtökön hivatalos látogatásra Ulánbátorba érkezett Csien Csi-csen. A kínai külügyminiszter négynapos útja során találkozik Cerenpilin, Gomboszüren mongol külügyminiszterrel, és fogadja őt számos más állami és pártvezető. A kínai diplomácia vezetője nemzetközi és kétoldalú kérdéseket egyaránt megvitat vendéglátóival, s a tervek szerint aláírják a két ország állampolgáraira vonatkozó jogsegélyegyezményt. A mongol pártlap, az Unen szerint Csien Csi-csen látogatása elősegítheti a két országkapcsolatainak fejlődését, és tovább növelheti a kölcsönös bizalmat. (TASZSZ) Tanácskozás a KGB-ben a sztálinizmus áldozatairól A sztálinizmus áldozatainak moszkvai szövetsége szerdán a KGB székházában rendezett összejövetelt, amelyen főként a rehabilitálásról, az eltűntek sorsának kiderítéséről volt szó. Moszkvában alig egy hónapja alakult meg a szövetség, amelynek eddig 500 tagja van, s napról napra mind többen jelentkeznek felvételüket kérve. A sajátos sajtóértekezleten a KGB képviselői elmondták, hogy megkezdődött és folyik a represzszióidején ártatlanul elítéltek ügyeinek felülvizsgálata, s erről folyamatosan értesítik az érintetteket, illetve családtagjaikat. (MTI) De Mita lemondott ( RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Az olasz Kereszténydemokrata Párt országos tanácsának ülésén, csütörtökön lemondott pártelnöki funkciójáról Ciriaco De Mita. A vezetőség még nem döntött, hogy elfogadja-e a lemondást. De Mita a DC úgynevezett balszárnya képviseletében 1982 óta a párt főtitkára volt, idén februárban került helyére Forlani, s De Mita akkor elfogadta az elnöki tisztet. Időközben, a tavasszal kirobbant kormányválság következtében elvesztette a miniszterelnöki posztot is, Andreotti alakíthatott kabinetet. Mi lesz Pinochettel? Augusto Pinochet tábornok kormánya szerdán felfüggesztette állásából Patrícia Guzman asszonyt, a chilei tv elnökét, mert engedélyezte egy interjú sugárzását Patricia Aylwinnal, a polgári ellenzék vezérével, melyben Aylwin állást foglalt amellett, hogy a decemberi választások után Pinochet ne lehessen többé a hadsereg főparancsnoka. (MTI) Elutazott Budapestről a thai trónörökös Hivatalos magyarországi látogatásának befejeztével csütörtökön elutazott Budapestről Maha Vadzsiralongkorn koronaherceg, a Thaiföldi Királyság trónörököse. Vadzsiralongkorn herceget a délutáni órákban vendéglátója, Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke búcsúztatta katonai tiszteletadás mellett a Ferihegyi repülőtéren. A trónörökös látogatásának negyedik, befejező napján délelőtt megtekintette az Állami Népi Együttes műsorát a társulat székházában. Kora délután szállásán kereste fel a herceget Pozsgay Imre államminiszter. A kötetlen légkörű eszmecserén Pozsgay Imre tájékoztatta Maha Vadzsiralongkorn herceget a magyar politikai reformfolyamatról. Reményét fejezte ki, hogy a hazai közélet demokratikus átalakulása az eddigieknél is kedvezőbb hátteret biztosít Magyarország külpolitikai törekvéseinek valóra váltásához. A magyar—thaiföldi kapcsolatok elmélyítése érdekében egyébként hamarosan újabb magas szintű látogatást bonyolítanak le. Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes a tervek szerint október második felében keresi fel Thaiföldet, s ami különösen figyelemre méltó, kíséretében lesz a magyar gazdasági élet számos vezetője, köztük több bankszakember. Látogatása alkalmával előreláthatólag kicserélik a kettős adóztatás eltörléséről szóló megállapodás ratifikációs okmányait, s várhatóan megszületik a beruházásvédelmi egyezmény is. (MTI) Megnyílt a L'Unitá fesztiválja ( RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Alessandro Natta, az OKP volt főtitkára, jelenlegi elnöke nyitotta meg csütörtök este a L’Unitá hagyományos fesztiválját. Idén a helyszín Genova tengerparti vásárvárosa, a szeptember 17-én záruló politikai, kulturális rendezvénysorozatra a szervezők hárommillió látogatót várnak. „Az új világ fesztiválja” az idei jelszó, s Nafta megnyitójában első helyen a gorbacsovi átalakítást, a szocializmus megújulását említette. A fesztivál politikai vitáin megkülönböztetett figyelem irányul majd az OKP márciusi kongresszusán meghirdetett új irányvonalra, a baloldali alternatíva esélyeire Olaszországban, illetve az európai baloldal együttműködésére az új helyzetben. Számos külföldi vendéget várnak, első alkalommal a Francia Szocialista Párt is képviselteti magát, ugyanakkor távol marad Kína és Csehszlovákia pártdelegációja, miután az OKP elítélte a pekingi eseményeket, illetve következetesen sürgeti 1968 átértékelését. Natta közölte, hogy a Togliattiértékelés körül vita folytatásától sem zárkóznak el a fesztiválon. Nagy visszhangot váltott ki ugyanis a L’Unitá évfordulós írása, amely sürgette, hogy az OKP lépjen túl a negyedszázada elhunyt pártvezető örökségén, mert Togliatti a sztálinizmushoz kötődött. Natta ezúttal viszont Togliatti „védelmében” lépett fel, méltatta kivételes eszmei örökségét. Az OKP lapjának genovai fesztiválján politikai pavilonnal képviselteti magát a Népszabadság. O. L. Gy. Kijárási tilalom Medellinben ( HAVANNAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A kolumbiai „kokainfővárosban", Medellinben a hatóságok kijárási tilalmat rendeltek el az éjszakai órákra. A város polgármestere, Juan Gomez Martinez a döntést a várost elöntő erőszakhullámmal indokolta. A kormány által a kábítószerkartellek ellen elrendelt hadjárat nyomán Medellinben, illetve a drogkereskedelem másik „fővárosában”, Caliban több pokolgépes merényletet követtek el politikai pártok székházai, szerkesztőségek, valamint bíróságok és bankok ellen. Az intézkedés bejelentésével egy időben a helyi lapok arról is beszámoltak, hogy egy kútban tizenkét személy holttestére bukkantak, akik — minden valószínűség szerint — a kábítószer-maffiával szoros kapcsolatban álló szélsőjobboldali halálbrigádoknak estek áldozatul. Az országban az év eddig eltelt időszakában 13 ezer politikai gyilkosságot követtek el, mindenekelőtt baloldali politikusok és szakszervezeti aktivisták ellen. Virgilio Barco elnök kormányzata a biztonsági intézkedések megszigorításával és azzal válaszolt a kábítószermaffia fokozódó terrorjára, hogy bejelentette: nem hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni a kartellek vezetőivel. Nagy Csaba Kambodzsa: a fegyvereké a szó? A párizsi konferenciaaszo* talnál folytatott szócsaták után mosta fegyverek kapnak szórt Kambodzsában? Sajnos nem alaptalan, Hun ten Phnom Penh-i kormányfő abbéliaggodalma, hogy ismét fellángol a polgárháború parazsa a már eddig is túl sok tragédiát megéltindokínai országban. Pedig egy hónapja, a tárgyalások kezdetén még úgy tetszett: a kambodzsai felek kiegyezésre jutnak, s nemzetközi egyetértéssel és garanciákkal végre kihunyhat e regionálistűzfészek. Remény nyílt arra: a nemzetközi helyzet kedvező alakulása, a bejelentett feltétel nélküli. Vietnami csapatkivonás révén lehetővé válik a rendezés. A remények egyelőre szertefoszlottak. Az alapkérdésekben megmaradta véleménykülönbség. Nem sikerült dűlőre jutni abban, milyen szerep jusson a megoldásban az ENSZ-nek, miképpen jöjjön létre a tűzszünet, szerepeljen-e a dokumentumokban a „népirtás” kifejezés, mi történjék a vietnami telepesekkel, milyen összetételű ideiglenes kormánya legyen Kambodzsának. Ez utóbbi a kulcsprobléma. Pontosabban az, hogy a jó tíz esztendeje hathatós vietnamisegítséggel elűzött népirtó „vörös khmerek” újra részesei lehetnek-e a hatalomnak Phnom Penhben. A Hun Sen-kormánnyal szemben álló hárompárti koalíció vezetője, Norodom Szihanuk herceg kitartott amellett, hogy a „vörös khmerek” egyenjogútagjai legyenek a választásokig irányító kabinetnek. Phnom Penhés Hanoi viszont jottányit sem engedett ellenkező álláspontjából. Legfeljebb abba egyeztek volna bele, hogy a „vörös khmerek” csupán a választások előkészületeibe kapcsolódhassanak be. A Kleber sugárúton zajlott konferencia kudarca azért is váratlan, mert Szihanuk és Hun Sen május elején Dzsakartában megállapodott arról, hogy a herceg novemberben államfőként visszatér hazájába, és lemond a Phnom Penh-d kormány előzetes feloszlatásának igényéről. Feltételeket támasztott persze Szihanuk, de nem áthidalhatatlanokat. Például azt, hogy az alkotmány tegye lehetővé a többpártrendszerű választásokat, továbbá a szavazás előkészítésére négypárti testület alakuljon, amit most Párizsban Phnom Penh képviselői, felajánlottak. „Nekem is alkalmazkodnom kell a realitásokhoz” — mondta akkor Dzsakartában Szihanuk. Márpedig realitás az, hogy az a Phnom Penh-i vezetés, amelyet a külvilág tekintélyes része hosszú éveken át Vietnam kreatúrájának tekintett, látványosan bizonyította: a saját útját járó, önálló elképzelésekalapján, működőkormányzattá vált. Olyan, széles nemzeti közmegegyezésen nyugvó politikát formál ki, amely valamennyi kambodzsai számára biztosítja a gazdasági vállalkozás és a szellemi kibontakozásszéles horizontját. Kambodzsa Államra változtatták az ország nevét, új zászlót, címert fogadtak el, nemzeti vallásnak nyilvánították a buddhizmust, legutóbb kinyilvánítottákaz ország semlegességét. Mindez pozitív irányban változtatta meg Phnom Penh külső megítélését, nem utolsósorban a délkelet-ázsiai országok és a potenciális tőkebefektetők szemében. Másrészt hiába igyekeztek a „vörös khmerek” átfesteni a cégért — Pol Pot állítólag megvált minden tisztségétől —, a bukott gyilkos rezsimnek alig akad nyílt támogatója a világban. A májusi dzsakartai találkozón bizonyosnak tetszett: korántsem csupán Hun Sennek, de Szihanuknak is vannakkétségei afelől, hogy a „vörös khmerek” hajlandók-e belátni a realitásokat. Immár bizonyos, hogy a legcsekélyebb mértékben sem. Párizsban voltaképp tudatosan elszabotálták a megállapodást. Mert azért vannak még tekintélyt parancsoló külső tényezők, amelyek változatlanul mögöttük állnak. Elsősorban Peking. S az előbbi realitások mellett tény az is, hogy az ellenzéki koalíció döntő fegyveres erejét a „vörös khmerek” képviselik. Ilyen körülmények között szakítani velük olyan fokú eltökéltséget követelne, amellyel a jelek szerint Szihanuk nem rendelkezik. Ismét a fegyverek veszik át a szót Kambodzsában? Pedig az bizonyos: katonai erővel lehetetlen megoldani ezt a konfliktust. Még akkor sem, ha szeptember 27-ig az utolsó vietnami egység is elhagyja Kambodzsát. Győzelemre itt csak a józan észnek van létjogosultsága. Akad még reménysugár, ámbár hajszálvékony: a párizsi konferencia francia és indonéz társelnöke néhány hónap múlva ismét megkísérli tárgyalóasztalhoz ültetni az érintetteket. Szihanuk most így búcsúzott: „Visszajövök még Párizsba.” Ügy legyen. Laczik Zoltán Szihanuk: „Még visszajövök!”