Népszabadság, 1989. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-07 / 211. szám

1989. szeptember 7., csütörtök NÉPSZABADSÁG - KÜLKAPCSOLATOK - ÁLLÁSPONT A Magyar Vöröskereszt az NDK-beli menekültekért Tájékoztató a táboréletről (Folytatás az 1. oldalról.) óta eltelt 23 nap alatt ebből többezres táborok alakultak ki. Jelenleg három táborban helyezik el a menekülteket: a Szarvas Gábor téri temp­lomban és környékén, a csil­lebérci úttörőtáborban — teg­naptól mind az öt altábor­­ban —, valamint a tábor kö­zelében egy 200 személyes, fűthető „objektumban” — ahol tegnapi adatok szerint 2500-an tartózkodnak, a Zán­­kai Úttörővárosban pedig mintegy kétezren. Tervezik újabb — annyit elárultak, hogy kettőnél több — mene­külttáborok megnyitását. Emellett Budapesten egy pan­ziót is kibéreltek, ahol — 60- 70 személyt — elsősorban kis­gyermekes családokat helyez­nek el. A segélyakcióban szinte a kezdetektől együttműködnek a Máltai Lovagrend Szeretet­szolgálatával, valamint az NSZK-ban működő Német Vöröskereszttel is. Kérdésre válaszolva elmondta a főtit­kárhelyettes, hogy az NDK- ban működő Vöröskereszt ed­dig nem jelezte csatlakozási szándékát. Hangsúlyozottan cáfolták azokat a híreszteléseket, me­lyek szerint a Magyar Vörös­­kereszt foglalkozna a mene­kültek kiutazásának megszer­vezésével. Továbbra is han­goztatják: a probléma megol­dása nem az ő, hanem az il­letékes kormányok dolga. Cá­folták azt is, hogy döntés szü­letett volna arról, hogy a me­nekültek a Nemzetközi Vö­röskereszt úti okmányával utazhatnának az NSZK-ba. Elmondták, munkájukat nehe­zíti, hogy a menekülttáborok­ban tartózkodó NDK-állam­­polgárok státusa hivatalosan jelenleg is tisztázatlan. Munkatársunk kérdésére el­mondták: a kormány csupán törvényes felügyeletet gyako­rol a Magyar Vöröskereszt fe­lett, amely az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete alap­ján önálló szervezet. Döntése­it önállóan hozza, amelyekről — többnyire, a jelen esetben is — utólag tájékoztatják a kormányt. Kovács András, a csillebér­ci tábor vöröskeresztes vezető­je elmondta: a tábor a szük­séges egészségügyi, távközlési és egyéb technikai berendezé­sekkel fel van szerelve, há­rom orvos vizsgálja a betege­ket. A táborlakók megszervez­ték a gyerekek tanítását, va­sárnaponként istentiszteleteket tartanak, eddig már volt két esküvő és két keresztelő, a hét végére többet is jeleztek. Ugyanakkor a kiutazás meg­oldásának elhúzódása, vala­mint a nyugati lapokban megjelent illúziókeltő infor­mációk cáfolatai nyomán lel­ki megrázkódtatást okoztak sok menekülőnek. A táboron belüli rend fenntartására teg­napelőtt az NDK-állampolgá­­rok önmaguk közül rendfenn­tartó brigádot szerveztek, amely a tábor területén talál­ható 700 autó közlekedését is felügyeli. Ők látják el a tá­bor őrzését is, így érzik biz­tonságukat szavatolva. Mint a táborvezető elmondta, a me­nekültek félnek az esetleges provokációktól. Ennek tekin­tették azt is, hogy kedden né­hány­an éhségsztrájkot próbál­tak kezdeni, így gyakorolva nyomást a magyar kormány­ra ügyük mihamarabbi meg­oldása érdekében. A táborla­kók túlnyomó többsége elha­tárolta magát ettől az akció­tól, a szervezőket kitessékel­ték a táborból. Ugyancsak kérdésre vála­szolva mondták el, hogy az NDK nagykövetségének kép­viselője a vöröskeresztes alap­elv — sellegesség — szerint bemehetne a menekülttábo­rokba, de mivel személyes biz­tonságát senki sem tudja ga­rantálni, a gyakorlatban ez nem történhet meg. Azt azon­ban a Vöröskereszt­ vállalta, hogy az NDK nagykövetségé­nek írásos információs anya­gait átadja a táborlakóknak. E dokumentumokban szerepel: a menekültek minden hátrá­nyos következmény­­ nélkül visszatérhetnek az NDK-ba, valamint, amennyiben taná­csokat kérnek, megadott te­lefonszámon az NDK konzu­látusához fordulhatnak. Arra a kérdéssre, hogy mennyi idő alatt tudnának felkészülni a menekültek át­telepítésére, a főtitkárhelyet­tes elmondta, ez attól függ, milyen járművel, milyen ütemben bonyolítják le, s hogy mekkora az NSZK-ban a fogadókészség. Hozzátette: már most gondolkodnak azon, hogyan tudják indulási pánik nélkül megszervezni az uta­zást, mert tapasztalataik sze­rint ilyenkor mindenki az el­ső járművekkel szeretne men­ni. Megtudtuk azt is, hogy na­ponta milliós kiadásokkal jár a menekültek ellátása. A ren­delkezésre álló pénz rövid ide­ig elegendő. Pótlására több helyről — nemcsak külföld­ről, hanem hazai forrásokból is — milliós adományok ér­keznek. A főtitkárhelyettes a Ma­gyar Vöröskereszt további ak­cióiról elmondta: a romániai menekültek számára létreho­zott speciális adományszámlá­ra egyre kevesebb felajánlás érkezik, így azok mind ke­vésbé fedezik a kiutalt pénz­ügyi gyorssegélyeket. Felhívta a figyelmet rá: a hazai vér­ellátás nehézségekkel küzd, mind kevesebb az önkéntes véradó, ezért a közeljövőben újabb akciókat szerveznek. Rimóczi Károly Bonn elhatárolódik a spekulációktól a menekültügyben ( BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A bonni vezetés meg van róla győződve, a magyar kormány azon munkálkodik, hogy kielégí­tő, humanitárius megoldást ta­láljon az NSZK-ba áttelepülni kívánó NDK-állampolgárok ügyé­re - jelentette ki szerdán Hans Klein miniszter, a szövetségi ka­binet szóvivője. Feltűnően terjedelmes nyi­latkozatában pontról pontra összefoglalta a hivatalos bon­ni álláspontot a közvélemény figyelmének homlokterében álló menekültügyről. Az állás­­foglalás hátterében az az ér­zékelhető bonni zavar húzó­dik meg, amelyet a magyar­­országi táborokban levő NDK- állampolgárok kiutazásának bizonytalan időre való kitoló­dása váltott ki. A helyi tö­megkommunikáció a múlt hé­ten meg nem nevezett forrá­sokra hivatkozva küszöbönál­ló eseményként harangozta be esetleg húszezer főt is elérő menekülttömeg áttelepülését az NSZK-ba. Az ellentmondásos és ellen­őrizhetetlen hírek nyomán Klein szóvivő szerdán szük­ségesnek találta nyomatékkal hangsúlyozni: a szövetségi kormány részéről soha nem hangzottak el sem az idő­pontra, sem a számra vonat­kozó adatok. Annál kevésbé, mert senkinek sem állt mód­jában felderíteni, hány Ma­gyarországon tartózkodó NDK- állampolgár foglalkozik az át­­település gondolatával. Mind­addig, amíg nem lelték meg az ügy egyértelmű megoldá­sát, minden remélt vagy le­hetséges adat spekuláció csu­pán. Klein tájékoztatásában em­lékeztetett arra, nyilvánvaló­an Erich Honeckernek, az NDK államelnökének egészsé­gi állapota miatt nem jöhe­tett létre eddig a Kohl kan­cellár által sürgetett telefon­­beszélgetés. Minden más sí­kon azonban folyik az érint­kezés a két német állam kép­viselői között. A szóvivő meg­ítélése szerint egyelőre nem ismerhető fel változás az­ NDK magatartásában a ki­vándorolni kívánó személyek ügyében. Bonn úgy véli, az NDK rugalmassága nélkül csak növekedni fog a távozá­si vágy. Élesen bírálta viszont a mi­niszter Voigt szociáldemokra­ta képviselőt, aki múlt heti budapesti tárgyalásai nyomán olyan nyilatkozatot tett, mely szerint a nemzetközi jóté­kony célú szervezetek bevoná­sával azonnali gyors megol­dás várható az NDK-állam­polgárok kiutazásában. A túl­zások és a spekulációk csak bonyolíthatják a kibontako­zást — hangoztatta Klein. Győri Sándor * Az NDK-menekültügy ren­dezésének esélyeit némileg se­gítené, ha a sajtó — különös­képpen a nyugatnémet — visszafogottabban, felelősség­teljesebben foglalkozna a té­mával — vélekedett Alexan­der Arnot, az NSZK budapes­ti nagykövete szerdán, ami­kor látogatást tett a Szabad Demokraták Szövetségénél. A diplomata szerint a menekült­­ügy belátható időn belül meg­oldódik. (MTI) Magyarország új helyét alakítja Európában Szűrös Mátyás felszólalása a centenáriumi IPU-értekezleten - Teret veszít a blokklogika: Európának nem kell feltétlenül tömbökre oszlottnak lennie - jelentette ki dr. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke az In­terparlamentáris Unió (IPU) lon­doni értekezletén. Szerda délután a helsinki folyamatot áttekintő eszme­cserében rámutatott: a „közös európai otthon” alapját az Európai Biztonsági és Együtt­működési Értekezlet folyamat alapelvei fektetik le és ezek térnyerésének, az összemberi értékek és érdekek elismeré­sének és érvényesítésének kö­szönhető a blokklogika vissza­szorulása. Magyarország belső válto­­zásai­ útkeresései közepette, a kedvező nemzetközi és euró­pai változások segítésén aktí­van munkálkodva alakítja új helyét Európában. A magyar külpolitika, amelyről már any­­nyiszor megállapították, hogy talán a nemzeti közmegegye­zés leghálásabb területe, Or­szággyűlésünk külügyi bizott­sága számára sem a puszta tu­domásulvétel és a passzív szemlélődés tárgya már — hangsúlyozta felszólalásában Szűrös Mátyás. Aláhúzta, hogy a képviselők részesei kíván­nak lenni a külpolitikai dön­téshozatali folyamatnak, s a közvetlen kapcsolataik az eu­rópai partnerekkel, sőt, ma már az Európai Tanács par­lamenti közgyűlésével is, a helsinki folyamat erősítését szolgálják. Az Országgyűlés elnöke egyetértését fejezte az EBEÉ parlamenti dimenziójának erő­sítéséről a párizsi emberi di­menziós találkozón született javaslattal. — A jogállam megteremtésére irányuló erő­feszítéseink fényében mi sem természetesebb, mint e javas­lat támogatása. Ez módot ad arra is, hogy — a helsinki fo­lyamatban vállalt kötelezett­ségek teljesítését kölcsönösen értékelve — a részt vevő álla­mok képviselői saját kormá­nyaik számára irányt mutas­sanak a katonai területtől kezdve egészen a vízumpoliti­káig — mondta. (MTI) „A nagy remények és a nagy kockázatok korát éljük" KÁRPÁTI FERENC ÉS TOM KING SAJTÓÉRTEKEZLETE (Munkatársunktól.) — A nagy lehetőségek, a nagy remények, egyszersmind a nagy kockázatok korát éljük — mondotta Kárpáti Ferenc magyar honvédelmi miniszter­rel közösen tartott tegnapi bu­dapesti sajtóértekezletén Tom King brit védelmi miniszter. A politikust háromnapos ma­gyarországi látogatása során fogadta Straub F. Brúnó aka­démikus, az Elnöki Tanács el­nöke is. A program részeként a brit miniszter látogatást tett a tatai páncélosdandárnál és a veszprémi helikopteres dan­dárnál. Tegnap a Zrínyi Mik­lós Katonai Akadémián mint­egy kétszáz magyar tiszt előtt tartott előadást a brit védelmi doktrínáról. Bevezető nyilatkozatában Tom King kiemelte: látogatása első a maga nemében, hiszen előtte sosem járt még brit vé­delmi miniszter Budapesten. Megbeszéléseinek külön súlyt ad, hogy küszöbön áll az euró­pai hagyományos fegyverzetek csökkentéséről Bécsben folyta­tandó tárgyalások megkezdése. Látogatása céljaként a na­gyobb bizalom és megértés ki­építését nevezte meg. Hangoz­tatta: lehetőség van a kapcso­latok alapvető javítására a NATO és a Varsói Szerződés, általában véve Kelet és Nyu­gat között. Kérdésekre válaszolva a brit védelmi miniszter üdvözölte a szovjet—amerikai leszerelési tárgyalások eddigi eredménye­it, és a jelenleg is folyó meg­beszéléseket a stratégiai fegy­verek csökkentéséről. Ugyan­akkor hangsúlyozta a hatékony ellenőrzési mechanizmusok ki­dolgozásának fontosságát. Mint mondotta, az utóbbi évtizedek­ben a bizalmatlanság mindkét oldalon mélyen beépült a po­litikai tudatba. Korunkban nagy lehetőségek nyílnak az európai légkör javí­tására. Megváltoztathatónak tűnik a negyvenöt esztendeje rögzült kapcsolatrendszer. Ugyanakkor azonban a világ országainak gazdasági növe­kedése enyhén szólva is elté­réseket mutat, ami különösen veszélyessé teszi a túlságosan gyors ütemű előrehaladást a leszerelés terén — fejtette ki álláspontját a brit miniszter. Tom King szerint már meg­kezdődött az a bizalomépítési folyamat, amely elvezethet majd a jelentős csapatcsök­kentésekhez, ám ennek a mun­kának még csak az elején tar­tunk. Újfent figyelmeztetett az át nem gondolt kapkodás ve­szélyeire, és hozzátette: Mind­ez egy kissé pesszimistán hang­zik, de a végeredményt ille­tően én optimista vagyok. Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter egy hozzá intézett kérdésre válaszolva kifejtette, hogy brit partnerének látoga­tását a hazánk iránti élénk nemzetközi érdeklődés újabb megnyilvánulásának tartja. Véleménye szerint nincs szó arról, hogy a Varsói Szerző­désen belül Magyarországra „osztották” volna a NATO- országok katonai vezetőivel való kapcsolattartás szere­pét. Ezen az sem változ­tat, hogy a holland védelmi miniszter közelmúltbeli és brit kollégájának mostani lá­togatása után hamarosan Bu­dapestre érkezik a belga vé­delmi miniszter is. A velük folytatott tárgyalásokról ha­zánk a Varsói Szerződés­hez tartozó államok honvédelmi minisztereinek novemberi, bu­dapesti találkozóján tájékozta­tást kapnak majd a szövetsé­ges országok is. A sajtóértekezleten elhang­zott, hogy Tom King nagy­­britanniai látogatásra hívta meg Kárpáti Ferenc honvé­delmi minisztert. Horváth Gábor Együtt vagy sehogy Orbán Viktornak, a Fidesz választmányi tagjának, az Ellenzéki Kerekasztal jelenlegi szóvivőjének nevét akkor ismerte meg a közvélemény, amikor — csaknem három hónappal ezelőtt — Nagy Imre temetésén elmondta orszá­gos feltűnést keltett beszédét. Már csak ennek okán is fi­gyelmet érdemel az az interjú, amelyet a Magyar Hírlap szerdán idözölt, és első oldalán ezzel a címmel harango­zott be: „Orbán Viktor, Pozsgay Imre mondjon le az el­­nökj­elöltségről”. A címadás a lényeget tükrözi. Orbán szerint ugyanis, ha kommunista lenne a köztársasági elnök (Legyen bár Pozsgay Imre, akinek reformelkötelezettségét ő sem von­ja kétségbe), akkor ez egy „parlamenten kívüli erőcent­rum” létesítését szolgálná. Ez az erőcentrum, úgymond, a hadseregből, a rendőrségből és egy kommunista köz­­társasági elnökből állna. A Magyar Hírlap munkatársa megkérdezi tőle: „De hogyan kapcsolódik mindebbe a köztársasági elnök? Mi­lyenek lennének az MSZMP elképzelései szerint a jogo­sítványai?” (A kérdés is kissé különös: voltaképp azt vár­ná az ember, hogy az MSZMP illetékes annak kifejtésére, hogy milyenek e párt elképzelései e jogosítványról. Az el­lenzék koncepciójának megfogalmazása pedig nem az MSZMP képviselőjének hatásköre.) A válasz: „Az MSZMP elképzelése szerint a köztársasági elnök lenne a hadsereg főparancsnoka. Elrendelhetné a rendkívüli állapotot.” Az ember nem hisz a szemének. Ebben az országban a reformfolyamatot — a modellváltás elkerülhetetlensé­gét felismerve — az MSZMP kezdeményezte, összekap­csolva azt a politikai pluralizmussal, amely a koalíciós kormányzás lehetőségeivel a legmesszebbmenőkig számol. Elhiheti-e valaki ezek után: az MSZMP ezt azért teszi, hogy egy ponton visszavonulót fújva, „rendkívüli állapo­tot” rendeltessen el? Holott a pluralista demokráciában a rendkívüli állapot több mint rendkívüli... S ha az MSZMP-nek netán mégis ilyen fortélyos tervei lenné­nek, akkor úgy tartja a nyilatkozó, hogy erre Pozsgay Im­rét választották ki a legalkalmasabb személynek? S ko­molyan gondolja, hogy Pozsgay Imre nevét adná ehhez? A parlamenten kívüli erőcentrum további eleme — Orbán Viktor szerint — a hadsereg és a rendőrség len­ne. „Elképzelhető ugyan az MSZMP vagy utóda(i) olyan választási veresége is, hogy a hadügy- és a belügyminisz­ter nem lesz kommunista. De mivel a kommunista párt helyezte ide 40 éven keresztül a tiszteket, bízhat abban, hogy mint kommunista párt a kommunista párttagot ezekben a szervezetekben képes lesz utasítani. Ha úgy tetszik, akár a törvényes kormány ellenére is.” Tekint­sünk el attól a nagyvonalúságtól, amellyel a nyilatkozó — cikke más helyén is — megelőlegezi az MSZMP nagyará­nyú vereségét. Tudjuk ezt be a tapasztalat hiányának. Ál­talában a profi politikusok komolyan szokták venni el­lenfeleiket. Ám két dologtól nehéz eltekinteni. Az egyik: valóban azt gondolja, hogy a magyar katonatisztek és rendőrtisztek, csak azért, mert kommunisták, képesek lennének bárki mástól, mint a törvényes kormánytól, , amelynek esküt tettek, parancsot elfogadni? Eleve meg­bízhatatlannak, alkalmatlannak tartja ezek szerint szol­gálatuk teljesítésére a kommunista katona- és rendőrtisz­teket? Továbbá: honnan veszi, mire alapozza a nyilatkozó azt, hogy az MSZMP-ben bárki felelős ember, csoport vagy testület ilyen puccstaktikát — mert erről van szó —­­ lehetségesnek tart? Végtére az MSZMP nem a habókos fürjtenyésztők pártja! Nem örülünk annak, ha Orbán Viktor antiikommunis­­ta — általában nem örülünk az antikommunizmusnak, ami vélhetően érthető —, de joga van hozzá. Ám joga van-e ahhoz — immáron az országos politika részvevő­­jeként —, hogy önkényes koncepciókat alakítson ki? Ami az interjúban különösen zavaró, az a demokrá­cia fogalmának meglepő értelmezése. A nyilatkozó sze­rint, ha a köztársasági elnökválasztás ügyében az MSZMP javaslatát elfogadná az EKA, úgy az egyezkedés lenne a nép feje fölött. De miként lehet imigyen minősíteni egy olyan eljárást — pusztán az előrehozott időpont alapján —, amelynek lényege a népszavazás? Van ennél demokra­tikusabb forma? Hogyan lehet egyezkedni egy nép feje fölött — népszavazással? Ha ez antidemokratikus mód­szer, akkor mondjuk Svájc a listavezető a diktatúrák kö­zött? S lehetne további kérdéseket is feltenni a demokrá­ciafelfogás dolgában. Például miként vetheti fel valaki reális politikai eshetőségként azt, hogy — a kommunista köztársasági elnök megválasztását megakadályozandó — netán bojkottra szólítson fel? A demokrácia a verseny vállalása és nem annak elutasítása, módszere a nép be­vonása és nem a bojkott! A demokráciát még nekünk is tanulni kell. De talán nemcsak nekünk. Mindenesetre ez mindenkitől türelmet igényel, s még valamit: azt, hogy meglegyen a kölcsönösen megelőlegezett bizalomnak legalább a minimuma. Ha va­lamelyik oldalnak — bármelyiknek — az a meggyőződé­se, hogy a másik felet nem tisztességes szándékok vezér­lik, és nem tartja meg a játékszabályokat, akkor nem lesz megegyezés. Márpedig ezen a megegyezésen mú­lik, hogy végig tudjuk-e járni a válságból kivezető hosz­­szú, nehéz utat. Vagy együtt, vagy sehogy. Vajda Péter Magyar szociáldemokrata vezető NSZK-beli tárgyalásai Dr. Ruttner György, a ma­gyarországi szociáldemokrácia képviselője a kormány meghí­vásának eleget téve, 1989. au­gusztus 27. és szeptember 5. között az NSZK-ban tartóz­kodott. Tárgyaló partnereivel, az SPD vezetőivel megállapodtak, hogy német és magyar szociál­demokrata szakértők bevoná­sával közös, átfogó javaslatot dolgoznak ki Magyarország adósságválságának kezelésére, valamint a magyar gazdaság legégetőbb gondjainak megol­dására. A felek a továbbiak­ban nem látják értelmét az NSZK és hazánk között az ál­lampolgárokra vonatkozó ví­zumkényszer fenntartásának, és javasolják a Közös Piac tagállamainak kormányai, va­lamint a magyar kormány szá­mára, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket Ma­gyarországnak a Közös Piac­ba való, nem távoli jövőben történő, teljes jogú tagként való felvétele érdekében. Kinyilvánítják: nem érte­nek egyet Magyarország hát­rányos kereskedelmi megkü­lönböztetésével, ezért javasol­ják a Magyarországra vonat­kozó összes diszkriminatív in­tézkedés — megkülönböztető vámok, COCOM-lista — meg­szüntetését. MDF-vezetők Bécsben A Magyar Demokrata Fó­rum három vezetője kedd es­te Bécsben sajtóértekezletet tartott. A magyar ellenzékiek abból az alkalomból találkoz­tak az újságírókkal, hogy az Osztrák Néppárt (ÖVP) politi­kai akadémiája e héten ötna­pos szemináriumot rendez az MDF aktivistáinak 15 tagú csoportja számára a pártpoli­tikai munka módszereiről. (MTI) 3

Next