Népszabadság, 1989. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-07 / 211. szám
1989. szeptember 7., csütörtök NÉPSZABADSÁG - KÜLKAPCSOLATOK - ÁLLÁSPONT A Magyar Vöröskereszt az NDK-beli menekültekért Tájékoztató a táboréletről (Folytatás az 1. oldalról.) óta eltelt 23 nap alatt ebből többezres táborok alakultak ki. Jelenleg három táborban helyezik el a menekülteket: a Szarvas Gábor téri templomban és környékén, a csillebérci úttörőtáborban — tegnaptól mind az öt altáborban —, valamint a tábor közelében egy 200 személyes, fűthető „objektumban” — ahol tegnapi adatok szerint 2500-an tartózkodnak, a Zánkai Úttörővárosban pedig mintegy kétezren. Tervezik újabb — annyit elárultak, hogy kettőnél több — menekülttáborok megnyitását. Emellett Budapesten egy panziót is kibéreltek, ahol — 60- 70 személyt — elsősorban kisgyermekes családokat helyeznek el. A segélyakcióban szinte a kezdetektől együttműködnek a Máltai Lovagrend Szeretetszolgálatával, valamint az NSZK-ban működő Német Vöröskereszttel is. Kérdésre válaszolva elmondta a főtitkárhelyettes, hogy az NDK- ban működő Vöröskereszt eddig nem jelezte csatlakozási szándékát. Hangsúlyozottan cáfolták azokat a híreszteléseket, melyek szerint a Magyar Vöröskereszt foglalkozna a menekültek kiutazásának megszervezésével. Továbbra is hangoztatják: a probléma megoldása nem az ő, hanem az illetékes kormányok dolga. Cáfolták azt is, hogy döntés született volna arról, hogy a menekültek a Nemzetközi Vöröskereszt úti okmányával utazhatnának az NSZK-ba. Elmondták, munkájukat nehezíti, hogy a menekülttáborokban tartózkodó NDK-állampolgárok státusa hivatalosan jelenleg is tisztázatlan. Munkatársunk kérdésére elmondták: a kormány csupán törvényes felügyeletet gyakorol a Magyar Vöröskereszt felett, amely az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete alapján önálló szervezet. Döntéseit önállóan hozza, amelyekről — többnyire, a jelen esetben is — utólag tájékoztatják a kormányt. Kovács András, a csillebérci tábor vöröskeresztes vezetője elmondta: a tábor a szükséges egészségügyi, távközlési és egyéb technikai berendezésekkel fel van szerelve, három orvos vizsgálja a betegeket. A táborlakók megszervezték a gyerekek tanítását, vasárnaponként istentiszteleteket tartanak, eddig már volt két esküvő és két keresztelő, a hét végére többet is jeleztek. Ugyanakkor a kiutazás megoldásának elhúzódása, valamint a nyugati lapokban megjelent illúziókeltő információk cáfolatai nyomán lelki megrázkódtatást okoztak sok menekülőnek. A táboron belüli rend fenntartására tegnapelőtt az NDK-állampolgárok önmaguk közül rendfenntartó brigádot szerveztek, amely a tábor területén található 700 autó közlekedését is felügyeli. Ők látják el a tábor őrzését is, így érzik biztonságukat szavatolva. Mint a táborvezető elmondta, a menekültek félnek az esetleges provokációktól. Ennek tekintették azt is, hogy kedden néhányan éhségsztrájkot próbáltak kezdeni, így gyakorolva nyomást a magyar kormányra ügyük mihamarabbi megoldása érdekében. A táborlakók túlnyomó többsége elhatárolta magát ettől az akciótól, a szervezőket kitessékelték a táborból. Ugyancsak kérdésre válaszolva mondták el, hogy az NDK nagykövetségének képviselője a vöröskeresztes alapelv — sellegesség — szerint bemehetne a menekülttáborokba, de mivel személyes biztonságát senki sem tudja garantálni, a gyakorlatban ez nem történhet meg. Azt azonban a Vöröskereszt vállalta, hogy az NDK nagykövetségének írásos információs anyagait átadja a táborlakóknak. E dokumentumokban szerepel: a menekültek minden hátrányos következmény nélkül visszatérhetnek az NDK-ba, valamint, amennyiben tanácsokat kérnek, megadott telefonszámon az NDK konzulátusához fordulhatnak. Arra a kérdéssre, hogy mennyi idő alatt tudnának felkészülni a menekültek áttelepítésére, a főtitkárhelyettes elmondta, ez attól függ, milyen járművel, milyen ütemben bonyolítják le, s hogy mekkora az NSZK-ban a fogadókészség. Hozzátette: már most gondolkodnak azon, hogyan tudják indulási pánik nélkül megszervezni az utazást, mert tapasztalataik szerint ilyenkor mindenki az első járművekkel szeretne menni. Megtudtuk azt is, hogy naponta milliós kiadásokkal jár a menekültek ellátása. A rendelkezésre álló pénz rövid ideig elegendő. Pótlására több helyről — nemcsak külföldről, hanem hazai forrásokból is — milliós adományok érkeznek. A főtitkárhelyettes a Magyar Vöröskereszt további akcióiról elmondta: a romániai menekültek számára létrehozott speciális adományszámlára egyre kevesebb felajánlás érkezik, így azok mind kevésbé fedezik a kiutalt pénzügyi gyorssegélyeket. Felhívta a figyelmet rá: a hazai vérellátás nehézségekkel küzd, mind kevesebb az önkéntes véradó, ezért a közeljövőben újabb akciókat szerveznek. Rimóczi Károly Bonn elhatárolódik a spekulációktól a menekültügyben ( BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A bonni vezetés meg van róla győződve, a magyar kormány azon munkálkodik, hogy kielégítő, humanitárius megoldást találjon az NSZK-ba áttelepülni kívánó NDK-állampolgárok ügyére - jelentette ki szerdán Hans Klein miniszter, a szövetségi kabinet szóvivője. Feltűnően terjedelmes nyilatkozatában pontról pontra összefoglalta a hivatalos bonni álláspontot a közvélemény figyelmének homlokterében álló menekültügyről. Az állásfoglalás hátterében az az érzékelhető bonni zavar húzódik meg, amelyet a magyarországi táborokban levő NDK- állampolgárok kiutazásának bizonytalan időre való kitolódása váltott ki. A helyi tömegkommunikáció a múlt héten meg nem nevezett forrásokra hivatkozva küszöbönálló eseményként harangozta be esetleg húszezer főt is elérő menekülttömeg áttelepülését az NSZK-ba. Az ellentmondásos és ellenőrizhetetlen hírek nyomán Klein szóvivő szerdán szükségesnek találta nyomatékkal hangsúlyozni: a szövetségi kormány részéről soha nem hangzottak el sem az időpontra, sem a számra vonatkozó adatok. Annál kevésbé, mert senkinek sem állt módjában felderíteni, hány Magyarországon tartózkodó NDK- állampolgár foglalkozik az áttelepülés gondolatával. Mindaddig, amíg nem lelték meg az ügy egyértelmű megoldását, minden remélt vagy lehetséges adat spekuláció csupán. Klein tájékoztatásában emlékeztetett arra, nyilvánvalóan Erich Honeckernek, az NDK államelnökének egészségi állapota miatt nem jöhetett létre eddig a Kohl kancellár által sürgetett telefonbeszélgetés. Minden más síkon azonban folyik az érintkezés a két német állam képviselői között. A szóvivő megítélése szerint egyelőre nem ismerhető fel változás az NDK magatartásában a kivándorolni kívánó személyek ügyében. Bonn úgy véli, az NDK rugalmassága nélkül csak növekedni fog a távozási vágy. Élesen bírálta viszont a miniszter Voigt szociáldemokrata képviselőt, aki múlt heti budapesti tárgyalásai nyomán olyan nyilatkozatot tett, mely szerint a nemzetközi jótékony célú szervezetek bevonásával azonnali gyors megoldás várható az NDK-állampolgárok kiutazásában. A túlzások és a spekulációk csak bonyolíthatják a kibontakozást — hangoztatta Klein. Győri Sándor * Az NDK-menekültügy rendezésének esélyeit némileg segítené, ha a sajtó — különösképpen a nyugatnémet — visszafogottabban, felelősségteljesebben foglalkozna a témával — vélekedett Alexander Arnot, az NSZK budapesti nagykövete szerdán, amikor látogatást tett a Szabad Demokraták Szövetségénél. A diplomata szerint a menekültügy belátható időn belül megoldódik. (MTI) Magyarország új helyét alakítja Európában Szűrös Mátyás felszólalása a centenáriumi IPU-értekezleten - Teret veszít a blokklogika: Európának nem kell feltétlenül tömbökre oszlottnak lennie - jelentette ki dr. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke az Interparlamentáris Unió (IPU) londoni értekezletén. Szerda délután a helsinki folyamatot áttekintő eszmecserében rámutatott: a „közös európai otthon” alapját az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet folyamat alapelvei fektetik le és ezek térnyerésének, az összemberi értékek és érdekek elismerésének és érvényesítésének köszönhető a blokklogika visszaszorulása. Magyarország belső változásai útkeresései közepette, a kedvező nemzetközi és európai változások segítésén aktívan munkálkodva alakítja új helyét Európában. A magyar külpolitika, amelyről már anynyiszor megállapították, hogy talán a nemzeti közmegegyezés leghálásabb területe, Országgyűlésünk külügyi bizottsága számára sem a puszta tudomásulvétel és a passzív szemlélődés tárgya már — hangsúlyozta felszólalásában Szűrös Mátyás. Aláhúzta, hogy a képviselők részesei kívánnak lenni a külpolitikai döntéshozatali folyamatnak, s a közvetlen kapcsolataik az európai partnerekkel, sőt, ma már az Európai Tanács parlamenti közgyűlésével is, a helsinki folyamat erősítését szolgálják. Az Országgyűlés elnöke egyetértését fejezte az EBEÉ parlamenti dimenziójának erősítéséről a párizsi emberi dimenziós találkozón született javaslattal. — A jogállam megteremtésére irányuló erőfeszítéseink fényében mi sem természetesebb, mint e javaslat támogatása. Ez módot ad arra is, hogy — a helsinki folyamatban vállalt kötelezettségek teljesítését kölcsönösen értékelve — a részt vevő államok képviselői saját kormányaik számára irányt mutassanak a katonai területtől kezdve egészen a vízumpolitikáig — mondta. (MTI) „A nagy remények és a nagy kockázatok korát éljük" KÁRPÁTI FERENC ÉS TOM KING SAJTÓÉRTEKEZLETE (Munkatársunktól.) — A nagy lehetőségek, a nagy remények, egyszersmind a nagy kockázatok korát éljük — mondotta Kárpáti Ferenc magyar honvédelmi miniszterrel közösen tartott tegnapi budapesti sajtóértekezletén Tom King brit védelmi miniszter. A politikust háromnapos magyarországi látogatása során fogadta Straub F. Brúnó akadémikus, az Elnöki Tanács elnöke is. A program részeként a brit miniszter látogatást tett a tatai páncélosdandárnál és a veszprémi helikopteres dandárnál. Tegnap a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián mintegy kétszáz magyar tiszt előtt tartott előadást a brit védelmi doktrínáról. Bevezető nyilatkozatában Tom King kiemelte: látogatása első a maga nemében, hiszen előtte sosem járt még brit védelmi miniszter Budapesten. Megbeszéléseinek külön súlyt ad, hogy küszöbön áll az európai hagyományos fegyverzetek csökkentéséről Bécsben folytatandó tárgyalások megkezdése. Látogatása céljaként a nagyobb bizalom és megértés kiépítését nevezte meg. Hangoztatta: lehetőség van a kapcsolatok alapvető javítására a NATO és a Varsói Szerződés, általában véve Kelet és Nyugat között. Kérdésekre válaszolva a brit védelmi miniszter üdvözölte a szovjet—amerikai leszerelési tárgyalások eddigi eredményeit, és a jelenleg is folyó megbeszéléseket a stratégiai fegyverek csökkentéséről. Ugyanakkor hangsúlyozta a hatékony ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásának fontosságát. Mint mondotta, az utóbbi évtizedekben a bizalmatlanság mindkét oldalon mélyen beépült a politikai tudatba. Korunkban nagy lehetőségek nyílnak az európai légkör javítására. Megváltoztathatónak tűnik a negyvenöt esztendeje rögzült kapcsolatrendszer. Ugyanakkor azonban a világ országainak gazdasági növekedése enyhén szólva is eltéréseket mutat, ami különösen veszélyessé teszi a túlságosan gyors ütemű előrehaladást a leszerelés terén — fejtette ki álláspontját a brit miniszter. Tom King szerint már megkezdődött az a bizalomépítési folyamat, amely elvezethet majd a jelentős csapatcsökkentésekhez, ám ennek a munkának még csak az elején tartunk. Újfent figyelmeztetett az át nem gondolt kapkodás veszélyeire, és hozzátette: Mindez egy kissé pesszimistán hangzik, de a végeredményt illetően én optimista vagyok. Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter egy hozzá intézett kérdésre válaszolva kifejtette, hogy brit partnerének látogatását a hazánk iránti élénk nemzetközi érdeklődés újabb megnyilvánulásának tartja. Véleménye szerint nincs szó arról, hogy a Varsói Szerződésen belül Magyarországra „osztották” volna a NATO- országok katonai vezetőivel való kapcsolattartás szerepét. Ezen az sem változtat, hogy a holland védelmi miniszter közelmúltbeli és brit kollégájának mostani látogatása után hamarosan Budapestre érkezik a belga védelmi miniszter is. A velük folytatott tárgyalásokról hazánk a Varsói Szerződéshez tartozó államok honvédelmi minisztereinek novemberi, budapesti találkozóján tájékoztatást kapnak majd a szövetséges országok is. A sajtóértekezleten elhangzott, hogy Tom King nagybritanniai látogatásra hívta meg Kárpáti Ferenc honvédelmi minisztert. Horváth Gábor Együtt vagy sehogy Orbán Viktornak, a Fidesz választmányi tagjának, az Ellenzéki Kerekasztal jelenlegi szóvivőjének nevét akkor ismerte meg a közvélemény, amikor — csaknem három hónappal ezelőtt — Nagy Imre temetésén elmondta országos feltűnést keltett beszédét. Már csak ennek okán is figyelmet érdemel az az interjú, amelyet a Magyar Hírlap szerdán idözölt, és első oldalán ezzel a címmel harangozott be: „Orbán Viktor, Pozsgay Imre mondjon le az elnökjelöltségről”. A címadás a lényeget tükrözi. Orbán szerint ugyanis, ha kommunista lenne a köztársasági elnök (Legyen bár Pozsgay Imre, akinek reformelkötelezettségét ő sem vonja kétségbe), akkor ez egy „parlamenten kívüli erőcentrum” létesítését szolgálná. Ez az erőcentrum, úgymond, a hadseregből, a rendőrségből és egy kommunista köztársasági elnökből állna. A Magyar Hírlap munkatársa megkérdezi tőle: „De hogyan kapcsolódik mindebbe a köztársasági elnök? Milyenek lennének az MSZMP elképzelései szerint a jogosítványai?” (A kérdés is kissé különös: voltaképp azt várná az ember, hogy az MSZMP illetékes annak kifejtésére, hogy milyenek e párt elképzelései e jogosítványról. Az ellenzék koncepciójának megfogalmazása pedig nem az MSZMP képviselőjének hatásköre.) A válasz: „Az MSZMP elképzelése szerint a köztársasági elnök lenne a hadsereg főparancsnoka. Elrendelhetné a rendkívüli állapotot.” Az ember nem hisz a szemének. Ebben az országban a reformfolyamatot — a modellváltás elkerülhetetlenségét felismerve — az MSZMP kezdeményezte, összekapcsolva azt a politikai pluralizmussal, amely a koalíciós kormányzás lehetőségeivel a legmesszebbmenőkig számol. Elhiheti-e valaki ezek után: az MSZMP ezt azért teszi, hogy egy ponton visszavonulót fújva, „rendkívüli állapotot” rendeltessen el? Holott a pluralista demokráciában a rendkívüli állapot több mint rendkívüli... S ha az MSZMP-nek netán mégis ilyen fortélyos tervei lennének, akkor úgy tartja a nyilatkozó, hogy erre Pozsgay Imrét választották ki a legalkalmasabb személynek? S komolyan gondolja, hogy Pozsgay Imre nevét adná ehhez? A parlamenten kívüli erőcentrum további eleme — Orbán Viktor szerint — a hadsereg és a rendőrség lenne. „Elképzelhető ugyan az MSZMP vagy utóda(i) olyan választási veresége is, hogy a hadügy- és a belügyminiszter nem lesz kommunista. De mivel a kommunista párt helyezte ide 40 éven keresztül a tiszteket, bízhat abban, hogy mint kommunista párt a kommunista párttagot ezekben a szervezetekben képes lesz utasítani. Ha úgy tetszik, akár a törvényes kormány ellenére is.” Tekintsünk el attól a nagyvonalúságtól, amellyel a nyilatkozó — cikke más helyén is — megelőlegezi az MSZMP nagyarányú vereségét. Tudjuk ezt be a tapasztalat hiányának. Általában a profi politikusok komolyan szokták venni ellenfeleiket. Ám két dologtól nehéz eltekinteni. Az egyik: valóban azt gondolja, hogy a magyar katonatisztek és rendőrtisztek, csak azért, mert kommunisták, képesek lennének bárki mástól, mint a törvényes kormánytól, , amelynek esküt tettek, parancsot elfogadni? Eleve megbízhatatlannak, alkalmatlannak tartja ezek szerint szolgálatuk teljesítésére a kommunista katona- és rendőrtiszteket? Továbbá: honnan veszi, mire alapozza a nyilatkozó azt, hogy az MSZMP-ben bárki felelős ember, csoport vagy testület ilyen puccstaktikát — mert erről van szó — lehetségesnek tart? Végtére az MSZMP nem a habókos fürjtenyésztők pártja! Nem örülünk annak, ha Orbán Viktor antiikommunista — általában nem örülünk az antikommunizmusnak, ami vélhetően érthető —, de joga van hozzá. Ám joga van-e ahhoz — immáron az országos politika részvevőjeként —, hogy önkényes koncepciókat alakítson ki? Ami az interjúban különösen zavaró, az a demokrácia fogalmának meglepő értelmezése. A nyilatkozó szerint, ha a köztársasági elnökválasztás ügyében az MSZMP javaslatát elfogadná az EKA, úgy az egyezkedés lenne a nép feje fölött. De miként lehet imigyen minősíteni egy olyan eljárást — pusztán az előrehozott időpont alapján —, amelynek lényege a népszavazás? Van ennél demokratikusabb forma? Hogyan lehet egyezkedni egy nép feje fölött — népszavazással? Ha ez antidemokratikus módszer, akkor mondjuk Svájc a listavezető a diktatúrák között? S lehetne további kérdéseket is feltenni a demokráciafelfogás dolgában. Például miként vetheti fel valaki reális politikai eshetőségként azt, hogy — a kommunista köztársasági elnök megválasztását megakadályozandó — netán bojkottra szólítson fel? A demokrácia a verseny vállalása és nem annak elutasítása, módszere a nép bevonása és nem a bojkott! A demokráciát még nekünk is tanulni kell. De talán nemcsak nekünk. Mindenesetre ez mindenkitől türelmet igényel, s még valamit: azt, hogy meglegyen a kölcsönösen megelőlegezett bizalomnak legalább a minimuma. Ha valamelyik oldalnak — bármelyiknek — az a meggyőződése, hogy a másik felet nem tisztességes szándékok vezérlik, és nem tartja meg a játékszabályokat, akkor nem lesz megegyezés. Márpedig ezen a megegyezésen múlik, hogy végig tudjuk-e járni a válságból kivezető hoszszú, nehéz utat. Vagy együtt, vagy sehogy. Vajda Péter Magyar szociáldemokrata vezető NSZK-beli tárgyalásai Dr. Ruttner György, a magyarországi szociáldemokrácia képviselője a kormány meghívásának eleget téve, 1989. augusztus 27. és szeptember 5. között az NSZK-ban tartózkodott. Tárgyaló partnereivel, az SPD vezetőivel megállapodtak, hogy német és magyar szociáldemokrata szakértők bevonásával közös, átfogó javaslatot dolgoznak ki Magyarország adósságválságának kezelésére, valamint a magyar gazdaság legégetőbb gondjainak megoldására. A felek a továbbiakban nem látják értelmét az NSZK és hazánk között az állampolgárokra vonatkozó vízumkényszer fenntartásának, és javasolják a Közös Piac tagállamainak kormányai, valamint a magyar kormány számára, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket Magyarországnak a Közös Piacba való, nem távoli jövőben történő, teljes jogú tagként való felvétele érdekében. Kinyilvánítják: nem értenek egyet Magyarország hátrányos kereskedelmi megkülönböztetésével, ezért javasolják a Magyarországra vonatkozó összes diszkriminatív intézkedés — megkülönböztető vámok, COCOM-lista — megszüntetését. MDF-vezetők Bécsben A Magyar Demokrata Fórum három vezetője kedd este Bécsben sajtóértekezletet tartott. A magyar ellenzékiek abból az alkalomból találkoztak az újságírókkal, hogy az Osztrák Néppárt (ÖVP) politikai akadémiája e héten ötnapos szemináriumot rendez az MDF aktivistáinak 15 tagú csoportja számára a pártpolitikai munka módszereiről. (MTI) 3