Népszabadság, 1989. október (47. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-02 / 232. szám
AZ fflSSfflP ESEMÉNYE! PÁRTÉRTEKEZLETEK A KONGRESSZUS ELŐTT Megszűnt a Belügyminisztérium pártbizottsága Szombaton reggeltől estig ülésezett a Belügyminisztérium pártértekezlete, amelyen a megválasztott 298 küldött közül 266 jelent meg, s mintegy húsz hozzászólás formálta ki a késő este megszületett határozatot és közleményt. Csillik András, a BM pártbizottságának leköszönő első titkára terjesztette elő a testület beszámolóját. Ebben a többi között elmondotta: a Belügyminisztérium párttagjai már régen figyelmeztették a felsőbb pártvezetést arra, hogy súlyos helyzetben van a gazdaság, a társadalomban válságjelenségeik alakultakki, jelentős személyi változásokra volna szükség. Sokan bírálták, hogy a Központi Bizottság gyakran a párttagság megkérdezése nélkül döntött, és nem tetszett a belügyes kommunistáiknak az sem, hogy szakmai panaszaikat — aggasztóan növekszik a korrupció, a bűnözés — a párt vezetőcége általában nem hallgatta meg. Sürgették az alapszervezeteik azt is, hogy a párttagok véleménye a párt politikai irányvonalának meghatározásában kapjon nagyobb hangsúlyt. A régi vezetésnek azt az álláspontját, miszerint az országban nincs válság, kifejezetten rossz helyzetértékelésnek tartották. A Belügyminisztériumon belül folyó pártmunkáiról szólva a tanácskozáson megállapították, hogy a hétezres párttagság közel sem egységes, a jövőt nem egyformán ítéli meg. Jó néhányan kiléptek a pártból — az év eleje óta mintegy négyszázan —, s az elmúlt hónapban több mint nyolcszázan nem fizettektagdíjat. Kora délután került sor Horváth István belügyminiszter mintegy tízperces felszólalására. A miniszter hangsúlyozta, hogy a belügyi munka tartalmában megújult. Erre hozta fel példának: a pártértekezleten előtte szólók között egy sem akadt, akinek szavaiból visszarendeződés szándéka tűnt volna ki. A Belügyminisztérium a jövőben is a nemzetet szolgálja, szem előtt tartva valamennyi állampolgár érdekét, mert csak így töltheti be szerepét, feladatait a most formálódó jogállamban. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára rövid hozzászólásában kitért arra, hogy sok vád éri a pártvezetést az 1988 májusa óta elmúlt 16 hónap elpazarlásáért. Úgy vélem — mondotta —, nem fecséreltük el ezt az időt, mert ha semmi egyebet nem értünk volna el, mint azt, hogy a párttagság olyan aktívan politizáljon, mint ahogy azt most a kongresszusi felkészülés időszakában tapasztalhatjuk, már akkor is sikeresnek kell mondanunk ezt a nem egészen másfél évet. A pártvezetést kétségtelenül érheti bírálat, de ennek elsősorban a több tényezőből adódó késedelmesség az oka. Legalább tizenöt évet veszítettünk el az ország „átépítésében”. Bírálható a korábbi pártvezetés azért is, mert nem mérte fel kellő időben a gorbacsovi politika tényleges hatását, nem ébredt rá, hogy ez a politika győzedelmeskedhet a Szovjetunióban, s ezért csak később követte a moszkvai példát. Jogos a bírálat amiatt is — folytatta —, hogy a tavaly májusi pártértekezleten egyáltalán nem foglalkoztunk a gazdaság mind súlyosabb gondjaival, amelyek azóta tovább szaporodtak. Másfelől viszont szemünk előtt alakult az MSZMP reformpárttá, s e folyamat megállíthatatlan. Ez a legnagyobb eredmény, amellyel a kongresszuson megjelenhetünk. A kongresszus persze ettől még nem lesz sikeres, de erre a lehetőségek mégis sokkal jobbak, mint egy-két évvel ezelőtt. A Belügyminisztérium pártértekezlete úgy döntött — s ezt állásfoglalásában leszögezte —, hogy az MSZMP BM Bizottsága szeptember 30-án beszünteti tevékenységét, s az általa irányított pártszervek és -szervezetek ez év végéig szintén fokozatosan megszűnnek. Ajánlotta, hogy a párttagok személyes döntésük alapján lakóterületi vagy más munkahelyen kívüli pártszervezetek munkájába kapcsolódjanak be. Ennek szervezését, koordinálását egy intézőbizottság látja el. Hegyes Zoltán (Megyei tudósítónktól.) A kongresszus közelsége miatt ki korainak, ki pedig későinek tartotta a Baranya megyei pártértekezlet összehívását. Szerencsére a megye 25 ezer párttagját képviselő 225 küldött nem ragadt le az időpont megvitatásánál, s a szombati napot valóban a tartalmi kérdések elemzésével töltötte. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első titkára bevezetőjét egy Deák Ferenc-idézettel zárta: „Kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatnunk nem szabad.” E gondolat akár mottója is lehetett volna a pártértekezletnek, mert a küldöttek józan, szélsőségektől mentes, ám időnként érzelmektől nagyon is átfűtött megnyilatkozásai a haza érdekeit a pártérdek elé helyezték, vagyis olyan pártot akar a döntő többség, amely leginkább tudja majd szolgálni az ország felemelkedését. Tény, hogy a kardinális kérdésekben a Baranya megyei párttagok közel sem értenek egyet, de ez ma másutt is így van. A pécsi tanácskozás jól prognosztizálta azt, ami majd a kongresszuson várható. A küldöttek egy része szerette volna megszavaztatni, hogy Baranya megye ellenzi a pártszakadást. Látszategységre nincsszükség — hangoztatták mások —, mert azzal legfeljebb a hétszázezres párttagság szavazatait tudjuk megszerezni. De ahhoz — mondották többen —, hogy az MSZMP a pártonkívülieket is megnyerje, olyan korszerű program kell, amely nem a párton belüli kompromisszumokat helyezi mindenek fölé. A pártszakadást még a legradikálisabbak sem fogalmazták meg célként. Az lenne a legjobb — vélekedtek néhányan —, ha a szélsőséges nézeteket vallók maguktól kiválnának a pártból, ez ugyanis növelné az MSZMP koalíciókészségét. Mások viszont figyelmeztettek, hogy ez még nem a koalícióra való törekvés időszaka, hiszen eddig még nem ajánlott senki szövetséget az MSZMP-nek. Előbb a választásokon kell jól szerepelnünk, aztán majd elkezdődhetnek a tárgyalások a koalícióról, és elegendő lesz akkor megtennie a pártnak az ilyenkor elengedhetetlen engedményeket. A vitában nagy helyet kapott a munkahelyről történő kivonulás mikéntje. Csaknem mindenki egyetértett abban, hogy az új politikai rendszerben a munkahelyi szervezetek elvesztik szerepüket. A párttagság jelentős része azonban ösztönös ellenállást tanúsít, ezért ebben a kérdésben tervszerűség, türelem és meggyőzés szükségeltetik. Több felszólaló hangsúlyozta: a kisebb-nagyobb közösségek érdekképviselete és az esélyegyenlőség alapjainak megteremtése szempontjából sürgető az önkormányzati törvény. Az MSZMP a jövőjét veszti el, ha az ifjúsággal nem tud szót érteni — hívták fel többen is a figyelmet. A fiatal korosztály akkor támogatja a pártot, ha annak programja az ő számára is reális, világos cselekvési lehetőséget ad. A pártnak el kell számolnia vagyonával nemcsak tagjai, hanem az egész ország előtt.. A munkásőrség megszüntethető, de ez és helyette egy nemzeti gárda felállítása nagyon sok pénzbe kerülhet. Jobb lenne tehát mihamarabb okosan dönteni e testület sorsáról, mert az semmiképpen sem etikus, hogy akik társadalmi munkában végzik itt tevékenységüket, vállalásukért folyamatosan ki legyenek téve gyanúsítgatásoknak, sértéseknek. Szombat estére egyértelműen kiderült: Baranyában erős az igény a változás iránt. A küldöttek a pártbizottság beszámolóját és a program tézistervezetét — néhány tartózkodás mellett — egyhangúlag elfogadták. A pártértekezleten döntöttek az MSZMP Baranya megyei szervezetének feladatairól és felépítéséről is. A jövőben a megyei pártszerv felépítését, működését, politikai arculatát a helyi pártszervezetek határozzák meg küldötteik útján, megyei pártértekezleten. A kétévenként összeülő pártértekezlet a megye párttagságának programalkotó, véleményező, értékelő, stratégiai célokat megfogalmazó fóruma. A két pártértekezlet közötti időben a megye párttagságának legfőbb képviseleti és ellenőrző szerve a pártválasztmány. A megyei pártértekezlet és a pártválasztmány által meghatározott célok és programok megvalósításának koordinálása a választmány elnökségének feladata. Az elnökség hét-kilenc tagú lesz. Tagjai — az elnök és a helyettese is — társadalmi munkában látja el feladatát. A megyei pártértekezlet második fordulóját a kongresszus utáni hetekben tartják, a személyi kérdésekről is akkor döntenek Baranyában. Ungár Tamás BARANYA MEGYE: Látszategységre nincs szükség NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP 1989. október 2., hétfő REFORMSZÖVETSÉG ALAKULT Új pártot, új programot, új vezetést akarnak (Munkatársunktól.) A reformelkötelezett küldöttek kongresszuson képviselendő nézeteiket, stratégiájukat és taktikájukat egyeztették a hét végén. Szombaton az MSZMP választási centrumában, a Villányi úton a budapesti küldöttek számoltak be a budapesti pártértekezlet tapasztalatairól, és meghallgatták a reformkörök és reform-alapszervezetek képviselőinek véleményét a kongresszuson kialakítandó főbb vitacsomópontokról. A fővárosi pártértekezletet olyan fórumnak nevezték, amelyet a kölcsönös bizalmatlanság, tanácstalanság, a valódi politikai eszmecsere hiánya jellemzett. A reformerők nem tudták megmutatni magukat, taktikájuk — amennyiben volt — kudarcot vallott, az összejövetel pedig a régi pártstruktúra csapdájában vergődött. Politikai tanulságként és a kongresszus sikere érdekében azt az igényt fogalmazták meg, hogy a legfőbb pártfórumon alakítsák ki azokat a kulcskérdéseket, amelyekről vitát kívánnak folytatni. E vitában mindvégig a legmesszebbmenően tartsák tiszteletben a küldöttek szuverenitását. Kimondták, hogy az érdemi vitát, a várhatóan sorsdöntő tanácskozást ne korlátozhassa semmiféle előre megszabott időrend. Vasárnap az V. kerület Városház utcai körzeti párthelyiségben már az ország minden tájáról érkezett több mint 120 reformelkötelezett küldött öszszegezte kongresszusi mondandóját, szereplésének részleteit. Egységes elhatározással reformszövetségbe tömörültek. Négypontos felhívásukban öszszefoglalták közös álláspontjukat, és az egyetértőket csatlakozásra hívják fel. Eszerint az MSZMP októberi kongresszusán — szakítva a demokratikus centralizmusra épült állampárt gyakorlatával — olyan új szocialista pártot kívánnak létrehozni, mely új programmal, szervezettel, működési szabályzattal és hiteles vezetéssel rendelkezik. A múltról szólva megállapítják, hogy az elmúlt négy évtizedben kialakult diktatórikus szocializmus zsákutcának bizonyult, ennek megreformált gyakorlata is folytathatatlan. Ezért a társadalmi viszonyok gyökeres átalakítására szövetkeznek, s ebben az értelemben sürgetik a rendszerváltozást. A párt programjaként elfogadják az MSZMP KB munkabizottságának kongresszusra közreadott tervezetét. Ennek alapján a továbbiakban választási program kidolgozását tartják szükségesnek. Végül leszögezik, hogy a párt vezetésébe csak olyan személyiségeket javasolnak, akik ezen alapelveket elfogadják. Akik megnyilvánulásaikkal, cselekedeteikkel bizonyították és bizonyítják reformelkötelezettségüket, továbbá politikailag és erkölcsileg hitelesek. A PÁRTPROGRAMOK ÉS A NŐK Választási asszonypraktikák (Munkatársunktól.) A vasárnap délelőttöt az asszonyok még mindig inkább a konyhában töltiik. Legalábbis erre utalt tegnap a már régen beharangozott, de mégis viszonylag ikevi és érdeklődőt vonzott „politizáló nőik délelőttje és vitafóruma” az MSZMP Villányi úti Választási Centrumában. Jóllehet a szervezők engedményes fonalvásárt, gyermekfilmvetítést és házi sütemény szolgálatot is bevetettek annak érdekében, hogy a családanyáknak (és a férjeknek) kedvet csináljanak a politizáláshoz, a kétszázas terem első sorait sem töltötték ki a közélet legégetőbbkérdései iránt érdeklődő hölgyek. Pedig a fórum részvevőin aligha múlt a siker: Fehér Erzsébet, a Graboplast vezérigazgatója, a szemmel láthatóan anyai örömeik elé néző Králikné Cser Erzsébet, Szirtesné Tomsits Erika országgyűlési képviselő, Radics Katalin, a Társadalmi Szemle főszerkesztője és a hölgykoszorúbani halált megvető bátorsággal helytálló Maros Dénes, az Esti Hírlap főszerkesztője szívesen válaszolt a legkínosabb kérdésekre is. Így egyebeik között arra, hogy egyenjogúság helyett hogyan lehetne legalább az esélyegyenlőségért csatába indulniuk az asszonyoknak; mit tehetnének a létminimuma szélén egyensúlyozó családanyák ahelyett, hogy — miként ezt kilátásba helyezték — a hús és más alapvető élelmiszerek árának vagy a lakbérnek az emelésekor kivonulnak az utcára. Konkrét tanácsok helyett a válaszadók arra próbálták felhívni a nőik figyelmét, hogy az „asszonyi praktikák” választások esetén is stratégiai fontosságúak, s a nőik szerepe felbecsülhetetlen az egyensúly, a békesség, a harmónia fenntartásában. VESZPRÉM MEGYE: Támogatás a reformnak, csere a vezetésben (Megyei tudósítónktól.) A beszámolók pénteki előterjesztése után szombaton a hozzászólásokkal folytatódott Veszprémben a megyei pártértekezlet. A vitát vérmérséklete szerint ki kulturáltnak, ki langyosnak nevezte, tény azonban, hogy a küldöttek nagyobb indulatok és bántó személyeskedés nélkül, kritikusan értékelték az eddigi munkát, egyöntetűen támogatva a párt reformvonalát. A 36 felszólaló között több is akadt, aki úgy vélte, hogy az előterjesztett jelentés túl általános, nem elemzi mélységében az állampárt Veszprém megyei működését, s ezzel némiképpen a felelősséget is elkeni. A hiányzó értékelés azonban megjelent a küldöttek állásfoglalásában. Szóba került, hogy Veszprém megye negyvenéves fejlesztésében túlságosan nagy súlyt kapott a nehézipar, az indokoltnál több települést nyilvánítottak várossá, ellehetetlenült az egészségügy, elbürokratizálódott a szociálpolitika, s mindebben nagy a helyi pártvezetés felelőssége is. Több helyen kialakult a feudális kiskirályok és a hozzájuk rendelt alattvalók mindent behálózó, elvtelen kapcsolatrendszere, megcsúfolva a sokat emlegetett szocialista demokráciát. Többen hangoztatták: új arcok, hiteles emberek kellenek a vezetésbe. Ennek megfelelően fogalmazódtak meg azok a követelmények, amelyeket a kongreszszus után létrejövő párt elé állítanak a küldöttek. A szélsőségektől magát elhatároló, nevében is megújuló MSZMP a politikai, szakmai, emberi tisztesség jegyében tevékenykedve szerezzen vissza annyit a nemzet bizalmából, amennyi kell ahhoz, hogy jelentős tényező maradjon a magyar közéletben. Programjában markánsabban jelenítse meg a bérből és fizetésből élők érdekeit, fordítson az eddigieknél sokkal nagyobb figyelmet a falura, igyekezzen maga mellé állítani az ifjúság jelentős rétegeit, találjon kapcsolatot a szakszervezetekkel és a szövetkezetekkel. Az új párt „alapegysége” az a szuverén párttag legyen, aki nem terméke, hanem alkotója a közösségnek. Veszprémben is hangsúlyosan kerültek szóba azok a kérdések, amelyek körül ma országszerte a leghevesebbek a viták. A pártmunka helyzetéről a vitában az az álláspont kristályosodott ki, hogy nem a munkahelyről kell egy csapásra kivonulni, hanem a gazdaság irányításából. A körülmények amúgy is rákényszerítik a pártot, hogy tevékenységének középpontjává a lakóterületet tegye, hiszen enélkül semmi esélye sem lenne a közelgő választásokon. A választókerületre kell koncentrálni! — egyebek között ezt emelte ki hozzászólásában Borbély Gábor, a Központi Bizottság választási irodájának vezetője is. A küldöttek döntöttek arról, hogy az eddigi struktúra teljes átalakításával a megyei pártmunka irányítására 13 tagú politikai intézőbizottságot választanak. Ennek élén az ügyvezető titkár és két titkár áll, a testületbe pedig a nyolc város, a rendőrség és a megyei tanács pártszervezetei küldenek egy-egy delegátust. Gyuricza László, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja, megyei első titkár már korábban jelezte, hogy más munkahelyen kíván dolgozni. Az ügyvezető titkári funkció öt jelöltje közül egy visszalépett; a megmaradó négy közül dr. Szekeres Imre, a Veszprém Városi Tanács elnökhelyettese már az első fordulóban megkapta a szavazatok 60 százalékát. A két titkár Pusztai István, az Oktatási Igazgatóság volt tanára és Pál Béla, a megyei pártapparátus eddigi munkatársa lett. Az intézőbizottság további tíz tagja teljesen új arc: Veszprém megye pártvezetésében eddig egyikük sem viselt választott funkciót. Czingráber János KÖZÉLET Grósz Károly csehszlovák politikust fogadott Grósz Károly, az MSZMP főtitkára szombaton fogadta Miroslav Stepant, a CSKP KB Elnökségének tagját, a CSKP prágai bizottságának első titkárát, aki az MSZMP Budapesti Bizottságának meghívására rövid látogatást tesz hazánkban. A találkozón jelen volt Jassó Mihály, az MSZMP PSB tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára és Vlastimil Ehrenberger, Csehszlovákia magyarországi nagykövete. (MTI) Röviden : Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács, Németh Miklós, a Minisztertanács, Szűrös Mátyás, az Országgyűlés és Nyers Rezső, az MSZMP elnöke, valamint Grósz Károly, az MSZMP főtitkára fogadta Nagy Gábort, hazánknak a Francia Köztársaságban akkreditált nagykövetét, aki a közeli napokban utazik állomáshelyére. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke a Ciprusi Köztársaság függetlenségi napja alkalmából táviratban üdvözölte Georgiosz Vasziliu elnököt. Ugyancsak táviratban üdvözölte Lansana Contét, a Guineai Köztársaság elnökét hazája nemzeti ünnepe alkalmából. Ugyanebből az okból köszöntötte Ibrahim Badamosi Babangida vezérőrnagyot, a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnökét. • Halmos Csaba államtitkárnak, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének meghívására szeptember 27-e és október 1-je között küldöttség élén Magyarországon tartózkodott Matti Puhakka finn munkaügyi miniszter. Fogadta őt Pozsgay Imre államminiszter, a Magyar—Finn Társaság elnöke, valamint Iványi Pál, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. • A Gellérthegyen a Szabadság-szobornál szombat reggel katonai tiszteletadással levonták hazánk nemzeti zászlaját. • Az Államigazgatási Főiskola tanácsának ünnepi ülésén adták át szombaton az intézmény öt tagozatán végzett 270 hallgató diplomáját. Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár beszédében átalakuló társadalmunk igényeként fogalmazta meg a köztisztviselők jellemzőit: magas szintű szakmai tudás, feddhetetlen tisztesség, hűség a néphez, lojalitás a demokratikus és legális politikai hatalom iránt. Az államtitkár a nyugdíjba vonuló Kelemen Ferenc főigazgatónak átnyújtotta a Magyar Népköztársaság Csillagrendjét. Az MSZMP közelgő kongresszusának előkészületeként szombaton, a Központi Bizottság székházában konzultációs megbeszélés volt. Az eszmecsere részvevői, közöttük a küldöttcsoportok vezetői, valamint az előkészítő munkacsoportok megbízott szóvivői egyeztették és kialakították előzetes álláspontjukat a kongresszus megszervezésével, működésével és a várhatóan nagyobb vitát kiváltó ügyrendi kérdésekkel kapcsolatban. • Az Európai Hírügynökségek Szövetsége 1989. szeptember 28. és 30. között Zürichben tartotta évesközgyűlését. A tanácskozáson részt vett a Magyar Távirati Iroda küldöttsége Pálos Tamás vezérigazgató vezetésével. A szövetség felvette tagjai sorába az Albán Távirati Irodát. A szervezet új elnöke Wolfgang Vyslozil, az APA osztrák hírügynökség vezérigazgatója lett. • Szombaton nyilvánoskatonai eskütételt rendeztek Szombathelyen. A 37. Budapesti Forradalmi Dandár parancsnokai ezúttal valamenynyibejegyzett politikai párt és társadalmi szervezet, valamint az egyházak képviselőit is meghívták az ünnepélyes eseményre. Szombaton Budapesten megtartotta alakuló ülését a Történelemtanárok Egylete. A mintegy 40 alapító tag elfogadta az új egyesület alapszabályát és programját. Az egylet céljának tekinti a történelemoktatók szakmai érdekképviseletét és a történelemtanítás színvonalának emelését.