Népszabadság, 1989. október (47. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-02 / 232. szám

AZ fflSSfflP ESEMÉNYE! PÁRTÉRTEKEZLETEK A KONGRESSZUS ELŐTT Megszűnt a Belügyminisztérium pártbizottsága Szombaton reggeltől estig ülésezett a Belügyminiszté­rium pártérte­kez­lete, amelyen a megválasztott 298 küldött közül 266 jelent meg, s mint­egy hú­sz hozzászólás formál­ta­ ki a késő este megszületett határozatot és közleményt. Csillik András, a BM p­árt­­bizottság­ána­k leköszönő első titkára terjesztette elő a tes­tület beszámolóját. Eb­ben a többi között elmondotta: a Belügyminisztérium párttag­jai már régen figyelmeztet­ték a felsőbb pártvezetést ar­ra, hogy súlyos helyzetben van a gazdaság, a társada­lom­ban válságjelenségeik ala­kulta­k­­ki, jelentős személyi változásokra volna szükség. Sokan bírálták, hogy a Köz­ponti Bizottság gyakran a párttagság megkérdezése nél­kül döntött, és nem tetszett a belügyes kommunistáiknak az sem, hogy szakmai panaszai­kat — aggasztóan növekszik a korrupció, a bűnözés — a párt vezetőcége általában nem hallgatta meg. Sürgetté­k az ala­pszervezeteik azt is, hogy a párttagok véleménye a párt politikai irányvonalának meg­határozásában kapjon na­gyobb hangsúlyt. A régi veze­tésnek azt az álláspontját, mi­szerint az országban nincs válság, kifejezetten rossz hely­zetértékelésnek tartottá­k. A Belügyminisztériumon be­lül folyó pártmun­káiról szólva a tanácskozáson megállapí­tották, hogy a­ hétez­res párt­tagság közel sem egységes, a jövőt nem egyformán ítéli meg. Jó néhányan kiléptek a pártból — az év eleje óta mintegy négyszázan —, s az elmúlt hónapban több mint nyolcszázan nem fizettek­­tag­díjat. Kora délután került sor Horváth István belügyminisz­ter mintegy tízperces felszóla­lására. A miniszter hangsú­lyozta, hogy a belügyi munka tartalmában megújult. Erre hozta fel példának: a pártér­tekezleten előtte szólók között egy sem akadt, akinek szavai­ból visszarendeződés szándé­ka tűnt volna ki. A Belügymi­nisztérium a jövőben is a nemzetet szolgálja, szem előtt tartva valamennyi állampol­gár érdekét, mert csak így töltheti be szerepét, feladatait a most formálódó jogállam­ban. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára rövid hozzászólásá­ban kitért arra, hogy sok vád éri a pártvezetést az 1988 má­jusa óta elmúlt 16 hónap el­­pazarlásáért. Úgy vélem — mondotta —, nem fecséreltük el ezt az időt, mert ha semmi egyebet nem értünk volna el, mint azt, hogy a párttagság olyan aktívan politizáljon, mint ahogy azt most a kong­resszusi felkészülés időszaká­ban tapasztalhatjuk, már ak­kor is sikeresnek kell monda­nunk ezt a nem egészen más­fél évet. A pártvezetést két­ségtelenül érheti bírálat, de en­nek elsősorban a több ténye­zőből adódó késedelmesség az oka. Legalább tizenöt évet ve­szítettünk el az ország „átépí­tésében”. Bírálható a korábbi pártvezetés azért is, mert nem mérte fel kellő időben a gor­­bacsovi politika tényleges ha­tását, nem ébredt rá, hogy ez a politika győzedelmeskedhet a Szovjetunióban, s ezért csak később követte a moszkvai példát. Jogos a bírálat ami­att is — folytatta —, hogy a tavaly májusi pártértekezleten egyáltalán nem foglalkoztunk a gazdaság mind súlyosabb gondjaival, amelyek azóta to­vább szaporodtak. Másfelől viszont szemünk előtt alakult az MSZMP reformpárttá, s e folyamat megállíthatatlan. Ez a legnagyobb eredmény, amellyel a kongresszuson meg­jelenhetünk. A kongresszus persze ettől még nem lesz si­keres, de erre a lehetőségek mégis sokkal jobbak, mint egy-két évvel ezelőtt. A Belügyminisztérium párt­értekezlete úgy döntött — s ezt állásfoglalásában leszögez­te —, hogy az MSZMP BM Bizottsága szeptember 30-án beszünteti tevékenységét, s az általa irányított pártszervek és -szervezetek ez év végéig szintén fokozatosan megszűn­nek. Ajánlotta, hogy a párt­tagok személyes döntésük alapján lakóterületi vagy más munkahelyen kívüli pártszer­vezetek munkájába kapcsolód­janak be. Ennek szervezését, koordinálását egy intézőbi­zottság látja el. Hegyes Zoltán (Megyei tudósítónktól.) A kongresszus közelsége miatt ki korainak, ki pedig ké­sőinek tartotta a Baranya me­gyei pártértekezlet összehívá­sát. Szerencsére a megye 25 ezer párttagját képviselő 225 küldött nem ragadt le az idő­pont megvitatásánál, s a szom­bati napot valóban a tartalmi kérdések elemzésével töltötte. Dányi Pál, az MSZMP Bara­nya Megyei Bizottságának első titkára bevezetőjét egy Deák Ferenc-idézettel zárta: „Koc­káztathatunk mindent a ha­záért, de a hazát kockáztat­nunk nem szabad.” E gondolat akár mottója is lehetett volna a pártértekezletnek, mert a küldöttek józan, szélsőségektől mentes, ám időnként érzel­mektől nagyon is átfűtött meg­nyilatkozásai a haza érdekeit a pártérdek elé helyezték, vagyis olyan pártot akar a döntő több­ség, amely leginkább tudja majd szolgálni az ország fel­­emelkedését. Tény, hogy a kardinális kér­désekben a Baranya megyei párttagok közel sem értenek egyet, de ez ma másutt is így van. A pécsi tanácskozás jól prognosztizálta azt, ami majd a kongresszuson várható. A küldöttek egy része szerette volna megszavaztatni, hogy Baranya megye ellenzi a párt­­szakadást. Látszategységre nincs­­szükség — hangoztatták mások —, mert azzal legfel­jebb a hétszázezres párttagság szavazatait tudjuk megszerez­ni. De ahhoz — mondották töb­ben —, hogy az MSZMP a pár­­tonkívülieket is megnyerje, olyan korszerű program kell, amely nem a párton belüli kompromisszumokat helyezi mindenek fölé. A pártszaka­dást még a legradikálisabbak sem fogalmazták meg célként. Az lenne a legjobb — véleked­tek néhányan —, ha a szélső­séges nézeteket vallók maguk­tól kiválnának a pártból, ez ugyanis növelné az MSZMP koalíciókészségét. Mások vi­szont figyelmeztettek, hogy ez még nem a koalícióra való tö­rekvés időszaka, hiszen eddig még nem ajánlott senki szö­vetséget az MSZMP-nek. Előbb a választásokon kell jól szere­pelnünk, aztán majd elkezdőd­hetnek a tárgyalások a koalí­cióról, és elegendő lesz akkor megtennie a pártnak az ilyen­kor elengedhetetlen engedmé­nyeket. A vitában nagy helyet ka­pott a munkahelyről történő kivonulás mikéntje. Csaknem mindenki egyetértett abban, hogy az új politikai rendszer­ben a munkahelyi szervezetek elvesztik szerepüket. A párt­tagság jelentős része azonban ösztönös ellenállást tanúsít, ezért ebben a kérdésben terv­­szerűség, türelem és meggyő­zés szükségeltetik. Több felszólaló hangsúlyoz­ta: a kisebb-nagyobb közös­ségek érdekképviselete és az esélyegyenlőség alapjainak megteremtése szempontjából sürgető az önkormányzati tör­vény. Az MSZMP a jövőjét veszti el, ha az ifjúsággal nem tud szót érteni — hívták fel többen is a figyelmet. A fiatal korosztály akkor támogatja a pártot, ha annak programja az ő számára is reális, világos cselekvési lehetőséget ad. A pártnak el kell számolnia va­gyonával nemcsak tagjai, ha­nem az egész ország előtt.. A munkásőrség megszüntethető, de ez és helyette egy nemzeti gárda felállítása nagyon sok pénzbe kerülhet. Jobb lenne tehát mihamarabb okosan dönteni e testület sorsáról, mert az semmiképpen sem etikus, hogy akik társadalmi munkában végzik itt tevé­kenységüket, vállalásukért fo­lyamatosan ki legyenek téve gyanúsítgatásoknak, sértések­nek. Szombat estére egyértel­műen kiderült: Baranyában erős az igény a változás iránt. A küldöttek a pártbizottság beszámolóját és a program tézistervezetét — néhány tar­tózkodás mellett — egyhangú­lag elfogadták. A pártértekezleten döntöttek az MSZMP Baranya megyei szervezetének feladatairól és felépítéséről is. A jövőben a megyei pártszerv felépítését, működését, politikai arculatát a helyi pártszervezetek hatá­rozzák meg küldötteik útján, megyei pártértekezleten. A kétévenként összeülő pártérte­kezlet a megye párttagságá­nak programalkotó, vélemé­nyező, értékelő, stratégiai cé­lokat megfogalmazó fóruma. A két pártértekezlet közötti időben a megye párttagságá­nak legfőbb képviseleti és el­lenőrző szerve a pártválaszt­mány. A megyei pártértekez­let és a pártválasztmány által meghatározott célok és prog­ramok megvalósításának koor­dinálása a választmány elnök­ségének feladata. Az elnökség hét-kilenc tagú lesz. Tagjai — az elnök és a helyettese is — társadalmi munkában látja el feladatát. A megyei pártértekezlet má­sodik fordulóját a kongresszus utáni hetekben tartják, a sze­mélyi kérdésekről is akkor döntenek Baranyában. Ungár Tamás BARANYA MEGYE: Látszategységre nincs szükség NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP 1989. október 2., hétfő REFORMSZÖVETSÉG ALAKULT Új pártot, új programot, új vezetést akarnak (Munkatársunktól.) A reformelkötelezett küldöt­tek kongresszuson képviselen­dő nézeteiket, stratégiájukat és taktikájukat egyeztették a hét végén. Szombaton az MSZMP választási centrumában, a Vil­lányi úton a budapesti küldöt­tek számoltak be a budapesti pártértekezlet tapasztalatairól, és meghallgatták a reformkö­rök és reform-alapszervezetek képviselőinek véleményét a kongresszuson kialakítandó főbb vitacsomópontokról. A fő­városi pártértekezletet olyan fórumnak nevezték, amelyet a kölcsönös bizalmatlanság, ta­nácstalanság, a valódi politikai eszmecsere hiánya jellemzett. A reformerők nem tudták meg­mutatni magukat, taktikájuk — amennyiben volt — kudar­cot vallott, az összejövetel pe­dig a régi pártstruktúra csap­dájában vergődött. Politikai tanulságként és a kongresszus sikere érdekében azt az igényt fogalmazták meg, hogy a legfőbb pártfórumon alakítsák ki azokat a kulcskér­déseket, amelyekről vitát kí­vánnak folytatni. E vitában mindvégig a legmesszebbme­­nően tartsák tiszteletben a kül­döttek szuverenitását. Kimond­ták, hogy az érdemi vitát, a várhatóan sorsdöntő tanácsko­zást ne korlátozhassa semmi­féle előre megszabott időrend. Vasárnap az V. kerület Vá­rosház utcai körzeti párthelyi­ségben már az ország minden tájáról érkezett több mint 120 reformelkötelezett küldött ösz­­szegezte kongresszusi mondan­dóját, szereplésének részleteit. Egységes elhatározással re­formszövetségbe tömörültek. Négypontos felhívásukban ösz­­szefoglalták közös álláspontju­kat, és az egyetértőket csatla­kozásra hívják fel. Eszerint az MSZMP októberi kongresszu­sán — szakítva a demokrati­kus centralizmusra épült ál­lampárt gyakorlatával — olyan új szocialista pártot kívánnak létrehozni, mely új program­mal, szervezettel, működési szabályzattal és hiteles veze­téssel rendelkezik. A múltról szólva megállapítják, hogy az elmúlt négy évtizedben kiala­kult diktatórikus szocializmus zsákutcának bizonyult, ennek megreformált gyakorlata is folytathatatlan. Ezért a társa­dalmi viszonyok gyökeres át­alakítására szövetkeznek, s eb­ben az értelemben sürgetik a rendszerváltozást. A párt prog­ramjaként elfogadják az MSZMP KB munkabizottságá­nak kongresszusra közreadott tervezetét. Ennek alapján a to­vábbiakban választási program kidolgozását tartják szükséges­nek. Végül leszögezik, hogy a párt vezetésébe csak olyan sze­mélyiségeket javasolnak, akik ezen alapelveket elfogadják. Akik megnyilvánulásaikkal, cselekedeteikkel bizonyítot­ták és bizonyítják reformelkö­telezettségüket, továbbá politi­kailag és erkölcsileg hitelesek. A PÁRTPROGRAMOK ÉS A NŐK Választási asszonypraktikák (Munkatársunktól.) A vasárnap délelőttöt az asszonyok még­ mindig in­kább a konyhában töltiik. Legalábbis erre utalt tegnap a már régen beharangozott, de mégis viszonylag ikevi és ér­deklődőt vonzott „politizáló nőik délelőttje és vitafóruma” az MSZMP Villányi úti Vá­lasztási Centrumában. Jóllehet a szervezők en­gedményes fonalvásárt, gyer­­mekfilmvetítést és házi süte­mény szolgálatot is bevetet­tek annak érdekében, hogy a családanyáknak (és a férjek­nek) kedvet csináljanak a po­litizáláshoz, a kétszázas terem első sorait sem töltötték ki a közélet legégetőbb­­kérdései iránt érdeklődő hölgyek. Pe­dig a fórum részvevőin ali­g­ha múlt a siker: Fehér Erzsébet, a Graboplast vezérigazgatója, a szemmel láthatóan anyai örömeik elé néző Králikné Cser Erzsébet, Szirtesné Tom­­sits Erika országgyűlési kép­viselő, Radics Katalin, a Tár­sadalmi Szemle főszerkesztő­je és a hölgykoszorúbani ha­lált megvető bátorsággal helyt­álló Maros Dénes, az Esti Hírlap főszerkesztője szíve­sen válaszolt a legkínosabb kérdésekre is. Így egyebeik között arra, hogy egyenjogú­ság helyett hogyan lehetne legalább az esélyegyenlőségért csatába indulniuk az asszo­nyoknak; mit tehetnének a létminimuma szélén egyensú­lyozó családanyák ahelyett, hogy — miként ezt kilátásba helyezték — a hús és más alapvető élelmiszerek árának vagy a lakbérnek az emelé­sekor kivonulnak az utcára. Konkrét tanácsok helyett a válaszadók arra próbálták felhívni a nőik figyelmét, hogy az „asszonyi praktikák” vá­lasztások esetén is stratégiai fontosságúak, s a nőik szerepe felbecsülhetetlen az egyensúly, a békesség, a harmónia fenn­tartásában. VESZPRÉM MEGYE: Támogatás a reformnak, csere a vezetésben (Megyei tudósítónktól.) A beszámolók pénteki elő­terjesztése után szombaton a hozzászólásokkal folytatódott Veszprémben a megyei párt­értekezlet. A vitát vérmérsék­lete szerint ki kulturáltnak, ki langyosnak nevezte, tény azon­ban, hogy a küldöttek nagyobb indulatok és bántó személyes­kedés nélkül, kritikusan érté­kelték az eddigi munkát, egy­öntetűen támogatva a párt reformvonalát. A 36 felszólaló között több is akadt, aki úgy vélte, hogy az előterjesztett jelentés túl általános, nem elemzi mély­ségében az állampárt Veszp­rém megyei működését, s ez­zel némiképpen a felelősséget is elkeni. A hiányzó értékelés azonban megjelent a küldöt­tek állásfoglalásában. Szóba került, hogy Veszprém megye negyvenéves fejlesztésében túl­ságosan nagy súlyt kapott a nehézipar, az indokoltnál több települést nyilvánítottak vá­rossá, ellehetetlenült az egész­ségügy, elbürokratizálódott a szociálpolitika, s mindebben nagy a helyi pártvezetés fele­lőssége is. Több helyen ki­alakult a feudális kiskirályok és a hozzájuk rendelt alattva­lók mindent behálózó, elvtelen kapcsolatrendszere, megcsúfol­va a sokat emlegetett szocia­lista demokráciát. Többen hangoztatták: új arcok, hiteles emberek kellenek a vezetésbe. Ennek megfelelően fogalma­zódtak meg azok a követelmé­nyek, amelyeket a kongresz­­szus után létrejövő párt elé állítanak a küldöttek. A szélsőségektől magát elhatá­roló, nevében is megújuló MSZMP a politikai, szakmai, emberi tisztesség jegyében te­vékenykedve szerezzen vissza annyit a nemzet bizalmából, amennyi kell ahhoz, hogy je­lentős tényező maradjon a magyar közéletben. Program­jában markánsabban jelenít­se meg a bérből és fizetésből élők érdekeit, fordítson az eddigieknél sokkal nagyobb figyelmet a falura, igyekezzen maga mellé állítani az ifjúság jelentős rétegeit, találjon kap­csolatot a szakszervezetekkel és a szövetkezetekkel. Az új párt „alapegysége” az a szu­verén párttag legyen, aki nem terméke, hanem alkotója a közösségnek. Veszprémben is hangsúlyo­san kerültek szóba azok a kér­dések, amelyek körül ma or­szágszerte a leghevesebbek a viták. A pártmunka helyzetéről a vitában az az álláspont kris­tályosodott ki, hogy nem a munkahelyről kell egy csapás­ra kivonulni, hanem a gazda­ság irányításából. A körülmé­nyek amúgy is rákényszerítik a pártot, hogy tevékenységé­nek középpontjává a lakóte­rületet tegye, hiszen enélkül semmi esélye sem lenne a kö­zelgő választásokon. A válasz­tókerületre kell koncentrál­ni! — egyebek között ezt emelte ki hozzászólásában Borbély Gábor, a Központi Bizottság választási irodájának vezetője is. A küldöttek döntöttek arról, hogy az eddigi struktúra tel­jes átalakításával a megyei pártmunka irányítására 13 tagú politikai intézőbizottságot választanak. Ennek élén az ügyvezető titkár és két titkár áll, a testületbe pedig a nyolc város, a rendőrség és a me­gyei tanács pártszervezetei küldenek egy-egy delegátust. Gyuricza László, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja, megyei első titkár már korábban jelezte, hogy más munkahelyen kíván dolgozni. Az ügyvezető titkári funkció öt jelöltje közül egy visszalé­pett; a megmaradó négy kö­zül dr. Szekeres Imre, a Veszprém Városi Tanács el­nökhelyettese már az első fordulóban megkapta a szava­zatok 60 százalékát. A két tit­kár Pusztai István, az Oktatá­si Igazgatóság volt tanára és Pál Béla, a megyei pártappa­rátus eddigi munkatársa lett. Az intézőbizottság további tíz tagja teljesen új arc: Veszp­rém megye pártvezetésében eddig egyikük sem viselt vá­lasztott funkciót. Czingráber János KÖZÉLET Grósz Károly csehszlovák politikust fogadott Grósz Károly, az MSZMP főtitkára szombaton fogadta Miroslav Stepant, a CSKP KB Elnökségének tagját, a CSKP prágai bizottságának első tit­kárát, aki az MSZMP Buda­pesti Bizottságának meghívá­sára rövid látogatást tesz hazánkban. A találkozón je­len volt Jassó Mihály, az MSZMP PSB tagja, a Buda­pesti Pártbizottság első titká­ra és Vlastimil Ehrenberger, Csehszlovákia magyarországi nagykövete. (MTI) Röviden : Straub F. Brúnó, az El­nöki Tanács, Németh Miklós, a Minisztertanács, Szűrös Má­tyás, az Országgyűlés és Nyers Rezső, az MSZMP elnöke, va­lamint Grósz Károly, az MSZMP főtitkára fogadta Nagy Gábort, hazánknak a Francia Köztársaságban akkreditált nagykövetét, aki a közeli na­pokban utazik állomáshelyére.­­ Straub F. Brúnó, az El­nöki Tanács elnöke a Ciprusi Köztársaság függetlenségi nap­ja alkalmából táviratban üdvö­zölte Georgiosz Vasziliu elnö­köt. Ugyancsak táviratban üd­vözölte Lansana Contét, a Gui­neai Köztársaság elnökét ha­zája nemzeti ünnepe alkalmá­ból. Ugyanebből az okból kö­szöntötte Ibrahim Badamosi Babangida vezérőrnagyot, a Nigériai Szövetségi Köztársa­ság elnökét. • Halmos Csaba államtit­kárnak, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének meghívására szeptember 27-e és október 1-je között küldött­ség élén Magyarországon tar­tózkodott Matti Puhakka finn munkaügyi miniszter. Fogadta őt Pozsgay Imre államminisz­ter, a Magyar—Finn Társaság elnöke, valamint Ivá­nyi Pál, az MSZMP Köz­ponti Bizott­ságának titkára. • A Gellérthegyen a Sza­badság-szobornál szombat reg­gel katonai tiszteletadással levonták hazánk nemzeti zász­laját. • Az Államigazgatási Fő­iskola tanácsának ünnepi ülé­sén adták át szombaton az intézmény öt tagozatán vég­zett 270 hallgató diplomáját. Gál Zoltán belügyminisztériu­mi államtitkár beszédében átalakuló társadalmunk igé­nyeként fogalmazta­ meg a köztisztviselők jellemzőit: ma­gas szintű szakmai tudás, feddhetetlen tisztesség, hűség a néphez, lojalitás a demok­ratikus és legális politikai ha­talom iránt. Az államtitkár a nyugdíjba vonuló Kelemen Ferenc főigazgatónak átnyúj­totta a Magyar Népköztársa­ság Csillagrendjét.­­ Az MSZMP közelgő kongresszusának előkészülete­ként szombaton, a Központi Bizottság székházában konzul­tációs megbeszélés volt. Az eszmecsere részvevői, közöt­tük a küldöttcsoportok vezetői, valamint az előkészítő munka­­csoportok megbízott szóvivői egyeztették és kialakították előzetes álláspontjukat a kongresszus megszervezésével, működésével és a várhatóan nagyobb vitát kiváltó ügyren­di kérdésekkel kapcsolatban. • Az Európai Hírügynöksé­gek Szövetsége 1989. szeptem­ber 28. és 30. között Zürichben tartotta éves­­közgyűlését. A ta­nácskozáson részt vett a Ma­gyar Távirati Iroda küldöttsé­ge Pálos Tamás vezérigazgató vezetésével. A szövetség fel­vette tagjai sorába az Albán Távirati Irodát. A szervezet új elnöke Wolfgang Vyslozil, az APA osztrák hírügynökség ve­zérigazgatója lett. • Szombaton nyilvános­­ka­tonai eskütételt rendeztek Szombathelyen. A 37. Buda­pesti Forradalmi Dandár pa­rancsnokai ezúttal valameny­­nyi­­bejegyzett politikai párt és társadalmi szervezet, vala­mint az egyházak képviselőit is meghívták az ünnepélyes eseményre.­­ Szombaton Budapesten megtartotta alakuló ülését a Történelemtanárok Egylete. A mintegy 40 alapító tag elfogad­ta az új egyesület alapszabá­lyát és programját. Az egylet céljának tekinti a történelem­oktatók szakmai érdekképvise­letét és a történelemtanítás színvonalának emelését.

Next