Népszabadság, 1989. november (47. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-29 / 283. szám

4 NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP 1989. november 29., szerda A félreformok visszaütnek Medgyessy: A kormány már most is szakértőinek minősíthető (Folytatás az 1. oldalról.) — Visszatérve a népszavazásra, nem gondolja, hogy ennek eredménye éppen a magyar társadalom megosztottságát mutatja? — Én mindenesetre nagyon meglepőnek tartom azt, hogy milyen sok igen hangzott el az első kérdésre. A többi kérdésnél pedig borzasztó egyértelmű volt a szavazatarány, amiből az tűnikki,hogy az emberek gyökeres változást akarnak. — A végbemenő politikai változások segítenek valamit a nemzetközi tárgyalásokban? Milyen remény van rá, hogy megállapodás születik az IMF-fel? — A Nemzetközi Valutaalappal még nem tartunk a tárgyalások végén. Én azt látom a fő kérdésnek, hogy bizonyítani tudja-e a kormány és a parlament elkötelezettségét a gazdasági reformok gyakorlatában is, s megteszi-e a rövid távon népszerűtlen lépéseket. Ha ezeket vállalja, akkor minden bizonnyal lehet olyan egyezséget kötni, amelyik legalább egyéves periódusra szól. Én ezt az átmeneti időszakban elfogadhatónak tartom. Bár pár hónappal ezelőtt még abban reménykedtem, hogy sikerül hosszabb távra megállapodnunk. Ez adta volna meg azt a pénzügyi hátteret, amivel végig lehet csinálni a megkezdett folyamatokat. — Érdemes a kormánynak és a parlamentnek ezeket a sokat emlegetett népszerűtlen intézkedéseket meghozni működésének hátralevő — várhatóan nagyon rövid — időszakában? — Én március óta mondom, hogy a választásokat minél előbb kikell írni, mert ez az interregnum, amelyik most már hónapok óta tart, csak arra jó, hogy közben szétzilálódjék a magyar gazdaság és a magyar társadalom. Ennek ellenére nem hiszem azt, hogy ma bármelyik felelős vezető megengedhetné magának, hogy ne csináljon semmit, hanem várjon még négy-öt hónapot. Mert csak időt vesztünk, de nem nyerünk vele semmit sem. — Mennyire tér el a kormánytagok álláspontja a teendők megítélésében, mondjuk pártállás szerint? Hiszen amikor ez a kormány „indult”, akkor még az MSZMP kormánya volt, azóta viszont jó néhányan pártonkívüliek lettek. — A kormánytagok jelentős részenem elkötelezett egy meghatározott párt iránt. Én ezt értéknek érzem. Tehát amikor szakértői kormányról beszélek, akkor ezt — bár sokan félreértették vagy félremagyarázták — javára írtam ennek a kormánynak, mert így össztársadalmi érdeket tud képviselni. A konkrét döntésekben pedig általában a szakmai szempontok dominálnak. A teendőiket nagyjából egyformán látjuk, abban vannak árnyalatnyi különbségek, ■hogyki mát ítél fontosabbnak az általa képviselt politikai irányvonal szempontjából. A nemzetközi szervezetek, amelyekkel tárgyaltam a közelmúltban, teljesen természetesnek veszik azt, hogy a politikusok választások előtt inkább tartózkodnak a kellemetlen lépések megtételétől. Álszentség lenne azt mondani, hogy ilyen nálunk nincs. Magyarországon azonban nincsenek „normál”viszonyok, rendszerváltás folyik, alapvető változások vannak a társadalomban és a gazdaságban.. Ilyenkor az egyéni vagy pártszempontoknak nem lehet alárendelni sem a reformlépéseiket, sem a gazdaság működőképességére megteendő egyensúlyjavító vagy -élénkítő intézkedéseket. A félreformok, a féllépések biztos, hogy visszaütnek. Van olyan eset, amikor egy ember vagy egy szervezet — legyen szó kormányról vagy parlamentről — becsületét veszti, ha mindenképpen kompromisszumra törekszik. Hámor Szilvia Padlón a demokrácia Figyelmeztető sztrájk a Rába mosonmagyaróvári gyárában (Folytatás az 1. oldalról.) A kollektíva ekkor határozta el, hogy leválik a Rábáról, és járja a maga útját. A vagyon- és profilmegosztásban azonban nem jutott egyezségre a Rába és a Kühne. Tegnap ezért robbant ki a bíróság által is jogszerűnek elismert sztrájk. A délelőtti műszakban éppen ezer ember dolgozott volna, közülük csupán hárman vették fel a munkát. Harminchárom, nehéz körülményeik között élő ember kérte, hogy a szakszervezet szolidaritási alapjából fizessék ki nekik a kiesett bérüket. A többiek erre nem tartottak igényt. A karbantartó üzemben Varga Lajos csoportvezető foglalja össze, miért háborognak a dolgozók: — Amióta a Rábához tartozunk, fokozatosan leépül a gyár. Féltik az emberek a munkájukat, és nem akarnak Győrbe járni dolgozni. Rossz a közérzetük is, mert a kisember szava nem hallatszik Győrig. A Rábában padlóra küldték a demokráciát, önálló akaratunk, véleményünk nem lehet. Nagyon kevés a pénz is. — Maga mennyit keres? — Nekem százforintos órabérem van, mert a vezetőket azért megfizeti ,a gyár. De egy régóta itt dolgozó szakmunkás csak hat-nyolcezer forintot kap tisztán. — Állítólag a termékeiket nehezen tudják eladni. Miből gondolják, hogy jobb lesz a piac, ha önállóvá válnak? — Én úgy tudom, hogy a saját szakembereink, vezetőink alaposan felmérték piaci esélyeinket. Mi bízunk bennük, bár kétségtelen, hogy nekik is lépést kell váltaniuk. Mert az önálló alkotó munkát az utóbbi tizenkét évben nálunk nem gyakorolhatták. A szerelőüzemben is áll a munka, az emberek csoportokba verődve beszélgetnek. Ebben a munkacsarnokban gyártják azokat a talajművelő gépeket, amelyekről a mindeddig eredménytelen profilvita zajlik. Az üzemben transzparens hirdeti: „Éljen Horváth Ede!’’ Alatta kisebb betűkkel: „Havi ötezerből!" — Ebben az üzemben régebben kétszáz ember dolgozott, most ötvenen vagyunk — mondja Rák László. — Szépen leépítenek bennünket, aztán majd azt mondják: be kell zárni az üzemet, mert a fűtés meg a világítás többe kerül, mint amennyit ez a néhány ember megtermel, így történt ez a Vörös Csillag Traktorgyárban is — teszi hozzá Weisz Ferenc. — Elegünk volt a megalázó diktatúrából — hangsúlyozza Augusztin Ferenc, a munkástanács elnöke, aki egyébként a mosonmagyaróvári gyár vezetője is. — Addig sztrájkolunk, míg nem születik meg a számunkra kedvező döntés. Tizenegy órakor megszólal a gyár dudája, megindul a munka. A délutáni műszakváltáskor mosonmagyaróvári ellenzéki szervezetek tartottak demonstrációt a gyárkapu előtt. Győrött az MDF aktivistái vonultak a Rába gyár elé, s felolvasták a Horváth Edének írt levelüket. Ebben december 9- re nyilvános vitára hívják meg a vezérigazgatót, aki jelenleg Bécsben tárgyal. Hajba Ferenc NAISBITT PROFESSZOR: NE FIZESSENEK! Egy hivatásos optimista könyvbemutató a Menedzser Központban A világ a globális gazdaság állapota felé tart, s ebből Magyarországnak csak haszna lehet. Egyebek között erről is beszélt John Naisbitt amerikai közgazdász-kutató, akinek hamarosantöbb országban egyszerre jelenik meg a Megatrendek 2000 című munkája. Hogy miről is van ebben a könyvben szó, arról a Nemzetközi Menedzser Központban tartott előadáson beszélt a professzor. Egyebek között leszögezte: véget ért a világiban a gazdasági ciklusok idcona, mert a leghaladottabb országok már túllépték az ipari társadalmak fokozatát. A posztindusztriális, informatikai társadalmakban pedig már másféle erők működnek. Ezek az erők Naisbitt urat többnyire derűlátásra ösztönzik: az energiaválság nem fenyeget — legföljebb a túltermelés. Általános lesz a világkereskedelem szabadsága. Ezt jelzi a Közös Piac változása és a különböző szabadkereskedelmi övezetek létrejötte. Az 1990- es években a szabadkereskedelem révén fékezik majd meg az inflációt és a hitelkamatok növekedését. Biztató jel, hogy — mint mondotta — világtendencia a gazdasági dereguláció és az adók csökkenése, valamint a vállalkozói hajlandóságok erősödése. Minderre eleven példa ma már az Egyesült Államok, ahol a legmagasabb személyi jövedelemadó 28 százalék, és egy nap alatt lehet vállalatot alapítani. A jövőt még derűsebbé teszi a politikai enyhülés. Vége a hidegháborúnak, a háború utáni időszakot is le kell zárni. Ráadásul a gazdaság fellendülését elősegíti az a megatrend is, hogy a világban a tekintélyuralmi rezsimeket demokratikus rendszerek váltják fel. Az előadást vita követte, amiben a hallgatók elsősorban azt kívánták megtudni, hogy az amerikai vendég hogyan vélekedik az adósságválság megoldásának esélyeiről. Naisbitt úr szerint jó megoldás lenne, ha a fő hitelezők, a nyugatnémet és japán bankok magyar vállalatokban birtokolt részesedésre cserélnék követeléseiket. Ha ez nem megy, akkor ő azt ajánlja: a magyarok mondják meg a bankoknak, hogy most nem tudnak fizetni. Törlesztésiről akkor lehet szó, amikor a gazdaság dolgai rendbe jöttek. Most ez túl nagy teher lenne. Egyébként, mondotta, az USA is egyedül Finnországtól kapta vissza a második világháború után adott kölcsönöket. Hogy a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank erre hogyan reagálna? — Hát ők a bankárok érdekeit képviselik, persze hogy követelik a pénzüket. Egyébként az amerikai kutató szerint jogos a követelés, hogy az adósságok legitimációját is felülvizsgálják. Ami fontos — mondta nyomatékosan —, ma a magyarok iránt a világban hatalmas rokonszenv uralkodik. Hiba lenne nem kihasználni ezt. Nosza! M. G. Munkanélküli segély a vállalkozóknak? Pécs és környéke: kritikus körzet A foglalkoztatáspolitikával kapcsolatban több fontos megállapodás született az Országos Érdekegyeztető Tanács keddi ülésén, a bérmechanizmus kérdésében azonban nem sikerült a kormány és az érdekképviseleti szervek álláspontját közelíteni. A több mint négyórás tanácskozáson a kormány, a gazdasági kamara — amely egyben a fórum házigazdája is volt —, a SZOT-hoz tartozó szakszervezetek, valamint a Szövosz, a KIOSZ, a TDT és az OKISZ képviselői vettek részt. A részvevők megállapodtak abban, hogy az országnak azokat a területeit, ahol a munkahelyek tömegével szűnnek meg, olyan kritikus körzetté nyilvánítják, ahol az általánosan alkalmazott foglalkoztatáspolitikai eszközökön túl az állam további juttatásokkal is segíti a foglalkoztatási feszültségek oldását. Ekategóriába elsőként Pécsett és környékét sorolták ide. Megállapodás született arról is, hogy a jövőben a munkanélküli segélynek is legyen olyan alsó összeghatára, amelynél kevesebbet senki semkaphat, s ezt amindenkori minimális bér 80 százalékában határozták meg. Ez azt jelenti, hogy a munkanélküli segély minimális összege jövőre 3200 forint lesz. A KIOSZ képviselője ezzel összefüggésben felvetette: igazságtalannak tartja, hogy azok a kisvállalkozók, akik valamilyen oknál fogva csődbe jutnak, nem részesülhetnek munkanélküli segélyben. A kormány nevében Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi helyzetben nem lát erre módot. Hosszabb távon a megoldás egyik lehetséges módjaként a munkanélküliség elleni biztosítási rendszer kialakítását említette. A részvevők egyetértettek abban, hogy a bérkiáramlást valójában egyetlen dolog, az infláció várható nagyságrendje szabályozza. Éppen ezért az érdekképviseletek vezetői csak abban az esetben tartottak volna elképzelhetőnek valamiféle megállapodást a jövő évi béremelkedésekre vonatkozóan, ha az infláció várható mértékére a kormány garanciát vállal. A kormány azonban ilyen ígéretet nem tud felelősen tenni, márcsak azért sem, mert az infláció számításának módszerei sem tökéletesek — derültki a vitából. A bérek jövő évi alakulásáról a megállapodást egyébként a kormány sem szorgalmazta. A minimális bérek emelésének kérdésében a találkozó előkészítése óta jelentősen megváltozott a kormány álláspontja. A beterjesztett anyag szerint a kormány ugyanis akkormég nem javasolta a minimális bérek jövő évi emelését, a tanácskozáson azonban már úgy nyilatkoztak, hogy támogatják. Az érdekképviseleti szervek a kormány minden érve ellenére változatlanul szükségesnek tartják a bérek teljes liberalizálását. Ezt követően szinte egyetlen perc alatt döntés született arról, hogy adómentesen háromszázalékos béremelésttesznek lehetővé annak a 11 vállalatnak, amelyek még az idei minimális emelés mértékét sem tudták önerőből megvalósítani. Döntöttek arról is, hogy mintegy 20 százalékos béremelési lehetőséget biztosítanak a posta számára, annak érdekében, hogy a vállalat átszervezése megvalósulhasson. (MTI) Az adótörvény módosítását kezdeményezi a KIOSZ (Munkatársunktól.) Aláírásgyűjtésbe kezdtek a kisiparosok, kiskereskedők, hogy a parlament tárgyalja újra az adótörvényt és alkosson érdek-képviseleti törvényt. A kisiparosok érdekeinek az felelne meg, ha lenne adómentes tartalékolási lehetőségük, ha kisebb lenne a nyereségadó, ha a kezdő iparosok adómentességet élvezhetnének, és ha visszaállítanák az átalányadó rendszerét. Ezt a négy pontot tartalmazza az aláírásgyűjtő ív és ezeket kísértenék meg elfogadtatni a parlamenttel. A kisiparosok képviselői azzal érvelnek: az elmúlt negyven évben a szövetkezeteknek és állami vállalatoknak lehetőségük volt a műszaki fejlesztésre, a kisiparosoknak viszont négy évet kivéve (1983—1987- ig) nem volt erre módjuk, így most óriási hátránnyal indulnak a versenyben. — A kisiparosok száma nem csökken. Valószínűleg tehát így is megéri fenntartani az üzemeket. — Ez csak a látszat. A kisiparosréteg nagyon eladósodott, sok köztehertartozása és kifizetetlen kölcsöne van. Igaz, közben a fizetésképtelen nagyvállalatok nekik tartoznak pénzzel. Leállt a pénzforgalom, mindenki fizetésképtelen lett, csak éppen egy kis cég ezt nagyon rövid ideig bírja ki — válaszolja Szabó Tibor, a KIOSZ alelnöke, egyben a Vállalkozók Pártjának vezetője, s így folytatja: — A vállalkozók nem fogadják el a parlament döntését. Ez az Országgyűlés szerintünk nem alkalmas arra, hogy további törvényeket hozzon. Háromszáznyolcvan tagjából 270 volt jelen az adótörvény megszavazásánál és a részvevők közül több mint százan egyszerűen nem szavaztak. Az utolsó este sebtében döntöttek az adótörvényről, mikor már mindenki fáradt volt, és menni akart. Azt akarjuk, hogy tisztességes módon tárgyalják újra ezt a törvényt, s kapjunk lehetőséget az érveink ismertetésére. Ha 50 ezer aláírást összegyűjtünk, az Országgyűlésnek napirendre kell tűznie a vitát. A népi kezdeményezés másik célja, hogy érdekvédelmi törvényt alkosson a parlament. A szakemberek egyelőre vitatják egy ilyen törvény szükségességét. Véleményük szerint nem feltétlenül fontos érdekképviseleti törvény ahhoz, hogy az alulról szerveződő, kialakuló érdekvédelmi szervezetek részt vegyenek az érdekegyeztetési tárgyalásokon. Főleg ilyen gyorsan változó körülmények között, mikor naponta alakulnak új szervezetek, nem lenne szerencsés az érdekképviseletet egy-egy szervezethez kötni, sokkalinkább azoknak az ügyeknek a körét kellene megjelölni, amelyekben érdekegyeztetési úton kell dönteni. A miniszterhelyettes tájékoztatást kért EGK-kedvezmény (Munkatársunktól.) Az Európai Gazdasági Közösség Magyarországgal és Lengyelországgal szemben kedvezményes elbírálásban részesít jó néhány terméket, különösen a mezőgazdaság és az élelmiszer-gazdaság területén — adták hírül a tegnapi lapok. Rednágel Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes kedden csupán az újságokból értesült a Közös Piac hazánkat is érintő kedvező állásfoglalásáról. Mint mondotta, hivatalos értesítést még nem kapott. Ezért telexen tájékoztatást kért hazánk brüszszeli kereskedelmikirendeltségének vezetőjétől, aki egyúttal az Európai Gazdasági Közösség magyar részről akkreditált diplomatája. A miniszterhelyettes elmondta, hogy októberben ő tárgyalt a Közös Piac delegációjával, és egyebek között kérte, hogy a gazdasági közösség adjon lefölözési kedvezményt a speciális minőségű vágómarhára és néhány élelmiszer-ipari termékre. Azt is előterjesztette az ősszel hazánkban tárgyaló EGK-küldöttségnek, hogy Magyarországot részesítsék a fejlődő országokra érvényes vámkedvezményben a zöldség- és a gyümölcs-, valamint a vadhúskivitelben. KÖZÉLET Srakowski BudapestTM-ján Ma Nyers Rezsőnek, a Magyar Szocialista Párt elnökének meghívására munkalátogatásra Budapestre érkezik Mieczyslaw F. Rakowski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára. Röviden • Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke, Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke és Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes búcsúlátogatáson fogadta Lizandro Chavez Aljarát, a Nicaraguai Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben végleg elutazik Budapestről. A palesztin néppel való szolidaritás nemzetközi napja alkalmából Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke táviratban üdvözölte Jasszer Arafatot, a Palesztin Állam elnökét, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának elnökét. Chrim Muzha, az Albán Szocialista Népköztársaság budapesti ideiglenes ügyvivője hazája nemzeti ünnepe alkalmából kedden fogadást adott a nagykövetségen. Határőrség, Rendőrség Változások a vezetésben A Belügyminisztérium közli: kedden a Belügyminisztériumban országos vezetői értekezletet tartottak, amelyen Horváth István belügyminiszter és a tárca központi szerveinek irányítói mellett részt vettek a rendőrfőkapitányok és a határőrkerületek parancsnokai is. Az értekezleten bejelentették azokat a személyi változásokat, amelyek a Minisztertanács és a belügyminiszter döntése alapján a minisztérium, a rendőrség és a BM Határőrség vezetésében 1989. november 30-án lépnek hatályba. Ezek a következők: a Minisztertanács érdemei elismerésével, a szolgálati idő felső határának elérésével nyugállományba helyezte Földesi Jenő rendőr altábornagy, belügyminisztériumi államtitkárt. A belügyminiszter érdemei elismerésével, a szolgálati idő felső határának elérése miatt nyugállományba helyezte Bogye János rendőr altábornagy, főcsoportfőnök-helyettest, Csillik András rendőr ezredest, a Belügyminisztérium és Kun István határőr vezérőrnagyot, a BM Határőrség volt pártbizottsági első titkárát, dr. Hegyi Ernő rendőr ezredes. Szentpéteri Gyula rendőr ezredes és Vagyóczky Béla rendőr ezredes csoportfőnököket, dr. Fehér Géza rendőr vezérőrnagyot, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjét, dr. Kerék József rendőr vezérőrnagyot, a Komárom Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjét, dr. Domoszlai László rendőr ezredest, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjét, dr. Kujalek János rendőr ezredest, a BM fegyelmi, Somlai János rendőr ezredest, a BM híradástechnikai osztály vezetőjét és Vasmanszki Károly határőr ezredest, határőrkerület-parancsnokot. A belügyminiszter kinevezte csoportfőnökké dr. Csikós József rendőr ezredest, Dercze István rendőr ezredest, dr. Havasi János rendőr ezredest és dr. Nagy Károly rendőr ezredest. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjévé dr. Tóth Antal rendőr ezredest, a Komárom Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjévé dr. Kiss Imre rendőr ezredest, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjévé dr. Jónás Pál rendőr ezredest. A BM fegyelmi osztály vezetőjének Hering Andrásrendőr alezredest, a BM híradástechnikai osztálly vezetőjének dr. Tóth Gyula rendőr alezredest. * A Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke nyugállományba vonulása alkalmából a Belügyminisztériumban kifejtett eredményes munkássága elismeréséül a Magyar Köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendjét adományozta Csillik András és Vagyóczky Béla rendőr ezredesnek. A Magyar Köztársaság kardokkal díszített Csiillagrendjével tüntette ki dr. Kerék József rendőr vezérőrnagyot, a Magyar Köztársaság Csillagrendjével dr. Domoszlai László rendőr ezredest. (MTI)