Népszabadság, 1989. november (47. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-30 / 284. szám
1989. november 30., csütörtök Csomagol a debreceni pártarchívum (Megyei tudósítónktól.) Debrecenben szomorkásan pakolgatnak a megyei pártarchívum munkatársai. Az előzmény az archívumvezetők közelmúltbeli, budapesti összejövetele volt, ahol Balogh Sándor, a Párttörténeti Intézet igazgatója egyebekközött azt fejtegette: a lényeg most az értékmegőrzés, még akkor is, ha a kutatás érdekei átmenetileg csorbát szenvednek. A centralizálás mellett ezen az összejövetelen érvek is elhangzottak, köztük az, hogy Európa más országaiban is van központi pártlevéltár. Mindazonáltal — amint az említett értekezleten elhangzott — az archívumot mindenütt fenntarthatják, ahol létéről helyi erőforrásokból gondoskodni tudnak. Azért csak ott, mivel az MSZP szegény, és erre sincs pénze. Baranyi Béla hajdú-bihari archívumvezetőtől megtudtuk: a debreceni pártpincébe zsákba ömlesztve érkeznek az anyagok a megye településeiről, avagy néha mintaszerűen rendezve — például Hajdúböszörményből — küldik be az iratokat. Közben hírek hallatszanak arról, hogy például Békésben, Szabolcsban vagy Vasban is a helyi fenntartás módozatain töprengenek. Az anyagok kezelése ügyében végül is köthetnének valamiféle „házasságot” a megyei levéltárral, csakhogy az erről kötött alku rendszerváltás esetén egyetlen tollvonással keresztülhúzható lenne. Hasonló a helyzet azt a lehetőséget mérlegelve is, hogy kulturális értékmentés címén a tanácsok segíthetnének gazdasági eszközeikkel. — A szakmai irányítás az egyébként szerintem is helyes központi döntés alapján mindenképpen a Párttörténeti Intézet feladata — fejtegeti az archívumvezető. — A lehetséges külső partnerekkel való együttműködés viszont az állami kutatási jogszabályok alkalmazását kívánná meg. Csakhogy, miként az új pártok máris féltve óvják irataikat, különös tekintettel a többpárti politikai versenyre, nálunk is létezhetnek olyan anyagok, amelyek — mondjuk — a választási küzdelemben aduként jöhetnek számításba. A dilemma az, hogy korábban született és jelentős részben már filmre is vett okmányok között mi az, ami párt, mi az, ami állami és mi az, ami mindkét tartalmat hordozó dokumentum. Hiszen a debreceni archívumban is egymás mellett sorakozik a pártszervek, a korábbiakban közvetlen megyei pártirányítás alá tartozó nagyvállalati és intézményi bizottságok, a néhai munkásőrség és a KISZ anyaga. Mivel pedig annak idején a gazdasági döntéseket is gyakorta előbb mérlegelték a pártszervezetek, mint a gazdasági szervek, sok minden bizony szétválaszthatatlanul keveredik. A debreceni archívumosok szerint a Debreceni Akadémiai Bizottság régiójához igazítva létre lehetne hozni itt egy „többmegyés” pártlevéltári rendszert. A lényeg az, hogy ne a pillanatnyi anyagi lehetőség hiánya legyen a rendező elv egy olyan ügyben, ami korántsem csupán pénzkérdés. R. T. J. Az MSZP is a mielőbbi választásokra voksol (Folytatás az 1. oldalról.) NSZK-ban, a Die Weltnek adott nyilatkozatáról. Antall úr e nyilatkozatában lényegében elosztotta a jövendő koalíciós kormány tárcáit, kijelentve, hogy az új kormányban a szocialisták nem juthatnak kulcspozíciókhoz. Kovács Jenő úgy válaszolt, hogy az elnökség Antall úr nyilatkozatát nem ismeri, de a választások után megalakuló új Országgyűlés legerősebb pártjai alkotják majd az új kormányt, s ebben, a remények szerint, az MSZP is részt vesz majd. A sajtótájékoztatón bemutatkozott az újságíróiknak az MSZP elnökségének új szóvivője, Polgár Viktor. Első ténykedése sorántájékoztatta a jelenlevőket arról, hogy az MSZP elnöksége üdvözíti a Csehszlovákiában zajló demokratikus politikai fordulatot. Elmondotta még, hogy Kilényi Géza professzor, akit a közelmúltban az Alkotmánybíróság tagjává választottak, emiatt kilépett a pártból. Bejelentette, hogy december 1- jén 16 és 21 óra között nyitva lesz a párt székháza, ahol Vastagh Pál és az MSZP más vezetői várják az érdeklődőket. Nyers Rezső, a párt elnöke és Németh Miklós miniszterelnök december 4-én Mihail Gorbacsov meghívására Moszkvába utazik. Hegyes Zoltán KÖNYVPER A MARKÓBAN Krassó kontra Földes (Munkatársunktól.) Mind nagyobb a vihar az Aura Kiadó által az idén megjelentetett Bill Lomax: Magyarország 1956 című könyve körül. A könyvet dr. Krassó György, a Magyar Október Párt vezetője fordította, s látta el lábjegyzetekkel. S éppen ezek miatt fordult a Magyar Ellenállóik és Antifasiszták Szövetsége bírósághoz. Keresetlevelükben — egyebek között — a következőket fogalmazták meg: „A mű 140. oldalán, a leghitelesebbnek tűnő értesülések szerint a Parlament körüli épületek tetőterét elfoglaló gépfegyveres osztagokat a partizánszövetség tagjaiból Földes László későbbi belügyminiszter-helyettes szervezte meg és irányította. A valótlan állítás sérti szövetségünknek — mint jogutódnak — a személyhez fűződő jogait.” A szövetség kérte a bíróságot, hogy a könyvet vonják ki a forgalomból, és csak a sérelmezett rész törlésével adhassák ki újra. A per tárgyalására tegnap a Pesti Központi Kerületi Bíróság épületében dr. Mészáros Mátyás tanácsvezető bíró elnökletével került sor. Krassó — aki huszonöt perces késéssel érkezett —, mint elsőrendű alperes, a tárgyaláson kijelentette: bár nyelvtanilag a szöveg nem tartalmazza, hogy a partizánszövetség tagjai lettek is a Kossuth téren, de amikor ő a lábjegyzetet írta, úgy értelmezte, hogy lőttek. S ezt az értelmezést ma is fenntartja, vállalja. Állítása bizonyítására a bíróságnak — egyebek mellett — benyújtotta Hegedűs András: A történelem és hatalom igézetében, valamint Berki Mihály: Hadsereg vezetés nélkül 1956, és Földes László Második vonalban című könyvek különböző fejezeteit, amelyekben hasonló megfogalmazások láttak napvilágot. A Magyar Október Párt vezetője egyben bejelentette, hogy népellenes bűntett miatt ismeretlen személyek ellen feljelentést kíván tenni. Dr. Kálmán János, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége jogi képviselője kijelentette, hogy keresletét továbbra is fenntartja. Nem ellenzi az alperes bizonyítási eljárását, az iratok kézbesítését kéri. Ezt követően dr. Mészáros Mátyás elnapolta az ülést, a következő tárgyalásra 1990. február 7-én kerül sor. NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP A Legfelsőbb Bíróság bíráinak ünnepélyes eskütétele A Legfelsőbb Bíróság bírái tegnap Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök jelenlétében együttesen tettek esküt az október 23-án kikiáltott Magyar Köztársaság alkotmányára. A Legfelsőbb Bíróság tanácstermében megtartott ünnepélyes aktusra a parlament legutóbbi ülésén módosított bírósági szervezeti törvénynek megfelelően került sor. Az eseményen a Legfelsőbb Bíróság 95 bírája, köztük dr. Szilbereky Jenő elnök, négy elnökhelyettes, öt kollégiumvezető, 28 bírósági tanácselnök, valamint 57 bíró vett részt. Szűrös Mátyás a szilárd alapokon nyugvó független bírói jogalkalmazás alkotmányos jelentőségét méltatva arra is rámutatott: a bírák is ennek a mai magyar társadalomnak a tagjai, akikre hatott az ideológiától korlátozott jogszemlélet, a politikai elkötelezettség fontosságának téveszméje s akikre ugyanakkor jelenünk súlyos ellentmondásai is hatnak. A bíráknak a magánszférán felülemelkedve, a politikai pártoktól, a politikai tevékenységtől függetlenedve az alkotmányos garanciák érvényre juttatásával kell őrködni a magyar jogrenden, miközben az maga is változik. Nemcsak a maga nyugodt, természetes belső fejlődése révén, hanem mindennapjaink felgyorsult társadalmi változásai parancsára is. B. L. BIÉPLAP FEGYVERHEZ JUTHAT BÁRKI, HA ELTÖKÉLI? A lap egy korábbi számában riportban ismertette Elek György zöldséges esetét: a kunhegyesi kereskedő egy baráti halvacsorán szóváltásba keveredett Faller Sándor rendőr főtörzsőrmesterrel, s a vita végére úgy tett pontot, hogy pisztolyt rántott elő, és „kússz az életedért” kiáltással háromszor rálőtt rendőr barátjára, akinek életét a gyors orvosi beavatkozás mentette meg. A riporter írása végén megkérdezi: ma itt, Magyarországon fegyverhez juthat bárki, ha nagyon akar? Ennek néztek utána a rendőrök Kunhegyesen, és az eredményről a Szolnok Megyei Népújság így számol be: Elek György, a lövöldöző zöldséges két pisztollyal rendelkezik. Mindkettőt Gál Ferenc tiszaroffi lakásáról szerezte be ... az elsőért ötezer forintot és egy géppisztolyt (!) adott. Ez az R 61-es pisztoly egy feltört gépkocsiból került közvetítőkön át a tettes kezébe. De kitől szerezte Gál Ferenc? Kiderült, hogy úgy öt évvel ezelőtt horgászás közben a tiszaroffi fegyvergyűjttő megismerkedett a szolnoki Ézsiás Ferenccel, akiit 1961-ben leszereltek a vízirendészettől bűncselekmény elkövetése miatt, ám az illetőnek fegyvermesteri végzettsége volt... Gyűjtőként különböző hatástalanított fegyvereket vásárolt, melyeket azután üzemképessé alakított át. A rendőrségi pisztolyt is tőle vette Gál Ferenc. Ézsiás viszont azt két szolnoki fiatalembertől vásárolta, ők kihallgatásuk során készségesen megnevezték azt a két szovjet katonát, akik révén a fegyverhez jutottak, a két szovjet katona pedig nyomára vezetett annak a másik két szovjet katonának,aki feltörte a kocsit, a kesztyűtartóból kivette az R 61-est, és továbbadott rajta. Ez a pisztoly aztán elindult vándorútjára, a kétkocsifeltörő pedig, a szovjet katonai ügyészség jóváhagyásával jelenleg a Szolnok Megyei Rendőr-főlkapitányság fogdájának lakója ... Elek György egy másik pisztollyal is rendelkezett, melyet a kútba dobott, ennek története a következő: Gál Ferenc Ézsiás Ferenctől kapta ezt is, aki vonaton utazva magyar kiskatonáktól ötszáz forintért vette meg a hatástalanított gyakorlópisztolyt, majdaktivizálta azt és továbbadta a már ismertetett csatornán. De Ézsiás nem érte be ennyivel: a rendőrség egy egész arzenált foglalt le a rejtekhelyen, és ez három, szemmel láthatólag működőképes fegyvert jelent, aztán három olyan fegyvert, amely minden valószínűség szerint alkalmas arra, hogy a lövedéket célba juttassa, s van három olyan, amelyről majd a fegyverszakértő dönti el, hogy veszélyezteti-e az emberi életet. Ami pedig a lőszerkínálatot illeti? Volt abban 321 darab géppuskalőszer, gyújtólövedék és olyan nagy kezdősebességű géppisztolygolyó, amely valósággal felrobban, ha becsapódik az élőszervezetbe... ... milyen meglepetést tartogathat még a Kunhegyesről kiindult fegyverrejtegetési ügy? A rendőrség úgy véli, a kör bezárult... De vajon elmondhatjuk-e azt, hogy a megye civil társadalmában megtörtént az általánosés teljes leszerelés? ...” Késői vagy korai törvénytervezet? Sütő András romániai magyar író marosvásárhelyi lakását november 9-e óta fegyveresek őrzik. Tőkés László lelkész két családtagját rövid időre őrizetbe vették, őt magát pedig kilakoltatással fenyegették, amit e hét keddjére ígértek végrehajtani. Ezekkel a borzalmakkal s a teológiai hallgató tragikus halálával foglalkozó híreikkel kezdte Tabajdi Csaba miniszterhelyettes a kormány nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiuma tegnapi plenáris ülését. A testület egyetértett annak a tiltakozásnak a szövegével, amely az említett cselekményeket a nemzetközi joggal és egyezményekkel ellentéteseknek minősíti. Rátértek a nap legfontosabb napirendi pontjára, a nemzeti és etnikai kisebbségi törvény tervezetének előzetes vitájára. Többen hangsúlyozták fontosságát, újszerűségét, ugyanakkor megkésettségét is. Király Zoltán képviselő szerint például az első szövegváltozat késik ahhoz az indítványhoz képest is, amely 1987 márciusában hangzott el az Országgyűlésben a nemzetiségi kérdések törvényi szabályozásáról. Felmerült ugyanakkor, hogy a jelenlegi magyar közjogi helyzet nem teszi lehetővé ilyen törvénytervezet előterjesztését, ezért meg kell várni a választások után összehívandó új parlamentet. Az új tervezet azonban a legtöbb problémát azzal okozta, hogy bár rendkívül humánus megfogalmazásokat tartalmaz a nemzetiségek és etnikai kisebbségek egyéni és kollektív jogairól, ezek csak politikai deklarációk mindaddig, amíg nem társulnak hozzájuk az állam illetékes hatóságait, intézményeit kötelező normák. V. Gy. MEGKÉRDEZTÜK Csőd vagy nem csőd? Az Erdélyi Tudósítások című lapból öt számot három kiadó adott ki — mondja Böjte Csaba főszerkesztő. A lap ugyanis tartósan százezerszázötvenezer forint veszteséget hoz. Ezért már nem is próbáltunk új kiadótkeresni. Viszont úgy gondoltuk, hogy a lapra szükség van. Ez az újság nem menekültlap, nem Erdély-sirató, hanem aktuális és tárgyilagos információkat közöl. A lap támogatására alapítványt hoztunk létre. — Az embereknek elegük van az adakozásból, miért támogatnának pont egy újságot? — Amit mi ezért nyújtani tudunk, az egy kis reklám a lapban. Fontosabb azonban az, hogy az intézmények annak az összegnek a zömét, amit alapítványra fordítanak, leírhatják az adójukból. — Nem furcsállták sokan, hogy ilyen módot választanak egy lap támogatására? — Amikor bejegyeztek minket a felügyeleti szervnél, a Minisztertanács Hivatalában, senki nem tudta, hogy mit kell velünk csinálni. A cégbíróságtólkell-e engedélyt kérnünk, mint a kiadóknak, vagy pedig az alapítványt kell bejegyezni a Minisztertanácsnál. A bankban, ahol számlát nyitottunk, ott sem tudták eldönteni, ki a felelős személy: a kuratórium elnöke, Bodor Pál, vagy pedig a főszerkesztő. — Így tehát más lap is megmenthető lenne? — Igen, Nyugaton gyakori, hogy alapítványok adnak ki egy újságot. B. G. Kevés szignó Szűrösért (Megyei tudósítónktól.) Nem a népszavazás eredménye miatt, hanem már korábban, a megtartásáról szóló parlamenti bejelentést követően felfüggesztette a Szűrös Mátyás köztársasági elnöki jelölése melletti akciót a nyíregyházi Határ-Szél szerkesztősége. Az addigi eredmény annyi, mint amennyit már korábban megírtunk: csaknem ötezer aláírás gyűlt össze. Főként a közép- és az idősebb korosztály képviselői voksoltak a parlament elnökének jelölése mellett. A témához kapcsolódó hír a szomszédos megyéből, Hajdú- Biharból, hogy az SZDP, a Független Kisgazdapárt, a Fidesz, és az SZDSZ rendkívüli állásfoglalást fogadtak el. Ebben kifogásolják a november 24-i Reformban megjelent Szűrös-nyilatkozat azon kitételét, miszerint az ideiglenes köztársasági elnök nem tartja valószínűnek, hogy öszszevonják a püspökladányi és a szoboszlói választókerületet; ezek érdekében maga is tett lépéseket. A négy szervezet ezt jogtalannak tartja. Úgy ítélik meg, hogykijelentését az ideiglenes elnök személyes ambícióinak érdekében tette. Véleményüket Lékai Gusztávnak, Hajdúszoboszló képviselőjének azon nyilatkozatával kívánják alátámasztani, amely szerint korábbi személyes megbeszélésükön az elnökkel közösen olyan álláspontra jutottak, hogy nem lenne szerencsés szemben állniuk a választási küzdelemben. Az aláíró szervezetek mindezt előzetes osztozkodásnak minősítik. Szűrös Mátyás az Országos Sajtószolgálaton keresztül válaszolt az őt ért vádakra. A sajtóból értesültem az önök nyilvános észrevételéről, amely szerint állítólag „önérdekből akadályozom a püspökladányi és hajdúszoboszlói választókerületek tervezett összevonását azért, hogy a választási küzdelemben ne kerüljek szembe Lékai Gusztávval, Hajdúszoboszló jelenlegi országgyűlésiképviselőjével”. Váratlanul ért a közlés, és csodálkozom rajta, hiszen majdhogynem éppen ellenkező esetről van szó. Jómagam inkább előzékenységet akartam tanúsítani Lékai Gusztáv országgyűlési képviselőtársammal szemben, aki megkeresett, és arról tájékoztatott, hogy amennyiben a két választókerületet összevonják, akkor ő mellettem nem vállalná a jelölést. Ezenkívül arra is gondoltunk a helyi tanácsok vezetőivel együtt, hogy mind Hajdúszoboszló, mind Püspökladány megérdemelné, hogy önálló választókerület élén álljon, és ennek figyelembevételével növeljék meg az eddigi választókerületet a megfelelő nagyságra. Szeretném ezek után egyértelműen közölni, hogy kész vagyok akár az összevont választókerületben indulni, akár külön az egyikben. Feltehetőleg nem pontos információkra épül a négy párt állítása. Ilyen esetekben jó lenne a közlés előtt személyesen szót váltani a témáról azokkal, akiket ez közvetlenül érint, illetve érdekel. Ne legyen a pártharcok színtere A Magyar Újságírók Országos Szövetségének Elnöksége ismételten állást foglalt a Magyar Televízió felügyeletére létrehozott kormánybizottság tevékenységéről és összetételéről. Az elnökség véleménye változatlan: a felügyelőbizottság léte a pártharcok nemtelen színterévé teheti a nemzeti tájékoztatási eszközöket. Az elnökség tiltakozik a bizottság konkrét személyi összetétele miatt is, és úgy véli, ha egyáltalán szükséges bármiféle testület, akkor az csakis a parlamentnek lehet felelős és illetékessége kizárólag a műsorok pártatlanságának megítélésére terjedhet ki. A MUOSZ elnöksége elvárja, hogy szakmai kérdésekben ne hozzanak nélküle döntést és kéri a kormányt, hogy vizsgálja felül a bizottság létrehozását és jogkörét meghatározó rendeletet. (OS) 5 Tizennégy ezrelék volt a különbség (Folytatás az1. oldalról.) re a szavazatszámláló bizottság — jogellenesen — újabb szavazólapot adott. Egy szavazótkörben pedig olyan személy szavazott, akinek nincs választójoga. Az Országos Választási Bizottság a törvénysértés tényét megállapítva a szabálytalanul leadott szavazatokat érvénytelenítette. Ez azonban érdemben nem befolyásolta a népszavazás eredményét. Kéry András, az Állami Népesség-nyilvántartó Hivatal igazgatója elmondta, hogy a választók nyilvántartásának pontossága megfelel a törvényes követelményeknek. A gépi névjegyzéket a helyi tanácsok pontosították, és 70 018 fővel csökkentették a választójogosultak számát, ami azonban a szavazás napján 16 733 fővel emelkedett; lakcímváltozás miatt, igazolás nélkül szavazott 23 314 választópolgár. A sajtótájékoztatón Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár a népszavazással kapcsolatos állami feladatok oldaláról értékelte a munkát. — Az államapparátus — mondotta — szervezet semlegesen és törvényesen járt el, noha a nyilvántartások pontatlanságával az infrastruktúra elmaradottságából adódtak problémák, s részben emiatt , késett a hivatalos végeredmény megállapítása. Az államtitkár azt is elmondta, hogy a népszavazás központi költségvetésből finanszírozott költségei némileg alatta maradtak a 200 millió forintnak. A leszűrendő tanulságok között kiemelte: mielőbb ki kell dolgozni a kormányetika kódexét és a gyakorlati tapasztalatok alapján módosítani kell a népszavazással összefüggő jogi szabályozást is. A népszavazás hivatalos végeredménye szerint az első kérdésre Budapesten szavaztak a legnagyobb arányban igennel: 59,15 százalék, azaz több mint félmillió választópolgár. Mint ábránkon is látható, az igen mellett voksolt Tolna, Pest és Csongrád, valamint Bács-Kiskun megye. A többi megyében a nem szavazatok kerültek többségbe. Országosan összesen 2 151 926 szavazó adta voksát az igenre. Zala megye jár az élen. Az Országos Választási Bizottság közlése szerint a debreceni 95- ös szavazókörben szabálytalanságra is fény derült. A bizottság információja szerint 127 igenre javított szavazat került az urnákba. Az ügy kivizsgálása jelenleg még tart. A sajtótájékoztatón több újságíró feszegette a szavazás részeredményeinek törvénysértő visszatartását „titkosítását”, majd a kiszivárogtatás okait. Az egymásnak ellentmondó válaszokból kiderült, hogy nemcsak a választási bizottság, de az információk visszatartásával vádolt belügyi államtitkár is a rádióból értesült az igenek előretöréséről. Arra a kérdésre azonban a sajtó ezúttal sem kapott választ, ha sem a BM választási iroda, sem az Állami Népesség-nyilvántartó Hivatal, sem az Országos Választási Bizottság nem adott ki idő előtt információt, hogyan tudósíthatott mégis megközelítő pontossággal a népszavazás végeredményéről a rádió? ... Bodnár Lajos