Népszabadság, 1989. november (47. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-29 / 283. szám

0­16 oldal­­ Ára: 4,80 Ft NÉPSZABADSÁG 1989. november 29., szerda SZOCIALISTA NAPILAP ■hmnmmmnmhmnni fillmnUMHMilliMi XLVII. évfolyam, 283. szám Még a héten új kormány, módosított alkotmány lesz Csehszlovákiában­ ­ PRÁGAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Prágában történelminek minő­sített megállapodások jöttek lét­re egyrészről a kormány és a Nemzeti Front, másrészről a de­mokratikus tömegmozgalom csúcsszervének számító Polgári Fórum között. Érvek értelmében napokon belül nagykoalíciós kormány alakulhat; hatályon kívül he­lyezik az alkotmány több cik­kelyét, így a CSKP vezető szerepét rögzítőt is. Az egyez­ményt elégedetten és öröm­mel fogadta az ország; a tüntetések, sztrájkok meg­szűntek vagy megszűnőben vannak. Egyidejűleg megfo­galmazódott az az igény, hogy még az idén tartsanak szabad választásokat. Tegnap a prágai­­kormány­elnökség épületében ültek tárgyalóasztalhoz a Nemzeti Front és a kormány képvise­lői, illetve a Polgári Fórum vezetői. A delegációk vezető­je egyrészről Ladislav Ada­­mec kormányfő, másrészről Václav Havel drámaíró volt. A kiadott közlemény szerint megállapodás jött létre, amelynek értelmében vasár­napiig a szövetségi kormányt átalakítják, s a miniszterta­nács ma javasolja a parla­mentnek olyan alkotmánytör­vény megalkotásét, amelynek értelmében megszűnne a CSKP eddig alkotmányos ve­zető szerepe a társadalomban, illetve a Nemzeti Frontban; az oktatásban, a művelődésben és a kultúrpolitikában pedig a jövőben nem a marxiz­mus-Leninizmus szellemében folynának a dolgok. A Polgá­ri Fórum a maga részéről ígé­retet tett arra: még aznap fel­hívja a diákokat és színésze­ket a sztrájkok befejezésére. A találkozó eredményeit a kormány rendkívüli ülésen vi­tatta meg. Döntöttek arról, hogy a minisztertanács veze­tői a legközelebbi napokban tárgyalásokat folytatnak a többi politikai párttal, a tár­sadalmi szervezetekkel az új kormány összetételéről. Marián Calfa tárca nélküli miniszter keddi sajtótájékoz­tatóján úgy fogalmazott, hogy a kormányelnökségben meg­tartott kétoldalú találkozó fe­szült légkörben kezdődött, ám végül is konsruktív módon fe­jeződött be, s kölcsönös tö­rekvés tapasztalható a kiala­kult nehéz politikai helyzet pozitív megoldására. Calfa el­mondta, hogy a széles alapo­kon nyugvó, tervezett kor­mányba pártok — köztük a CSKP — képviselőin kívül más szervezetek képviselőit is be akarják vonni, és párton­­kívülieket is meg kívánnak nyerni a kabinetben való részvételre. Szavai szerint el­sősorban szakemberek, szak­értők kormányáról lesz szó. A szövetségi gyűlés két há­zának jogi, alkotmányügyi bi­zottságai már­­kedden együttes ülésen vitatták meg a kor­mány által beterjesztett új al­kotmány törvénytervezetét. Alois Indra — akit a napok­ban menesztettek a CSKP KB Elnökségéből — bejelentette: kéri felmentését parlamenti elnöki posztjáról. Miles Ja­­kes, a leváltott CSKP KB- főtitkár a védelmi tanács el­nöki tisztéről való távozását jelentette be. Kis Tibor (Kommentárunk a 2. olda­lon.) Az ellenzék egyik aktivistája a követeléseket tartalmazó röpcédulát osztogat a Vencel téren. Gorbi-láz az Örök Városban­ ­ RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Kedden kitapinthatóan emel­kedett a ma kezdődő Gorba­­csov-látogatás lázgörbéje az olasz fővárosban. Gorbacsov személyében első ízben tesz lá­togatást Itáliában SZKP-főtitkár és államfő. Több mint másfél ezer újságíró, tévés munkatárs akkreditáltatta magát az ese­ményre. Mihail Gorbacsov ma dél­előtt érkezik Rómába, ahol azonnal megkezdi tárgyalásait Cossiga államfővel és And­reotti miniszterelnökkel. Csü­törtökön is folytatódnak a ma­gas szintű tárgyalások, s a szovjet vezető beszédet mond az európai közös házról ugyan­abban a teremben, ahol há­rom évtizede aláírták a Közös Piacot létrehozó római szer­ződést. Péntek délelőtt vizitel Gorbacsov a Vatikánban 11. János Pál pápánál; ez ugyan­csak történelmi látogatás. Ezt követően a vendég Milánóba utazik, találkozik az olasz üz­leti élet képviselőivel, majd nemzetközi sajtóértekezletet tart. Szombat és vasárnap pe­dig már a Földközi-tengeren, Málta partjainál folytat „nem hivatalosnak” minősített tár­gyalásokat Bush amerikai el­nökkel. A római tárgyalásoktól a szovjet és az olasz fél is a jól fejlődő politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok meg­erősítését, új szakasz kezdetét várja — hangzott el a keddi előzetes sajtóértekezleten. „Jó befejezés lesz a Szovjetunió európai évének” — mondotta Vagyim Zaglagyin. Emlékezte­tett arra, hogy Gorbacsov de­cember 6-án még fogadja Mit­­terrand elnököt, egyébként más kimagasló külföldi láto­gatás már nincs tervbe véve. Ami a hét végi szovjet—ame­rikai megbeszélést illeti, Zag­lagyin, akit ezúttal az SZKP főtitkára külpolitikai tanács­adójaként mutattak be, annak a véleményének adott hangot, hogy ez inkább „az impulzu­sok és nem a nagy döntések találkozója lesz”. Sevardnadze külügyminisz­ter a keddi L’Unitában közölt háromoldalas interjúban azon­ban nem zárta ki, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) A félreformok visszaütnek Medgyessy: A kormány már most is szakértőinek minősíthető A napokban két olyan ese­mény is történt az országban, amelyik a nemzetközi pénzvi­lág irányunkban tanúsított magatartására hatással lehet. Az egyik Németh Miklós be­jelentése volt valós adósságál­lományunkról, a másik pedig a népszavazás. Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettest meg­kérdeztük: változtatnak-e ezek a történések gazdaságunk kül­földi megítélésén, milyen reak­ciókkal számolhatunk? — Németh Miklós bejelenté­se gazdaságunk helyzetén mit sem változtat, hiszen a kama­tokat és a törlesztéseket eddig is — természetesen — a valódi és nem a bevallott adósság alapján fizettük — szögezte le bevezetőben a miniszterelnök­helyettes. — Egyébként a kül­földi hitelezőink, szerintem, már korábban is tisztában vol­tak adósságunk nagyságával, tehát a tényfeltárás sokkot nem váltott ki körükben. Sőt inkább a kormány hitelét erő­sítette az, hogy nyilvánosság elé tárta a helyzetet. Ami a népszavazást illeti, a külföld elsősorban arra volt kíváncsi, van-e olyan összetar­tó erő, amelyik ebben a változó világban egyfajta mércét mu­tat arra, hogy merre akar menni ez a társadalom. Hiszen mindnyájan tudjuk, hogy va­lójában nem a köztársasági el­nökről, hanem két alternatíva közötti választásról volt szó. Az egyik „a mindent tagadok, mindent elsöprők, ami volt”, a másik egy kicsit romantikus, egy kicsit nemzeti, bizonyos ér­telemben naiv antikapitalista felfogás. Ilyen választás elé ál­lítani a társadalmat, egyébként igazságtalan is. Az viszont, hogy az emberek többsége el­ment választani, külföldön biz­tos, hogy jó visszhangot vál­tott ki. Mindehhez azonban hozzá szeretném tenni, a ma­gyar gazdaságot a cselekede­teken keresztül ítélik meg, ■hogy a magyar piacgazdaság építésében történik-e érdemle­ges előrehaladás. (Folytatás a 4. oldalon.) MÁR MA TALÁN VÉGLEGES ADATOK Ki szivárogtatta ki a részeredményeket? A főváros és Pest megye voksa billentette át a mérleg nyelvét . Értesülésünk szerint az Országos Választási Bizottság a Parlament gobelintermében a nyilvánosság kizárásával ülést tartott, amelyen részt vett Gál Zoltán belügyminisztériumi ál­lamtitkár, valamint Kéri András, az Állami Népesség-nyilván­tartó Hivatal igazgatója is. A bizottság áttekintette a népsza­vazás végleges lezárását még hátráltató nyitott, jogi megítélést is igénylő kérdéseket. Ha a szavazógépes rendszer a korrek­ciókat fel tudja dolgozni, elképzelhető, hogy esetleg már szer­dán hivatalos végeredményt hirdetnek. A helyszínen az OVB sajtótájékoztatójával kapcsolatos vi­tára utalva megkérdeztük Kéri Andrástól: igaz-e, hogy az ÁVH az Országos Választási Bizottság tájékoztatása előtt informál­ta Pozsgay Imrét, netán más kormányzati szervet a szavazás fontos részeredményéről. — Mindenki — válaszolt röviden Kéri András —, aki kért, kapott tőlünk információt napközben. Pozsgay Imre azonban nem kért. A népszavazás eredményé­ről tartandó, de az utolsó pil­lanatban lemondott parlamen­ti sajtótájékoztató helyett ,,sajtóbeszélgetésre’’ invitálták tegnap délelőtt a hazai és a nemzetközi sajtó több képvi­selőjét. Az Országos Válasz­tási Bizottság nevében Tor­­gyán József és Eörsi Mátyás adott bővebb tájékoztatást a részben már ismert tények­ről, és szolgált újabb érdekes részletekkel a népszavazásról. Talán a legfigyelemreméltóbb új mozzanat, hogy az értéke­lés szerint a főváros, vala­mint Pest megye szavazópol­gárai döntötték el az igenek és a nemek harcát. Amíg ugyanis a megyék az első kér­désre nemmel szavaztak, a fő­város, valamint Pest megye szavazópolgárai az igen mel­lett tették le voksuka­t. A szo­ros eredményt jelzi, hogy végső soron 6618 szavazat bil­lentette át országos szinten a mérleget. Torgyán József önkritiku­san elismerte: rosszul becsül­ték fel azt az időt, ami a végeredmény hiteles megálla­pításához szükséges, így, az előzetes ígéretek ellenére, kedd helyett csak csütörtök­re várható a szavazatok vég­­leg­es összesítése, „jogi zárá­sa”. A leadott szavaza­tok jogszerűségével összefüg­gő néhány elvi kérdés is tisz­tázásra vár. Az egyik kórház betegei, például, éltek azzal a sokak által vitatott joggal, hogy előzetes tanácsi igazo­lás nélkül adták le voksukat. Hasonló problémáik vetődtek fel az állandó lakóhelyükön kívül tartózkodó vasutasok­nál. A vártnál több jegyző­könyvet kell jogi szempontból is értékelni. Nem sikerült nyomára bukkanni eddig há­rom jegyzőkönyvnek, s ,a sza­vazatok 0,3 százalékának. A problémás esetek aránya azon­ban olyan elenyésző, hogy a bizottság tagjainak vélemé­nye szerint ez már nem be­folyásolhatja az eredményt. A végső összegezést a bizottság a Magyar Közlönyben i­s köz­readja. A népszavazás politi­kai értékelésével függ össze Torgyán Józsefnek az a­­kije­lentése, hogy a népszavazás eredményére tekintettel az Or­szággyűlés decemberi ülésén már ki kellene tűzni március­ra az országgyűlési választá­sokat. A tájékoztatón parázs vita kerekedett ki arról, hogy­­az ígéret ellenére miért az új­ságírók­­távollétében jelentet­ték be a végeredményt, s miért nem tartottak erről sa­j­tótájékoztatót. A Belügymi­nisztérium szóvivője, Barsi Tom­ai a bizottság védelmére kelt, hangoztatván, hogy a bizottságnak ,sem voltak hét­fő estig országos adatai. Ez a tény viszont a bizottság, va­lamint a belügyi választási szervek közötti kommuniká­ciós szakadékra is fényt derí­tett. Tarthatatlan, hogy az Or­szágos Választási Bizottság tagjai a rádióból értesüljenek a szavazás döntő fejlemé­nyeiről. Ez a probléma az amúgy is lappangó újságírói elégedet­lenséget csak még jobban fel­szította, s többen is megkér­dezték: ki szivárogtatta ki az előzetes híreket? A Magyar Hírlap munkatársa megkér­dezte: hibáztatható-e Pozsgay Imre vagy a négy párt, hogy a sajtótájékoztatókon kész tényként kezelték a részered­ményeket? A kérdést a Belügyminisz­térium szóvivője politikai jel­legűnek minősítve kitért a válasz elől. Egy jól értesült újságíró azonban további fel­tételezésekbe bocsátkozott. E szerint az Állami Népesség­nyilvántartó Hivatal elnöke az Országos Választási Bizottsá­got megkerülve, előzetesen, tá­jékoztatta volna az állammi­­nisztert, illetőleg a kormány ■titkárságát. Az érintettek tá­vollétében ezt az állítást sem (Folytatás az 5. oldalon.) Magányos elit? Ami megtörtént, azt még az Isten sem teheti meg nem történtté. (3. oldal.) Iskola, a la carte A teljesen új tanár—diák kapcsolat még nem magá­tól értetődő... (9. oldal.) Hegedűs nem lesz kapitány Kaszópusztán most csak a birkózók birkóznak. (16. oldal.) Padlón a demokrácia Sztrájk a Rába mosonmagyaróvári gyárában (Megyei tudósítónktól.) A győri Rába Magyar Va­gon- és Gépgyár mosonmagya­róvári gyárának kapuján teg­nap a következő felirat várta a látogatókat: „Alapította Kühne Ede, tönkretette Hor­váth Ede." Látogató persze a sajtó mun­katársain kívül nemigen ér­kezett a délelőtt 9 órától 11-ig tartó sztrájk idején. Sem a gyári központból, sem a szak­­szervezeti bizottságtól nem voltak kíváncsiak az egykori Kühne dolgozóinak munkabe­szüntetésére, csupán az Ipari Minisztériumból érkezett tele­fon: csütörtök estére egyeztető tárgyalásra hívták a moson­magyaróvári vezetőket a mi­niszterhez. A győri Rába 1977-ben ke­belezte be a mosonmagya­róvári Kühnét. A kényszerhá­zasságok természete szerint alakult a mezőgazdasági talaj­javító gépeket gyártó üzem sorsa. A kisebb elégedetlensé­gek sokáig nem öltöttek szer­vezett formát. A mostani in­dulatok közvetlen kiváltó oka valószínűleg Horváth Ede ve­zérigazgatónak az a nyári be­jelentése volt, miszerint száz­hat mosonmagyaróvári dolgo­zót győri munkára csoportosí­tanak át, mert csökkent a piac érdeklődése a mosonmagya­róvári termékek iránt. (Folytatás a 4. oldalon.) MATUSZ KÁROLY FELVÉTELE — MTI FOTO

Next