Népszabadság, 1989. november (47. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-13 / 269. szám

2 (Folytatás az 1. oldalról.) tandósítására, továbbá a bel­ső gazdaságii rendszer hatá­sos átalakítására. Néhány órával később Modrow kije­lölt miniszterelnök a bel­­ügyeikbe való beavatkozásként visszautasította Kohl követe­léseit. A németközi viszony alaku­lásának világpolitikai súlyá­ból következik, hogy Bonn­ba való visszatérte után Kohl rögtön telefonkapcsolatba lé­pett a nyugati hatalmakkal, így Bush amerikai, Mitterrand francia elnökkel és Thatcher brit kormányfővel. A kancel­lár tá­jékoztatott arról is, hogy állandó kontaktusban van Mi­hail Gorbacsovval, az SZKP főtitkárával. Elsőként szemé­lyes üzenetet küldött neki, majd nem sokkal ezután vele is telefonbeszélgetést folyta­tott. Vasárnap délután rendkívü­li ülést tartott az NSZKP Po­litikai Bizottsága, és a főtit­kár javaslatára úgy döntött, hogy — meghajolva a tagság akarata előtt — pártértekez­let helyett mégis rendkívüli kongresszust hív össze decem­ber 15-re. Némi túlzással azt mondhat­nánk, hogy csak a politikai bi­zottság töltötte Berlinben a hétvégét, az NDK fővárosa a szokottnál is kihaltabb képet mutatott. Az NSZK országút­jait viszont a hét végén — a két német állam létrejötte óta első ízben — Trabantok és Wartburgok sokasága lepte el, a határ menti városokat való­sággal megostromolták az NDK-beli látogatók. Huszon­nyolc esztendővel a berlini fal megépítése, az NDK hermeti­­kus önelszigetelése után az el­múlt hét végén találkozót ad­tak egymásnak a két német ál­lam lakosainak milliói — egye­lőre még csak az NSZK föld­jén. Az első összesítés szerint az NDK hatóságai 4,3 millió uta­zási engedélyt adtak ki vasár­napig. Egyedül Nyugat-Berlin­­be legalább másfél millióan lá­togattak el az elmúlt három nap alatt. Egészen pontos adat nincs arról, végül is hányan éltek a lehetőséggel. A legsze­rényebb hivatalos becslések szerint is azonban jóval több mint kétmillió NDK-állampol­­gár rándult át a hét végén Nyugat-Berlinbe, illetve a szö­vetségi köztársaságba. Az egykor áthághatatlan erő­dítménynek számító határpon­tok valóságos népvándorlás színhelyeivé váltak. Jóllehet szombat-vasárnap az NDK ha­tóságai összesen 13 új átkelő­helyet — 5 nyugat-berlinit és 8 NSZK-belit — nyitottak meg pótlólag, így is elképzelhetet­len zsúfoltság, időről időre káosz jellemezte a­ sok esetben első ízben Nyugatra látogató keletnémetek vonulásának színhelyeit. A két német állam létezése óta első szabad és kötetlen tö­meges németközi találkozás az egész Szövetségi Köztársaság hangulatára rányomta bélye­gét. Lübecktől Münchenig, Kasseltől Kölnig szinte minde­nütt feltűntek a másik német állam — anyagilag egyelőre meglehetősen szerény szintet képviselő — polgárai. A ha­gyományos határállomásokon 50—60 kilométer hosszú sort alkotott a várakozó gépkocsi­sor, a legnagyobb nyomásnak kitett pontokon olykor 11—12 órába telt a határátlépés, noha menet közben mind az NDK, mind az NSZK hatóságai mi­nimálisra­ szűkítették az ellen­őrzést, helyenként pedig telje­sen felhagytak vele. Ami poli­tikailag legalább ilyen újsze­rű: több NDK-beli határállo­máson a hivatalosan kötelező vízum nélkül utazhattak be az NDK területére a Szövetségi Köztársaság állampolgárai is. A hétvégének jellemzője volt a bankok és a postahivatalok előtt kígyózó NDK-polgárok nemegyszer félezer méteres so­ra. Itt fizették ki ugyanis a va­lamennyiüknek járó évi egy­szeri 100 márkás, úgynevezett üdvözlési pénzt. Ennek folyó­sítását akkor határozta el a bonni kormány, amikor az NDK vezetése devizameggon­dolások miatt napi 15 nyugat­német márkára szűkítette a másik német államba látoga­tók valutaellátmányát. A keletnémetek elsöprő több­sége vásárlásra használta fel a szabaddá vált utazás várat­lan lehetőségét. Számítva a tömegnyomásra, a forgalom­nak leginkább kitett nyugat­német városokban szombaton (sok helyütt vasárnap is) fel­oldották az errefelé igen szi­gorú kötelező üzletzárási időt, és az áruházak a késő esti órá­kig állták az NDK-ból érke­zett százezrek rohamát. Sok tízezren töltötték a szabadban a szombat éjszakát. Számukra a nyugatnémet vöröskereszt és más jótékony szervezetek me­leg teáról gondoskodtak a reg­geli órákban. Több városban spontán adakozás alapján ven­dégelték meg a túloldalról jöt­teket. A hétvége alapvető politikai kérdéseinek egyike volt, hogy a jelképes és gyakorlati gát­szakadás nem vezet-e az NDK állampolgárainak tömegmére­tű Nyugaton maradásához. Végleges adatok vasárnap es­te még nem álltak rendelke­zésre. Ám az első óvatos becs­lések szerint nem következett be drámai fordulat. Számító­­gépes jelzések szerint ugyanis a látogatóknak nem egész négy százaléka döntött csupán úgy, hogy az NSZK-ban ma­rad. Nyugat-Berlinben legfel­jebb ötezren jelentkeztek ilyen szándékkal. A hangulat, a mindenki szá­mára váratlan össznémet „egy­másba borulás” egyelőre pil­lanatra sem lankad, de — saj­nos — helyenként disszonáns hangokkal. A Brandenburgi kapunál péntekről szombatra virradóan gyakorlatilag egész éjjel ostromállapot volt. A „spontán népünnepély” rész­vevői a fal lebontását és a né­met újraegyesítést sürgették; többen átmásztak a falon, majd kibontották annak egy darabját. Mindezt a nyugat­berlini rendőrség sokáig tét­lenül szemlélte. Később aztán a berlini és a nyugat-berlini rendőrfőkapitány rendkívüli találkozója nyomán rohamko­csikkal zárták le a Branden­burgi kapunál a fal közvetlen környékét. Az NDK határőrei vízágyúkkal hűtötték le a fel­­hevült kedélyeket. Azóta a két rendőrség között közvetlen kapcsolat van a közös rend­­fenntartás céljából. Ennek el­lenére vasárnap reggel is pro­vokációra került sor a Pots­­damer Platzon, a város szívé­ben, amikor Krack berlini és Momper nyugat-berlini főpol­gármester jelenlétében új ha­tárátkelőhelyet nyitottak meg. Már megvan az első tranzit­bébi is: egy NDK-beli fiatal­­asszony egy nyugat-berlini utcán szülte meg, a járókelők segítségével gyermekét. NDK-NSZK: közös hétvége Hideg zuhany a Brandenburgi kapunál. A német újraegyesítés nincs napirenden, jelentette­­ki va­sárnap a­­szovjet külügyi szó­vivő. Gennagyij Geraszimov a CBS hálózatnak adott nyi­latkozatában hangoztatta, hogy az NDK szovjet szem­pontból „igen fontos tagja” a VSZ-nek. Miután a két szö­vetségnek haderői állomásoz­nak a két Németországban, ma nem lehet újraegyesítésről beszélni. Az NDK-beli szabad válasz­tások lehetőségével kapcso­latban Geraszimov kijelentet­te, hogy­­az NSZEP-nek „ke­ményen kell dolgoznia a győ­zelemért, a nép bizalmának visszaszerzéséért”. Ami más „Az újraegyesítés nincs napirenden a pártok esélyeit illeti, az „Egon Krenz gondja”, mondotta a szovjet szóvivő. A német újraegyesítést kül­földön többen tartják idősze­rűnek, mint a németek so­raiban, jelentette ki Helmut Schmidt volt bonni kancellár. A szociáldemokrata politikus vasárnap az NBC televízió­nak adott nyilatkozatában hangoztatta, hogy ,az egyesü­lésre valamikor a jövőben, talán csak a jövő században fog sor kerülni, az NDK-na­k azonban most­­sokkal sürge­tőbb gondjai vannak. Az a fontos, hogy Kelet-Európa nyugati gazdasági támogatást kapjon, mert különben az NDK-beli, a magyar, a len­gyel reformfolyamat zsákut­cába jut. Günter Grass élesen elma­rasztalta­­mindazokat, akik ezekben a németség számára oly fontos és örvendetes órák­ban újraegyesítési jelszavakat kiabálva hangoskodnak. A ne­ves író a Deutschlandfunk rá­dióállomás műsorában nyilat­kozott. II. János Pál pápa szom­baton fogadta Georg Ster­­zinsky berlini érseket — je­lentette római tudósítónk, Ortutay Lovas Gyula —, a­ki tájékoztatást adott az NDK- beli helyzet alakulásáról. Mazowiecki és Kohl közös misén ( VARSÓI TUDÓSÍTÓNKrÓl Huszonhét órás megszakítás után szombaton délután öt óra­kor landolt Varsóban az a repü­lőgép, amely visszavitte a len­gyel fővárosba a nyugatnémet kancellárt. Helmuth Kohl vasár­nap vidékre látogatott, este pe­dig Varsóban fogadta őt Woj­­ciech Jaruzelski államfő. Örülök, hogy ismét Varsó­ban lehetek — nyilatkozta Helmut Kohl szombaton a len­gyel főváros repülőterén új­ságíróknak. Egyúttal köszöne­tét fejezte ki tárgyalópartne­reinek, hogy megértették hely­zetét. Ezzel — mintegy hu­szonhét órás szünet után — né­miképp módosítva, de folyta­tódott a nyugatnémet kancel­lár lengyelországi programja. Vasárnap Helmut Kohl Ta­­deusz Mazowiecki miniszter­elnök társaságában az alsó­sziléziai Krzyzowába látoga­tott, ahol szabadtéri misén vettek részt. A délelőtt meg­tartott istentiszteletet két nyel­ven, németül és lengyelül ce­lebrálták. Ez az igazi megbé­kélés miséje volt — jelentette ki Kohl kancellár, hozzátéve, hogy mindkét nemzet életé­ben jelentős pillanat volt ez. Mazowiecki kormányfő ehhez annyit tett hozzá, hogy teljes komolysággal és a testvériség szellemében jöttek el a misére. Délután a Czestochowa mel­letti Jasna Gora zarándokhe­lyen folytatódott a nyugatné­met kancellár programja. Helmut Kohl az esti órák­ban érkezett vissza Varsóba. Az eredeti program alapján pénteken kellett volna talál­koznia Wojciech Jaruzelski államfővel, erre azonban a lá­togatás megszakítása miatt már nem kerülhetett sor. Ilyenformán a lengyel állam­fő vasárnap este fogadta a nyugatnémet kancellárt. K. Nyirő József NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1989. november 13., hétfő Gorbacsov nyugalomra, Bush megfontoltságra int Az amerikai elnök nem kíván demonstrálni a falnál ( WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Gorbacsov szovjet vezető üze­netet küldött Bush amerikai el­nöknek a berlini fejlemények nyomán - közölte a hét végén a Fehér Ház szóvivője.­­ Az elnök e hét elején válaszol Gorba­­csovnak. A Fehér Ház szóvivője Gor­bacsov üzenetének tartalmi vonatkozásairól elmondta, hogy a szovjet vezető támo­gatásáról biztosította az NDK vezetésének legutóbbi dönté­seit és az ott kibontakozó vál­tozásokat. Hangsúlyozta azok jelentőségét, ám egyszersmind­­kifejezte abbéli reményét is, hogy a helyzet nyugodt és bé­kés marad. Bush e héten ese­dékes válaszáról a szóvivő előre közölte: az meg fogja erősíteni azt, amit az elnök eddig e témában nyilvánosan többször is kifejtett, egyebek között a politikai és a gazda­sági reformok amerikai báto­rításáról. Bush elnök a hét végén Texasban beszédet mondott egy vietnami háborús veterán­emlékmű avatásán. Ismét üd­vözölte az NDK-beli lépése­ket, hangsúlyozva: „A kelet­európaiak által kezdeménye­zett, a Gorbacsov, Amerika és szövetségeseink által egyaránt támogatott reformfolyamat mindannyiunkban nagy remé­nyeket ébreszt, s megérdemli szüntelen bátorításunkat.” Az elnök ugyanakkor texasi la­poknak adott interjújában megismételte, hogy az ameri­kai kormányzat nem kívánja súlyosbítani a változásokkal együtt járó feszültségeket a térségben, ezért is tanúsít óva­tosságot és megfontoltságot ilyen irányú politikájában. Az elnök egy kérdésre válaszolva jelezte, hogy nem készül meg­állni Berlinben a máltai szov­jet—amerikai csúcsról vissza­térőben, ahol a közép- és ke­let-európai változások nyil­vánvalóan megkülönböztetett figyelmet kapnak. Serény Péter Jazov: a hadsereg­ellenességet szélsőséges elemek szítják A Szovjetunióban tapasztal­ható hadseregellenes megnyil­vánulásokról beszélt Dmitrij Ja­zov hadseregtábornok, szovjet honvédelmi miniszter a TASZSZ szovjet hírügynökség munkatársá­nak nyilatkozva. Jazov elítélte a hadsereg­­ellen­esség utóbbi időben el­terjedt megnyilvánulásai­t. Vé­leménye szerint a­­katonai szolgálat megtagadására való felszólítás, a behívóparancs teljesítése alóli kibújásra tett kísérletek, a sorozóirodák előtti blokádok szervezői na­cionalista, szélsőséges, szepa­ratista elemek. Nemzeti érde­keik túlbuzgó védelmében meg­prób­ál­j­ák sz­em­beá­ll­ítan­i a népet és a hadsereget, s meg­próbálják kitörölni az embe­rek tudatából a hazaszeretet, a hadkötelezettség és az in­ternacionalizmus fogalmát. A szovjet honvédelmi mi­niszter szerint a hadsereg-el­­lenesség legélesebben a balti államokban, a kaukázusi köz­­társ­aságokban, Közép-Ázsiá­­ban és Moldovában jelent­keznek. Jazov elismerte, hogy a nacionalista erők­­kampányá­hoz indokul szolgálnak a hadseregben és a hadiflottá­ban tapasztalható negatív je­lenségek. A­­miniszter emlékeztetett arra, hogy az ország határai­nak és területének védelme, annak megszervezése és veze­tése alkotmányosan a Szov­jetunió legfelsőbb hatalmi és irányítószerveihez tartozik. Az ország védelmének össz­állami jellegét megerősítette a Szov­jetunió népi küldötteinek leg­utóbbi kongresszusa is — fe­jezte be nyilatkozatát Jazov hadseregtábornok. (TASZSZ) Tallinn és Riga elveti a Ribbentrop-Molotov paktumot Az észt parlament vasárnap törvényellenesnek minősítette a szovjet csapatok 1940-es észtországi bevonulását. Szombaton a lett parlament nyilvánította semmisnek az 1940-ben aláírt szovjet—német megnemtámadási szerződés titkos záradékát, amely lehetővé tette a Szovjetunió számára a balti köztársa­ságok a­nnekt­álását. (AFP) Újabb vádemelés az üzbég maffia ellen A szovjet szövetségi ügyészség befejezte a vizsgálatot szá­mos volt üzbég vezető bűncselekményei ügyében, és vádat emelt ellenük — jelentették be szombaton Moszkvában. A vád szerint a gyanúsítottak a hetvenes és a nyolcvanas években nagy összegű megvesztegetéseket fogadtak el más hivatalos személyektől és beosztottaiktól. Ellenszolgáltatásul jogtalan anyagi és egyéb előnyöket, például gyors hivatali előmenetelt biztosítottak a megvesztegetőknek. A vádlottak között van Uszmanhodzsajev, az Üzbég KP KB volt első titkára, Abdul­­lajeva és Ajzmuratov, a KB volt titkárai, Orlov, a köztársa­ság legfelsőbb tanácsa elnökségének volt helyettese, továbbá egy miniszter, valamint több területi és kerületi párttitkár. (MTI) Alkotmányellenes szovjet tagköztársasági törvények A Szovjetunió Legelsőbb Tanácsának Elnöksége a szovjet al­kotmánnyal ellentétesnek nyilvánította a három balti tagköztár­saság és Azerbajdzsán több újonnan hozott törvényét. Java­solta e szovjetköztársaságok legfőbb államhatalmi testületé­nek: hozzanak intézkedéseket annak érdekében, hogy a helyi törvények összhangba kerüljenek a szovjet alkotmánnyal. A legfelsőbb tanács elnöksége az igazságügyi minisztérium in­dítványára hozta meg határozatát. A szombati Pravdában nyilvánosságra hozott határozat nem tartalmazza a kifogásolt törvények felsorolását. (MTI) A prágai tv közvetítése a Vatikánból A csehszlovák televízió vasárnap — történetében példát­lan módon — mintegy másfél órás egyenes adásban közvetí­tett a vatikáni Szent Péter Bazilikából a Premsyl-házibeli Ágnes hercegnő II. János Pál pápa által történt szentté ava­tását. A ceremóniára kilencezer zarándok érkezett Rómába Csehszlovákiából, s a kanonizálás csehszlovák kormánydele­gáció jelenlétében zajlott le. Az aktus a többi között az állam és a római katolikus egyház közötti viszony javulását volt hi­vatott szolgálni. Hírek szerint már e héten újabb tárgyalások lesznek Prága és a Vatikán között­­hosszú ideje üres megyés püspöki székek betöltéséről. (Prágai tudósítónktól.) Doina Cornea éhségsztrájkja Doina Cornea aszony éhségsztrájkot tart kolozsvári ottho­nában. A hírt egy, a romániai emberi jogi harcos támogatá­sára alakult párizsi bizottság tette közzé. Doina Cornea tilta­kozni kíván egy másik román emberi jogi harcos, Dan Pet­­rescu letartóztatása ellen, s egyben ilyen formában emlékezik meg a brassói munkások két évvel ezelőtt kegyetlenül elfojtott tüntetéséről is. Petrescu, a Iasiban élő író maga is éhségsztráj­kot folytatott, mert politikai magatartása miatt elbocsátották állásából, és nem adnak kiutazási vízumot ahhoz, hogy külföl­dön gyógykezeltesse magát. Petrescu több társával együtt röp­­iratot írt alá, amelyben sürgette, hogy Ceausescut ne válasszák meg Románia elnökévé. Emiatt tartóztatták le néhány nappal ezelőtt. (MTI) Ceausescu az Európa-ház helyett otthon akar lakni ( BUKARESTI TUDÓSÍTÓNKTÓL ~) „Európai ház” helyett Ro­mánia olyan Európa megte­remtését szorgalmazza, amely­ben minden nép saját belátá­sa szerint építheti otthonát, és amelyben minden embernek biztos lakása lesz. Ezeket Ni­­colae Ceausescu fejtette ki a bukaresti pártkonferencián. Az RKP főtitkárának beszédét a Scinteia közölte. Ceausescu beszédében éppen csak érintette az „európai ház” kérdését, de szavaiból ki­tűnt, hogy Románia elutasítja a kezdeményezést. Románia álláspontja szerint a közös európai ház gondola­tát a tőkés országok képvise­lői vetették fel és fogadták el, mint új lehetőséget a szocia­lista országok szuverenitásá­nak és függetlenségének meg­sértésére. „Románia nincs és soha nem lesz egy olyan Európa mellett, amelyben lábbal ti­porják a népek és nemzetek függetlenségét” — szögezi le az RKP XIV. kongresszusára kibocsátott külpolitikai tézis. Oltványi Ottó Folytatódik az ellenzéki erők felszámolása Kínában ( PEKINGI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Még sok olyan tényező van Kínában, amely veszélyezteti a társadalom stabilitását - fi­gyelmeztetett szombati beszédé­ben Vang Fang közbiztonsági miniszter. - Bár a politikai hely­zet gyorsan megszilárdult - folytatta -, a hazai és a kül­földi ellenséges erők folytatják összeesküvő tevékenységüket az­zal a céllal, hogy megdöntsék a kommunista párt vezető szerepét és a szocialista rendszert. A miniszter további erőfe­szítéseket sürgetett a közbiz­tonság­­megszilárdítására. Eb­be a munkába — mint mond­ta — a polgári lakosság is bekapcsolódott, több mint ki­lencmillió ember csatlakozott az országban szervezett nyolcszázezer közbiztonsági bizottsághoz. Öt hónappal a demokrati­kus reformokat követelő népi mozgalom erőszakos szétzúzá­sa után még mindig folyta­tódnak a letartóztatások és a kivégzések. A múlt héten hat személyt ítéltek halálra és végeztek ki nagy nyilvános­ság előtt Csengtuban, Szecsu­­án tartomány központjában. Azzal vádolták őket, hogy a júniusi tüntetések során em­bereiket bántalmazták, törtek­­zúztak, gyújtogattak és fosz­togattak. Csungking városban és Kujcsou tartományban egy-egy, ellenforradalminak minősített szervezet vezetőit, tagjait vették őrizetbe. Teng felhívása a hadsereghez Teng Hsziao-ping, a Kínai KP Központi Katonai Bizott­ságának néhány napja lemon­dott elnöke vasárnap meleg szavakkal méltatta az utódául választott Csiang Cö-mint, akit szavai szerint, az tett al­kalmassá erre a posztra, hogy egy személyben ő a központi bizottság rátermett főtitkára. Teng felszólította­­a hadsere­get, hogy a Csiang vezette központi bizottság és katonai bizottság irányításával védel­mezze és támogassa­­a párt 1978 óta kidolgozott politikai irányvonalát. Helyes válasz­tásnak m­inősítette, hogy Cs­i­­angot állították a párt élére. Teng a katonai bizottság ki­bővített ülésén találkozott a hadsereg legfelsőbb vezetőivel. Bócz Sándor

Next