Népszabadság, 1989. november (47. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-30 / 284. szám

4 Bicskére nem mennek? — A hajléktalanok problé­máinak megoldása meghalad­ja a Fővárosi Tanács lehető­ségeit — mondja Földi Mária, a Fővárosi Tanács egészség­­ügyi és szociálpolitikai főosz­tályának helyettes vezetője. — Az átmeneti szállónkon tu­dunk ideiglenes szálláshelyet biztosítani. Azt néhány napig ingyen is igénybe lehet ven­ni, de ott kétszáznál többen nemigen férnek el. Úgy tu­dom, a Blaha Lujza téren tüntetők átnyújtottak egy pe­tíciót a rendőrségnek, amely­ben egy munkásőrbázist kér­nek maguknak szálláshelyül. A Fővárosi Tanács is megpá­lyázott három munkásőrbá­zist — egyet szociális otthon­ná, kettőt átmeneti szállóvá szeretnénk alakítani —, de pá­lyázni december 31-ig lehet, s csak azután döntenek az oda­ítélésről. A megüresedett lak­tanyákból is kértünk, de hiá­ba tárgyalt az illetékesekkel főosztályvezető-helyettes kol­légám, semmit sem kaptunk. Megoldásként eddig felaján­lottuk, hogy a hajléktalanok szállásolják el magukat a bicskei, nagy munkásszállón, de nem hajlandók elhagyni a fővárost. A szükséglakások kiutalása sem megoldás, mert azok olyan állapotban van­nak, hogy bennük ugyanúgy megfagynak, mint az utcán, ráadásul sokkal többen van­nak, mint ahány szálláshelyet így biztosítani tudnánk. Rövid távon csak egyet ígérhetek. A Fővárosi Tanács harminc­­millió forintot költ arra, hogy a Frangepán utcában megvá­sároljon egy munkásszállót át­meneti szálló céljára. De nem vagyok jósnő, nem tudom megmondani pontosan, mi­korra nyithatjuk meg. Nem rajtunk múlik. Egyébként így, év végén már ennek a har­mincmillió forintnak az elő­teremtése i­s bravúrszámba megy. Rimóczi Károly ERDEI KATALIN FELVÉTELEI Hiánycikk a Béres-csepp, a C-vitamin A vitamin pótolható A rendkívül nagy kereslet miatt továbbra is teljes kapa­citással, három műszakban gyártják a­ Béres-cseppeket a Herbária tolnai gyógynövény­­üzemében. Naponta több mint százezer üveggel készül belőle. Az országos igényeket azonban még így sem "tudják teljesen kielégíteni. A helyzet javítása érdekében már négy helyen töltik az üvegeket. Az utóbbi időben gondot okoz az is, hogy nem lehet folyamatosan hoz­zájutni C-vitaminhoz, sőt jó néhány gyógyszertárban tartós hiánycikk lett, ugyanis a cseppekkel együtt a vitamin­drazsét is szedni kell. A Herbária szakemberei azt ajánlják, hogy ha nem jutnak C-vitaminhoz, fogyasszanak „helyettesítő”, természetes anyagokat, szörpöket, vagy például homoktövisből készí­tett zselét, nyers savanyú ká­posztát, illetve paprikát. (MTI) NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP 1989. november 30., csütörtök A pályaudvarról Blaha alsóra Szerdán délben pokrócokon fekvő emberek láthatók a Bla­ha Lujza téri aluljáróban. Kö­rülöttük csődület. A fotós kol­légámra rászólnak, hogy iga­zolja magát. Amikor megtud­ják, hogy újságíró, megnyug­szanak ... Egymás szavába vágva kiabálják a sérelmeiket. Munkát, lakást akarnak. Ele­gük van a munkásszállásból, megelégelték a csövezést, a pályaudvarokon való éjszaká­zást. Ők is magyar állampol­gároknak tartják magukat. Úgy gondolják, joguk van la­káshoz, akkor is, ha például állami gondozottak voltak. Többüknek van szakmája, né­­hányan érettségiztek is. Dü­hösek és indulatosak. Legalább szükséglakáshoz szeretnének jutni. Volt, amelyiküknek azt mondták a tanácsnál, hogy az sincs. Saját maga vitt ötven címet a tanácselnöknek. Egy­szerűbb lenne, ha közölnék, hogy csúszópénz kell — mond­ja. Azt állítják, hogy a fia­taloké a jövő. Akkor tegyenek is érte — harsogják. Egyre többen szólnak hozzá a vitához. Magyarországon sok ezer lakás van lezárva, mondja egy lendületesen nagy hangú srác. Én három hónapja fel­törtem egy „tanácsit”, azóta is benne élek. — Az egyik társunkat egy vasutas úgy ébresztette fel a vonaton, hogy a szemébe vá­gott egyet, feldagadt a helye! — panaszkodik egy fiatal lány. Közben felébredt az egyik al­vó ,,kárvallott”, akinek kék­zöld az arca. — Kedden a Déli pályaud­varon akartam aludni — mondja. — Jött több vasutas két rendőrrel. Elkezdtek bal­hézni, aztán megvertek. El­mentem a Mosz­kva térre, de­ később visszamentem, mert hi­deg volt. Politizál az aluljáró. És — egy papundeklidobozba — ki­ki­atlakozik. B. G. Befogadtak... — Halló, 114-2775? — Igen, tessék a Fővárosi Tanács Dobozi utcai átmeneti munkásszállása. Orbánná va­gyok, mit tetszik parancsolni? — Jó napot kívánok, kezét csókolom, sajnos hetek óta nincs fedél a fejem fölött, be tudnának-e fogadni néhány éjszakára? — Természetesen, de először el kell mennie a Dózsa György út 152-be. Tudja, a Volga Szálló mellett van egy mun­kás nővérszállás. — Hogyne, persze, tudom. — No, akkor ott keresse Pintér Lajost, a beutaló cso­port vezetőjét. Ő adja a be­utalót hozzánk. De menjen még el a bőrgyógyászatra és a tüdőgondozóba, s hozzon iga­zolást arról, hogy közösség­ben való életre egészségügyi­leg alkalmas... — Mennyit kell fizetnem egy hónapra? — Kétszázötven forintot, de munkahelynek lenni kell ám. A beutalót öt évre adják. Ágy­neműt­­kap. — Tessék mondani, hány ember lakik egy szobában? — Tizenhat ágyas szobáink is vannak, rendes, emeletes ágyak... Van önálló szekré­nye, s a konyhában főzhet is magára. A szekrényajtóra ve­gyen lakatot, mert hát... Ha eljön hozzánk, mi befogadjuk. Pogonyi Lajos A lakásügyi előadó tehetetlensége A főváros VIII. kerülete Bu­dapest egyik legnehezebb kör­zete, már ami a „lakásellátott­ságot” illeti. Tegnap délután felhívtam Wéninger Györgynét, a kerületi tanács lakásügyi osztályának előadóját. Tőle hallottam: — A VIII. kerületben jelen­leg 12 ezer lakásigénylőt tar­tunk számon. Évente mintegy 1200 tanácsi lakást, főleg régit tudunk szétosztani az arra rá­szorulóknak. Szükséglakást csak olyanoknak tudunk ki­utalni, akik már beadták a lakásigénylésüket és munka­helyük is van. Mi a hajlékta­lanokkal nem foglalkozunk, ez a Fővárosi Tanács feladata. P. L. A Vöröskereszt tárgyal — Eddig semmilyen köz­ponti akciót nem indítottunk a hajléktalanokért — mondja dr. Alföldy Árpád, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyette­se. — Épp most tárgyaltunk egy alapítvány létrehozásáról, amely átmeneti szállók, in­gyenkonyhák üzemeltetésének pénzügyi fedezetét biztosíta­ná. Egyelőre a bürokrácia út­vesztőiben bolyongunk, bár az alaptőke, egymillió forint már megvan, és több céggel tár­gyalunk nagyobb összegű hoz­zájárulásokért. Természetesen ha kapnánk objektumot (sic!), akkor — ugyanúgy, mint a menekülteknél — hajlandók lennénk azt a hajléktalanok érdekében működtetni. Csille­bérc? Ott sajnos már nem férnek el, mert az tele van Szomáliai, cseh, szovjet és más nemzetiségű menekültekkel. R. K. Levél a hajléktalanok ügyében A Szegényeket Támogató Alap, a Hajléktalanokért Társadalmi Bi­zottság, az Oltalom Karitatív Egye­sület és az Újpesti Családsegítő Központ levelet intézett Németh­ Miklós miniszterelnökhöz, Csehák Judit szociális és egészségügyi mi­niszterhez, Kárpáti Ferenc hon­védelmi miniszterhez és Bielek Jó­zsefhez, a Fővárosi Tanács elnö­kéhez. Ebben sürgetik, hogy a nincstelenek és hányódók érde­kében a korai kemény tél bekö­szönte miatt hathatós és azonnali intézkedést hozzanak. Kérik vala­melyik munkásőrlaktanya, vagy más hasonló rendeltetését vesztett, de alkalmas adottságú létesít­mény azonnali kiutalását menhely céljára. (OS) Érdekvédelmi szervezet haj­léktalanoknak A Hazafias Népfront, a Fi­desz, az SZDSZ, az Országos Cigánytanács, valamint a Raoul Wallenberg Egyesület képvise­lői az Országos Sajtószolgálat­hoz eljuttatott szándéknyilat­kozatukban a hátrányos hely­zetűek országos érdekvédelmi szervezetének létrehozásáról szólnak. Megállapodtak abban, hogy a Hátrányos Helyzetűek Országos Tanácsa szervezőbi­zottságaként működnek, a szervezet célja társadalmi ér­dekvédelmet biztosítani az ér­dekelteknek. Az előkészítő bi­zottság nyitott, minden társa­dalmi és politikai szervezet, jo­gi és magánszemély jelentke­zését várja. Levélcím: Buda­pest 1701. Pf. 93. Telefon: Ba­logh Árpád szervező 118-2855/64. A szervezők felkérik a Mi­nisztertanácsot nyilatkozatuk­ban arra, hogy mai ülésén döntsön abban, hogy az érin­tettek helyzetének javítása ér­dekében megfelelő épületeket nyithassanak a politikai moz­gások következtében felszaba­dított épületekben. Autó-áfa: holnaptól December 1-jén jelenik meg a Magyar Közlöny 88. száma, amely­­tartalmazza az általá­nos forgalmi adóról szóló új törvényt, s ezen belül a ma­gánimportban behozott sze­mélyautók áfáját is. Lukács József, a Pénzügyminisztéri­um főosztályvezetője közölte, hogy az autókra vonatkozó rész ezen a­­napon lép hatály­ba, tehát rendelkezéseit ak­kortól kell alkalmazni. Hang­súlyozta: függetlenül attól, hogy a Vám- és Pénzügyőrség november 24-e óta felfüggesz­tette a­z azóta behozott sze­mélyautók vámkezelését, a közlöny megjelenése napjáig a régi szabályok szerint kell eljárniuk. A szabályozás egyebek közt az­t is tartalmazza, hogy aki a hatályba lépés (december 1.) előtt külföldön tartózkodott, 30 napig még a régi szabályok szerint hozhat be külföldrő­l személyautót. Nem vonatkozik az új törvény azokra sem, akik a teljes vételárat devizában, belföldi pénzintézeteken ke­resztül november 24-e­ előtt átutalták. Megalakult a Magyar Agrárkamara (M­unkatársunktól.) Szerdán Budapesten meg­alakult a Magyar Agrárkama­ra: 282 állami gazdaság, tsz és termelői társulás több mint 200 küldöttének a részvételé­vel az alakuló közgyűlés meg­vitatta és elfogadta­ az új szer­vezet alapszabályát. A kamara feladata a ma­gyar élelmiszer- és fagazdaság általános gazdasági céljainak előmozdítása és a közös érde­kek képviselete. Támogatni kívánja a tagok érdekeivel egyező kormányzati munkát. Érdekfeltáró, érdekegyeztető és érdekérvényesítő tevékeny­ségével akarja elősegíteni az agrárgazdaságban a piacgaz­daság kiépítését, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővíté­sét. Az­­ agrárgazdaság szak­mai irányításában, a fejleszté­sek összehangolásában a ka­mara a társadalmasítást, az önigazgatást fogja szolgálni. A közgyűlési vitában az agrárágazat jelenlegi nehéz helyzetéről is sok szó esett. Az ágazat jövedelemtermő ké­pessége rohamosan csökken — hangsúlyozták többen —, sok száz gazdaság vergődik a lét és nem lét határán. Az pedig az ágazat „hátbatámadása’" lenne, ha a támogatások meg­szűnése után a termelők nem tudnák érvényesíteni a felvá­sárlási árakban a többletkölt­ségeket. Egyhangúlag mondták ki­ a jelenlévők a Magyar Agrár­kamara megalakítását. Meg­választották az elnökét is, Far­kas Károlynak, a kupi terme­lőszövetkezet elnökének sze­mélyében. A megye oktatási gondjaival kezdték A szolnoki politikai érdekegyeztető bizottság első ülése (Megyei tudósítónktól.) „A bizottság tevékenysége kiterjed a lakosság széles kö­rét érintő tanácsrendeletek, vb-határozatok előkészítésére, véleményezésére, a terület- és településfejlesztést, a lakossá­gi ellátást érintő tervek ki­dolgozásában való közremű­ködésre, a döntések végrehaj­tásának ellenőrzésében való részvételre. A bizottság­­tagjainak lét­száma legfeljebb 29 fő. A bi­zottság tanácstag tagjai a végrehajtó bizottság 15 tagja, nem tanácstag tagjai a me­gyei szinten működő politikai pártok (szervezetek) által de­legált egy-egy fő állandó kép­viselő. A bizottság működése új önkormányzati szervek lét­rejöttének időpontjáig tart.” E részletek abból a műkö­dési szabályzatból valók, ame­lyet első ülésén fogadott el a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tanács politikai érdekegyezte­tő bizottsága. A megyei tanács tudniillik november közepén — a Fidesz szolnoki szerveze­te kezdeményezését magáévá tevő népfront megyei titkárá­nak javaslatára — úgy dön­tött, hogy a végrehajtó bizott­ság tagjaiból és a pártok dele­gáltjaiból bizottságot hoz lét­re. E bizottság az új politikai helyzetnek és a törvényesség­nek egyaránt megfelelne a tes­tületi döntés-előkészítés de­mokratizmusának növelésére, a társadalmi tagoltságnak meg­felelő érdekek feltárására, közvetítésére, az érdekérvé­nyesítési folyamat befolyáso­lására hivatott. A működési szabályzatot rö­vid vita után fogadta el a Szolnok Megyei Tanács vb­­tagjaiból, valamint a Fidesz, a HNF, a Kisgazdapárt, az MDF, a Magyar Néppárt, az MSZMP, a Münnich Ferenc Társaság, az MSZP, a Szociáldemokrata Párt, az SZDSZ és a szolno­ki Szocialista Ifjúsági Szerve­zetek Szövetségének képvise­lőiből álló politikai érdek­egyeztető bizottság. Ezután a bizottság­­a megye alap- és középfokú nevelési-oktatási gondjairól, feladatairól tár­gyalt. MAGZATVÉDŐK TÁRSASÁGA Kinek árt Czeizel? (Munkatársunktól.) „Magyarország népessége évente Székesfehérvárnyival fogy” — ez a mondat vezeti be a november közepén meg­alakult Magzatvédő Társaság bemutatkozó szórólapját. A körülbelül 300 tagot szám­láló társaság legközvetlenebb célja, amint az tegnapi sajtó­­tájékoztatójukon kiderült, a művi abortuszok elleni küz­delem, a magzatok életének védelme, megszületésük szor­­galmazása. Tervük, hogy a veszélyeztetett helyzetű vá­randós anyáknak átmeneti ott­hont létesítenek. Nézetük sze­rint a fogantatás pillanatától kezdve él az emberi lény, aki­nek természetes joga a méhen belüli fejlődés és megszüle­tés. A társaság adatai szerint 1954-től 1986 végéig több mint négymillió terhességmegszakí­tást végeztek Magyarorszá­gon. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy kifogásolják az abortusszal kapcsolatos mai rendelkezéseket, s a felvilá­gosítómunkának azt­­a fajtáját, amelyet ma például Czeizel Endre végez. Az abortusszal kapcsolatos nézeteit ítélik el­lentmondásosnak. A tájékoz­tatón részt vevő újságírók, s a társaság elnöksége között némi vita kerekedett arról, hogy a gyermekvállalás és a szociális helyzet közötti ösz­­szefüggéseket miként kell megítélni. Az elnökség szerint például az, hogy valakinek immár két gyereke van, még nem elégséges szociális indok a terhességmegszakításra. A társaság telefonszolgálatot, il­letve tanácsadó szolgálatot is szervez. A társaság levélcíme: HNF 1360, Pf. 6. Telefonszá­muk: 112-4739. KÖZÉLET • Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke és Fodor István, az Ország­­gyűlés megbízott elnöke bú­csúlátogatáson fogadta Ragnar Dromberget, a Svéd Király­ság rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetét, aki a kö­zeljövőben végleg elutazik hazánkból. • Szűrös Mátyás, a Ma­gyar Köztársaság ideiglenes elnöke és Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnö­ke búcsúlátogatáson fogadta José Caballero Razánt, a Mexikói Egyesült Államok rendkívüli és meghatalmazott, nagykövetét, aki a közeljövő­ben végleg elutazik Budapest­ről. • Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke szerdán fogadta Dai Bingguót, a Kínai Népköztársaság új rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki átadta meg­bízólevelét. Az eseményen je­len volt őszi István külügy­miniszter-helyettes.­­ Rudi Sova, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkal­mából szerdán fogadást adott a nagykövetségen.­­ Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke szerdán hi­vatalában fogadta a Magyar Függetlenségi Párt vezetőit, Hornyák Tibort, Monostori Attilát és Szondi Lajost. A kormány elnöke találkozott a Szabad Demokraták Szövetsé­gének vezetőivel is: Tardos Mártonnal, Tölgyessy Péter­rel, Pető Ivánnal és Kis Já­nossal. A megbeszéléseken a politikai átmenetről, vala­mint az ezzel összefüggő fel­adatokról esett szó.­­ Nyers Rezsőnek, a Ma­gyar Szocialista Párt elnöké­nek meghívására szerdán rö­vid munkalátogatásra Buda­pestre érkezett Miecyslaw Ra­­kowski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára. A len­gyel pártvezetőt a Ferihegyi repülőtéren vendéglátója fo­gadta.­­ Pozsgay Imre ál­lammi­­niszter szerdán hivatalában fogadta Fodó Sándort, a Kár­pátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének elnökét.­­ Dr. Lothar Spath, az NSZK-beli Baden-Württem­­berg tartomány miniszterel­nöke a magyar kormány meg­hívására szerdán Magyaror­szágra érkezett.

Next