Népszabadság, 1989. december (47. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-01 / 285. szám

4 NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP 1989. december 1., péntek Még nincs válasz Bős—Nagymarosra Átadták Csehszlovákiának az államközi szerződést módosító javaslatot Csütörtökön Budapesten, a Külügyminisztériumban átad­ták a csehszlovák félnek a bős —nagymarosi beruházás ál­lamközi szerződésének —Ma­gyarország által ajánlott — módosítási javaslatait. A szer­ződésmódosítási igény lénye­géről november 3-án — a par­lamenti döntést követően — már tájékoztatta Csehszlová­kiát a magyar kormány. Az Országgyűlés október 31-i felhatalmazása alapján a Minisztertanács javasolja a vízlépcsőrendszer csúcsra jára­tásának mellőzését, a­­nagyma­rosi vízlépcső elhagyását. A magyar fél az ökológiailag szükséges feltételek megterem­tése esetén kész a bősi erőmű alapüzemmódjához szükséges létesítmények befejezésére és üzemeltetésére. Udvari László, a bős—nagy­marosi beruházás kormány-* biztosa elmondta: a magyar fél megfelelő ökológiai garan­ciákat kér. Amennyiben Cseh­szlovákia kész az államközi szerződés módosítására, a nagymarosi létesítmény elha­gyására, továbbá kifejezésre juttatja szándékát az ökológiai garanciaegyezmény megköté­sére, akkor Magyarország Du­­nakiliti térségében folytatja az építési munkákat. A meder át­töltésére viszont csak a ga­ranciarendszerre vonatkozó megállapodás aláírása után ke­rülhet sor. A magyar fél a tárgyalások során tisztázni kívánja többek között az új helyzettel kapcso­latos tulajdonjogi, üzemel­teté­­­si,­ energiatermelési és -elosz­tási, árvízvédelmi, hajózási, valamint az anyagi vesztesé­gek közös elszámolására vo­natkozó kérdéseket is. A tárgyalási anyagok ki­munkálásához a kormánybiz­tos konzultációra kérte fel a­z Országgyűlés bős—nagymaro­si ad hoc bizottságát, a Mi­nisztertanács bős—nagymarosi beruházást ellenőrző társadal­mi bizottságot, a Független Jo­gász Fórumot, valamint a kör­nyezetvédelmi kérdésekben a Zöld Pártot, a Duna-mozgal­makat, a különféle környezet­védő csoportokat. Ezek a szervezetek, mozgal­mak eddig is jelentős segítsé­get nyújtottak a kormányzat­nak a vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos társadalmi, gaz­dasági és­­tudományos kérdé­sek tisztázásához. Udvari László rámutatott: m­ég nem kaptak hivatalos vá­laszt a november 3-án átadott jegyzékre. A szomszédos o­r­szágban lezajló reformfolya­matok viszont arra engednek következtetni, hogy a bős- nagymarosi beruházással kap­csolatban is­ változni fog az ed­dig képviselt csehszlovák ál­láspont. Az ottani környezet­­védő mozgalmak reálisabban ítélik meg a két országot egy­aránt érintő ökológiai veszé­lyeket. A kormánybiztos — mint elmondta — személy sze­rint is támogatja, hogy ma­gyar környezetvédők, jószol­gálati küldöttség keretében, miiielőbb felkeressék csehszlo­vák partnereiket a közös ál­láspont kialakításáért. (MTI) MÁTÓL ÉL AZ AUTÓ-ÁFA Vám: Szigorú szabályok szerint December 1-jén, pénteken 0 órától, általános forgalmi adót kell fizetni a külföldről beho­zott személygépkocsiik után — jelentette be a Vám- és Pénz­ügyőrség Országos Parancs­nokságán csütörtökön tartott sajtótájékoztatón Lőrincz Mik­lós alezredes, az utas- és aján­dékforgalmi vámosztály veze­­tője. Elmondta: pénteken je­lenik meg a Magyar Közlöny­nek az­­a száma, amelyben ki­hirdetik a magánimportban behozott termékek áfájáról szóló törvényt. A jogszabály­­szerint 1990. január 1-jétől a magánimportban behozott áru­cikkekre­­is kiterjed az áfafi­­zetési kötelezettség, kivéve a gépkocsikat, amelyekre a tör­vény előírásai már december 1-jétől érvényesek. Így a november 30-án­, péntek­­en éjfélig behozott gépkocsik után még nem kell áfát fizet­niük­­tulajdonosaiknak. Az ál­talános szabályoktól eltérően, azokat a személygépkocsiikat sem terheli áfa, amelyeknek teljes vételárát még november 24-e ellőtt — tehát az Ország­gyűlés döntését megelőzően — konvertibilis fizetőeszközben belföldi pénzintézeten keresz­tül kiegyenlítették. Ezek az autók még akkor is mentesül­nek az áfa alól, ha majd csak a jövő évben érkeznének be az országba. Ugyancsak nem kell áfát fizetnie annak a személy­nek, aki a törvény hatálybalé­pésének napján, tehát decem­ber 1-jén külföldön tartózko­dik, és onnan a kiutazástól számított 30 napon belül tér vissza. December 31-ig vám­­kerethetők áfamentesen a no­vember 24-e előtt megrendelt, megvásárolt vagy leelőlegezett gépkocsik, ha e tények vala­melyikét az érintettek hitelt ér­demlően igazolni tudják. Ez a határidő vonatkozik azokra a külföldről ajándékba kapott gépkocsikra is, amelyek eseté­ben az ajándékozólevél hitele­sítése még november 24-e előtt megtörtént. E kivételeken túl péntektől általában, véve 25 százalékos­­ áfa terheli a kül­földről behozott gépkocsikat, kivéve azokat az egyedi esete­ket, amikor az érvényes vám­jogszabályok szerint a gépjár­művet egyébként is vámmen­tesen hozhatja be az országba új tulajdonosa (például a moz­gáskorlátozottak vagy a két év külszolgálatot teljesítők). Az áfa alapjául a gépkocsi kataló­­gusértéke szolgál. Az új áfaszabályokbról Lő­rincz Miklós alezredes elmond­ta még: január 1-jétől a ma­gánforgalomban behozott vala­mennyi terméket általában 25 százalékos áfa terheli majd, ötezer forint értékhatárig azonban nem kell áfát fizet­niük majd az utasoknak, de ha ezt az összeget meghaladja egy-egy árucikk értéke, akkor a teljes vételárra számítják az áfát. Ha viszont több olyan ap­rósággal érkezik haza valaki, amelynek együttes értéke már több lenne az ötezer forintnál, ebben az esetben azonban az áfa számításának alapjából már le lehet vonni az ötezer forintot. A gépkocsik kivételé­vel más árucikkek esetében az áfa összegét általában a ter­mék külföldi számláján feltün­tetett vételár alapján számít­ják ki. Mint a tájékoztatóból kitűnt, ezeket a számlákat a vámosok nem minden esetben fogadják el fenntartás nélkül, s ha túlzottan alacsonynak ta­lálják, akkor a becsült érték alapján számíthatják az áfát. Az általános gyakorlat szerint azonban a vámosok csak akkor folyamodnak ehhez a módszer­hez, ha a számla­ a termék ál­taluk ismert középárfolyamá­nak felénél kevesebbet mutat. (MTI) ÜZLETI INKUBÁTOROK Kétségbeesésből is lehet vállalkozni Jó a kínálat Magyarorszá­gon manapság amerikai köz­gazdasági elméletekből. Diva­tosak vagyunk, így aztán szí­vesen jönnek ide hirdetni az igét, már csak azért is, miivel éppen ez a kicsiny közép-eu­rópai ország látszik a legfo­­gékonyabbnak az amerikai vállalkozó szellem különböző ideológiáira. Van persze, aki az eszmerendszert többé-ke­­vésbé gyakorlatias módon ke­zeli. Közgazdász, üzletember és kész némi kockázatot is vállalni. Szakmabeliekkel, tár­gyal, de megkeresi a­­sajtót is, mert úgy gondolja: kell hogy tudjanak róla, s az eszmélét, amit egyedül üdvözítőnek tart. Pier Benci doktor Pittsburgh­­ből érkezett Budapestre és a gazdasági inkubátorok meg­honosítását javasolja. Dr. Benci a SPEDD Társa­ság nevű céget képviseli. Ez egy úgynevezett nonprofit cég és ilyen „vállalatkeltetők” létesítésével, működtetésével foglalkozik. A modell alkal­mazható Magyarországra is — vallja. Annál is inkább, hi­szen most hamarosan több millió dollár amerikai­­kor­­mánysegély áll rendelkezésre éppen a kis magyar magán­­vállalkozások támogatására. A SPEDD erre a tőlkére ka­csint, s ugyan nem nyereség­­érdekelt a cég, de a tisztes be­vétel neki sem utolsó dolog. Miről is van­­szó? Az in­ku­­­bátor némileg különbözik a nálunk már létező ipari par­kok intézményétől. Nem tö­­­rekszik arra, hogy csúcstech­nológiákat támogasson, s anya­gilag sem érdekelt az üzlet­­ben. Feladata: kiválasztani a reményteljes vállalkozókat, s sokoldalú segítséggel támogat­ni őket, amíg önállóvá válnak. A kapcsolatot tüzetes előmun­kálatok előzik meg. Amennyi­ben a cég létrejött, beköltöz­het az inkubátorok valamelyi­kébe — nem kell tehát ga­rázsban, lakásban kezdeni. Itt jogi, könyvviteli, titkársági se­gítséget is kaphatnak — mind­ezt mérsékelt áron. Ha valaki nem növi­­ki az inkubátort, akár négy-öt évig ,is marad­hat, de a már szilárd cégeket általában távozásra szólítják fel. A tanácsadás, segítség fo­lyam­a­tos, s a bevételek ele­gendőek arra, hogy a hálózat fejlődjön. A SPEDD-et erede­tileg az állam hozta, létre, de ma már csak a költségvetés­nek legfeljebb öt százaléka származik a hatóságoktól. A cég nem jótékonysági intéz­mény, hanem­­inkább egy de­rék háziúr­­ jellemzi, vállala­tát. Benci úr szerint cége a si­kersztorik tömegét termelte, s maga is azzá vált. Pedig a kezdet szomorú volt: a pitts­­burghi vasiipar összeomlása szinte egyik napról a másikra nyolcvanezer embert tett mun­kanélkülivé. Ezek fele elköl­­tözött, sokan munkanélküliek maradtak, de jó néhányan kétségbeesésükben vállalkozó­vá lettek, őrajtuk lehetett se­gíteni. S ha ez sikerül — így az­ amerrikai optimizmus — megindul a munkahelyek lé­tesítésének pozitív domininóef­­f­ek­tusa . A pittsburghi közgazdász üzletember szerint modellje nem országra, hanem egy-egy körzetre alkalmazható. Már próbálkoznak vele Jugoszlá­viában, s állami vendégként hirdette az igét a minap Len­gyelországban is. Itt is ezt te­szi, egyelőre Borsod-Abaúj- Zemplén megye ígérkezik in­kubátor létesítésére lehetsé­ges térségnek. M. G. Napirenden a napirend Az Országgyűlés tisztikara a decemberi ülésszakról A december 18-án kezdődő ülésszak előkészítéséről ta­nácskozott csütörtökön az Or­szággyűlés tisztikara. Az ülés­szakon mintegy 35 napiren­di pont tárgyalása vár a plé­­numra. A megyei és politi­kai képviselőcsopo­rtok veze­tői, az állandó bizottságok el­nökei — Fodor Istvánnak, a parlament megbízott elnöké­nek vezetésével — azt vitatták meg: miként lehetne ésszerű­en csökkenteni az elvégzendő munka mennyiségét. Az új parlamenti választá­sok kiírásával, illetve a jelen­legi Országgyűlés feloszlatásá­val összefüggésben Fodor Ist­ván arról tájékoztatta a jelen­lévőiket: előkészítés alatt áll az e­­kérdésről folytatandó konzultáció a kormány, a po­litikai pártok és a parlament képviselőivel. A tanácskozáson Kunos Péter pénzügyminisztériumi állam­titkár bejelentette: az Ország­­gyűlés elé kívánják terjeszte­ni a jövő évi költségvetésit, va­lamint a végrehajtáshoz szük­séges további törvénymódosí­tásokra és intézkedésekre vo­natkozó javaslatokat. Szerdahelyi Péter, az Orszá­gos Tervhivatal államtitkára jelezte, hogy a plénum dönté­sét kérik a költségvetéssel összhangban, a­­novemberi ülésszak vitája alapján átdol­gozott gazdasági programról. Balassa Ákos, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese elmondta: a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló, egy évvel ez­előtt elfogadott törvény módo­sítását javasolják. Udvari László közlekedési, hírközlési és építésügyi mi­nisztériumi államtitkár kifej­tette: a postáról és a távköz­lésiről szóló 1964. évi II. tör­vény módosítását a monopol­­jog megszüntetése érdekében­­javasolják. Borics Gyula igazságügyi ál­lamtitkár arról szólt, hogy a tárca törvénymódosítási javas­latai a szigorított őrizet meg­szüntetését célozzák, Uttó György, a Belügyminisztérium titkárságvezetője pedig közöl­te: a BM kérni fogja á­rható­sági erkölcsi bizonyítványról szóló törvény eltörlését. (MTI) A kormányénál nincs jobb program Az­ SZDP ellenzi az Országgyűlés feloszlatását (Munkatársunktól.) Tegnap a Parlamentben dr. Eke Károly elnökletével ülést tartott a független képviselők csoportja. A honatyák tájékoz­tatót hallgattak meg az állam­­igazgatás „karcsúsítása”, a­ kor­mány szervezetátalakítási el­képzeléseiről, majd képvise­lője révén bemutatkozott a Szociáldemokrata Párt. A cso­­portülésen Petrasovits Anna a szociáldemokraták stratégiá­ját és rövid­­távú elgondolá­­sait vázolva belpoliti­kai kér­désre is kitért. Egyebek kö­zött hangsúlyozta: kifejezet­ten ellenzi a parlament de­cemberi feloszlatását és a márciusi választásokat is ko­rainak tartja. Álláspontja sze­rint a kormánynak és a par­lamentnek júniusig — az or­szággyűlési ciklus végéig — a helyén kellene maradnia, mert csak így kerülhető el a gaz­dasági káosz és a politikai vá­kuum. Több honatya hozzászólásá­ban ellenkező álláspontra he­lyezkedett, hangoztatván: iga­zi politikai fordulat csak az új választásoktól várható. A párt politikai szövetsége­seit, véleménye szerint, a pol­gári demokraták között kell keresni. A Magyar Demokrata Fórumról kijelentette: „Még azt a politikai bátorságot sem tudja felmutatni, hogy párttá alakuljon.” Az MSZP-ről szól­va, korábbi sérelmekre utalva, elsősorban azt emelte ki, hogy a szociáldemokrata pártot a jövőben sohasem fogják külső erőik irányítani. Hogyan értékeli a kormány parlament által leszavazott, hároméves gazdasági prog­ramját? — tették föl a kér­dést a képviselők. „Pillanat­nyilag nincs jobb program, mint a kormányé”. — vála­szolt sokak meglepetésére Pet­rasovits Anna. Ami egy esetle­ges későbbi koalíciós kormány­ban való szerepvállalást illeti, kifejezésre juttatta: pártja a külügyi tárcát ambicionálná. B. L. KELETEN AZ ELSŐ Amerikai Kereskedelmi Kamara Budapesten Budapesten a Magyar Hi­tel Bank Rt. Kun Béla rak­parti épületében tegnap meg­alakult a magyarországi Ame­rikai Kereskedelmi Kamara. Az alakulóülésein mintegy öt­ven amerikai cég képviselője vett részt. A budapesti Ame­rikai Kereskedelmi Kamara alapvető célja, hogy a Ma­gyarországgal kereskedő több száz amerikai cég, valamint az itt megalakult és létesí­tendő magyar—amerikai ve­gyes vállalatoknak megfelelő üzleti környezetet teremtsen. Az alakulóülésen Mark Pal­­mer, az Egyesült Államok bu­dapesti nagykövete elmondot­ta, hogy Kelet-Európában a vállalkozásoknak új lehetősé­gek kínálkoznak. Hangsúlyoz­ta, hogy a budapesti ameri­kai kamarának a beruházók új lehetőségeit kell feltárnia. Elmondta, hogy ez az első olyan Amerikai Kereskedelmi Kamara, amely kelet-európai országban létesült. (MTI) FEJÉR MEGYEI isiin­ta NYÍLT LEVÉL GRÓSZ KÁROLYNAK A Fejér Megyei Hírlap novem­ber 30-i számában látott napvilá­­got Sirály Péter kongresszusi küldött írása, melyet rövidítve közlünk. Tisztelt Grósz Károly! ... A többpártrendszer elis­merésének idején lehetett az a történelmi pillanat, amikor ön még­­a­­korlátlan hatalmána­k jelentős maradékaival vissza­élhetett volna, és a keleti egy­­pártrendszerű államokban nem példa nélküli politikai meg­merevedést — visszarendező­dést — választhatta volna. Nem tette, tisztelet érte. Az események további rohanásá­ban már csak részben isme­rem az ön szerepét. Minden­esetre tény, hogy az MSZMP —MSZP csekély változásokkal elfogadott programtervezetét és alapszabály-tervezetét a Központi Bizottság, az ön ve­zetésével, 1989. szeptember vé­gén megtárgyalta, és a tag­ságnak elfogadásra javasolta. Idézek a jelzett dokumen­tumból : „Alapszabály-tervezet első szakasz. A párt neve a) Magyar Szocialista Párt; b) Magyar Szocialista Munkás­párt. (Megjegyzés: névválto­zás esetén rendelkezni kell az MSZMP-hez való viszonyról.)” Nagyon lényegesnek tartom, hogy magam és az általam is­mert sok küldött ezeket és az ezt megelőző dokumentumo­kat részletesen megtárgyalta a meghirdetett nyílt­­taggyű­léseken. Velem együtt sokan felhatalmazást kaptunk a GYÖKERES VÁLTOZÁSOK­RA, és külön felhatalmazást az ilyen szellemű egyéni konk­rét döntésekre, előre nem lá­tott konkrét helyzetekben. Sok vajúdás után, annak buktatóit is látva, szavaztam a névváltoztatásra. Azért tet­tem, mert a konkrét helyzet­ben ezzel a gyökeres változá­sokra szavaztam... Az MSZP egy új párt, a ré­ginek, az MSZMP-nek jog­utódja. Az MSZMP régi szer­vezetei megszűntek. Szerintem ez az alapszabály megszava­zásából a józan ész szerint, de jogilag is következik. Ezeknek lépten-nyomon való megkérdőjelezése, különösen olyan jelentős személy részé­ről, mint ön, rendkívüli mó­don nehezíti pártépítésünket, egy erős baloldali párt kiala­kítását, a közös volt párt tag­jainak megzavarodását is okozza. Feltételezem, hogy ezt ön fel tudja mérni,­­s így ,a felelőssége igen nagy. Remé­lem, van Magyarországon annyi­­névvédelem, hogy az MSZMP nevet más­­párt nem használhatja. De még mindig lehet másik, új, baloldali pár­tot alapítani, melynek­­legin­kább a PROGRAMJÁRA va­gyunk kíváncsiak, s mely számunkra elfogadható prog­ram, korrekt együttműködés esetén szövetségesünk lehet. Ha velünk tart, ak­kor ahhoz, ha új párt építésébe kezd, ak­kor ahhoz kívánok önnek erőt, egészséget, de úgy ér­zem, ,a­­rombolás Önhöz mél­tatlan. A Gazdasági Kamara nyílt levele a miniszterelnökhöz Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az Állami Vagyonalapról, vala­mint az állami vagyon eredmé­nyesebb hasznosításáról szóló tör­vénytervezetekkel kapcsolatban a Magyar Gazdasági Kamara Ügyve­­zetőségének álláspontja a követ­kező : Sajnálatosnak tartjuk, hogy a tervezetek a korábbi évtizedek voluntarista módszereit elevenítik fel, és a gyakorlati élet, a vállalati gazdálkodás folyamatainak meg nem értésével, mellőzésével ké­szültek, elsietettek és kidolgozat­lanok. A fogalmak és célkitűzések tisztázatlanok. Szerintünk sem a pénz, sem a tulajdonos nem szi­mulálható. Szükségesnek tartjuk, hogy a kormány hozza nyilvános­ságra a tulajdonosi reform rész­letes programját. Megítélésünk szerint abból kell kiindulni, hogy a tulajdonreform­nak csak egyik — bár igen fon­tos — célja az állami bevételek növelése, de legalább ilyen fontos a gazdaság működőképességének fenntartása és javítása. Különösen károsnak, veszélyesnek tartjuk és ismételten felhívjuk Miniszterel­nök Úr szíves figyelmét arra, hogy a reálfolyamatok meg nem értésé­ből fakadó és egymásnak ellent­mondó törvényjavaslatok súlyos bizonytalanságot okoznak a gaz­dálkodási feltételekben, elbizonyta­lanítják a gazdálkodó szervezete­ket és kilátástalanná teszik gazda­sági programjuk kialakítását, nö­velik a külföldi partner bizalmat­lanságát, megrendítik befektetési szándékát. A Miniszterelnök Úr tájékoztatá­sára meg kell említenem, hogy a törvénytervezetekkel a kamara különböző testületi üléseken fog­lalkozott, és a tárcaközi egyeztetés folyamán is több észrevételt tett. Észrevételeink többségét nem vet­ték figyelembe. Ezt a módszert nem fogadjuk el, és tiltakozunk amiatt, hogy a kamara egyetértő­ként legyen a tervezeteken fel­tüntetve. A november 26-án lefolytatott népszavazás jól bizonyítja, hogy mennyire érdekli, az állampolgáro­kat 12 Md Ft pártvagyon sorsa. Az említett törvénytervezetek több­ször ennyit, mintegy kétezer Md­ Ft-ot érintenek. Ezért vélemé­nyünk szerint erről véglegesen csak a választások után szabad dönteni, amikorra eldől, milyen pártokat és programokat támogat a nemzet. Követeljük az általános parla­menti választások mielőbbi, leg­később 1990. márciusában történő megtartását. Tisztelettel: Gábor András. (X) KÖZÉLET • A Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke a haza szol­gálatában végzett tö­bb évti­zedes eredményes munkássá­guk elismeréseként,­­nyugállo­mányba vonulásuk alkalmából Földesi Jenő rendőr altábor­­nagynak, belügyminisztériumi államtitkárnak a Magyar Köz­társaság rubinokkal ékesített Zászlórendje, Pacsek József vezérezredesnek, honvédelmi miniszterhelyettesnek és Bo­­gye János rendőr altábornagy­­nak a Magyar Köztársaság ba­bérkoszorúval ékesített Zász­­lórendje, valamint Szórádi Zoltán altábornagy­nak, hon­védelmi­ m­i­niszter­hely­e­t­tes­nek a Magyar Köztársaság arany­­koszorúval díszített Csillag­­rendje kitüntetést adományoz­ta. A kitüntetéseket Szűrös Mátyás a Parlament Nándor­fehérvári-termében csütörtö­köm­ adta át. Az ünnepségen jelen volt Horváth István bel­ügyminiszter és Kárpáti Fe­renc vezérezredes, honvédelmi miniszter. • Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke csütörtökön a Parlamentben interjút adott Szakai Sindzsi­­nek, a Kyodo japán hírügy­nökség elnökének. • Németh Miklós miniszter­elnök tegnap a Parlamentben fogadta Lothar Spathet, az NSZK Baden-Württemberg tartományának miniszterelnö­két és a kíséretében levő több mint 30 politikai és gazdasági vezetőt. Németh Miklós és Lothar Späth megbeszélésén, amelyen részt vett Horváth Ferenc ipari miniszter, átte­kintették, hogy milyen konkrét beruházási lehetőségek kínál­koznak a baden-württembergi vállalatok számára a magyar­­országi termelő és­­szolgáltatási szférában. Lothar Späth dél­után elutazott Budapestről.

Next