Népszabadság, 1989. december (47. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-27 / 305. szám
2 NÉPSZABADSÁG - ROMÁNIAI KÖRKÉP 1989. december 27., szerda A Ceausescu-diktatúra haláltusája Románia népeinek forradalma néhány nap alatt végleg és visszafordíthatatlanul lesöpörte Európa térképéről a XX. század végének legtovább fennálló, legmegalázóbb és legvéresebb diktatúráját. Bár az elpusztított zsarnok hívei még folytatják kilátástalan ellenállásukat, a harc kimenetele nem lehet kérdéses. Az alábbiakban a Ceausescu-rezsim összeomlásának krónikáját foglaljuk össze. NOVEMBER 20.: A Román Kommunista Párt XIV. kongresszusán több mint ötórás beszédet tart Nicolae Ceausescu. Hangsúlyozza, hogy a párt nem mondhat le a saját maga vállalta forradalmi feladatok megvalósításáról, teljesítenie kell politikai küldetését. A proletárdiktatúra helyett már néhány éve az itt forradalmi munkásdemokráciának nevezett formában gyakorolja hatalmát. A főtitkár maró gúnnyal szól azokról, akik a szocializmus viszonyaiba más tulajdonformákat is be akarnak építeni, mondván, hogy akkor a rabszolgatartást is ide képzelné. Hasonlata szerint a romániai szocializmus „kisgyermekből deli legénnyé serdült”. DECEMBER 17.: Temesvár felháborodott lakosai — magyarok és románok — megpróbálják megakadályozni, hogy Tőkés László református lelkészt elhurcolják a városból. A hatóságok erőszakot alkalmaznak. A tiltakozás, amelyet eredetileg a lelkipásztor sorsáért való aggodalom váltott ki, többezres Ceausescu-ellenes megmozdulásba torkollik. A biztonsági erők a tömegbe lőnek, páncélosokat is bevetnek. A halottak száma legalább háromszáz. DECEMBER 18.: A hadsereg körbezárja Temesvárt és Aradot, s csapatokat irányítanak más erdélyi városok körzetébe is. A karhatalom helikopterekkel, páncélosokkal, vízágyúval és szuronyokkal támad a tömegre. Bukarest korlátozza a nemzetközi vasúti forgalmat, a turistákat nem engedik be az országba. Ceausescu időközben hivatalos látogatásra Teheránba érkezik. DECEMBER 19.: Románia jelentős részén rendkívüli állapotot vezetnek be. Temesváron statáriális bíráskodást léptetnek életbe, polgári lakosokat és katonákat lőnek agyon. Fokozott készültségbe helyezik a fegyveres erőket. DECEMBER 20.: Temesváron ismét az utcára vonulnak az emberek. Az esti órákban már csaknem százezres tömeg tüntet, közöttük átállt katonák is vannak. Ismét belelőnek a tiltakozó tömegbe. A városban valóságos embervadászat folyik. Hírügynökségek Aradról, Kolozsvárról, Nagyváradról, Brassóból, Nagyszebenből, Besztercéből, Kürtösről, Constantából és Búzádból jelentenek demonstrációkat. Bukarestben is készültségbe helyezik a hadsereg egyes egységeit. A hazafias gárdák tagjai részére fegyvereket osztanak ki. A nagyobb városokban fegyveres járőrcsoportok cirkálnak. Az Iránból hazaérkezett Nicolae Ceausescu este a televízióban és rádióban szózatot intéz az országhoz. A temesvári eseményeket huligánok, fasiszta terroristák cselekményének minősíti, s „más országok” soviniszta, irredenta köreit felbujtással vádolja. Kijelenti: az ország megvédi szuverenitását, függetlenségét, szocialista eredményeit, és leszámol a fasiszta, terrorista, huligán elemekkel. Úgy fogalmaz, hogy a hadsereg teljesítette a néppel és a hazával szembeni kötelességét. Szemtanúk szerint a román kormánygépeket hatalmas ládákkal és költözésre való tárgyakkal kezdik megpakolni. A nap folyamán többször is elterjed Tőkés László halálhíre. Az értesülést több forrásból cáfolják. Kiderül: Tőkés Lászlót a Szilágy megyei Menyő községbe vitték. Temesvárról való kitoloncoltatása után hetedik hónapos terhes feleségével együtt bántalmazták. DECEMBER 21.: Az események súlypontja áttevődik Bukarestbe. A déli órákban sok tízezres nagygyűlést szerveznek a Ceausescu-rendszer demonstratív támogatására. A Conducatorba elégedetlen moraj fojtja bele a szót. A televízió és a rádió néhány percre megszakítja az adását. Visszakapcsolás után Ceausescu beszédében felhívja a dolgozókat a szocialista vívmányok megvédésére. Ígéretet tesz, hogy januártól felemelik a fizetéseket. A gyűlés befejeztével a tömeg nagy része nem oszlik szét, az emberek a főváros utcáin vonulnak szabadságot követelve, eltépik Ceausescu képeit, megtapossák a transzparenseket, és a zászlókból kivágják az állami címert. A tömeget a karhatalom vízágyúkkal és páncélozott járművekkel próbálja meghátrálásra késztetni, majd belelő az oszlani nem akaró tüntetőkbe. Egyeseket páncélosok tipornak agyon. A holttesteket nem engedik elvinni. A Securitate a város több pontján előre elrejtett bombákat robbant föl. A román rádió eközben hazafias dalokat sugároz, és az ország gazdasági eredményeiről olvas be tájékoztatókat. Az összecsapások este is folytatódnak. Mind több jelentés érkezik arról, hogy a hadsereg szembefordul a Securitatéval. Országszerte kijárási és gyülekezési tilalmat rendelnek el. A román televízió esti műsorában több alkalommal arra hívják fel az állampolgárokat, hogy „azonnal kezdjék meg a szocialista vívmányok és értékek megvédését”. Felszólítják a lakosságot, hogy „Románia területi épségének érdekében a lakó- és munkahelyeken hozzanak létre védelmi csoportokat”. Egy másik felhívás arra szólít fel, hogy az állampolgárok őrizzék meg az ország rendjét és nyugalmát. „Szánjatok szembe mindazokkal, akik az ország egyensúlyának megbontására törekszenek.” A hírügynökségek az ország több vidékéről harcokról adnak hírt. Temesvár fölött a felkelők veszik át az ellenőrzést. DECEMBER 22.: A hadsereg és a rendőrség megtagadja az engedelmességet, és átáll a tüntetők oldalára. A felkelők elfoglalják a rádió és a televízió épületét, és más középületeket. A Conducator és a kormány lemond, a hatalmat a Nemzeti Megmentés Frontja veszi át. A bukaresti tévé és rádió déltől egyenes adásban követi a fejleményeket. A műsorban korábban üldözött neves személyiségek értékelik a történteket, a biztonsági szolgálat, a Securitate elleni fellépésre szólítanak fel, a fordulat beteljesítését szorgalmazzák. Ceausescu menekülni próbál, repülővel kísérli meg elhagyni az országot. (Feltételezések szerint Kínába tartott volna.) Amikor ez nem sikerül, autóval szökik tovább. Feleségével, Elenával együtt elfogják. Fiát, Nicut is letartóztatják. Nicolae Militaru vezérőrnagy kiadja a parancsot, hogy a hadsereg azonnal vonuljon vissza laktanyáiba, ne tüzeljenek többé, hagyják abba a gyilkolást. Militaru vizsgálatot kezdeményez Vasile Milea nemzetvédelmi miniszter halálának körülményeiről. Korábban hivatalosan azt állították, hogy a miniszter öngyilkos lett. A Securitate egységei tűzharcot kezdenek a hadsereggel. Késő éjjel a Nemzeti Megmentés Frontjának Tanácsa — amelynek tagja Doina Cornea és Tőkés László is — nyilatkozatot tesz közzé, amelyben fő céljaként a többpártrendszer bevezetését, szabad választásokat, új alkotmány elfogadását és a nemzetiségek jogainak biztosítását jelöli meg. Bukarestben este a hadsereg megkísérli a Securitate felszámolását. Románia több városában áll a harc. Temesvárról már több mint 4600 halottat jelentenek. A városban két tömegsírra lelnek. Bukarestben megalakul a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége, amelynek elnökévé Domokos Gézát, a Kriterion igazgatóját, a neves közéleti személyiséget választják. A testület felhívással fordul a romániai magyarsághoz, amelyben kijelenti: új alapokra kell helyezni a román— magyar egységet és barátságot. A tanács kifejezésre juttatja kívánságát, hogy a két nemzet egysége ezután a jogra, a demokráciára, a teljes egyenjogúságra épüljön. DECEMBER 23.: A szombatra virradó éjszaka súlyos harcok zajlanak Bukarestben és több nagyvárosban. A fővárosba megérkezik a Ploestiből indult páncélososzlop. A hadsereg egységei újabb támadásba mennek át. Rendkívül heves harcok árán sikerül kiverni a rádió és a televízió épületébe betont Securitateosztagokat, miközben a felkelők drámai felhívásokban kérnek katonai és polgári támogatást. Temesváron belelőnek az ünneplő tömegbe, a vérfürdőt itt is a Securitate okozta. Szebenben házról házra tisztítják meg a város központját a katonák. Kolozsváron reggel nagygyűlés kezdődik, noha a környékről elszórt ágyúzás hallatszik. A világot megdöbbenti a hír: a bukaresti harcokban közelkeleti fegyveresek támogatják a Securitatét. A felkelőik katonai segítséget kérnek a Szovjetuniótól, amit a nagykövetség állítólag megígér, de ezt Moszkvában később hivatalosan cáfolják. Aradon meggyilkolják Tóth Sándor hódmezővásárhelyi magyar gépkocsivezetőt, aki segélyszállítmányt vitt tehergépkocsiján a kórház számára. Bukarestben olyan hírek terjednek el, hogy fogytán van a hadsereg lőszerkészlete, mivel minden raktárát a Securitate csapatai őriznek. A katonákat és a mellettük fegyverrel harcoló polgári önkéntesekettakarékosságra intik. A televízió épületét védő felkelőkhöz újabb erősítés érkezik, egy ejtőernyős egység. A friss erőkkel sikerül megszilárdítani a helyzetet. Militaru tábornokot kinevezik Románia nemzetvédelmi miniszterévé. Egymás után állnak át a felkelők oldalára a különböző román minisztériumok. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége nyilatkozatban fordul a magyar lakossághoz, amelyben megfogalmazzák az alapvető nemzetiségi követeléseket. Bukarestben délután is folytatódik a harc. A Securitate emberei a városi partizánháború módszereit alkalmazva igyekeznek terrorizálni a lakosságot és elfoglalni a legfontosabb objektumokat. Találat ér több külföldi követséget is. Temesváron kétezer Securitate-fegyveres megpróbálja hatalmába keríteni a városközpontot, de a hadsereg visszaveri a támadást. Szebenben a terroristák helikopterekről lövik a pályaudvart. Aradon és Brassóban a Securitate egységei kis csoportokban harcolnak tovább. Kolozsváron lemond az előző rendszert kiszolgáló Nagy Gyula református püspök. Példáját a hírek szerint követi Papp Gyula nagyváradi püspök is. DECEMBER 24.: Kora reggel a román főváros több pontján, így a televízió épülete körül és a diplomáciai negyedben is ellentámadásba megy át a Securitate. Harcokat jelentenek Szebenből, Temesvárról és Brassóból is. A bukaresti televízió évtizedek óta először kíván kellemes karácsonyt nézőinek. A reggeli lapok részben új névvel és teljesen új tartalommal jelennek meg. Bukarestben délelőtt a hadsereg egységei harckocsikkal indítanak támadást a vártnál szívósabban harcoló Securitate-alakulatok ellen. A román főváros központjában tűzvész pusztít. Ion Iliescu, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának elnöke délben bejelenti, hogy az egész országra vonatkozóan elrendelték a teljes tűzszünetet. Aki ezt megszegi, a nép ellensége és súlyos büntetés vár rá. A belügyminisztériumot a hadsereg fennhatósága alá helyezik. Az MTI közzéteszi a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének felhívását. A dokumentum egyebek mellett tartalmazza: „Az igazság pillanata azt diktálja, hogy legyünk szolidárisak, hogy valóban fogjunk össze, nem ►►nemzetiségre való tekintet nélkül*, hanem annak dacára, hogy ti románok vagytok, mi pedig magyarok. Az összefogás győzelmünk záloga. Rendezzük sorainkat! Mi Románia lojális állampolgárai vagyunk, nemzetiségünktől, hitünktől és meggyőződésünktől függetlenül. A kölcsönös tisztelet legyen összefogásunk alappillére.” Vasárnap délután ismét megnyitják a Bukarest melletti Otopeni repülőteret. Egyelőre csak a segélyszállítmányokat hozó gépeket fogadják. A bukaresti tévében beolvassák George Bush amerikai elnök üzenetét. A nézők láthatják a Ceausescu-család vagyonának egy részét, Zoia Ceausescunak, a diktátor lányának fényűző lakását. Arany- és ezüsttárgyakat, több bőröndnyi ékszert és 97 ezer dollárt találnak a menekülni készülő nőnél. Ismét műsort sugároz a temesvári helyi rádió és televízió. Kolozsváron hosszú évek után először szól magyar nyelven hallgatóihoz a helyi rádió. Az este beálltával Bukarestben és máshol is erősödik a lövöldözés. A központi televízió váratlanul megszakítja adását. Erdélyben lépten-nyomon ellenőrzik az autókat és a járókelőket. DECEMBER 25.: Bukarestben egy pillanatra sem szűnik a fegyverropogás. A fővárosban a hadsereg bonyolult alagútrendszerre bukkan, amelynek járataiban a Securitate fegyvert, lőszert, élelmiszert és elektronikus eszközöket halmozott fel. A terroristák innen indítanak meglepetésszerű támadásokat a katonaság ellen. Hajnalban közük a lakossággal, hogy egész Romániában iható a vezetékes víz. A fővárosi kórházakban már operálnak a frissen érkezett francia és belga orvosok. Marosvásárhelyen a korábban üldözött magyar politikust, Király Károlyt választják a Nemzeti Megmentés Frontja Maros megyei tanácsa elnökének. A tanácsnak több közismert magyar személyiség tagja, akárcsak a Kolozsváron alakult hasonló testületnek. Délelőtt a bukaresti Piazza Romana téren hatalmas tömeg gyűlik össze. Egy készülő emlékmű talapzatán gyertyákat helyeznek el az áldozatok emlékére. Néhány gyárban felveszik a munkát, megkezdődik a romeltakarítás is. Folytatódik a lövöldözés Bulkarest több pontján és néhány vidéki városban. Délben Kolozsváron eldöntik, másnap megalakul a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség. Victor Ciobanu, aki a Ceausescu-rendszerben egészségügyi miniszter volt, de átállt a felkelők oldalára, sajtóértekezleten cáfolja, hogy hatvanhetvenezer halottja van az egy hete tartó felkelésnek. Szerinte a halottak száma „néhány ezer”. Este bejelentik, hogy rendkívüli bírósági eljárás keretében halálra ítélték és kivégezték Nicolae és Elena Ceausescut. Későbbi hírek szerint a kivégzés délután négy órakor történt, a helyszínt nem hozzák nyilvánosságra, nehogy a Securitate megtámadja a titkos katonai objektumot. Ugyanilyen okokból marad homályban a bírósági eljárásban részt vevő személyek neve is. Országszerte alábbhagy a harcok hevessége. Felkelő tüzelőállásban. A holnap győztesei. Utcai helyzetkép.