Népszabadság, 1990. február (48. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-01 / 27. szám

2 Arányosság alapján biztosítja a nemzetiségek p­rlamenti képviseletét a román választási törvénytervezet Öt külön szervezeti egység­re válik szét Romániában a Nemzeti Megmentési Front Ta­nácsa. A lépés célja, hogy le­hetővé tegye egyfelől a pártok részvételét a hatalom ideigle­nes gyakorlásában, másfelől a front indulását a májusi vá­lasztásokon. Szerdán nyilvá­nosságra hozták az új román választási törvénytervezetet, a választásokat május 20-ra tűz­ték ki. Silviu Brucan, a front egyik vezetője közölte: az eddigi Nemzeti­­Megmentési Front Tanácsából létrehozzák az Ideiglenes Nemzeti Tanácsot, valamint a Nemzeti Megmen­tés Frontját. Az előbbi testü­let gyakorolja a végrehajtó hatalmat, az utóbbi pedig ön­álló politikai szervezetként indulni fog a választásokon. „A csütörtöki kerekiasztal­­megbeszélésen azt fogjuk ja­vasolni, hogy az ö­sszes poli­tikai párt vegyen részt az Ideiglenes Nemzeti Tanács munkájában, a választások objektivitásának garantálása végett” — mondta Brucan. Romániában szerdán nyilvá­nosságra hozták a választási törvénytervezetet, amelyről az elmúlt napokban a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa kerekasztal-beszélgetést foly­tatott a politikai pártok kép­viselőivel. A tervezetet most általános vitára bocsátják mi­közben a front több forduló­ban további megbeszéléseket folytat a politikai pártokkal. A tervezet általános rendel­kezésében kinyilvánítja, hogy Romániában a politikai ha­talom a népé, amely azt az al­kotmány rendelkezéseinek, a demokrácia, a szabadság, az alapvető emberi jogok sérthe­tetlensége és elidegeníthetet­lensége elveinek alapján gya­korolja. Az ország kormány­zása a pluralista demokrácia alapján, a törvényhozói, vég­rehajtói és bírói hatalom kü­lönválasztásával történik. Po­litikai vagy állami vezetőik legfeljebb két törvényhozási ciklusra választhatók. Az or­szág parlamentje kétkama­rás: képviselőházból és sze­nátusból áll. A képviselőket, valamint a köztársaság elnö­két egyetemes, egyenlő, köz­vetlen és titkos szavazás alap­ján választják meg. A dokumentum külön ren­delkezéseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a nemzeti kisebbségek parlamenti és he­lyi tanácsi­­képviseletét az arányosság elve szerint bizto­sítják. Előirányozza, hogy a nemzetiségek arányos parla­menti képviselete érdekében a testület mindkét kamaráját a nemzetiségek lakossági rész­arányának megfelelően, lis­tán lévő kijelölt képviselők­kel, illetve szenátorokkal egé­szítsék ki. A köztársaság elnökének azt a jelöltet nyilvánítják, aki a választók több mint felének a­­szavazatát nyeri el. Ameny­nyiben ezt egyik jelölt sem érné el, második fordulót tar­tanak, melyen az első fordu­lóban két legtöbb szavazatot kapott jelölt vehet részt, s ez­úttal már azt nyilvánítják el­nöknek, aki a több szavaza­tott nyeri el. Románia elnöke nem lehet tagja a választáso­kon indult egyetlen politikai pártnak vagy csoportnak sem. Tőkés László református lel­kész a Rompres hírügynökség temesvári munkatársának adott nyilatkozatában támo­gatásáról biztosította a Nem­zeti Megmentési Frontot, mondván, hogy ez az egyetlen olyan politikai erő az ország­ban, amely képes megszervez­ni a hatalmat. Ha a front él­ Washington élesen Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője szerdán min­den korábbinál élesebben bí­rálta a román Nemzeti Meg­mentési Front politikáját. Most kétségesebb, mint valaha, hogy James Baker amerikai külügyminiszter februári moszkvai útja kapcsán ellá­togat Romániába is. A legutóbbi bukaresti tün­tetések megmutatták, hogy a hagyományos pártok, a diák­csoportok növekvő mértékben elégedetlenek a front kormá­nyával, mondotta a külügyi szóvivő. Jóllehet az új román kormány fontos lépéseket tett bukik, akkor csak a hadsereg veheti át a hatalmat — véle­kedett. Szerinte a pártok egye­lőre nem rendelkeznek elég erővel és olyan személyiségek­kel, hogy vezethessék az or­szágot. A választásokig tartó átmeneti időszakban ezért Tő­kés szerint bízni kell a Nem­zeti Megmentési Frontban. Tő­kés ugyanakkor nem rejtette véka alá, hogy bizonyos kér­désekben — így például a magyar iskolák, illetve Pál­­falvi Attila oktatási minisz­terhelyettes menesztése ügyé­ben — elégedetlen a front lé­péseivel. Világossá tette azon­ban: kitart a front mellett, ha az teljesíti a nemzetiségek éle­tét is átfogó demokratizálási programját, bírálja Bukarestet a demokrácia, az emberi jo­gok tiszteletben tartása felé, az ellenzéki csoportok eluta­sítják a kommunisták vagy korábbi kommunisták túlten­­gését a front vezetésében, és azt, hogy a front saját jelölte­ket indítson a választásokon. Washington „mély aggodalmá­nak” adott kifejezést a front által szervezett, erőszakba tor­kolló­­ellentüntetések felett. Mint közölték, a bukaresti amerikai nagykövet tiltakozott amiatt, hogy „megfélemlítet­tek törvényes szervezeteket, amelyek jogosan keresnek független szerepet Románia új politikai rendjében”. mjjsmjjmaaaaa.? Pozsgay vidéki körúton Izraelben Vidéki körúttal folytatta szerdán izraeli programját Pozs­gay Imre. A magyar államminiszter délelőtt egy arab falu életével ismerkedett, délután Galileába és az északi területekbe látogatott, s késő este érkezett vissza tel-avivi szálláshelyé­re. (MTI) Jaruzelski a beteg Glempnél Wojciech Jaruzels­ki lengyel köztársasági elnök keddről szerdára virradóra betegágyánál kereste fel egy varsói kór­házban Józef Glemp bíborost, Lengyelország prímását, akit kedden váratlanul megoperáltak a gyomrában keletkezett vér­ömleny miatt. Glemp állapotát az orvosi jelentés „súlyos­nak” minősíti. (MTI) Belbiztonsági botrány Londonban Kimerítő parlamenti kormánynyilatkozatot követelt szer­dán a munkáspárti ellenzék a brit belbiztonsági szervek poli­tikusok befeketítésére irányuló múltbeli tevékenységéről, mi­után az illetékes államminiszter egy interpellációs kérdésre adott válaszában elismerte, hogy a szóban forgó ügyben a kor­mány éveken át „pontatlanul” tájékoztatta az alsóházat. A beismerés nagy izgalmat váltott ki Londonban, bennfentesek szerint az utóbbi évek egyik legnagyobb belbiztonsági botránya van kirobbanóban. (MTI) Amerikai támadás egy kubai teherhajó ellen (Havannai tudósítónktól.) Egy amerikai hadihajó szer­dán Mexikó területi vizein megtámadott egy kubai keres­kedelmi hajót. A Guanar Ship­­ping Co. kubai hajózási válla­lat­­tulajdonában levő, pana­mai zászló alatt közlekedő Hermán nevű teherhajót ak­kor érték a géppuskalövések, amikor tíztonnányi cinkkel a fedélzetén a mexikói Tampi­­co kikötője felé közeledett, s mintegy tíz mérföldre volt a partoktól. A lövedékek a pa­rancsnoki toronyba, a fedél­zetre, illetve az egyik gép­­blokkba csapódtak be. A támadást megelőzően a Hermán kapitánya jelezte Ku­bának, hogy a Mo­a kikötőjé­ből való indulása után nem sokkal amerikai hadihajók kö­zelítették meg, s különböző manőverekkel­ veszélyeztették a hajó épségét. Ugyancsak kö­zölte: az amerikai hadihajók azzal az ürüggyel próbálták elfogni, hogy fedélzetén kábí­tószert szállít. Nagy Csaba Calfa kiáll B és megépítése mellett Csehszlovákia csak atom- és vízerőművekkel tudja pótolni rendkívül környezetszennyező szénerőműveit, amelyek még mindig kétharmados arányban fedezik az ország energiaszük­ségletét. Többek között erről beszélt Marian Calfa csehszlo­vák miniszterelnök szerdán Bécsben azon a sajtóértekezle­ten, amelyet kétnapos hivata­los ausztriai látogatása alkal­mából Franz Vranitzky oszt­rák kancellárral közösen tar­tott — jelentette az MTI. A csehszlovák miniszterel­nök a bősi vízerőműről szólva kifejtette, hogy ennek ügyében folytatódnak a tárgyalások Magyarországgal. Mint han­goztatta, a megoldást illetően abból kell kiindulni, hogy a létesítmény már csaknem tel­jesen elkészült, és áramter­melésére már csak azért is szükség van, hogy Szlovákiá­ban leállíthassanak egy nagy környezeti ártalmakat okozó széntüzelésű erőművet. A szlovák kormány menesz­tette Ladimir Lokvencet, a bő®—nagymarosi beruházás szlovák kormánybiztosát, egy­ben javasolta a szövetségi kor­mánynak Lokvenc visszahívá­sát a csehszlovák kormány­­biztosi funkcióból — jelentet­te prágai tudósítónk, Kis Ti­bor. Mint emlékezetes, Lork­­venc a vízlépcső megépítésé­nek egyik legelszántabb híve Csehszlovákiában. NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1990. február 1., csütörtök A Bolgár KP (még?) nem szakad Antifasiszták és szélsőjobboldaliak kézitusája Berlinben (Berlini tudósítónktól.) Kedd este kisebb verekedés­be fuladt különböző berlini és nyugat-berlini antifasiszta szervezetek demonstrációja a főváros központjában. A hit­leri hatalomátvétel ötvenhe­­tedik évfordulóján a fasizmus újjáéledésének veszélyére fi­gyelmeztető békés megmozdu­lást az esti órákban az újfa­siszta republikánusok néhány nyugat-berlini aktivistája pró­bálta megzavarni. A számbeli fölényben levő baloldali fiatalok elkergették, majd bekerítették a provoká­torokat, de a helyszínen levő rendőröknek sikerült megaka­dályozniuk, hogy néhány po­fon elcsattanása után ne fajul­jon tovább az összecsapás. A berlini lapok feltűnően visszafogottan tudósítottak az eseményről, a Junge Welt vi­szont annál terjedelmesebb je­lentést közölt a republikánu­sok lipcsei szervezkedéséről. Egyebek között megszólalta­tott egy aktivistát. Jens Sár­közi, akinek édesapja magyar, de ő már az NDK-ban szüle­tett, elmondta, egy nem rep­rezentatív közvélemény-kuta­tás szerint az NDK lakosságá­nak tizenöt százaléka rokon­szenvez a republikánusokkal. Vannak már szervezeteik Ber­linben, Drezdában, Karl-Marx- Stadtban, Parchinban és Lip­csében. A lipcsei szervezetbe eddig 517-en léptek be. Kifej­tette, a mozgalom az 1933— 1945 közötti „értékek” vissza­állításáért küzd — ezek: „er­kölcs, rend, munka és jó kere­setek”. Azt fejtegette, hogy a republikánusok nem azonosak a bőrfejűekkel, bár azok támo­gatói közé tartoznak. Sárközi, aki szerint Európa, sőt talán az egész világ „legkultivál­­tabb” népe a német, nem tit­kolta, hogy mozgalmuk anyagi és eszmei támogatást kap a nyugatnémet republikánus párttól. Az újraegyesített Né­metországot „legalább” az 1937-es határok között képze­lik el. Léderer Pál* Egy evangélikus lelkipásztor fogadta be otthonába a kedd este szabadlábra helyezett Erich Honeckert és feleségét. Mint Uwe Holmer evangélikus lelkész közölte, a házaspár — a korábbi hírrel ellentétben — nem az egyház szeretetottho­nában, hanem az ő­­lakásának egyik vendégszobájában nyert elhelyezést a Berlintől északra fekvő Lobetalban. (MTI) (Kiküldött munkatársunk je­lenti Szófiából.) A párt jellegéről, a demok­ratikus szocializmus értelme­zéséről vitatkozott szerdán a Bolgár Kommunista Párt XIV. rendkívüli kongresszusa. A szenvedélyes, olykor durva hangnemű vitában a radiká­lis reformerek voltak aktívab­bak, de javaslataik egy része láthatóan nem volt ínyére a küldöttek zömének. A radikális reformerek ve­zérét, Kiril Vaszilevet kitap­solták, jóllehet bejelentette: az Alternatív Szocialista Egyesü­lés Platformja a párton belül marad, fenntartva különvéle­ményeit. Vastapssal fogadta viszont a kongresszus Radosz­­lav Radev felszólalását. A Ra­­botnicseszko Delo című pártlap főszerkesztője elöljáróban ke­vesellte a munkásküldöttek számát, majd a PB és a KB engedékenységét hibáztatta azért, hogy elharapóztak a sztrájkok, az ellenzéki meg­nyilvánulások, sokan támad­ják a kommunista ideálokat. A vitában sok általánosság hangzik el, illetve kis jelen­tőségű részkérdésekről esik szó. Egy küldött, ezt megelé­gelve, csak ennyit mondott: meg kellene magyarázni, mit is jelent a demokratikus szo­cializmus. A pártapparátus — amelynek legalább a felét az állásvesztés fenyegeti — érez­hetően Todor Zsivkov meg­buktatott pártvezetőre akarja hárítani a teljes felelősséget a rendszer csődjéért. A kongresszus előrelátható­lag csütörtök estig folytatja a vitát. Még több mint 430 kül­dött vár felszólalásra. Szerda estére gyakorlatilag bizonyossá vált, hogy nem lesz pártszakadás. Nikolaj Vaszilev, az Alternatív Szocialista Egye­sülés egyik vezetője a Népsza­badság kérdésére elmondta: " A radikális reformerek nem maximalisták. Csak ak­kor hagynák el a pártot, ha egyetlen elképzelésük sem ér­vényesülne. Most úgy látják, hogy van remény a párt radi­kális megújítására. Egyébként a párton belüli négy platfor­mot jelenleg a küldötteknek csak mintegy 15 százaléka tá­mogatja. A radikálisok attól tartanak, hogy a konzervatí­vok puszta reformretorikával átmentik magukat. Egyidejűleg szerdán kisebb földrengés volt Szófiában, amely nem okozott károkat. Ellentétben a terjengő forgó­sztrájkokkal, amelyek egyre több szolgáltatást bénítanak meg. A kongresszus épülete előtt kisebb antikommunista tüntetés is volt. Füzes Oszkár Bonn: Gorbacsov állásfoglalása a német egységről fordulópont (Bonni­­tudósítónktól.) A németközi viszony alaku­lása történelmileg is fontos mozzanataként értékeli a nyu­gatnémet sajtó és politika Mi­hail Gorbacsov állásfoglalását a német egységgel kapcsolat­ban. A szovjet vezető Modrow NDK-miniszterelnökkel való tárgyalásai kapcsán úgy nyi­latkozott, hogy az egyesülést elvileg soha senki nem vonta kétségbe. Ez a kijelentés Bonnban már csak azért is rendkívüli visszhangot keltett, mivel a több évtizedes politikai be­idegződéssel összhangban a közvélemény nagyobb része a Szovjetunióban látja az egye­sülés legfőbb akadályát. Tény, hogy Mihail Gorbacsov tavaly nyári bonni látogatásakor is csupán igen távoli történelmi lehetőségként említette a né­met egység újrateremtését. Egon Bahr, a nyugatnémet szociáldemokraták pártelnök­ségének Európa-szerte ismert biztonságpolitikai szakértője szerint a moszkvai hangváltás hátterében az áll, hogy Mod­row miniszterelnök kendőzet­len képet festett a főtitkárnak az NDK-beli fejleményekről. A tekintélyes politikus szerint Gorbacsov állásfoglalása áttö­résnek tekinthető, a konföde­rációval kapcsolatos jelenlegi német elképzelések és Gorba­csov koncepciója között nincs érdemi különbség. Némileg óvatosabban, de ha­sonlóképp pozitívan értékelte Gorbacsov kijelentését Helmut Kohl szövetségi kancellár is. Bátorítónak nevezte a német egységgel kapcsolatos állásfog­lalást, amely számol az elmúlt hónapok NDK-beli és német­közi változásaival. A bonni ka­binet szerdai ülésén a kancel­lár arra is utalt, hogy a mai fejlemények elképzelhetetle­nek lennének Gorbacsov re­formjai, az átalakítás és a nyi­tás politikája nélkül. A német újraegyesülés kér­dése az elmúlt évek egyik leg­súlyosabb magas szintű konf­liktusát váltotta ki Izrael és az NSZK között. A Süd­­deutsche Zeitung című mün­cheni lap szerdai száma azt a Bonnban is megerősített tényt közölte: éles hangú levélvál­tásra került sor Helmut Kohl és Samir izraeli miniszterel­nök között. A lap állítása sze­rint Kohl határozottan tiltako­zott az izraeli miniszterelnök egyik nyilvános állásfoglalása ellen, miszerint az újraegyesü­lő Németország „halálos fe­nyegetést jelent a zsidókra nézve”. A müncheni lap úgy tudja, hogy Kohl tiltakozó le­velére Samir azt válaszolta: semmit nem von vissza nyi­latkozatából. Az NDK gyors ütemű szét­hullásának jeleként értékelik azt a szerdai hírt, miszerint a nemzeti néphadsereg tisztjei felvételüket kérték a Bundes­­wehrbe. A jelenséget megerő­sítette a bonni védelmi mi­nisztérium szóvivője is. Győri Sándor Új magyar képviselők a csehszlovák parlamentben Beszélgetés Grendel Lajos íróval, az FMK szóvivőjével A csehszlovák parlament két háza tömeges visszahívások és lemondások után, a nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon ki­alakított arányoknak megfele­lően. 120 új honatyát kooptált soraiba — köztük a szlovákiai magyar kisebbség további hat képviselőjét. Grendel Lajos írótól, a Független Magyar Kezdeményezés (FMK) szóvi­vői testületének tagjától az­iránt érdeklődött prágai tudó­sítónk, hogy az új szervezet­nek milyen befolyása volt a döntésekre. — Kinek a jelöltjeként került be a szövetségi gyűlésbe a szóban for­gó hat magyar nemzetiségű képvi­selő? — Hivatalosan a szlovák Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) jelöltjeiről van szó. He­lyesebb azonban az FMK és a VPN közös jelöltjeiről beszél­ni, minthogy a magyar ki­sebbségi kérdésekben a VPN az FMK-ra hagyatkozik, az in­dítványok a mi szervezetünk­től eredtek. — S milyen szempontok szerint születtek a döntések? — Duray Miklóst leszámítva — akit pártok feletti személy­nek tekintünk — a parlament­be most FMK-tagok kerültek. Duray és Popély Gyula eseté­ben az ellenzéki múlt nagy súllyal esett latba. Hátuk kö­zül hárman — Németh Zsuzsa közgazdász, Sándor Eleonóra néprajzos és Világi Oszkár jo­gász — az FMK szóvivői, So­mogyi Szilárd pedig egyetemi hallgató, a Magyar Diákszö­vetség egyik vezetője. A szak­értelemnek alapvető jelentősé­get tulajdonítottunk, ezért gondoltunk arra, hogy nem annyira irodalmár értelmisé­gikre, mint inkább jogászok­ra, közgazdászokra van szük­ség a parlamentben. — Más vonatkozásokban is ilyen jó az együttműködés az FMK és a VPN között? — Nyugodtan állíthatom, hogy a két szervezet kiválóan együtt tud dolgozni. E szoros és harmonikus együttműködés bizonyítéka a magyarországi sajtóban is ismertetett közös nyilatkozatunk a nemzeti ki­sebbségekről. — Azt már tudjuk, hogy ennek kedvező visszhangja volt a szlová­kiai magyarság körében. De ho­gyan fogadták a nyilatkozatot a szlovákok? — Több a pozitív, mint az elutasító vélemény. S ez tulaj­donképpen kellemes meglepe­tés, mert sokan arra számítot­tak, hogy a dokumentum fel­hördülést vált ki a szlovákok között. A VPN múlt hét végi egész napos tanácskozásán is csak egy felszólaló bírálta a nyilatkozatot, de őt is kitap­solták a részvevők. Talán nem túlzás egyfajta áttörésnek mi­nősíteni az okmányt. — Az FMK most elkészült prog­ramtervezetében milyen súllyal szerepel a kisebbségi kérdés? — Mi nem akarunk kizá­rólag kisebbségi vagy sérelmi politikát csinálni. A nemzeti­ségi kérdést illetően abból in­dulunk ki, hogy Csehszlová­kiában minden egyes állam­polgár államalkotó erő. Akár­csak a közös nyilatkozatban, programtervezetünkben is sík­­raszállunk az átfogó önkor­mányzatért. A tervezetet egyébként országos gyűlésünk fogja februárban vagy már­ciusban megvitatni; ezen fo­gadjuk el alapszabályunkat, s a tagság ekkor választja majd meg az FMK vezető testületeit is.* Lemondott szerdán Franti­­sek Pitra cseh kormányfő. Egészségügyi okok mellett az­zal indokolta elhatározását, hogy korábbi tevékenysége vi­ták tárgya. November 19-én Pitra olvasta fel a televízió­ban a CSKP KB elnökségének azt az állásfoglalását, amely igazolni próbálta a két nappal korábban tartott tüntetés erő­szakos szétoszlatását. A vizs­gálat legújabb ad­atai szerint a november 17-i rendőrattak során legalább 370-en szen­vedtek kisebb-nagyobb sérülé­seket. Kis Tibor

Next