Népszabadság, 1990. február (48. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-01 / 27. szám
2 Arányosság alapján biztosítja a nemzetiségek prlamenti képviseletét a román választási törvénytervezet Öt külön szervezeti egységre válik szét Romániában a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa. A lépés célja, hogy lehetővé tegye egyfelől a pártok részvételét a hatalom ideiglenes gyakorlásában, másfelől a front indulását a májusi választásokon. Szerdán nyilvánosságra hozták az új román választási törvénytervezetet, a választásokat május 20-ra tűzték ki. Silviu Brucan, a front egyik vezetője közölte: az eddigi NemzetiMegmentési Front Tanácsából létrehozzák az Ideiglenes Nemzeti Tanácsot, valamint a Nemzeti Megmentés Frontját. Az előbbi testület gyakorolja a végrehajtó hatalmat, az utóbbi pedig önálló politikai szervezetként indulni fog a választásokon. „A csütörtöki kerekiasztalmegbeszélésen azt fogjuk javasolni, hogy az összes politikai párt vegyen részt az Ideiglenes Nemzeti Tanács munkájában, a választások objektivitásának garantálása végett” — mondta Brucan. Romániában szerdán nyilvánosságra hozták a választási törvénytervezetet, amelyről az elmúlt napokban a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa kerekasztal-beszélgetést folytatott a politikai pártok képviselőivel. A tervezetet most általános vitára bocsátják miközben a front több fordulóban további megbeszéléseket folytat a politikai pártokkal. A tervezet általános rendelkezésében kinyilvánítja, hogy Romániában a politikai hatalom a népé, amely azt az alkotmány rendelkezéseinek, a demokrácia, a szabadság, az alapvető emberi jogok sérthetetlensége és elidegeníthetetlensége elveinek alapján gyakorolja. Az ország kormányzása a pluralista demokrácia alapján, a törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalom különválasztásával történik. Politikai vagy állami vezetőik legfeljebb két törvényhozási ciklusra választhatók. Az ország parlamentje kétkamarás: képviselőházból és szenátusból áll. A képviselőket, valamint a köztársaság elnökét egyetemes, egyenlő, közvetlen és titkos szavazás alapján választják meg. A dokumentum külön rendelkezéseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a nemzeti kisebbségek parlamenti és helyi tanácsiképviseletét az arányosság elve szerint biztosítják. Előirányozza, hogy a nemzetiségek arányos parlamenti képviselete érdekében a testület mindkét kamaráját a nemzetiségek lakossági részarányának megfelelően, listán lévő kijelölt képviselőkkel, illetve szenátorokkal egészítsék ki. A köztársaság elnökének azt a jelöltet nyilvánítják, aki a választók több mint felének aszavazatát nyeri el. Amenynyiben ezt egyik jelölt sem érné el, második fordulót tartanak, melyen az első fordulóban két legtöbb szavazatot kapott jelölt vehet részt, s ezúttal már azt nyilvánítják elnöknek, aki a több szavazatott nyeri el. Románia elnöke nem lehet tagja a választásokon indult egyetlen politikai pártnak vagy csoportnak sem. Tőkés László református lelkész a Rompres hírügynökség temesvári munkatársának adott nyilatkozatában támogatásáról biztosította a Nemzeti Megmentési Frontot, mondván, hogy ez az egyetlen olyan politikai erő az országban, amely képes megszervezni a hatalmat. Ha a front él Washington élesen Az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerdán minden korábbinál élesebben bírálta a román Nemzeti Megmentési Front politikáját. Most kétségesebb, mint valaha, hogy James Baker amerikai külügyminiszter februári moszkvai útja kapcsán ellátogat Romániába is. A legutóbbi bukaresti tüntetések megmutatták, hogy a hagyományos pártok, a diákcsoportok növekvő mértékben elégedetlenek a front kormányával, mondotta a külügyi szóvivő. Jóllehet az új román kormány fontos lépéseket tett bukik, akkor csak a hadsereg veheti át a hatalmat — vélekedett. Szerinte a pártok egyelőre nem rendelkeznek elég erővel és olyan személyiségekkel, hogy vezethessék az országot. A választásokig tartó átmeneti időszakban ezért Tőkés szerint bízni kell a Nemzeti Megmentési Frontban. Tőkés ugyanakkor nem rejtette véka alá, hogy bizonyos kérdésekben — így például a magyar iskolák, illetve Pálfalvi Attila oktatási miniszterhelyettes menesztése ügyében — elégedetlen a front lépéseivel. Világossá tette azonban: kitart a front mellett, ha az teljesíti a nemzetiségek életét is átfogó demokratizálási programját, bírálja Bukarestet a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása felé, az ellenzéki csoportok elutasítják a kommunisták vagy korábbi kommunisták túltengését a front vezetésében, és azt, hogy a front saját jelölteket indítson a választásokon. Washington „mély aggodalmának” adott kifejezést a front által szervezett, erőszakba torkollóellentüntetések felett. Mint közölték, a bukaresti amerikai nagykövet tiltakozott amiatt, hogy „megfélemlítettek törvényes szervezeteket, amelyek jogosan keresnek független szerepet Románia új politikai rendjében”. mjjsmjjmaaaaa.? Pozsgay vidéki körúton Izraelben Vidéki körúttal folytatta szerdán izraeli programját Pozsgay Imre. A magyar államminiszter délelőtt egy arab falu életével ismerkedett, délután Galileába és az északi területekbe látogatott, s késő este érkezett vissza tel-avivi szálláshelyére. (MTI) Jaruzelski a beteg Glempnél Wojciech Jaruzelski lengyel köztársasági elnök keddről szerdára virradóra betegágyánál kereste fel egy varsói kórházban Józef Glemp bíborost, Lengyelország prímását, akit kedden váratlanul megoperáltak a gyomrában keletkezett vérömleny miatt. Glemp állapotát az orvosi jelentés „súlyosnak” minősíti. (MTI) Belbiztonsági botrány Londonban Kimerítő parlamenti kormánynyilatkozatot követelt szerdán a munkáspárti ellenzék a brit belbiztonsági szervek politikusok befeketítésére irányuló múltbeli tevékenységéről, miután az illetékes államminiszter egy interpellációs kérdésre adott válaszában elismerte, hogy a szóban forgó ügyben a kormány éveken át „pontatlanul” tájékoztatta az alsóházat. A beismerés nagy izgalmat váltott ki Londonban, bennfentesek szerint az utóbbi évek egyik legnagyobb belbiztonsági botránya van kirobbanóban. (MTI) Amerikai támadás egy kubai teherhajó ellen (Havannai tudósítónktól.) Egy amerikai hadihajó szerdán Mexikó területi vizein megtámadott egy kubai kereskedelmi hajót. A Guanar Shipping Co. kubai hajózási vállalattulajdonában levő, panamai zászló alatt közlekedő Hermán nevű teherhajót akkor érték a géppuskalövések, amikor tíztonnányi cinkkel a fedélzetén a mexikói Tampico kikötője felé közeledett, s mintegy tíz mérföldre volt a partoktól. A lövedékek a parancsnoki toronyba, a fedélzetre, illetve az egyik gépblokkba csapódtak be. A támadást megelőzően a Hermán kapitánya jelezte Kubának, hogy a Moa kikötőjéből való indulása után nem sokkal amerikai hadihajók közelítették meg, s különböző manőverekkel veszélyeztették a hajó épségét. Ugyancsak közölte: az amerikai hadihajók azzal az ürüggyel próbálták elfogni, hogy fedélzetén kábítószert szállít. Nagy Csaba Calfa kiáll B és megépítése mellett Csehszlovákia csak atom- és vízerőművekkel tudja pótolni rendkívül környezetszennyező szénerőműveit, amelyek még mindig kétharmados arányban fedezik az ország energiaszükségletét. Többek között erről beszélt Marian Calfa csehszlovák miniszterelnök szerdán Bécsben azon a sajtóértekezleten, amelyet kétnapos hivatalos ausztriai látogatása alkalmából Franz Vranitzky osztrák kancellárral közösen tartott — jelentette az MTI. A csehszlovák miniszterelnök a bősi vízerőműről szólva kifejtette, hogy ennek ügyében folytatódnak a tárgyalások Magyarországgal. Mint hangoztatta, a megoldást illetően abból kell kiindulni, hogy a létesítmény már csaknem teljesen elkészült, és áramtermelésére már csak azért is szükség van, hogy Szlovákiában leállíthassanak egy nagy környezeti ártalmakat okozó széntüzelésű erőművet. A szlovák kormány menesztette Ladimir Lokvencet, a bő®—nagymarosi beruházás szlovák kormánybiztosát, egyben javasolta a szövetségi kormánynak Lokvenc visszahívását a csehszlovák kormánybiztosi funkcióból — jelentette prágai tudósítónk, Kis Tibor. Mint emlékezetes, Lorkvenc a vízlépcső megépítésének egyik legelszántabb híve Csehszlovákiában. NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1990. február 1., csütörtök A Bolgár KP (még?) nem szakad Antifasiszták és szélsőjobboldaliak kézitusája Berlinben (Berlini tudósítónktól.) Kedd este kisebb verekedésbe fuladt különböző berlini és nyugat-berlini antifasiszta szervezetek demonstrációja a főváros központjában. A hitleri hatalomátvétel ötvenhetedik évfordulóján a fasizmus újjáéledésének veszélyére figyelmeztető békés megmozdulást az esti órákban az újfasiszta republikánusok néhány nyugat-berlini aktivistája próbálta megzavarni. A számbeli fölényben levő baloldali fiatalok elkergették, majd bekerítették a provokátorokat, de a helyszínen levő rendőröknek sikerült megakadályozniuk, hogy néhány pofon elcsattanása után ne fajuljon tovább az összecsapás. A berlini lapok feltűnően visszafogottan tudósítottak az eseményről, a Junge Welt viszont annál terjedelmesebb jelentést közölt a republikánusok lipcsei szervezkedéséről. Egyebek között megszólaltatott egy aktivistát. Jens Sárközi, akinek édesapja magyar, de ő már az NDK-ban született, elmondta, egy nem reprezentatív közvélemény-kutatás szerint az NDK lakosságának tizenöt százaléka rokonszenvez a republikánusokkal. Vannak már szervezeteik Berlinben, Drezdában, Karl-Marx- Stadtban, Parchinban és Lipcsében. A lipcsei szervezetbe eddig 517-en léptek be. Kifejtette, a mozgalom az 1933— 1945 közötti „értékek” visszaállításáért küzd — ezek: „erkölcs, rend, munka és jó keresetek”. Azt fejtegette, hogy a republikánusok nem azonosak a bőrfejűekkel, bár azok támogatói közé tartoznak. Sárközi, aki szerint Európa, sőt talán az egész világ „legkultiváltabb” népe a német, nem titkolta, hogy mozgalmuk anyagi és eszmei támogatást kap a nyugatnémet republikánus párttól. Az újraegyesített Németországot „legalább” az 1937-es határok között képzelik el. Léderer Pál* Egy evangélikus lelkipásztor fogadta be otthonába a kedd este szabadlábra helyezett Erich Honeckert és feleségét. Mint Uwe Holmer evangélikus lelkész közölte, a házaspár — a korábbi hírrel ellentétben — nem az egyház szeretetotthonában, hanem az őlakásának egyik vendégszobájában nyert elhelyezést a Berlintől északra fekvő Lobetalban. (MTI) (Kiküldött munkatársunk jelenti Szófiából.) A párt jellegéről, a demokratikus szocializmus értelmezéséről vitatkozott szerdán a Bolgár Kommunista Párt XIV. rendkívüli kongresszusa. A szenvedélyes, olykor durva hangnemű vitában a radikális reformerek voltak aktívabbak, de javaslataik egy része láthatóan nem volt ínyére a küldöttek zömének. A radikális reformerek vezérét, Kiril Vaszilevet kitapsolták, jóllehet bejelentette: az Alternatív Szocialista Egyesülés Platformja a párton belül marad, fenntartva különvéleményeit. Vastapssal fogadta viszont a kongresszus Radoszlav Radev felszólalását. A Rabotnicseszko Delo című pártlap főszerkesztője elöljáróban kevesellte a munkásküldöttek számát, majd a PB és a KB engedékenységét hibáztatta azért, hogy elharapóztak a sztrájkok, az ellenzéki megnyilvánulások, sokan támadják a kommunista ideálokat. A vitában sok általánosság hangzik el, illetve kis jelentőségű részkérdésekről esik szó. Egy küldött, ezt megelégelve, csak ennyit mondott: meg kellene magyarázni, mit is jelent a demokratikus szocializmus. A pártapparátus — amelynek legalább a felét az állásvesztés fenyegeti — érezhetően Todor Zsivkov megbuktatott pártvezetőre akarja hárítani a teljes felelősséget a rendszer csődjéért. A kongresszus előreláthatólag csütörtök estig folytatja a vitát. Még több mint 430 küldött vár felszólalásra. Szerda estére gyakorlatilag bizonyossá vált, hogy nem lesz pártszakadás. Nikolaj Vaszilev, az Alternatív Szocialista Egyesülés egyik vezetője a Népszabadság kérdésére elmondta: " A radikális reformerek nem maximalisták. Csak akkor hagynák el a pártot, ha egyetlen elképzelésük sem érvényesülne. Most úgy látják, hogy van remény a párt radikális megújítására. Egyébként a párton belüli négy platformot jelenleg a küldötteknek csak mintegy 15 százaléka támogatja. A radikálisok attól tartanak, hogy a konzervatívok puszta reformretorikával átmentik magukat. Egyidejűleg szerdán kisebb földrengés volt Szófiában, amely nem okozott károkat. Ellentétben a terjengő forgósztrájkokkal, amelyek egyre több szolgáltatást bénítanak meg. A kongresszus épülete előtt kisebb antikommunista tüntetés is volt. Füzes Oszkár Bonn: Gorbacsov állásfoglalása a német egységről fordulópont (Bonnitudósítónktól.) A németközi viszony alakulása történelmileg is fontos mozzanataként értékeli a nyugatnémet sajtó és politika Mihail Gorbacsov állásfoglalását a német egységgel kapcsolatban. A szovjet vezető Modrow NDK-miniszterelnökkel való tárgyalásai kapcsán úgy nyilatkozott, hogy az egyesülést elvileg soha senki nem vonta kétségbe. Ez a kijelentés Bonnban már csak azért is rendkívüli visszhangot keltett, mivel a több évtizedes politikai beidegződéssel összhangban a közvélemény nagyobb része a Szovjetunióban látja az egyesülés legfőbb akadályát. Tény, hogy Mihail Gorbacsov tavaly nyári bonni látogatásakor is csupán igen távoli történelmi lehetőségként említette a német egység újrateremtését. Egon Bahr, a nyugatnémet szociáldemokraták pártelnökségének Európa-szerte ismert biztonságpolitikai szakértője szerint a moszkvai hangváltás hátterében az áll, hogy Modrow miniszterelnök kendőzetlen képet festett a főtitkárnak az NDK-beli fejleményekről. A tekintélyes politikus szerint Gorbacsov állásfoglalása áttörésnek tekinthető, a konföderációval kapcsolatos jelenlegi német elképzelések és Gorbacsov koncepciója között nincs érdemi különbség. Némileg óvatosabban, de hasonlóképp pozitívan értékelte Gorbacsov kijelentését Helmut Kohl szövetségi kancellár is. Bátorítónak nevezte a német egységgel kapcsolatos állásfoglalást, amely számol az elmúlt hónapok NDK-beli és németközi változásaival. A bonni kabinet szerdai ülésén a kancellár arra is utalt, hogy a mai fejlemények elképzelhetetlenek lennének Gorbacsov reformjai, az átalakítás és a nyitás politikája nélkül. A német újraegyesülés kérdése az elmúlt évek egyik legsúlyosabb magas szintű konfliktusát váltotta ki Izrael és az NSZK között. A Süddeutsche Zeitung című müncheni lap szerdai száma azt a Bonnban is megerősített tényt közölte: éles hangú levélváltásra került sor Helmut Kohl és Samir izraeli miniszterelnök között. A lap állítása szerint Kohl határozottan tiltakozott az izraeli miniszterelnök egyik nyilvános állásfoglalása ellen, miszerint az újraegyesülő Németország „halálos fenyegetést jelent a zsidókra nézve”. A müncheni lap úgy tudja, hogy Kohl tiltakozó levelére Samir azt válaszolta: semmit nem von vissza nyilatkozatából. Az NDK gyors ütemű széthullásának jeleként értékelik azt a szerdai hírt, miszerint a nemzeti néphadsereg tisztjei felvételüket kérték a Bundeswehrbe. A jelenséget megerősítette a bonni védelmi minisztérium szóvivője is. Győri Sándor Új magyar képviselők a csehszlovák parlamentben Beszélgetés Grendel Lajos íróval, az FMK szóvivőjével A csehszlovák parlament két háza tömeges visszahívások és lemondások után, a nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon kialakított arányoknak megfelelően. 120 új honatyát kooptált soraiba — köztük a szlovákiai magyar kisebbség további hat képviselőjét. Grendel Lajos írótól, a Független Magyar Kezdeményezés (FMK) szóvivői testületének tagjától aziránt érdeklődött prágai tudósítónk, hogy az új szervezetnek milyen befolyása volt a döntésekre. — Kinek a jelöltjeként került be a szövetségi gyűlésbe a szóban forgó hat magyar nemzetiségű képviselő? — Hivatalosan a szlovák Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) jelöltjeiről van szó. Helyesebb azonban az FMK és a VPN közös jelöltjeiről beszélni, minthogy a magyar kisebbségi kérdésekben a VPN az FMK-ra hagyatkozik, az indítványok a mi szervezetünktől eredtek. — S milyen szempontok szerint születtek a döntések? — Duray Miklóst leszámítva — akit pártok feletti személynek tekintünk — a parlamentbe most FMK-tagok kerültek. Duray és Popély Gyula esetében az ellenzéki múlt nagy súllyal esett latba. Hátuk közül hárman — Németh Zsuzsa közgazdász, Sándor Eleonóra néprajzos és Világi Oszkár jogász — az FMK szóvivői, Somogyi Szilárd pedig egyetemi hallgató, a Magyar Diákszövetség egyik vezetője. A szakértelemnek alapvető jelentőséget tulajdonítottunk, ezért gondoltunk arra, hogy nem annyira irodalmár értelmiségikre, mint inkább jogászokra, közgazdászokra van szükség a parlamentben. — Más vonatkozásokban is ilyen jó az együttműködés az FMK és a VPN között? — Nyugodtan állíthatom, hogy a két szervezet kiválóan együtt tud dolgozni. E szoros és harmonikus együttműködés bizonyítéka a magyarországi sajtóban is ismertetett közös nyilatkozatunk a nemzeti kisebbségekről. — Azt már tudjuk, hogy ennek kedvező visszhangja volt a szlovákiai magyarság körében. De hogyan fogadták a nyilatkozatot a szlovákok? — Több a pozitív, mint az elutasító vélemény. S ez tulajdonképpen kellemes meglepetés, mert sokan arra számítottak, hogy a dokumentum felhördülést vált ki a szlovákok között. A VPN múlt hét végi egész napos tanácskozásán is csak egy felszólaló bírálta a nyilatkozatot, de őt is kitapsolták a részvevők. Talán nem túlzás egyfajta áttörésnek minősíteni az okmányt. — Az FMK most elkészült programtervezetében milyen súllyal szerepel a kisebbségi kérdés? — Mi nem akarunk kizárólag kisebbségi vagy sérelmi politikát csinálni. A nemzetiségi kérdést illetően abból indulunk ki, hogy Csehszlovákiában minden egyes állampolgár államalkotó erő. Akárcsak a közös nyilatkozatban, programtervezetünkben is síkraszállunk az átfogó önkormányzatért. A tervezetet egyébként országos gyűlésünk fogja februárban vagy márciusban megvitatni; ezen fogadjuk el alapszabályunkat, s a tagság ekkor választja majd meg az FMK vezető testületeit is.* Lemondott szerdán Frantisek Pitra cseh kormányfő. Egészségügyi okok mellett azzal indokolta elhatározását, hogy korábbi tevékenysége viták tárgya. November 19-én Pitra olvasta fel a televízióban a CSKP KB elnökségének azt az állásfoglalását, amely igazolni próbálta a két nappal korábban tartott tüntetés erőszakos szétoszlatását. A vizsgálat legújabb adatai szerint a november 17-i rendőrattak során legalább 370-en szenvedtek kisebb-nagyobb sérüléseket. Kis Tibor