Népszabadság, 1990. február (48. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-10 / 35. szám

4 Helyreállt a diplomáciai kapcsolat Magyarország és a Vatikán között (Folytatás az 1. oldalról.) Bevezető nyilatkozatában Németh Miklós elmondta, hogy az elmúlt 45 esztendőben ha­záink és a Vatikán kapcsolatai jelentős változásokon mentek keresztül. A kezdeti szemben­állást az 1960-as évek elejétől a párbeszéd felújítása, lassú közeledés követte. Ennek a fo­lyamatnak mindkét részről voltak őszinte hívei, akik so­kat tettek azért, hogy kapcso­lataink a mai szintre jussa­nak. Ezek között említette a miniszterelnök Casaroli bíbo­ros személyét, akit Magyaror­szágon népünk barátjaként tisztelnek. Németh Miklós hangsúlyozta: a diplomáciai kapcsolatok felújítása nagy­mértékben hozzájárul ahhoz is, hogy II. János Pál pápa 1991 őszére tervezett magyar­országi látogatása eredményes és sikeres legyen. A látogatás előkészítése egyébként meg­kezdődött. A kormány egyház­politikájáról szólva a minisz­terelnök kifejtette, hogy a köz­­elmúltban lebontották azokat a politikai és jogi korlátokat, amelyek akadályozták az egy­házak önálló, szabad munkál­kodását hazánkban. A lelkiis­mereti és vallásszabadságról törvény készült, amely új ala­pokra helyezte az állam és az egyházak kapcsolatát és meg­valósult a szabad államban szabad egyházak régen han­goztatott elve. Hazánk egyben deklarálta, hogy semmilyen formában nem kíván befolyást gyakorolni a pápai döntések­re, amelyek a magyar katoli­kus egyházfők, kinevezésével kapcsolatosak. Ez a döntés ki­fejezni óhajtja a Szentszék iránti bizalmunkat és készsé­günket az együttműködés fej­lesztésére. Leszögezte, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvé­telét további lépések követik. Megállapodás született arról, hogy a Szentszéket nuncius fogja képviselni Budapesten, míg hazánkat nagykövet a Vatikánvárosban. A konkrét személyek kinevezésére hama­rosan sor kerül. Válasznyilatkozataiban Casa­roli bíboros hangsúlyozta, hogy a diplomáciai kapcsolatok új­­rafelvétele a felek már eddig is barátinak nevezhető viszo­nyát erősíti. A mostani lépés nem fogja csökkenteni az egy­ház autonómiáját, ellenkező­leg, a diplomáciai viszony ga­ranciát nyújt az autonómia védelmezésére és erősítésére. A bíboros végül­­kifejtette,, hogy a maga részéről igazol­va látja a Vatikán által köve­tett kis lépések politikáját, amely történelmi távlatokban vizsgálva sikert hozott. Újságírók kérdéseire vála­szolva Németh Miklós elmond­ta: a tárgyalások során szóba került az egyházi vagyonok visszaszolgáltatásának ügye. A kormány gondosan vizsgálja az egyházaktól jogtalanul elvett vagyon egy részének vissza­adását annak érdekében, hogy az egyházak a törvény bizto­sította önállósággal élve meg­felelő anyagi bázissal is ren­delkezhessenek. E hónap vé­géig kell az egyházaknak ilyen irányú kérésüket benyújtani. Arra a kérdésre, hogy II. János Pál pápa tervezett lá­togatásainak sorában miért kapott elsőbbséget a csehszlo­vákiai út a magyarországival szemben, Casaroli bíboros így válaszolt: — A magyarorszá­gi vizit teljes Lelkipásztori út lenne, amelynek előkészítése időigényes. Csehszlovákia ese­tében — amely a múltban jobban el volt szigetelve a Szentszéktől­, mint Magyaror­szág — egy rövid látogatás­ról van szó, s a döntést min­den bizonnyal befolyásolta Tomásek ■ bíboros magas ko­ra is. Arra vonatkozólag, hogy a kormány még a választások előtt készül-e kinevezni vati­káni nagykövetét, Németh Miklós elmondta: a diplomá­ciai posztok rotálásának elve n­em igazodhat a választási terminusokhoz, ezért ahol szükséges volt, a közelmúlt­ban megtörtént a váltás. A vatikáni nagykövet kiválasz­tásának fő szempontja a szakmai hozzáértés és az em­beri rátermettség lesz. El­képzelhető — fűzte hozzá —, hogy a vatikáni megbízot­tunk nem szocialista párti személyiség lesz. Egy kérdésre válaszolva Casaroli bíboros hosszasan méltatta az időközben Ma­gyarországon is rehabilitált Mindszenty szerepét. Elismer­te, hogy az idők alaposan megváltoztak, é s ma természe­tesen más fényben mutatják mind a Mindszenty távozásá­ról rendelkező vatikáni dön­tést, mind a néhai magyar katolikus egyházfőnek a kis lépések politikáját elutasító magatartását. A Szentszék vé­leményének módosulását jel­zi az is, hogy a Mindszenty tér felavatása alkalmából kül­dött pápai levélben II. János Pál Mindszenty egykori sza­vait idézi, miszerint semmi­lyen áldozat sem túlzó, ha a lelkek szolgálatáról van szó. Mindazonáltal a Vatikán ma is ragaszkodik egy alapelv­hez: amikor a legitim felsőbb­­ség döntést hoz, azt alázato­san és engedelmese­n el kell fogadnunk. Seres Attila: A Magyar Szocialista Párt örömmel üdvözli a magyar kormány és a Szentszék kép­viselőinek megállapodását a teljes diplomáciai kapcsola­tok helyreállításáról. A de­mokratikus átalakulás magas fokú morális és politikai meg­fontoltságot kíván. Az új és demokratikus társadalmat csak az erkölcsi értékek alap­ján, a kölcsönös tolerancia je­gyében lehet felépíteni. A mindenáron való, durva és ezáltal erkölcstelen váltás el­len az egyház is felemelte szavát, és arra figyelmeztet, hogy az éles pártharcok kö­zepette­ is tisztelendő az em­ber szabadságjoga, fontos az igazságosság és a megértés. Nagy jelentőségű az egyhá­zak és köztük a Katolikus Püspöki Kar kijelentése, hogy a szabadság csak megnövelt felelősséggel vívható ki — emeli ki az MSZP közlemé­nye.* A teljes körű diplomáciai kapcsolatok 45 év utáni hely­reállítása alkalmából Németh Miklós fogadást adott az Or­szágház Vadász­termében. Je­len voltak a hazáinkban tar­tózkodó magas rangú vatikáni delegáció tagjai, a magyaror­szági egyházak, felekezetek és vallási közösségek személyisé­gei, s több politikai párt kép­viselője. Megjelent Fodor Ist­ván, az Országgyűlés megbí­zott elnöke, valamint a kor­mány több tagja. (MTI) A­MI­ KÖRKÉRBÉSZ: Árstop, bérstop vagy mindkettő? (Folytatás az 1. oldalról.) Egyetért-e a SZOT az ár­stoppal, amely az MDF ja­vaslata alapján március 25-ig, a választásokig lenne érvény­ben? —­­kérdeztük Sándor Lászlót, a SZOT titkárát. — Újra csak azt tudom el­ismételni, amit már másfél éve minden fórumon hangoz­tatnak a SZOT képviselői: olyan ár- és bérarányokat kell találnunk, amelyek minimális­ra szorítják az inflációt. Min­den olyan megoldást üdvöz­lünk, amely ezt ígéri. Az alapvető élelmiszerekre kiter­jedő árstop véleményünk sze­rint elkerülhetetlen. De ezt nem választási manővernek tekintjük, s nemcsak március végéig tartjuk szükségesnek. Egy végiggondolt, antiinflá­ciós gazdaságpolitika eredmé­nyeként egész évire árstopot lehetne hirdetni, s ha ez be­következne, akkor természete­sen a szakszervezet is ön­mérsékletre törekedne a bé­rek emelése ügyében. * Kételyei vannak a kiskeres­kedőknek az árstoppal kap­csolatban — tudtuk meg Ba­­radlai Györgytől, a Kisosz elnökétől. Ha ugyanis csak a kereskedelemben lenne érvé­nyes az árak szinten tartásá­nak kötelezettsége, akkor igen rosszul járnának a boltosok. Hiszen ők eddig sem saját jó­szántukból, hanem a gyártók, termelők, szállítók árait kö­vetve drágítottak. Ha ez utób­biakra vonatkozna az árstop, azt a kiskereskedők i a lehető legnagyobb mértékben támo­gatnák, mert az alapvető élelmiszerek plafonig emelt árai veszélyeztetik forgalmu­kat.* Kovalcsik József, a Függet­len Szakszervezetek Demok­ratikus Liga ügyvivő bizott­ságának titkára azt az állás­pontot képviseli, hogy az ár­stop és bérstop kérdésében nem lehet ad hoc ötletekkel előállni, nem lehet rögtönöz­ni. A liga olyan szakszerveze­ti politikát támogat, amely nem reformellenes, nem gá­tolja a gazdasági szerkezet­­váltást, ugyanakkor képviseli a munkavállalók érdekeit. Az árstop és bérstop önmagában, a gazdaság összefüggésrend­szeréből kiragadva nem hoz­hat igazi megoldást — vall­ják. Az árstopról kérdeztük az Árhi­talban Lakatos József főosztályvezetőt, aki elmond­ta, hogy a gazdaság alapvető problémáit nem oldaná meg ez az intézkedés, bár elkép­zelhető, hogy kterg-óráig fé­kezné a meglóduló inflációt. Azt azonban nem szabad el­felejteni, hogy Magyarorszá­gon az elmúlt évtizedekben nem végeztek ilyen gazdasági beavatkozást ezért nem lehet biztosan előre jelezni a vár­ható hatásokat. A nemzetközi tapasztalatok alapján valószí­nűsíthető, hogy rövid, egy-két hónapos árbefagyasztás nem fejt ki lényeges hatást, míg ha hosszú időn át próbálják kordában tartani az árakat, akikor ellátási zavarok követ­kezhetnek be, az intézkedés feloldása után pedig árrob­banás várható. Az intézkedés ellen­­szól még, hogy a hiva­talos árstop nem érvényesít­hető a magánkereskedelem­ben, az élelmiszer-szabadpia­con és az importáruk piacán, vagyis a mindenre kiterjedő árstop is csak a gazdaság bi­zonyos részét érintheti. Popper László, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal osztályvezetője így válaszolt kérdésünkre: " A bérstopot kimondhatja a kormány, ám ahhoz, hogy ez ne csupán jó kívánság maradjon, szankciók is kellenek. A nehézségek pe­dig itt kezdődnek, a szank­ciókhoz ugyanis törvénymó­dosításra van szükség. A vál­lalkozói nyereségadóról szóló törvény rögzíti, hogy a ma­ximális béradó minden egy­forintnyi bértömeg emelkedé­­se után negyven fillér. A valóban prohibitív, azaz bün­tető jellegű adó, az ennek legalább a hússzorosa. Min­den egyes forint bérnövek­ményre kirótt 6-8 forint adó az a mérték, amelynél a vál­lalatok be is tartanák az el­rendelt bérstopot. Kérdezőink voltak: Faragó József, Hámor Szilvia, Rehák Aranka és Szigethy András. NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP 1990. február 10., szombat Az MDF még nem nyilatkozik a koalícióról Az Egyesült Államokban tett, tíznapos látogatását idéz­te fel a sajtó képviselőinek tegnap Antall József, az MDF elnöke és Jeszenszky Géza, a nemzetközi bizottság vezetője. (Az MDF-vezetők amerikai útjáról lapunk annak idején részletesen beszámolt.) A két politikus továbbá foglalkozott több belpolitikai kérdéssel is. Antall József, meg sem vár­va az újságírók kérdéseit, rea­gált Kis Jánosnak, az SZDSZ ügyvivőjének a Mai Napban megjelent interjújára. Ebben, mint ismeretes, Kis János azt közölte, hogy az ugyancsak meghívott SZDSZ-politikusok azért nem utaztak el Antall Józsefékkel, mert az MDF el­nöksége nem határolta el ma­gát Csurka István ominózus rádió jegyzeté­től. Ezzel kap­csolatban az MDF elnöke azt mondta, hogy egyesült álla­mokbeli útjukat nem megne­hezítette, ellenkezőleg meg­könnyítette az, hogy az SZDSZ-politikusok nem utaz­tak velük. Közölte azt is, hogy ők, mármint az MDF vezetői két meghívásnak is eleget tet­tek, amikor az Egyesült Álla­mokban jártak. Ezek közül csak az egyik szólt az SZDSZ politikusainak is. Mark Palmer, amerikai nagykövetről szólva Antall József úgy vélekedett, hogy magyarországi tartózkodása idején a diplomata történel­mi küldetést teljesített. Az SZDSZ-re célozva, Antall Jó­zsef fontosnak tartotta emlé­keztetni az újságírókat, hogy az MDF nem mindig hozta nyilvánosságra, ha felkereste őket az Egyesült Államok bu­dapesti nagykövete. Az MDF elnöke az Egyesült Államokban tett látogatásuk tapasztalatainak részletezése után, átadta a szót az újság­íróknak. A hírlapírók azon­ban inkább belpolitikai kér­déseikkel ostromolták. Egy kérdésre válaszolva Antall Jó­zsef azt mondta, hogy csak a választások után nyilatkoznak arról, hogy az MDF mely el­lenzéki párttal hajlandó koa­lícióra lépni. Lapuink munka­társának­­kérdésére az MDF elnöke kijelentette, hogy a Független Kisgazdapárt, a Ke­reszténydemokrata Néppárt és a megújuló Magyar Néppárt áll politikai filozófiáját te­kintve legközelebb az MDF- hez. A Külpolitika című folyó­irat munkatársának kérdésé­re válaszolva, Antall elmond­ta, hogy washingtoni tárgya­lásain szót ejtettek a magyar külpolitika kérdéseiről is. P. L. SZOLNOKI ÜGY NYOMOZÁS UTÁN Alkoholmámor és homály (Tudósítónktól.) A megyei rendőrkapitány­ság­­befejezte a nyomozást a szolnoki MSZP-irodába törté­nő­­behatolás ügyében és a vizsgálati anyagokat tegnap vádemelési javaslattal átadta a városi ügyészségnek. A nyo­mozás — mint megtudtuk , az eset kuszasága miatt a vártnál hosszabb időt vett igénybe, ezért az a korábbi ígéret, miszerint gyorsított el­járással kerül pont az ügy végére, már biztosan nem tel­jesül. Ennek ellenére tovább­ra is homályban maradtak egyes részletek, így például ma sem lehet tudni, hogy nyitva volt-e akkor este az iroda ajtaja, vagy nem. Tény viszont, hogy az igazságügyi nyomszakértő nem talált erő­szakos behatolásra utaló jele­ket. A helyiségben azonosítás­ra alkalmas ujjlenyomatokat sem tudtak rögzíteni. A meg­talált iratok a száraz időben nem károsodtak. A nyomozás a két szabad­­demokrata esetében egyrend­­beli behatolás útján kisebb ér­tékben elkövetett lopást és ok­irattal való visszaélést állapí­tott meg. A lopás vétségét a tettesek a magnókazetták — amelyek azóta sem kerültek elő — elvitelével követték el, a szakértő szerint valamivel háromezer forint feletti érték­ben. A tettesek alkoholos be­folyás alatt álltak, nem voltak tisztában tettük politikai kö­vetkezményeivel. Az ítélet feltehetően rövid időn belül megszületik. DUNA-GATE VIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG Külső befolyástól mentesen Ülést tartott pénteken a bel­ső biztonsági szolgálat mun­káját vizsgáló parlamenti bi­zottság. A testület eddigi te­vékenysége során — az al­kotmány 21. paragrafusa (3) bekezdésének értelmében — iratokat vizsgált, illetve meg­hallgatta már Diczig István vezérőrnagyot, a belügymi­nisztériumi vizsgálat veze­tőjét, Kámán József katonai főügyészt, Ilcsik Sándor mi­niszterhelyettest, Horváth Jó­zsefet, a belső biztonsági szol­gálat felmentett főcsoportfőnö­két, Pallagi Ferenc volt mi­niszterhelyettest és Sarlós Zol­tán főhadnagyot. A bizottság meghívására — jogi képvise­lőinek társaságában — meg­hallgatásra megjelent Végvári József, a Belügyminisztérium nyugalmazott őrnagya is. A bizottság pénteki ülésén úgy foglalt állást: szükséges­nek tartja a nyilvánosság előtt is leszögezni, hogy semmiféle előítélet nem befolyásolja te­vékenységét a meghívottak meghallgatásakor. Munkáját — a parlamenti felhatalmazás és az alkotmány rendelkezé­sei szerint — elfogulatlanul végzi, és minden külső befo­lyástól mentesen kívánja to­vábbra is folytatni. Szándéka az, hogy az Országgyűlés feb­ruári ülésszakán a vizsgálat eredményéről jelentést tehes­sen a parlamentnek. A vizsgálóbizottság vissza­utasítja a Fidesz egyik vá­lasztmányi tagjának azon nyi­latkozatát, amely szerint bár­miféle „gyanúval” illették vol­na Végvári Józsefet, ez ugyanis nem felel meg a va­lóságnak. A bizottság egyben kijelenti: Lovas Zoltán újság­írót nem hívta meghallgatás­ra, ennek megfelelően nem is minősíthette semmilyen for­mában. (MTI) VÁLASZTÁSI KISLEXIKON Gyűjteni vagy kritizálni? So­k fontos, a politikai átme­net szempontjából nagy hord­erejű kérdés mellett a leg­utóbbi nemzeti csúcs legvita­tottabb problémájává a ,,­ko­­pogtatócédula” avanzsált. Dr. Csiba Tibort, a BM választási irodájának vezetőjét arról kérdeztük, miért vált a kam­pány félidejében ilyen neu­ralgikus­­kérdéssé a jelölőcé­­du­lák gyűjtése? — A világ demokratikus fél­tekéjén már kitalálták az ál­talános, egyenlő és közvetlen, illetőleg titkos választást. A mi választási rendszerünk is ezek közé tartozik. A jelöltté válás módja azonban a Föld különböző térségeiben, orszá­gaiban eltérő. Ha tökéletes megoldást akarnánk, voltaképp két választást kellene csinál­ni. Egy általános, közvetlen és titkos választást — a jelöltál­lításra. Utána, a jelöltek kö­zül egy általános, közvetlen és titkos választást a parlamenti képviselői helyek, mandátu­mok megszerzésére. De, kér­dezhetnénk, kinek van erre pénze, energiája? Keresgélik tehát mindenütt a megoldást. A mi jelöltállítá­si rendszerünk talán a nyugat­németéhez hasonlít a legjob­ban. Ott is egy hasonló aján­lószelvényen ajánlhatnak je­lölteket a választópolgárok. Ugyanúgy feltárva személyi adataikat is. Tehát téves az a beállítás — ilyen kijelentések a nemzeti csúcson részt vevő pártok részéről elhangzottak —, hogy ezt a megoldást a vi­lágon másutt nem ismerik. Az elmúlt négy évtizedben a je­löltállítás egyedüli módszere a jelölőgyűlés volt, de az nem állta ki a kritika próbáját. Sem politikailag, sem jogilag nem vált be. A politikai egyez­tető tárgyalások elismerést ér­demlő megoldásaként született meg a jelöltállítás jelenlegi módját rögzítő javaslat. Ezt a módszert néhány héttel a vá­lasztások napja előtt, a kam­pány kellős közepén aligha szabad megkérdőjelezni. Nem lehet egyszerűen félretenni. Egy ilyen döntés a választá­sok megtartását is meghiúsít­hatná. A jelölőszelvények — ha nem jelentenek is tökéle­tes megoldást — mindenkép­pen a jelöltállítás hitelességét erősítik, és ugyanakkor fokoz­zák a választópolgár felelős­ségtudatát. Bodnár Lajos Két kisgazda egy csárdában... (Megyei tudósítónktól.) A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt keresetet nyújtott be a Nemzeti Kisgazda- és Polgári Párt el­len. Kérte, hogy ez utóbbit a bíróság tiltsa el a kisgazda név használatától. Az ügyet tegnap tárgyalta a Szegedi Vá­rosi Bíróság dr. Füzessy István tanácsa. A felperes párt nevében dr. Sasvári Tibor ügyvéd és dr. Balogh György ügyvezető ál­élnök azzal érvelt, hogy párt­juk jogi értelemben 1930 óta működőnek tekinthető, mivel nem szüntette meg és nem osz­latta fel senki. A párt alkot­mányában az szerepel, hogy rövidítésként a Kisgazdapárt nevet használják. Ez a párt teljes nevének domináns ele­me, történelmileg kialakult, vonzó és patinás. Bizonyíté­kul becsatolták az alperes párt nevében terjesztett vá­lasztási röpiratoka­t, amelye­ken a kisgazda szót a nyomta­tásban nagybetűkkel kiemel­ték. Véleményük szerint a másik párt ebből a történelmi névből próbál meg választási tőkét kovácsolni. A Nemzeti Kisgazda- és Pol­gári Párt véleményét dr. Bá­ba István ügyvéd, a párt ope­ratív bizottságának tagja fej­tette ki. Szerintük a kisgazda szó ebben az esetben azonos tevékenységet folytató népré­­teget jelent, amelynek képvi­seletétől a felperes senkit sem tilthat el. Más pártok nevében is vannak azonos szavak; pe­rek lavináját indítaná el, ha az a szervezet, amelyik­­koráb­ban alakult, eltiltathatná e sza­vak használatát a később ala­kultak nevében. Lényegében ezt az utóbbi ál­láspontot tette magáévá a bí­róság, amikor a felperes kere­setét elutasította. Dr. Füzessy István az ítélet indoklásában elmondta: a pártok neve rend­szerint­­tükrözi a képviselni kívánt állampolgári csoportot és­­a párt politikai irányvona­lát. Egy állampolgári csoport képviseletére több párt is vál­lalkozhat, több párt is képvi­selhet azonos szóval meghatá­rozható politikai irányvonalat. A perben szereplő két párt neve teljes olvasatban nem té­veszthető össze, ezért az alpe­res névhasználata nem sérti a felperes személyhez fűződő jogokat. „Tüntetésünk békés lesz” Kisgazdák tüntetnek szom­bat délelőtt a Parlamentnél. Pártjuk, az FKgP, aláírta az e heti nemzeti csúcson elfo­gadott közleményt, mely sze­rint ők is elkerülendőnek tartják a „szélsőséges, hiszté­riakeltő, gyűlöletszító, erő­szakra buzdító megnyilvánu­lásokat”. — Mit tesznek azért, hogy ké­sőbb egyik jelzővel se illethessék a mai tüntetésüket? — kérdeztük Bereczki Vilmost, a párt országos választmányának tagját. — Szeretném leszögezni — mondta —, hogy mi békés tüntetést hirdettünk. Pártunk saját eseményének tekinti a demonstrációt, akciónkhoz nem kértük és nem is fo­gadtuk el más pártok, szerve­zetek csatlakozását. A tünte­tést a Parlament előtt fejez­zük be. Kérjük tagjainkat és szimpatizánsainkat, hogy az ügy fontosságához illően, őrizzék meg méltóságukat, higgadtságukat. Ne hagyják magukat senkitől sem provo­kálni ! A mi pártunk békés eszközökkel küzd céljaiért, így a tüntetésünk is békés lesz.

Next