Népszabadság, 1990. február (48. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-28 / 50. szám

8 POLITIKAI SZALON Mellőzzük a sárral dobálást! Országos listát állító pártok vezetői a Népszabadság szerkesztőségében A választási kampány eddigi tapasztalatairól, a március 25-éig terjedő időszak korteshadjáratának várható fejleményeiről volt szó a Népszabadság politikai szalonjának tegnap délutáni rendezvényén. Beszéltek arról is, hogy melyik párt miként ítélimeg saját helyzetét a mai magyar politikai palettán. A többórás vitában az Agrárszövetséget dr. Bálint Csaba és Mayer Bertalan, a Fideszt Orbán Viktor, a Független Kisgazdapártot dr. Torgyán József és Héczey Imre, a Hazafias Választási Koalíciót Asztalos László, a Kereszténydemokrata Néppártot Keresztes Sándor, a Magyar Néppártot Varga Csaba, a Magyar Szocialista Pártot Pozsgay Imre és Szabó Lajos Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspártot Thürmer Gyula és Udvarhelyi László, a Magyar Demokrata Fórumot Csengey Dénes, az SZDSZ-t Tölgyessy Péter képviselte. Petrasovits Anna, az SZDP elnökaszszonya és Szabó Tibor, a Vállalkozók Pártjának vezetője elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni a tanácskozáson. Elsőként Pozsgay Imre kapott lehetőséget — parlamenti elfoglaltsága miatt — arra, hogy kifejthesse nézeteit. Az MSZP elnökségénektagja kedvezőnek nevezte, hogy végül is tizenkét párt állított országos listát, mert különben nagyon széttagozódott volna a magyar politikai élet, s a majdani kormányok több válságot élnének át, semmint döntést hoznának. Pozsgay szerint a választók nagy része mégnem döntött arról, hogy kire, illetve mely pártra szavazmajd március 25- én. Bajlenne — mondta —, ha sokan maradnának távol a választásoktól. A kampány hátralevő időszakában mértékadó magatartásra, politikai kultúrára van szükség, s az lenne a jó, ha nem a személyeskedések, hanem a konkrét programok kerülnének előtérbe. Pozsgay szerint el kell oszlatni az egyes állampolgárokban még meglevő félelmet, hogy az ajánlócédulák gyűjtése miatt nem lesz titkos a választás. Ezután a pártok képviselői ábécésorrendben kaptak szót a vitában. Dr. Bálint Csaba az Agrárszövetség képviseletében elmondta, hogy összesen kilencven egyéni jelöltjük van, ■és országos listát is állítanak. Politikai mozgásterüket elsősorban vidékenlátják. Az Agrárszövetség — mint mondta — a realitások talaján áll, s úgy véli, hogy a legtöbbet most gazdasági téren kell tenni. Bár az Agrárszövetség tevékenységét sokáig elhallgatták, mi több, létét is kétségbe vonták, hatékonyan részt kíván venni a rendszerváltozásban. Boldog kampányt Orbán Viktor, a Fidesz országos listájának vezetője pontokba foglalva fejtette ki véleményét. Noha sok negatívuma van a választójogitörvénynek — mondotta —, mindenképpen javára írandó, a valódi politikai érdekeket képviselő pártok kerülhettek olyan helyzetbe, hogy országos listát állíthattak. Sorsdöntőnek mondta, hogy a lakosság milyen arányban vesz majd részt a választásokon. Orbán szerint a Fidesz „boldog kampányt” akar folytatni. Szerinte a pártok programjai ma még kissé tisztázatlanok, és a politikai közhangulatról még senkinek sincs igazán átfogó képe. Saját érzései mindenkinek vannak, de ez nem lehet mérvadó. Jó lenne — fejtegette Orbán —, ha az emberek nemcsak az MSZMP vagy utódpártja ellen, hanem valamiért mennének el szavazni. A Fidesz — folytatta — úgy véli, hogy a közvélemény-kutatási eredmények nem minden esetben fejezik ki a valóságos helyzetet, azok gyakran esetlegesek. A fiatal demokraták célja: több szavazatot szerezni mint az MSZMP és utódpártja. Az emberekben— jelentette ki Orbán Viktor — több félelem is munkál: ilyenek a kommunistái visszarendeződés vagy a B-tistázás. A Fidesz nem fél semmitől". Orbán külön-külön vitára hívta ki a nagy pártok képviselőit. Pozsgay közölte: később ad választ a felkérésre. Van nemzeti centrum A továbbiakban Torgyán József, a Független Kisgazdapárt pártfőügyésze kapott szót. Megfogalmazása szerint az MSZMP és utódpártja aggodalma: a bukott diák félelme a vizsgától, míg a kisgazdák félelme a vándoré a rablótól. Torgyán annaka véleményének adott hangot, hogy a független kisgazdák szervezték meg legjobban a kampányt mi több, vannak olyan országrészek, ahol csakis az ő híveik találhatók. A pártfőügyész szerint a független kisgazdák olyan programot alkottak amely a gazdasági válság menedzselésével foglalkozik. Torgyán hozzátette: a Némethkormány nem tette meg a szükséges lépéseket a gazdasági válság elkerülésére. A Hazafias Választási Koalíció képviseletében szólt Asztalos László,aki elmondta hogy összesen 125 egyéni választókörzetben állítottak jelöltet. A HVK amellett érvel mindenütt, hogy az emberek mind nagyobb számban vegyenek részt a választásokon A választási koalíció — min mondta — a higgadt kampány híve. Az egyéni kerületekben mindenki szavazzon arra, aki a legméltóbbnak tart, míg a listákon a legmeggyőzőbb pártok kapják a legtöbb szavazatot. Asztalos szerint sok állampolgár még bizonytalan, s nem tudja, kire adja voksát Ami a magyar politikai térképet illeti, a HVK képviselője idézte Bihari Mihály képletét miszerint létezik egy nemzet centrum, egy baloldali, valamint egy liberális-konzervati politikai csomópont. Asztalos aggodalmát fejezte ki, hogy e választások után a pártok esetleg nem lesznek majd képesek elviselni a társadalom részéről rájuk nehezedő nyomást. A HVK — mondta — nagykoalíciót szeretne. Nem támadunk senkit — szögezte le végezetül Asztalos László. A következő hozzászóló Keresztes Sándor volt, aki a Kereszténydemokrata Néppárt képviseletében hangoztatta, hogy pártja vlágnézeti, de nem vallásos vagy egyházi párt. A KDNP — fűzte hozzá — a politikai pluralizmus mellett tette le voksát. Részt vettünk a demokratikus átalakulás előkészítésében, és mindig is támogattuk a konstruktív ellenzék javaslatait — hangoztatta Keresztes, hozzáfűzve, hogy a tömegkommunikációs eszközök igen méltánytalanul elhanyagolták pártját. Fontosnak mondta, hogy e médiák ne önmagukban politizáljanak, hanem közvetítsék a politikát. Elnyúló korteskedés Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében azzal kezdte mondandóját, hogy a romániai forradalom idején szervezett segélyakciók miatt pártjának választási hadjárata három héttel később kezdődött. Aggodalmát fejezte ki, hogy az elnyúló választási kampány miatt esetleg csökken az emberek politikai érdeklődése. Szerinte a kampány eddig ingerültebb volt a kelleténél, jobb lett volna, ha inkább a programok csatároznak egymással. Csengey szerint zavart kelt, hogy több párt — mint fogalmazott — kiszámíthatatlan. Ilyennek minősítette a Szocialista Pártot, mondván, hogy a párt, illetve egyes, neves személyiségek népszerűsége között szakadék tátong. Ugyancsak kiszámíthatatlannak nevezte a Szabad Demokraták Szövetségét, mert szerinte e párt eleinte liberális, majd szociálliberáls, s legújabban európai értelemben vett szocialista pártként mutatja be önmagát. Konkrét példát említve Csengey azt fejtegette, hogy az SZDSZ még nem is olyan rég a spontán privatizáció mellett érvelt, most pedig ellene. Némi iróniával azt mondta, hogy mindez örvendetes, mert az SZDSZ legalábbisilyen értelemben kezd hasonlítani az MDF-hez. A politikus szerint megtévesztőek a sajtóban nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások részeredményei. Arról van ugyanis szó — mondta —, hogy az úgynevezett zártlistás kérdőíven például az MDF jóval megelőzi az SZDSZ-t. — Mellőzzük a sárral dobálást — hangoztatta hozzászólásában Varga Csaba, a Magyar Néppárt országos titkára. — Az MNP nem fél a választási kampánytól, attól viszont tart, hogy az elkövetkezendő időben egy újfajta belső és külső kizsákmányolás következikbe, s csupán szűk elitváltás történik a hatalom felső szintjén. A demokráciának — mutatott rá — nem elméletben, hanem a gyakorlatban kell megvalósulnia..— Varga Csaba szerint akampány során nagy súllyal esettlatba, hogy az egyes pártoknak mennyire van teli a kasszája, illetve hogy egy-egy politikai szervezet mögött milyen háttérintézmények állnak. Varga szerint a tömegkommunikációt olyan pártok uralják, amelyek távol állnak a nemzeti centrumtól. Egyetértve Orbán Viktorral, az MNP országos titkára is megígérte, hogy pártja derűs kampányt fog diktálni. Kétségét fejezte ki aziránt, hogy azországos listát állító tizenkét párt egyenlő eséllyel indul majd, legalábbis ami az írott és az elektronikus sajtóban, való szereplést illeti. Az MNP bízikabban — mondta —, hogy a választók végül is a nemzeti polgárosodás alternatívájára szavaznak majd. Thürmer, Tölgyessy Thürmer Gyula, az MSZMP elnöke, az elmúlt egy hónapot úgy minősítette, hogy ,az fontosszakasz volt az ország demokratikus átalakulásában. A megújult Magyar Szocialista Munkáspárt aggódik amiatt — mondta —, hogy növekszik a munkanélküliség, megfékezhetetlenné válik az infláció, és súlyos terhek hárulnak majd a többgyermekes családokra. Más pártok ellen nem lépünk fel — hangoztatta Thürmer, hozzáfűzve,hogy az MSZMP ellenzi a politikai szélsőségeket, összesen nyolcvannégy egyéni körzetben állítottak jelöltet — jelentette ki, ami arra vall, hogy sokan nem akarják elfelejteni az elmúlt negyven év eredményeit. Az MSZMP vegyes tulajdont akar, deszeretnéerősíteni a közösségi tulajdonformát is. — Pártunk — mondta — amúltból csak a hibákat veti el, a pozitívumokat meg kívánja őrizni. Az MSZMP kész minden baloldali erővel szövetségre lépni, hangoztatta a pártelnök. A Szabad Demokraták Szövetségeképviseletében Tölgyessy Péterazt hangoztatta, hogy a választás igazi tétje a rendszerváltás. A választóik voltaképpen ma már nem az állampárt ellen, hanem az új Magyarországért járulnak az urnákhoz — mondotta. Tölgyessy szerint a választási kampány eddigi szakaszában előfordult, hogy nem hiteles személyiségek és programok csatároztak egymással. Az SZDSZ — mondta — arra vállalkozik, hogy eltakarítsa azt a csődtömeget, amit az MSZMP és — legalábbis szerinte — utódpártja halmozott fel. Az SZDSZ mind a 176 egyénikörzetben állított jelöltet. Tölgyessyszerint kéthárom év után meg lehet állítani a gazdasági helyzet romlását, és négy-öt év múltán el lehet érni a fellendülést. Pártját Tölgyessykövetkezetesnek minősítette , mintegy visszautasítva ezzel Csengey állítását az SZDSZ-re vonatkozóan. Az SZDSZ ügyvivője azt bizonygatta, hogy nincs sok pénzük. Az MSZMP-vel és az MSZP-vel valókoalíciótkizártnak minősítette Tölgyessy, s ezzelkapcsolatban utalt arra: egyes MDF-politikusok nem tartják elképzelhetetlennek, hogy szocialista tagjaiis legyenek az új kormánynak. Jegyzőkönyvek, filmek, címkék A vita további részében a részvevők megkísérelték egymás kijelentéseit cáfolni, erősíteni vagy visszautasítani. Pozsgay hangoztatta, hogy ellene van az újkori címkézéseknek és friss stempliknek. Az SZDSZ — mondta — a „megítélő tudat” alapján jakobinus szövegeket hangoztat. Az MSZP — mondta — nem utódpárt,hanem új párt. Ha Tölgyessy logikája érvényesülne — fejtegette Pozsgay —, ha elkezdődne az újkori rostálás és szelektálás, akkor ismét egypártrendszer jönne létre Magyarországon. Újabb témát érintve Tölgyessy azt hangoztatta, hogy az MSZP még mindig nem számolt el vagyonával, amire Pozsgay úgy reagált, hogy mindez nem igaz, mert több mint kétezer pártházat, létesítményt adtak át az államnak, s az MSZMP apparátusának nagy részét még tavaly év végén elbocsátották állásából. Vita kerekedett a körül, hogy a nemzeti csúcstalálkozónak nevezett tavaly decemberi tanácskozáson született konzultációk szövegét nyilvánosságra lehetne vagy kellene-e hozni. Pozsgay úgy érvelt, hogy ehhez, valamennyi részvevő szervezetnek bele kell egyeznie. A Fidesz és az SZDSZ képviselője azzal a javaslattal állt elő, hogy a nemzeti kerekasztal-megbeszélésekről a videofelvételeket be kellene mutatni, míg az MDF illetékese azt mondta, hogy lehet ugyan, de felesleges a jóval korábbi tárgyalások felelevenítésével előállni. Új érvekre van szükség — mondta Csengey. A disputa során Orbán Viktor azt bizonygatta, hogy a Fidesz nem folytat kommunistaellenes kampányt, mi több, higgadtságra int. A baloldali erők összefogására reagálva Orbán feltette a kérdést, hogy mostanában az SZDSZ is netán beletartozik e fogalomba? Az Agrárszövetség képviselője csalódottságának adott hangot, hogy a vitában elsősorban két párt, nevezetesen az MDF és az SZDSZ képviselői csaptak össze, holott arról kellett volna vitatkozni, hogy mi vár az országra.Mayer Bertalan ijesztgetésnek minősítette Tölgyessy „rendszerelméletét"’, miszerint vannak rendszerváltó pártok, ilyen az SZDSZ mellett a Fidesz és a Független Kisgazdapárt, míg mások, mint például az MDF tétovázik. Ez utóbbi „osztályozással” kapcsolatban Keresztes Sándor is igen határozottan fejtette ki ellenvéleményét, mondván, hogy annak idején a reformerők együttesen kívánták a pártállam lebontását. Teljesen indokolatlan most az SZDSZ leszűkítő osztályozása, amelyet a kereszténydemokrata politikus sértőnek minősített. Pogonyi Lajos I ^ Kezdés csak megfelelő számú jelentkezés esetén. ^ Érdeklődni lehet az ÉPKAR-81 -nél, Karcagon, a Cikk-Cag ^ üzletházban. 5. Célunk, hogy önök olcsó, jó minőségű lakáshoz jussanak. Boldogságát megtalálja kisújszállási Crakkos házban. Ne feledje: bár más az ár, az ÉPKAR-ral ma is jól jár: Kisújszálláson is az ÉPKAR A nagy sikerű karcagi Lőwy Sándor úti Foltos ház után Kisújszálláson, a Rákóczi út 5. szám alatt megépítjük - a garzontól a 4 szobás lakásokat magába foglaló - 120 garzonegységnyi társasházat, a Crakkos házat. A lakások előre kiválaszthatók, félkész akcióban is építtethetők. NÉPSZABADSÁG - MAGYAR TÜKÖR 1990. február 28., szerda ELSEJÉTŐL: GYŐR, KOMÁROM, ESZTERGOM Főállású határőrség Átalakul a Magyar Köztársaság határőrsége. 1995. december 31-ig a jelenlegi, többségében sorállományú katonától hivatásos határőrök veszik át a szolgálatot határainkon. A mintegy ötéves átmenet első lépcsőjeként március 1-jétől a magyar—csehszlovák határszakaszon négy őrsön — Győr, Mosonmagyaróvár, Komárom és Esztergom — már fizetett, főállású járőrök vigyázzák határainkat. — Uram, nem az államhatár szűnt meg, csupán azellenőrzés változott — mondja Kovács Dezső alezredes, a győri határőrkerület tornafőnöke. A Magyar Köztársaság államhatára ezután sem lehet átjáróház. A hivatásos határőrizetre való áttérés soránaz őrizeti, határrendészeti határrendi és határforgalom-ellenőrzési feladatok ellátása nem szenvedhetnek csorbát. A mi kerületünk csaknem kétszáz kilométernyi határért felel, ebből 50 az osztrák, 150 pedig a csehszlovákiai szakasz. A mi részünkön a teljes átállást 1992 februárjáig kell befejeznünk. Ez azt jelenti, hogy lebontjuk a kerítéseket, sőt megszüntetjük a még meglévő magasfigyelőket is, és azőrizetet kizárólag hivatásos határőrök látják majd el. — Nem lesz ez drágább a jelenlegi rendszernél? — Nem,sőt olcsóbb lesz. Eddig a kerülethez 16 őrs tartozott, ez hétre csökken! Arról nem is beszélve, hogy a hivatásos járőröknek nem kell szállásról,étkeztetésről és sok egyéb költséges dologról gondoskodni. A mostani négy őrsön összesen negyvenhatan teljesítenek majd szolgálatot. — Változik-e a határőrizet jellege? — Igen. A hivatásos határőrök gyakorlatilag a körzeti megbízott rendőrök munkamódszere szerint dolgoznak majd. Ez azt jelenti, hogy feladatukat alapvetően járőrözéssel, látják el, és a lakossággal a lehető legjobb kapcsolatokat próbálják kiépíteni. Ez nagyon fontos, mert a helyi lakosság segítsége nélkül a munkánkat nem tudnánk ellátni. De ahhoz, hogy a hivatásos határőrizet valóban jól működjék, s a határőrség megfeleljen új feladatainak, elengedhetetlenül szükséges a Magyar Köztársaság államhatáráról, annak rendjéről, őrizetéről és a határforgalom ellenőrzéséről szóló törvény mihamarábbi elfogadása. Ez megnyugtatóan rendezné a helyzetünket, ismernénk jogainkat, lehetőségeinket. Nagyon várjuk már e fontos törvény elfogadását. Pénzes László, zászlós, a mosonmagyaróvári őrs hivatásos járőre március elsejétől, korábban ugyanitt határőr-felderítő volt. — Tavaly nagy volt errefelé a felfordulás, amikor csőstül jöttek a csehek, keletnémetek — mondja. — Az itt élők közül sokan megszedték magukat az elhagyott kocsik kifosztásával, az ember- és árucsempészettel. Sokat segítettek helyzetünkön a csehszlovákiai és az NDK-beli változások. Kísérőnk, Zubek János, alezredes, a BM Határőrség szóvivője egészítiki az elmondottakat: — Tavaly március elsején négy kishatárátkelőt nyitottunk a szovjet határon. Tíz hónap alatt ezen a négy ponton hétmillió szovjet állampolgár lépte át a határt. Csak az összehasonlítás kedvéért: egy évvel korábban a kishatárforgalomban ötvennyolcan érkeztek. Jánossomorján, az osztrák határnál kiskatonák bontják a drótkerítést. Ott állunk — egy-két méternyire az osztrák szántóföldtől, ahol — nem is oly rég — még halandó nem állhatott. — A hatvanas évek közepén itt még aknazár is volt — mutat a lábunk előtti félméteres árokra Rasztik László százados. — Ma meg már akár a határkőre is leülhet az errejáró. A kerítést eddig csak építettük, javítottuk, most meg bontjuk. De örömmel tesszük. — Tényleg bárki bejöhet ide? — Tényleg. Bár azért, ha úgy találjuk, megkérdezzük az idegent: mi járatban, merrefelé tart ? Ha válasza nem meggyőző, akkor valaki kísérteti a sétáján, de mást nem tehetünk, nem is akarunk. Hazafelé tartunk, a kocsiban Zubek János szóvivő egészíti ki a látottakat: — Úgy számolunk, hogy a jelenlegi 22 ezres állományból 1995-re, mire az átállást befejezzük, a határőrségnél, összesen kilencezren maradnak. Ennyien látják majd el a határőrizeti és egyéb feladatokat. Az átállásnál a szakmai feladatokon túl a legnagyobb gondot a lakáskérdés megoldása okozza. Kétezerrel nő a hivatásos állomány összlétszáma, és ezeknek az embereknek lakást kell adni. Ezt úgy próbáljuk megoldani, hogy a felszabaduló ingatlanainkat értékesítjük, s ebből a pénzből lakásokat építünk. De ha nem találunk vevőket, akkor a költségvetéshez kell fordulnunk. Bár mi úgy gondoltuk, hogy az 1989-es mintegy hárommilliárd forintos költségvetésünket, reálértékben, 1995-ig nem akarjuk meghaladni. Ugyanakkor az is elgondolkodtató, hogy míg tavalya Vám- és Pénzügyőrség és a határőrség durván ötmilliárd forintot kapott az államkasszától, addig az ország 72 határátkelőhelyén 125 milliárd forint vámot szedtek be. K. J. T. SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE