Népszabadság, 1990. február (48. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-28 / 50. szám

8 ­POLITIKAI SZALON Mellőzzük a sárral dobálást! Országos listát állító pártok vezetői a Népszabadság szerkesztőségében A választási kampány eddi­gi tapasztalatairól, a március 25-éig terjedő időszak kortes­­hadjáratának várható fejlemé­nyeiről volt szó a Népszabad­ság politikai szalonjának teg­nap délutáni rendezvényén. Beszéltek arról is, hogy melyik párt miként ítéli­­meg saját helyzetét a mai magyar politi­kai palettán. A többórás vitá­ban az Agrárszövetséget dr. Bálint Csaba és Mayer Berta­lan, a Fideszt Orbán Viktor, a Független Kisgazdapártot dr. Torgyán József és Héczey Im­re, a Hazafias Választási Ko­alíciót Asztalos László, a Ke­reszténydemokrata Néppár­tot Keresztes Sándor, a Magyar Néppártot Varga Csa­ba, a Magyar Szocialista Pártot Pozsgay Imre és Szabó Lajos Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspártot Thürmer Gyula és Udvarhelyi László, a Ma­gyar Demokrata Fórumot Csengey Dénes, az SZDSZ-t Tölgyessy Péter képviselte. Petrasovits Anna, az SZDP elnökaszszonya és Szabó Tibor, a Vállalkozók Pártjának ve­zetője elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni­ a ta­nácskozáson. Elsőként Pozsgay Imre ka­pott lehetőséget — parlamenti elfoglaltsága miatt — arra, hogy kifejthesse nézeteit. Az MSZP elnökségének­­tagja ked­vezőnek nevezte, hogy végül is tizenkét párt állított országos listát, mert különben nagyon széttagozódott volna a magyar politikai élet, s a majdani kor­mányok több válságot élnének át, semmint döntést hoznának. Pozsgay szerint a választók nagy része még­­nem döntött arról, hogy kire, illetve mely pártra szavaz­­majd március 25- én. Baj­­lenne — mondta —, ha sokan maradnának távol a vá­lasztásoktól. A kampány hát­ralevő időszakában mértékadó magatartásra, politikai kultú­rára van szükség, s az lenne a jó, ha nem a személyeskedé­sek, hanem a konkrét progra­mok kerülnének előtérbe. Pozsgay szerint el kell oszlatni az egyes állampolgárokban még meglevő félelmet, hogy az ajánlócédulák gyűjtése miatt nem lesz titkos a választás. Ezután a pártok képviselői ábécésorrendben kaptak szót a vitában. Dr. Bálint Csaba az Agrárszövetség képviseletében elmondta, hogy összesen ki­lencven egyéni jelöltjük van, ■és országos listát is állítanak. Politikai mozgásterüket első­sorban vidéken­­látják. Az Ag­rárszövetség — mint mondta — a realitások talaján áll, s úgy véli, hogy a legtöbbet most gazdasági téren kell tenni. Bár a­z Agrárszövetség tevékenysé­gét sokáig elhallgatták, mi több, létét is kétségbe vonták, hatékonyan részt kíván venni a rendszerváltozásban. Boldog kampányt Orbán Viktor, a Fidesz or­szágos listájának vezetője pon­tokba foglalva fejtette ki véle­ményét. Noha sok negatívuma van a választójogi­­törvénynek — mondotta —, mindenképpen javára írandó, a valódi politi­kai érdekeket képviselő pártok kerülhettek olyan helyzetbe, hogy országos listát állíthattak. Sorsdöntőnek mondta, hogy a lakosság milyen arányban vesz majd részt a választásokon. Orbán szerint a Fidesz „bol­dog kampányt” a­kar folytatni. Szerinte a pártok programjai ma még kissé tisztázatlanok, és a politikai közhangulatról még senkinek sincs igazán átfogó képe. Saját érzései mindenki­nek vannak, de ez nem lehet mérvadó. Jó lenne — fejteget­te Orbán —, ha az emberek nemcsak az MSZMP vagy utódpártja ellen, hanem vala­miért mennének el szavazni. A Fidesz — folytatta — úgy vé­li, hogy a közvélemény-kutatá­si eredmények nem minden esetben fejezik ki a valóságos helyzetet, azok gyakran eset­legesek. A fiatal demokraták célja: több szavazatot szerezni mint az MSZMP és utódpárt­ja. Az em­berek­ben­— jelen­tette ki Orbán Viktor — több félelem is munkál: ilyenek a kommunistái visszarendeződés vagy a B-tistázás. A Fidesz nem fél semmitől". Orbán kü­­lön-külön vitára hívta ki a nagy pártok képviselőit. Pozs­gay közölte: később ad választ a felkérésre. Van nemzeti centrum A továbbiakban Torgyán Jó­zsef, a Független Kisgazdapárt pártfőügyésze kapott szót. Megfogalmazása szerint az MSZMP és utódpártja aggo­dalma: a bukott diák félelme a vizsgától, míg a kisgazdák félelme a vándoré a rablótól. Torgyán annak­­a véleményé­nek adott hangot, hogy a füg­getlen kisgazdák szervezték meg legjobban a kampányt mi több, vannak olyan ország­részek, ahol csakis az ő híveik találhatók. A pártfőügyész sze­rint a független kisgazdák olyan programot alkottak amely a gazdasági válság me­nedzselésével foglalkozik. Tor­gyán hozzátette: a Németh­­kormány nem tette meg a szükséges lépéseket a gazda­sági válság elkerülésére. A Hazafias Választási Koa­líció képviseletében szólt Asz­talos László,­­aki elmondta hogy összesen 125 egyéni vá­lasztókörzetben állítottak je­löltet. A HVK amellett érvel mindenütt, hogy az emberek mind nagyobb számban ve­gyenek részt a választásokon A választási koalíció — min mondta — a higgadt kampány híve. Az egyéni kerületekben mindenki szavazzon arra, aki­ a legméltóbbnak tart, míg a listákon a legmeggyőzőbb pár­tok kapják a legtöbb szavaza­tot. Asztalos szerint sok ál­lampolgár még bizonytalan, s nem tudja, kire adja voksát Ami a magyar politikai térké­pet illeti, a HVK képviselője idézte Bihari Mihály képletét miszerint létezik egy nemzet centrum, egy baloldali, vala­mint egy liberális-konzervati politikai csomópont. Asztalos aggodalmát fejezte ki, hogy e választások után a pártok eset­leg nem lesznek majd képe­sek elviselni a társadalom ré­széről rájuk nehezedő nyo­mást. A HVK — mondta — nagykoalíciót szeretne. Nem támadunk senkit — szögezte le végezetül Asztalos László. A következő hozzászóló Ke­resztes Sándor volt, aki a Ke­reszténydemokrata Néppárt képviseletében hangoztatta, hogy pártja vlágnézeti, de nem vallásos vagy egyházi párt. A KDNP — fűzte hozzá — a politikai pluralizmus mellett tette le voksát. Részt vettünk a demokratikus átalakulás elő­készítésében, és mindig is tá­mogattuk a konstruktív ellen­zék javaslatait — hangoztatta Keresztes, hozzáfűzve, hogy a tömegkommunikációs eszkö­zök igen méltánytalanul elha­nyagolták pártját. Fontosnak mondta, hogy e médiák ne ön­magukban politizáljanak, ha­nem közvetítsék a politikát. Elnyúló korteskedés Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képvisele­tében azzal kezdte mondandó­ját, hogy a romániai forrada­lom idején szervezett segély­akciók miatt pártjának vá­lasztási hadjárata három hét­tel később kezdődött. Aggo­dalmát fejezte ki, hogy az el­nyúló választási kampány mi­att esetleg csökken az embe­rek politikai érdeklődése. Sze­rinte a kampány eddig inge­rültebb volt a kelleténél, jobb lett volna, ha inkább a prog­ramok csatároznak egymás­sal. Csengey szerint zavart kelt, hogy több párt — mint fogalmazott — kiszámíthatat­lan. Ilyennek minősítette a Szocialista Pártot, mondván, hogy a párt, illetve egyes, ne­ves személyiségek népszerűsé­ge között szakadék tátong. Ugyancsak kiszámíthatatlan­nak nevezte a Szabad Demok­raták Szövetségét, mert sze­rinte e párt eleinte liberális, majd szociálliberáls, s leg­újabban európai értelemben vett szocialista pártként mu­tatja be önmagát. Konkrét példát említve Csengey azt fejtegette, hogy az SZDSZ még nem is olyan rég a spon­tán privatizáció mellett érvelt, most pedig ellene. Némi iró­niával azt mondta, hogy mind­­ez örvendetes, mert az SZDSZ legalábbis­­ilyen értelemben kezd hasonlítani az MDF-hez. A politikus szerint megtévesz­­tőek a sajtóban nyilvánosság­ra hozott közvélemény-kutatá­sok részeredményei. Arról van ugyanis szó — mondta —, hogy az úgynevezett zártlistás kér­dőíven például az MDF jóval megelőzi az SZDSZ-t. — Mellőzzük a sárral do­bálást — hangoztatta hozzá­szólásában Varga Csaba, a Magyar Néppárt országos tit­kára. — Az MNP nem fél a választási kampánytól, attól viszont tart, hogy a­z elkövet­kezendő időben egy újfajta belső és külső kizsákmányo­lás következik­­be, s csupán szűk elitváltás történik a ha­talom felső szintjén. A de­mokráciának — mutatott rá — nem elméletben, hanem a gyakorlatban kell megvaló­sulnia..­­— Varga Csaba sze­rint a­­kampány során nagy súllyal esett­­latba, hogy az egyes pártoknak mennyire van teli a kasszája, illetve hogy egy-egy politikai szer­vezet mögött milyen háttér­intézmények állnak. Varga szerint a tömegkommunikáci­ót olyan pártok uralják, ame­lyek távol állnak a nemzeti centrumtól. Egyetértve Orbán Viktorral, az MNP országos titkára is megígérte, hogy pártj­a derűs kampányt fog diktálni. Kétségét fejezte ki aziránt, hogy az­­országos lis­tát állító tizenkét párt egyen­lő eséllyel indul majd, leg­alábbis ami a­z írott és az elektronikus sajtóban, való szereplést illeti. Az MNP bí­zik­­abban — mondta —, hogy a választók végül is a nem­zeti polgárosodás alternatívá­jára szavaznak majd. Thürmer, Tölgyessy Thürmer Gyula, az MSZMP elnöke, az elmúlt egy hóna­pot úgy minősítette, hogy ,az fontos­­szakasz volt az ország demokratikus átalakulásában. A megújult Magyar Szocialis­ta Munkáspárt aggódik ami­att — mondta —, hogy nö­vekszik a munkanélküliség, megfékezhetetlenné válik az infláció, és súlyos terhek há­­­rulnak majd a többgyermekes családokra. Más pártok ellen nem lépünk fel — hangoztat­ta Thürmer, hozzáfűzve,­­hogy az MSZMP ellenzi a politikai szélsőségeket, összesen nyolc­vannégy egyéni körzetben ál­lítottak jelöltet — jelentette ki, ami arra vall, hogy so­kan nem akarják elfelej­teni az elmúlt negyven év eredmé­nyeit. Az MSZMP vegyes tu­lajdont akar, de­­szeretné­­erő­síteni a közösségi tulaj­don­­formát is. — Pártunk — mondta — a­­múltból csak a hibákat veti el, a pozitívu­mokat meg kívánja őrizni. Az MSZMP kész minden balol­dali erővel szövetségre lépni, hangoztatta a pártelnök. A Szabad Demokraták Szö­vetsége­­képviseletében Töl­gyessy Péter­­azt hangoztatta, hogy a­ választás igazi tétje a rendszerváltás. A választóik voltaképpen ma már nem az állampárt ellen, hanem az új Magyarországért járulnak az urnákhoz — mondotta. Töl­gyessy szerint a választási kampány eddigi szakaszában előfordult, hogy nem hiteles személyiségek és programok csatároztak egymással. Az SZDSZ — mondta — ar­ra vállalkozik, hogy eltakarítsa azt a csődtömeget, amit az MSZMP és — legalábbis sze­rinte — utódpártja halmo­zott fel. Az SZDSZ mind a 176 egyéni­­körzetben állított jelöltet. Tölgyessy­­szerint két­­három év után­ meg lehet ál­lítani a gazdasági helyzet rom­lását, és négy-öt év múltán el lehet érni a fellendülést. Pártját Tölgyessy­­következe­tesnek minősítette , mintegy visszautasítva ezzel Csengey állítását az SZDSZ-re vonat­kozóan. Az SZDSZ ügyvivője azt bizonygatta, hogy nincs sok pénzük. Az MSZMP-vel és az MSZP-v­el való­­koalíci­ót­­kizártnak minősítette Töl­gyessy, s ezzel­­kapcsolatban utalt arra: egyes MDF-politi­­kusok nem ta­rtják elképzel­hetetlennek, hogy szocialista tagjai­­is legyenek az új kor­mánynak. Jegyzőkönyvek, filmek, címkék A vita további részében a részvevők megkísérelték egy­más kijelentéseit cáfolni, erő­síteni vagy visszautasítani. Pozsgay hangoztatta, hogy el­lene van az újkori címkézések­nek és friss stempliknek. Az SZDSZ — mondta — a „meg­ítélő tudat” alapján jakobinus szövegeket hangoztat. Az MSZP — mondta — nem utód­párt,­­hanem új párt. Ha Töl­­gyessy logikája érvényesülne — fejtegette Pozsgay —, ha elkezdődne az újkori rostálás és szelektálás, akkor ismét egy­­pártrendszer jönne létre Ma­gyarországon. Újabb témát érintve Tölgyessy azt hangoz­tatta, hogy az MSZP még min­dig nem számolt el vagyoná­val, amire Pozsgay úgy rea­gált, hogy mindez nem igaz, mert több mint kétezer párt­házat, létesítményt adtak át az államnak, s az MSZMP ap­parátusának nagy részét még tavaly év végén elbocsátották állásából. Vita kerekedett a körül, hogy a nemzeti csúcstalálkozó­nak nevezett tavaly decemberi tanácskozáson­ született kon­zultációk szövegét nyilvános­ságra lehetne vagy kellene-e hozni. Pozsgay úgy érvelt, hogy ehhez, valamennyi részvevő szervezetnek bele kell egyez­nie. A Fidesz és az SZDSZ képviselője azzal a javaslat­tal állt elő, hogy a nemzeti kerekasz­tal-megbeszélésekről a videofelvételeket be kellene mutatni, míg az MDF illetéke­se azt mondta, hogy lehet ugyan, de felesleges a jóval korábbi tárgyalások feleleve­nítésével előállni. Új érvekre van szükség — mondta Csen­­gey. A disputa során Orbán Vik­tor azt bizonygatta, hogy a Fi­desz nem folytat kommunista­­ellenes kampányt, mi több, higgadtságra int. A baloldali erők összefogására reagálva Orbán feltette a kérdést, hogy mostanában az SZDSZ is netán beletartozik e fogalomba? Az Agrárszövetség képviselője csalódottságának adott hangot, hogy a vitában elsősorban két párt, nevezetesen az MDF és az SZDSZ képviselői csaptak össze, holott arról kellett vol­na vitatkozni, hogy mi vár az országra.­­Mayer Bertalan ijesztgetésnek minősítette Töl­gyessy „rendszerelméletét"’, miszerint vannak rendszervál­tó pártok, ilyen az SZDSZ mel­lett a Fidesz és a Független Kisgazdapárt, míg mások, mint például az MDF­ tétovázik. Ez utóbbi „osztályozással” kap­csolatban Keresztes Sándor is igen határozottan fejtette ki el­lenvéleményét, mondván, hogy annak idején a reformerők együttesen kívánták a pártál­lam lebontását. Teljesen indo­kolatlan most az SZDSZ leszű­kítő osztályozása, amelyet a kereszténydemokrata politikus sértőnek minősített. Pogonyi Lajos I ^ Kezdés csak megfelelő számú jelentkezés esetén. ^ Érdeklődni lehet az ÉPKAR-81 -nél, Karcagon, a Cikk-Cag ^ üzletházban. 5. Célunk, hogy önök olcsó, jó minőségű lakáshoz jussanak. Boldogságát megtalálja kisújszállási Crakkos házban. Ne feledje: bár más az ár, az ÉPKAR-ral ma is jól jár: Kisújszálláson is az ÉPKAR A nagy sikerű karcagi Lőwy Sándor úti Foltos ház után Kisújszálláson, a Rákóczi út 5. szám alatt megépítjük­­ - a garzontól a 4 szobás lakásokat magába foglaló - 1­20 garzonegységnyi társasházat, a Crakkos házat. A lakások előre kiválaszthatók, félkész akcióban is építtet­­hetők. NÉPSZABADSÁG - MAGYAR TÜKÖR 1990. február 28., szerda ELSEJÉTŐL: GYŐR, KOMÁROM, ESZTERGOM Főállású határőrség Átalakul a Magyar Köztár­saság határőrsége. 1995. de­cember 31-ig a jelenlegi, több­ségében sorállományú katoná­tól hivatásos határőrök veszik át a szolgálatot határainkon. A mintegy ötéves átmenet el­ső lépcsőjeként március 1-jétől a magyar—csehszlovák határ­­szakaszon négy őrsön — Győr, Mosonmagyaróvár, Komárom és Esztergom — már fizetett, főállású járőrök vigyázzák ha­tárainkat. — Uram, nem az államhatár szűnt meg, csupán az­­ellen­őrzés változott — mondja Kovács Dezső alezredes, a győri határőrkerület tornafő­­nöke.­­ A Magyar Köz­társa­ság államhatára ezután sem l­ehe­t átjáróház. A hivatásos határőrizetre való áttérés so­rán­­az őrizeti, határrendésze­ti határrendi és határforga­­lom-ellenőrzési feladatok el­látása n­em szenvedhetnek csorbát. A mi kerületünk csaknem kétszáz kilométernyi határért felel, ebből 50 az oszt­rák, 150 pedig a csehszlovákiai szakasz. A mi részünkön a tel­jes átállást 1992 februárjáig kell befejeznünk. Ez azt jelen­ti, hogy lebontjuk a kerítése­ket, sőt megszüntetjük a még meglévő magasfigyelőket is, és az­­őrizetet kizárólag h­i­va­tásos határőrök lá­tjá­k majd el. — Nem lesz ez drágább a je­lenlegi rendszernél? — Nem,­­sőt olcsóbb lesz. Ed­dig a kerülethez 16 őrs tarto­zott, ez hétre csökken! Arról nem is beszélve, hogy a hiva­tásos járőröknek nem kell szállásról­,­­étkeztetésről és sok egyéb költséges dologról gon­doskodni. A mostani négy őr­sön összesen negyvenha­tan teljesítenek majd szolgálatot. — Változik-e a határőrizet jellege? — Igen. A hivatásos határ­őrök gyakorlatilag a körzeti megbízott rendőrök munka­­módszere szerint dolgoznak majd. Ez azt jelenti, hogy fel­adatukat alapvetően járőrö­zéssel, látják el, és a lakosság­gal a lehető legjobb kapcso­latokat próbálják kiépíteni. Ez nagyon fontos, mert a helyi lakosság segítsége nélkül a munkánkat nem tudnánk el­látni. De ahhoz, hogy a hiva­tásos határőrizet valóban jól működjék, s a határőrség­ meg­feleljen új feladatainak, el­engedhetetlenül szükséges a Magyar Köztársaság államha­táráról, annak rendjéről, őri­zetéről és a határforgalom el­lenőrzéséről szóló törvény mi­hamarábbi elfogadása. Ez megnyugtatóan rendezné a helyzetünket, ismernénk jo­gainkat, lehetőségeinket. Na­gyon várjuk már e fontos tör­vény elfogadását. Pénzes László, zászlós, a mosonmagyaróvári őrs hiva­tásos járőre március elsejé­től, korábban ugyanitt ha­tárőr-felderítő volt. — Tavaly nagy volt errefe­lé a felfordulás, amikor csős­tül jöttek a csehek, keletné­­metek — mondja. — Az i­tt élők közül sokan megszedték m­a­gukat az­ elhagyott k­ocsik kifosztásával, az ember- és árucsempészettel. Sokat segí­tettek helyzetünkön a cseh­szlovákiai és az NDK-­beli vál­tozások. Kísérőnk, Zubek János, al­ezredes, a BM Határőrség szóvivője egészíti­­ki az elmon­dottakat: — Tavaly március elsején négy kishatárátkelőt nyitot­tunk a szovjet határon. Tíz hónap alatt ezen a négy pon­ton­ hétmillió szovjet állam­polgár lépte át a határt. Csak az összehasonlítás kedvéért: e­gy évvel korábban a kisha­­tárforgalomban ötvennyolcan érkeztek. Jánossomorján, az osztrák határnál kiskatonák bontják a drótkerítést. Ott állunk — egy-két méternyire az oszt­rák szántóföldtől, ahol — nem is oly rég — még halandó nem állhatott. — A hatvanas évek közepén itt még aknazár is volt — mutat a lábunk elő­tti félmé­teres árokra Rasztik László százados. — Ma meg már akár a határkőre is leülhet az errejáró. A kerítést eddig csak építettük, javítottuk, most meg bontjuk. De örömmel tesszük. — Tényleg bárki bejöhet ide? — Tényleg. Bár azért, ha úgy találjuk, megkérdezzük az idegent: mi járatban, merre­­felé tart ? Ha válasza nem meggyőző, akkor v­alaki k­í­­sér­teti a sétáján, de mást nem tehetünk, nem is aka­runk. Hazafelé tartunk, a kocsi­ban Zubek János szóvivő egé­szíti ki a látottakat: — Úgy számolunk, hogy a jelenlegi 22 ezres állomány­ból 1995-re, mire az átállást befejezzük, a határőrségnél, összesen kilencezren marad­nak. Ennyien látják majd el a határőrizeti és egyéb fel­adatokat. Az átállásnál a szakmai feladatokon túl a leg­nagyobb gondot a lakás­kér­dés megoldása okozza. Két­ezerrel nő a hivatásos állo­mány összlétszáma, és ezek­nek az embereknek lakást kell adni. Ezt úgy próbáljuk megoldani, hogy a felszabadu­ló ingatlanainkat értékesítjük, s ebből a pénzből lakásokat építünk. De ha nem találunk vevőket, ak­kor a költségve­téshez kell­ fordulnunk. Bár mi úgy gondoltuk, hogy az 1989-es mintegy hárommilli­­árd forintos költségvetésün­ket, reálértékben, 1995-ig nem akarjuk meghaladni. Ugyan­akkor az is elgondolkodtató, hogy míg tavaly­­a Vám- és Pénzügyőrség és a határőrség durván ötmilliárd forintot ka­pott az államkasszától, addig az ország 72 határátkelőhe­lyén 125 milliárd forint vá­mot szedtek be. K. J. T. SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE

Next