Népszabadság, 1990. február (48. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-08 / 33. szám
1990. február 8., csütörtök SZOCIALISTA NAPILAP XLVIII. évfolyam, 33. szám Bovin: Vége a kaszárnyaszocializmusnak Baker Moszkvába érkezett Szovjet-amerikai konzultáció Kelet-Európáról James Baker, az Egyesült Államok külügyminisztere szerda délután hivatalos látogatásra a Szovjetunióba érkezett. A moszkvai repülőtéren Alekszandr Besszmertnih, a szovjet külügyminiszter első helyettese köszöntötte. Az amerikai miniszter még hétfőn este megkezdte első négyszemközti megbeszélését szovjet kollégájával. A hivatalos tárgyalások csütörtök reggel kezdődnek. A moszkvai Izvesztyija szerint várható, hogy a szovjetamerikai külügyminiszteri tárgyalások a kelet- és középeurópai változások értékelésével kezdődnek. Alekszandr Bovin kommentárja úgy vélekedik, hogy ezek a változások valóban forradalmi jellegűek. Olyan rezsimek hullanak szét, amelyek a „kaszárnyaszocializmus” Szovjetunióból importált modelljével kapcsolódnak össze. A hatalmi monopóliumukat elvesztő kommunista pártok a mély átalakulások útjára lépnek, rehabilitálják a magántulajdont és a piacot. A Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok elveszítik szocialista jelzőjüket, helyüket a békés együttélés veszi át. A háború utáni európai berendezkedés a múlté lesz. Olyan új történelmi realitás alakul ki, amely a jövőt illetően sok bizonytalanságot hordoz. Az Izvesztyija kommentátora meg van győződve róla, hogy mindkét nagyhatalom veszélyesnek tartja mind e folyamatok mesterséges lefékezését, mind pedig mesterséges gyorsítását. Egyetértés van egy másik kérdésben is: lehetőség szerint törekedni kell rá, hogy Európa e részében a változások üteme és jellege ne ássa alá az európai stabilitást, a helsinki folyamatot. (MTI) Milyen legyen az új Európa ? (Prágai tudósítónktól.) Az új európai — ezen belül főként a kelet- és közép-európai — demokratikus rend kialakítására vonatkozó amerikai elképzeléseknek eddigi talán legteljesebb kifejtésére vállalkozott szerdán Prágában Baker a Károly Egyetemben tartott előadásában. Nagy ígéretnek nevezte a térségben kibontakozott — szavai szerint — történelmi demokratikus mozgalmat, s hangsúlyozta: — Ha 1989 a régi bukásának az éve volt, 1990 legyen az új építésének éve. Elsődleges tennivalónak a szabad választások megtartását mondta. Hozzátette: az új szovjet vezetés egyetért azzal, hogy a legitimitás — nem pedig az erő — az egyedüli út az európai stabilitás biztosításához. Egyidejűleg úgy fogalmazott, hogy az NDK-ban és Romániában „kulisszák mögötti manőverek” nehezítik a békés átmenetet. Baker hangsúlyozta, hogy Európa stabilitása ismét veszélybe kerülhet, ha az új demokratikus rendszerek gazdasági életképességét nem sikerül garantálni. Fontosnak nevezte a szóban forgó országok gazdasági segítését. Kis Tibor MAGYAR-VATIKÁNI KAPCSOLATOK MINISZTERHELYETTESI JÓSLAT EGY MOSZKVAI LAPBAN Casaroli új korszakra számít 2000-ig kimerülnek a szovjet földgáztartalékok (Moszkvai tudósítónktól.) A válságba egyre jobban belesüllyedő szovjet gazdaságot (és külföldi energiavásárlóit, Magyarországot is) fenyegeti az ország földgáztartalékainak idő előtti, legkésőbb a 2000. esztendőig való kimerülés veszélye — nyilatkozta a szerdai Komszomolszkaja Pravdában J. Petrjajev, szovjet energetikai és elektrifikációügyi miniszterhelyettes. 2000-ig, vagy még korábban el kell búcsúznunk ettől az energiaforrástól — mondja a miniszterhelyettes. Az ok: a környezetkímélő földgáz egyre inkább előtérbe kerül az ökológiai pusztítások, katasztrófák, miatt. Az 1983-ban kidolgozott szovjet energiaprogram (amely gyakorlatilag ma mais érvényes) az atomerőművek gyarapításával akarta.’ áthidalni az energiahiányt. Aztán jött Csernobil — sza Petrjajev kommentárja. Vjahirev, a szovjet állami gázkonszern elnökhelyettese hozzáteszi: az országban az elektromos energiát előállító erőművek 40 százaléka földgázüzemű. A korábban meghatározott, napi 108 millió köbméteres fogyasztási normát pedig túllépték. Szerepet játszik az energiamérleg gyors és drámai romlásában a mai szovjet gazdaságot jellemző kapkodás, a rengeteg különböző szintű, egymásnak ellentmondó intézkedés. Ennek jegyében például falun a negyedére csökkentették a villamos áram árát, így a parasztok elektromos hősugárzók garmadájával fűtik házaikat, mert így olcsóbb, mintha szénnel vagy fával tüzelnének. Németh Miklósnak, a Magyar Köztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására szerdán hivatalos látogatásra Budapestre érkezett az Apostoli Szentszék küldöttsége, Agostino Casaroli bíboros államtitkár, a Vatikáni Egyházi Közügyek Tanácsa elnökének vezetésével. A delegáció tagja Francesco Colasuonno érsek, apostoli nuncius és Kada Lajos érsek, a Szentszék Szentségi és Istentiszteleti Kongregációjának titkára is. A magas rangú küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren a kormány nevében Kiss Elemér államtitkár, a Minisztertanács Hivatalának vezetője fogadta. Jelen volt Paskai László bíboros-prímás, esztergomi érsek. * Casaroli bíboros találkozik a magyar állam vezetőivel, aláírja a Szentszék és a Magyar Köztársaság diplomáciai kapcsolatainak helyreállítására vonatkozó nyilatkozatot. A bíboros misét mond Esztergomban a Mindszenty tér felavatásán. Casaroli elutazása előtt, a római repülőtéren az MTI tudósítójának elmondta: nagy örömmel tekint látogatása elé, amely nem is tudja hányadik már Magyarországon, de amely ezúttal igen fontos és ünnepélyes események alkalmával történik. A kérdésre, mit jelent a Szentszék számára a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása Magyarországgal, elmondta: mindenekelőtt a rokonszenv és a barátság megerősítését e nép és ország iránt. Ez korábban sem hiányzott. Most azonban hivatalosan is szentelnjük ezt s remétem, a korszak kezdődik kapcsolatainkban. Arról, hogy miként járulhat hozzá a katolikus egyház a formálódó magyar demokrácia kiteljesedéséhez, Casaroli bíboros hangoztatta: ez a szerep igen fontos lehet. Az egyház közvetlenül nem vesz részt a politikában — nem ez a hivatása —, de a lelkek formálásával, a demokratikus és szociális értékek erősítésével, az erkölcsi tudat alakításával fontos tényezője lehet a zajló társadalmi változásoknak. (Hátterünk a 3. oldalon.) SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE Árbefagyasztást követelnek a pártok Azonos problémák, eltérő vélemények a nemzeti csúcson A Parlamentben tegnap délután nem sokkal két óra után tizenhat párt és politikai szervezet képviselőinek részvételével megnyílt a nemzeti csúcsnak nevezett találkozó. A tanácskozást dr. Szűrös Mátyás ideiglenes államfő nyitotta meg. Az ülésen részt vett Németh Miklós kormányfő, Gál Zoltán, a belügyi tárca vezetője és dr. Fodor István, a parlament megbízott elnöke. A tanácskozáson jelen volt a Magyarországi Zöld Párt, a Magyar Szocialista Párt, a Magyar Radikális Párt, a Magyar Függetlenségi Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Független Magyar Demokrata Párt, a Szociáldemokrata Párt, a a Nemzeti Kisgazda- és Polgári Stárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Néppárt, a Magyar Liberális Néppárt, az MDF, a Független Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt, a Pofosz, valamint a Bajcsy-Zsilinszky Társaság képviselője. A Szocialista Párt képviseletében Nyers Rezső pártelnök és Hámori Csaba, az országos elnökség tagja volt jelen. Az SZDSZ, valamint a Fidesz és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt nem képviseltette magát a tegnapi nemzeti csúcstalálkozón. Bevezetőjében Szűrös Mátyás felolvasta a Szabad Demokraták Szövetségének levelét, amelyben a párt vezetősége kifejtette, hogy miért nem vesz részt a tanácskozáson. AzSZDSZ nem értett egyet a napirenddel, továbbá azzal sem, hogy a jelentős pártok mellett — úgymond — ismeretlen tömörülések is meghívót kaptak. Az ideiglenes államelnök közölte azt is, hogy aidesz hasonló indokokkal marad távol a tanácskozástól. Az elnöklő Szűrös Mátyás emlékeztetett arra, hogy a szerdai nemzeti csúcstalálkozó voltaképpen a tavaly decemberi tanácskozás folytatása, amelyen — mint mondta — a békés átmenet választásokig terjedő időszakának legfontosabb kérdéseit kellene megvitatniuk a részvevőknek. Szűrös Mátyás szerint vita folyt arról, hogy a Magyarországon működő, mintegy hatvan párt közül mely politikai szervezetet indokolt, illetve nem szükséges meghívni a tanácskozásra.. A politikus szerint j£ lenne, ha február végén a most meghívott pártok részvételével újabb tanácskozást tartanának, mondván, nincs sok idő a meditálásra. Szűrös Mátyás azt is javasolta, hogy a legközelebbi alkalommal célszerű lenne az érdek-képviseleti szervezeteket is bevonni a konzultációba. A konzultáció napirendjére tett javaslatot Csengey Dénes, az MDF elnökségének tagja. A Demokrata Fórum vezetősége szerint — mint mondta — három nagy témakört kellene megvitatni, így azt, hogy március 25-éig, azaz a választások napjáig rendeljenek el árstopot az alapvető élelmiszerekre. Fontosnak tartja az MDF elnöksége azt is, hogy megvitassák a nemzeti, illetve önkormányzati vagyon védelmének kérdését azért, hogy ne történjék az országban felelőtlen és ellenőrizetlen privatizáció. Csengey információt kért Németh Miklós kormányfőtől arra, hogy igaz-e, miszerint a választások idején a Dunántúlon szovjet katonák részvételével hadgyakorlatot kívánnak tartani. Németh Miklós miniszterelnök mindenekelőtt határozottan cáfolta a szovjet hadgyakorlat megtartásáról elterjedt híresztelést. Ennek okaként a kormányfő azt jelölte meg, hogy a korábbi kiképzési tervben valóban szerepelt egy ilyen hadgyakorlat, amelynek Magyarország lett volna a „házigazdája”. Ezt az elképzelést azonban — kölcsönös megegyezéssel — már korábban elvetették. A továbbiak(Folytatás a 4. oldalon.) Gál Zoltán: A Fidesz vajon miért nem jött el?” Dr. Boross Imre: „Ki érti ezt?” Csengey Dénes: „Most lesz hadgyakorlat, vagy nem?” Nyers Rezső: Az SZDSZ ürügyet keres.” Dr. Csiba Tibor: „Jaj, azok a kopogtatócédulák...” HEDEI FERENC FELVITELEI Wiffing/ft3s)3 Mi a kapitalizmus? Az öreg odesszai esete a kuncsafttal. (3. oldal.) Magyar csövesek Rómában Ez a macera egészen más, mint Magyarországon. (6. oldal.) Gyűjtőpártok Nincs pontosan körvonalazható arculatuk. (7. oldal.) Az Európa Tanács főtitkára, Strasbourg várja Budapestet Catherine Lalumiere, az Európa Tanács főtitkára, aki Horn Gyula külügyminiszter meghívására két napot töltött Magyarországon, elutazása előtt fogadta a Népszabadság munkatársát és válaszolt kérdéseire. Néhány nappal ezelőtt Strasbourgban, az Európa Tanács székhelyén járt Németh Miklós miniszterelnök, és beszédet mondott a közgyűlés parlamenti bizottsága előtt. Milyen volt a magyar bemutatkozás fogadtatása? — Nagy sikere volt Németh Miklós strasbourgi beszédének, s különösen az azt követő tájékoztatójának, amelynek során — vagy két tucat kérdésre válaszolva — informálta a képviselőket Magyarország politikai és gazdasági átalakulásáról. Mindazonáltal nem mondható, hogy ez lett volna a bemutatkozás, hiszen Horn Gyula külügyminiszter tavaly novemberben, az Európa Tanácshoz való csatlakozási kérelem benyújtása alkalmával ugyancsak hosszasan és rendkívüli alapossággal beszélt a magyarországi törekvésekről, arról az eltökéltségről, amellyel az országot vissza akarják kormányozni Európába. Természetesen mindig más az akusztikája, ha maga a miniszterelnök mutatja be hazáját, arról nem beszélve, hogy a szélsebes magyarországi változások közepette az utóbbi két hónap is sok újdonságot hozott, úgyhogy Németh Miklóst alig akarták leengedni a pulpitusról. (Folytatás a 3. oldalon.)