Népszabadság, 1990. február (48. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-08 / 33. szám

1990. február 8., csütörtök SZOCIALISTA NAPILAP XLVIII. évfolyam, 33. szám Bovin: Vége a kaszárnyaszocializmusnak Baker Moszkvába érkezett Szovjet-amerikai konzultáció Kelet-Európáról James Baker, az Egyesült Államok külügyminisztere szerda délután hivatalos lá­togatásra a Szovjetunióba ér­kezett. A moszkvai repülőté­ren Alekszandr Besszmertnih, a szovjet külügyminiszter első helyettese köszöntötte. Az amerikai miniszter még hétfőn este megkezdte első négyszemközti megbeszélését szovjet kollégájával. A hiva­talos tárgyalások csütörtök reggel kezdődnek. A moszkvai Izvesztyija sze­rint várható, hogy a szovjet­­amerikai külügyminiszteri tár­gyalások a kelet- és közép­európai változások értékelésé­vel kezdődnek. Alekszandr Bovin kommentárja úgy vé­lekedik, hogy ezek a változá­sok valóban forradalmi jelle­gűek. Olyan rezsimek hulla­nak szét, amelyek a „kaszár­nyaszocializmus” Szovjetunió­ból importált modelljével kap­csolódnak össze. A hatalmi monopóliumukat elvesztő kommunista pártok a mély át­alakulások útjára lépnek, re­habilitálják a magántulaj­dont és a piacot. A Szovjet­unióhoz fűződő kapcsolatok elveszítik szocialista jelzőjü­ket, helyüket a békés együtt­élés veszi át. A háború utáni európai berendezkedés a múl­té lesz. Olyan új történelmi realitás alakul ki, amely a jö­vőt illetően sok bizonytalansá­got hordoz. Az Izvesztyija kommentáto­ra meg van győződve róla, hogy mindkét nagyhatalom veszélyesnek tartja mind e folyamatok mesterséges le­fékezését, mind pedig mester­séges gyorsítását. Egyetértés van egy másik kérdésben is: lehetőség szerint törekedni kell rá, hogy Európa e részé­ben a változások üteme és jellege ne ássa alá az európai stabilitást, a helsinki folya­matot. (MTI) Milyen legyen az új Európa ? (Prágai tudósítónktól.) Az új európai — ezen belül főként a kelet- és közép-euró­pai — demokratikus rend ki­alakítására vonatkozó ameri­kai elképzeléseknek eddigi ta­lán legteljesebb kifejtésére vállalkozott szerdán Prágában Baker a Károly Egyetemben tartott előadásában. Nagy ígé­retnek nevezte a térségben ki­bontakozott — szavai szerint — történelmi demokratikus mozgalmat, s hangsúlyozta: — Ha 1989 a régi bukásának az éve volt, 1990 legyen az új építésének éve. Elsődleges tennivalónak a szabad választások megtartá­sát mondta. Hozzátette: az új szovjet vezetés egyetért azzal, hogy a legitimitás — nem pe­dig az erő — az egyedüli út az európai stabilitás biztosításá­hoz. Egyidejűleg úgy fogalma­zott, hogy az NDK-ban és Ro­mániában „kulisszák mögötti manőverek” nehezítik a békés átmenetet. Baker hangsúlyozta, hogy Európa stabilitása ismét ve­szélybe kerülhet, ha az új de­mokratikus rendszerek gazda­sági életképességét nem sike­rül garantálni. Fontosnak ne­vezte a szóban forgó országok gazdasági segítését. Kis Tibor MAGYAR-VATIKÁNI KAPCSOLATOK MINISZTERHELYETTESI JÓSLAT EGY MOSZKVAI LAPBAN Casaroli új korszakra számít 2000-ig kimerülnek a szovjet földgáztartalékok (Moszkvai tudósítónktól.) A válságba egyre jobban be­lesüllyedő szovjet gazdaságot (és külföldi energiavásárlóit, Magyarországot is) fenyegeti az ország földgáztartalékai­­nak idő előtti, legkésőbb a 2000. esztendőig való kimerü­lés veszélye — nyilatkozta a szerdai Komszomolszkaja Pravdában J. Petrjajev, szov­jet energetikai és elektrifiká­­cióügyi miniszterhelyettes. 2000-ig, vagy még korábban el kell búcsúznunk ettől az energiaforrástól — mondja a miniszterhelyettes. Az ok: a környezetkímélő földgáz egy­re inkább előtérbe kerül az ökológiai pusztítások, kataszt­rófák, miatt. Az 1983-ban ki­dolgozott szovjet energiaprog­ram (amely gyakorlatilag ma ma­­is érvényes) az atomerő­művek gyarapításával akarta.’ áthidalni az energiahiányt. Aztán jött Csernobil — sza Petrjajev kommentárja. Vja­­hirev, a szovjet állami gáz­konszern elnökhelyettese hoz­záteszi: az országban az elekt­romos energiát előállító erő­művek 40 százaléka földgáz­­üzemű. A korábban meghatá­rozott, napi 108 millió köbmé­teres fogyasztási normát pe­dig túllépték. Szerepet játszik az energia­­mérleg gyors és drámai rom­lásában a mai szovjet gazda­ságot jellemző kapkodás, a rengeteg különböző szintű, egymásnak ellentmondó in­tézkedés. Ennek jegyében pél­dául falun a negyedére csök­kentették a villamos áram árát, így a parasztok elektro­mos hősugárzók garmadájával fűtik házaikat, mert így ol­csóbb, mintha szénnel vagy fával tüzelnének. Németh Mik­lósnak, a Ma­gyar Köztársa­ság Miniszter­­tanácsa elnöké­nek meghívá­sára szerdán hivatalos láto­gatásra Buda­pestre érkezett az Apostoli Szentszék kül­döttsége, Agos­­tino Casaroli bíboros állam­titkár, a Vati­káni Egyházi Közügyek Ta­nácsa elnöké­nek vezetésé­vel. A delegá­ció tagja Fran­­cesco Colasuon­­no érsek, apos­toli nuncius és Kada Lajos ér­sek, a Szent­szék Szentségi és Istentisztele­ti Kongregáció­jának titkára is. A magas rangú küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren a kormány nevében Kiss Elemér államtitkár, a Minisztertanács Hivatalának vezetője fogadta. Jelen volt Paskai László bí­boros-prímás, esztergomi ér­sek. * Casaroli bíboros találkozik a magyar állam vezetőivel, aláírja a Szentszék és a Ma­gyar Köztársaság diplomáciai kapcsolatainak helyreállításá­ra vonatkozó nyilatkozatot. A bíboros misét mond Eszter­gomban a Mindszenty tér fel­avatásán. Casaroli elutazása előtt, a római repülőtéren az MTI tu­dósítójának elmondta: nagy örömmel tekint látogatása elé, amely nem is tudja há­nyadik már Magyarországon, de amely ezúttal igen fontos és ünnepélyes események al­kalmával történik. A kérdésre, mit jelent a Szentszék számára a diplomá­ciai kapcsolatok helyreállítása Magyarországgal, elmondta: mindenekelőtt a rokonszenv és a barátság megerősítését e nép és ország iránt. Ez ko­rábban sem hiányzott. Most azonban hivatalosan is szen­telnjük ezt s remétem, a­ korszak kezdődik kapcsolata­inkban. Arról, hogy miként járulhat hozzá a katolikus egyház a formálódó magyar demokrácia kiteljesedéséhez, Casaroli bíboros hangoztatta: ez a szerep igen fontos lehet. Az egyház közvetlenül nem vesz részt a politikában — nem ez a hivatása —, de a lelkek formálásával, a demok­ratikus és szociális értékek erősítésével, az erkölcsi tudat alakításával fontos tényezője lehet a zajló társadalmi vál­tozásoknak. (Hátterünk a 3. oldalon.) SZABÓ BARNA­BÁS FELVÉTELE Árbefagyasztást követelnek a pártok Azonos problémák, eltérő vélemények a nemzeti csúcson A Parlamentben tegnap délután nem sok­kal két óra után tizenhat párt és politikai szervezet képviselőinek részvételével meg­nyílt a nemzeti csúcsnak nevezett találkozó. A tanácskozást dr. Szűrös Mátyás ideiglenes államfő nyitotta meg. Az ülésen részt vett Németh Miklós kormányfő, Gál Zoltán, a bel­ügyi tárca vezetője és dr. Fodor István, a par­lament megbízott elnöke. A tanácskozáson jelen volt a Magyarországi Zöld Párt, a Ma­gyar Szocialista Párt, a Magyar Radikális Párt, a Magyar Függetlenségi Párt, a Keresz­ténydemokrata Néppárt, a Független Magyar Demokrata Párt, a Szociáldemokrata Párt, a a Nemzeti Kisgazda- és Polgári Stárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Néppárt, a Magyar Liberális Néppárt, az MDF, a Füg­getlen Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt, a Po­­fosz, valamint a Bajcsy-Zsilinszky Társaság képviselője. A Szocialista Párt képviseletében Nyers Rezső pártelnök és Hámori Csaba, az országos elnökség tagja volt jelen. Az SZDSZ, valamint a Fidesz és a Magyarországi Szociál­demokrata Párt nem képviseltette magát a tegnapi nemzeti csúcstalálkozón. Bevezetőjében Szűrös Má­tyás felolvasta a Szabad De­mokraták Szövetségének leve­lét, amelyben a párt vezetősé­ge kifejtette, hogy miért nem vesz részt a tanácskozáson. Az­­SZDSZ nem értett egyet a napirenddel, továbbá azzal sem, hogy a jelentős pártok mellett — úgymond — isme­retlen tömörülések is meghí­vót kaptak. Az ideiglenes ál­lamelnök közölte azt i­s, hogy a­­­idesz hasonló indokokkal marad távol a tanácskozástól. Az elnöklő Szűrös Mátyás emlékeztetett arra, hogy a szerdai nemzeti csúcstalálko­zó voltaképpen a tavaly de­cemberi tanácskozás folytatá­sa, amelyen — mint mondta — a békés átmenet választá­sokig terjedő időszakának legfontosabb kérdéseit kellene megvitatniuk a részvevők­nek. Szűrös Mátyás szerint vita folyt arról, hogy a Ma­gyarországon működő, mint­egy hatvan párt közül mely politikai szervezetet indokolt, illetve nem szükséges meg­hívni a tanácskozásra.. A poli­tikus szerint j£ lenne, ha február végén a most meghí­vott pártok részvételével újabb tanácskozást tartaná­nak, mondván, nincs sok idő a meditálásra. Szűrös Mátyás azt is javasolta, hogy a leg­közelebbi alkalommal célsze­rű lenne az érdek-képviseleti szervezeteket is bevonni a konzultációba. A konzultáció napirendjére tett javaslatot Csengey Dénes, az MDF elnökségének tagja. A Demokrata Fórum vezető­sége szerint — mint mondta — három nagy témakört kel­lene megvitatni, így azt, hogy március 25-éig, azaz a válasz­tások napjáig rendeljenek el árstopot az alapvető élelmi­szerekre. Fontosnak tartja az MDF­ elnöksége azt is, hogy megvitassák a nemzeti, illet­ve önkormányzati vagyon vé­delmének kérdését azért, hogy ne történjék­ az országban fe­lelőtlen és ellenőrizetlen pri­vatizáció. Csengey informáci­ót kért Németh Miklós kor­mányfőtől arra, hogy igaz-e, miszerint a választások ide­jén a Dunántúlon szovjet ka­tonák részvételével hadgya­korlatot kívánnak tartani. Németh Mi­klós miniszter­­elnök mindenekelőtt határo­zottan cáfolta a szovjet had­gyakorlat megtartásáról elter­jedt híresztelést. Ennek oka­ként a kormányfő azt jelölte meg, hogy a korábbi kiképzé­si tervben valóban szerepelt egy ilyen hadgyakorlat, amely­nek Magyarország lett volna a „házigazdája”. Ezt az elkép­zelést azonban — kölcsönös megegyezéssel — már koráb­ban elvetették. A továbbiak­­(F­oly­tatás a 4. oldalon.) Gál Zoltán: A Fidesz vajon miért nem jött el?” Dr. Boross Imre: „Ki érti ezt?” Csengey Dénes: „Most lesz hadgyakorlat, vagy nem?” Nyers Rezső: Az SZDSZ ürügyet ke­res.” Dr. Csiba Tibor:­­ „Jaj, azok a kopogtatócédulák...” HEDEI FERENC FELVITELEI Wiffing/ft3s)3 Mi a kapitalizmus? Az öreg odesszai esete a kuncsafttal. (3. oldal.) Magyar csövesek Rómában Ez a macera egészen más, mint Magyarországon. (6. oldal.) Gyűjtőpártok Nincs pontosan körvonalazható arculatuk. (7. oldal.) Az Európa Tanács főtitkára, Strasbourg várja Budapestet Catherine Lalumiere, az Európa Tanács főtitkára, aki Horn Gyula külügyminiszter meghívására két napot töltött Magyarországon, elutazása előtt fogadta a Népszabadság munkatársát és válaszolt kér­déseire.­­ Néhány nappal ezelőtt Strasbourgban, az Európa Ta­nács székhelyén járt Németh Miklós miniszterelnök, és be­szédet mondott a közgyűlés parlamenti bizottsága előtt. Milyen volt a magyar bemu­­tatkozás fogadtatása? — Nagy sikere volt Németh Miklós strasbourgi beszédé­nek, s különösen az azt kö­vető tájékoztatójának, amely­nek során — vagy két tucat kérdésre válaszolva — infor­málta a képviselőket Magyar­­ország politikai és gazdasági átalakulásáról. Mindazonáltal nem mondható, hogy ez lett volna a bemutatkozás, hiszen Horn Gyula külügyminiszter tavaly novemberben, az Euró­pa Tanácshoz való csatlako­zási kérelem benyújtása al­kalmával ugyancsak hossza­san és rendkívüli alapossággal beszélt a magyarországi tö­rekvésekről, arról az eltökélt­ségről, amellyel az országot vissza akarják kormányozni Európába. Természetesen min­dig más az akusztikája, ha maga a miniszterelnök mu­tatja be hazáját, arról nem beszélve, hogy a szélsebes magyarországi változások kö­zepette az utóbbi két hónap is sok újdonságot hozott, úgy­hogy Németh Miklóst alig akarták leengedni a pulpitus­ról. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next