Népszabadság, 1990. február (48. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-08 / 33. szám
4 Készülnek az MSZP megyei választási listái Tájékoztató az elnökségi ülésről — Viszonylag sok szó esett a Szocialista Párt országos elnökségének szerdai ülésén a nemzeti csúcsról — tájékoztatott Polgár Viktor, a párt szóvivője az ülést követően,. — Többen hangot adtak sajnálatuknak, hogy a kormányzatot szavakban oly híven támogató néhány párt ilyen-olyan technikai kifogásokra hivatkozva, távolmaradását jelezte, vagy előzetes feltételeket szabott. Ehhez én csak annyit tennék hozzá, hogy az ország irányítására állítólag felkészült pártok egyike-másika arra hivatkozik, hogy nincs felkészülve egy félnapos kerekasztal-beszélgetésre, illetve, hogy sok ezer tagja közül nem tud az alkalomhoz méltó képviselőt állítani. Ami azonban a lényeget illeti — folytatta a szóvivő —, az elnökség szívesen venné, ha ezt a tárgyalást, rövid előkészítés után, több-kevesebb rendszerességgel a választásokig újabb többpárti konzultációk követnék. Polgár Viktor azt is elmondta, hogy az elnökség áttekintette a választási kampány jelenlegi állását, tájékoztatót hallgatott meg a tervezett megyei listákról, és hozzálátott a párt országos listájának összeállításához. D. K. KÖZSZOLGÁLATI TAGOZAT ALAKULT Nem jelszavakat skandálnak Néhány napja országos alakuló gyűlést tartott a Szocialista Párt közszolgálati tagozata. Az új szerveződés céljairól, megszületésének körülményeiről kérdeztük dr. Deák Pétert, a tagozat egyik szervezőjét. " Még az októberi kongresszus előtt született az a gondolat, hogy hasznos lenne a különböző közszolgálati területeken működő reformkörök tevékenységét összehangolni. Különösen a hadseregben lett volna meg erre az igény, de ez akkor — sajnos — nem valósulhatott meg. Elég az hozzá, hogy a honvédségtől delegált küldöttek nagy része később nem is lépett be az MSZP-be. — Tehát a tagozatot elsősorban a katonák szorgalmazták? — így van. Tágítottuk azonban a kört, mert úgy láttuk, hogy itt nem csupán honvédelmi, hanem nemzetbiztonsági, pontosabban mondva:közszolgálati kérdésekről is szó van. Tavaly december végén kezdődött a szervezés, telefonon, kisebb-nagyobb utánajárással. Végül is húsz közszolgálatban dolgozó MSZP-tag fogalmazta meg azt a felhívást, amiben meghirdettük tagozatalakítási szándékunkat. Azóta több mint 400 tagunk van. — Kik a tagjai a tagozatnak? — Közhivatalnokok. Vagyis nemcsak katonák, rendőreik, hanem az államapparátus más területein dolgozó egyenruhások és nem egyenruhások is. A tagozat munkájába egyébként a párt tagjain, pártoló tagjain kívül pártunkkal szimpatizáló polgárok is bekapcsolódhatnak. — Miért tartották szükségesnek a tagozat létrehozását? — Ma nincs az országnak modern honvédelmi és közbiztonsági koncepciója. Az egyes pártok csak jelszavakat skandálnak, hogy milyen legyen az egyenruha vagy a szimbólum, de ugyanakkor nem tudják megmondani: mit tegyünk? Mitt tegyünk a jobb közbiztonságért, mit tegyünk azért, hogy ne hulljon darabjaira az állambiztonság? Tagozatunk ebben is szeretne segíteni, hiszen a Szocialista Pártban komoly szakemberek vannak, akik készek együttműködni — akár egy pártközi fórumon is — a nemzetbiztonsági koncepció kialakításában. A társadalom működőképességének fenntartásához ezért is tartjuk elengedhetetlennek a közszolgálati törvény mielőbbi, még a választások előtti megalkotását. Ez nem egyetlen párt érdeke, hanem valamenynyi magyar állampolgáré. Sereg András AZ ETIKAI BIZOTTSÁG ELŐTT SZDSZ-garancia Szolnokon (Tudósítónktól.) A Jász-Nagykun-Szolnok megyei választási etikai bizottság kedden megtartott értekezletének középpontjában a Tisza-gate néven közismertté vált országos politikai botrányt kavaró, a Szabad Demokraták Szövetsége tagjainak MSZP-irodai behatolása állt. Az ügy részleteivel az etikai bizottság nem foglalkozott, de sajnálattal állapította meg, hogy az ilyen és ehhez hasonló szélsőséges cselekedetek valamennyi párt és szervezet hitelét rontják. Az etikai bizottság megállapodott abban, hogy a választási küzdelemben részt vevő pártok maguk hívják fel tagjaikat, hogy mindenképpen tartózkodjanak a szélsőséges cselekedetektől. Szükségesnek tartotta a bizottság a megyei etikai kódexet alá nem író szervezetek és független jelöltek figyelmét is felhívni arra, hogy tartsák be a választási harc magatartási szabályait. A Szabad Demokraták Szövetségének szolnoki szervezete az etikai bizottság előtt mély sajnálatát fejezte ki az MSZP szolnoki irodájába történt behatolással kapcsolatban. Ügyvivőjük átadta a következő szövegű nyilatkozatot az MSZP városi iroda vezetőjének: „A Szabad Demokraták szolnoki szervezete kötelezettségeit vállal, hogy az MSZP szolnoki irodájában történt 1990. február 2-i betörés során elvitt dokumentumokról másolatot nem készített és nem készíttetett, azok tartalmát nem ismeri, azokat semmiféle módon nem használja fel.” Az MSZP irodavezetője az írásos nyilatkozatot garanciaként fogadta. Ezzel az ominózus politikai botrány hullámai Szolnokon elcsitulni látszanak. B. I. Kivel lépnének koalícióra? SZDSZ-fórum Zuglóban (Tudósítónktól.) Ismert választási szlogenjük — „Soha többé kommunizmust!” — jegyében tartottak lakossági fórumot tegnap este a Zugló moziban a Szabad Demokraták Szövetsége helyi képviselői. Pető Iván a fórumon egyebek mellett a gazdasági és a szociális problémákról is beszélt, amelyek szerinte az elkövetkező néhány évben a lakosság vállára nehezednek majd. Ezzel összefüggésben kijelentette: ők nem alaptalan ígéretekkel, hanem reális követelésekkel kívánnak fellépni a közéletben. Egy kérdésre válaszolva később Magyar Bálint úgy fogalmazott: semmiképpen nem kötnek koalíciót az MSZMP- vel, sem utódpártjaival. Nem azért, mert gyűlölték a kommunistákat, mondotta, hanem mert az országnak hiteleskormányra van szüksége. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az MDF-fel és a Fidesszel szívesen lépnének koalícióra. NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP 1990. február 8., csütörtök NEMZETI CSÚCS A pártok követelik az élelmiszerárak befagyasztását (Folytatás az 1. oldalról.) ban a miniszterelnök részletesen szólt azokról a törvényhozási feladatokról, amelyeket — az ország működőképességének biztosítása érdekében — még ennek a parlamentnek kellene teljesíteni. Megemlítette a feddhetetlenség szabályozásának eltörlését, a közigazgatási bíráskodás kiszélesítését, s a közigazgatási apparátus jogi védelmét. Javasolta továbbá, hogy az alkotmány előírásaival való összhang megteremtése érdekében további kisebb törvénymódosítások is kerüljenek a t. Ház napirendjére. Ez utóbbi határidejét azonban az eredeti április 30-ához képest december 31-ében jelölte meg. Szükségesnek tartotta, hogy az Országgyűlés februárban döntsön a családi pótlékról, az oktatási törvény, valamint a honvédelmi törvény módosításáról is. Javasolta továbbá, hogy március 11-én a parlament tartson búcsúülést, s azon tárgyalják meg az 1945 —1962 közötti törvénysértésekkel összefüggő kérdéseket, valamint az ezzel összefüggő kárpótlás elveit. Minimális törvénykezést Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke arról szólt, hogy a feszített törvénykezési munka miatt a parlament más másfél éve nem számoltatta be az egyestárcákat. Hornyák Tibor, a Magyar Függetlenségi Párt, valamint a Pofosz és a Centrumpártok Szövetségének nevében tiltakozott Vastagh Pál, az MSZP országos elnöksége tagjának a recski munkatáborral kapcsolatos, Battonyán tett kijelentése ellen. Hornyák rosszallását fejezte ki a kopogtatócédulákkal való visszaélések miatt is. Mészáros Vilmos, a Magyar Liberális Párt nevében azt követelte, hogy a választások napjáig már csak „minimális törvénykezés” történjék a parlamentben. Ezután kapott szót Nyers Rezső, a Szocialista Párt elnöke, aki üdvözölte a konzultáció összehívását. Nagy a felelősségünk — folytatta a pártelnök —, majd sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az SZDSZ és a Fidesz képviselője távol maradt a tanácskozástól. Mint mondta, szerinte a Szűrös Mátyás által felolvasott SZDSZ-levélben megfogalmazottak inkább ürügyet, nem pedig valódi okot jelentenek a távolmaradásra. Rájuk is szükség volna — mondta Nyers Rezső, hangoztatva, hogy a pártoknak bizonyos mértékben közös felelősséget kell tanúsítaniuk az ország sorsáért. Nyers Rezső javasolta, hogy a kormány, mielőbb foglalkozzék a romló közrend és az elbizonytalanodó közigazgatás kérdésével. A kormánynak mielőbb meg kellene vizsgálnia azt is, hogy a Szovjetunióba irányuló exportengedélyek befagyasztása hogyan hat ki a munkanélküliségre. Nyers Rezső is azt javasolta, hogy az alapvető élelmiszerek árai egyelőre ne emelkedjenek tovább, s a kabinetnek meg kellene vizsgálnia, hogy miként tudná megakadályozni az úgynevezett nem kormányzati áremeléseket. A Szocialista Párt elnöke is sürgette, hogy a kormány, illetve a parlament mielőbb foglalkozzék a nemzeti vagyonvédelemmel. Felhívta a kormányt, tegye mielőbb intenzívebbé a szakszervezetekkel folytatott konzultációit. Végül közölte: a szocialisták javasolni fogják a parlamentinek március 15-e nemzeti ünneppé nyilvánítását. Szolgáltassák be a fegyvereket A Független Kisgazdapárt nevében Vörös Vince is szorgalmazta az árak befagyasztását, és sürgette, hogy a pártok ellenőrzése mellett mielőbb szolgáltassák be a személyi tulajdonban levő fegyvereket. Dr. Boross Imre, a Nemzeti Kisgazdapárt képviseletében óva intett attól, hogy a konzultációt választási propagandára használják fel a részvevők. Rózsa Mihály a Magyar Radikális Párt nevében furcsa javaslattal állt elő: ne legyenek többé kopogtatócédulák, amelyekkel a választópolgárokat zavarják. Döntsön az Alkotmánybíróság A továbbiakban ez a téma jó ideig uralta a nemzeti csúcsot. Többen is szóvá tették, hogy pártjuk, aktivistáik számára méltánytalan helyzetet idézett elő a jelölőcédulák kötelező gyűjtése. Az állampolgárok jelentős része ugyanis — vélekedtek — ezt gyakran elhárítja. A szociáldemokrata párt részéről Takács Imre szélsőséges példákkal támasztotta mindezt alá. Hasonlóképpen vélekedett Hornyák Tibor, jelezvén: ha nem törlik el a kopogtatócédulák rendszerét, ötszázezer embert visznek ki azonnal az utcára. A jelöltállításnak ez a módja — vélekedett — néhány ismertebb pártnak kedvez, amelyek azonban mások rovására, az esélyegyenlőség elveinek megsértésével kerültek ebbe a helyzetbe. Támadásának éle leplezetlenül az MDF ellen is irányult, ezért Csengey Dénes indíttatva érezte magát, hogy röviden reagáljon. Belvetette: azok, akik félmillió embert képesek kivinni az utcára, miért csinálnak gondot maguknak 750 ajánlási szelvény összegyűjtéséből. A továbbiakban körülbelül ebben a hangnemben folytatódott a vita, s a tanácskozás hamarosan két „pártra” szakadt. A józanabb többség — bár ez utóbbi megjegyzésünk nem alapul pontos statisztikán — leszögezte: a választási kampány derekán elképzelhetetlen megváltoztatni a választási „játékszabályokat", s eltörölni a kopogtatócédulák rendszerét. Aki ezt javasolja, a választások elhalasztására tesz javaslatot, a békés rendszerváltás bekövetkeztét halogatja. A kisebb pártok képviselői ugyanakkor „elvi megfontolásokra” hivatkozva, az ajánlási cédulák azonnali eltörlését követelték, mondván: alkotmányellenes, gyűjtése pedig már-már bűncselekmény. A nemzeti csúcs ezután Szűrös Mátyás javaslatára kikérte két szakértő véleményét is az ügyben. Dr. Csiba Tibor, a BM választási irodájának vezetője, valamint dr. Kara Pál, az Országos Választási Bizottság elnöke kifejtették: a jelöltállítás rendszere ugyan nem hibátlan, változtatására azonban a kampány félidejében nem látnak lehetőséget, s annak indokoltságát sem érzik. A jelen levőket arról is tájékoztatták, hogy a kérdésben az Alkotmánybíróság hamarosan állást foglal. A szakértői vélemények elhangzása ellenére nem csillapodott a vita, s a hangnem esetenként méltatlannak találtatott a tanácskozás magasztos céljához. Már most koalíció? Az MDF jelen levő képviselőjének többszöri felszólítása után a kormány elnöke kifejtette véleményét a szociálpolitika, az árak és bérek néhány időszerű összefüggéséről. Németh Miklós hangsúlyozta: semmiféle ár- és bérstoppal nem értene egyet, ha ez a kormány oldaláról fogalmazódna meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy ilyen intézkedés csak az inflációpszichózist erősítené, s nem hozna megoldást. A kormányt érő bírálatokra utalva bejelentette: a kormány kész átadni a helyét. Mivel itthon és külföldön olyan híreszteléseket is hallani, hogy talán a külföldi támogatás is nagyobb arányban érkezne az országba, ha egy koalíciós kormány kezében lenne a hatalom, a Minisztertanács elnöke az ilyen koalíciós tárgyalások elől nem kíván elzárkózni. Bár az átmenet feladatairól folyó, nemegyszer késhegyig élezett vita végleges lezárására az elnöklő Szűrös Mátyás sem vállalkozhatott, a pártérdekeken felülemelkedve — hogy saját szóhasználatát idézzük — kísérletet tett a véleménykülönbségek áthidalására, egy határozati javaslat együttes megfogalmazására. (Lapzártakor a tanácskozás tartott.) Bodnár Lajos —Pogonyi Lajos MINDSZENTY - PERÚJÍTÁS A nyomozás folytatódik Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek elítélésének 41. évfordulóján, csütörtökön, emlékünnepséget rendeznek Esztergomban. Mint ismeretes, a Legfőbb Ügyészség perújítási nyomozást folytat a meghurcolt főpap és társai ügyében. A nyomozás állásáról Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész helyettese elmondta: a nyomozás során nagyszámú tanút hallgattak meg. A perújítási nyomozás eddigi adatai egyértelművé tették, hogy az eljárást Rákosi Mátyás személyes irányításával folytatták. A gyanúsítottak olyan vallomásokat tettek, amelyek a köztársaság megdöntésére irányuló összeesküvésre utaltak. Rákosi utasításának megfelelően többször is átírták a kihallgatási jegyzőkönyveket azért, hogy a köztársaság-ellenességet minél jobban kidomborítsák. A perújítási nyomozást nehezíti, hogy több, lényeges írásbeli dokumentum nem található meg az iratok között. Ezek beszerzése érdekében intézkedtek. A hozzáférhető visszaemlékezéseket vizsgálva lényeges ellentmondás van abban a kérdésben, hogy az eljárás során kihallgatott személyeket bántalmazták-e, illetve vallomásukat kábító hatású gyógyszer hatása alatt tették-e meg. Ennek tisztázása érdekében orvos, valamint írás- és nyelvész szakértőt rendeltek ki. Az 1948-ban folytatott nyomozás során ugyanis a vallomásokat kézzel leíratták, ezek rendelkezésre állnak. A perújítási nyomozás megnyugtató befejezése csak a további tanúkihallgatásokat követően, a szakvélemények elkészülte és a külföldről kért iratok megérkezte után várható. (MTI) Munkahelyek: bizonytalan jövő (Tudósítónktól.) Sajtótájékoztatót tartott tegnap Szolnokon a megye foglalkoztatási helyzetéről a munkaerő-szolgálati iroda. A fórumra meghívták a politikai pártokat is azzal a szándékkal, hogy az információkat hasznosíthassák a pártprogramokban. Talán a délelőtti időpont okozott gondot, vagy az energiákat erősen lekötő választási kampány időszaka nem kedvezett a rendezvénynek, mindenesetre tény: a meghívott pártok többsége nem vett részt a tájékoztatón. Igazából a jelenlegi gondokkal sem tudunk megbirkózni, s a jövő pedig egyre bizonytalanabb — ez a megállapítás hangzott el a foglalkoztatási helyzetről. Milyen feszültségek okoznak gondokat a megyében az illetékeseknek — és persze az érintetteknek? A problémák sorába tartozik a szakképzetlen munkaerő foglalkoztatása, a merev és kiépítetlen átképzési rendszer, a közhasznú munkalehetőség szűkössége, a munkahelyteremtő beruházások visszafogása. Az üres munkahelyek száma jelentősen csökkent a megyében. A munkaerő-szolgálati irodák forgalma pedig a tavalyihoz képest januárban átlagosan 75 százalékkal nőtt és a munkanélkülisegélykérelmek sokasága vár elbírálásra. A választók egyharmada még nem tudja, mit akar A Magyar Távirati Iroda jelentése szerint a Magyar Közvélemény-kutató Intézet január 25. és 31. között ezer választópolgárt kérdezett meg arról, hogy melyik pártra adják majd szavazatukat a március 25-i választásokon. Bokor Ágnes osztályvezető az MTI munkatársának kérdésére elmondta, hogy a lakosság arányának megfelelően 204 budapesti és 796 vidéki lakost kérdeztek meg. Közülük 304- en még nem döntöttek. A legnagyobb a bizonytalanság a falvakban, ahol a lakosság 35,9 százaléka még nem tudja, hogy melyik pártra adja majd le szavazatát, a vidéki városokban ez az arány 28,3 százalék, a fővárosban pedig 24,6 százalék. A megkérdezettek 58,4 százaléka mondta azt, hogy biztosan elmegy szavazni, 16,2 valószínűleg, 6,3 valószínűleg nem, 18,4 százalék pedig biztos nem megy el. Erre a kérdésre 0,7 százalék nem tudott válaszolni. A választ adó 696 választópolgár közül 21,3 százalék a Magyar Demokrata Fórumra, 18,4 százalék a Szabad Demokraták Szövetségére, 16,3 százalék pedig a Független Kisgazdapártra kíván voksolni. A további sorrend: Magyar Szocialista Párt 10,8; Fiatal Demokraták Szövetsége 7,1; Magyarországi Szociáldemokrata Párt 4,6; Magyar Szocialista Munkáspárt 3,7; Független Magyar Demokrata Párt 3,6; Kereszténydemokrata Néppárt 3,3; Nemzeti Kisgazdapárt 3; Magyar Néppárt 2,4; Magyarországi Zöld Párt 1,6; Hazafias Választási Koalíció 1; Független Szociáldemokrata Párt 0,9; Magyar Függetlenségi Párt 0,6; egyéb 1,4 százalék. Bokor Ágnes elmondta azt is, hogy a megkérdezett budapesti lakosoktól a Szabad Demokraták Szövetsége 27,5, a Magyar Demokrata Fórum 23,5, az MSZP 11,1, a Független Kisgazdapárt pedig 9,8 százalékot kapott. A vidéki városokban az MDF 24,9, az SZDSZ 19,2, az FKgP pedig 12,5, az MSZP 10,8 százalékra számíthatna, ha most lenne a szavazás. A falvakban az FKgP vezet 24,9 százalékkal, az MDF 15,5, és az SZDSZ 11,8, az MSZP 10,6 százalékot kapott. Költözik a dandár A Zalaegerszegi Városi Tanács épületében tegnap megtartott sajtótájékoztatón Hochrein László alezredes arról számolt be az újságíróknak, hogy a Magyar Néphadsereg parancsnokságának döntése értelmében felszámolják az egerszegi gépesített lövészdandárt. Az ezzel kapcsolatos műveleteket 1990. június 30-ig be kell fejezni, s gondoskodni kell a technikai eszközök, járművek elszállításáról, továbbá kétezer ember elhelyezéséről. A katonák távozása után elköltözik a Jézus Szíve Egyházközség tulajdonában lévő rendházból a Zala megyei Hadkiegészítő és Területvédelmi Parancsnokság is. Lapunkban is beszámoltunk arról, hogy a zalaegerszegi polgárok nemrég aláírásgyűjtést kezdeményeztek azzal a követeléssel, hogy az egyházközség március 31-ig kapja vissza a rendházat, illetve, hogy a tavaly visszaköltözött ferences rend újra megkezdhesse tevékenységét a városban.