Népszabadság, 1990. március (48. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-01 / 51. szám

• 16 oldal­­ Ára: 6,50 Ft ► NÉPSZABADSÁG 1990. március 1., csütörtök SZOCIALISTA NAPILAP XLVIII. évfolyam, 51. szám Start 19 pártnak, 1614 jelöltnek Folyamatosan ülésezik az Országos Választási Bizottság Az Országos Választási Bi­zottság tegnap délután dr. Né­­meth János elnökletével újabb ülést tartott, de a jelöltállítás végleges eredményét még min­dig nem tudta megállapítani. Az egyéni választókerületek­­­­ben induló jelöltek teljes név­sorát eddig még nem is bocsá­tották az OVB rendelkezésére. Az ülésen a BM választási­­ irodájának vezetője, dr. Csiba J Tibor adott tájékoztatást a A február 28-ig beérkezett, ös­­­­­­­­szesített, de a pontatlanságok­­­­ miatt véglegesnek még nem­­ teki­nt­hető adatokról. Az egyé­ni választókerületeikben induló jelöltek pártok és megyék sze­rinti megoszlásáról a lapunk­ban közreadott táblázat ad át­tekintést. Mások grafikáink pe­dig­­ azokat az adatokat összeg­zi, hogy melyik pártnak hány megyében sikerült területi lis­tát is állítania. Az első adatokból rögtön­ ki­derül, hogy az országos listát állító tizenkét párt közüli mind a húsz területi választókerü­letben a következő pártok je­­löltállítási kampánya volt si­keres: MSZP, MDF, SZDSZ, Fidesz, Független Kisgazda­párt, Hazafias Választási Koa­líció. összesen 19 párt tudott iítani, bár e tekintetben rend­kívül nagy a szóródás. Figyel­met érdemlő tény, hogy a leg­több párt — szám szerint ti­zennégy — Somogy megyében versenghet majd a képviselői mandátumokért, míg a fővá­rosban­ kilenc párt vette siker­rel ezt az akadályt. A válasz­tási iroda munkatársai már az­t is kiszámították, hogy a képviselőjelöltek átlagos élet­kora 46 év. Az egyéni jelöltek száma, nem végleges adatok szerint 1614, s a jelöltek 10 százaléka nő. A bizottság ülését a nyilvá­nosság kizárásával kezdték meg, s csak a sajtó jelenlévő képviselőinek protestálása nyomán tették azt nyilvános­sá. Az ülésen parázs vita ala­kult ki a jelöltállítás eredmé­nyének közléséről. A bizottság alkalmasint feddésben­ része­sítette a választási irodát az előzetes részadatok kiadásáért, különös figyelemmel a hétfői lapzártában közölt pontatlan­ságokra. (A nyilvánosság körü­li vita a tudósítót emlékeztet­te a népszavazást követően ki­alakult hasonló helyzetre.) Ami viszont a választások további­­ menetét illeti, a nem végleges adatok is jelzik, hogy a továbbiakban mely pártok versenyezhetnek még a man­dátumokért. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy az a párt, amely a me­gyei választókörzetben nem tudja majd elérni az összes pártra leadott szavazatok 4 százalékát, most hiába állított megyei és országos listát, egyi­ken sem juthat mandátumhoz. A jelöltállítás tehát a válasz­tások kimenetele szempontjá­ból nem értékelhető túl, leg­feljebb jelzi, hogy melyek ma Magyarországon a meghatáro­zó politikai erők. A tömegtá­­mogatás tényleges rangsorát azon­ban nem a jelöltállítás si­kere, csa­k a választópolgárok szavazata dönti el. A szavazó­polgár a szavazóhelyiségiben két szavazólapot kap, egyikkel személyre szavaz, a másikkal a megyei listán szereplő pár­tokra. A közhiedelemmel el­lentétben az országos pártlis­tákra külön1 nem kell szavaz­nunk. Az viszont már ma is bizonyos: a tö­bb mint 1600 egyéni jelölt és a tö­bb száz pártlistán szereplő pályázó kö­zött a szavazás után csupán 386 képviselői mandátumot le­het szétosztani. Bodnár Lajos (Részletes táblázatunk a képviselőjelöltekről a 9. olda­lon.) ( az országiban megyei listát ál­ Moszkvai sajnálkozás 1968 miatt A Szovjetunió és Csehszlo­vákia kapcsolatait a jövőben a szuverén egyenjogúság, az egymás ügyeibe való be nem avatkozás alapján kívánja alakítani, s a kapcsolatok ala­kulására nem hathat ezentúl a politikai és ideológiai kon­junktúra ingadozása — szöge­zi le a Václav Havel csehszlo­vák államfő moszkvai látoga­tásáról közzétett­­ közlemény. A szovjet központi lapokban szerdán megjelent közlemény szerint a tárgyalásokon a szovjet fél sajnálkozását fe­jezte ki csapatainak 1968-as csehszlovákiai bevonulása miatt, amely negatív hatással volt az ország fejlődésére, és kedvezőtlenül hatott a nem­zetközi helyzetre. Külön hangsúllyal esett szó a német egyesítés kérdéséről. Megállapították: a kérdés a németek akaratának szabad kinyilvánítása alapján, a je­lenlegi európai határok és az érintett országok biztonságá­nak garantálása alapján ren­dezhető. A közlemény szerint Eduard Sevardnadze és Jiri Dienstbier megállapodást írt alá — ezt a tényt keddi számunkban már közöltük — a Csehszlovákiá­ban állomásozó szovjet csapa­tok 1991 júliusáig történő ki­vonásáról. (MTI) Szovjet katonák egy észak-morvaországi városban , a lesze­dett Varsói Szerződés emblémával. ORSZÁGGYŰLÉS: ÚJBÓL NYOMJÁK A GOMBOT Maradt az eddigi földtörvény Szerda délelőtt 9 órakor az elnöklő Horváth Lajos beje­lentette, hogy az alkotmányt módosító három törvényjavas­latról csak csütörtökön tudnak dönteni, mert a jogi, igazga­tási és igazságügyi bizottság még nem végzett a módosító javaslatok elbírálásával. Ez­után az alelnök tájékoztatta az Országgyűlést arról, hogy az Alkotmánybíróság megsem­misítette a képviselők válasz­tásáról szóló törvénynek azt a részét, mely szerint a szava­zásban akadályozott az, aki a szavazás napján külföldön tartózkodik. A bevezető után az oktatá­si­­ törvény vitájával folytató­dott az ülésszak. Bitóként Kákas Rudolf­­ kapott szót, a­ki felhívta a figyelmet arra, hogy az­­ általános­­ is­kolában több mint 25 a kötelező heti óra, ami túlságosa­n nagy ter­helést ró a gyerekekre, ráadá­sul­ a jelenlegi­­ tananyag fi­gyelmen kívül hagyja az élet­kori sajátosságokait. A­­ követ­kező hozzászólók, Kiscelli László szerint a magánoktatás végső soron a korszerű kép­zésre sarkalló kezdeménye­zésiként is felfogható, ugyan­akkor­­ ebben az új helyzetben sem csökkenhet az állam fe­lelőssége. Véleménye sz­eriinit ott, ahol a feltételek adotta­k, a 8 osztályos gimnázium be­vezetése járható útnak­­ tekint­hető, de természetesen a mai négyosztályos formának is van realitása. Török Sándor kép­viselő elmondta: a választó­körzetében dolgozó pedagógu­sok kifogásolják­, hogy a tör­vénymódosítás­­ beterjesztését nem előzte meg i­em szakmai, sem pedig társadalmi vita. Támogatta az általános heti óraszám csökkentését, de ja­vasolta: azon belül fordítsa­nak­ több időt a magyar nyelv, a matematika és az­­ idegen nyelvek oktatására. Vona Ferenc is egyetértett a tanügyi monopólium feloldá­sával, ám valószínűnek­­ tar­totta­, hogy a szőkeerős egyházi és magániskolák el fogják szívni­­ a jó szakembereket, ezért várhatóan megnövek­­szi­k a különbség az elitokra­­(Folytatás a 4. oldalon.) DOUGLAS HURD BUDAPESTI TÁRGYALÁSAI A szovjet tolerancia határait Magyarország tapogatta ki — jelentette ki Németh Miklós a brit külügyminiszternek. (Munkatársunktól.) A világ lassan mindenkinek igazságot szolgáltat a máso­dik világháború után kialakult helyzetért, s ennek a pillanat­nak előbb vagy utóbb Ma­gyarország számára is el kell jönnie. Hazánk azt szeretné, ha ez olyan nemzetközi ga­ranciákban öltene testet, ame­lyek biztosítják: soha többé nem jöhet vissza olyan hely­zet, amikor akaratunk ellené­re erőltetnek ránk valamit — fejtette ki brit kollégájának Horn Gyula magyar külügy­miniszter. Douglas Hurd, aki kedd es­te érkezett Budapestre, szer­dán elsőként magyar kollégá­jával ült tárgyalóasztalhoz. Horn Gyula leszögezte, hogy a magyar kormányt eddig sem pártpolitikai célok, hanem az együttműködési lehetőségek feltárására irányuló törekvé­sek vezették a kétoldalú kap­csolatok építésében. A politi­kai rendszerváltást a magunk erejéből is meg tudtuk olda­ni, a piacgazdaság kialakítá­sához, gazdasági nehézségeink leküzdéséhez viszont nyugati, többek között brit segítségre van szükségünk. Ennek fő­­(Folytatás a 3. oldalon.) Protokollpercek a fotósoknak — protokoll nélkül. BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE Tárgyalások kezdődhetnek a balti államok kiválásáról Mihail Gorbacsov, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke arról biz­tosította a b­alti államokat, hogy megkezdődhetnek az eset­leges kiválásukkal kapcsola­tos tárgyalások. Ezt Arnold Rüütel, az észt parlament el­nöke közölte a DPA nyugat­német hírügynökséggel szer­dán Tallinnból ,telefonon. A tájékoztatás szerint a szovjet államfő kedd délután fogadta az észt, a litván és a lett par­lament két-két képviselőjét. Mint RíiütéL elmondotta, Mi­hail Gorbacsov a negyven­­ per­cig tartó találkozón közölte a balti államok parlamenti kép­viselőivel, hogy ez a kérdés akkor kerülhet napirendre, amikor a Szovjetunió parla­mentje megkezdi a kiválásról szóló törvénytervezet vitáját. (DPA) Április 9-én Pozsonyban Magyar—lengyel— csehszlovák csúcs?­ ­ (Varsói tudósítónktól.) Magyar—lengyel—csehszlo­vák csúcstalálkozót terveznek április 9-én Pozsonyban — kö­zölte a lengyel szenátus kül­ügyi bizottságának ülésén Bo­­leslaw Kulski lengyel külügy­miniszter-helyettes. Kulski elmondta, hogy a csúcstalálkozót Csehszlovákia javasolta, s a pozsonyi meg­beszéléseken részt vennének az államelnökök, a miniszter­elnökök, a külügyminiszterek, továbbá parlamenti képvise­lők, lengyel részről Lech Wa­lesa, a Szolidaritás vezetője is. Megfigyelőként ott lenne Po­zsonyiban az osztrák, a jugo­szláv és az olasz külügymi­niszter is. Boleslaw Kulski bejelentette azt is, hogy március 17-én a lengyel—csehszlovák határon Lech Walesa találkozik Václav Havellel. A csehszlovák állam­elnök közelmúltban tett len­gyelországi látogatásakor nem jött létre találkozó Havel és Walesa között. K. Nyirő József Mi is Szomorú, hogy — mint erről már korábban tájé­koztatást adtunk — e nap­tól már mi is emelt áron kínáljuk újságunkat. Az infláció- és az információ­­robbanás korában a lap csak azt tudja ígérni hű­séges olvasóinak, hogy 6,50- ért, illetve pénteken — a Hullámhosszal — és szom­baton 7,50-ért igyekszünk nemcsak drágább, de tar­talmasabb Népszabadsággal is bizalmakat élvezni, az új előfizetőket megnyerni. Szlogenünk azonban még mindig változatlan: A hír igaz . Darnyi és a „nyolcvanas évek” Nehéz időpon­­tot egyeztetni. A Népszabadság karácsonyi szá­mában jelent meg az az ös­­­szeállítás, amely­ben sportéletünk harminc kiváló­sága a nyolcva­nas évek legjobb magyar sporto­lóira szavazott. A kétszeres olimpiai és vi­lágbajnok, hét­szeres Európa­ba­j­nok Darnyi Tamás óriási­ fö­lénnyel nyert, ám a díját­adással azóta is adósak vol­tunk. Egészen tegnapig, ami­kor is szerkesz­tőségünkbe láto­gatott: Keresz­ty András fő­szerkesztő-he­lyettes adta át neki a győztes­nek felajánlott Zsolnay-vázát. (Interjúnk a 16. oldalon.)

Next