Népszabadság, 1990. június (48. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-01 / 127. szám

A romániai magyarok tiltakoznak Ártalmas „trianoni” röpcédulák Az RMDSZ elhatárolja magát a provokatív lépésektől A román sajtóügynökség, a Rompres hírül adta, hogy má­jus 30-án Arad közelében ma­gyar nyelvű röpcédulákat ta­láltak. A miskolci nyomdában előállított röplap a hívőket ar­ra szólítja fel, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának 70. évfordulója alkalmából a Ba­zilika előtti téren megtartandó istentiszteleten jelenjenek meg. A röplapokat a Nemzeti Keresztény Unió trianoni szervezési fóruma adta ki. A röpcéduláknak Romániá­ba juttatásával kapcsolatban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nyilatkozatott adott ki. Ebben leszögezi: „Ez a szervezet irredenta magatar­tásáról ismert, és tevékenysé­gét az RMDSZ május 12-én a román televízióban már nyil­vánosan elítélte. A szövetség úgy véli, ezúttal olyan provo­káció történik, amely a Romá­nia és Magyarország közötti kapcsolatok megrontására, va­lamint az etnikai feszültségek szítására irányul Romániában. Elvi álláspontjához híven az RMDSZ szembeszáll minden olyan akcióval, amely széthú­zást szít a románok és a ma­gyarok között. Felszólítja a ro­mániai magyarságot, ne hagy­ja magát befolyásolni olyan akciókkal, amelyeknek a célja ellentétes a magyar—román közös érdekekkel, a romániai demokratizálódási folyamatok­kal.” A szövetség hivatalos nyilat­kozatát Domokos Géza, az RMDSZ elnöke írta alá. A Hargita Népe beszámolója szerint Victor Stanculescu ve­zérezredes, román védelmi mi­­niszter felkereste Hargita me­gyét, és elnézést kért a váro­sok és egyházak vezetőitől azért, mert katonai helikopte­rek zavarták meg a húsvéti ünnepeket. Székelyudvarhe­lyen tájékoztatást adott arról is, hogy a híresztelésekkel el­lentétben nem telepítenek ka­tonai egységet a városba. Húsvétkor helikopterek za­varták meg Csíkszereda, Gyer­­gyószentmiklós és Székelyud­varhely nyugalmát. A katonai helikopterek olyan alacsonyan szálltak, hogy a nagy zaj mi­att a hívők elhagyták a temp­lomokat. A zavaró repülések ellen az RMDSZ tiltakozott, és magyarázatot kért (MTI) A FEHÉR HÁZI CSÚCSNYITÁNY Bush és Gorbacsov békés jövőt akar Nyílt eszmecserék tabutémák nélkül (Washingtoni tudósítónktól.) Szép időt hozott nekünk — e szavakkal üdvözölte George Bush csütörtökön a Fehér Ház kertjében Mihail Gorbacsovot. Valóban, mintha az ég is ked­vezni akarna a csúcsnak: több­napos, őszies, esős idő után csü­törtökön igazi, verőfényes ta­vaszra ébredt Washington, ahol — helyi idő szerint — a kora délelőtti órákban nemcsak ezért kezdődött derűlátó han­gulatban Bush amerikai és Gorbacsov szovjet elnök sor­rendben (Málta után) második, de a Fehér Házban első tárgya­lássorozata. A csúcstól a fon­tos fegyverzetcsökkentési és -korlátozási intézkedések mel­lett mindkét fél a tabutémák nélküli, de konstruktív párbe­széd hosszú távú megalapozá­sát várja, akkor is, ha olyan alapvető függő kérdésekben, mint az egyesült Németország nemzetközi helyzete, aligha le­het a mostani, vasárnapig tar­tó eszmecsere-sorozaton mind­járt megegyezést remélni. A Fehér Ház úgynevezett déli parkjában, a hagyomá­nyos államfői fogadtatás (ka­tonai tiszteletadás, himnu­szok, 21 ágyúlövés) látványos ceremóniája után az ameri­kai elnök, majd a szovjet vendég mondott beszédet. Ez­zel megadta a következő négy nap tárgyalásainak alaphang­ját. A lényeget illetően Bush is, Gorbacsov is ugyanarról beszélt: a két nagyhatalom körvonalazódó együttműködé­seiről. De — természetesen — mindkét elnök egyéni­ hangon szólt, és amit mondott, ab­ból nem hiányoztak a véle­ménykülönbséget érintő uta­lások sem. Bush a vendéget üdvözölve utalt rá, hogy Málta óta — a vitás mozzanatok ellenére — bátorító a haladás a két ország közötti megállapodások útján, és a mostani csúcstól továbblépést vár ebben. Utal­va az európai változások fo­lyamatára, külön üdvözölte Gorbacsov nagy szerepét ab­ban, valamint a Szovjetunió­ban végbement fejlődésben, amit a tudósítók rögtön a vendég politikai megtámoga­­tásaként értékeltek. Bush ez­után konkrétan is utalt a leg- A Fehér Ház kertjében. Itt külföldi képszolgálat (Folytatás a 3. oldalon.) Földközelben a Parlament Király Zoltán kilépett az MDF-frakcióbó! Heves szócsaták, hosszúra nyúlt szünetek tarkították a parlament tegnapi ülésének munkanapját. A T. Háznak csak két kérdés­ben sikerült döntenie. Az Országgyűlés jóváhagyta az 1987-es föld­törvény módosítására, illetve kiegészítésére benyújtott és egy módosítással elfogadott tör­vénytervezetet. Ennek lényege, hogy az állami tulajdonban levő ingatlanoknak tulajdonjogát átruházni, megterhelni, illetve használati vagy bérleti jogát gazdasági társaságba bevinni, csak a megyékben és a fővárosban létreho­zandó vagyonellenőrző­ bizottságok egyetérté­sével szabad. Döntöttek továbbá arról is, hogy nem 30, hanem 60 napon belül nevezik ki a nemzeti és nyelvi kisebbségek parlamenti tagjait. Félórás késéssel kezdődött a hétfő délután félbeszakadt vi­ta folytatása, amelynek során elsőként Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter kért szót, aki a törvényhozás gyorsítása érdekében elállt ko­rábbi módosító javaslatától. Csépe Béla (KDNP) megpró­bálta cáfolni azt a vélekedést, miszerint a földkérdés és kü­lönösen­­az egyházi földek ügye kivételezett helyzetbe kerül. Véleménye szerint ugyanis itt nem a keresztény kurzus előszele, hanem az egyik alapvető emberi szük­séglet, mégpedig a táplálkozás igénye érződik. Más szóval, amikor a kisgazdák a földért harcolnak, akkor minden em­ber érd­ekében küzdenek, mert a föld kenyeret ad, míg a szellemi táplálék legfőbb le­téteményesei az egyházak. 10 óra 41 perckor olasz par­lamenti küldöttség jelent meg a díszpáholyban. A rövid pro­tokoll után Ungár Klára (Fi­desz) arról beszélt, hogy a parlament elé terjesztett tör­vényjavaslat kidolgozatlan, és ezért nem alkalmas a tárgya­lásra. Majd felszólította a kormányt, álljon elő olyan privatizációs programcsomag­gal, amelyre rá lehet építeni a kapcsolódó törvényeket, így például a föld ügyét is. Jó­­zsa Fábián (MDF) ezzel szem­ben rövid felszólalásában megvédte a mundér becsüle­tét. Torgyán József (kisgazda­párt) következett, aki ügyren­di kérdésnek álcázva felolvas­ta Kocsis Józsefnek és föld­művestársainak a hozzá inté­zett levelét, amely arról szólt, hogy az egyszerű emberek nagyon szomorúak, amiért a Fidesz és az SZDSZ a­ föld­osztás ellen lép fel. A következő negyedórában azon kaptak össze a képvise­lők, vajon helyesen tette-e Torgyán József, amikor a ple­náris ülés idejét rabolta egy levél ismertetésével. A kor­mánypárt magához ragadva a kezdeményezést azt magyaráz­ta: botladozik ez a törvény­­hozás, mert nincs idő tör­vény-előkészítésre. Kónya Im­re (MDF) mondta: „inkább váljunk nevetségessé, mint hogy ne teljesítsük azt a fel­adatot, mellyel a magyar nemzet bízott meg bennün­ket”. Hozzá csatlakozott Ger­­bovits Jenő tárca nélküli mi­niszter, aki tisztelettel meg­kérte a fiatal és a szabadde­mokratákat, hogy ne tétováz­zanak eme nemzetmentő kér­désekben. Ezt már a fideszesek sem hagyták szó nélkül, és Kövér László megjegyezte: Torgyán József felszólalása a régi Be­­recz Jánosra emlékeztetett, majd azon véleményének adott hangot, hogy a paraszt­­ságellenességet ugyanúgy nem lehet rákenni a Fideszre, mint a vallás és az erkölcs elleni fellépést. Végül szövegszerű módosí­tási javaslatot tett a keresz­ténydemokraták tervezetével kapcsolatban. Ezt követően előbb Kónya Imre (MDF) obstrukcióval vádolta Kövér Lászlót, majd Pető Iván (SZDSZ) reagált Torgyán képviselő felszólalására. En­nek során jelezte, hogy ő is tudna leveleket idézni, és ép­pen a napokban írt neki egy tsz-nyugdíj­al, aki megkérte, hogy véleményét juttassa el a kisgazdákhoz. A kisgazdák padsoraiból többen közbeszól­tak: miért nem egyenesen ne­künk címezte a levelet? Erre Pető Iván megjegyezte, talán (Folytatás a 4. oldalon.) Szabadjelzés. TEKNÖS MIKLÓS FELVÉTELE • 24 oldal - Ára: 7,50 Ft NÉPSZABADSÁG 1990. június 7 SZOCIALISTA NAPILAP XLVIII. évfolyam, 127 szám A Kárpátok helyett a Bakonyban Katonai gyakorlat a Dunántúlon (Megyei tudósítónktól.) Veszprém megyében, Gyu­­lafirátót térségében tartott teg­nap éleslövészettel egybekötött hadgyakorlatot a Magyar Hon­védség Savaria gépesítettlö­­vész-zászlóaljának egyik al­egysége. A gyakorlatot megte­kintette Göncz Árpád ideigle­nes köztársasági elnök, a hon­védség főparancsnoka, Raffay Ernő honvédelmi államtitkár, Kéri Kálmán altábornagy. Ott voltak a parlament honvédel­mi bizottságának vezetői is. A gyakorlatot eredetileg a Varsói Szerződés keretében a Kárpátokban, szovjet terüle­ten tartották volna, de a ma­gyar vezetés úgy döntött, hogy nem küldi külföldre katoná­inkat. Ezért határoztak a du­nántúli helyszín mellett, de a részletekről folyamatosan tá­jékoztatták a Varsói Szerző­dés illetékes szerveit. A hon­védség átalakításának jegyé­ben ez volt az első olyan had­gyakorlat, amelyen már a vé­delmi doktrínának megfelelő feladatokat gyakoroltak a ka­tonák. A mintegy ezer részt­vevő tiszt és katona december 23 óta készítette elő a terepet az új típusú gyakorlatozásra: a szovjetek kezelésében lévő területet ugyanis kizárólag tá­madó típusú gyakorlatokra rendezték be, s az átállás ko­moly többletmunkát igényelt. (Mellesleg megtudtuk­ ,a na­pokban kezdődött meg a Vár­palotától Herendig húzódó tel­jes katonai terep átadása a Magyar Honvédség számára.) A gyakorlatot követően a vendégek sajtótájékoztatón (Folytatás az 5. oldalon.) A főparancsnok: RÉDEI FERENC FELVÉTELE

Next