Népszabadság, 1990. július (48. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-02 / 153. szám

sé­­y • 16 oldal - Ára: 6,50 Ft NÉPSZABADSÁG MMmRSMMMMMMMg 1990. július 2., hétfő SZOCIALISTA NAPILAP XLVIII. évfolyam, 153. szám Márkás német egység (Berlini tudósítónktól.) Ezeket a sorokat már nyu­gatnémet márkáért továbbí­totta Magyarországra a kelet­német posta. Megkezdődött az NDK-ban az új „időszámítás”. Vasárnap óta egységes valuta — a DM — és néhány kivé­teltől eltekintve egységes pia­ci szabályrendszer köti össze a két német államot, amelyek­nek ugyan még egy rövid ide­ig két parlamentjük és két kormányuk van, ám a lénye­get — a gazdaságot és a pénz­ügyeket — tekintve immár új­ra egynek tekinthetők. A keletnémet márka bevo­­n­ul a pénzügyek történelmé­be. A gazdasági, valuta- és szo­ciális unióval egy időben a sze­mélyi határellenőrzés is meg­szűnt a két német állam, va­lamint Berlin két része kö­zött, s a második világháború vége óta először közlekedhet­nek mindenfajta korlátozás nélkül az emberek egész Né­metország területén. Felfoghatatlan, mondják a keletnémetek, akik körül so­kan már az éjszaka folyamán tábort vertek a takarékpénz­tárak, bankok, márkafizető­helyek előtt, hogy az elsők között válthassák be az új bankszámláik terhére kiállí­tott, nyugatnémet márkára szóló bonjaikat.­­ Nyolc hónappal ezelőtt még Budapesten, Prágán vagy Var­sót, át kellett menekülnünk, s fel kellett adnunk otthonunkat, ha bele akartunk­ kóstolni a fúlon túli életbe. Most mind­ez házhoz jön — mondja egy harminc körüli fiatalem­ber, büszkén lobogtatva kezé­ben a ropogós — nyugatné­met — százmárkásokat. A berlini Alexanderplatzon nul­la óra nulla perckor petárdák robbantak, pezsgősdugók puk­kantak a Deutsche Bank va­donatúj kirendeltsége előtt: itt már éjfélkor megkezdődött a „pénzosztás”. Jó fél kilométe­res sor kígyózott az épület előtt, s a nyitáskor kezdődött tülekedésben sokan rosszul lettek, a mentőket kellett hív­ni. Idővel azután helyreállt a rend, és a bank tisztviselőinek tájékoztatása szerint reggel kilencig egyedül ennél a ki­­fizetőhelynél ötezer ügyfél válthatta be legfeljebb 2000 DM-et érő bonjait. Országszer­te kilenckor nyitottak a ta­karékpénztárak, általában rendben zajlott a kifizetés, de a kígyózó sorok mindenütt hozzátartoztak a nagyszabású pénzügyi manőverhez. Az NSZK-ból érkezett speciális, pénzszállító autók a helyi né­pi rendőrség szirénázó felve­zető Zsigulijai kíséretében fo­lyamatosan látták el utánpót­lással az éhes bankfiókokat. -J- Én csak ötszáz márkát vettem ki — mondja a fia­talember az Alexon, aki laka­tosként dolgozik egy berlini gépgyárban, s mikor vágyairól faggatom, autót — persze ki­csit, használtat —, hifitor­nyot emleget, de gyorsan meg­nyugtat, nem akar mindent azonnal. Ez az ötszáz márka két hétre szól, kajára, sörre, a gyerek zsebpénzére elég kell hogy legyen. Mások is beosztóknak tűn­nek, csak kevesen vesznek ki (Folytatás a 2. oldalon.) Hans-Joachim Corsall negyvenegy esztendős szenesember volt az első NDK-polgár, aki hozzájutott NSZK-márkáihoz. MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT KULCS A MORO-GYILKOSSÁGHOZ? Róma tájékoztatást kér Budapesttől (Római tudósítónktól.) Az olasz kormányzat, a bel­ügyminisztériumok közti csa­tornákon érdemi információ­kat, dokumentumokat és bizo­nyítékokat kér az új magyar vezetéstől arról, hogy a Kádár­korszakban milyen segítséget kapott Magyarországon a nem­zetközi terrorizmus néhány képviselője. A vasárnapi olasz lapok ezt tartották szükséges­­ nek fő hírként kiemelni a Ke­reszténydemokrata Internacio­­nálé budapesti tanácskozásá­ról. A Corriere della Sera és a Repubblica egyaránt Arnaldo Forlani, a Kereszténydemok­rata Párt (DC) főtitkára beszé­dét emeli ki, hangsúlyozva azt a feltételezést, hogy esetleg kapcsolat lett volna a Brezs­­nyev-éra szocialista országai és a nemzetközi terrorizmus között. Korábban sem zárták ki, hogy irányító központjai lettek volna a terroristáknak, vagy legalábbis háttérországot biztosított volna nekik néhány állam. A magyar sajtóban robbant a „Carlos-ügy", az NDK-ban pedig felszínre ke­rült a kapcsolat a Baader— Meinhof-csoporttal. (Folytatás a 2. oldalon.) Kereszténydemokrata csúcs Helmut Kohl autogramot oszt Budapesten. (Tudósításunk a Kereszténydemokrata Internacionálé kon­ferenciájáról a 3. oldalon.) szabó barnabás felvétele MÁTÓL: SZKP-KONGRESSZUS Konzervatív többség, reformpárti remények (Moszkvai tudósítónktól.) Fásultság, belefáradás a hétköznapok növekvő elemi gondjaiba, a pártállami veze­tés iránti nagyfokú bizalmat­lanság, a konzervatív erők előretörése miatti borúlátás — ilyen hangulati elemek jellem­zik a pártkongresszusra ké­szülő Moszkvát, a Szovjet­uniót. A főváros ezúttal a hétköz­napok sivárságába burkolva, a korábbi kongresszusokat jel­lemző plakát, felirat, vörös­­zászló-tenger nélkül várja a nagy jelentőségű eseményt. Hétfőn a Kreml Kongresz­­szusi Palotájában ötezer kül­dött és sok száz meghívott je­lenlétében nyitják meg a kong­resszust. Szombaton Gorba­csov elnökletével és a pártve­zetés részvételével a küldöt­tek képviselői előzetes megbe­szélést tartottak a napirend­ről, és — a szűkszavú, párso­ros TASZSZ-hír szerint — „egyéb kérdésekről”. A kongresszuson várhatóan többségben lesznek a konzer­vatív pártállami apparátuskül­döttek. A Demokratikus Plat­formnak mindössze száz híve lesz jelen, ami szerintük, minthogy az SZKP tagságá­nak mintegy negyven százalé­ka fogadja el nézeteiket, nem tükrözi a valós erőviszonyo­kat. Sok küldött, így a Mosz­­kovszkaja Pravda hasábjain Jemeljanov akadémikus úgy értékeli, hogy a pártvezetők, a KB és a Politburo nem vé­geztek jó előkészítő munkát. Nemhogy nem léptek elő de­mokratikus kezdeményezések­kel, de még hátráltatták is azok alulról jövő kísérleteit. A néptől elszakadt pártve­zetés nem ismerte föl, hogy a fő veszély nem a reformoldal­­ról, hanem a másik fél fe­lől, a konzervatívoktól fenye­geti. Nem látta, vagy nem akarta látni — így az idé­zett akadémikus —, hogy a konzervatív pártapparátus, ki­használva a vezetés, Gorba­csov tévedéseit, jobbról, a dogmatikus-önkényuralmi szárny felől támadott. Vajon fölismerik-e Gorbacsovék, ho­vá kell állniuk? Vagy folytat­ják a mérsékelt­ konzervatív álláspontjukat? Ha igen, az SZKP szétszakadása elkerül­hetetlen — szűri le Jemelja­nov. Az Oroszországi KP meg­alakítása, kongresszusa kivál­.­totta valóságos sokkhatásból a demokratikus erők a pár­ton belül az OKP-tól való éles elhatárolódással ébred­nek. Gyakorlatilag valameny­­nyi demokratikus beállított­ságú központi lap (a Komszo­­molszkaja Pravdától az Ogo­­nyokig) párttagsága úgy dön­tött: nem lép be az OKP-ba. Mások — nem hivatalos for­rások százezres nagyságrend­ről tudnak — a pártból való kilépéssel fejezik ki vélemé­nyüket az OKP-ról, s az álta­la megtestesített irányvonal erősödéséről. (Folytatás a 2. oldalon.) MA INDUL ÚJ SOROZATUNK Carlos, a világnézeti gyilkos Lapunk 7. oldalán átlag­ fiatalember át­lagarca néz szembe az olvasóval. Az egyet­len hiteles fénykép ez Iljics Ramirez Sán­­chezről, a Carlos néven ismertté vált, rette­gett terroristáról. A moszkvai Lumumba Egyetem leckekönyvéből származik a fotó. Hosszú éveken át ennek alapján próbálták azonosítani a világ bűnüldöző hatóságai azo­kat a felvételeket, amelyeket különböző or­szágokban titkosügynökök készítettek Car­losnak gondolt férfiakról. Kicsoda Carlos? Különösen aktuális a kérdés ma, amikor friss napihírek szólnak arról, hogy a vene­zuelai származású ultraradikális „világnézeti gyilkos” a magyar hatóságok tudtával több­ször is Magyarországon járt. Sükösd Mihály detektívregény izgalmas­­sága, dokumentumesszéje mától folytatá­sokban jelenik meg lapunkban. Hová lesznek a hivatásos katonák? HM-nyilatkozat az egykori politikai tisztekről, leszerelésekről A minap a parlamentben egy képviselő azt mondotta, hogy a hadsereg vezetése nehéz hely­zetben van, mivel a hivatásos állomány a régi rendszerhez kötődött. Vajon valóban oda kötődött-e? — erről kérdeztük Keleti György ezredest, a HM szóvivőjét. — Most számolhatok be el­ső ízben arról a közvélemény­kutatásról, amelyet a közel­múltban végeztünk a tisztek és hivatásos tiszthelyettesek között. Nagy többségük igen­nel válaszolt arra a kérdésre, volt-e egyéni életében olyan esemény az elmúlt év során, amely hangulatát, közérzetét jelentősen javította. A vála­szokból kitetszik, hogy a kör­nyező államokban végbemenő demokratikus változásokat nagy többségük pozitívan fo­gadta, olyan eseményként, amely saját helyzetünket, út­választásunkat is megerősíti. Egy zászlós például a közér­zetjavító fejleményeket így rangsorolta: „A többpártrend­szer bevezetése, a hadsereg mentesítése a pártoktól, a Bo­kor-könyv, a decemberi román események.” Egy alezredes vá­lasza ugyanerre: „Jó dolog a világútlevél és a nyugati or­szágokba történő utazás enge­délyezése. Ilyen az új katonai eskü is, és megindult a hadse­reg szerepének tisztázása az ország életében.” Vagyis a tisz­ti és a hivatásos tiszthelyettesi állomány a közvélemény több­ségéhez hasonlóan alapvetően pozitívan reagált a változások­ra. — De azért nem valószínű, hogy ennyire egyöntetűen rózsaszínű lenne a kép ... — Voltak és vannak olya­nok is, főleg az idősebb kor­osztályban, akik vagy nehezen vagy egyáltalán nem tudnak azonosulni a változásokkal. Számarányuk azonban nem nagy, hiszen a hivatásos kato­nák átlagéletkora 36 év. A fia­talabb generáció számára fon­tos a demokrácia, az, hogy a végbe ment változások stabili­zálódjanak és így egyéni jövő­jük is tervezhető legyen. — Visszatérve azokhoz, akik nem találják helyüket a mai se­regben: nőtt-e számuk a korábbi­hoz képest? — Igen. Ez év első félévében eddigi adataink szerint 1175 (Folytatás a 4. oldalon.) százak életveszélyben Orkán a Balatonon Estig egy haláleset vált ismertté (Megyei tudósítónktól.) Több év óta a legnagyobb vi­har csapott le tegnap délután négy óra körül a Balatonra: az orkán sebessége meghaladta az óránkénti 110 kilométert. Az észak, északnyugati irányból jövő veszedelmet elő­re jelezték a meteorológusok: a szokásos villogó fény mel­lett a rendőrség jó néhány helyen szirénázással is fel­hívta a veszélyre azoknak a tízezreknek a figyelmét, akik ezt a kánikulai délutánt a tó­nál töltötték. Ennek is köszön­hető, hogy a fürdőzők közül kevés embert ért baj. Nem mondható el ugyanez a vitorlázókról és a szörfözők­ről; százak kerültek életve­szélybe. A szabadnapos rend­őrök behívásával a vízi rend­őrség két óriási, 600 lóerős mentőhajóval, két 300 lóerős új-zélandi járművel, s ott, ahol a hegyek árnyékában gyen­gébb szél ezt megengedte, há­rom kisebb Volvo motorcsó­nakkal mentette a rászoruló­kat. Részt vett az akcióban a vízi rendőrség helikoptere is. ( Lapunk zártáig egy halál­eset vált bizonyossá: Pálköve előtt egy vitorlás négy sze­méllyel felborult. Mire a rend­őrhajó a helyszínre ért, az utasok közül hármat kimen­tettek, de a negyediket el­nyelte a víz. A Siófoki Rendőrkapitány­ság vízi rendészeti alosztályá­nak vezetője arról számolt be, hogy — talán az időben meg­történt jelzés miatt — a várt­nál kevesebb embert kellett kimenteni. Földvár, Siófok, Kenese térségéből jeleztek el­süllyedt vitorlásokat, de az­­utasokat mindenütt a partra vvitték. A rendőrség összesen húsz-harminc embert helye­zett biztonságba. Részt vettek a mentésben a tóparti üdülők, intézmények nagy hajói is. Nehezíti a rendőrség mun­káját, hogy megszüntették a motorcsónakos önkéntes rend­őrséget, amelynek tagjai a vi­harok előtt járták a vizet, s kiterelték a partra az embe­reket. A három őrs egyenként 200 négyzetkilométeres terü­letén a hivatásos rendőrök ezt­­a munkát képtelenek elvé­gezni. Czingráber János

Next