Népszabadság, 1990. augusztus (48. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-01 / 179. szám

­ 16 oldal — Ára: 6,50 Ft NÉPSZABADSÁG 1990. augusztus 1., szerda SZOCIALISTA NAPILAP XLVIII. évfolyam, 179. szám Népszabadság Rt.: Nem volt titok ! Munkatársunktól.) — A Népszabadság esetében nincs szó lapelad­ásról — mondta kérdésre válaszolva Eötvös Pál elnök-főszerkesztő, a hétfőn megalakult Népsza­badság Rt. tegnapi sajtótájé­koztatóján a Magyar Újságírók Országos Szövetségének buda­pesti székházában. Az esemény azért vo­­t kü­lönleges, mert a tájékoztatón — a lap vezetői, újságírói, köz­tük az e sorokat író tudósító is — saját helyzetük megvál­tozásáról informálták a közvé­leményt.­­ Az történt, hogy a Nép­­szabadság Rt. alapítói — köz­tük a lap tulajdonjogát eddig birtokló Szabad Sajtó Alapít­vány — egyesítették tőkéiket­­egy új vállalkozásban, amely­nek keretében a jövőben szán­dékoznak a Népszabadság mellett más sajtótermékeket is megjelentetni, sőt a tervek szerint a működést kiterjesztik az elektronikus tömegközlés területére — mondta a főszer­kesztő. Kérdések hangzottak el ar­ról, hogyan érinti a változás a napilap újságírógárdáját, dol­gozóit. Az rt. vezetők és a kol­lektíva jelen levő képviselői el­mondták, hogy közvetlenül a társasági szerződés megkötését nem követi nagyobb mértékű béremelés — csupán az inflá­ció mértékét ellensúlyozó fize­tésjavítás —, mert egyelőre a vállalkozás eredményességére koncentrálnak. Az elkészült belső statútum és a napokban elfogadásra kerülő kollektív szerződés azonban példamu­tató módon rendezi a munka­vállalók szellemi és anyagi jo­gait, munkahelyi körülmé­nyeit. Arra a kérdésre, hogy az rt. milyen kapcsolatba kerül a Hírlapkiadó Vállalattal és a Szikra Lapnyomdával, vála­szul elhangzott, hogy a Hír­lapkiadó továbbra is közremű­ködik a Népszabadság kiadásá­ban, s jelenleg a Szikrán kí­vül nincs más nyomda, ame­lyik képes volna a napilap elő­állítására. Elképzelhető, hogy a Hírlapkiadó a későbbiekben apporttal beszáll a részvény­­társaságba is. Az egyik tudósító azt fir­tatta, hogy a szerkesztőség — úgymond — miért titkolta ed­dig a most bejelentett társu­lás megalakításának szándé­kát. Az rt. elnöke emlékeztet­te a jelenlevőket arra, hogy ko­rábban több alkalommal a nyilvánosság előtt is elhang­zott a terv, az üzleti diszkréció íratlan szabályai azonban azt követelték, hogy a partnerek kilétét csak a szerződés meg­kötése után hozzák nyilvános­ságra. Az rt. alaptőkéjéhez 41 szá­zalékkal hozzájáruló NSZK- beli Bertelsmann cég jelen le­vő képviselője, Gunter Thie­­len egyebek mellett szólt ar­ról, hogy vállalata 30 ország­ban részese különféle médiák­kal kapcsolatos vállalkozások­nak, s mindenütt messzeme­nően figyelembe veszi és tisz­teletben tartja a nemzeti sa­játosságokat. — Soha nem sértjük meg a szerkesztőségek függetlenségét — szögezte le. (Az NSZK-beli visszhang a 2. oldalon.) SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE I­j 1 Pentagonale-csúcs Velencében Antall József és Jeszenszky Géza a lagúnavárosban (Tudósítónk telefonjelentése Velencéből.) Kedd este a külügyminisz­terek megbeszélése vezette be Velencében az úgynevezett pentagonális együttműködés­ben részes államok, Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország és Olaszország első csúcstalálkozóját. A kor­mányfők ma délelőtt tartják plenáris ülésüket, amelyet Andreotti olasz miniszterelnök beszéde nyit majd meg. Antall József miniszterelnök és Jeszenszky Géza külügymi­niszter kedd délután érkezett meg a velencei repülőtérre, ahonnan vízitaxi szállította a magyar küldöttséget a lagúna­város legpatinásabb szállodá­jába, a Danielibe. Este 7 órai kezdettel itt került sor a kül­ügyminiszterek találkozójára. Budapest és Velence között, a légi úton Jeszenszky Géza nyi­latkozott a csúcstalálkozót övező magyar elvárásokról. Az öt állam együttműködése kor­szerű forma — fejtegette. Az új Európát hiba lenne egyet­len központból irányítható szuperállamként elképzelni. A jelenlegi európai egységfolya­matnak logikus kiegészítője a regionalizmus erősödése. Az országokon belül is halmozód­nak a tartományok, megyék önállósulási törekvései. A gaz­daságilag potenciálisan össze­tartozó régiók között a kiala­kult határokat meghaladva jö­het létre szoros kapcsolat. Ez az ötoldalú együttműködés egyik célja. Alig több mint fél éve, hogy a négy állam kormányszinten megállapodott az együttműkö­désben, májustól pedig Cseh­szlovákia is csatlakozott eh­hez. Meggyőződésünk, hogy több évre szóló együttműkö­dés veszi kezdetét — hangsú­lyozta a külügyminiszter. An­nak a véleményének adott hangot, hogy tartós partneri kapcsolat alakul ki a jelen­legi kormányok között, amennyiben Olaszország és Ausztria mellett Magyarorszá­gon és Csehszlovákiában a vá­lasztásokat követően ugyan­, csak stabil kormányzat jön létre. A csúcstalálkozótól a ma­gyar küldöttség kézzelfogható eredményeket vár, a doku­mentumok gyakorlatilag alá­írásra készek, már csak kis részleteket kell finomítani. Fontos cél a közlekedési rend­szerek összehangolása, illetve bővítése, így például autópá­lyák építése, vasútvonalak­ korszerűsítése. A pénzügyi fel­tételeket még biztosítani kell. A miniszter annak a meggyő­ződésének adott hangot, hogy a közép-európai térség valós érdekei ebben az irányban hatnak. Utalt egyben arra, hogy a terület nagysága és jel­lege miatt nem lenne célszerű az együttműködés körét más országokkal tovább bővíteni. Ugyanakkor az érdeklődő ál­lamokkal egyéb együttműkö­dési köröket lehetne kialakí­tani, így említette a Kárpá­tok—Tisza együttműködés ter­vét, amely Szlovákiát, Kár­pátalját, Kelet-Magyarorszá­­got, a Vajdaságot és esetleg Erdélyt érinthetné... A Népszabadság azon kér­désére, hogy a csúcstalálkozón szóba kerül-e Bős—Nagyma­ros, Jeszenszky Géza válaszá­ban elkerülhetetlennek mon­dotta, hogy a csehszlovák avagy az osztrák féllel esedé­kes kétoldalú találkozón a té­mát a magyar küldöttség fel­vesse. „A szemünk előtt ék­telenkedik a csatorna, amely az át nem gondolt, posztsztá­lini ipartelepítési politika em­(Folytatás a 3. oldalon.) IMF: A hitelhez is pénz kell Várhatóan szeptemberben kezdődnek Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap között a tárgyalások az együttműkö­dés további folytatásáról, a tervbe vett hároméves megál­lapodás előkészítéséről. A közelmúltban Budapesten jártak az IMF szakértői, és vizsgálataik eredményeként azt állapították meg: Magyar­­ország eddig teljesítette az egyéves hitelmegállapodásban foglaltakat, így hazánk — az IMF igazgatótanácsa kedvező döntése nyomán — lehívhatja az egyéves, 160 millió SDR- es (az IMF pénzneme : 206 millió dollár) készenléti hitel második 40 millió SDR-es részletét. A következő részlet a harmadik negyedévben ese­dékes, ám ennek lehívását is egy újabb szakértői vizsgálat fogja megelőzni. Az IMF-szakértők szeptem­berben érkeznek, s ekkor ke­rül sor az újabb hosszabb tá­vú együttműködéssel kapcso­latos tárgyalások előkészítésé­re is. A magyar kormány há­roméves megállapodást kíván kötni az IMF-fel, s várható­an szeptemberre elkészül az ehhez szükséges középtávú program is. E program — a piacgazdaság kiépítése mellett — alapvetően a külső eladó­sodás megállítását tűzi ki cé­lul. A Magyar Nemzeti Bank szakértői szerint csak olyan gazdaságpolitika fogadható el, amely nem növeli tovább az adósságállományt. A magyar gazdaságnak a következő években minden esztendőben legalább másfél milliárd dol­lár többletet kell előállítania a külkereskedelemben, az ide­genforgalomban és a külföl­dieknek nyújtott szolgáltatá­soknál. Ennyi pénz szükséges ugyanis a külföldi kölcsönök kamatainak kifizetésére. Ha ez sikerül, akkor — a Magyar Nemzeti Bank szerint — biz­tosítható külföldről az a két­milliárd dollár is évente, ami a lejáró hitelek törlesztéséhez szükséges. Az elképzelések szerint az MNB évente mintegy 1,2-1,5 milliárd dollár kölcsönt kíván felvenni a magánpénzpiaco­kon, 500-700 millió dollár hitelhez pedig hozzájuthat az ország a Világbank, az IMF, a Közös Piac, az Európai Be­ruházási Bank és más hason­ló nemzetközi szervezet tá­mogatása révén. (MTI) AZ ÁRRENDSZER MIATT Kenyérbúzából is takarmány Idén a politikai változások terméseinek betakarításáról sokkal több szó esett, mint az aratásról, pedig vihar éppen a gabonakereskedelemben is ígérkezne. Amint a Földmű­velésügyi Minisztérium illeté­kesétől megtudtuk, a száraz­ság miatt 9-10 százalékkal el­marad a termés a tavalyitól, de a kalászosok mennyisége azért megfelel a várakozás­nak. Az aszály elsősorban a bú­zát sújtotta, mintegy százezer tonnát is meghalad a kiesés, amiért valamelyest kárpótlást nyújt a rozs és az árpa jobb termése. Az átlaghozam ter­­mőtájanként jelentősen eltér. Győr-Sopronban, Jász-Nagy­­kun-Szolnok, Fejér, Pest, Bács-Kiskun megye egyes vi­dékein jóval áltlag alatti a ter­més, Tolnában, Baranyában, Csongrádban és Békésben vi­szont átlagon felüli a hozam. A mintegy 1,2 millió hektár­ra kiterjedő búzaágazat radi­kális területcsökkenéséről, alapvető szerkezeti átalakulá­sáról — egyelőre — nincs szó. Exportkilátásaink nem ígé­retesek az idén — tájékozta­tott a Gabonakereskedelmi Kft.-nél Nagy Árpád osztály­­vezető. Száz-száztíz dollár körüli tonnánként a búza vi­lágpiaci ára, míg tavaly 130- 150 dollár volt. Régi part­nereink közül az NDK, Cseh­szlovákia és egyelőre Len­gyelország sem rendelt az új termésből. A Szovjetunió­ba irányuló exportban pedig csupán az államközi szerződé­seknek megfelelő 630 ezer tonnás megállapodás van ér­vényben, amiért rubellel fii­zetnek, „dolláros” szállításról viszont egyelőre még nincs szó. A Budapesti és Pest Me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat kereskedel­mi igazgatóhelyettese, Karsay István, szomorúan jegyezte meg: idén nem álltak sorba a búzával rakott teherautók az átvevő előtt. Legalább egy­­harmaddal — mintegy 70 ezer tonnával — kevesebb búzát tudtak felvásárolni eddig,­ min­t tavaly, így a főváros ellátásához is nélkülözhetet­len hiányzó mennyiséget más megyei gabonaforgalmi válla­latoktól kellett megrendelni­ük, ami többletkiadással jár. A gabona minősége egyéb­ként változó, csupán 4-5 szá­zaléka A kategóriájú, javító­minőségű, és ugyanennyi a ta­karmánynak való aránya a búzában. A tökéletesnek alig­ha nevezhető árrendszer mi­att várhatóan sok kenyérnek való búzából készül majd ta­karmány. Sz. P. Elszállnak a remények? BOROS JENŐ FELVÉTELE Tévé, rádió: Hankiss, Gombár A Miniszterelnöki Sajtótit­kárság közli: Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök. Antall József miniszterelnök javaslatára, augusztus 1-jei hatállyal kinevezte Hankiss Elemért a Magyar Televízió elnökévé és Gombár Csabát a Magyar Rádió elnökévé. A két újonnan kinevezett, valamint Csépi Lajos, az Ál­lami Vagyonügynökség né­hány nappal korábban kine­vezett ügyvezető igazgatója kedd délelőtt a miniszterelnök előtt letette a hivatali esküt. Ezután Antall József rövid, kötetlen megbeszélést folyta­tott a Magyar Televízió és a Magyar Rádió új elnökével. (Folytatás az 5. oldalon.) A lesüllyedt ágazatok minisztériuma Az építésügy kiválik a köz­lekedési és hírközlési minisz­tériumból, jelentette be Sik­lós Csaba miniszter azon a sajtótájékoztatón, amelyen egyebek között ismertette a minisztérium főbb elképzelé­seit és szervezeti rendjét. Mint mondotta, a tárcához tartozó minden ágazatban le­süllyedtünk Európa utolsó he­lyeinek egyikére. Most, ami­,­kor a fejlett országok a szük­séges anyagi támogatást kor­mányhitelekkel vagy -garan­ciákkal magáncégek részére megadnák, látjuk, hogy fel­készületlenek vagyunk, nincs átfogó fejlesztési programunk, hiányzanak koncepcióink, nin­csenek meg azok a kerettör­vényeink, melyek segítségével tiszta, korrekt viszonyokat te­remtve tehetnénk meg ver­senytárgyalási­ felhívásainkat. (Folytatás az 5. oldalon.) Drágul a liszt és a cukor Amint korábban hírül ad­tuk, drágább lesz a liszt. A Földművelésügyi Miniszté­rium illetékese szerint augusz­tus 1. és 31. között bármikor bevezethetik a kereskedelmi vállalatok a mintegy 17—21 százalékos lisztáremelést. A liszt eddigi árát ugyanis a bú­za tavalyi átvételi ára hatá­rozta meg. A liszt mostani drágulása a januártól meghir­detett, de az új termésre vo­natkozó magasabb búzaátvé­teli ár következménye. Az áremelés bevezetése a kereskedelmi vállalatokon múlik, aszerint, hogy milyen áron kapják a termelőktől a lisztet. A 17—21 százalékos drágulás átlagérték, tehát a különböző (minőségű) lisztféle­ségeknél eltérő lehet. A ható­sági áras fehérkenyér, tejes kifli,, vizes zsömle drágulásá­ról egyelőre nincs szó. A Cukoripari Közös Válla­lat igazgatójától kérdeztem, emelkedik-e a cukor ára. A hazai gyártású cukor árának emeléséről — az áprilisi mint­egy 25 százalékos termelői ár­növekedés után — nem tár­gyaltak a gyártók. Az import­cukor árváltozása azonban nem kizárt. Az ALFA Élelmiszer és Ve­gyiáru Kereskedelmi Vállalat illetékesétől azt tudtam meg, hogy a malmok felemelték a liszt árát, s ezért a kereske­delmi vállalatok — a terme­lői áremelésnek megfelelően — augusztus 1—16. között át­lagosan mintegy 20 százalék­kal drágul a liszt. Ez a drágulás várhatóan előbb­­utóbb a kekszféléknél, a lisz­tes ágaknál is mutatkozik majd A cukoráremelés híre is részben megalapozott, a keres­kedő szerint egyes cukorgyá­rak ugyanis bejelentették áremelési szándékukat,­ így a kristálycukor nem, de­ a por­cukor és a hókristály várha­tóan egy-két héten belül mint­egy 5 százalékkal kerül többe. Ha az országos cukorkészletek nem tartanak ki az új termé­kig, az importcukor ára bizo­nyára magasabb lesz a hazai­nál. De állítólag — az import­tól függetlenül — nagykeres­kedelmi vállalataink közül né­melyik már tervezi a kristály­­cukor árának emelését is. Szirmai Péter

Next