Népszabadság, 1990. szeptember (48. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-01 / 205. szám

2 PÉREZ DE CUÉLLAR ÉS TÁRIK AZIZ AMMANBAN TÁRGYAL Utolsó esély a békére az Öbölben? Pérez de Cuéllar ENSZ-fő­­titkár és Tárik Aziz iraki kül­ügyminiszter péntek délben megkezdte nagy várakozástól övezett, egyesek szerint a bé­­kés végkifejlet utolsó esélyét kínáló ammani tárgyalásait az öböl menti válságról. Az ENSZ főtitkára által kezdeményezett és eredetileg csütörtökire tervezett találkozó egynapos késést szenvedett, miután Tárik Aziz csak pén­tek délelőtt érkezett meg a j­ordán­iai fővárosba. Az első — kétórás — találkozó után az ENSZ- és az iraki kül­döttséggel kibővített tanács­kozást tűzték ki az esti órák­ra. Pérez de Cuéllar szóvivője, a nap folyamán cáfolta azt a korábban felröppent hírt, hogy a főtitkár fontolgatja egy bagdadi utazás lehetősé­gét, az iraki elnökkel való személyes kapcsolatfelvételt. Az iraki külügyminiszter még Ammanba érkeztekor de­rűlátónak mondta magát az előtte álló­­tárgyalásokat ille­tően, de ezt érdemben nem fejtette ki. Kérdésekre vála­szolva az Irakban visszatar­tott, bár elvben már elenge­dett külföldi nőkről és gyere­kekről közölte, hogy távozá­suk előkészítéseként egy bag­dadi szállodába vitték őket, Pérez de Cuéllar sem nyi­latkozott érdemben a tárgya­­lásások előtt. Korábban jelez­te, hogy számít az iraki ható­ságok emberiességi megfonto­lásaira, ami megfigyelők sze­rint a külföldiek legalább egy részének szabad távozásába vetett reményét volt hivatva kifejezni. Az Öböl menti arab orszá­gok sajtója a békés rendezés utolsó esélyeként harangozta be a pénteki ammani tárgya­­lásokat Noha az ENSZ főtitkára még Ammanba menet nagy nyomatékkal hangsúlyozta, hogy küldetésének szigorú ke­retet szabnak a Biztonsági Ta­nács határozatai, a közel-ke­leti térségben sugárzó Rádió Monte-Carlo (RMC) azt jelen­tette pénteken, hogy Pérez de Cuéllar fontos washingtoni üzenetet — konkrét követelé­seket — vitt magával az iraki diplomácia vezetőjének. A je­lentés szerint az Egyesült Ál­lamok három napot adott Iraknak a válaszadásra. Az RMC értesülése szerint ked­vező iraki válasz esetén az Egyesült Államok hajítandó megvizsgálni „minden egyéb kérdést”, így az amerikai­­iraki tárgyalásokat és a kül­földi erők kivonását a térség­ből.­­ Európának támogatni kell gazdaságilag azokat az országokat, amelyeket az Irak elleni kereskedelmi tilalom miatt hátrány és gazdasági kár ér. Itt az ideje annak, hogy a pénztárcánkba nyúljunk, s annak is, hogy katonailag fel­sorakozzunk az Egyesült Álla­mok mellett — jelentette ki pénteken újságírók előtt Gian­­ni de Michelis olasz külügy­miniszter, az EK miniszteri tanácsának soros elnöke. Ez­zel lényegében pozitívan vá­laszolt George Bush amerikai elnök előző napi felhívására, amely nagyobb hozzájárulást kért a szövetségesektől az öbölbeli konfliktus kapcsán, és sürgette a kereskedelmi em­bargó miatti kiesés pótlását néhány ország, köztük kelet­európai országok számára. Az Irak elleni amerikai ka­tonai támadás csak idő és fel­készülés kérdése, arra két hó­napon belül sor kerülhet — ezt írta pénteken megjelent, több újság által publikált cikkében az Evans­ Novak szerzőpáros. Alexander Haig, volt amerikai védelmi miniszter és NATO- főparancsnok szerint is való­színű a katonai összecsapás, de ahhoz az Egyesült Államok­nak akár félmilliós haderőre is szüksége lehet a Közel-Ke­leten. Az Arab Liga kairói tanács­ülésének részvevői — a 21 li­gatagból csak 13 képviselteti magát — az üléshez való csat­lakozásra hívták fel a távol­maradók közül azokat, ame­lyek tervet dolgoztak ki az Öböl menti viszály rendezésé­re. (MTI) Pérez de Cuéllart és Tárik Azizt újságírók ostromlják. MAZOWIECKI FÖLVETTE A KESZTYŰT Nyilvánvalóvá vált a Szolidaritás szétszakadása (Kiküldött tudósítónk jelen­ti Gdanskból.) A gdanski társadalmi meg­állapodások tizedik évforduló­ján nyílttá vált az eleddig nem deklarált politikai harc a Szo­lidaritásban. A hajógyárban tartott találkozón Walesa ki­jelentette: ne színleljék tovább az egységet, vigyék végig a Szolidaritás felosztását. Mazo­wiecki kormányfő először fo­gadta el a politikai harc té­nyét, de óvott egy bizonyos határ átlépésétől. A gdanski hajógyár munka­­védelmi termében, ahol Lech Walesa és Jagielski miniszter­elnök-helyettes 1980. augusz­tus 31-én aláírták a 21 pontos társadalmi megállapodást, is­mét új szaka­szt jelentő ese­mény történt: immár dekla­rálttá vált a Szolidaritás szét­válása. A találkozón — ame­lyen képviseltette magát a Szolidaritás és a kormány ve­zetőin kívül Jagielski és Fisz­bach, a vajdasági pártbizott­ság 1980-as első titkára is . Walesa javasolta: ne színlel­jék tovább a Szolidaritás amúgy is hamis egységét, vi­gyék végig a megosztás folya­matát. Walesa nyitóbeszédében melegen üdvözölte egykori tárgyalópartnerét, Jagielskit. Megemlítette, hogy 1980-ban úgy tárgyaltak egymással, mint lengyel a lengyellel.­­ Elismerést érdemelnek azok, akik 1980-ban rászánták ma­gukat a sztrájkolókkal való tárgyalásra. Azok a vezetők azonban, akik megszegve adott szavukat, 1981 decembe­rében bevezették a szükségál­lapotot, számoljanak el Isten és a lengyel nép előtt — han­goztatta a Szolidaritás elnöke. Walesa — végigtekintve az el­múlt tíz esztendőn — hangoz­tatta: Kelet-Európa forradal­mait itt, Gdanskban indítot­ták el 1980-ban. A jelenről szólva Walesa lassúnak nevezte a reformo­kat. — A forradalom nem fe­jeződött be, csak új szakaszá­ba lépett -­- jelentette ki. A gdanski politikus hangsúlyoz­ta a különbségeket, mert „csak ezek megnyilvánulása segítheti a fejlődést”. — Nem­ engedhetjük meg, hogy az embertelen szocialista demokráciát a „Szolidaritás­demokrácia” váltsa fel — mon­dotta, hozzátéve: ha Európá­hoz akarják közelíteni Len­gyelországot, akkor jelző nél­küli demokráciát kell megva­lósítani. Walesa azt is kifejtet­te, hogy a pluralizmus még nem jelent ellenségeskedést. A Szolidaritás elnöke után Tadeusz Mazowiecki kormány­fő kapott szót. Mazowiecki a különbségek helyett, az ország érdekében, a különböző erők összefogására helyezte a hang­súlyt. Nem az Európába való puszta visszatérés a cél — hangoztatta —, hanem az ak­tív lengyel részvétel biztosítá­sa a kontinensen zajló folya­matokban. A kormány követ­kezetesen véghez kívánja vin­ni a megkezdett reformokat, eljutni a szabad parlamenti és elnökválasztásig. Mazowiecki a korábbiaktól eltérően már nem sürgette­­a Szolidaritás egysé­gét, egyértelműen elfogadta a politikai küzdelem tényét. Ki­jelentette: Lehetünk politikai ellenfelek, de soha nem lehe­tünk ellenségek. Különbözve, vitatkozva, politikai harcot folytatva ne lépjünk túl azon a határon, amikor már a nem­zetet veszélyeztetjük. Az ünnepség figyelemre méltó eseménye volt, hogy a gdanski területi Szolidaritás­bizottság felhívta a honatyá­kat, nyilvánítsák törvénytelen­nek a szükségállapot 1981-es bevezetését. Egy ilyen határo­zat azt is jelenthetné, hogy a felelősöket népellenes cseleke­det miatt bíróság elé is állít­hatnák. Ritecz Miklós RÓMAI TUDÓSÍTÓNK JEGYZETE A katolikus egyház és az iszlám //. János Pál pápa ma Afrikába utazik Ma tíznapos afrikai körútra indul II. János Pál. A pápá­nak ez immár a hetedik lá­togatása az afrikai kontinen­sen. A különgép ma Málta érintésével repül át Egyiptom és Szudán felett, elkerülve az öbölmenti válságövezetet. A vatikáni diplomácia re­méli, hogy a háborús helyzet nem mérgesedik tovább. II. Já­nos Pál éppen egy hete fo­hászkodott a békéért, „méltá­nyos és igazságos megoldás” reményében. Ugyanakkor a Szentszék feje, bár Irak meg­nevezése nélkül, elítélte „a nemzetközi jog, az ENSZ alapokmánya, valamint a né­pek közötti együttélést vezér­lő etikai elvek súlyos meg­sértését”. A vatikáni diplomácia ke­zében nincs igazán eszköz a válságtérségben fekvő orszá­gok befolyásolására. A Szent­széknek mindössze két állam­mal, Irán mellett éppen Irak­kal van diplomáciai viszonya. (A pápát Bagdadban képvise­lő lengyel származású püspök egyúttal Kuvaitba is delegál­va van.) A katolikus egyház a térségben kisebbségben van az iszlám hívőkkel szemben. Irakban, ahol vannak katoli­kusok, a helyzetet bonyolítja, hogy négy egyházmegye is működik, a római szertartású mellett a szíriai, az örmény és egy bizánci, tehát keleti ori­entációjú, s ez utóbbi vonzza a négy közül a legnépesebb hí­vőtábort. A jóval az öbölmenti válság kirobbanása előtt rögzített pá­pai utazás indoklása éppen a katolikus egyház és az iszlám közti, a lelkekért folyó vetél­kedésben keresendő. A Vati­kán aggodalma tehát jóval­ túl­mutat a mostani drámai ese­ményeken. Természetesen az iraki lépés — miként vissz­hangja az arab világban is jelzi — önmagában sem sza­kítható ki az iszlám, köztük a fundamentalista nézetek tér­hódításának a Szentszék szem­pontjából veszélyes irányza­tából. A vetélkedés fő színhelye Fekete-Afrika, ahol a katoli­kus hívők száma az utóbbi év­tizedben csaknem ötven száza­lékkal, 54 millióról 82 millió­ra növekedett. 54 országban megközelítően ötszáz püspök hirdeti a katolikus egyház igé­it; a mintegy húszezer felszen­telt pap fele azonban még mindig misszionárius, tehát elsősorban Európából érkezett. A Vatikán még VI. Pál pápa idején, azaz több mint két év­tizede felismerte, hogy az egy­ház „afrikanizálásával”, helyi püspökök kinevezésével erősít­heti pozícióit. II. János Pál pápa első ízben 1980-ban lá­togatott az afrikai kontinens­re, s a Szentszék azóta is su­gallja, hogy a helyi egyház­nak az afrikai gyökereket kell képviselnie. A Vatikán kész­séget mutat a párbeszédre a hagyományos afrikai vallá­sokkal, amennyiben azok kö­zelednek a katolicizmushoz. Már jóval nehezebb a dialó­gus az iszlámmal, különösen azokban az afrikai országok­ban, ahol a fundamentalista irányzat hódít teret. II. János Pál legutóbb idén januárban a kölcsönösséget tette a katoli­kus egyház és az iszlám pár­beszédének alapkövetelményé­vé: a lelkiismereti szabadságot biztosítsák az iszlám országok ugyanúgy, miként a keresz­tény hitű államok megadják a lehetőséget a más vallások gyakorlására a hívőknek. Ortutay-Lovas Gyula NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1990. szeptember 1., szombat Sivatagi sörszomj A holland Bavaria sör­főzdét Szaúd-Arábia arra kérte, hogy kétszer annyi alkoholmentes sört küldjön a sivatagi királyságba, mint korábban, mert felettébb szomjasak az ott állomáso­zó amerikai katonák. A sörfőzde immár 15 éve szállítja alkoholmentes sö­rét Szaúd-Arábiába, még­sem ígéri, hogy növelni tudja exportját. Söre iránt ugyanis a hosszú forró nyá­ron megélénkült a kereslet. Az európai aszály elmúl­táért immár Szaúd-Arábiá­­ban is drukkolhatnak, hi­szen ha egy forrófejűbb amerikai nem kapja meg sörét, durranhat a sörét. Pecsét a német egységre (Folytatás az 1. oldalról.) A megállapodás kapcsán Helmut Kohl kancellár a né­met történelem nagy órájáról beszélt, az SPD kancellár je­löltje, Oskar Lafontaine pedig valódi áttörésről. Az alig két hónap alatt tető alá hozott szerződés aláírása előtt nyugatnémet részről az abortusz, keletnémet részről pedig a volt állambiztonsági minisztérium személyi dosz­­sziéinak őrzése körül robban­tak ki viták. Péntekre virradó éjszaka azonban sorozatos pártközi egyeztetések végén Bonnban egyezségre jutottak abban, hogy a keletnémet tar­tományokban két év átmeneti időre megmarad a terhesség­megszakítás feltételekhez nem kötött, a nyugatnémet tarto­mányokban pedig feltételek­hez kötött gyakorlata. A Stasi-aktá­k ügyében­ a nyugat- és keletnémet fél a tárgyaló küldöttségek szint­jén megegyezett abban, hogy a több millió kelet- és nyugat­németre vonatkozó belügyi dossziékat a mai NDK terüle­tén őrzik központilag, de a bonni kormány különmegbí­­zottat nevez ki az őrzésre. Korábban a szociáldemok­raták vitatták az egyesülési szerződés számos szociális, tu­lajdonjogi és pénzügyi részle­tét is, de ezeket a kifogásokat az abortuszvita háttérbe szo­rította. (MTI) Népi részvények Csehszlovákiában (Prágai tudósítónktól.) Prágában a „népi kapitaliz­mus” kialakítására tett kísér­letként értékelik a kormány­nak azt a döntését, hogy a par­lament elé terjesztendő átala­kulási törvény számol az úgy­nevezett beruházási kuponok bevezetésével is. A kuponok révén az állam­polgárok lehetőséget kapnak arra, hogy a privatizált válla­latok részvényeit mélyen ár alatt vásárolják meg. A szövetségi kormány ki­dolgozta a gazdasági reform menetrendjének végleges vál­tozatát, amelyet már a közeli napokban a parlament elé ter­jesztenek. Az intézkedéscso­mag fő célja a magánvállalko­zás gyors fejlesztésének útjá­ban álló akadályok lebontása. Az úgynevezett kisprivatizáció igen gyorsan végbemehet. En­nek során a szolgáltatásban, az ipari kisüzemekben, a ke­reskedelemben kívánják a ma­gánszemélyek javára a tulaj­donosi kört megváltoztatni. A kormány elfogadta az átalaku­lási törvény alapjait is, mely a privatizáció összes formájával számol. A szakmai viták után a kormány be kívánja vezetni az úgynevezett beruházási ku­ponokat, amelyek révén az ál­lampolgárok — egyelőre még nem pontosan körülhatárolt — csoportjai olcsón részjegyek­hez juthatnak. Ezen belül­­egyebek között szó van a dol­gozói, a népi részvényekről, s arról is, hogy a volt tulajdo­nosokat esetleg ilyen kuponok­kal kárpótolják majd. K. T. Vietnam: irányított piacgazdaság? (Hanoi munkatársunktól.) Irányított szocialista piac­­gazdaságot irányoz elő a Viet­nami Kommunista Párt készü­lő új programja. A Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának augusztus végén befejeződött, csaknem kéthetes ülésén meg­vitatták a szocializmus építé­sének az átmeneti időszakra szóló programját, a 2000. évig terjedő társadalmi és gazda­sági fejlődés stratégiáját, va­lamint az 1991—1995-­re szóló ötéves terv fő irányzatainak tervezetét. A programnyilatkozatról Nguyen Van Linh főtitkár egyebek között megállapítot­ta: az eddigi két módosítás után újabbra lehet szükség. Egyébként Vietnamban — hangzott el­ — a politikai stabilitás megőrzésén kívül számos más eredményt értek el. Az idei élelmiszer-termelés nemcsak a lakosság szükséglet­­einek kielégítésére elegendő, hanem exportra is jut. Javult a közlekedés, bővül a távköz­lési hálózat, az export. Ugyanakkor újabb nehézsé­gek is felmerültek. Amellett, hogy tovább tart a súlyos inf­láció, igen sok a gond a piac­­gazdálkodásra való áttérés­ben. A plénum isíkraszállt az irá­nyított piacgazdaság és a szo­cialista önelszámolási rend­szer mellett. MOSZKVÁBAN ÁLLÍTJÁK: Gagarin volt az első űrhajós Egy pénteki moszkvai sajtó­­konferencián határozottan ta­gadták azt, hogy nem Gagarin lett volna az első szovjet űr­hajós. Az augusztus elején véget ért legutóbbi szovjet űrex­pedíció két asztronautája, Alekszandr Barangyin és Alekszandr Szolovjov pénte­ken a leghatározottabban cá­folta azt, hogy akár egy pilla­natig is veszélyben lett volna bármelyikük élete, illetve a földre való visszatérésük le­hetősége. Elmondásuk szerint erősen túlzottak voltak azok a nyugati­­sajtójelentések, ame­lyek életveszélyesnek minősí­tették a Szojuz TM—9 űrha­jón keletkezett műszaki prob­lémákat. A sajtóértekezleten egy kér­désre válaszolva a szovjet űr­központ illetékese igen hatá­rozottan tagadta azt, hogy nem Jurij Gagarin lett volna az első szovjet űrhajós. Az ak­kori eseményeknek még több száz élő tanúja van, s így nem is lehetne eltitkolni az igaz­ságot — mondta. (MTI) Sevardnadze ázsiai körútra indult Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter pénteken az ázsiai—csendes-óceáni térség országaiban teendő körútra in­dult. Ellátogat Kínába, a KNDK-ba és Japánba. Részt vesz Az ázsiai—csendes-óceáni térség: párbeszéd, béke, együttmű­ködés elnevezéssel szeptember 4. és 7. között Vlagyivosztok­ban rendezendő nemzetközi konferencián. (MTI) A Újratemetik Allendát Tizenkilenc esztendővel Chile alkotmányos elnökévé vá­lasztása után, a jövő kedden széles körű részvétellel újrateme­tik Salvador Allendét, a népi egységkormány 1973-ban, a szél­sőjobboldali puccs során meggyilkolt elnökét — közölték chi­lei hivatalos forrásból. Allende emlékére mauzóleumot építet­tek fehér márványból a Santiago központi temetőjében. (MTI) Latin-amerikai adósságörvény A sokadik kísérlet ellenére idén sem sikerült megállítani a latin-amerikai eladósodás ütemét. A hét végén a venezue­lai fővárosban összeülő tanácskozáson újra ez lesz a téma, mi legyen annak a 434 milliárd dollárnyi külföldi adósságnak a sorsa, mely immár több mint egy évtizede örvényként húzza a gazdasági ellehetetlenülés felé a kontinens államait, s ve­szélybe sodorhatja az évtized demokratizálási hulláma során elért politikai eredményeket. (Havannai tudósítónktól.)

Next