Népszabadság, 1990. szeptember (48. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-17 / 218. szám
1990. szeptember 17., hétfő NÉPSZABADSÁG - KÜLKAPCSOLATOK - ÁLLÁSPONT Antall József olaszországi tárgyalásai (Folytatás az 1. oldalról.)ra a Népszabadság tudósítójának a megállapodás újszerűségét azzal kommentálta, hogy egy NATO és egy VSZ ország között első ízben említenek „baráti viszonyt”. Magyarország európai integrálódása volt az egyik központi téma Andreotti és Antall József tárgyalásán is. Ismét csak olasz kormányszóvivői közlés szerint a plenáris ülés rendkívül szívélyes légkörben kezdődött, a magyar miniszterelnök budapesti viszontlátogatásra hívta meg olasz kollégáját. László Balázs kormányszóvivő beszámolója szerint Antall József bevezetőben arról beszélt, hogy Magyarország távlati célja a hagyományos szövetségi rendszer helyreállítása. A Varsói Szerződésből Magyarország a jövő év végéig mindenképpen kilép, feltéve, ha addig közösen nem döntenek a feloszlatásáról. Szombat délelőtt Antall József Róma városi tanácsában találkozott Franco Carraro polgármesterrel. Amíg a római városi tanácsban latin idézetekkel fűszerezte beszédét Antall József, az IRI székházában a gazdasági terminológiák kerültek előtérbe. Miniszterelnökünknek a kormányfői tárgyalásokat követő díszvacsorán alkalma volt az olasz gazdasági élet néhány „nagyágyújával”, a vegyipari óriással, Gardinival, avagy Ciampival, a Banca de Italia elnökével találkoznia. (Az IRI állami holding, több tucat nagyvállalat — például az Alitalia, az olasz cégek toplistáján szereplő Finmeccanica, Stet, Italstat — tartozik hozzá. Éves forgalma meghaladja az 50 000 milliárd lírát, s ezzel egyelőre megelőzi a FIAT mamutvállalatot is. (A holdinghoz tartozó Ansaldo beszállt a Ganz Villamossági Művekbe.) Antall József félórás megbeszélést tartott Franco Nobilivel, az IRI elnökével, az állami szektort felügyelő Piga miniszter jelenlétében. Antall József elmondta : a kormány a gyors privatizáció híve, ám egy hoszszabb szakaszban, sőt egy bizonyos százalékig véglegesen is számol az állami részesedés fennmaradásával. A nap második felét Antall József az olasz főváros magyar „területein” töltötte: először a Római Magyar Akadémiát, majd este nagykövetségünket kereste fel, ahol a látogatás eseményeit követő magyar újságírókkal kötetlen formában elbeszélgetett. Közben látogatást tett a máltai lovagrend római székházában. (Hazánk 45 év után helyreállította a diplomáciai kapcsolatot a lovagrenddel.) A Római Magyar Akadémián Kelemen János igazgató tájékoztatta. A pápai magyar intézet rektora, Ternyák Csaba elmondta: az intézmény több mint száz növendéket fogadott, s a magyarországi teológiatanárok mintegy 70 százaléka kapott itt alkalmat, hogy különféle pápai egyetemeken képezhesse magát. — Általában az egyház prédikál türelmet, most én kérek az állam nevében türelmet az egyháztól — mondta a kormányfő a tulajdonviszony rendezéséről. Az egyedüli járható megoldás a nemzeti kisteherviselés keretében képzelhető el. A miniszterelnök szerint az egyház olyan ingatlanokra és épületekre tart joggal igényt, amelyek működéséhez szükségesek: iskolák, egyházi intézmények, így kolostorok. Ám ezt nem a tulajdon helyreállítása, hanem az egyház közfunkciója szempontjából kell vizsgálni. Az állam vállalhatja, hogy az 1948-as állapot szerint, illetve az államosítást megelőzően egyházi tulajdonban lévő ingatlanokat, amelyek egyházi avagy közcélokat szolgáltak, nem privatizálja. Tehát vagy átadja az egyháznak, vagy megtartja állami tartalékként. Antall József vasárnap az Olasz Kereszténydemokrata Párt fesztiválján, a szardíniai Cagiliarisban a marxizmus válságáról, a keresztényi értékek jelentőségéről rendezett nemzetközi kerekasztal-konferencián mondott beszédet. Módja volt a pártközi kapcsolatok ápolására: találkozott Arlando Forlanival, a DC főtitkárával s Scotti főtitkárhelyettessel, Jontall József hétfőn látogatást tesz II. János Pálnál. A több mint négy évtizede megszakított diplomáciai kapcsolatok tavaszi felújítása óta értelemszerűen első ízben fogadja a pápa a magyar miniszterelnököt. A miniszterelnöki látogatást megelőzően, szombaton adta át megbízólevelét Keresztes Sándor, szentszéki nagykövetünk II. János Pálnak,vábbá a 82 éves Amintore Fanfani volt miniszterelnökkel. A díszebéd alkalmával folytathatta eszmecseréjét Andreotti kormányfővel is. A marxizmus válságáról Antall József ezt mondta: a magyar nép többsége körében ez a „múlt századi” gondolatrendszer nem tartozott a vonzó eszmék közé, s sosem jutott volna uralkodó szerephez, ha nem erőszakkal kényszerítik rá a társadalomra. Az 1989—90-es békés forradalom a mérsékelt, szélsőségektől mentes keresztény és nemzeti eszméket juttatta újra vezető szerephez, megközelítően ugyanolyan arányban (60 százalék), ahogyan azok a háború után is képviselve voltak. Az MDF és a kormánykoalíció másik két pártja — hangoztatta a kormányfő — ma az európai korszerű kereszténydemokrácia értékeit vallja: a nemzeti értékeket mindenfajta nacionalizmustól mentesen, az európai egyesülési folyamat híveként és támogatójaként, a jogállam és a szociális állam összeegyeztetését. A Népszabadságnak nyilatkozva Keresztes Sándor elmondta: a pápa hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy csaknem 45 év után létesült újra hivatalos diplomáciai viszony. II. János Pál emlékeztetett a második világháború utáni nyugat-európai egység kialakulási folyamatára, arra, hogy a nacionalista vetélkedést, a faji gyűlölködést egy új gondolkodásmód váltotta fel. Ortutay L. Gyula Keresztes Sándor a pápánál GÖNCZ ÁRPÁD AMERIKÁBAN Ne legyen szovjetellenes egyoldalúság Bay Zoltán kitüntetése (Folytatás az 1. oldalról.) beavatkozása tragikus tévedés volt. Ezt ma Moszkvának megnehezíti, hogy Magyarországon katonákat veszített. Ezek a katonák parancsra harcoltak, s őket magyar részről szintén ötvenhat áldozatainak kell tekinteni. A másik gondolat Tom Lantosé, illetve Tőkés Rudolfé. Az amerikai képviselőház tagja óvott a nem demokratikus jelenségektől, mert ezek hátrányosan hathatnak az amerikai törvényhozók Magyarország megsegítése iránti hajlandóságára. Ezt mintegy kiegészítette a connecticuti politológusprofesszor, amikor azt mondta: a harmincas évek iránti nosztalgiától áthatott, Magyarországnak a második világháborúban játszott szerepét, az Egyesült Államokkal Hitler ellen szövetséges Szovjetunióval szembeni háborúját átminősítő parlamenti hangok hallatán a magyar politikai vezetésnek tennie kellene valamit. Még pénteken, magyar idő szerint éjjel Göncz Árpád sajtóértekezletet tartott. A többi között elmondta: a magyar kormányzat mérlegeli annak a lehetőségét, hogy csatlakozzunk az Öbölben levő külföldi erőkhöz. Elsősorban egészségügyi alakulatok az ENSZ lobogója alatt tartózkodjanak a térségben. A szovjet csapatok kivonásával kapcsolatban azt mondta, hogy az menetrend szerint folyik, és nincs oka annak feltételezésére, hogy a szovjet csapatok ne távoznának a megadott határidőre. Olyan politikai megoldást kellene találni, amely a kölcsönös kártérítéseket végül nullszaldóra futtatja ki. Magyarország — hangsúlyozta — a Nyugathoz kíván tartozni, de kiegyensúlyozott és jó kapcsolatot óhajt a Szovjetunióval gazdaságilag és politikailag is. A köztársasági elnök szombat este, mielőtt Virginiába, Charlottesville egyetemi központjába indult volna, a washingtoni nagykövetségen az itteni magyarság jeleseivel találkozott. Ezt az alkalmat ragadta meg, hogy személyesen nyújtsa át Bay Zoltánnak, a nagy természettudósnak a Magyar Köztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjét. A kilencvenéves tudós, aki a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, évtizedek óta az Egyesült Államokban él. A kitüntetést születésnapja alkalmából adományozta neki a köztársasági elnök az emberiség egyetemes érdekeit szolgáló, kiemelkedő tudományos tevékenységének elismeréseként. Vasárnap Göncz Árpád Virginiában előbb Montpelier-be látogatott. Itt az amerikai alkotmány Polgári Jogok Bullája néven híressé vált, nevezetes kiegészítéseit megfogalmazó James Madisonnak (a negyedik amerikai elnöknek) egykori otthonában (közép- és kelet-európai oktatási miniszterek részvételével is) nemzetközi konferenciát szerveztek. Ott van Andrásfalvy Bertalan is. A téma: az oktatók felelőssége az alkotmányos örökség ébren tartásában. Göncz Árpád — az esemény díszvendégeként — rövid beszédben köszöntötte az egybegyűlteket. A köztársasági elnök, akinek szavait többször is nagy taps szakította meg, elmondta: nálunk 150 évbe telt, amíg végre megalkothattuk azt az alkotmányt, amely az amerikaihoz hasonlóan a francia felvilágosodás és a francia forradalom eszményeit tükrözi. Szembeállította az alattvalói magatartást a szabad polgáréval, aki úgy építi fel teljes biztonsággal a maga köztársaságát, hogy egyszerre tudja biztosítani a kisebbségek jogait és a többség akaratát. Az amerikai alkotmány példája e türelmes, pragmatikus magatartásnak, ezért lett modellje a szabad világ alkotmányának: mindenki ösztönösen a magáénak érzi. — Önöknek igazuk volt, s adtak valamit a világnak — mondta Göncz Árpád, aki az egybegyűltek nagy tapsa közepette jelentette ki, hogy „kalandozó magyarként” eszméket „zsákmányolva” kíván hazatérni Amerikából, s mindenekelőtt e szabad polgári magatartás szellemét szeretné tarisznyájába tenni. Serény Péter * Amikor Bay Zoltán megszületett, az autó, a repülőgép, a rádió, a televízió gyerekcipőben járt — vagy még abban sem. Nem csoda, hiszen a XIX. századot, igaz, annak már az utolsó esztendejét, 1900-at írták. Aztán eltelt négy és fél évtized, gyors autók és repülőgépek zsugorították össze a távolságot, sokak lakásában szólt a rádió, sőt a televíziózás is már a maga iskoláskorát élte. A világűr, az égitestek azonban még mindig elérhetetlenek voltak. Közben Bay fölcseperedett, elvégezte az egyetem matematika-fizika szakát, professzorkodott Szegeden, Budapesten, a fővárosban egy gyári kutatólaboratórium élére is kinevezték; 1946 elején pedig — temérdek fáradság, sikertelen és csak félig sikeres kísérlet után — felfogták az első olyan radarjeleket, amelyeket a Hold vert vissza Magyarországra. És ezeket a jeleket Bay Zoltánék indították útnak. Az ember — ha nem is a szó szoros értelmében, mint majd’ két évtizeddel később — eljutott egy másik égitestre. Először történelmében. A tudós utána az Egyesült Államokba ment. Ottani tevékenységével jeles egyetemek, kutatóintézetek hírnevét öregbítette. Egyszersmind a magáét. És a szülőföldjéét. Mert arról máig nem feledkezett meg. Éppen egy évtizede a magyar tévénézők százezrei hallhatták tőle: „Én mindig Magyarországot tekintem otthonomnak.” D. Gy. Centrumpárti kerekasztal a régiók Európájáról (Tudósítónk jelenti Pozsonyból.) Tizenöt közép-európai kereszténydemokrata és centrumpárt tartott vasárnap Pozsonyban kerekasztal-tanácskozást A régiók Európája címmel. A pozsonyi várban tartott tanácskozáson Jan Carnogursky, a szlovák kereszténydemokrácia vezetője üdvözölte a részvevőket, köztük az MDF küldöttségének vezetőjét, Jeszenszky Géza külügyminisztert, Nagy Ferenc Józsefet, az FKgP elnökét és Surján Lászlót, a KDNP elnökét. Részt vett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kereszténydemokrata szekciójának képviselője, valamint (megfigyelőként) Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés mozgalom vezetője. A központi gondolat az volt, hogy Európa közepén napjainkban már nem létezhetnek elszigetelt nemzeti államok, mert ezek külön-külön nem képesek megoldani a gazdasági, környezeti és egyéb problémákat. Jeszenszky Géza nagy teret szentelt a közép-európai kisebbségi problémának. Az elmúlt évtizedekről szólva úgy fogalmazott, hogy kommunista álruhában valójában nacionalizmus jelentkezett, a nemzeti feszültségeket a szőnyeg alá söpörték. Ezzel is magyarázható, hogy a demokratikus fordulat nyomán jelentkező örömérzést követően térségünkben erősödtek azok a hangok, hogy a megszerzett szabadság csupán „a konfliktusok szabadsága”. A mi küldetésünk — hangoztatta a magyar külügyminiszter —, hogy bebizonyítsák: e félelmek alaptalanok. Nyomatékkal felhívta a figyelmet az etnikumok közötti kapcsolatok megromlásának megakadályozásával összefüggő tennivalókra. Kifejezte meggyőződését, hogy a nemzetiségi problémát Közép-Európában is meg lehet oldani. Életbevágónak nevezte a régió számára a szoros gazdasági együttműködést, amely nemcsak a gazdaság előmozdítását szolgálná, hanem a történelmileg felgyülemlett gyanakvások eloszlatását is. Síkraszállt az egységes Európa kiépítése mellett. Pozsonyi nyilatkozat címmel a részvevők dokumentumot tettek közzé. A dokumentum sürgeti, hogy az Európai Közösség fordítson különleges figyelmet Kelet-Közép-Európára. Kis Tibor Kortesautók Négyszázezer forintos mikrobuszokat kapott huszonhárom csereháti falu „ajándékba " az elmúlt napokban. Cserehát különben Borsod-Abaúj-Zemplén megyének a Bódva és a Hernád közé eső része; a falvak jobbára olyan települések, amelyeket kimondva-kimondatlanul pusztulásra ítélt a korábbi évtizedek mindentudó és főleg mindenható megyei tanácsi és pártvezetése. „Szerepkör nélküli” települések, ahogyan akkoriban a tudóskodó regionális fejlesztési tervekben szerepeltek ezek a kis falvacskák. Ugyan milyen szerep várható el egy falutól azon kívül, hogy lakói otthon érezzék magukat benne, ezt most hagyjuk! A lényeg most az autókon van. Pár héttel az esedékes önkormányzati választások előtt csudák csudájára milliók kerültek elő valahonnan, mégpedig azok számára, akik korábban meg sem szagolhatták az ilyesfajta, „dugi” milliókat. Olyan falvak kaptak most négyszázezer forintos „ajándékot” a megyei tanácstól, amelyeket korábban „fölülről" még jószerivel egy falba rúgásra sem érdemesítettek. Az autók mellé a ráadás egy-egy státus volt. Hiszen a mikrobuszokat valakiknek vezetniük kell, márpedig közös lónak és autónak túrós a háta vagy olajos a motorja, tehát a megyeiek felállították a falugondnok intézményét. A falugondnok feladata ezentúl, hogy a falvacska lakóit meghallgatva, elkészítse a mikrobusz menetrendjét, majd vezesse és karbantartsa a kocsit. Bevásárlókörútra viszi reggelente — ingyen — a falubelieket Miskolcra, mert ezekben a falvakban — ha akad is vegyesbolt — még a tej meg a kenyér sem számít a mindig kapható áruk közé. Elviszi és hazahozza az iskolásokat, óvodásokat, a hét bizonyos napjain szőlőbe járó járattá változik, este meg mozi- vagy éppen diszkóvonalon teljesít szolgálatot. És némi térítés fejében fuvarozza a nász- és gyásznépet, vagy elviszi a családot a rokon, ismerős gyerek katonai esküjére. A falugondnoknak megbízásokat is lehet adni, meghozza a városból a gyógyszert, de bármi mást is, amiért nem akar valaki a városba utazni. Mindezt teszi, ha esik, ha fúj. Nem szívességből. Ezért fizetik. Majd elfelejtem, a benzinpénzt is a megyei tanács állja. Túl sok a jóból? Abból nemigen lehet sok, errefelé, a Csereháton meg különösen nem, ahol az elmúlt évtizedekben a Himnuszból is csak a balsors jutott, sose tellett víg esztendőre. A tanácsot dicsérik most arrafelé lépten-nyomon, ami egészen természetes. Hiszen kinek ne esne jól ez a hirtelen jött nagy nyájasság? Mit tagadjam, hajlamos lennék elérzékenyülni, pedig én csak egyetlen próbaútra vettem igénybe az egyik új mikrobuszt. Talán én is sírtam volna örömömben, ha nem forrt volna bennem lassacskán a méreg. Hiszen ha a magas stallumok viselői évekkel korábban tekintenek alá „birodalmukra”, akkor a huszonhárom falu jó néhánya menthető lett volna. Míg ma, közelgő önkormányzat ide vagy oda, sokuk túlélési esélye a nullával egyenlő. Miért lett hirtelen ilyen jószívű a megyei vezetés? Talán mert ezek a kortesautók valahol, valakiknek még jól jöhetnek a következő hetekben. A szokatlan nagylelkűség másik oka valószínűleg a tavaly megalakult Csereháti Településszövetség kiállásában kereshető. Egy református lelkész vezetésével még tavaly szövetségre léptek a csereháti falvacskák, mondván, ha nem próbálják megvédeni saját érdekeiket, arra ugyan várhatnak, hogy más megteszi ugyanezt, helyettük. Lehet valami az „egységben az erő” elgondolásban, mert egyetlen esztendő alatt, közösen, többet értek el, mint különkülön negyven esztendő alatt. Szeptember első napjaiban — hatodikán és hetedikén — tudományos tanácskozást hívtak össze a településszövetség tagjai Edelénybe. Az elmaradott térségek gondjaival foglalkozó rendezvény tanulságos lehet a szatmári, beregi vagy éppen őrségi részvevők számára is. Hiszen, ha a tanácsok el is tűnnek, kezük nyoma ott marad, a Csereháton éppen úgy, mint az Őrségben. A pusztuló falvak zömét még egy mikrobuszra sem érdemesítette a vezetés, a különbség az ország egyes részei között máris szinte behozhatatlan. Márpedig, ha az önkormányzati rendszer egyenlő feltételeket teremt a települések számára, akkor csak a korábbi állapotok konzerválódnak. A cserehátiaknak ezután lesz igazán szükségük a figyelemre. Aki hallja, adja át! Csendes Csaba Az EK-tagság nem lesz csodaszer — Úgy gondolom, hogy Magyarország számára az Európai Közösségekhez való csatlakozás kívánatos cél, de önmagában nem oldaná meg öszszes problémáit — mondotta az MTI tudósítójának (hétfőn kezdődő budapesti látogatása előtt) Enrique Baron Crespo, az Európai Parlament elnöke. Felidézte júliusi találkozását Antall József miniszterelnökkel: — Ekkor hallottuk Antall úr nyilatkozatát Magyarországnak arról a törekvéséről, hogy 1995-től tagjává váljon az Európai Közösségeknek. A történelemnek lépésről lépésre kell haladnia. Mindennek megvan a maga ideje, akkor, és ha Magyarország is úgy akarja, sor kerülhet a csatlakozásra. Az elnök óvott attól az illúziótól, hogy a csatlakozás minden problémát megoldó csodaszer. A tagság kívánatos cél, ami nagy erőfeszítést követel. Az Európai Parlament szerepéről szólva Enrique Baron Crespo rámutatott: ez a közösségek fő pilléreinek egyike. Nagy szerepe van a közösség külkapcsolatainak formálásában, jóváhagyása szükséges a más országokkal kötött szerződések, megállapodások érvényesítéséhez. E választott testületnek döntő szerepe volt eddig is, s lesz ezután is a tizenkettek és Magyarország közötti kapcsolatépítésben. (MTI) Horvát kultúránk Zágrábban A zágrábi ifjúsági kulturális központban nemzetiségi kulturális műsorral fejeződött be a magyarországi horvátok háromnapos rendezvénysorozata. A nagyszámú közönség nagy tetszéssel fogadta a Lenoa aszszonykórus, a budapesti szerbhorvát gimnázium énekkara és a garai népi együttes fellépését, majd a kolmoti népi művészeket. A tudományos ülés keretében előadások összegezték a két országban élő nemzetiségek helyzetét. Foglalkoztak a magyarországi horvátok iskolatörténetével, írásbeliségével, néprajzával, népviseletével és mesekincsével. A rendezvény megnyitóján részt vett Szokai Imre külügyi helyettes államtitkár, aki megbeszélést folytatott Zdravko Mrsic horvát külügyminiszterrel. (MTI) 3