Népszabadság, 1990. szeptember (48. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-15 / 217. szám

1990. szeptember 15., szombat NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP Együttműködés a biztonságért Amerikai szakértők a paksi atomerőműben (Tudósítónktól.) A csernobili baleset után megszervezték az Atomerőmű­vet Üzemeltetők Nemzetközi Szervezetét, a WANO-t azzal a céllal, hogy a vállalatközi közvetlen kapcsolatok kialaku­lásával javuljon az atomerő­művek üzemeltetési színvona­la, elsősorban a biztonság és a megbízhatóság. Arra, hogy a WANO kere­tében milyen változatos és ha­tékony a kapcsolat, választ kaphattunk tegnap azon a saj­tótájékoztatón, amelyet a pak­si atomerőműben rendeztek egy hattagú amerikai szakértő-de­legáció négynapos látogatásá­nak záróakkordjaként. A már említett együttműködés kereté­ben a paksi és a limericki erő­mű egymás partnere lett. Pónya József paksi vezér­­igazgató kiemelte: a cserekap­csolatokra nagy szükség van, hiszen minden valószínűség szerint szükséges további atomerőművek telepítése, első­sorban a savas esők gyakorisá­ga, a hőmérséklet növekedése, a szénhidrogénkészletek csök­kenése miatt. Joe Paquette, a philadelphiai Electric Company elnöke elis­meréssel szólt paksi tapaszta­latairól. Egyebek között ki­emelte, hogy a paksi atomerő­mű „jobban üzemel, mint a miénk”. Graham Leitekre, a limericki atomerőmű vezér­­igazgatójára nagy hatást tett, hogy semmiféle műszaki hiá­nyosságot nem tapasztaltak. Mint elmondta, meglepte, hogy a nagyjavítási és a blokkátra­kási idő itt milyen rövid, mind­össze 30 nap, mivel ez náluk pontosan a duplája. Ennek ma­gyarázata az, hogy Pakson kar­bantartási irányító központ működik, valamint a vállala­ton belül gyártják nagy meny­­nyiségben azokat a tartalék­alkatrészeket, amelyekre a karbantartáskor szükség lehet. Az amerikai szakemberek elismeréssel szóltak a paksi atomerőmű biztonságosságáról, az üzemelés gazdaságosságáról. Példaértékűnek ítélték az atomerőmű szakközépiskolájá­nak és főiskolájának működé­sét, a vállalaton belüli képzés alaposságát. V. H. M. Sztrájksiker Kétórás figyelmeztető sztráj­kot tartott péntek reggel a nyíregyházi vásártéren az ott árusító 130 kisvállalkozó. A vásárteret lezáró vállal­kozók és a piaciroda, valamint az utóbbi felettes szerve, a Nyíregyházi Városi Tanács képviselői között a sztrájk két­­órája alatt folytak a tárgyalá­sok. A tanács képviselője azt hangoztatta, hogy a követelések nagy része már teljesült, mert a városi tanács felkérte az ügyészséget a Market Pressz Kft. alapítási és működési kö­rülményeinek vizsgálatára. Kö­telezték a piaciroda két veze­tőjét, hogy lépjenek ki a tár­saságból, és vonják ki a törzs­tőkéből a piaciroda pénzét. A piaciroda helyettes vezetője csütörtökön távozott beosztásá­ból. A tárgyalásokat a sztrájk be­fejezése után a városi tanács­házán folytatták. A maratoni tanácskozás eredménye: a szombat délelőttre meghirde­tett újabb sztrájk elmarad. A kisvállalkozók ugyanis az ed­dig megtett intézkedéseket el­fogadták, követeléseik további teljesítésére pedig tíznapos ha­táridőben egyeztek meg a ta­náccsal. (MTI) SZABAD GYÖRGY: A repedésekből ne legyenek szakadékok (Folytatás az 1. oldalról.) Javasoltam a szünet elrendelé­sét, hogy mindenkinek módja legyen számot vetni azzal, hogy esetleg egy repedés tá­gul. Én, mint botcsinálta hídépítő, úgy gondoltam, hogy ha tovább folyik az ülés, akkor valamilyen döntés szü­letik. S a döntés inkább ad le­hetőséget a továbbhaladásra, mint a munkának, valamifé­le, akár csak időleges megsza­kítása. Úgyhogy örültem, hogy megszületett a döntés, a konf­liktus alkotmányos lezárásá­ról... — ön az előbb azt említette, hogy lehetségesek repedések, amik netán szakadékokká tágulhatnak, és ez arra indít, hogy egy kérdést föltegyek, nem tudom, hogy elnök úrként, vagy professzor úrként titulálva. Néhány éve Kissinger egy interjúban azt mondotta, a történészből lett politikus legna­gyobb dilemmája: egy tragédia lehetőségének tudatával élni, mi­közben a politikusnak hivatásos optimistaként mindent meg kell tennie ez ellen. Hogy éli ön ezt meg az ország mai helyzetében, amikor mint mondotta, tisztában van azzal a veszéllyel, hogy sza­kadékok lehetnek a repedésekből. — Én talán nem azonosan fogalmaznék. Emellett nincse­nek sem kissingeri távlataim, sem kissingeri lehetőségeim. De adott szerény lehetőségeim mellett úgy gondolom, hogy amikor elfogadtam ezt a meg­tisztelő megbízatást, akkor az­zal fogadtam el, ahogy az előbb is utaltam rá, hogy sze­retnék eszköz lenni. Tehát ha felismerek nem kívánatos je­lenségeket, amelyek Magyar­­ország demokratizálásának el­lenében hatnak, akkor a ma­gam hasznosságát azon mé­rem, hogy tudok-e nem dek­laratív módon, hanem tényle­gesen úgy hatni, hogy az aka­dályok elháruljanak, és a de­mokratizálás a maga konkrét lehetőségei szerint érvénye­süljön. — Végül elnök úr asztalán lá­tok egy kihajtott és bejelölt Nép­­szabadságot . . . — Kérem szépen, ez azért van kihajtva és megjelölve, mert egy tegnapi nagyon szép aktusról szóló beszámolóba­n a Szabadság téri református templomban tartott emlékün­nepélyről van szó — szeren­csétlen mondat került. Nem szó szerint idézte a tudósítás az általam elmondottakat. Én megemlékeztem arról, hogy a magyar nép történelme az ül­döztetés, a létért való küzde­lem történelme. És úgy foly­tattam volna, a tudósítás sze­rint, hogy még népünknél is többet szenvedett a magyar­­országi zsidóság. Én ezt a gon­dolatot nem így folytattam, hanem úgy, hogy a küzdelem történelmén belül még foko­­zottabbak voltak a magyar zsidóság megpróbáltatásai. Vagyis arról beszéltem, hogy a magyar nemzeti együttes in­tegráns részét alkotó magyar zsidóságnak a története volt még küzdelmesebb, még pró­­batevőbb ... — Anélkül, hogy elkülönítette volna a magyar zsidóságot a ma­gyar nemzettől. — Anélkül, hogy elkülöní­tettem volna, illetve netán még szembesítettem volna. Én megmaradok a kossuthi fogal­mazásnál, amely száz évvel a magyar zsidóság megpróbál­tatását megelőzően már azt mondotta, hogy a zsidóságot nem tekinti másnak, mint a magyarság felekezetileg kü­lönböző részének. Vajda Péter : Hétfőn és kedden folytatja munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka, a tervek szerint azonban szeptember 22. és ok­tóber 14. között szünetelnek a plenáris ülések — mondotta Szabad György, az Országgyű­lés elnöke pénteken, a törvény­­hozás munkájáról szóló szoká­sos sajtótájékoztatóján. El­mondta, hogy a­­privatizációs törvényt és a társadalmi szer­vezetek költségvetési támoga­tásának elbírálásáról, elosztá­sáról szóló országgyűlési hatá­rozati javaslatot mindenkép­pen a tervezett szünet előtt meg kell tárgyalni, illetve dön­tést szükséges hozni ezekben a kérdésekben. A szünet előtt nem kerül na­pirendre a földtörvény, mert a kormány még nem terjesztette elő. Figyelemre méltónak ígér­kezik Tölgyessy Péter SZDSZ- frakcióvezető interpellációja a miniszterelnökhöz az ország általános válságának súlyosbo­dása ügyében. MÁV: új kocsik, mozdonyok, vezérigazgató-helyettesek (Munkatársunktól.) Tegnap Csárádi János ve­zérigazgató kinevezte a MÁV új vezérigazgató-helyetteseit: Benczédi Mihálynét, Pál Jó­zsefet és Sipos Istvánt. Ezzel kezdetét vette a vasút szerve­zeti átalakítása. A vezérigaz­gatóságon az eddigi tizenhét főosztályból nyolcat megszün­tettek, miközben a három most kinevezett vezérigazgató-he­lyettes egyúttal főosztályveze­tő is. A fölöslegessé válók képzett­ségük, szakmai tudásuk alap­ján munkához jutnak a vasút­nál. December 31-ig megszű­nik valamennyi üzemfőnök­ség, az állomásfőnökök viszont visszakapják megnyirbált jog­körüket. Csárádi János elmondta: rö­videsen a kormány elé kerül a tárca és a MÁV közös kon­cepciója, rögzítve benne a nemzeti vasút és az állam gaz­dasági kapcsolatát is. Folynak a­ tárgyalások a Ganz-Huns­iet Rt.-vel 15, egyenként négy kocsiból álló villamos szerel­vény elkészítésére, amelyek várhatóan már egy év múlva közlekednek. A tervek szerint ezek az Inter Régió nevű vo­natok expresszvonalakon jár­nak majd, de több helyen áll­nak meg, afféle sebesvonatok lesznek tehát. Egy-egy szerel­vény 300 utast képes szállíta­ni igen kulturált körülmények között. Az utasokat a repülő­téri gyakorlathoz hasonlóan guruló pultról fogják kiszol­gálni. A termes és fülkés ko­csik plüssülései kékek, illetve ciklámenszínűek lesznek. Szó van róla, hogy Nyíregy­házáról hetente, kétszer köz­vetlen járat indulna Bécsbe, egyszer Miskolcon, egyszer Debrecenen át. Bel- és külföl­di gyártókkal arról is folynak tárgyalások, hogy a vasút vá­sárolna úgynevezett Intercity kocsikat, amelyekkel már 1992- ben javítani szeretné a belföl­di szolgáltatást. Jelenleg 4000 személykocsija van a MÁV- nak, többségük 25 évesnél idő­sebb. Az említett beszerzése­ket tehát folyamatosan újab­baknak kell követniük, bele­értve a mozdonyparkot is. Egyelőre 15 villanymozdonyt vásárol a MÁV. Ezek és az em­lített 15 négykocsis szerelvény összesen 4,5 milliárd forintba kerülnek. Haraszti—Csurka 1-0 (első félidő) Elsőfokú ítélet a Magyar Fórum Apák és fiúk című írása ügyében A perköltség és a kereseti illeték megfizetésére kötelezte dr. Mészáros Mátyás bíró a Fó­rum Részvénytársaságot, a Magyar Fórum főszerkesztőjét, Csurka Istvánt és ifjú dr. Gre­­zsa Ferencet, az Apák és fiúk című cikk szerzőjét a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Mint arról beszámoltunk, az SZDSZ több vezetője kerese­tet indított az MDF-hez közel­álló hetilap március 31-i szá­mában közölt írás miatt. Haraszti Miklós elsőrendű, Kis János másodrendű, Tamás Gáspár Miklós harmadrendű, Bauer Tamás negyedrendű, La­ki Mihály ötödrendű, Soós Ká­roly Attila hatodrendű, Pető Iván hetedrendű és Tölgyessy Péter nyolcadrendű felperesek azért indítottak keresetet a Magyar Fórum ellen, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíró­ság állapítsa meg a következő­ket: az alperes megsértette a személyükhöz fűződő jogaikat, az alperes a személyükre vo­natkozóan hitelrontó és valót­lan tényeket állított és híresz­­telt, s kötelezze az alperest a jogsértés abbahagyására, illet­ve tiltsa el a további jogsérté­sektől, s végül kötelezze az al­perest közérdekű célra fordít­ható bírság megfizetésére. A tegnap délelőtti tárgyalá­son az újságírók megtudhatták, hogy az elsőrendű alperes a Magyar Fórumot kiadó Fó­rum Részvénytársaság, a má­sodrendű alperes Csurka Ist­ván, míg a harmadrendű alpe­res ifjú dr. Grezsa Ferenc. A Magyar Fórum Alapítvány el­leni keresetüktől a felperesek elálltak. Mint az a csaknem kétórás tárgyaláson hallható volt, a cikk szerzőjének ügy­védje nem tudta bizonyítani azt, hogy — miként az Apák és fiúk című cikk állítja —: „Kis Jánost, akit 1973-ban kizártak az MSZMP-ből »túl baloldali nézetei miatt", ezt követően az Akadémia különböző intézetei, élükön Aczél legényei tartot­ták el titokban és bőségesen.” Hasonlóképpen nem tudták be­bizonyítani, hogy Tamás Gás­pár Miklós a Ceausescu-féle KP tagja volt. Miként Kis Já­nost nem „túl baloldali né­zetei” miatt távolították el az MTA Filozófiai Intézetéből, ha­nem azért, mert arról írt köny­vet, hogy a Marx-féle szocializ­mus összeegyeztethetetlen az egyén szabadságával, akkép­pen Tamás Gáspár Miklós soha nem volt sem a Ceausescu­­féle, sem más kommunista párt tagja, hanem éppen a Ceauses­­cu-diktatúra elől volt kényte­len Magyarországra menekül­ni. Hasonlóképpen nem felel meg a valóságnak az, hogy — mint az említett írás állította — Bauer Tamás, Laki Mihály és Soós Károly Attila a Köz­gazdaságtudományi Egyetemen pártalapszervezetet hívtak vol­na életre. Dr. Grezsa Ferenc cikkbeli állítása, miszerint Pe­tő Iván párt- és Tölgyessy Pé­ter államigazgatási karrierjét váltotta „szabadra”, s mind­ketten az MSZMP tagjai vol­tak, szintén valótlan. Miként azt a végzés kihirde­tésekor dr. Mészáros Mátyás bíró elmondta: nem fogadha­tó el az alperesnek az a véde­kezése, hogy a Magyar Fórum­ban csupán egy írás másod­közlése történt, vagy az, hogy nem sértő, ha valakiről azt ál­lítják, hogy korábban MSZMP- tag volt. Dr. Mészáros indok­lása szerint figyelembe kell venni, hogy a különböző minő­sítések miként festenek a szö­vegösszefüggésben, illetve azt, hogy az állítólagos MSZMP- múlt feszegetése az egyes fel­pereseket voltaképpen képmu­tatónak tünteti fel. A cikk ily módon hiteltelen személyek­nek állította be a szóban forgó politikusokat. Az első­fokú ítélet értelmében — amely ellen 15 napon belül le­het fellebbezni — a Pesti Köz­ponti Kerületi Bíróság kötelez­te az alpereseket a jogsértés abbahagyására, és felszólította őket további jogsértések elke­rülésére. A bíróság ugyanak­kor nem kötelezte az alperese­ket „közérdekű célra fordítha­tó bírság” megfizetésére. Haraszti Miklós elsőrendű felperes — épp a perhalasztás elkerülése érdekében — visz­­szavonta keresetét, s hamaro­san külön pert indít amiatt, hogy a cikk szerint 1970 körül maoista összeesküvés vádjával állt bíróság előtt. P. L. Kisgazdák: Józan radikalizmus Gyerekes hisztériát tanúsí­tott az ellenzék a Jeszenszky­­üggyel kapcsolatban — jelen­tette ki Oláh Sándor, az FKgP parlamenti frakciójának he­lyettes vezetője a Kisgazda­­párt tegnapi sajtótájékoztató­ján.­­ S minden gyakorló szülő vagy nagyapa tudja, hogy akkor követi el a leg­rosszabbat, ha a hisztis gyer­mek popsijára üt, mert akkor a gyermeknek már van mi­ért sírnia. Ugyanilyen gyerekes hisz­tériának lehettünk a tanúi — folytatta a képviselő — a sze­rencsétlenül megfogalmazott kisgazdakörlevél kapcsán. Ké­ri Kálmán egyébként jó szán­dékú nyilatkozata ürügyén, vagy most a trianoni emlék­mű felállításával kapcsolato­san. A kisgazdák nemtetszésük-­ nek adtak hangot Matolcsy György, a Miniszterelnöki Hi­vatal politikai államtitkára legutóbbi nyilatkozatával kap­csolatban is. Nem értenek egyet azzal, hogy a magyar gazdaságban a privatizáció csak az évtized második felé­re, végére fejeződjék be. — Mint a gazdasághoz egy kicsit is értő és tájékozott ember — jelentette ki Oláh Sándor —, ezzel nem tudok egyetérteni, ez újabb katasztrófapolitikát jelentene ebben az ország­ban. A privatizálási ütem las­sítása alapvetően rendítené meg a nyugati világ bankkö­reinek bizalmát. A sajtótájékoztatón foglal­koztak a párt kampánystra­tégiájával is. Ómolnár Mik­lós szóvivő szerint a párt stí­lusát a józan radikalizmus jellemzi, s reményeik szerint ez a választási megmérette­tésben meghozza majd a gyü­mölcsét, annál is inkább, mert anyagi lehetőségeik meglehe­tősen korlátozottak, összesen ötmillió forintjuk van az or­szágos kampányra. A válasz­tásoktól egyébként­­ tisztes eredményt várnak, bár jóslá­sokba nem bocsátkoznak, de a márciusinál jobb szavazat­­arányra számítanak. Értékelték a párt és a sajtó kapcsolatát is. Kiss Gyula fő­titkár, tárca nélküli miniszter szerint ez a kapcsolat nem túl harmonikus, s az újság­írók hibájául rótta fel, hogy sokszor egyetlen emberrel, an­nak megnyilatkozásaival azo­nosítják az egész pártot. Ómolnár Miklós ezzel kap­csolatban megjegyezte: az egyébként jó szándékú újság­írókat egyesek saját párton belüli hatalmi harcukhoz használják fel. A tájékoztatón részt vett Győriványi Sándor munka­ügyi miniszter is, aki az új­rakezdési kölcsönök felfüg­gesztését — többek között — a következőkkel indokolta: a kedvezményes kamatozású kölcsönfelvétel lehetőségével „huszonháromezer ügyeskedő élt vissza az országban”. K. J. T. KÖZÉLET • Göncz Árpád köztársasági elnök a Costa Rica Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban fejezte ki jókíván­ságait Rafael Angel Calderón Fournier elnöknek. Jeszenszky Géza külügyminiszter szintén táviratban köszöntötte partne­rét, Brend Niehaus Quesadát. • A Mexikói Egyesült Álla­mok nemzeti ünnepe alkalmá­ból Göncz Árpád köztársasági elnök táviratban fejezte ki jó­kívánságait Carlos Salinas de Gortari elnöknek. Jeszenszky Géza külügyminiszter szintén táviratban köszöntötte partne­rét, Fernando Solana Mora­­lest. • A Mongol Népköztársa­ság Nagy Népi Hurálja szep­tember 3. és 11. között meg­tartotta az első többpárti vá­lasztások utáni első üléssza­kát, amelyen újjáválasztották, illetve megválasztották az ál­lami intézmény új felsőszintű vezetőit. Göncz Árpád, a Ma­gyar Köztársaság elnöke, Szabad György, az Ország­­gyűlés elnöke és Antall Jó­zsef miniszterelnök táviratban üdvözölte Punszalmágin Ocsir­­batot, a Mongol Népköztársa­ság elnökét, Dzsambin Gom­­bodzsavot, a Nagy Népi Hu­­rál elnökét, illetve Nadná­­szümberelin Goncsigdordzsot, a Mongol Népköztársaság el­nökhelyettesét és Kis Hurál­ja elnökét, valamint Dasim­ Bjambaszaren miniszterelnö­köt. • A Nicaraguai Köztársa­ság nemzeti ünnepe alkalmá­ból Göncz Árpád köztársasá­gi elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Violeta Barrios de Chamorro elnök asszony­nak. Jeszenszky Géza külügy­miniszter szintén táviratban köszöntötte partnerét, Enrique Dreyfus Moralest. _ ■ ___./­ ........ _ _ *..........._ Az Alpok—Adria munkaközösséghez tartozó európai ré­giók baloldali pártjainak koordinációs csoportja Pécsett tartja kétnapos tanácskozását, amelyen Burgenland, Stájeror­szág és Felső-Ausztria, továbbá Horvátország és Szlovénia, valamint Baranya, Győr-Sopron, Somogy és Zala megye szo­cialista, kommunista és szociáldemokrata pártokhoz tartozó képviselői vesznek részt. Megvitatják a munkaközösség balol­dali pártjainak velencei plenáris ülése elé terjesztendő napi­rendet, amely a béke, a biztonság és a leszerelés kérdéseit tartalmazza.­­ A Baranya Megyei Tűzoltó-parancsnokság pécsi szék­háza előtt pénteken ünnepélyesen felavatták a tűzoltók védőszentjének, Szent Flóriánnak szobrát. Az ünnepségen Ma­­yer Mihály, pécsi megyés püspök áldotta meg az emlékmű­vet. A tűzoltók áldozatos munkáját méltató beszédében Hor­váth Balázs belügyiminiszter hangoztatta, hogy a kormány eb­ben a hallatlanul szűkös, rossz anyagi helyzetben is úgy dön­tött, hogy szeptember elsejétől jelentős összeggel megemeli a tűzoltók bérét.­­ A belga kormány újabb 27 millió belga frankot biz­tosít Magyarországnak a levegőtisztaság-védelmi mérő­hálózat korszerűsítéséhez. Belgium a PHARE-program kere­tében idén már 390 millió belga frankot adott Magyarország­nak, Lengyelországnak. A két ország környezetvédelmi együtt­működéséről pénteken írt alá megállapodást Miet Smet bel­ga környezetvédelmi államtitkár és Keresztes K. Sándor ma­gyar környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter. 5 Antall-válasz Jeszenszky-ügyben Antall József miniszterelnök le­vélben válaszolt Kis Jánosnak, az SZDSZ elnökének és Tölgyessy Péternek, a parlamenti frakció ve­zetőjének a hozzá intézett nyílt levélre. A bevezetőben megemlíti, hogy több helyütt világosan kifejtette a kormány álláspontját, amely sze­rint sem Jeszenszky Gézát, sem más minisztert nem kíván levál­tani. „Természetesen tudomásul ve­szem kezdeményezésüket, mint a parlamentáris rendszerekben ki­alakult gyakorlatot, és őszintén örülök, hogy ennyi évtized után megértük azt Magyarországon, hogy ilyen reakciókra sor kerül­het az önök részéről” — fogal­mazza meg a miniszterelnök. A to­vábbiakban a levél hangsúlyozza, hogy Jeszenszky Géza összességük­ben és együttesen említette azokat az értékeket, amelyeket a leghite­lesebben a kormánykoalíció párt­jai képviselnek. Nem volt szó semmiféle kirekesztésről vagy ki­zárólagosságról. Antall József meglepőnek tartja az ellenzék felháborodását, mond­ván, „éppen az önök pártja és más ellenzéki pártok jártak elöl abban, hogy a kormánykoalíció pántjait, majd a kormányt úton­­útfélen sértegették, és minden eszközzel igyekeztek lejáratni”. Antall József példákat említ, majd kifejti levelében: „Ha figye­lembe veszem az elmúlt hetek fo­lyamatos támadásait külpolitikai vonalvezetésünkkel szemben, nem tudom, miféle konszenzusról be­szélhetünk. De arról még kevésbé tudok, hogy egyes országokban az alapkérdésekben átfogó össznem­­zeti külpolitika alapja az ellen­zéknek tetsző külügyminiszter lenne, őszintén sajnálom — teszi hozzá —, hogy e levélváltásra sor került. Bíztam benne, hogy az ön­­kormányzati választások időszaka nem fogja befolyásolni a parla­menti munkát... Mi változatlanul örömmel vennénk, ha a kormány­­koalíció — vállalva a rendkívül nehéz kormányzati felelősséget — együttműködhetne a fő kérdések­ben a felelősségteljes ellenzéki pártokkal. Ez rajtunk nem fog múlni, továbbra is készen állunk erre.”

Next