Népszabadság, 1990. október (48. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-01 / 230. szám
1990. október 1., hétfő NÉPSZABADSÁG - KÜLKAPCSOLATOK _ ÁLLÁSPONT GÖNCZ ÁRPÁD HAZAÉRKEZETT UKRAJNÁBÓL Valami példaértékű kezdődött (Folytatás az 1. oldalról.) vényre. — Honfitársaim! Magyar Testvérek! Különös jelentőségűnek érzem, hogy három ölelkező himnusz elhangzása után beszélhetek a Kárpát-medence legszebb Petőfi-szobra előtt. Jelképes az is, hogy ez a költő — akinek anyja szlovák, apja szerb volt — bizonyította be, hogy a magyarság: sorsvállalás. Különös értéke van ezért itt ennek a szobornak, hiszen olyan magyarok élnek Kárpátalján, akik a legnehezebb időkben is megőrizték magyarságukat. Göncz Árpád beszámolt kijevi tárgyalásairól. Elmondta: Magyarország egy új Ukrajnával, egy új Szovjetunióval szorítkezet, hiszen ezek természetes szövetségeseink. Leonyid Kravcsuk is megerősítette a magyar köztársasági elnöktől hallottaikat. Komlós Attila, a Magyarok Világszövetségének főtitkára a világban élő magyarok üdvözletét tolmácsolta Kárpátalja ünneplő magyarságának. A két államfő és a többi vendég koszorút és virágokat helyezett el a felavatott Petőfi-szobor talapzatán. Göncz Árpád a hivatalos programok végeztével nyilatkozott az újságíróknak — Sikeresek voltak a tárgyalások — mondta. — Többet értünk el, mint amennyit terveztünk. Meggyőződésem, hogy a tárgyalásoknak jó folytatása lesz, és remélem, egy hónapon belül létrejön az a kormányközi bizottság, amely agyakorlati kérdéseket kidolgozza. Problémák legfeljebb abból adódhatnak, hogy a skótgazdasági rendszernek és a rendszerváltási folyamatoknak némi fáziseltolódása van. Valószínűleg modellértékű lesz a kapcsolatépítés abból a szempontból, hogyan lehet jó akarattal áthidalni a nehézségeket. Úgy vélem, hogy itt valóban történelem íródott és valami példaértékű kezdődött. Ha elképzeléseink sikerülnek, akkor a Franciaország méretű Ukrajnával a szomszédos országok számára példaértékű kisebbségi politikáit tudunk megteremteni. Ez fontos nekünk is, Ukrajnának is. F. Gy. Két elnök között az ungvári Petőfi-szobor. BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE ANTALL-BESZÉD BÉCSBEN Újabb vasfüggönyök keletkezése ellen A szabad nemzetek összefogása leküzdheti az olyan veszélyeket is, amilyenek a Kuvait elleni iraki agresszióval keletkeztek, és ugyanilyen öszszefogásra van szükség Európában is. Többek között erről beszélt Antall József, az MDF elnöke, kormányfő Bécsben azon a több ezer személy részvételével tartott gyűlésen, amelyet a jelenleg a szocialista párttal együtt kormányzó Osztrák Néppárt, az ÖVP rendezett szombaton az október 7-i ausztriai parlamenti választások kampányának keretében. Antall rámutatott: itteni jelenléte a Közép- és Kelet-Európában az utóbbi hónapok folyamán lezajlott nagyszabású fordulatoknak is köszönhető. „Az eltelt tizenkét hónapban öreg kontinensünk arculata többet változott, mint előtte 40 év alatt. Amikor ma reggel átutaztam az osztrák— magyar határon, akkor egy államok közötti, de nem társadalmi rendszereket elválasztó határon jöttem át. A vasfüggöny már a múlté, és teljes lebontásának folyamata éppen itt kezdődött el” — mondta. Antall József emlékeztetett a magyarok mindig töretlen szabadságvágyára, s hangoztatta, hogy a magyar nép az 1945—1947-es és az 1950-es sikertelen kísérletek után most, „harmadik nekifutásra” viszszaszerezte szabadságát és szuverenitását. Az MDF elnöke az Európába való visszatérés fontos belső feltételének minősítette a magyar gazdaságnak a jelenlegi válságból való kilábalását, a szociális piacgazdaság létrehozását, s az utóbbival kapcsolatban követendőnek ítélte a Riegler vezette Osztrák Néppárt politikáját. Nehéz útját Magyarországnak magának kell megtennie, de természetesen könynyebb a dolga, ha számíthat barátainak segítségére is — állapította meg, és köszönetet mondott az osztrák népnek a magyar szabadságtörekvések támogatásáért. A politikus kifejtette, hogy a sokat emlegetett, a konfliktusoktól mentes és egyesült Európa biztosítéka lehet a további demokratikus fejlődésnek Magyarországon és az egész térségben. „Nem szabad megengednünk — hangsúlyozta —, hogy a vasfüggöny helyébe újabb akadályok keletkezzenek. Csakis az együttműködés lehet a reális alternatíva Európa népei számára. Ezért tulajdonítunk nagy jelentőséget a regionális együttműködés különféle formáinak.” Beszédében Antall József kitért arra, hogy a Magyar Demokrata Fórum már ellenzéki időszakában is szoros kapcsolatban volt az Osztrák Néppárttal, s eredményeinek elérését előmozdította e testvérpárt támogatása. Mint az MDF elnöke közölte, a mostani bécsi választási gyűlésen való részvétele viszonzása annak a szolidaritásnak, amelyet tavasszal, a magyar országgyűlési választások előtt pártja iránt az ÖVP tanúsított. A rendezvényen ott volt Keresztes K. Sándor, az MDF elnökségének tagja, környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter is, aki a Fertő tavi közös nemzeti park létrehozásáról szóló magyar—osztrák nyilatkozat aznapi aláírása alkalmából tartózkodott szombaton Bécsben. (MTI) SIKERES VOLT A VAJDASÁGI MAGYAROK KONGRESSZUSA Európai mércével a kisebbségi jogokért Az adai művelődési ház színháztermében 500 küldött és vendég részvételével megtartotta I. kongresszusát a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK). Ezúttal is beigazolódott: a több mint 20 ezer tagot számláló szervezet egységes és érett politikai tényezővé vált a vajdasági magyarok sorsának alakításában. Ágoston András, a VMDK elnöke, üdvözölte a megjelent vendégeket, közöttük őszi Istvánt, a Magyar Köztársaság belgrádi nagykövetét. Duray Miklóst, a szlovákiai Együttélés mozgalom képviselőjét, Anton Skenderovicot, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének alelnökét és Mihálic Antalt, a bajai tunyevácok Olvasókörének küldöttét. Zalatnay István, a Magyar Köztársaság kormányfőjének tanácsosa is köszöntötte a kongresszust. A tanácskozás megkezdése előtt a kongresszus elénekelte az Elindultam szép hazámból kezdetű népdalt. Ezután mintegy negyvenen szólaltak fel. A Népszabadság interjút készített Ágoston Andrással, a VMDK vezetőjével, akit a kongresszus egyöntetűen megerősített négy évre szóló elnöki megbízatásában, a többi elnökségi, tanács- és ellenőrző bizottsági taggal együtt. A közeljövő teendőiről és a kilátásokról Ágoston elmondta: " Eddigi akcióink helyességéről a kongresszus idején valamennyien ismételten meggyőződhettünk. Sajnos azonban ,a minap elfogadott szerb alkotmány lehetőségeinket, esélyeinket cseppet sem teszi kecsegtetőbbé az eddigieknél. Marad tehát a folyamatos, kemény munka, természetesen európai mércével mérhető módszerek és stílus alkalmazásával. Nincs olyan nehézség, ami miatt ettől eltérnénk. Bízom benne, hogy Vajdaság magyarjainak többsége mellettünk fog kiállni a választásokon. Roppant fontos, hogy szavazópolgáraink jelenjenek meg az urnáknál, ahányszor csak kell. Így ugyanis egy-két, esetleg három képviselőnkkel több juthat be a parlamentbe. Koliger Károly EURÓPA TANÁCS Támogató, objektív jelentés Magyarországról Egyértelműen támogatja Magyarország felvételi kérelmét Peter Schieder osztrák szocialista párti képviselő abban a terjedelmes jelentésben, amelyet az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének keddi magyar vitájához készített. A közgyűlés kedd délelőtt foglal állást Magyarországnak az Európa Tanácshoz való csatlakozási kérelméről, s a 23 parlamenti demokráciát tömörítő európai szervezet miniszteri bizottsága ezt követően november 6-ai római ülésén dönt a felvételről. A keddi vitán beszédet mond Antall József miniszterelnök, aki külön ebből az alkalomból látogat el Strasbourgba. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének dokumentumaként körözött Schieder-jelentés már első mondatában kiemeli, hogy Magyarország az első ,a keleti tömb országai közül, amely csatlakozni kíván az Európa Tanácshoz. Tekintettel erre, a terjedelmes (mintegy 90 gépelt oldalnyi) jelentés készítője nemcsak Magyarország jelenkori történelmi fejlődésével foglalkozik, hanem múltjával is, visszautalva 1100 éves történelmére, a török uralomra, térképpel illusztrálja Trianont, ugyanakkor utal arra is, hogy a Trianon előtti Magyarországon nem volt abszolút többségük a magyaroknak. A történelmi rész behatóan tárgyalja a második világháború utáni eseményeket, az 1956-os felkelést, a demokratikus mozgalmak kialakulását a hetvenes években, s részletesen elemzi a választások után kialakult politikai és gazdasági helyzetet. Ismerteti a dokumentum a magyar jogállam kiépítésére tett lépéseket, a magyar társadalom politikai és gazdasági problémáit, a kisebbségek, köztük a zsidók és a cigányok helyzetét is. Nem hallgat az antiszemita jelenségekről sem, de hozzáfűzi, hogy ha tapasztalhatók is ilyenek, mint más európai országokban, ezek nem uralkodó irányzatok, és nem lehet az országra jellemzőnek tekinteni őket. A jelentés nemcsak hivatalos forrásokból, hanem az érdek-képviseleti szervektől eredő, eltérő adatok alapján is foglalkozik a kisebbségekkel. Röviden összefoglalja Peter Schieder az Antall-kabinet kormánynyilatkozatát, célkitűzéseit, és részletesen foglalkozik a környezetvédelmi problémáikkal, köztük Bős- Nagymarossal is. A jelentéshez csatolt határozati javaslat, amelyről kedden szavaznak az Európa Tanácsban, felszólítja a tanács miniszteri bizottságát, hogy hívja meg azonnali hatállyal Magyarországot az Európa Tanácsba, és biztosítson számára két helyet a tanács parlamenti közgyűlésében. (MTI) MAGYAR, CSEHSZLOVÁK, LENGYEL Honvédelmi miniszterhelyettesek tárgyalása A Zakopane melletti Koscieliskában Véget értek Raffay Ernő honvédelmi államtitkár, Bronislaw Komorowski lengyel nemzetvédelmi miniszterhelyettes és Antonin Rasek csehszlovák nemzetvédelmi miniszterhelyettes hivatalos tárgyalásai. A háromoldalú megbeszélésekről kiadott közös közlemény szerint a felek tájékoztatták egymást az országaikban és hadseregeikben végbemenő változásokról, a fegyveres erőik nemzeti identitásának helyreállításáról, nemzeti védelmi doktrínának való alárendeléséről, és alkalmassá tételükről a parlamenti demokrácia keretein belüli működésére. A felek hangsúlyozták, hogy országaik és nemzeteik egyetlen szomszédos országot vagy más államot sem tekintenek potenciális ellenségüknek. Raffay Ernőt, Antonnin Rasescet és Bronislaw Komorowskit Varsóban fogadta Piotr Kolodziejczyk ellentengernagy, lengyel nemzetvédelmi miniszter. (MTI) FRANCIÁK ÉS MAGYAROK Baráti társaság a jövőért Milyen módon nyújthat segítséget Franciaország Magyarországnak az átalakuláshoz, az igazi demokrácia megteremtéséhez? Ezekről a kérdésekről tatanácskoztak neves francia közéleti személyiségek a Francia—Magyar Baráti Társaság a Jövőért nevű, tavasszal alakult szervezet első közgyűlésén. A szervezet Magyarország francia barátait fogja össze, tagjai között vannak ismert politikaiszemélyiségek, diplomaták, a kulturális és a gazdasági élet képviselői. (MTI) 3 Részvétünk öregfiúcsapatunk meccseinek napján mindig az volt a kérdés, vajon leszünk-e elegen. Leszünk-e annyian, hogy pályára léphessünk? Olyan volt ez, akár most a helyhatósági választás. Vasárnap még az egymást befürdető jelöltek is együtt izgultak: elmennek-e annyian szavazni, hogy nem lesz szükség — főként a városokban, a budapesti körzetekben — ismétlésre. A szavazópolgárok közönye létrehozta az annyit emlegetett nagykoalíciót. Vékony jégen bokázik hát a nyertesek öröme. Nemcsak az ünneplésnek, hanem talán még a cselekvő szándéknak is akadályává válik a tömeges távolmaradás, hogy az önkormányzatok jelentős részének a választók kevesebb mint fele adta a megbízatást — ha adta. Ez nemcsak a helyhatóságok tettvágyát, hanem a nagy kérdések között csak szlalomozó koalíció határozottságát is sorvaszthatja. Az országot megülő politikai közöny ősködében az okos szándékok is eltévedhetnek. Az persze nem lenne baj, ha csitulna a felkent „népképviselők” melldöngetősdije, ha a politika szarva tovább töredezne, ha a gazdaság legalább úgy tudna diktálni a parlamentnek, mint a parlament a gazdaságnak, ha a gyomorsavtúltengéses böffentések helyett az infláció, a gazdasági hanyatlás, a munkanélküliség elleni intézkedések töltenék meg a lapok első oldalát. Lapzártakor a helyhatósági választás eredménye még 1, 2 vagy 2 is lehet. Az azt jelenti, hogy a kormánykoalíció nagyjából megismétli képviselő-választási eredményét. Elmozdulások persze várhatók a koalíciós pártok között. A legnagyobb mellénnyel néhány kisgazda vezér kiabálta, hogy mi vagyunk a legnagyobbak, a legszebbek, a legerősebbek, de ez nemigen több erősödő fütyülésnél az egyre félelmesebb temetőben. Az előzetes jelek inkább a csöndes kereszténydemokraták mérsékelt erősödésére mutatnak, ami lehűtené az MDF keresztes vitézeit. A hűtésre szüksége is lenne az olykor már állampárti allűröket felöltő MDF-nek (lásd az állampolgárok különféle osztályozása, ide nekem a gazdaságot, a sajtót, Justitiát, a trianoni emlékművet, a kiegyenesített Don-kanyart stb., stb.). Ha a szinte biztos győztes párt túlnyeri magát, fölborulhat a vonulatai közti kényes egyensúly, s a civilizált államokban meghaladott archaikus politikai törekvések további térnyerésének arányában lehet, hogy csak az isteni csoda lökhet előre bennünket. Cáfolnom kell az 1, X, 2-t, csak kétesélyes ez a meccs. A 2-es egyelőre (?) kizárt: nem nyerheti meg a választást a három ellenzéki párt. Nem nyerhet, mert féltartós összefogásuk is elképzelhetetlen. Nem nyerhet, mert markáns győzelemre nincs erejük, s ha minden más csoport, független jelölt melléjük állna is — amire nincs esély —, akkor sem lehetne oly vitathatatlan a győzelem, hogy a koalíció elismerje. És nem nyerhet az ellenzék azért sem, mert a diktatúrák tartósították a konzervatív nézeteket. Marad az X. Nem abban az egyre demagógabbá váló értelmezésben, hogy mától pedig teljessé válik a rendszerváltás, s különösen nem úgy, hogy kolbászból kezdik fonni a kerítéseket. Mindennapjainkat inkább az olyasféle változások fogják uralni továbbra is, mint amilyenek a pénztáraknál hökkentenek meg, s afféle politikai döntések, mint a régi címerek kivakarása a stemplikből. Ennek ellenére a (hétfő esti?) végső eredményhirdetéskor és utána még hetekig ünnepelni fognak a politikai élet hangadói, mert ez ilyen sokörömű választás. Tapsikolni fognak, ahol éppcsak átlépték a negyven százalékot, hogy nem kell újból szavazni, örvendezni fog az SZDSZ, hogy a győztes MDF- től elhódítja majd, mondjuk, a budapesti (szombathelyi?, kőszegi ?) főpolgármesteri állást. A Fidesz narancsa továbbgurul a majdani kormányzópártiság felé azért is, mert a leghatározottabban (a hókotrókat is bevetve) ők éreztek rá, hogy a részvétlenség az igazi mumus. A talán mögéjük szoruló FKgP-s Dózsa György meg azt fogja a képünkbe mennydörögni, hogy több száz polgármester mellett Hódmezővásárhely (Lajosmizse?) is az övék lesz. A mind reménytelenebből aszalódó MSZP azt fogja lobogtatni, hogy hány helyen, ki mindenkivel sikerült ágyba bújnia, s az MSZMP-nek is futja majd a helységnévtárból egy sikerlistára. De örülhetnek a kormányzó pártok is a hatalmi ellenpontoknak, mert a következő választásokig egyértelműbbé válhat, ki sáfárkodik jobban a voksokkal. De hátrább az örömagarakkal! A rövid időn belül immár ötödik választás jelöltlistája, és az eredménye is arra figyelmeztetheti a pártokat, hogy a nép (szavazó része) korántsem csupán párt (politikai)szempontok szerint méri vezetőinek rátermettségét, hitelességét. A polgármesterjelöltek többségének függetlensége, sokuk győzelme és izgalmakra okot adó „részvétünk” azt mondja: még mindig túl sok a politika a tettekhez képest. Pünkösti Árpád