Népszabadság, 1990. december (48. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-10 / 289. szám

• 16 oldal — Ára: 8,50 Ft NÉPSZABADSÁG n MMMnnnHnHHaMnMMWMKW^MnflMRm ma mmmmm <aw^CTiwaii( * ^wwwgiiiffjjiwwi hmi aaaawíamiaaiaímaaaamimaaaiaaammmaaaiamaaaaaaammaabaa^maaaaaaaaawbbaabbbabbmaabaam^ba 1990. december 10., hétfő SZOCIALISTA NAPILAP XLVIIi. évfolyam, 289. szám sasmmewas®*ssg§®s^^ Walesa Lengyelország elnöke (Varsói tudósítónktól.) A következő esztendők­ben a Szolidaritás vezéralak­ja, a 47 esztendős Lech Wa­lesa lesz a lengyel államfő. A vasárnapi elnökválasztás elő­zetes eredményei szerint Wa­lesa 77, ellenfele, Stanislaw Tyminski 23 százalékot szer­zett. A Walesa melletti nemzeti összefogás hozta meg eredmé­nyét, a Szolidaritás elnökének fölényes győzelmét. Walesa, aki — ahogy mondta — „nem akart elnök lenni, de elnök­nek kell lennie az ország ér­dekében”, feleségével és 18 esztendős fiával jelent meg az urnánál Gdanskban. — A leg­jobb jelöltre szavaztam — je­lentette ki az összegyűlt új­ságíróknak. Mivel ketten ma­radtak állva Tyminskivel, s a milliomost köztudomásúlag al­kalmatlannak tartja Lengyel­­ország vezetésére, nem kétsé­ges, kire gondolhatott. Maga­­biztosságát jelzi, hogy a két héttel ezelőtt tartott első for­dulóban is azt mondta: — A győztesre szavaztam. Kérdés, mit tesz Tyminski a választás után? Vajon visz­­szatér Kanadába és folytatja üzleti tevékenységét? Vagy családjával együtt Lengyelor­szágba költözik vissza, és megpróbál politikai tőkét ko­vácsolni eddigi, sikeresnek mondható ténykedéséből. Az biztos, hogy megjelenésével alapos leckét adott az ország sorsát egymás között eldönte­ni próbáló két Szolidaritás­­szárnynak. — Stan Tyminski példáját húsz év múlva is megemlítik a demokrácia­tankönyvek — mondotta nem­régiben riválisáról Walesa. Ty­minski mutatta meg ugyanis elsőként a kommunizmus fe­letti győzelem múló mámorá­ból alig ocsúdó új lengyel po­litikai elitnek, hogy a lesüly­­(Folytatás a 2. oldalon.) Walesa: „Viktória!” a Éles helyzet Tompán (Prágai tudósítónktól.) A csehszlovák sajtó a hét végén számolt be arról az in­cidensről, amely november 28- án történt csehszlovák turis­tákkal a tompai határátkelő­­helyen. A csehszlovák sajtóközlemé­nyek szerint az említett na­pon tíz, Jugoszláviából érke­ző csehszlovák autóbuszt tar­tóztattak fel hosszabb időre a magyar vámosok Tompánál. A magyar hivatalnokok először megtagadták az összesen 450 turista beléptetését, mivel a náluk levő árucikkek értéke meghaladta a megengedett szintet. Kaució letételét köve­telték, amit a csehszlovák tu­risták elutasítottak, mivel jogtalannak tartották az eljá­rást. Végül az esti órákban a budapesti csehszlovák képvi­seletek közbenjárására oldó­dott meg a helyzet, miután a határállomáson már hat kilo­méteres kocsisor torlódott fel. A sajtójelentések szerint „a csehszlovák nagykövetség al­kalmazottainak segítségével si­került kivételes beleegyezést szerezni, hogy a csehszlovák autóbuszok lezárt, lepecsételt ajtókkal áthaladjanak a ma­gyar területen”. K. T.* A tompas esetről megkér­deztük Dobi Miklós ezredest, a Vám- és Pénzügyőrség vám­vizsgálati osztályának vezető­jét, aki elmondta: „Az orszá­gon keresztül kereskedelmi mennyiségű árut csak vámbiz­tosíték befizetése mellett lehet szállítani. A befizetést el lehet intézni készpénzzel, kezesség­­vállalással, illetve oly módon. (Folytatás a 4. oldalon.) Gorbacsov meghívta Antall Józsefet Iván Aboimov, a Szovjetunió budapesti nagykövete szomba­ton hivatalában felkereste An­tall József miniszterelnököt, s átadta neki Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió elnöke meghívá­sát 1991. februárban teendő hi­vatalos moszkvai látogatásra. Ez alkalommal írják majd alá a Szovjetunió és Magyarország közötti kapcsolatok új elveit szabályozó politikai egyez­ményt — jelenti az MTI. A miniszterelnök vasárnap este A Hét című tv-műsornak nyilatkozva elismerte azt, hogy legutóbbi beszédének fogad­tatása vegyes volt, ez azonban talán a túlzott várakozással is összefüggött. Ilyen helyzetben csak keserű, a valós helyzetet feltáró beszédet lehetett mon­dani — jelentette ki Antall Jó­zsef. A kormányalakításról azt mondotta, hogy ennek idő­pontját külső körülmények — mint a taxissztrájk — és a gazdasági vitákból eredő né­zetkülönbségek előrehozták. A szakértői kormány megterem­tésére vonatkozó indítványo­kat a miniszterelnök elutasí­totta. Egyetértett azzal, hogy nehézségeket okoz kiváló szak­emberek távozása a kormány­­hivatalokból, például a Pénz­ügyminisztériumból, ez azon­ban két tényezővel függ össze: a kormányhivatalnokok fizeté­sével és piaci hatásokkal. Várható találkozásáról Mi­hail Gorbacsovval aláhúzta, hogy hite szerint ez hozzájá­rul a kapcsolatok javításához, gazdasági és kereskedelmi té­­(Folytatás az 5. oldalon.) Iliescu: Nem lesz élelemhiány Románia nehéz gazdasági helyzetben van, súlyos örök­séggel lépett a demokrácia ki­bontakoztatásának útjára. A gondok leküzdésére most ösz­­szefogásra lenne szükség. En­nek ellenére nem túl népes, de nagyon agresszív csoportok mindent megtesznek a megbé­kélés megakadályozására, egy­másra uszítják a különböző társadalmi rétegeket. Csatla­koznak hozzájuk egyes szak­­szervezetek is, tovább nehezít­ve az ország helyzetét — je­lentette ki Ion Iliescu. A román államfő péntek ké­ső este a tévében szólt az or­szág lakosságához. A kibonta­kozó sztrájkhullámmal kap­csolatosan felhívta a társadal­mi erőket, a sajtót: tegyenek bizonyságot állampolgári fe­lelősségükről, szigeteljék el mindazokat az elemeket, ame­lyek a társadalmi feszültséget saját céljaik érdekében akar­ják kihasználni. Iliescu igye­kezett megnyugtatni a lakos­ságot, és közölte: bár ellátási nehézségek vannak, a téli idő­szakra elegendő tartalékkal rendelkeznek húsból, fedezni tudják a kenyérszükségletet, a hiányzó burgonyamennyiséget (Folytatás a 2. oldalon.) Szovjetunió: más pártok, más államban Egyre nyilvánvalóbb a szov­jetunióbeli párt (több)pártoso­­dása, s az is, hogy a megúju­ló állam legfőbb összetartó ereje pillanatnyilag Gorba­csov elnöki kormányzása. A parlament feloszlatását és a hadsereg hatalomátvételét követelte pénteken a szovjet törvényhozás tagjainak befo­lyásos konzervatív csoportja, amely közvetve Gorbacsov el­nök eltávolításával is fenye­getőzött. A magát centrista tömbnek nevező csoport Mi­hail Gorbacsovot azzal vádol­ta, hogy határozatlan, és kés­lekedik a politikai döntések meghozatalával. A csoport egyik vezetője kijelentette, hogy nem érti, miért nem számol Gorbacsov azzal, hogy őt is el lehet távolítani a ha­talomból. A jelek szerint nem tudja, mi is az a lázadás — tette hozzá. , — A szovjet főtisztek lojá­lisak Mihail Gorbacsovhoz és rendszeréhez, s a szovjet el­nökhöz hasonlóan stabilitásra törekednek — így vélekedett a US News and World Report című folyóiratnak adott nyi­latkozatában John Galvin tá­bornok. A NATO európai had­erőinek főparancsnoka a szer­vezet más vezetőivel együtt novemberben tett hivatalos lá­togatást Moszkvában. A tábornok szerint megbe­szélésükön Mihail Gorbacsov világosan értésére adta, hogy ha az alkotmányos rend meg­őrzése érdekében szükségesnek látná, tétovázás nélkül igény­be venné a hadsereg segítsé­gét. Dmitrij Jazov nemzetvé­delmi miniszter és Mihail Mojszejev vezérkari főnök egyetértett az elnökkel. A szorosabb gazdasági együttműködés intézményes kereteinek kiépítése felé tett lépésekkel ért véget szomba­ton nyolc szovjet köztársaság és Moszkva képviselőinek két­napos tallinni tanácskozása. Az észt fővárosban Észtország, Lettország, Litvánia (e három köztársaságot miniszterelnö­kök képviselték), Belorusszia, Kazahsztán, Oroszország, Ör­ményország, Ukrajna és Moszkva képviselői vettek részt. A találkozón négy do­kumentumot írtak alá, ame­lyek a részvevők szándékai szerint egyfajta közös piac megteremtéséhez vezetnek majd. Kiütköztek a részvevők né­zetkülönbségei a szövetségi szerződéshez kapcsolódó vi­szony kérdésében. A balti köz­társaságok semmilyen formá­ban sem hajlandók csatlakoz­ni az új szövetségi szerződés­hez, ellenben az Oroszországi Föderáció híve a szerződés alá­írásának, bár sok mindenben bírálja azt. Mindemellett meg­egyeztek egy konzultatív bi­zottság irodájának felállításá­ban, ez január 1-jétől meg­kezdi működését. A litván kormány lemondá­sát és a Szovjetunióhoz való csatlakozás kimondását köve­­(Folytatás a 2. oldalon.) FIDESZ-ELLENZÉK: NEM EZ A HARC LETT A VÉGSŐ A hőskor ezzel befejeződött (Munkatársunktól.) Nem sikerült a jobbára csak „puccsistáknak” titulált Fidesz-ellenzéknek győznie a Fiatal Demokraták Szövetségé­nek kétnapos szegedi kong­resszusán. A küldöttek, ha nem is elsöprő, de meggyőző többséggel szavazták le a bel­ső ellenzék újabb, részletesebb vitát követelő javaslatait. A lemondások, kilépések miatt meggyengült — s a kong­resszuson testületileg lemon­dott — választmány helyébe is újat választottak. — Kezd az országban min­den összekuszálódni, nem jól és talán nem is jó irányba mennek a dolgok — állapítot­ta meg a tanácskozást meg­nyitó beszédében Kövér Lász­ló, a szervezet egyik parla­menti képviselője. — Az első száz nap elteltével még jog­gal mondtuk: a kormány nem követett el jóvátehetetlen hi­bákat. Csakhogy ma már ez kevés, az idő jóvátehetetlenül múlik, anélkül, hogy a kor­mány a legcsekélyebb jelét ad­ná annak, hogy élni tud a kapott lehetőségekkel, s meg­kísérelné legalább megváltoz­tatni az egyre kedvezőtlenebb irányba ható folyamatokat. A taxisblokádról szólva Kö­vér Murphy törvényét idézve azt mondta: — Amit a kor­mány egyáltalán elronthatott, azt el is rontotta. — Az el­lenzék tevékenységét értékel­ve pedig azt hajtogatta: in­kább csak sejtették, nem tud­ták, mekkora a baj. Az ellen­zék máig nem készült fel ar­ra, hogy bármelyik pillanat­ban átvegye — ha kell — a hatalmat. (Folytatás az 5. oldalon.) HÚSZMILLIÓ FORINT VOLT A TÉT Pénzbeszedő kocsi golyózáporban A so­főr életveszélyes állapotban van, egy támadót keresnek (Munkatársainktól.) Pénzbegyűjtő körútjának egyik állomására érkezett a posta pénzszállító Barkas kis­teherautója szombatról vasár­napra virradóan, éjfél után néhány perccel. A Könyves Kálmán körúti Shell-kút dol­gozói átadták a napi bevételt, és az autó továbbindult. Ek­kor már mintegy 20 millió fo­rint volt benne. Alig néhány métert haladt a kocsi, amikor valóságos golyózáport zúdítot­tak rá. (A kút kezelői először fel sem figyeltek a lövöldözés­re, mert a kút környékén egész este petárdákat robbantgattak ismeretlenek.) Két fegyveres férfi —­­ egyikük puskával, másikuk pisztollyal — megtá­madta az autót. Az autó veze­tője megsebesült, de eszméle­ténél maradt, és a szétlőtt Barkassal továbbhajtott. Fegy­veres kísérője szerencsére nem az utastérben, hanem hátul, a pénzeszsákok között tartózko­dott. Amint az autót lőni kezd­ték, hasra vágódott, s amikor a fegyverek elhallgattak, vi­szonozta a tüzet. Az elmene­­(Folytatás a 10. oldalon.) . A Barkas, szétlőtt szélvédővel. corp3 zene felvételei

Next