Népszabadság, 1990. december (48. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-01 / 282. szám

4 ­NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP 1990. december 1., szombat FÉRFIAK IS KAPNAK ÖZVEGYI NYUGDÍJAT jövőre 50 milliárd privatizációból A csütörtöki kormányülés módosította többek közt az öz­­vegységi nyugdíj szabályait, fontos döntéseket hozott a va­gyonpolitikai irányelvekről, és bizonyos önkormányzati hatás­körökről. A kormány foglalkozott egyes társadalombiztosítási rendelkezések módosításával, abból kiindulva, hogy a nyug­díjrendszer gyökeres felülvizs­gálása és újraszabályozása még korai. Az Alkotmánybíróság az idén áprilisban megsemmi­sítette az özvegyi nyugdíjra vonatkozó szabályozást, mert az megkülönbözteti a férfiak és a nők jogait. Az új szabá­lyozás szerint a házastárs ha­lála esetén a túlélő házastárs, tehát nemcsak az özvegy nő, hanem az özvegy férfi is jo­gosult nyugdíjra, nyolc hóna­pon keresztül, és az özvegyi nyugdíj mértéke az elhunyt bruttó nyugdíjának 60 száza­léka lesz. Eddig ez 50 százalék volt. Az öregségi nyugdíjra jogo­sító szolgálati idő január else­jétől 20 évre emelkedik. A kormány javasolja, hogy a ki­ugróan magas nyugdíjak kelet­kezésének megakadályozására változzék a nyugdíjalap kiszá­mításának módszere, így a tíz­ezer forintot meghaladó havi kereset esetén a tízezer forin­ton felüli részt sávonként a mostaninál erőteljesebben csökkenő mértékben vennék figyelembe. Az 1991. évi vagyonpolitikai irányelvek tervezetét dr. Csépi Lajos, az Állami Vagyonügy­nökség ügyvezető­ igazgatója­­ismertette. Tekintettel az ér­demi összefüggésekre, a va­gyonpolitikai irányelveket a kárpótlási törvénytervezettel együtt lehet csak tárgyalni. Az irányelvek szerint piac­­orientált tulajdonosokra van szükség, akik magántulajdono­sok, önkormányzati, illetve in­tézményi tulajdonosok lehet­nek. Nem követhető­­sem a­­reprivatizáció, sem pedig az ál­lami tulajdon valamiféle szét­osztása, hanem a piac törvé­nyeit figyelembe vevő priva­tizáció a célravezető. Ellenér­ték nélkül 1991-ben csak a tár­sadalombiztosítás juthat állami vagyonhoz. Az irányelvek új elemi, hogy intézményesíti a vevői kezde­ményezésű privatizációt. A rö­vid időn belül nem privatizál­ható vagyonrészek kezelésére az állam szerződéseket fog köt­ni a jövőbeni vagyonkezelők­kel. Az­­irányelvek új eleme, hogy vagyontárgyak körét, ame­lyeknek feltehetően hosszabb távon állami tulajdonban kell maradniuk; ilyen az öt nagy kereskedelmi bank, a hagyo­mányos természetes monopó­liumok köre legalább 50 szá­zalékos tulajdonlás mértékéig és a mezőgazdaság biológiai alapjait előállító mezőgazdasá­gi üzemek köre. A privatizáció állami bevé­teleinek sorsáról a kormány ülésén vita volt. A bizonyta­lan előrejelzés szerint 1991- ben 40-50 milliárd forint be­vétel várható, aminek mintegy 85 százalékát az államadósság törlesztésére kell fordítani. A többi bevételből a foglalkozta­tási alapot lehet bővíteni,­­ a­ vállalkozásfejlesztési alapítvá­nyokat lehet gazdagítani, rossz gazdasági helyzetű vállalatok átszervezésére lehet fordítani, és abból kell tőzsdei interven­ciós alapot létrehozni. Ezután László Balázs he­lyesbítette előző napi, az MTI-nek adott tájékoztatását az önkormányzati hatáskörök megosztásáról. Mint elmond­ta, a kormány ülésén vita volt arról, hogy a gyámügyi és if­júságvédelmi feladatokat ön­álló­ szervezetek, vagy az ön­­kormányzatok lássák-e el. Amikor informálta a távirati irodát, még nem volt döntés, és hibásan mondotta, hogy ár­vaszékek alakulnak. Az ifjú­ságvédelmi és gyámügyek az önkormányzatok hatáskörébe fognak tartozni. Döntött a kormány arról is, hogy részvénytársasággá ala­kítja az OTP-t. Ennek során a sportfogadási tevékenységet állanti monopóliumként meg­tartja, a többi szervezetet pe­dig a jövő év során privatizál­ja. Ezt megerősítette dr. Vere­­bélyi Imre belügyminisztériu­mi államtitkár, aki a szóvivői tájékoztatón bizonyos hatás­körök szétosztásáról adott in­formációt. Mint elmondta, a kormány két ülésén is foglal­kozott a témával, arra töre­kedvén, hogy a hatásköröket az önkormányzati törvény szellemének megfelelően java­solhassa szétosztani. A kor­mány javaslatát egyébként hétfőn kapják meg a képvi­selők. A javaslat szerint a döntéseket az apparátusok ké­szítik elő, és hajtják végre, a döntéshozó azonban a testü­let — az önkormányzat —, il­letve a polgármester. Az ön­­kormányzatokat a kormány szeretné bevonni az állam­­igazgatási ügyek intézésébe is. Ahol ehhez nincsenek meg a személyi feltételek, ott a kormány fizeti az alkalmazan­dó szakemberek bérét. Ha a kistelepülések körjegyzősége­ket­­ alakítanak, a kormány szintén állja az ahhoz szüksé­ges béreket. Nem hoz létre a kormány szabálysértési hivatalokat sem; a szabálysértési ügyeket is a helyi jegyzői hivatal fogja in­tézni. Nem lesz viszont önkor­mányzati szerv a Köjál, amely az önkormányzati beruházáso­kat is ellenőrzi, hanem füg­getlen népegészségügyi és tisz­tiorvosi szolgálatként fog mű­ködni. A megyei kereskedelmi felügyelőségek utódjaként fo­gyasztóvédelmi felügyelőségek működnek majd, és létrejön­nek a megyei közlekedési fel­ügyeletek is. Szintén az önkor­mányzatoktól függetlenek lesz­nek az egészségügyi és az ok­tatási szakfelügyeletek, illetve szaktanácsadói intézmények. A kormány ezt a javaslatát sürgőséggel terjeszti a parla­ment elé azzal a kéréssel, hogy arról december 22-ig döntsön annak érdekében, hogy janu­ár elsejétől az új jogszabályok­nak is megfelelően működhesse­nek a hivatalok, az önkor­mányzatok. Gál Zsuzsa Vége a számháborúnak? (Folytatás az 1. oldalról.) Idén 25 milliárd forint volt. Ugyancsak újdonság, hogy a törvényjavaslat elkészítői va­lamennyi állami­­kiadást és bevételt tételesen sorolták fel, ezáltal a képviselők minden­hez részletesen hozzászólhat­nak. Persze ez azt is jelenti, hogy valószínűleg túlságosan elhúzódik majd a törvényja­vaslat vitája, és egyelőre va­lószínűtlennek tűnik, hogy a parlament házbizottságának szándéka szerint még az idén sikerül határozni a jövő évi költségvetésről. A Pénzügyminisztériumnak — valószínűleg az IMF itt tartózkodó küldöttségének nyomására, s engednie kel­lett korábbi elképzeléseiből, amelyek mintegy 100 milliárd forintos hiányt prognosztizál­tak jövőre. Szinte órák alatt döntött a kormány arról, hogy az agrárexport-támogatásokat tízmilliárd forinttal, az ex­portösztönzést általában és a külföldi befektetések támoga­tását pedig ötmiliárd forint­tal csökkentik az eredeti terv­hez képest. Ugyancsak keve­sebb lesz az idegenforgalmi, területfejlesztési és kereske­delmi alap, valamint a pár­­tok, társadalmi szervezetek és költségvetési hivatalok ál­lami támogatása. A belügyi és a közlekedési tárca beruházá­saira és a lakossági üdülések­re is kevesebb pénz jut majd. Az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok megkapják a kormány által korábban meg­ígért béremelést, aminek el­lentételezését a hazai szén­hidrogén-termelés során ke­letkező bányajáradék és a jamsburgi építkezésből szár­mazó földgáz értékesítése utá­ni bevétel szolgál. A költségvetés bevételei­nek kétharmadát egyébként az adótörvények szabályozzák. Jövőre a személyi jövedelem­­adóból például az idei 55 mil­­liárddal szemben 132 milliárd forinttal­­gyarapodik az állam­kassza. 1990-ben a lakossági adót teljes egészében a taná­csok kapták meg, jövőre az önkormányzatok és a költség­­vetés fele-fele arányban osz­tozkodik a lakossági adóbe­vételeken. Ezzel szemben azonban 100 milliárdról 184 milliárd forintra nő az ön­­kormányzatok normatív tá­mogatása. 1991-ben a nemzeti jövede­lem három százalékkal, az ex­port öt százalékkal csökken, ezen belül a KGST-országok­ba irányuló kivitel 25-30 szá­zalékkal mérséklődik. A ke­let-európai kereskedelemben az áttérés a dollárelszámolás­ra pedig 14 százalékos csere­­arányromlást jelent majd Ma­gyarország számára. Király Péter kincstári op­timizmussal fejezte be tájé­koztatóját, a Pénzügyminisz­térium szerint ugyanis 1992- ben már nem csökken tovább a lakossági fogyasztás és a nemzeti jövedelem, három év múlva pedig már növekedés várható. Cs. K. K. Lesz kőolaj, földgáz Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt megtette az első intézkedéseket a jövő évi kőolajellátás érdekében: de­cemberi szállítással, de már januárra 550 ezer tonna nyersanyagot rendelt a Szov­jetuniótól és a mediterrán tér­ségből, összesen mintegy 150 millió dollár értékben. Antal Lajos kereskedelmi igazgató bejelentette, hogy várhatóan még az idén alá­írják a szovjet illetékesekkel azt a szerződést, amelynek ér­telmében jövőre kétmillió tonna kőolaj érkezik a Barát­ság vezetéken. Ugyancsak jó hír a jövő évi energiaellátás szempontjából, hogy a napokban aláírják a jövő évi szovjet földgázszállí­tásokról szóló megállapodást. Eszerint 1991-ben 5,190 mil­liárd köbméter földgáz érke­zése várható. A magyar igény ugyan hatmilliárd köbméter volt, de a csökkentett m­eny­­nyiség egyelőre nem okoz gondot, mert az első negyed­évben 1,3 milliárd köbméter földgáz érkezik, s ebben az időszakban ez elegendő lesz. (MTI) A NAZARETH Ifjúságvédelmi és Keresztyény Ismeretterjesztési alapítvány, amelynek célja az egyetemes keresztény kultúra értékeinek, a Biblia igazságainak a megismertetése, felekezetektől független evangéliumi családi folyóiratot indított „HÁZUNK NÉPE" NAZARETH ALAPÍTVÁNY címmel. A lap feladatának érzi, hogy — közvetítse Isten mindannyiunk felé irányuló szeretetét: — tanításaival segítséget adjon az em­beri együttélési problémák megoldá­sához; — bemutassa a keresztyén életvitelt, családmodellt; — válaszokat adjon lelki, szellemi olva­sói kérdésekre. A lap szerkesztősége szeretettel várja mindazok jelentkezését, akik készek meg­rendelni a december közepén megjelenő családi folyóiratot, illetve társadalmunkért, a családokért érzett felelősségből egyéni érdekeltség alapján vállalják a lap terjesz­tését. A jelentkezéseket december 5-ig a következő címen várja a szerkesztőség: 1118 Budapest, Alsóhegy u. 38. A parlamenten nem múlik A pénzügyminiszter szemé­lyének feltételezett változásá­ról az Országgyűlés eddig sem­milyen hivatalos információt nem kapott — mondotta a szokásos pénteki sajtótájékoz­tatóján Szabad György, aki szerint a költségvetési tárgya­lásokon a kormányt minden bizonnyal a pénzügyminiszter képviseli. Az Országgyűlés elnöke azt is bejelentette: a házbizottság csütörtöki ülésén megállapodás született arról, hogy mindent megtesznek a költségvetés ez évi elfogadtatása érdekében, és ezzel az ellenzéki pártok is egyetértettek. A kormány ígéretéhez hűen átadta a költségvetésről szóló törvényjavaslatot az Ország­­gyűlésnek, így a több mint ezer oldalas „csomagot” teg­nap és ma a képviselők is kézhez kaphatták. Szabad György azt is elmondta, hogy a törvényhozói munka egysze­rűsítésére több ésszerűsítő, időtakarékosságot eredményez­hető javaslat is született. A házelnök szavai szerint „a sza­badság és az önkorlátozás sa­játos egyensúlyát valósították meg azért, hogy a Magyar Köztársaságnak december 31-ig elfogadott költségvetése legyen”. Ennek érdekében egy csoportban tárgyalják az adó­törvényeket és ugyancsak egy csoportban a költségvetési, il­letve a hozzá kapcsolódó más javaslatokat. A zökkenőmentes törvényhozás érdekében a pár­tok vezérszónokokat állítanak majd, akik frakcióik egyezte­tett álláspontját ismertetik az általános vitában. Ez persze nem jelenti azt, hogy bárki az eltérő véleményét ne fejthesse ki. A vitában, a módosító ja­vaslatok elbírálásában a „vég­ső szó” kimondása a költség­­vetési bizottságot illeti meg, amely testület a költségvetés elfogadásáig egyfajta „csúcs­­bizottságként” működik. A bizottsági munka zavar­talansága érdekében nem nö­velik a plenáris ülések számát, hanem a hétfői, illetve keddi tanácskozási időt nyújtják meg. Ezért hétfőn 14 órakor kezdődik és várhatóan 20 órá­ig tart az ülés. Kedden is ko­rábban, már kilenc órakor kezdenek a képviselők és szin­tén este nyolc óráig dolgoznak. A jövő heti napirendről szól­va Soltész István elmondta: három mentelmi ügy is a T. Ház elé kerül. A mentelmi bi­zottság pedig ezúttal azt indít­ványozza, hogy két képviselő­nek függesszék fel a mentelmi jogát. Mádai Péter (SZDSZ) és Kávássy Sándor (FKgP) kép­viselők ellen rágalmazás mi­att kezdeményeztek eljárást, de egyiküket sem képviselői minőségben vádolják. K. J. T. Mit tanácsolna Antall Józsefnek? (Folytatás az 1. oldalról.) FEIL JÓZSEF, a Dél-Bala­­ton Tsz elnöke: — Olyan minisztereket vá­lasztanék, akik a gyakorlat­ból is ismerik a szakmát. Fel­készült emberek és jó előadók legyenek, de pártpolitikai el­kötelezettség nélküli vezetők. Nem tartom jónak, hogy párt­elnökök üljenek a miniszteri székekben, mert az elkötele­zettséget jelent. Előfordulhat alkalmasint, hogy saját szak­mai véleményétől kell elállni, ha a pártfegyelem úgy kíván­ja. Szerintem a származást, a kort, a világnézetet nem sza­bad belekeverni a miniszter­választásba. Igaz, fontos, hogy a kiválasztott illető szellemi erejének teljében legyen, hi­szen a „túl idős” emberek már nem tudják az újat befogad­ni. MÁTHÉ GYÖRGY, szom­bathelyi vállalkozó, akinek nyolc szakmára van jogosít­ványa : — Elsősorban azt tanácsol­nám, hogy a kormány átala­kításakor szervezeti átalakítá­sokat is hajtsanak végre, pél­dául a minisztériumokban. Jó lenne egy önálló tárca, ame­lyik csak a vállalkozókkal fog­lalkozik. Ha a vállalkozóktól is várják a gazdaság fellendí­tését, bármilyen döntés is szü­letik érdekükben, jó lenne előtte a véleményüket kérni, mert ez a réteg hajlik a komp­romisszumokra. Hajlandók va­gyunk részt venni még jog­szabályok előkészítésében, al­kotásában is. Nehogy az le­gyen, mint eddig, hogy rólunk szól a törvény, de nem tudunk róla. PIRITYI OTTÓ, közgazdász: — Először is azt tanácsol­nám a miniszterelnöknek, hogy ne döntsön elhamarkodottan, mert egy adott posztra való képességet nem lehet néhány hónap alatt bizonyítani. Bár az erre való alkalmatlanságot igen. Másrészt — véleményem szerint — aki még életében nem vezetett apparátust, an­nak ezt előbb alacsonyabb be­osztásban kell megtanulnia, mert általában nem a szakma legkiválóbb képviselője a leg­jobb miniszter, hanem az a személy, akinek gyakorlata és tekintélye van, amellett még vonzó politikai egyéniség is. Végül: szerintem az elmúlt fél évszázad legjobb kormánycsa­pata a Németh Miklós-féle kabinet volt, ezért én a mi­niszterelnök helyében megfon­tolnám, hogy esetleg közülük is felkérjek valakit. MOLNÁR GYÖRGY, a sal­gótarjáni Madách Gimnázium igazgatója: — Profi kormányt kell csi­nálni, nem pedig darabszám­ra elosztani a pártok között a tárcavezetői posztokat. Mint pedagógus elsőnek az oktatá­si minisztert cserélném le. Méghozzá gyakorló pedagógu­si tapasztalatokkal bíró, ugyanakkor valamilyen szin­ten már művelődésirányítási feladatkört is betöltő szakem­berre. Valamennyi gazdasági jellegű minisztérium élére vállalkozó típusú, a külföld által is elismert válságmene­dzselésre alkalmas szakembert tennék. Fontosnak tartom, hogy fiatal és agilis legyen egy miniszter. Horváth Balázs nem akar tovább helyettesíteni (Munkatársunktól.) A kormány­hoz közel álló körökből úgy értesült a Nép­­szabadság, hogy dr. Horváth Balázs belügyminiszter a kor­mányátalakítást követően már nem vállalja a kormányfő tá­vollétében annak helyettesíté­sét. De ez nem jelenti azt, hogy a belügyminiszter a le­mondását fontolgatja. Sőt­­a hírek szerint ő éppen azok közé tartozik, akiknek a dol­gok jelenlegi állása szerint a legstabilabb a­­székük. Értesülésünket megerősíteni látszik Für Lajos honvédelmi miniszter egy korábbi nyilat­kozata, mely szerint ő — már­mint Für — nem kíván a mi­niszterelnök helyettesítője len­ni. Tudni való azonban, hogy a Magyar Demokrata Fórum és a kormány közti „össze­kötői” feladatokat éppen Hor­váth és Für látja el. Az MDF- hez közel álló körök úgy vé­lik, ha a második Antall-­kor­­mányban egyikük sem vállal­ja a helyettességet, döntésük­nek esetleg kihatása lehet az MDF vezetőségén belüli erővi­szonyokra is. Ismereteink szerint Horváth Balázs a benzinblokád idején szerzett tapasztalatai miatt vá­lik meg az amúgy csak meg­bízásos alapon — de jogilag nem — létező miniszterelnök­helyettesi funkciótól. Kiéle­zett helyzetben ugyanis — márpedig ilyenre az elkövet­kezendőkben is lehet számí­tani — fizikai képtelenség egyszerre ellátni a kormány­fői és a belügyminiszteri fel­adatokat. Horváth Balázs munkatársai elmondása sze­rint a blokád idején összesen nem töltött néhány óránál töb­bet a saját hivatalában. Emlékezés Bibó Istvánra Göncz Árpád előadása Balatonfüreden (Megyei tudósítónktól.) A Széchényi Társaság meg­hívására tegnap Balatonfüred­­re látogatott Göncz Árpád. A köztársaság elnökét a polgár­­mesteri hivatalban fogadták az önkormányzat tagjai, a Szé­chényi Társaság vezetői és a város jeles polgárai. Simon Károly polgármester rövid tájékoztatást adott a te­lepülés múltjáról és jelené­ről, majd átadta a vendégnek a város monográfiáját és a Borsos Miklós által készített „Balatonfüredért” plakettet. Ezután Göncz Árpád­ apró zavart okozott azzal, hogy a tervezett protokoll megváltoz­tatását indítványozta. Amikor ugyanis a polgármester fel­kérte, hogy ültessen fát fü­redi látogatása alkalmából, a köztársaság elnöke javaslatot tett az önkormányzatnak, hogy a fa Bibó István emlé­két őrizze, akinek még sem szobra, sem emlékműve nincs Magyarországon. A testület a javaslatot egyhangú szavazás­sal fogadta el. Délután Göncz Árpád a Ta­­gore sétányon elültette az elő­készített tiszafát. A város ve­zetőinek figyelmessége, hogy a fa neves indiai politikusok emlékfér­knük szomszédságába került, emlékeztetve rá: Bibó István és Göncz Árpád életé­nek megmentéséért annak idején sokat fáradoztak az in­diai politikusok a szovjet és a magyar vezetőknél. FM-minisiter: szerinte ő marad Minden ellenkező híreszte­léssel szemben a Független Kisgazdapárt politikai bizott­sága pénteki ülésén nem fog­lalkozott személyi kérdések­kel. A napirenden a két hét múlva esedékes nagyválaszt­mány előkészítése szerepelt. A politikai kérdések között szó­ba került a Hajdú-Bihar me­gyei szervezet aláírásgyűjtése is. (Mint korábban hírül ad­tuk, az FKgP Hajdú-Bihar megyei szervezete aláírásgyűj­tésbe kezdett új parlamenti választások kiírásáért.) A teg­napi tanácskozáson a Hajdú- Bihar megyei vezetők elhatá­rolták magukat tettüktől, és önkritikát gyakoroltak. A tanácskozás végén Nagy Ferenc József pártelnök, föld­művelésügyi miniszter nyilat­kozott a Népszabadságnak. El­mondta, hogy december 16. és 20. között terjesztik be a par­lamentnek a földtörvényjavas­latot; ebben állapodtak meg Antall Józseffel a péntek reg­geli találkozójukon. Megbe­szélésükön szó esett koalíciós kérdésekről és személyi vál­tozásokról is. Nagy Ferenc József kijelentette: az FKgP továbbra­ is részese lesz a koa­líciónak, és harcol azért, hogy minél előbb megszülethessen a földtörvény. Elmondta azt is, hogy a kormányban lehet­nek személyi változások, de alapvető fordulatra nem le­het számítani. A tárcáktól el­sősorban azok távoznak, akik­nek pártfunkciójuk is van, s akikre ezért a párt igényt tart. Ez azonban nem vonat­kozik rá, h a pártelnökre — szögezte le a miniszter. Vé­gezetül azt hangsúlyozta, hogy a párton belüli személyi vál­tozások eldöntése a nagyvá­lasztmány feladata lesz. A helyzet azonban korántsem ag­gasztó, a párt belső állapotát ismerve nem kerül sor­­ke­nyértörésre. A párt megtette első lépéseit afelé, hogy egy­séges legyen. * M. P.

Next