Népszabadság, 1991. január (49. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-02 / 1. szám

1991. január 2., szerda NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA - ÁLLÁSPONT Pápai üzenet a magyaroknak II. János Pál pápa újévi üze­netet küldött a magyaroknak. A pápai üzenetet az esztergo­mi érseki főhatóság juttatta el hétfőn az MTI-nek. A nemes magyar nemzet sze­retett fiainak! Ennek az 1991-es esztendő­nek, vagyis annak az évnek a kezdetén, amelynek során lel­kipásztori látogatást teszek ha­zátokban, lélekben szeretnék egyesülni veletek az imádságos várakozásban. Szeretnék belépni családi otthonaitokba köszöntésemmel és bátorításommal, hogy bizto­sítsalak mindnyájatokat atyai szeretetemről, és buzdítsalak benneteket arra, hogy ebben az új esztendőben egyre jobban mélyedjetek el a keresztény hitben. Sajátos módon is közel aka­rok lenni a püspökökhöz, a pa­pokhoz, az erőfeszítésnek a tu­datában, amelyet az új idők követelnek meg tőlünk. Az egész magyar népre ké­rem Isten bőséges áldását, hogy bizalommal és erős lélek­kel nézhessen szembe az új esztendővel. A Boldogságos Szűz Mária, a „Magyarok Nagyasszonya” le­gyen az a csillag, amely utat mutat a magyar katolikusok­nak ebben az egyház és a haza számára egyaránt fontos idő­szakban. Mindnyájatoknak boldog új évet kívánok, különleges apos­toli áldásommal. II. János Pál pápa Budapesti politikai know-how Tiranának Az Országgyűlés külügyi­ bi­zottsága — tagjainak a közel­múltban Albániában szerzett tapasztalatai alapján, vala­mint a jelenleg ott zajló ese­ményekkel összefüggésben — üzenetet intézett az albán par­lament külügyi bizottságához. A parlament külügyi bizott­sága üdvözli a kibontakozási folyamatot, a többpártrendszer­ meghirdetését, a békés átme­net érdekében megkezdődő tárgyalásokat a szerveződő pártok és a hatalom képvise­lői között. A dokumentum leszögezi azt is: az 1956-os ma­gyar tapasztala­tok és az 1968- as csehszlovákiai események arra intenek, hogy az erőszak alkalmazása csak elodázza, de nem oldja meg a társadalom alapvető problémáit. A jelek szerint az albán nép többsége higgadt magatartást tanúsít a demokratizálódás folyamatá­ban, és remélhető, hogy a szél­sőséges jelenségek nem hát­ráltatják a demokratikus át­­a­llakulás kibontakozását. A magyar parlament külügyi bi­zottsága úgy véli, hogy a po­litikai foglyok szabadon bo­csátása a tényleges átalakulás feltételét jelenti. Egyben fel­ajánlja, hogy a maga tapasz­talataival és lehetőségeivel tá­mogatja az albániai békés de­mokratizálódási folyamatot, mindenkor tiszteletben­ tartva az albán­­nép akaratát és szu­verenitását. Ezzel összhang­ban a bizottság kész szoros együttműködést kialakítani az al­bán parlament külügyi bi­zottságával. Az üzenetet a külügyi bi­zottság két Albániában járt tagja vasárnap ismertette a sajtó képviselőivel. Elmondták azt is: Albániában rendkívül nagy szimpátiával figyelnek Magyarországra­, a jelek arra utalnak, hogy „bennünket alkatnak le mások”. Január 10-én — a külügyi bizottság határozata alapján — ismét Albániába utaznak, s maguk­kal viszik azt a hivatalos ira­tot is, amely azt tartalmazza, hogy a szolgálati és diplomata­­útlevelekre ne legyen vízum­­kényszer. (MTI) Tízen a háromezerből, akik szilveszterkor hátat fordítottak Albániának. Vasutassztrájk Lengyelországban is (Varsói tudósítónktól.) Szilveszter reggelén kétórás figyelmeztető sztrájkot tartot­tak a lengyel vasutasok. A munkabeszüntetés hátterében a vasúti dolgozók kielégítetlen bérkövetelései állnak. A vasutasok három szak­­szervezet képviselőiből alakí­tották meg az országos sztrájk­bizottságot, amely kinyilvání­totta: ha a figyelmeztető munkabeszüntetés sem hoz eredményt, a­k­kor január 5-re általános sztrájkot hirdetnek. A vasutasok béremelést köve­telnek, méghozzá a Lengyel Államvasutak vezetőivel de­cember 5-én aláírt­­megállapo­dásnak megfelelően. Eszerint minden dolgozónak havi 400—600 ezer zlotyval (kb. 4—6 ezer forint) növekedne a fizetése. Karácsony előtt azon­ban a vasutak vezetősége vissz­­sltakozott a megegyezéstől, csu­pán 300 ezer zlotyt ajánlva, de azt sem minden dolgozónak. December 28-án már ezt is visszavonták, mert­ a pénzügy­minisztérium nem adott en­gedményt a terven felüli fi­zetésemelés miatt a­z állam­kasszába befizetendő összeg­ből. (Ha a cég túllépi a bér­emelésre a nyeresége alapján megállapított­­keretet, akkor „büntetést” fizet az állalmkasz­­szába.). A vasútnak tehát­­nincs fö­lösleges pénze, a pénzügymi­nisztérium sem enged, nehogy megint elszabaduljon az inflá­ció, a dolgozók viszont elége­detlenek. Ha nem lesznek új bérmegállapodások, szombaton általános sztrájkba lépnek. Az újonnan megválasztott államfő számára isem a leg­jobb pillanatban jött a tilta­kozás, hiszen az általa kije­lölt kormányfő, Jan Krzysztof Bielecki még nem alakította meg kabinetjét. Márpedig ak­kor ki tárgyaljon a vasutasok­­k­a­l? Walesa máris megkapta az első komoly kihívást. A szilveszter reggeli sztrájk­ban egyébként nem vett részt a vasutasok Szolidaritás­­szak­­szervezete, így az országos mé­retűre tervezett akció csak fe­lerészben mondható igazán „fi­gyelmeztetőnek”. Nem minde­nütt állt le a személy- és te­herforgalom reggel hattól nyolcig. A szervező három sítakszervezet ügyelt arra, hogy a vonatok ne a nyílt terepen vesztegeljenek: a pályaudvaro­kon állították le a szerelvé­nyeket. Ritecz Miklós VISSZATÉRŐ SZUVERENITÁS SZER-interjú Antall Józseffel Azt remélem, hogy Magyar­­ország 1991-ben a súlyos ne­hézségek ellenére elindul azon az úton, amely kivezeti a vál­ságból — mondta Antall Jó­zsef miniszterelnök a Szabad Európa Rádiónak adott nyi­latkozatában. Hozzátette: nem szabad el­felejteni azt sem, hogy ennek az évnek lesz még egy igen nagy és kiemelkedő jelentősé­­gű eseménye, mégpedig az, hogy a szovjet hadsereg ala­kulatai elhagyják Magyaror­szágot, és nem lesznek idegen csapatok magyar földön. — 1944. március 19-e, tehát a németek bevonulása óta előz­­ször az idén lesz Magyaror­szág olyan szuverén állam, amilyen korábban nem volt — mondta a kormányfő. — Már 1991. január elsejé­től gyakorlatilag minden for­mális kapcsolat megszűnik a Varsói Szerződés katonai szer­vezete és a Magyar­ Honvéd­ség között, vagyis az utóbbi teljesen önálló katonai kon­cepció alapján fog működni — közölte az interjúban. (MTI) Korrupciós vád a Világbank magyar felelőse ellen (Brüsszeli tudósításunk.) — Semmi nem enged követ­keztetni arra, hogy Jacques de Groote, aki a Nemzetközi Va­lutaalap végrehajtó igazgató­ságában Belgiumot képviseli (s a többi között a hazánknak nyújtandó hitelekben illetékes — a szerk.), küldetését nem a szabályoknak és a követelmé­nyeknek megfelelően látta volna el — nyilatkozott a bel­ga pénzügyminisztérium szóvi­vője azzal a hírrel kapcsolat­ban, hogy Jacques de Groote évek óta visszaél hivatali ha­talmával. A vádat a belga nemzetközi tisztviselővel szemben Edward T. Pound, a Wall Street Jour­nal újságírója röpítette világ­gá, aki — állítása szerint — hat hónapja nyomoz Jacques de Groote viselt dolgai után. Edward T. Pound vélemé­nye szerint a 63 éves belga pénzügyi szakember rendkívül költséges életmódot folytat, és az állam pénzét nem mindig önzetlenül kezelő, a világ egyik legnagyobb magánva­gyonával bíró zairei elnököt, Mobutut (talán nem is érdek­telenül) tanácsokkal látja el. Ugyanakkor rendkívüli szor­galommal egyengeti Washing­tonban a kölcsönökért a Vi­lágbankhoz folyamodó Zaire kérésének útját. Jacques de Groote a személyét ért súlyos vádakat visszautasította, és a WSJ újságíróját rágalomért perbe fogta. A belga bankember egy nyi­latkozata, amelyet barátjával, Mobutu elnökkel kapcsolatban tett („Igaz, hogy Mobutu meg­vesztegethető, sőt másokat is megveszteget, de végül is a többi afrikai államfő mennyi­vel különb nála?”) enyhén szólva furcsa színezetet köl­csönöz az esetnek. Edward T. Pound természe­tesen védi magát és az infor­mációit. A kényes helyzetbe került washingtoni 18 tagú végrehajtó igazgatótanácsnak azt javasolja, hogy vizsgálják felül Jacques de Groote ed­digi tevékenységét, és ennek során teremtsenek kapcsola­tot azokkal az országokkal is, amelyek De Groote úr közben­járásával jutottak a Nemzet­közi Valutaalap pénzéhez. Mécs László Mihály miatt ment a román kulturális miniszter Mihály volt román király kiutasítása miatt lemondott tisztségéről Andrei Plesu­ ro­mán kulturális miniszter. A politikus ezt vasárnap az AP amerikai hírügynökséggel kö­zölte telefonon. Hozzátette, hogy azért mondott le tiszt­ségéről, mert a kormány szó­vivője Mihály kiutasításáról olyan közleményt adott ki, amely akarata ellenére elkö­telezte a kormányt. (AP) Lássuk a békát! Rossz előjel ez a ma hajnali mozdonyvezető sztrájk. Kedd este még nem tudni, mi is történik majd másnap napfelkelte előtt: leáll-e az ország, szolidárisak lesznek-e a masinisztákkal a többi vasutasok, és a két óra késés­sel munkába érkezők? Egyáltalában: mi lesz itt? Ugyanezt a kérdést ebben a lapban is unos-untalan feltesszük az utóbbi három év­ben, most nagyon is az az érzésünk: veszélyes pályasza­­­kasz felé közelít az ország vonata. Január elseje másik­ fő híre — a közelgő masinisztasztrájk mellett — az egész lakosságot érintő áremelések sokasága. Már tudjuk, hogy alapvető élelmiszerek, üzemanyagok és szolgáltatások drágulnak meg a közeli napokban, hetekben, s ez óhatat­lanul az áremelkedés továbbgyűrűzését hozza. Kínkeser­vesen kezdjük ezt az évet: magasra ível az árgrafikon, állnak a vonatok, s alig elkerülhetetlennek látszanak a további sztrájkok. Ugyanis sokak nem látnak más meg­oldást, másként nem tudják — vélik — kikényszeríteni az árakkal lépést tartó béreket. Hogyan válaszol majd minderre a társadalom és a politika? Elképzelhető-e, hogy a szociális elégedetlenség erőszakos formákat ölt? Korábban politológusok és gya­korló politikusok is arra figyelmeztettek, hogy fennáll a veszélye ennek. Attól lehet tartani — mondották, hogy a szélsőséges erők tőkét kovácsolnak majd ezekből a ba­jokból, s „népítéletet” sürgetnek majd a vélt vagy való­di vétkesek ellen. A populistának nevezett jobbodalban van is erre hajlandóság. Talán egyedül az akadályozza meg leghevesebb képviselőit ebben, hogy maguk is kor­mánypártiak lévén, köti őket a rendpártiság követelmé­nye. Talán éppen ezeknek a párbeli társainak szólt dr. Antall szombati parlamenti beszédében: óvott a demagó­giától. Meglehet persze, hogy a „hamis prófétákat” az el­lenzéki sorokban látja a kormányfő. Köztudomású, hogy vannak olyan számítások, amelyek szerint a koalíció tar­talékai már csupán a késő tavaszig tartanak ki. Néhány hazai belpolitikai stratéga szerint a növekvő gazdasági gondok, plusz a kormányzó pártok belső bajai 1991-ben elkerülhetetlenné teszik az általános választások kiírását. A felemás kormányátalakítás is csak ezt erősíti meg — mondják —, hiszen Antall úrnak eddig mindössze egy ál­lamigazgatási-pénzügyi szakemberrel sikerült megerősíte­nie kormányát, s hiába a bizalom, amit Kupa doktor ka­pott, nehéz lesz neki ilyen környezetben konzisztens gaz­daságpolitikát kidolgozni és végrehajtani. A választások éve lesz 1991? Jobb lenne elkerülni, hiszen ez arra utalna, hogy politikailag bizonytalan ország a mi kis hazánk. Ez pedig, tudjuk, azzal jár, hogy bizony­talanná és óvatossá válik a kölcsönző, hitelező és beru­házó .. . A költségvetési vita bizonyította, hogy meglehetősen bizonytalan a parlament baloldalán helyet foglaló ellen­zék is. Nehéz meghatározni a képviselői felelősség és az ellenzékiség megfelelő arányát. Az ellenzéki szakértőket persze az is elkeseríti, hogy a többség nem mutat hajlan­dóságot az övétől eltérő eredetű érvelés megfontolására. A társadalom érthetően bizalmatlansággal felel ezek­re a jelenségekre. Nem kell madárjósnak lenni, hogy meg­jövendöljük: a benzinár hamarosan várható emelése lesz az első vihart keltő esemény. Elképzelhető persze, hogy az útkereszteződések most éppen szabadon maradnak. De hogy ne következzék be, amitől tartani lehet, ahhoz az kellene, hogy a kormány most már kezelje nagykorúként az adófizetőket. Ne önmaga dicséretével, homályos törté­nelmi példázatokkal és nehezen követhető utalásokkal tárgyaljon velünk, hanem cselekedeteit indokolja meg, je­lezze előre, és helyezze mindezt egységes gazdaságpoli­tika keretébe. Az Antall-kormánynak sikerült begyűjte­­nie a Németh-kormány külpolitikai, jogalkotási és bel­politikai intézkedéseinek hozadékát.­­Természetesen nyög­nie kell a még korábban elkövetett gazdaságpolitikai hi­bák következményeit is.) Most itt az ideje annak, hogy érthető és elfogadható rövid programot mutasson be. Lás­suk a békát, amit az idén le kell nyelnünk! Talán akkor némileg hozzászokunk a nyelés kínos gondolatához. Miklós Gábor Senki nem jósol könnyű 1991-et Állam■ és kormányfők újévi nyilatkozatai A sokéves hagyományoknak megfelelően az idén is politi­kusi nyilatkozatok sokaságát továbbították az új év első óráiban a hírügynökségek. Jó szándékú szavakban, saját és más népeknek címzett üdvöz­letekben nincs hiány, az opti­mizmussal azonban már óva­tosabban élnek az állam- és kormányfők. A gondok első­sorban a kelet-közép-európai változások esetleges , nem kí­vánt következményeiből (gaz­dasági lemaradás, menekült­áradat), valamint az Öböl-vál­ság súlyosbodásának lehetősé­géből fakadhatnak. MOSZKVA Az utóbbi esztendőkben ki­alakult gyakorlatnak megfele­lően Mihail Gorbacsov üze­netben köszöntötte az ameri­kai népet. A szovjet államfő üdvözle­tében kitért az elmúlt évtized­ben történt jelentős nemzetkö­zi változásokra, s emlékezte­tett arra is, hogy még számos világprobléma megoldatlan maradt. S kijelentette: a vi­lágnak erőt kell vennie ma­gán, oly módon leküzdenie az Öböl-válságot, hogy ne hiúsít­sa meg a civilizáció békés kor­szakához való átmenet kezde­tét. Szólt arról, hogy a világ­ban végbement kedvező vál­tozások igen sok tekintetben a szovjet—amerikai kapcsolatok javulásának köszönhetők. WASHINGTON___ George Bush amerikai kom­mentátorok szerint eddigi leg­melegebb hangú újévi üdvöz­letét küldte Moszkvának — je­lentette washingtoni tudósí­tónk, Serény Péter. Az amerikai elnök üzenete méltatja, hogy a két nép kö­zötti kapcsolatok jóvoltából a két nagyhatalom baráti szom­szédként kezdi megismerni egymást. Bush gratulál a Szovjetuniónak azokhoz a fon­tos lépésekhez, amelyeket „egy új társadalom építésé­ben” tett, valamint ahhoz az eltökéltséghez, amellyel a „nehéz politikai és gazdasági reformok előrevitelén dolgo­zik”.­­ „A mi két nemzetünk új irányban indult el, amelyen jobbá tesszük népeink életét, s megteremtjük a béke és a megértés jobb világát” — emeli ki Bush üzenete, meg­állapítván, hogy „országaink nagy haladást értek el külö­nösen fontos politikai és fegy­verzet-ellenőrzési területe­ken”. Az elnök külön is mél­tatja, hogy az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió a sta­bilitás és a béke nevében kö­zös megközelítést alakított ki az öbölbeli kihívással szem­ben. Az új esztendő első napján egyébként telefonbeszélgetést folytatott a szovjet és az ame­rikai elnök. Gorbacsov és Bush megállapodott abban, hogy a jövőben rendszeressé teszik a kétoldalú viszonnyal kapcsolatos személyes tájékoz­tatást. A beszélgetés során, amelyet az amerikai elnök kezdeményezett, a kétoldalú kérdésekről és a Perzsa-öböl­ben kialakult helyzetről volt szó. BONN Kohl kancellár vasárnap es­te a Deutsche Welle rádióadón arra mutatott rá, hogy a poli­tikai és gazdasági reformok kudarca Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában „rossz kö­vetkezményekkel járna Euró­pa többi részére nézve — ránk nézve is”. Az emberek Len­gyelországban, Csehszlovákiá­ban, Magyarországon és má­sutt a térségben rá vannak utalva az Európai Közösség se­gítségére. A német történelem egyik legboldogabb, legszerencsésebb évének minősítette 1990-et, az újraegyesítés évét Kohl német kancellár. Újévi televíziós kö­szöntőjében úgy vélte, hogy 1991-ben, nem utolsósorban a robusztus nyugatnémet gazda­ságnak köszönhetően, „a ne­héz átmenet kellős közepén tartó” Kelet-Németországban is javulás áll be. — Lehetősé­geinken belül hozzá kell járul­nunk ahhoz, hogy a demokrá­cia, a jogállamiság és a piac­­gazdálkodás tartósan meggyö­kerezzen Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában — közölte a kancellár. Vogel, a Német Szociálde­mokrata Párt elnöke Kelet- Európának a második világhá­ború utáni Marshall-tervhez mérhető gazdasági megsegíté­se mellett tört lándzsát. PRÁGA Csehszlovákia be akar tago­lódni a már létező és a ke­letkezőben levő európai struk­túrákba, ilyen irányú tényke­dését mindenekelőtt Lengyel­­országgal és Magyarországgal mint a legközelebbi szomszé­daival kívánja mindenoldalú­­an koordinálni — jelentette ki újévi televízióbeszédében Václav Havel csehszlovák ál­lamfő. Mint prágai tudósítónk, Kis Tibor hírül adta, Havel fontosnak mondta a VSZ Po­litikai Tanácskozó Testületének mielőbbi — lehetőleg már ja­nuári — összehívását, amely kimondaná a szervezet kato­nai részének, így a közös pa­rancsnokságnak a megszűné­sét. BBCS A kelet-európai népekkel való cselekvő, hathatós szoli­daritásra szólított fel újévi rá­dió- és tv-b­eszédében Wald­heim osztrák köztársasági el­nök. — Keleten szociális és nemzeti konfliktusok teszik in­gataggá a helyzetet, mert az új demokráciák a szabadsághoz egyelőre nem tudják szavatol­ni a létbiztonságot, Nyugaton pedig emiatt az onnan áttele­pülni akarók nagy áradatától tartanak. A Nyugatnak nem­csak emberiességi feladata, ha­nem saját önvédelmi érdeke is, hogy segítse a saját jóléte és a kelet-európai szegénység kö­zötti szakadék áthidalását — mondta az államfő. 3

Next