Népszabadság, 1991. január (49. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-02 / 1. szám
1991. január 2., szerda NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA - ÁLLÁSPONT Pápai üzenet a magyaroknak II. János Pál pápa újévi üzenetet küldött a magyaroknak. A pápai üzenetet az esztergomi érseki főhatóság juttatta el hétfőn az MTI-nek. A nemes magyar nemzet szeretett fiainak! Ennek az 1991-es esztendőnek, vagyis annak az évnek a kezdetén, amelynek során lelkipásztori látogatást teszek hazátokban, lélekben szeretnék egyesülni veletek az imádságos várakozásban. Szeretnék belépni családi otthonaitokba köszöntésemmel és bátorításommal, hogy biztosítsalak mindnyájatokat atyai szeretetemről, és buzdítsalak benneteket arra, hogy ebben az új esztendőben egyre jobban mélyedjetek el a keresztény hitben. Sajátos módon is közel akarok lenni a püspökökhöz, a papokhoz, az erőfeszítésnek a tudatában, amelyet az új idők követelnek meg tőlünk. Az egész magyar népre kérem Isten bőséges áldását, hogy bizalommal és erős lélekkel nézhessen szembe az új esztendővel. A Boldogságos Szűz Mária, a „Magyarok Nagyasszonya” legyen az a csillag, amely utat mutat a magyar katolikusoknak ebben az egyház és a haza számára egyaránt fontos időszakban. Mindnyájatoknak boldog új évet kívánok, különleges apostoli áldásommal. II. János Pál pápa Budapesti politikai know-how Tiranának Az Országgyűlés külügyi bizottsága — tagjainak a közelmúltban Albániában szerzett tapasztalatai alapján, valamint a jelenleg ott zajló eseményekkel összefüggésben — üzenetet intézett az albán parlament külügyi bizottságához. A parlament külügyi bizottsága üdvözli a kibontakozási folyamatot, a többpártrendszer meghirdetését, a békés átmenet érdekében megkezdődő tárgyalásokat a szerveződő pártok és a hatalom képviselői között. A dokumentum leszögezi azt is: az 1956-os magyar tapasztalatok és az 1968- as csehszlovákiai események arra intenek, hogy az erőszak alkalmazása csak elodázza, de nem oldja meg a társadalom alapvető problémáit. A jelek szerint az albán nép többsége higgadt magatartást tanúsít a demokratizálódás folyamatában, és remélhető, hogy a szélsőséges jelenségek nem hátráltatják a demokratikus átallakulás kibontakozását. A magyar parlament külügyi bizottsága úgy véli, hogy a politikai foglyok szabadon bocsátása a tényleges átalakulás feltételét jelenti. Egyben felajánlja, hogy a maga tapasztalataival és lehetőségeivel támogatja az albániai békés demokratizálódási folyamatot, mindenkor tiszteletben tartva az albánnép akaratát és szuverenitását. Ezzel összhangban a bizottság kész szoros együttműködést kialakítani az albán parlament külügyi bizottságával. Az üzenetet a külügyi bizottság két Albániában járt tagja vasárnap ismertette a sajtó képviselőivel. Elmondták azt is: Albániában rendkívül nagy szimpátiával figyelnek Magyarországra, a jelek arra utalnak, hogy „bennünket alkatnak le mások”. Január 10-én — a külügyi bizottság határozata alapján — ismét Albániába utaznak, s magukkal viszik azt a hivatalos iratot is, amely azt tartalmazza, hogy a szolgálati és diplomataútlevelekre ne legyen vízumkényszer. (MTI) Tízen a háromezerből, akik szilveszterkor hátat fordítottak Albániának. Vasutassztrájk Lengyelországban is (Varsói tudósítónktól.) Szilveszter reggelén kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a lengyel vasutasok. A munkabeszüntetés hátterében a vasúti dolgozók kielégítetlen bérkövetelései állnak. A vasutasok három szakszervezet képviselőiből alakították meg az országos sztrájkbizottságot, amely kinyilvánította: ha a figyelmeztető munkabeszüntetés sem hoz eredményt, akkor január 5-re általános sztrájkot hirdetnek. A vasutasok béremelést követelnek, méghozzá a Lengyel Államvasutak vezetőivel december 5-én aláírtmegállapodásnak megfelelően. Eszerint minden dolgozónak havi 400—600 ezer zlotyval (kb. 4—6 ezer forint) növekedne a fizetése. Karácsony előtt azonban a vasutak vezetősége visszsltakozott a megegyezéstől, csupán 300 ezer zlotyt ajánlva, de azt sem minden dolgozónak. December 28-án már ezt is visszavonták, mert a pénzügyminisztérium nem adott engedményt a terven felüli fizetésemelés miatt az államkasszába befizetendő összegből. (Ha a cég túllépi a béremelésre a nyeresége alapján megállapítottkeretet, akkor „büntetést” fizet az állalmkaszszába.). A vasútnak tehátnincs fölösleges pénze, a pénzügyminisztérium sem enged, nehogy megint elszabaduljon az infláció, a dolgozók viszont elégedetlenek. Ha nem lesznek új bérmegállapodások, szombaton általános sztrájkba lépnek. Az újonnan megválasztott államfő számára isem a legjobb pillanatban jött a tiltakozás, hiszen az általa kijelölt kormányfő, Jan Krzysztof Bielecki még nem alakította meg kabinetjét. Márpedig akkor ki tárgyaljon a vasutasokkal? Walesa máris megkapta az első komoly kihívást. A szilveszter reggeli sztrájkban egyébként nem vett részt a vasutasok Szolidaritásszakszervezete, így az országos méretűre tervezett akció csak felerészben mondható igazán „figyelmeztetőnek”. Nem mindenütt állt le a személy- és teherforgalom reggel hattól nyolcig. A szervező három sítakszervezet ügyelt arra, hogy a vonatok ne a nyílt terepen vesztegeljenek: a pályaudvarokon állították le a szerelvényeket. Ritecz Miklós VISSZATÉRŐ SZUVERENITÁS SZER-interjú Antall Józseffel Azt remélem, hogy Magyarország 1991-ben a súlyos nehézségek ellenére elindul azon az úton, amely kivezeti a válságból — mondta Antall József miniszterelnök a Szabad Európa Rádiónak adott nyilatkozatában. Hozzátette: nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ennek az évnek lesz még egy igen nagy és kiemelkedő jelentőségű eseménye, mégpedig az, hogy a szovjet hadsereg alakulatai elhagyják Magyarországot, és nem lesznek idegen csapatok magyar földön. — 1944. március 19-e, tehát a németek bevonulása óta előzször az idén lesz Magyarország olyan szuverén állam, amilyen korábban nem volt — mondta a kormányfő. — Már 1991. január elsejétől gyakorlatilag minden formális kapcsolat megszűnik a Varsói Szerződés katonai szervezete és a Magyar Honvédség között, vagyis az utóbbi teljesen önálló katonai koncepció alapján fog működni — közölte az interjúban. (MTI) Korrupciós vád a Világbank magyar felelőse ellen (Brüsszeli tudósításunk.) — Semmi nem enged következtetni arra, hogy Jacques de Groote, aki a Nemzetközi Valutaalap végrehajtó igazgatóságában Belgiumot képviseli (s a többi között a hazánknak nyújtandó hitelekben illetékes — a szerk.), küldetését nem a szabályoknak és a követelményeknek megfelelően látta volna el — nyilatkozott a belga pénzügyminisztérium szóvivője azzal a hírrel kapcsolatban, hogy Jacques de Groote évek óta visszaél hivatali hatalmával. A vádat a belga nemzetközi tisztviselővel szemben Edward T. Pound, a Wall Street Journal újságírója röpítette világgá, aki — állítása szerint — hat hónapja nyomoz Jacques de Groote viselt dolgai után. Edward T. Pound véleménye szerint a 63 éves belga pénzügyi szakember rendkívül költséges életmódot folytat, és az állam pénzét nem mindig önzetlenül kezelő, a világ egyik legnagyobb magánvagyonával bíró zairei elnököt, Mobutut (talán nem is érdektelenül) tanácsokkal látja el. Ugyanakkor rendkívüli szorgalommal egyengeti Washingtonban a kölcsönökért a Világbankhoz folyamodó Zaire kérésének útját. Jacques de Groote a személyét ért súlyos vádakat visszautasította, és a WSJ újságíróját rágalomért perbe fogta. A belga bankember egy nyilatkozata, amelyet barátjával, Mobutu elnökkel kapcsolatban tett („Igaz, hogy Mobutu megvesztegethető, sőt másokat is megveszteget, de végül is a többi afrikai államfő mennyivel különb nála?”) enyhén szólva furcsa színezetet kölcsönöz az esetnek. Edward T. Pound természetesen védi magát és az információit. A kényes helyzetbe került washingtoni 18 tagú végrehajtó igazgatótanácsnak azt javasolja, hogy vizsgálják felül Jacques de Groote eddigi tevékenységét, és ennek során teremtsenek kapcsolatot azokkal az országokkal is, amelyek De Groote úr közbenjárásával jutottak a Nemzetközi Valutaalap pénzéhez. Mécs László Mihály miatt ment a román kulturális miniszter Mihály volt román király kiutasítása miatt lemondott tisztségéről Andrei Plesu román kulturális miniszter. A politikus ezt vasárnap az AP amerikai hírügynökséggel közölte telefonon. Hozzátette, hogy azért mondott le tisztségéről, mert a kormány szóvivője Mihály kiutasításáról olyan közleményt adott ki, amely akarata ellenére elkötelezte a kormányt. (AP) Lássuk a békát! Rossz előjel ez a ma hajnali mozdonyvezető sztrájk. Kedd este még nem tudni, mi is történik majd másnap napfelkelte előtt: leáll-e az ország, szolidárisak lesznek-e a masinisztákkal a többi vasutasok, és a két óra késéssel munkába érkezők? Egyáltalában: mi lesz itt? Ugyanezt a kérdést ebben a lapban is unos-untalan feltesszük az utóbbi három évben, most nagyon is az az érzésünk: veszélyes pályaszakasz felé közelít az ország vonata. Január elseje másik fő híre — a közelgő masinisztasztrájk mellett — az egész lakosságot érintő áremelések sokasága. Már tudjuk, hogy alapvető élelmiszerek, üzemanyagok és szolgáltatások drágulnak meg a közeli napokban, hetekben, s ez óhatatlanul az áremelkedés továbbgyűrűzését hozza. Kínkeservesen kezdjük ezt az évet: magasra ível az árgrafikon, állnak a vonatok, s alig elkerülhetetlennek látszanak a további sztrájkok. Ugyanis sokak nem látnak más megoldást, másként nem tudják — vélik — kikényszeríteni az árakkal lépést tartó béreket. Hogyan válaszol majd minderre a társadalom és a politika? Elképzelhető-e, hogy a szociális elégedetlenség erőszakos formákat ölt? Korábban politológusok és gyakorló politikusok is arra figyelmeztettek, hogy fennáll a veszélye ennek. Attól lehet tartani — mondották, hogy a szélsőséges erők tőkét kovácsolnak majd ezekből a bajokból, s „népítéletet” sürgetnek majd a vélt vagy valódi vétkesek ellen. A populistának nevezett jobbodalban van is erre hajlandóság. Talán egyedül az akadályozza meg leghevesebb képviselőit ebben, hogy maguk is kormánypártiak lévén, köti őket a rendpártiság követelménye. Talán éppen ezeknek a párbeli társainak szólt dr. Antall szombati parlamenti beszédében: óvott a demagógiától. Meglehet persze, hogy a „hamis prófétákat” az ellenzéki sorokban látja a kormányfő. Köztudomású, hogy vannak olyan számítások, amelyek szerint a koalíció tartalékai már csupán a késő tavaszig tartanak ki. Néhány hazai belpolitikai stratéga szerint a növekvő gazdasági gondok, plusz a kormányzó pártok belső bajai 1991-ben elkerülhetetlenné teszik az általános választások kiírását. A felemás kormányátalakítás is csak ezt erősíti meg — mondják —, hiszen Antall úrnak eddig mindössze egy államigazgatási-pénzügyi szakemberrel sikerült megerősítenie kormányát, s hiába a bizalom, amit Kupa doktor kapott, nehéz lesz neki ilyen környezetben konzisztens gazdaságpolitikát kidolgozni és végrehajtani. A választások éve lesz 1991? Jobb lenne elkerülni, hiszen ez arra utalna, hogy politikailag bizonytalan ország a mi kis hazánk. Ez pedig, tudjuk, azzal jár, hogy bizonytalanná és óvatossá válik a kölcsönző, hitelező és beruházó .. . A költségvetési vita bizonyította, hogy meglehetősen bizonytalan a parlament baloldalán helyet foglaló ellenzék is. Nehéz meghatározni a képviselői felelősség és az ellenzékiség megfelelő arányát. Az ellenzéki szakértőket persze az is elkeseríti, hogy a többség nem mutat hajlandóságot az övétől eltérő eredetű érvelés megfontolására. A társadalom érthetően bizalmatlansággal felel ezekre a jelenségekre. Nem kell madárjósnak lenni, hogy megjövendöljük: a benzinár hamarosan várható emelése lesz az első vihart keltő esemény. Elképzelhető persze, hogy az útkereszteződések most éppen szabadon maradnak. De hogy ne következzék be, amitől tartani lehet, ahhoz az kellene, hogy a kormány most már kezelje nagykorúként az adófizetőket. Ne önmaga dicséretével, homályos történelmi példázatokkal és nehezen követhető utalásokkal tárgyaljon velünk, hanem cselekedeteit indokolja meg, jelezze előre, és helyezze mindezt egységes gazdaságpolitika keretébe. Az Antall-kormánynak sikerült begyűjtenie a Németh-kormány külpolitikai, jogalkotási és belpolitikai intézkedéseinek hozadékát.Természetesen nyögnie kell a még korábban elkövetett gazdaságpolitikai hibák következményeit is.) Most itt az ideje annak, hogy érthető és elfogadható rövid programot mutasson be. Lássuk a békát, amit az idén le kell nyelnünk! Talán akkor némileg hozzászokunk a nyelés kínos gondolatához. Miklós Gábor Senki nem jósol könnyű 1991-et Állam■ és kormányfők újévi nyilatkozatai A sokéves hagyományoknak megfelelően az idén is politikusi nyilatkozatok sokaságát továbbították az új év első óráiban a hírügynökségek. Jó szándékú szavakban, saját és más népeknek címzett üdvözletekben nincs hiány, az optimizmussal azonban már óvatosabban élnek az állam- és kormányfők. A gondok elsősorban a kelet-közép-európai változások esetleges , nem kívánt következményeiből (gazdasági lemaradás, menekültáradat), valamint az Öböl-válság súlyosbodásának lehetőségéből fakadhatnak. MOSZKVA Az utóbbi esztendőkben kialakult gyakorlatnak megfelelően Mihail Gorbacsov üzenetben köszöntötte az amerikai népet. A szovjet államfő üdvözletében kitért az elmúlt évtizedben történt jelentős nemzetközi változásokra, s emlékeztetett arra is, hogy még számos világprobléma megoldatlan maradt. S kijelentette: a világnak erőt kell vennie magán, oly módon leküzdenie az Öböl-válságot, hogy ne hiúsítsa meg a civilizáció békés korszakához való átmenet kezdetét. Szólt arról, hogy a világban végbement kedvező változások igen sok tekintetben a szovjet—amerikai kapcsolatok javulásának köszönhetők. WASHINGTON___ George Bush amerikai kommentátorok szerint eddigi legmelegebb hangú újévi üdvözletét küldte Moszkvának — jelentette washingtoni tudósítónk, Serény Péter. Az amerikai elnök üzenete méltatja, hogy a két nép közötti kapcsolatok jóvoltából a két nagyhatalom baráti szomszédként kezdi megismerni egymást. Bush gratulál a Szovjetuniónak azokhoz a fontos lépésekhez, amelyeket „egy új társadalom építésében” tett, valamint ahhoz az eltökéltséghez, amellyel a „nehéz politikai és gazdasági reformok előrevitelén dolgozik”. „A mi két nemzetünk új irányban indult el, amelyen jobbá tesszük népeink életét, s megteremtjük a béke és a megértés jobb világát” — emeli ki Bush üzenete, megállapítván, hogy „országaink nagy haladást értek el különösen fontos politikai és fegyverzet-ellenőrzési területeken”. Az elnök külön is méltatja, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió a stabilitás és a béke nevében közös megközelítést alakított ki az öbölbeli kihívással szemben. Az új esztendő első napján egyébként telefonbeszélgetést folytatott a szovjet és az amerikai elnök. Gorbacsov és Bush megállapodott abban, hogy a jövőben rendszeressé teszik a kétoldalú viszonnyal kapcsolatos személyes tájékoztatást. A beszélgetés során, amelyet az amerikai elnök kezdeményezett, a kétoldalú kérdésekről és a Perzsa-öbölben kialakult helyzetről volt szó. BONN Kohl kancellár vasárnap este a Deutsche Welle rádióadón arra mutatott rá, hogy a politikai és gazdasági reformok kudarca Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában „rossz következményekkel járna Európa többi részére nézve — ránk nézve is”. Az emberek Lengyelországban, Csehszlovákiában, Magyarországon és másutt a térségben rá vannak utalva az Európai Közösség segítségére. A német történelem egyik legboldogabb, legszerencsésebb évének minősítette 1990-et, az újraegyesítés évét Kohl német kancellár. Újévi televíziós köszöntőjében úgy vélte, hogy 1991-ben, nem utolsósorban a robusztus nyugatnémet gazdaságnak köszönhetően, „a nehéz átmenet kellős közepén tartó” Kelet-Németországban is javulás áll be. — Lehetőségeinken belül hozzá kell járulnunk ahhoz, hogy a demokrácia, a jogállamiság és a piacgazdálkodás tartósan meggyökerezzen Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában — közölte a kancellár. Vogel, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke Kelet- Európának a második világháború utáni Marshall-tervhez mérhető gazdasági megsegítése mellett tört lándzsát. PRÁGA Csehszlovákia be akar tagolódni a már létező és a keletkezőben levő európai struktúrákba, ilyen irányú ténykedését mindenekelőtt Lengyelországgal és Magyarországgal mint a legközelebbi szomszédaival kívánja mindenoldalúan koordinálni — jelentette ki újévi televízióbeszédében Václav Havel csehszlovák államfő. Mint prágai tudósítónk, Kis Tibor hírül adta, Havel fontosnak mondta a VSZ Politikai Tanácskozó Testületének mielőbbi — lehetőleg már januári — összehívását, amely kimondaná a szervezet katonai részének, így a közös parancsnokságnak a megszűnését. BBCS A kelet-európai népekkel való cselekvő, hathatós szolidaritásra szólított fel újévi rádió- és tv-beszédében Waldheim osztrák köztársasági elnök. — Keleten szociális és nemzeti konfliktusok teszik ingataggá a helyzetet, mert az új demokráciák a szabadsághoz egyelőre nem tudják szavatolni a létbiztonságot, Nyugaton pedig emiatt az onnan áttelepülni akarók nagy áradatától tartanak. A Nyugatnak nemcsak emberiességi feladata, hanem saját önvédelmi érdeke is, hogy segítse a saját jóléte és a kelet-európai szegénység közötti szakadék áthidalását — mondta az államfő. 3