Népszabadság, 1991. március (49. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-01 / 51. szám
J • nap • 32 oldal — Ára: 9,50 Ft NÉPSZBADSÁG 1991. március 1., péntek SZOCIALISTA NAPILAP XLIX. évfolyam, 51. szám ROMÁNIA Egységes, oszthatatlan nemzetállam Románia szuverén, egységes, független és oszthatatlan nemzetállam — ezt a megfogalmazást fogadták el a román képviselőház és a szenátus tagjai alkotmányozó nemzetgyűlésként tartott szerdai együttes ülésükön. A két ház ebben a minőségben két hete ült össze először, ez volt a második munkanapja. A román állam meghatározásán kívül az alkotmánytervezet téziseinek szerdán elfogadott első pontja kimondja még, hogy Románia államformája köztársaság. Az alkotmánytervezet első tézisét 279 szavazattal 12 ellenében, 78 tartózkodással fogadták el. A parlament két háza előtt mondott beszédet szerdán Anders Björck, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének svéd elnöke, aki a román törvényhozás meghívására érkezett az országba. Látogatását új szakasz kezdetének nevezte a két parlament közeledésében. Anders Björck a politikai pluralizmus kérdéseiről szólva kijelentette: az Európa Tanács parlamenti közgyűlése a különleges meghívotti státus megadásával fejezte ki bizalmát abban, hogy Románia jó úton halad. Megemlítette ugyanakkor: egyetlen kormány sem lehet biztos abban, hogy sokáig megállja a helyét erős ellenzék nélkül. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke Bukarestben találkozott Ion Iliescu államfővel és Petre Román miniszterelnökkel, valamint a parlament két háza állandó irodáinak tagjaival. Ez utóbbi találkozón kijelentette: az Európa Tanács nem szándékozik beavatkozni Románia belügyeibe, egyetlen kivétellel, ezek az emberi jogok, amelyek Európában nem képezhetnek belügyet. PRÁGÁBAN SEM LESZ TANÁCSKOZÁS Budapest kérte a KGST-halasztást A KGST feloszlatására tervezett, február 27-re meghirdetett budapesti csúcsértekezlet előkészítése nem volt elég jó, ezért a magyar kormány kérte elhalasztását. A Die Presse című bécsi napilap csütörtöki tudósítása szerint ezt Jeszenszky Géza külügyminiszter jelentette ki abban a beszélgetésben, amelyet előző nap tett munkalátogatása és Alois Mock osztrák külügyminiszterrel tartott megbeszélése után folytatott osztrák és német újságírókkal. A Die Presse szerint Jeszenszky különösen a KGST utódszervezetéről kidolgozott terveket minősítette nem elég konkrétaknak. Feltétlenül tisztázandónak tartja, hogy a keleti gazdasági közösségből milyen kötelékeket kell megőrizni. Hozzáfűzte: Magyarország kétoldalú alapokra akarja helyezni az eddigi KGST-partnerekkel való gazdasági kapcsolatait. Jeszenszky Géza a horvát rendőrségnek történt magyar fegyvereladást ismét üzleti műveletnek mondta, amelyről ő ugyan tudott, de nem voltak iránta kételyei. Hangoztatta, hogy nincs szó — mint Belgrádban állítják — valamiféle „Budapest—Zágráb tengelyről”. A magyar kormány nem részesíti előnyben egyik vagy másik délszláv nemzetet. Leszögezte: sosem tette azt az egyik magyar újság által neki tulajdonított megállapítást, hogy Horvátország szuverén állam — írja a Die Presse. Egy másik bécsi újság, a Dér Standard munkatársa kiemeli a miniszter szavait, miszerint, ha Szlovénia vagya Horvátország hivatalosan kiválna a jugoszláv államból, akkor Magyarország önálló országokként való elismerésükről konzultálna a szomszédos államokkal. Csütörtökön Prágában hivatalosan közzétették: egyes tagállamok kormányainak álláspontja egyelőre nem teljesen világos a jövőbeni együttműködés módjait és formáit illetően , ezért a prágai eszmecserét nem sikerült megszervezni. (MTI) * ■ ' ,, - " . At~iwr. <. sy.HÉ&M. C 1991 JANITÁR\ 9 -• . Wj>. ** * f ■ • ■<' stitiMMn ■-'* At«jrOR<^/.BB«i.i-:r • •••»«*••** *» •*• 1001 ' A«: 45»| n 1771 l$-v>1 300 ** FEBRUÁR oitbeW'u,^ Atsni. ,n«^u'''an: ^ —'i ^3/J£. wr* | "‘ Ara: 450 H ttMai 30|t Ft --■ ,11 m -■ ’-■ -■ ' - , M ui ' , • ...ÁRDOS LÁSZLÓ — O. B. ETUDIO FELVÉTELE A trükkfotó a mai budapesti tömegközlekedés tarifaemelésének alkalmából készült. Persze mióta megízlel■tülk az árcsökkenés örömét, újra és újra erre várunk. Sajnos azonban most csak annyit sikerült megtudnunk, hogy hétfőtől azért még más meglepetésekreis számíthatunk: emelkedik például néhány öblítő ára. Ajkunkra fagyhat a mosoly — drágább lesz a trisó. Valamint a fogkefe, a körömikefe is. SZÁZ ÓRA SZÁRAZON Öböl: lefegyverző tűzszünet Az öbölben elhallgattak a fegyverek. Bush amerikai elnök bejelentése nyomán a szövetségesek magyar idő szerint hajnali hatkor abbahagyták a támadást. Győzelmet hirdetve ugyan, de a megvert és minden BT-határozatot, valamint a koalíció összes feltételét elfogadó Irak is felhagyott a harccal. Egyes iraki egységek még lőttek, mert — feltehetően — kommunikációs rendszerük megsemmisülése miatt nem jutott el hozzájuk a fegyverszünet híre. Izraelben — bár az iraki vereséget önmagában még nem tartják a béke garanciájának — a lakosság már visszaszolgáltathatja a gázálarcokat. A koalícióban részt vevő államokhoz hasonlóan Magyarország is üdvözölte a háború felfüggesztését, s bejelentette: a magyar nagykövetség a lehető legrövidebb időn belül folytatja munkáját. A magyar katonaorvosok egyelőre Szaúd- Arábiában maradnak. (Jelentéseink a 2. oldalon.) Vége? MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT ELFOGADTÁK A KUPA-PROGRAMOT Kormánydöntés: szerződéses a biztosítás A kormány tárgyalási alapként csütörtöki ülésén elfogadta a Kupa Mihály pénzügyminiszter által beterjesztett négyéves gazdasági-politikai programot, amelynek célja a gazdaság stabilizálása és a konvertibilitás kialakítása. A testület azonban úgy döntött, hogy legközelebbi ülésén ismét visszatér a témára, s addig a Pénzügyminisztérium képviselői — pénteken — egyeztethetik a programot az Érdekegyeztető Tanács részvevőivel, észrevételeiket pedig a gazdasági kabinet szombati ülésén beépíthetik az anyagba, s a kormány a következő csütörtöki ülésén már így foglalkozna a tanulmánnyal. A testület foglalkozott a kötelező gépjármű-biztosítási(Folytatás a 4. oldalon.) (Munkatársunktól.) Túl azon, hogy a kelet-európai elszámolási rendszer összeomlása, a terrorizmus veszélye, illetve a hazai fizetőképes kereslet zsugorodása következtében válságban van a turizmus állami szervezete, az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetői válsággal is küzd: nincs kinevezett első embere. Tavaly augusztusban érkezett haza madridi szolgálatából Lengyel Márton, az OIH korábbi helyettes vezetője, aki mögött a szakma egységesen sorakozik fel, és akivel akkor sűrű tárgyalásokat folytatott Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter. Noha Lengyel Márton koncepciója a turizmus fejlesztésére és szervezeti rendszerének megújítására erősen felkeltette a miniszter érdeklődését, a külföldön is elismert szakértő kinevezése nem történt meg. Annak ellenére sem, hogy Gellai Imre, az OIH elnöke december közepén bejelentette lemondási szándékát. Ezt követően még két említésre méltó esemény történt: a miniszter Schagrin Tamás helyettes államtitkártól magához vonta az idegenforgalom felügyeletét, és pályázatot írt ki a megüresedett vezetői poszt betöltésére. A pályázatra információnk szerint négyen vagy öten jelentkeztek, Lengyel Márton nem volt köztük. Amikor felszólították, hogy pályázzon, kijelentette: a miniszter, ha akarja, pályázatnak tekintheti korábban átnyújtott koncepcióját. Gellai Imre január 14-én volt bent utoljára hivatalában, azóta az OIH munkatársai teljes bizonytalanságban vannak, és csak találgatják, vajon ki lesz az új főnök, s milyen idegenforgalmi koncepció érvényesül. Nemcsak a vezető hiányzik ugyanis a szervezet éléről, hanem állami turisztikai stratégia sincs. Pedig az utóbbi kialakítására, a kormány elé terjesztésére már számos kísérlet történt. — Mind a koncepció hiánya, mind a vezetői válság hátterében koncepcionális nézeteltérések húzódnak meg — vélekedik Gellai Imre. — Mire alapozza ezt az állítását? * — Tapasztalataimra. Nézetem, amely szerint nálunk a turizmus a gazdasági fejlődés motorja lehetne, és az a véleményem, hogy az idegensor(Folytatás az 5. oldalon.) Kettős válság a turizmusban Érint-e bennünket az amerikai recesszió? Beszélgetés Paul Marer professzorral Amerikában ma — a háború mellett — mindenki a gazdasági bajokról, a recesszióról beszél. „Nekünk legyen mondva?!” — gondolhatja a magyar olvasó. A Népszabadság washingtoni tudósítója megkérdezte Paul Marer közgazdászt, az Indianai Egyetetem tanárát, aki hazánkból származott az Egyesült Államokba, és az amerikai—magyar vállalkozói alap kuratóriumi tagjaként mindkét ország gazdasági viszonyait jól ismeri. — Valóban nekünk legyen mondva? — Amerikában az emberek nem más országokhoz, hanem a saját előző helyzetükhöz viszonyítanak. Az amerikai gazdaság a saját megelőző helyzetéhez képest visszaesésben van. — Mit jelent ez? » — Általában akkor beszélünk recesszióról, ha két egymást követő nőnapon át növekszik a munkanélküliség, és csökken a termékkibocsátás. — Számunkra megfoghatatlan, csillagászati számok forognak Amerikában: háromszázmilliárd dollár fölötti deficit, kétezernyolcszázmilliárd dolláros államadósság. Miből adódik ez? — Két fő okból. Az egyik, hogy Amerika fogyasztásorientált, tehát pénzköltő, nem pedigmegtakarító ország. Szeretünk többet költeni, mint amennyit termelünk. Innen a deficit. Ezt azonban szerencsére nem azzal fedezzük, hogy több pénzt nyomunk. A világ finanszírozza a hiányunkat. Ez teszia dolgot viszonylag — hangsúlyozom azonban, hogy csak viszonylag — fájdalommentessé. — A másik ok? — Ez a politikai felállásban keresendő. A republikánusok és a demokraták alapvetően másként ítélik meg a kormány szerepét a gazdaságban. A republikánusok nagy része azt mondja: semmi szín alatt nem szabad emelni az adókat, mert az csak költekezésre ösztönözné a kormányt, tehát nem csökkentené a deficitet. Ugyanakkor — politikai megfontolásokból — sem a republikánusok, sem a demokraták nem akarnak lefaragni a költségvetésből. Ez a politikai szempont, az adóemeléssel szembeni „pártideológiai” alapállással párosulva, tarthatatlanul magas hiányhoz vezet. — Nem olyan ez egy kicsit, mint Magyarországon? Évekig mi is „hitelben” éltünk ... — Magyarország nagyobb arányban monetarizálta belső adósságát, mint az Egyesült Államok, s ez rontotta a helyzetet, mert inflációs hatása (Folytatás a 3. oldalon.)