Népszabadság, 1991. április (49. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-02 / 76. szám

I • 16 oldal - Ára: 10,50 Ft NÉPSZABADSÁG 1991. április 2., kedd 91BMNMMN­9MMMHSSMMM­M - in -C--V, 1 - T* -1 SZOCIALISTA NAPILAP XLIX. évfolyam, 76. szám HELYSZÍNI JELENTÉSÜNK TIRANÁBÓL A Munkapárt győzött, Alia vesztett (Kiküldött munkatársunk jelenti Tiranából.) Hétfő esti, véglegesnek te­kinthető eredmények szerint az eddig egyeduralkodó albán Munkapárt kétharmados több­séget szerzett az első szabad és incidens nélküli választáson. Az ellenzéki Demokrata Párt­nak hetven képviselője lesz, míg a görög kisebbséget képvi­selő szervezetnek három. Egy körzetben a jelöltek visszalé­pése miatt meg kell ismételni a választást, tizenegy képvise­lői helyért második fordulóra kerül sor.­­ A Demokrata Párt hívei va­sárnap este több tüntetést szerveztek Tiranában. A Munkapárt a részeredmé­nyek elemzése alapján annak köszönheti elsöprő győzelmét, hogy a vidék rá szavazott. A mindössze három hónapja ala­kult Demokrata Párt hiába, nyert elsöprő fölénnyel a vá­rosokban, a harmincezer la­kosúnál kisebb települések Ra­­miz Alia Munkapártjára sza­vaztak. Mivel a Munkapárt el­vetette a listás vagy vegyes választási rendszert, az egyéni körzetekben sok ellenzéki sza­vazat elveszett. Ezért esett ki a parlamentből a másik, mér­sékeltebb ellenzéki párt is: az eddigi jelzések szerint a re­publikánusok egyetlen mandá­tumot sem szereznek a kettő­­százötven tagú új parlament­ben. Várhatóan kétpárti parla­­ment alakul, amelyben akár kétharmados többsége lehet a Munkapártnak. Ramiz Alia, a Munkapárt első titkára, államfő, veszített az ellenzék jelöltjével szem­ben, s ugyanígy járt sok más jelenlegi párt- és állami veze­tő. (Folytatás a 3. oldalon.) Világkiállítás: igen,nem (M­unkatársunktól.) Még nem dőlt el, hogy Bu­dapest valóban megrendezi-e Béccsel közösen az 1995-ös Ex­pót, vagy egy évvel elhalaszt­ja az időpontot, netán telje­sen lemond a világkiállításról. És azt sem tudni, ha lesz, va­jon hol kap helyet az Expo. Az azonban érdekes, ahogy mostanában engedni kezd az Expo-ellenesség a fővárosi pol­gármesterek körében is. Ligeti Imre, az I. kerület polgármestere: (Folytatás az 5. oldalon.) Bezárnak az iskolák? (Munkatársunktól.) Az önkormányzatok szerte az országban egymás után szüntetnek meg napközis cso­portokat. Ezrével kerülnek ut­cára csellengő gyerekek, tanu­lócsoportokat vonnak össze. A rendkívül csekély állami tá­mogatásból egyszerűen nem tudják fenntartani, működtet­ni az óvodákat, iskolákat. Szakképzett pedagógusok válnak emiatt munkanélküli­vé , miközben a hátrányos helyzetű tanulók esélyei to­vább romlanak a zsúfolt osz­tályokban. (Az általános isko­lát befejező diákoknak csak­nem 30 százaléka úgy kerül ki az életbe, hogy nehezen ír, olvas,­­számol, nincs birtoká­ban azoknak az alapvető is­mereteknek, amelyek segíthet­nék a boldogulást.­ Az önkor­mányzatok és az iskolák egy­másra mutogatnak, az érdek­­védelmi szervezetek a kor­mány felelősségét emlegetik, és tehetetlenséggel vádolják a művelődési tárcát. (Folytatás a 11. oldalon.) Suttogó autópálya (Munkatársunktól.) Sokan fantazmagóriának tartják, mások eleve megkér­dőjelezik a déli autópálya épí­tésének gondolatát. Pedig a Rábafüzes és Beregsurány kö­zötti több mint 600 kilométeres út — igaz, évszázadokkal ez­előtt — már bizonyította lét­­jogosultságát. Fontos, Európa déli részét a Baltikummal összekötő keres­kedelmi útvonal húzódott ott, ahol ma Magyarország talán legeldugottabb, a fejlődés lehe­tőségétől legtávolabb lévő tele­­ pülései fekszenek. Ha másért nem, e területek felzárkózása érdekében érdemes megépíte­ni az autópályát — állítják az ötlet gazdái, a Co-Nexus Rt. vezetői. Azzal kapcsolatban, hogy miért kételkednek sokan az autópálya realitásában, ele­gendő utalni rá: az elmúlt év­tizedek alatt alig több mint 300 kilométer ilyen út épült ha­zánkban — állami beruházás­ban. A déli autópálya kétszer ekkora távolságon egyetlen fil­­(Folytatás a 4. oldalon.) Véres ünnep Jugoszláviában (Szabadkai tudósításunk.) Vasárnap hajnalban fegyve­res összetűzések robbantak ki horvát belügyi alakulatok és knini szerb rendőrök között a plitvicei tavaknál és Titova Korenicán. A horvát belügy­minisztérium vasárnap délutá­ni közleménye szerint az ösz­­szecsapásokban ketten életü­ket vesztették és tizenketten megsebesültek. A jugoszláv néphadsereg páncélosalakulatai még az in­cidens idején az államelnök­ség egyetértésével bevonultak a körzetbe. Vukovar térségében, a szerb településeken, hétfőn összetűzések voltak a rend­őrök és a helyi lakosok között. Knin városában hétfő dél­előtt több ezren tüntettek ami­att, hogy a hadsereg későn avatkozott be a plitvicei ese­ményekbe. A horvát belügymi­nisztérium már idézett közle­­ménye a knini nagyszerb cso­portokat teszi felelőssé a va­sárnap hajnali eseményekért. A kommüniké szerint ezek a csoportok terrorakciókkal és fenyegetéseikkel már régóta zavarták Plitvice Nemzeti Park területén a turistákat. A rend helyreállítására kivezényelt horvát belügyi erőket a szer­­bek barikádjai és sortüze fo­gadta — magyarázza a véres tűzharc kirobbanását a horvát belügyminisztérium közlemé­nye. Titova Korenicán az össze­gyűlt lakosok az összetűzések színhelyének átfésülését ter­vezik néhány eltűnt, de a se­besültek között nem talált pol­gár felkutatására. A horvát belügyminisztéri­um időközben cáfolta az ötö­dik katonai körzet parancsnok­ságának közleményét, amely szerint a parancsnokságot nem értesítették a belügyminiszté­rium plitvicei akcióiról. A hor­vát rádió a belügyminiszter szavaira hivatkozva közölte: a katonai körzet parancsnok­sága tudott a plitvicei akció­ról, továbbá Joszip Bojkovac horvát belügyminiszter beszél­getést folytatott az ötödik ka­tonai körzet parancsnokával és munkatársaival, amelynek so­rán részletesen tájékoztatta őket az eseményekről. (Folytatás a 2. oldalon.) Húsvéti leltár A kölniből ennyire futotta. (Képriportunk az itthoni húsvétról az 5. oldalon.) BOROS JENŐ FELVÉTELE RÓMAI TUDÓSÍTÓNK BESZÁMOLÓJA Pápai békeüzenet az Örök Városból A római Szent Péter-bazili­ka előtti téren több tízezren, a tévé közvetítésének köszön­hetően a világban milliók hall­gatták, láthatták I. János Pál húsvéti békeüzenetét. A pápa, aki kezdettől fog­va „visszatérés nélküli ka­landként” ítélte el az öböl­háborút, igazságos nemzetközi rendet sürgetett a palesztin, a libanoni és a kurd nép évek óta megoldásra váró problé­mája esetében, kitért aktuális politikai eseményként Albá­niára, és megértést kért a fej­lett országoktól Afrika, Ázsia és Latin-Amerika gondjainak megoldásához. II. János Pál több mint ötven nyelven el­mondott húsvéti áldásában, az Urbi et Orbiban „Krisztus fel­támadott, alleluja!” szavakkal köszöntötte a magyar hívőket. A nagypéntek esti Via Cru­­cis, Keresztút körmenet, majd a húsvét vasárnapi, a Szent Péter-bazilika lépcsőin tartott nagyrr­ise, végül a pápa rezi­denciáján, Castelgandolfóban tartott áldás adta meg az olasz­­országi hívőknek a három fő eseményt. Újítás a Golgota­járásban: II. János Pál egy új forgatókönyvnek megfelelően járta végig a Kálvária tizen­négy stációját a Colosseumban. Kimaradtak azok a jelenetek, amelyek csak a népi szájha­gyományon alapulnak, így el­sősorban az, amikor Veronika kendőjével letörli Jézus ar­r­cát. Helyette nagyobb hang­­­­súlyt kaptak az evangélium alapján álló mozzanatok, a jó és a rossz ütközése, Júd­ás árulása, Péter tagadása, illetve Krisztus és a bűnbánó lator ta­lálkozása. A Vatikán egyelőre nem tudta kielégíteni az igényt az írt Kálvária-járás forgató­könyve ,ám hamarosan f­riss­ vizlánv­­éghil­lődőnek el­juttatják. A hagyományokhoz híven ezúttal is Hollandiából érkez­tek a Bazilika lépcsőit díszítő virágok a vasárnapi nyilvános nagymisére, amelynek — egye­nes adásban — a magyar né­­zők is tanúi lehettek. Húszezer virágszálat ültettek ki szom­bat éjszaka, ugyancsak Hol­landiából érkezett kertészek segédletével. Évek óta nem volt ekkora tömeg a Szent Pét ■ tér téren, még a Via Concil­­liazionén is sok ezren hallgat­ták végig a pápa által celeb­­(Folytatás a 2. oldalon.) II. János Pál áldást oszt. Kanada elismerte Lettországot Kanada hétfőn de jure elis­merte Lettország függetlensé­gét — közölte a Leta lett hír­­ügynökség a kanadai külügy­miniszter levelére hivatkozva. Joseph Clark a Lett Legfel­sőbb Tanács alelnökének kül­dött üzenetet. Az üzenet szerint a kanadai kormány a március 3-án meg­tartott lett népszavazás ered­ménye alapján hozta a döntést. Kanada kész segíteni a balti országokat államiságuk hely­reállításában. (TASZSZ)

Next