Népszabadság, 1991. április (49. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-11 / 84. szám

JijHWj 1991. április 11., csütörtök •­­ NÉPSZABADSÁG HONI ÁRHULLÁM-TÖRTÉNELEM A hiperinflációtól napjainkig A második világháború befejezése utáni — azóta is világcsúcsnak számító — hiperinfláció végét a forint 1946. augusztus 1-jei bevezetése jelentette. A sta­bilizáció kezdetekor — egykorú szakértői vélemények szerint — a forintban meghatározott árak hatszor nagyobbak voltak az 1938—39-es (utolsó békeé­vek) pengőben számolt árainál. A nehéz helyzetben lévő országban a statiszti­ka érthetően háttérbe szorult, így az újabb kori magyar fogyasztói árstatisztika tulajdonképpen csak az 1949—1950-es évektől létezik. 1946 után az árak évente átlagosan 6-7 százalékkal emelkedtek. Az első nagy árváltozás időpontja 1951. de­cember 2. Az átlagos ár- és bérrende­zés következtében az árak 40, a bérek 20 százalékkal emelkedtek. A további évekre az egyhangúság jellemző. Szi­gorú állami (párt)feladat volt az árak szinten tartása. Jellemző, hogy a hat­vanas évek végéig mindössze kétszer emelkedett az árindex 101 százalék (!) fölé, közben többször is 100 százalék alatt maradt. Az 1968-as új gazdasági mechaniz­mus az árakat is mozgásba hozta. Többször volt központi áremelés, de csak egyes cikkeknél, így az átlagos áremelkedés mértéke 3 százalék körü­li. Az újabb nagy hullám kezdetének időpontja 1979. július 23. Az átlagos áremelés mintegy 18 százalék, de mi­vel ezt gondosan időzítve az év köze­pén hajtják végre, mind az 1979-es, mind az 1980-as árindex 109 százalék körüli — nincs kétszámjegyű infláció. (Az éves átlagárak statisztikailag úgy alakulnak ki, hogy az egyes árakat ha­vonta mindig az előző év azonos idő­szakához viszonyítják, így árváltozás mindkét évben csak fél évig mutatko­zott.) A harmadik árhullám 1988-ban kez­dődött. Az árváltozások mértéke és kö­re mind nagyobb lett, s ez megmutat­kozott a fogyasztói árindexben is. 1988-ban 115,5 százalék (először két számjegyű — 10 százalék feletti — az infláció), 1989-ben 117 százalék, 1990-ben előzetes számítások szerint 128,9 százalék volt. Ennek következté­ben 1949—50-hez képest átlagosan mintegy hétszeresére növekedtek az árak. (1987-ben még csak négyszere­sére, de a láncindex a „kamatos ka­mat” elve alapján emelkedik.) Az átlagos áremelkedés mintegy 3000 termék, termékcsoport árin­dexeiből tevődik össze, így bizonyos szempontok szerint csoportosított cik­kek árnövekedése ettől jelentősen el­térhet. Több olyan cikk van, ami 1950-ben nem létezett (mondjuk a szí­nes tévé, viszont 1950-ben még megfi­gyelésre került például a lépfenevakci­­na ára). Az élelmiszerek nagy részétől eltekintve alig van olyan termék, ame­lyet pontosan ugyanolyan nyersanyag­ból, ugyanolyan technikai kivitelben készítenek, mint több évtizeddel ez­előtt, így az egymás mellé írt árak a legtöbb esetben nem azonos, hanem többé-kevésbé hasonlónak ítélt cik­kekre vonatkoznak. Igaz viszont az is, hogy ezeket az áruféleségeket minden korban azonos célból használták, te­hát ilyen szempontból (mennyibe ke­rült egy villamosjegy, 1 kg burgonya stb.) összehasonlíthatók. Az ellenpólus a nejlonharisnya és a villanyáram — de gondolom, már nem sokáig (az áram 1990. évi áremelése még csak kismértékben, az 1991. évi pedig egyáltalán nem szerepel táblá­zatainkban). A villanyáram árcsökke­nését az egyes évtizedeken belül az ol­csóbb éjszakai áram részarányának növekedése okozta. Az élelmiszerek között szembetűnő a hús és a zsír arányának változása, és a tej — ezzel a tejtermékek — kiugró drágulása. A vendéglátásra régi adatok nincse­nek, de árváltozásuk valószínűleg az átlag többszöröse. A sertésborda ránt­va burgonyakörettel II. osztályú he­lyen 1976-ban 9,10 Ft­, 1990-ben 109 Ft volt átlagosan. Az élvezeti cikkeknél azért a Kos­suth cigaretta árát kísérik figyelem­mel, mert a választék cserélődése kö­vetkeztében ez az egyetlen, amelyik végig vásárolható volt. Bár forgalma most már nagyon csekély, árváltozásai mégis jól reprezentálják csoportját, mivel az egyes fajták árai megközelítő­en azonos mértékben változtak. Az átlagosnál kisebb mértékben változtak a tartós fogyasztási cikkek árai. Régebben ritkaságszámba ment egy komolyabb rádió, gépkocsi pedig szinte nem volt magánkézben, ma már pedig egy hűtőszekrény, színes tévé vagy akár egy videó szinte közszük­ségleti cikk, és a tömeggyártás kevés­bé növeli az árakat. A többi cikkből kiugrik a benzin ár­növekedése, míg talán a szolgáltatá­soknak változott legkevésbé a díja. Itt is szeretném megjegyezni, hogy pl. 1950-ben egy utánjátszó mozi erkélyi (legolcsóbb) árát figyelték, az utóbbi években viszont a teljes árbevételnek az összes látogatók számával osztott átlaga szerepel. A színházjegynél így fordulhat elő áringadozás, lehet, hogy 1980-ban pl. az olcsóbb színházak na­gyobb nézettségű darabokat játszot­tak, vagy fordítva, a drágább darabok­ra mentek kevesen. Széll Lajos TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELE TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK ÉVES ÁTLAGÁRAI HÁNY PERCET KELLETT DOLGOZNI EGY NAPILAPÉRT (az ipari munkások­­ teljesített órára jutó munkabérével számítva)| KASSZA__ itthon BENNÜNK HOLNAP IS BIZTOS LEHET! ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ Rt. Megnevezés Mérték­egység 1938 pengő 1950 Ft 1960 Ft 1970 Ft 1980 Ft 1990 Ft 1991 Ft Napilap db 0,10 0,60 0,60 0,80 1,20 6,70 Tömegközlekedés (villamos, troli, metró) vonaljegy 0,08 0,50 0,50 1,— 1,— 8.­(villamos, troli, metró) bérlet db 2,40c> 5,-'l 57,-45,-45.— 450,­ Vasúti közlekedés személyvonat II. o. 100 km 4,40 13,80 25,40 25,40 25,40 88.­Rádió-előfizetés hónap 2,40 10,-10,-60,­Tv-előfizetés hónap— — 10,-50,-130,— Színházjegy db 4,— 14, — 24,-26,-25.— 85-Mozijegy db 0,40 2, -4,-5,-8,-37.­Férfi hajvégés egyszerű 0,60 2,— 3,60 4,50 8,60 43,30 Kilós mosás (Patyolat) kg 0,55 2,83 3,10 3,-3,90 50.—•" Szálloda*" egy éjszaka 318,-642,-3260 a) 1991-es b­ c) hetijegy • CSALÁDI ÉS SZABADIDŐ-MELLÉKLET A TARTALOMBÓL — Budapesti ártükör Adótanácsadó Kedvezményes akciók Piaci jelentés 14. oldal — Mulasztások ÍZ­LELŐ — Beszéljünk a meddőségről Gombaölő cipőbélés• 16. oldal — Ússzunk az árral Kitekintő: Itália• 17. oldal — Kamaszvilág. A szerelem varázsa Meseíró gyerekek a Viharsarokban• 19. oldal Kis családi adatbank 15. oldal — Ingatlanpiac 24. oldal AMERIKA Beteggondozás, jótékonykodás, gyermekvédelem 38 millió társadalmi munkás Pete Rose, a sportfogadási csalása miatt börtönt viselt amerikai baseballsztár, szaba­dulása után még ezerórányi „közösségi munkát” köteles a bírósági ítélet szerint ledolgoz­ni. Pete Rose ennek megfelelő­en — javadalmazás nélkül — tornaórákat tart egy vidéki is­kolában. Sokan vannak azonban, akik e műfaj amerikai megnevezésé­nek megfelelően valóban „ön­kéntesként” társadalmi munká­ban dolgoznak szűkebb pátriá­jukért. Alighanem jóval többen, mint nálunk. Az amerikai mun­kaügyi minisztérium adatai sze­rint az Egyesült Államok 250 milliónyi lakosából évente 38 millióan végeznek ellenszolgál­tatás nélküli munkát valamely intézmény vagy szervezet szá­mára. (Az önkéntesek nagyob­bik fele, 21 és negyedmillió, nő, de a férfi társadalmi munkások 16 és háromnegyed milliós lét­száma viszonylag szintén ma­gas.) A washingtoni „önkéntes­ügynökség” ajánlólistáján 23 tárgykör szerepel. A jelentke­zők a gyermekvédelemtől a kórházi kisegítésen át a nők jogvédelméig a legváltozato­sabb társadalmi munkalehető­ségek közül választhatnak. Vannak, akik a közösség perifé­riájára szorultakon próbálnak segíteni, és vannak, akik külföl­di látogatók itt-tartózkodását kí­vánják személyes vendéglátá­sukkal emberileg is kelleme­sebbé tenni. Chevy Chase-ben például, ahol a Népszabadság washing­toni irodája van, a negyed 1991-es évkönyvében két oldalt tölt meg a különböző helyi, ré­szint jótékony célú klubok és egyesületek névsora. Irodánk napi postájában nemcsak az adakozási felhívások gyakoriak, sokszor keresnek gyűjtéshez, idősek és betegek gondozásá­hoz, friss bevándorlók beillesz­kedésének előmozdításához is önkénteseket. Arról, hogy a 38 milliónyi tár­sadalmi munkás hány órát „tel­jesít”, nincs adat. De hogy az önkéntesek ilyen közösségi te­hervállalása — csupán anyagi­akban — mekkora értéket kép­visel, könnyűszerrel felbecsül­hető, ha tudjuk, hogy 1991-ben a hivatalos minimál órabér 4 dollár 25 cent az Egyesült Álla­mokban és nincs önkéntes, aki évente csak egyszer, egyetlen órát vállalna. A legtöbb társa­dalmi munkaterület pedig — köztük például az óránként száz dollár fölött kezdődő jogi tanácsadás­a nem a minimál­béres szakmai kategóriába tar­tozik. Serény Péter Mennyibe kerül a tavaszi fáradtság? A gyógyszerészek — például a Budapest, VIII. kerületi Auró­ra és a Szigony utcai SZTK- rendelőintézet gyógyszertárai­ban és a 801-es Rákóczi úti pati­kában — a tavaszi fáradtság el­len a következő gyógykészítmé­­nyeket ajánlják: 1000 mg-os C-vitamin pezsgőtab. 10 db-os 78,— Ft Plusssz C-vitamin pezsgőtab. 10 db-os 47,50,— Ft Plusssz Multivitaminos pezsgőtab. 10 db-os 57,50,— Ft Supradyn pezsgőtabletta 10 db-os 240,— Ft Propur tabletta 20 db-os 35,— Ft Reergin tabletta 20 db-os 34,— Ft Plusssz energia-italpor 38,30,— Ft Málnaízű italpor 37,— Ft Multivitaminos italpor 32,80,— Ft Plusssz vitatea 47,10,— Ft A Herbária szaküzletek ajánlatából: Propur termékek: Propur méz 1/2 ki 135 a­ Propolisz csepp 20 K 27,00 Ft Propolisz tal. 20 db 30,00 Ft Méhpempős méz 30 gr 32,00 Ft Virágpor granulátum 35 gr 51,00 ft Virágportabletta Manna-rax 50 db 40,00 Ft ginzenges, céklát, normál, propoliszos (édesgyökeres) 1 tégely 204 Ft Manna-rax ivólevek (céklás, sárgabarackos, paradicsomos) 1/2 1 102,50 Ft Svéd csepp 24 féle gyógyfűkeverék 2,5 db 495 Ft Lecitin elixir Szójalecitin-granula-250 gr 162 Ft tam 150 gr 230 Ft Csalántea 5 dkg 16 Ft (További információk olvashatók a témáról Egész­ség oldalunkon.)

Next