Népszabadság, 1991. április (49. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-11 / 84. szám
JijHWj 1991. április 11., csütörtök • NÉPSZABADSÁG HONI ÁRHULLÁM-TÖRTÉNELEM A hiperinflációtól napjainkig A második világháború befejezése utáni — azóta is világcsúcsnak számító — hiperinfláció végét a forint 1946. augusztus 1-jei bevezetése jelentette. A stabilizáció kezdetekor — egykorú szakértői vélemények szerint — a forintban meghatározott árak hatszor nagyobbak voltak az 1938—39-es (utolsó békeévek) pengőben számolt árainál. A nehéz helyzetben lévő országban a statisztika érthetően háttérbe szorult, így az újabb kori magyar fogyasztói árstatisztika tulajdonképpen csak az 1949—1950-es évektől létezik. 1946 után az árak évente átlagosan 6-7 százalékkal emelkedtek. Az első nagy árváltozás időpontja 1951. december 2. Az átlagos ár- és bérrendezés következtében az árak 40, a bérek 20 százalékkal emelkedtek. A további évekre az egyhangúság jellemző. Szigorú állami (párt)feladat volt az árak szinten tartása. Jellemző, hogy a hatvanas évek végéig mindössze kétszer emelkedett az árindex 101 százalék (!) fölé, közben többször is 100 százalék alatt maradt. Az 1968-as új gazdasági mechanizmus az árakat is mozgásba hozta. Többször volt központi áremelés, de csak egyes cikkeknél, így az átlagos áremelkedés mértéke 3 százalék körüli. Az újabb nagy hullám kezdetének időpontja 1979. július 23. Az átlagos áremelés mintegy 18 százalék, de mivel ezt gondosan időzítve az év közepén hajtják végre, mind az 1979-es, mind az 1980-as árindex 109 százalék körüli — nincs kétszámjegyű infláció. (Az éves átlagárak statisztikailag úgy alakulnak ki, hogy az egyes árakat havonta mindig az előző év azonos időszakához viszonyítják, így árváltozás mindkét évben csak fél évig mutatkozott.) A harmadik árhullám 1988-ban kezdődött. Az árváltozások mértéke és köre mind nagyobb lett, s ez megmutatkozott a fogyasztói árindexben is. 1988-ban 115,5 százalék (először két számjegyű — 10 százalék feletti — az infláció), 1989-ben 117 százalék, 1990-ben előzetes számítások szerint 128,9 százalék volt. Ennek következtében 1949—50-hez képest átlagosan mintegy hétszeresére növekedtek az árak. (1987-ben még csak négyszeresére, de a láncindex a „kamatos kamat” elve alapján emelkedik.) Az átlagos áremelkedés mintegy 3000 termék, termékcsoport árindexeiből tevődik össze, így bizonyos szempontok szerint csoportosított cikkek árnövekedése ettől jelentősen eltérhet. Több olyan cikk van, ami 1950-ben nem létezett (mondjuk a színes tévé, viszont 1950-ben még megfigyelésre került például a lépfenevakcina ára). Az élelmiszerek nagy részétől eltekintve alig van olyan termék, amelyet pontosan ugyanolyan nyersanyagból, ugyanolyan technikai kivitelben készítenek, mint több évtizeddel ezelőtt, így az egymás mellé írt árak a legtöbb esetben nem azonos, hanem többé-kevésbé hasonlónak ítélt cikkekre vonatkoznak. Igaz viszont az is, hogy ezeket az áruféleségeket minden korban azonos célból használták, tehát ilyen szempontból (mennyibe került egy villamosjegy, 1 kg burgonya stb.) összehasonlíthatók. Az ellenpólus a nejlonharisnya és a villanyáram — de gondolom, már nem sokáig (az áram 1990. évi áremelése még csak kismértékben, az 1991. évi pedig egyáltalán nem szerepel táblázatainkban). A villanyáram árcsökkenését az egyes évtizedeken belül az olcsóbb éjszakai áram részarányának növekedése okozta. Az élelmiszerek között szembetűnő a hús és a zsír arányának változása, és a tej — ezzel a tejtermékek — kiugró drágulása. A vendéglátásra régi adatok nincsenek, de árváltozásuk valószínűleg az átlag többszöröse. A sertésborda rántva burgonyakörettel II. osztályú helyen 1976-ban 9,10 Ft, 1990-ben 109 Ft volt átlagosan. Az élvezeti cikkeknél azért a Kossuth cigaretta árát kísérik figyelemmel, mert a választék cserélődése következtében ez az egyetlen, amelyik végig vásárolható volt. Bár forgalma most már nagyon csekély, árváltozásai mégis jól reprezentálják csoportját, mivel az egyes fajták árai megközelítően azonos mértékben változtak. Az átlagosnál kisebb mértékben változtak a tartós fogyasztási cikkek árai. Régebben ritkaságszámba ment egy komolyabb rádió, gépkocsi pedig szinte nem volt magánkézben, ma már pedig egy hűtőszekrény, színes tévé vagy akár egy videó szinte közszükségleti cikk, és a tömeggyártás kevésbé növeli az árakat. A többi cikkből kiugrik a benzin árnövekedése, míg talán a szolgáltatásoknak változott legkevésbé a díja. Itt is szeretném megjegyezni, hogy pl. 1950-ben egy utánjátszó mozi erkélyi (legolcsóbb) árát figyelték, az utóbbi években viszont a teljes árbevételnek az összes látogatók számával osztott átlaga szerepel. A színházjegynél így fordulhat elő áringadozás, lehet, hogy 1980-ban pl. az olcsóbb színházak nagyobb nézettségű darabokat játszottak, vagy fordítva, a drágább darabokra mentek kevesen. Széll Lajos TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELE TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK ÉVES ÁTLAGÁRAI HÁNY PERCET KELLETT DOLGOZNI EGY NAPILAPÉRT (az ipari munkások teljesített órára jutó munkabérével számítva)| KASSZA__ itthon BENNÜNK HOLNAP IS BIZTOS LEHET! ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ Rt. Megnevezés Mértékegység 1938 pengő 1950 Ft 1960 Ft 1970 Ft 1980 Ft 1990 Ft 1991 Ft Napilap db 0,10 0,60 0,60 0,80 1,20 6,70 Tömegközlekedés (villamos, troli, metró) vonaljegy 0,08 0,50 0,50 1,— 1,— 8.(villamos, troli, metró) bérlet db 2,40c> 5,-'l 57,-45,-45.— 450, Vasúti közlekedés személyvonat II. o. 100 km 4,40 13,80 25,40 25,40 25,40 88.Rádió-előfizetés hónap 2,40 10,-10,-60,Tv-előfizetés hónap— — 10,-50,-130,— Színházjegy db 4,— 14, — 24,-26,-25.— 85-Mozijegy db 0,40 2, -4,-5,-8,-37.Férfi hajvégés egyszerű 0,60 2,— 3,60 4,50 8,60 43,30 Kilós mosás (Patyolat) kg 0,55 2,83 3,10 3,-3,90 50.—•" Szálloda*" egy éjszaka 318,-642,-3260 a) 1991-es b c) hetijegy • CSALÁDI ÉS SZABADIDŐ-MELLÉKLET A TARTALOMBÓL — Budapesti ártükör Adótanácsadó Kedvezményes akciók Piaci jelentés 14. oldal — Mulasztások ÍZLELŐ — Beszéljünk a meddőségről Gombaölő cipőbélés• 16. oldal — Ússzunk az árral Kitekintő: Itália• 17. oldal — Kamaszvilág. A szerelem varázsa Meseíró gyerekek a Viharsarokban• 19. oldal Kis családi adatbank 15. oldal — Ingatlanpiac 24. oldal AMERIKA Beteggondozás, jótékonykodás, gyermekvédelem 38 millió társadalmi munkás Pete Rose, a sportfogadási csalása miatt börtönt viselt amerikai baseballsztár, szabadulása után még ezerórányi „közösségi munkát” köteles a bírósági ítélet szerint ledolgozni. Pete Rose ennek megfelelően — javadalmazás nélkül — tornaórákat tart egy vidéki iskolában. Sokan vannak azonban, akik e műfaj amerikai megnevezésének megfelelően valóban „önkéntesként” társadalmi munkában dolgoznak szűkebb pátriájukért. Alighanem jóval többen, mint nálunk. Az amerikai munkaügyi minisztérium adatai szerint az Egyesült Államok 250 milliónyi lakosából évente 38 millióan végeznek ellenszolgáltatás nélküli munkát valamely intézmény vagy szervezet számára. (Az önkéntesek nagyobbik fele, 21 és negyedmillió, nő, de a férfi társadalmi munkások 16 és háromnegyed milliós létszáma viszonylag szintén magas.) A washingtoni „önkéntesügynökség” ajánlólistáján 23 tárgykör szerepel. A jelentkezők a gyermekvédelemtől a kórházi kisegítésen át a nők jogvédelméig a legváltozatosabb társadalmi munkalehetőségek közül választhatnak. Vannak, akik a közösség perifériájára szorultakon próbálnak segíteni, és vannak, akik külföldi látogatók itt-tartózkodását kívánják személyes vendéglátásukkal emberileg is kellemesebbé tenni. Chevy Chase-ben például, ahol a Népszabadság washingtoni irodája van, a negyed 1991-es évkönyvében két oldalt tölt meg a különböző helyi, részint jótékony célú klubok és egyesületek névsora. Irodánk napi postájában nemcsak az adakozási felhívások gyakoriak, sokszor keresnek gyűjtéshez, idősek és betegek gondozásához, friss bevándorlók beilleszkedésének előmozdításához is önkénteseket. Arról, hogy a 38 milliónyi társadalmi munkás hány órát „teljesít”, nincs adat. De hogy az önkéntesek ilyen közösségi tehervállalása — csupán anyagiakban — mekkora értéket képvisel, könnyűszerrel felbecsülhető, ha tudjuk, hogy 1991-ben a hivatalos minimál órabér 4 dollár 25 cent az Egyesült Államokban és nincs önkéntes, aki évente csak egyszer, egyetlen órát vállalna. A legtöbb társadalmi munkaterület pedig — köztük például az óránként száz dollár fölött kezdődő jogi tanácsadása nem a minimálbéres szakmai kategóriába tartozik. Serény Péter Mennyibe kerül a tavaszi fáradtság? A gyógyszerészek — például a Budapest, VIII. kerületi Auróra és a Szigony utcai SZTK- rendelőintézet gyógyszertáraiban és a 801-es Rákóczi úti patikában — a tavaszi fáradtság ellen a következő gyógykészítményeket ajánlják: 1000 mg-os C-vitamin pezsgőtab. 10 db-os 78,— Ft Plusssz C-vitamin pezsgőtab. 10 db-os 47,50,— Ft Plusssz Multivitaminos pezsgőtab. 10 db-os 57,50,— Ft Supradyn pezsgőtabletta 10 db-os 240,— Ft Propur tabletta 20 db-os 35,— Ft Reergin tabletta 20 db-os 34,— Ft Plusssz energia-italpor 38,30,— Ft Málnaízű italpor 37,— Ft Multivitaminos italpor 32,80,— Ft Plusssz vitatea 47,10,— Ft A Herbária szaküzletek ajánlatából: Propur termékek: Propur méz 1/2 ki 135 a Propolisz csepp 20 K 27,00 Ft Propolisz tal. 20 db 30,00 Ft Méhpempős méz 30 gr 32,00 Ft Virágpor granulátum 35 gr 51,00 ft Virágportabletta Manna-rax 50 db 40,00 Ft ginzenges, céklát, normál, propoliszos (édesgyökeres) 1 tégely 204 Ft Manna-rax ivólevek (céklás, sárgabarackos, paradicsomos) 1/2 1 102,50 Ft Svéd csepp 24 féle gyógyfűkeverék 2,5 db 495 Ft Lecitin elixir Szójalecitin-granula-250 gr 162 Ft tam 150 gr 230 Ft Csalántea 5 dkg 16 Ft (További információk olvashatók a témáról Egészség oldalunkon.)