Népszabadság, 1991. május (49. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-02 / 101. szám

• 32 oldal — Ára: 10,50 Ft NÉPSZABADSÁG 1991. május 2., csütörtök SZOCIALISTA NAPILAP XLIX. évfolyam, 101. szám Újabb örmény—azeri összecsapások Újabb véres összecsapások voltak örmények és azeriek között, s emiatt a Szovjetunióból kiválni szándékozó Örményország a moszkvai parlament összehívását kérte. Bush amerikai elnök elégedetten fogadta, hogy Gorbacsov az SZKP élén marad. Az örmény parlament szerdán határozatban követelte a szovjet népképviselő-kongreszszus rendkívüli összehívását az ismét kiújult örmény—azerbajdzsán összecsapások miatt. Azerbajdzsán örménylakta falvaiban, valamint a két köztársaság közötti viszályt kirobbantó Karabah-hegyvidéken ismét villongások voltak azeri és örmény gerillák között. Az azerbajdzsáni KGB vezetője a televízióban kedden este azt állította, hogy Örményország felől újabban légi úton érkeznek az örmény terroristák. Jereván vádolja Moszkvát, hogy segédkezet nyújt Bakunak az örményekkel támadt viszályban, örmény állítások szerint a szovjet belügyi alakulatok és és azerbajdzsán (Folytatás a 2. oldalon.) JELENTÉS MARIAZELLBŐL A tiltakozókat kivezették (Kiküldött munkatársunk telefonjelentése.) Kedden, röviddel éjfél előtt rendőri közbelépés vetett véget annak a tiltakozó akciónak, amelyet a szombati Mindszenty-újratemetés ellenzői szerveztek az ausztriai Mariazellben. A maroknyi csoport (Folytatás a 3. oldalon.) Itt még leláncolva. szabó Barnabás felvétele Két hét múlva folytatják a hatpárti tárgyalásokat A hat parlamenti párt tárgyalódelegációi kedd este megállapodtak abban, hogy konzultációikat két hét múlva folytatják. A pártok többsége egyetértett abban, hogy egy héten belül írásos anyagot juttatnak el egymásnak a véleményük szerint megtárgyalásra érdemes témákról. Szabó Iván, az MDF küldöttségének vezetője a tárgyalások után a sajtó képviselői előtt aláhúzta, hogy hatpárti megbeszélések folytak, nem ellenzék és kormánypárt közötti kerekasztal-tárgyalások. Az első fordulóban szóba került tematikai és eljárásjogi kérdésekről minden pártnak saját véleménye volt, ebből adódtak a viták. Szabó Iván beszámolt arról: egyetértés született abban, hogy a tárgyalásoknak két síkon kell folyniuk. Az egyik a politikai döntéshozók grémiuma, amelyik kedden is ülésezett. Az elfogadandó tematikától függően pedig különféle szakbizottságok fognak dolgozni. A döntés mindig a politikai testületé lesz. Az aláírt megállapodások a pártokat kötelezni fogják, a parlamenti képviselőket azonban nem. Wekler Ferenc (SZDSZ) az MTI-nek elmondta, hogy igen jó hangulatú, nyíltnak nevezhető tárgyalások folytak, amelyekkel ő elégedett. Gál Zoltán (MSZP) szintén elégedett volt a tárgyalásokkal, nem várt többet, fontos kérdésekben ugyanis véleménye szerint első nekirugaszkodásra nem lehet megállapodni. Beszámolt arról, hogy a tárgyalódelegációk nem tudtak megállapodni a tekintetben, hogy a sajtó jelen lehessen-e az ülésteremben. (MTI) Vándorbotot vesz-e kezébe Kelet-Európa? A Szonda-Ipsos magyar— francia Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet által márciusban végzett nemzetközi közvélemény-kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy a kelet-közép-európai országok (Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország) és Litvánia állampolgárainak nagy többsége a válságból való kilábalást csak a fejlett nyugati államok segítségével tartja elképzelhetőnek. (A vizsgálat ötödik országában, Oroszországban viszont a megkérdezettek nagyobb része erre nem tart igényt, ők inkább a saját erejükben bíznak.) Valószínű, hogy a nyugati támogatás hangsúlyozásakor a kérdezettek gondolkodásában elsősorban országuk mostani helyzete és perspektívája jelenik meg, a személyes életszféra kevésbé, s akkor is csak közvetve. Az alábbiakban az individuális tényezőkre koncentrálunk, és arra keressük a választ, hogy mennyire vonzódnak az emberek a Nyugathoz, illetve saját helyzetük javítására szolgáló egyéni stratégiájukban szerepel-e a hosszabb külföldi tartózkodás, munkavállalás. (A vonzódást a Nyugaton tartózkodás időtartamának figyelembevételével értelmezzük.) A fejlett országokra támaszkodás igénye nem jár együtt feltétlenül az erős személyes nyugati orientációval. A magyarok 79, a lengyelek 57 százaléka véli fontosnak a nyugati segítséget, mégis a lengyelek vonzódása erősebb Európa ezen részéhez (egyúttal a vizsgálatban szereplő országok között a legerősebbnek mutatkozik). A csehszlovákiai és az oroszországi megkérdezettek nyugati irányba fordulása hasonlónak mondható, annak ellenére, hogy a támogatás szükségességéről teljesen eltérően nyilatkoznak (az előbbiek 68, az utóbbiak 26 százaléka látná célszerűnek). A litvánok óriási többsége (84 százaléka) ugyan nélkülözhetetlennek tartja a nyugati segítséget, ezekhez az országokhoz azonban eléggé gyengén vonzódnak, még néhány hónapot is csak minden másodikuk töltene ott. (Folytatás a 6. oldalon.) „Éljen május elseje!” BUDAPEST: Majális a Népligetben. A fotó önmagáért „beszélő”... MOSZKVA: Indulatok a Vörös téren. Az információk szerint PÁRIZS: Az egyház is kivette részét a minteknős miklós felvétele 50 ezren vonultak és tüntettek rendőrkordon felügyelete alatt. ha ünnepéből. Apáca trikolórral. Kupa Mihály a Valutaalap főasztalánál (Washingtoni tudósítónktól.) Pénzzel a tarsolyában érkezik haza ma Washingtonból a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank tanácskozásáról Kupa Mihály pénzügyminiszter, aki szerdán még — intenzív különtárgyalásainak szünetében — az amerikai fővárosban nyilatkozott a magyar tudósítóknak, köztük a Népszabadság munkatársának. A miniszter — kérésünkre — a Világbank vezetőivel lezajlott különtárgyalásait öszszegezve közölte, hogy a hétfőn velük aláírt 150 millió dolláros, az emberi erőforrások fejlesztésére szolgáló — és a maga nemében első ilyen — kölcsönfelvételi megállapodáson túl, máris ígéret született arra, hogy még az idén dönt a nemzetközi pénzügyi szervezet két további kölcsön rendelkezésre bocsátásáról. Az egyik a 150 millió dolláros privatizációs, a másik a 200—250 millió dolláros második szerkezetátalakítási kölcsön, amely fontos hozzájárulásnak ígérkezik bankrendszerünk korszerűsítéséhez. Az év második felében — mint Kupa Mihály elmondta — további, a pénzügyi ágazat és a távközlés fejlesztését célzó tervekről is lesznek tárgyalások a Világbankkal. A miniszter találkozott az új Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank egyik alelnökével, Mario Sarcinellivel is, aki jelezte, hogy intézménye komolyan foglalkozik a kétoldalú magyar—szovjet kereskedelem, illetve általában Kelet-Közép- Európa Szovjetunióval folytatott kereskedelme támogatási lehetőségeinek vizsgálatával annak ismeretében, hogy a szovjet piac lényegében össze(Folytatás a 3. oldalon.) Biztató üzletek Iránnal Eredményesen zárult Teheránban az iráni-magyar vegyes bizottság hetedik ülése. Háromezer magyar autóbusz szállításáról már megállapodtak, s az első 1000 exportjára megnyitották az akkreditíveket. A tárgyalásokon további járműexport is szóba került. Ezek a megrendelések rövid távon hozzásegítik a magyar vállalatokat az export-import piacváltáshoz. Persze, az is előnyös lehet, hogy különböző, eddig a Szovjetunióból importált termékeket bizonyos mértékben Iránban is meg lehet vásárolni. Ez hozzájárulhat Magyarország korábbi egyoldalú gazdasági függőségének oldásához. Irán piacot kínál a magyar mezőgazdaságnak is Elsősorban a búzaexport bővülhet, de lehetőség kínálkozik marhahús eladására is. Mivel számottevő a beruházási javak iránti igény, e téren tovább nőhet a magyar kivitel. Az idén a magyar export az előző esztendőhöz képest 70-80 százalékkal bővülhet. A tervezett olajvásárlás s az ilyen jellegű hosszabb távú együttműködés szélesebb alapra helyezheti a két ország kereskedelmét. (MTI)