Népszabadság, 1991. május (49. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-27 / 122. szám

4 NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP 1991. május 27., hétfő Víz alá nyomják a tűzoltóságot? A ma kezdődő üléssza­kán fogadja el a T. Ház az ön­­kormányzati törvényhez kap­csolódó egyik legfontosabb jogszabályt, közismert nevén a hatásköri törvényt. Van azonban a törvénytervezetben egy paragrafus, mely aggoda­lommal tölti el mindazokat, akikre majdan vonatkozik. Különösen azért, mert vala­mennyien tudják: a törvény­­javaslatot megvitató illetékes bizottságok a beterjesztett for­mában történő elfogadásra voksoltak, elutasítva Szájer és Pap képviselők (Fidesz) in­dítványát, mely a vonatkozó rész hatálybalépésének idejét időben kitolná. De miről is van szó? Lénye­gében arról: összeomlik-e a körülményekhez képest még megfelelően működő állami tűzoltóság vagy sem. Mint is­meretes a pályázaton nyertes új országos tűzoltóparancsnok, Jókai Oszkár ezredes három— öt év alatt tervezi a jelenlegi állami tűzoltóságot önkor­mányzativá alakítani. Csak­hogy erről a hatásköri törvény nem akar tudomást venni. Jókai a közelmúltban la­punknak nyilatkozva az or­szág gazdasági helyzetével összhangban történő átalakí­tást ígért, mondván, sosem tudhatjuk, mikor röppen fel a vörös kakas, a tűzoltóság át­menetileg sem, egy percig sem maradhat pénztelenül, bizony­talanságban. Az önkormány­zatokra vonatkozó szabályozás azonban csak ez év végéig ír­ta elő, hogy a költségvetésnek fedeznie kell a tűzoltás, a tűz­védelem költségeit. Mellesleg ez volt az első év, amikor az egyes tűzoltóságok valóban gazdálkodhattak, nem írták ugyanis tételesen elő a részük­re, mire mennyit költhetnek. Az év végére kiderül — leg­alábbis hozzávetőlegesen —, hogy melyik tűzoltóegység, -parancsnokság mennyibe ke­rül, hogyan oszlik meg köztük az a mintegy ötmilliárd forint, amit az idén a BM és az Or­szágos Parancsnokságon ke­resztül megkaptak. Tehát az első lépés megté­telére készültek az önkor­mányzati tűzoltóság felé, ami­kor kiderült: a hatásköri tör­vény 1992. január elsejétől az önkormányzatok feladatává te­szi a tűzvédelemről való gon­doskodást. Ez a megoldás azonban sem a tűzoltóknak, sem az önkormányzatoknak nem tetszik. Az előbbiek egye­lőre nem látják, és a törvény­ből ezt nem is láthatják, hon­­nan­ kitől kapják jövőre a pénzt az egységek üzemelteté­sére: benzinre, a hivatásosak fizetésére, oltóanyagra, védő­eszközökre, s megannyi másra. Bodrogi Györgyné, Nagyká­­ta polgármesterasszonya, egy­ben a Kisvárosi Önkormány­zatok Szövetségének alelnöke azt mondja, nekik biztosan nem lesz pénzük eltartani a helyi tűzoltóságot. A környék­beli települések pedig, ame­lyekben a nagykátaiak is ál­tanak, ha kell, nem járulnak hozzá a fenntartásához, mond­ván, az a kátaiaké. Valójában persze nem az irigység, sokkal inkább a pénztelenség az oka, hogy így vélekednek. A polgármesterasszony iga­zán még annak sem örülne, ha önkormányzata megkapná a költségvetésből a helyi tűz­oltóságra eső összeget. Félő ugyanis, mondja, hogy ha hosszú ideig nem akadna dol­guk, a képviselőtestület átcso­portosítaná a pénzüket. Óvo­dára, iskolára, közműfejlesz­tésre. Végül is semmire sincs elég pénzük. Furcsa volt hal­lani, de úgy vélekedett, ha most és ilyen előkészítetlenül sóznák rájuk a tűzoltóságot, az hamarabb tönkremenne, mint ha marad változatlan pénzügyi kondíciók mellett ál­lami kézben. Márpedig helyi egyeztetés­re, egyezségre az esetben is szükség lenne, ha a nehezen értelmezhető törvény hatály­ba lépését követően a költség­­vetés a tűzoltóságok székhe­lyei szerint elosztja az eddig ott szükségesnek tartott össze­get. A Belügyminisztérium ma­gát megnevezni nem kívánó illetékese elhamarkodottnak nevezte a pánikot, ami a kér­dés kapcsán kitörni látszik. Az elkövetkező hónapok feladata lesz, mondotta, hogy kidolgoz­za azt a „pénzelosztási techni­kát”, mellyel mind a tűzoltók, mind az önkormányzatok szá­mára megnyugtatóan rendez­hető a kérdés. Később aztán majd a készülő tűzvédelmi tör­vényben lesz célszerű mindezt szabályozni. F. Gy. A. Személyiszám-helyettesítő ötlet Pécsről (Megyei tudósítónktól.) Ijesztő adatok hangzottak el arról, hogy mennyibe kerül az átállás a személyi számmal történő nyilvántartásról. Két számítógépes szakember és egy jogász az elmúlt napokban szabadalmaztatásra benyújtott egy olyan eljárást, amivel sze­rintük a vártnál könnyebben és olcsóbban pótolható a sze­mélyi szám. A háromtagú pécsi kollek­tíva számítógépes szakembere, Gyimesi László az új rendszer lényegéről a következőket mondja: — A régi számból átvesszük az állampolgár neméről és születési adatairól valló első hét számjegyet, ennek haszná­lata ugyanis sehol a világon nem titkos. Az utolsó négy jegy viszont megváltozik. Egy embernek annyi utolsó négy­jegyű száma lesz, ahány szer­vezethez tartozik. Ha például valaki belép egy klubba, ak­kor ott kap az első hét szám­hoz további négyet, s az lesz ott az ő egyéni azonosítója. Ám ez az utolsó négy szám nem egyezik meg azzal, amit ez az illető az állami k­épes­ség-nyilvántartótól kapott, így a különböző szervezeteknél meglévő adatok­­nem összekap­csolhatók.­­ Mindez olyan egyszerű, hogy nem is tudom, talál­mány-e egyáltalán? — Valóban nagyon egysze­rűnek tűnik, de emögött ko­moly szakmai tartalom van. Ez az eljárás azért könnyíti meg az átállást — és ezért lehet az eddig ígértnél olcsóbb —, mert továbbra is tizenegy szám­jeggyel lehet mindenkit azo­nosítani. Hogy ez találmány-e, az majd a későbbiekben eldől. A rendőrkutya csak szimatolt (Megyei tudósítónktól.) A kerékpárosok igazoltatá­sán kívül szerencsére semmi más munkája nem akadt an­nak a kutyás rendőrnek, aki arra vigyázott, nehogy esetleg tettlegessé fajuljanak a már korábban elszabadult indulatok a gönyűi falugyűlésen. Mint arról lapunkban beszá­moltunk, az önkormányzati ap­parátus sztrájkja és a jegyző felmondása után visszaadta megbízólevelét Ment­er László polgármester. A Győr melletti faluban kialakult közhangulat miatt szombatra falugyűlést hívtak össze; ezen az esemé­­nyen a lemondott polgármes­ter nem volt jelen. A kilenctagú képviselő-tes­tület aprólékosan beszámolt eddigi munkájáról, ismertették a falu költségvetését, lehetősé­geit. A felszólalók többsége a lemondott polgármester veze­tői stílusát kifogásolta, de szó esett az önkormányzattal nem egyeztetett telekeladásról is. Néhány gönyűi állampolgár a társadalmi tulajdon hanyag kezelése miatt hivatalos beje­lentést tett a rendőrségen Mentler László, valamint az egykori vb-titkár ellen. Akadt közbekiabáló, aki úgy vélte, hogy ha Mentler tizen­négy évig jó volt tanácselnök­nek, akkor a következő hely­­hatósági választásokig igazán békén hagyhatták volna. A képviselő-testület egyik tagja pedig arról beszélt, hogy igen rosszízűek az önkormányzati viták. E felszólaló szerint a fa­lu népe is tudhatta a választás pillanatában, hogy ez a képvi­selő-testület és Mentler képte­lenek lesznek együtt dolgozni. A jegyző táppénzen van, or­vosai nem engedték el a falu­gyűlésre. Így nem derült ki, hogy Mentler távozása után ő visszavonja-e a felmondását. MAJDNEM TÖKÉLETESEK Lopott autókhoz hamis forgalmik (Folytatás az 1. oldalról.) A Tanács körúton igazolta­tott BMW-bről ,is kiderítette a rendőrség, hogy lopott jószág. Egy évvel ezelőtt kötötték el Siófokon. Akkor még bécsi rendszáma volt, s pórul járt osztrák tulajdonosa egy fillért sem kapott a lopás után, biz­tosítása ugyanis magyarorszá­gi autólopásra nem volt érvé­nyes. A BBA 968-­as rendszám, mely a BMW-n szerepelt, egy öreg Zsiguli csererendszáma volt.­­ Csoportunknak voltak hal­lomásból információi arról, hogy ismeretlen eredetű, igen jó minőségű hamis forgalmi okmányok kerültek piacra Ma­gyarországon — mondja Földi Gyula őrnagy, a gépjármű­lopási csoport vezetője —, de az esetet megelőzően még mi sem láttunk egyet sem. A megszeppent újdonsült BMW-tulajdonost becsapták, néhány keresztkérdés után ez a rendőrség számára is egyér­telművé vált. Egy értékes mo­torkerékpárt adott az autóért, továbbá kétszázezer forintot, de azt csak a lebukását köve­tő napokban kellett volna át­adnia az eladóknak egy Pest­hez közeli kisvárosban. A rendőrség kivárta a megjelölt napot, az ügyről senkinek egy szót sem ejtettek. Majd felkerekedtek a becsa­pott autótulajdonossal együtt, s kellő erőkkel felvonultak a megjelölt helyre. A bejárat elé leállították az egyébként már a kezdet kezdetén lefoglalt BMW-t, nehogy az eladóik gya­nút fogjanak, s vártak. A kuncsaftok pontosan ér­keztek, s néhány perc múlva már bilincsbe verve távoztak is. Autójukat a helyszínen le­foglalták, hiszen feltételezhető volt az előzmények ismereté­ben, hogy azt is lopták. A további eljárás során ki­derült, hogy a szálak Kalocsá­ra és Kecskemétre vezetnek. A BRFK nyomozói azonban attól tartva, hogy a rejtekhe­lyen váró bűntársak esetleg gyanút fognak, ha késő estig sem kerülnek elő a többiek — akik a BMW árából hiányzó 200 ezer forintért mentek —, az elfogás után rögvest elin­dultak Kalocsára. S nem is hiába. A késő éj­szaka megtartott rajtaütéssze­rű ellenőrzésen rendszámtáb­lák, lopott, átrendszámozott autók és a gépjárművek ok­mányaiban használatos, kü­lönböző feliratú bélyegzők ke­rültek elő. Csupán a hamis forgalmi engedélyek eredetét nem sike­rült az akció harminchat órá­ja alatt kideríteniük, minden mást igen. Az ügyet illetékes­ségből a Kecskeméti Rendőr­­kapitányság víz­-­­i tovább. Tekintettel arra, hogy az il­letékes rendőröktől mind gyakrabban hallani lopott autók felbukkanásáról a hasz­náltautó-piacokon, s mert or­gazdasággal is meggyanúsítha­tó az a vevő, akinek vásár­láskor nem tűnik fel, hogy „túlságosan olcsón” kínálják neki a kocsit, az alábbiakban közöljük, hogyan ismerhetjük fel a hamis (vagy hamisított) forgalmit. Mindenekelőtt célszerű fény felé fordítva, alaposan meg­nézni az okmányt. Nyugodtan vegyük ki a tokból, bármeny­nyire neheztel ,is érte az eladó. Ha túlságosan gyűrött — ilyen­kor hallani, hogy „az asszony véletlenül kimosta” —, alapo­san nézzük meg, nincs-e kika­parva és átírva a személyi lap valamelyik adata. (Célszerű — még ha kínos is — alapo­san megnézni az eladó szemé­lyi igazolványát is, mert le­het, hogy az a hamis.) A hamis forgalmi engedé­lyek tizenhárom ismert hibája pedig a következő: 1. A műanyag tok színe látha­tóan szürkés árnyalatú, nem szín­telen mint a valódié.­­ 7. Érezhetően finomabb mű­anyagból készült, mint a hivata­losan kiadott. 3. A papírja is jobb minőségű. 4. A színe sötétebb zöld a való­diénál. 5. Sorozatjelzése N betűs, hol­ott a hivatalos kiadás még csak a G-nél tart. 6. A betű és a szám között a va­lódi forgalmi engedélyen nincs kihagyott hely. 7. A zöld sáv, melyben a sor­szám található, a hamis okmá­nyon szélesebb. 8. A hamis forgalmin látható bélyegzőben szereplő BM Közleke­dés Rendészet nem létező szerv. 9. A Magyar Köztársaság felirat és a bélyegzőn látható régi, nép­köztársasági címer 1991-ben együtt már nem volt használatban. 10. Eredetiben az is tisztán ki­vehető, hogy a pecsét hamarabb került rá az okmányra, mint a zöld vonalazás, ráadásul az is — mármint a pecsét — nyomdatech­nikai úton készült, s nem bélyeg­zővel. 11. Valamennyi oldalon látható egy autó körvonalait ábrázoló vízjel. A hamis okmányon a víz­jelautó orr-része balra áll, míg a valódin úgy fest, mintha jobbra haladna. 12. Amennyiben rendőrségnél töl­tik ki az okmányt, a beírásokat minden esetben vegytintával vég­zik. 13. A dátumbélyegző is hama­rabb került a papírra, mint a vo­nalak. Fekete Gy. Attila MPS: Budapesten nem diagnosztizálják Második összejövetelét tar­totta szombaton a Vámos Ilona utcai genetikai központban az MPS társaság, amely a muco­­polysaccharidosis betegségről kapta nevét. Ez az eléggé ritka kór kettő-négy éves gyerme­keknél jelentkezik, örökletes és gyógyíthatatlan. — Hároméves koráig semmi feltűnő elváltozást nem tapasz­taltunk Zolikánál — meséli Novák István, akinek gyerme­ke most tízéves. — Igaz, kicsit többet betegeskedett az átla­gosnál, és lassabban is fejlő­dött, mint társai. Megtanult beszélni, aztán szinte egyik napról a másikra abbahagyta, mozgása nehézkessé vált, mára a végtagjai már teljesen elvé­konyodtak, ujjai lemerevedtek, és sokszor vannak epilepsziás rohamai is. Genetikailag hét típusát kü­lönböztetik meg az MPS anyag­csere-betegségnek. Felismerése azért is nehéz, mert tünetei rendkívül változatosak. Ezek közül a leggyakoribbak: értel­mi fogyatékosság, vesebeteg­ség, halláskárosodás és csont­rendszeri elváltozás. A folya­mat megállíthatatlan, a kis be­teg állapota fokozatosan rosz­­szabbodik, élettartama legin­kább attól függ, hogy betegsé­ge melyik típusba tartozik. A szomorú statisztikák azt mu­tatják, kevesen érik meg közü­lük a harmincadik életévet. Egyetlen vigasztaló tény, hogy viszonylag ritkán fordul elő ez a kór, ma Magyarországon mindössze ötven-hetven gyer­meket érinthet. Okozója a mindkét szülőnél előforduló két hibás gén vélet­len találkozása. Megelőzni le­hetetlen, de ha még a méhen belül sikerül felismerni, okvet­lenül terhességmegszakításra tesznek javaslatot az orvosok. Gyógyításánál ma a legna­gyobb reményeket a csontvelő­átültetéshez fűzik, amelynek néha biztató eredményei is vannak. Az állapot rosszabbo­dása olykor megállítható ezzel az eljárással, de a már kiala­kult tünetek sajnos visszafor­­díthatatlanok. Az MPS-es gyerekek külön­leges panaszaik miatt orvosi szempontból tulajdonképpen sehová nem tartoznak, így szü­letett a társaság ötlete, hogy foglalkozásaikon, ahová az érintett szülőket és gyerme­keiket várják, az erre vállal­kozó orvosok (akik sokszor a szülőkkel együtt tanulják és tapasztalják e betegséget) se­gítsenek a gyermekek gondo­zásában. Ez annál is fonto­sabb, mert jelenleg csak a Pécsi Orvostudományi Egye­tem gyermekklinikáján diag­nosztizálja e kórt dr. Kluj­­ber László biokémikus. Ha valaki még pontosabb vizsgá­lati eredményre kíváncsi, amelyet bőrszövetből végez­nek, kénytelen Ausztriába, Grazba elutazni. F. A. ­Új családjogi törvényt szeretnének Közgyűlést tartott a gyermekvédő liga A parlament minél előbb hozzon létre önálló ifjúsági bizottságot, és alkossa meg a gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint az új családjogi tör­vényt. Egyúttal teremtse meg az ifjúsági ügyek országgyűlé­si biztosának tisztét — igé­nyelték az Országos Gyermek­védő Liga szombati közgyűlé­sén a részvevők. A közgyűlésen a gyermek­nap alkalmából felhívást fo­galmaztak meg, amelyben fi­gyelmeztetnek: a gyermekek egyre katasztrofálisabb testi és lelki állapotát már nem le­het csupán az ország nehéz helyzetével magyarázni. Érté­kelték a gyermekvédő liga két és fél éves munkáját. A ligának 47 helyi, területi szer­vezete jött létre, emellett szá­mos iskolában, intézményben is alakult ligacsoport. A gyer­mekvédelemhez kapcsolódóan eredményes, országos akciókat és szakmai programokat indí­tottak. Így segítették az egy­­szülős családokat, a gyerme­kek és tizenévesek részére személyiségfejlesztő és kortárs­segítő tréningeket, tanfolyamo­kat kezdeményeztek. Ma már mintegy 2000—2500 tagot szám­lál az ifjúságvédelmi egyesü­let, és egyre jelentősebb kül­földi kapcsolatokra tesz szert. Az idei évben olyan új prog­ramok indultak, mint a leány­anyák támogatása, a gyermek­­otthonok segítése, a pedagó­gusok és gyermekvédő társa­dalmi munkások felkészítése. A liga ifjúsági csoportjaiban pedig maguk a gyermekek és fiatalok — felnőtt irányítással — foglalkoznak különféle gyer­mekvédelmi és ifjúságsegítő kérdésekkel. Szó van arról, hogy a liga támogatni fogja az erdélyi gyerekek üdülteté­sét, egy éjjel-nappal működő központi segélykérő telefon­ügyeletet hoznak létre, és „Ér­ted” névvel alapítványt mű­ködtetnek a gyermek- és if­júságvédelem támogatására. ★ A nemzetközi gyermeknap alkalmából több helyen ren­deztek vasárnap különféle programokat Budapesten. A Budapesti Művelődési Köz­pont, valamint a Népstadion és intézményei a Népstadionba várták az ünnepelteket: nép­szerű színészek és együttesek közreműködésével megtartott show-műsorral, minicirkusz­­szal, sportversenyekkel, gör­korcsolyázók találkozójával, jelmezes felvonulással. Bíró József vezérőrnagy, a Magyar Honvédség vezérkari főnökének első helyettese fő­védnökségével a Hajógyári­szigeten rendeztek színes programokat. Volt fúvószene, játszóház, úttestrajzolás, sportversenyek, technikai be­mutató. Idén a nemzetközi gyermeknap alkalmából az Év Gyermekkönyve kitüntetést Lázár Ervin Lovak, kutyák, madarak, Balázs Dénes Az ős­erdő világa, Tészabó Júlia Nagy húsvéti képeskönyv cí­mű könyvéért, Tímár György pedig Eric Kástner: Az álla­tok konferenciája fordításáért kapta. (MTI) Alaptőke-emelés a Sztráda-Skálánál (Munkatársunktól.) A Sztráda-Skála szombati rendkívüli közgyűlése legalább 22, legfeljebb 41,5 millió forin­tos alaptőke-emelést határo­zott el. A végleges összeg attól függ, hogy mennyi új rész­vényt jegyeznek majd le. A 10 ezer forint névértékű papíro­kat 200 százalékos árfolya­mon bocsátják ki. A Sztráda- Skála jelenlegi részvényesei június 17. és 18. között nyolc darab részvénytulajdonuk után lesznek jogosultak még egy új részvényt jegyezni. Csak azt követően vásárolhatnak majd kívülállók is Sztráda-Skála papírokat. A társaság egyúttal úgy döntött, hogy dolgozói részére lejegyez 5 millió forint névér­tékű részvényt. A Sztráda-Ská­la alkalmazottai kedvezmé­nyes feltételekkel vásárolhat­ják majd meg a papírokat. A rendkívüli közgyűlés az alap­tőke-emelés miatt módosította a társaság alapszabályát is. Végezetül a részvényesek el­határozták, hogy az új részvé­nyek jegyzésének tapasztalatait újabb rendkívüli közgyűlésen vitatják majd meg Cs. K. K.

Next