Népszabadság, 1991. május (49. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-29 / 124. szám

1991. május 29., szerda ELŐPRIVATIZÁCIÓ Esetenként elszúrva Nem az Állami Vagyonügy­nökségen múlott, hogy bár ta­valy nyárra beharangozták, csak az idén tavasszal kezdő­dött meg mintegy tízezer üz­lethelyiség bérleti jogának ár­verezése. Abba azonban már az ügynökség gyakorlatlansága is belejátszhatott, hogy az elő­privatizáció első heteit nem koronázta a várt siker. És va­jon még mi minden okozhatta, hogy a felkínált helyiségeknek majdnem a felére senki sem pályázott? Április 8-án rendezték az el­ső licitálást, azután, hogy a múlt decemberi halovány kez­detnek — amikor mindössze tíz bolt használati jogát sike­rült eladni — véget vetett a hitelkonstrukció összeomlása. Az újrakezdés első heteiben, május 15-ig 184 üzlethelyisé­get — vendéglőt, boltot, szol­gáltatóhelyet — kínáltak fel a licitálóknak, akik mindössze 96-ra tartottak igényt. Rácz Ernő, a Vagyonügynök­ség előprivatizációs igazgatója ezt nem tartja különösebben gyenge eredménynek, de jónak sem minősíti. Bizakodik, mert a statisztika lezárása óta vala­mivel kedvezőbbé vált az arány. Azt mondja: úgy lát­szik, a tavaszi napsütés meg­hozza a vállalkozók kedvét. Persze a vállalkozói hajlan­dóság a legkevésbé az időjá­rástól függ. Sokkal inkább at­tól, hogy van-e elég pénz a vállalkozáshoz; van-e kellő bi­zalom a jövőben; mennyire vonzóak vagy elrettentőek a vállalkozás adó- és egyéb fel­tételei; milyennek ígérkezik a fizetőképes kereslet abban a társadalmi körben, amelyet a vállalkozás megcéloz; végül természetesen attól is, hogy mennyit kérnek egy-egy üzlet­­helyiség bérleti jogáért. Ami az utóbbit illeti, Rácz Ernő sem tagadja, hogy a ki­kiáltási árak nem voltak min­dig reálisak. Miután megálla­pítja, hogy hasonló értékű üz­lethelyiségeket olykor erősen eltérő árakon kínáltak, így fo­galmaz: „A vagyonértékelést esetenként elszúrtuk.” Az igaz­ság kedvéért hozzá kell tenni, hogy az auditálást nem maga az ügynökség, hanem az általa megbízott szakértő cégek vé­gezték, illetve végzik folyama­tosan. Feltűnő, hogy a 96, gazdára talált helyiség közül 36-ért készpénzzel fizettek. Miért, ha van kedvezményes hitel? „Idegőrlő, időt rabló és majd­nem reménytelen kísérlet a hi­telszerzés” — panaszolja az egyik licitáló, aki zsebből fize­tett. Mások azt kifogásolják, hogy a bankok nem fogadják el a hitel garanciájaként azt az öröklakást vagy saját villát — érjen 40 vagy 80 milliót —, amelyben laknak, csak olyat fogadnának el, amelyik üresen áll. Ezt egyenesen képtelen­ségnek tartják. A kereskedelmi bankok szak­emberei viszont azt minősítik abszurdumnak, hogy sokan anélkül kérnek hitelt, hogy vi­lágos üzleti tervvel dokumen­tálnák jövedelemszerző, hitel­visszafizető képességüket. Még olyanok is folyamodnak hoz­zájuk jókora összegekért, akik­nek elképzelésük sincs a ter­vezett­­tevékenység várható hasznáról. Ami pedig a garan­ciákat illeti: a bankok a la­kott lakást nem tudják értéke­síteni, márpedig felelnek a fo­lyósítandó hitel kihelyezésének biztonságáért. Vannak gyakorlott, sikeres vendéglősök, kereskedők, akik szívesen szereznének újabb üz­leteket, mégis nagy ívben el­kerülik az árveréseket, mond­ván: épelméjű ember ekkora kockázatot nem vállal. Mekko­rát? Hát akkorát, hogy most megvehetné ugyan jobb vagy rosszabb áron valahol a bérleti jogot, de nem tudhatja, hogy az annál is meghatározóbb bérleti díjat mikor emeli a csillagos égig az önkormány­zat. Márpedig ha így történik, akkor viharos sebességgel tönkre lehet menni. Erre az aggodalomra a Va­gyonügynökségnél azzal vála­szolnak, hogy a törvény értel­mében a magánvállalkozó az állami vállalat jogutóda, tehát mintegy örökli a bérleti díjat, amin a Polgári Törvénykönyv rendelkezése szerint bérlő és bérbeadó csak közös megegye­zéssel, együttesen módosíthat. Ha erre a gyakorlat nem cá­folna rá, akkor is nagyobb biz­tonságot jelentene a vállalko­zónak, ha a helyiség tulajdon­jogát vehetné meg. „Erről fe­lesleges beszélni, hiszen az elő­privatizációs törvényt a parla­ment így fogadta el” — véle­kedik a Vagyonügynökség igazgatója, noha minden bi­zonnyal ő is hallott már tör­vénymódosításról. Meglehet, ilyesmiről valóban korai nyilatkozni, hiszen nem tudni, hogy a megannyi lehet­­­séges ok közül melyik a vál­lalkozói hajlandóságot legin­kább visszafogó. Bármelyik is, aggasztó, hogy azokat az első licitálásokat is­ viszonylag sze­rény érdeklődés kísérte, ame­lyekre pedig sok év, több évti­zed felgyülemlett vállalkozói igényének kellett volna rázú­dulnia. Ha nem így történt, akkor valami — vagy több minden — hibádzik a számí­tásban. Amennyiben korrekciók nem történnek, akkor vajon miként fog az állam megszabadulni az ezredik, majd a tízezredik üz­lethelyiségtől? Akkor hogyan lesz privát a kereskedelem, a vendéglátás, a szolgáltatás? Ha minden más marad, akkor a kikiáltási áraknak kell erősen lefelé tendálniuk. Lehet, hogy sokan erre számítanak. Gál Zsuzsa NÉPSZABADSÁG - GAZDASÁG A Magyar Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Vegyész Alapítványának kuratóriuma pályázatot hirdet az alumínium-, a gumi-, a gyógyszer-, a kőolaj- és gáz-, a műanyag-, a vegyipar, a kutatás és fejlesztés területén, környezetvédelmi témakörben, különös tekintettel a hulladékmentes technológiák elterjesztésére Pályadíjak: I. díj 150 ezer forint II. díj 120 ezer forint III. díj 90 ezer forint IV. díj 70 ezer forint V. díj 40 ezer forint. Azoknak a pályamunkáknak jutalmazására, amelyek nem érték el a díjazot­tak színvonalát, de vegyipari alkalmazásuk jelentős, a kuratórium 100 ezer forintot fordít. A kuratórium csak megfelelő alapossággal kidolgozott pályaművekkel tud foglalkozni, ötleteket és kidolgozatlan javaslatokat nem bírál el. A kuratórium fenntartja a jogot a pályadíjak és a jutalom összegének át­csoportosítására. A pályázat jeligés. A pályázók a személyi adataikat (név, munkahely, mun­kakör, lakcím) zárt borítékban mellékeljék. A pályázatot két példányban, legépelve, október 1-jéig kell elküldeni a VDSZ Vegyész Alapítvány kuratóriumának, cím: Budapest, Benczúr u. 45. 1068. A pályamunkák elbírálásának határideje: december 1-je. A VDSZ Vegyész Alapítvány kuratóriuma DÖNTÉS CSAK NYÁRON Autóbiztosítási hercehurca Mint arról hírt adtunk, a Ma­gyar Autóklub az Alkotmány­­bírósághoz fordult, indítvá­nyozva a kötelező gépjármű­­felelősségbiztosítás szerződéses rendszerének alkotmányossági felülvizsgálatát. E lépéstől függetlenül azonban — a kor­mány áprilisi határozatában foglaltaknak megfelelően — a kárrendezésekre vállalkozó hat biztosítóintézet május 15-ével megkezdte a biztosítási szer­ződések kötését. Az Állami Biztosításfelügye­­lettől kapott tájékoztatás sze­rint az Autóklub lépése a szer­ződéskötéseket nem befolyá­solja. Mint megtudtuk, a fel­ügyelet a személyi és tárgyi feltételeket (kárfelvevőhelyek, technikai berendezések, szak­értők száma) megvizsgálva, már szerdán kiadta az enge­délyeket a biztosítási szerző­dések megkötésére. Az előze­tes becslések alapján várha­tóan a biztosítási piacon ko­rábban kialakult helyzet fog­ja az erőviszonyokat eldönte­ni, így valószínűleg a két nagy biztosítóintézet (ÁB, Hungária) továbbra is meg­tartja a különféle gépjármű­biztosításokban szerzett veze­tő pozícióját: a szerződések több mint felét — csaknem másfél milliót — kötik meg majd náluk a gépjármű-tulaj­donosok. Dr. Trunkó Barnabás, a Ma­gyar Biztosítók Szövetségének főtitkára ezzel kapcsolatban elmondta, a jelenlegi helyzet­ben a biztosítóintézetek fő célja, hogy piaci helyzetüket a felelősségbiztosításban is megerősítsék. Mivel a biztosí­tók a díjakban nyereséget nem kalkulálhatnak, verseny az el­következő időkben csak a ki­szolgálás színvonalában és esetleg a díjfizetés módjában alakulhat ki közöttük. A Ma­gyar Autóklub lépését kom­mentálva a főtitkár ugyan­akkor hozzáfűzte: az általuk kidolgozott szerződéses rend­szer Európában már minden­hol kiállta az alkotmányossá­gi próbát. A kérdéssel kapcsolatban megkerestük az Alkotmánybí­róságot is. Dr. Holló András, a szervezet főtitkára elmond­ta: az Autóklub beadvá­nya már megérkezett, ám a bírói testület az egyéb felada­tok miatt várhatóan csak két­­három hónapon belül foglal majd állást róla. A főtitkár hozzátette: ha az Alkotmány­­bíróság megállapítja az alkot­mánysértést, az áprilisi határo­zatot azonnal hatályon kívül helyezik. Minden jel arra mutat, hogy az új biztosítási rend­szerre történő átállás előcsal­ja az állampolgárok bizalmá­val visszaélő szélhámosokat is. Értesüléseink szerint a na­pokban több helyütt magukat biztosítási ügynöknek kiadó személyek jelentek meg, akik arról igyekeztek meggyőzni a gépjármű-tulajdonosokat, hogy náluk fizessék be a­ te­temes — több ezer forintos — biztosítási díjat. A különféle biztosítóintézetek ügynökeinek van igazolványuk, ezért a csa­lók igen könnyen leleplezhe­­tők. Az ügynökök egyébként a kifizetett biztosítási díj ellené­ben a helyszínen megkötik a szerződést, és átadják a bizto­sítási blankettákat. Oszabó Attila Totálkár, boros Jenő felvétele EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSERKÉPZÉS A kijárásos módszer vége? Négy évtizeden át állandó volt a panasz az egészségügyi vezetők körében, hogy a fej­lesztési pénzeszközök elosztá­sa esetleges és pofára megy. Mindenki a keretgazdálkodás­ra panaszkodott, miközben e szisztémában egyesek megta­lálták rajta a kiskapukat, má­sok persze szorongtak tőle. Az egészségügy közeli piacosítá­sa azonban új lehetőségeket vet fel. Ezek kihasználását szolgál­hatja a közelmúltban létreho­zott menedzserképző alapít­vány, amelynek szervezésében nemzetközi szakembergárda irányítása mellett a közel­múltban ért véget az első me­nedzseroktatókat képező kur­zus. Ennek egyik résztvevőjé­vel, dr. Simon Kis Gáborral, az Országos Kórház- és Orvos­technikai Intézet főigazgatójá­val beszélgettünk e kurzusról és az egészségügyi vezetők szemléletéről. Hogy a menedzserszemlélet­re szüksége van az egészség­ügynek, ezt már mindenki tudja. Más kérdés az, hogy örülnek-e a vállalkozó szel­lem betörésének az intézmé­nyek vezetői. A főigazgató vé­leménye szerint, ha a keret­­gazdálkodás nem lett volna ké­nyelmes az államnak és az egészségügyi vezetőknek, nem lehetett volna negyven éven át fenntartani. A kijárás mód­szerrel az ügyes vezetők pénz­hez juthattak úgy, hogy a fel­­használásáról igazából sosem kellett elszámolniuk. Csakhogy mára világossá vált, hogy ez a helyzet tarthatatlan, és a túlélés érdekében változtatni kell. Az idén például 10 szá­zalékkal emelték az egészség­ügyi intézmények dologi kia­dásra szánt keretét, miközben 35 százalék körüli a jelzett inf­láció. Tehát el kell kezdeni gazdálkodni, mert nem elég azt emlegetni, amit ma már minden gazdasági vezető tud, hogy várhatóan az utolsó ne­gyedévben nem lesz pénz. Ezért is indult a menedzser­­képzés, hogy az egészségügy új vezetőit felkészíthessék a rendszerváltásra. Simon Kis Gábor szerint az orvosokban ma még nincs költ­ségtudat. Ellen is állnak, mert a gyógyítás szabadságát féltik tőle. A menedzserképzésnek ezt az ellenállást kell áttörnie. De ezzel párhuzamosan el kell vetni azt az illúziót, hogy az új érdekeltségi és finanszíro­zási rendszerrel az egészség­ügy olcsóbb lesz. Nem is lehet az, amikor Magyarországon évente egy emberre 150—200 dollárt költenek, szemben a fejlett országok 1000 dolláros átlagával. Ha mi átvesszük a kinti finanszírozási rendszere­ket, azonnal kiderül, hogy az egészségügy­­ alultámogatott. Eközben persze elhangzik az az érv is, hogy a mai gazdál­kodási rendszer pazarló. Csak­hogy ez nem bizonyítható, mert a pénz elköltése az egész­ségügyben ma nincs dokumen­tálva. Ez év őszétől indulnak azok a menedzsertanfolyamok, ame­lyek éppen gazdálkodni és az ehhez szükséges szemléletet létrehozni segítenek. Csak et­től várható, hogy az új egész­ségügyi vezető gárdában, kü­lönösen a döntési helyzetben lévőkben tudatosodjon, hogy minden szakmai lépés egyben gazdasági döntés is. Ám ezzel párhuzamosan az orvosegyete­meken is kell menedzserkép­zést indítani, így az új gárda már gazdálkodószemlélettel érkezik az egészségügybe. Rege Sándor A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDÉN JEGYZETT ÁRFOLYAMOK * A napi átlag a kibocsátáskori árhoz viszo­nyitva, százalékban. As adatok tájékoztató Jellegalok. Részvény neve Átlag u: Mini­mum ZLETK A r Maxi­mum : O T E s a k Nyitó 1 E K Záró Ár­fo­lyam* AJÁNLATOK Vételi Eladási Utok­ Darab Ar/db Darab Ar/db Ar/db ia forgalom Időpont Dunaholding Rt. 39 829 39 600 39 900 39 600 39 900 104,81 39 732 91. 05. 27. Falai Rt. 229 228 230 228 229 115,08 225 91. 05. 27. IBUSZ Rt. 4 865 4 850 4 890 4 870 4 850 99,29 4 895 91. 05. 27. Konzum Kar. Ip. Rt. 1 921 1 920 1 925 1 920 1 925 53,36 1 949 91. 05. 27. MBisl Rt. Al 17 157 17 125 17 200 17 125 17 200 95,32 16 965 91. 05. 27. MUni Rt. A1 Nitroil Rt. 16 186 16 175 16 225 16 175 16 225 89,92 17 400 91. 05. 27. No.otroda Rt. 31 000 31 000 31 000 31 000 31 000 310,00 32 000 91. 05. 20. Skála-Coop Rt. A Skála-Csop Rt. H 22 500 22 500 22 SCO22 500 22 500 225,00 24 030 91. 05. 27. Szövetkezeti A1 Sörgyár Rt. A2 Sztráda-Skála Keresk. Rt. A3 2 800 2 800 2 800 2 800 2 800 109,80 2 850 25 000 91. 05. 27. 91. 05. 23. 11

Next