Népszabadság, 1991. június (49. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-01 / 127. szám

AZ UKRÁN ELNÖK BUDAPESTEN Kilenc államközi okmány (Munkatársunktól.) Kilenc magyar—ukrán ál­lamközi okmányt — köztük a kétoldalú kapcsolatok alapjai­ról és a nemzeti kisebbségek jogairól szóló nyilatkozatokat és egy konzuli egyezményt — írtak alá pénteken a Parla­mentben Leonyid Kravcsuk, Ukrajna államfője budapesti látogatásának második napján. Göncz Árpád köztársasági elnök a két államfő közös saj­tóértekezletén úttörő jellegű­nek minősítette az egyezmé­nyeket, s kiemelte, hogy a szovjet köztársaságok közül Ukrajna az első, amellyel ilyen szinten sikerült rögzíteni a két­oldalú kapcsolatokat. Leonyid Kravcsuk szerint az okmányok Ukrajnának szuverén állam­ként való elismerését jelentik. A kétoldalú kapcsolatok alapjáról szóló nyilatkozat leszögezi, hogy Magyaror­szág és Ukrajna a helsinki fo­lyamat szellemében óhajtja erősíteni baráti kapcsolatait és sokoldalú együttműködését. A két fél kifejezte szándékát, hogy a közeljövőben szerződést köt az államközi kapcsolatok­ról. A nemzeti kisebbségek jo­gainak biztosításáról kiadott magyar—ukrán nyilatkozat példaértékű lehet, s alapja le­het egy kelet-közép-európai nemzetiségi chartának. Ma­gyarországnak szomszédai kö­zül először Ukrajnával sikerült tető alá hoznia egy ilyer­ doku­mentumot. A nyilatkozat a ma­gyar fél kezdeményezésére jött létre. A dokumentum kiemeli an­nak szükségességét, hogy a fe­lek kölcsönösen biztosítsák a nemzeti kisebbségek jogait. A nyilatkozat szellemében a két ország tiszteletben tartja az állampolgárok azon jogát, hogy szabadon döntsenek: melyik nemzetiséghez kívánnak tar­tozni. A nyilatkozat hozzájárul a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának megőrzéséhez. A két ország vállalja annak sza­vatolását is, hogy a nemzeti kisebbségek ügyeivel foglalko­zó állami szervek az adott te­rületen élő valamennyi nemze­tiség részvételével és érdekei figyelembevételével jöjjenek létre. A nyilatkozat egyben biztosítja azt is, hogy a nem­zeti kisebbségek anyanyelvü­kön tanulhassanak, az oktatás minden szintjén. Megállapodás született arról is, hogy Magyar­­ország és Ukrajna vegyes bi­zottságot hoz létre a gyakorlati tennivalók összehangolására. A konzuli egyezmény értel­mében magyar konzulátus nyi­­(Folytatás a 3. oldalon.) BUSH FOGADTA PRIMAKOVOT Az amerikai alelnök Magyarországra készül (Washingtoni tudósítónktól.) Még soha nem járt Magyar­­országon, várja a találkozást hazánkkal — mondta pénte­ken Quayle amerikai alelnök, amikor sajtóértekezletének be­fejeztével búcsúzkodás közben kezet fogott a Népszabadság tudósítójával. Az alelnök vasárnap kezdő­dő közép- és kelet-európai kör­útja előtt fogadta az általa meglátogatandó öt ország saj­tójának képviselőit. Dan Quayle Kohl kancellár­ral esedékes németországi esz­mecseréje után kedden érke­zik Magyarországra. A hét fo­lyamán még Lengyelországot, Csehszlovákiát és Bulgáriát keresi fel. A 44 éves amerikai politikus a legmagasabb rangú hivatalos személyiség, aki a tavalyi vá­lasztások óta az Egyesült Ál­lamokból a Magyar Köztársa­ságba látogat. Emlékezetes, hogy Bush elnök még 1989 nyarán tett hivatalos látoga­tást Magyarországon, egyéb­ként a ’80-as évtized elején ő volt az első hivatalban levő alelnök, aki felkereste hazán­kat. Dan Quayle pénteken hiva­tala által közzétett programja szerint Budapesten találkozik Antall miniszterelnökkel, Göncz köztársasági elnökkel, Szabad házelnökkel, valamint a kormány több tagjával, így Jeszenszky külügy-, Kupa pénzügy- és Bőd ipari minisz­terrel. Az amerikai alelnök, aki egyébként szerdán utazik tovább Varsóba, budapesti tar­tózkodása alatt lerója kegye­letét a Magyar Hősök Emlék­műve előtt, és megkoszorúzza Nagy Imre sírját. A program szerint módja lesz arra is, hogy találkozzék a koalíciós és az ellenzéki pártok vezetői­vel (erre egy munkareggeli ke­retében kerül sor), s ellátogat a nemzetközi vezetőképző in­tézetbe is. (Folytatás a 2. oldalon.) Tanévzáró­ nyitány Budapesten, a VI. kerületi Hegedű utcai két tannyelvű általá­nos iskola csaknem ötszáz diákja számára már tegnap véget ért a tanév, akik minden bizonnyal az országban elsőként ve­hették kézbe a bizonyítványukat is. TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELE Könyvhét, 1991 Tegnap megnyílt a 62. ünnepi könyvhét. Jókai Anna, a Magyar Írószövetség elnöke mondott beszédet a budapesti Vörösmarty téren. (Információnk a 13., irodalmi összeállításunk pedig a 25—27. oldalon található.) Mitől robbant a Lauda-gép? A múlt hét végén szeren­csétlenül járt Lauda-Air gép egyik hajtóművén nagy égési nyomokat találtak, s ez a tény azt a feltételezést támasztja alá, hogy nem pokolgép okoz­ta a Boeing 767—300-as ka­tasztrófáját és 223 ember ha­lálát — jelentette pénteken egy thaiföldi napilap. Az angol nyelvű Bangkok Post a vizsgálóbizottság he­lyettes vezetőjét idézve azt írta, hogy a gép egyik hajtó­műve kiégett, mielőtt a repü­lőgép lezuhant volna. Eddig nem találták nyomát pokolgép robbanásának. Az okokkal kapcsolatban még nem alakítottak egyértel­mű álláspontot, és az úgyne­vezett fekete dobozok adatait még értékelni kell. A repülési adatokat tartalmazó fekete do­bozokat Washingtonba, az egyik biztonsági kérdésekkel foglalkozó intézményhez küld­ték — közölték thaiföldi tiszt­ségviselők. A Lauda­ Air gépé­nek hajtóműveit gyártó ameri­kai cég, a Pratt and Whitney képviselője csütörtökön kije­lentette, hogy a cégnek nem volt tudomása bármiféle haj­tóműproblémáról. (AP) ­(A­ra­­) • 32 oldal - Ara: 10,50 Ft NÉRVEBADSÁG 1991. június 1., szombat \V. SZOCIALISTA NAPILAP____________________XLIX. évfolyam, 127. szám VOLT-E KAKUKKTOJÁS?­­ Miniszterelnöki igazolás feddhetetlenségről Péntek reggel kilenc órakor a Miniszterelnöki Hivatalban találkoztak az FKgP elnöksé­gének tagjai Antall Józseffel. A miniszterelnök a kisgazda­párt-vezetőknek átadta az ál­taluk kért — személyükre szó­ló — politikai feddhetetlensé­­gi vizsgálatok eredményét tar­talmazó zárt borítékokat. A Parlament főemeletének 66-os termében tartott talál­kozón az FKgP elnökségéből tizenegyen vettek részt: Nagy Ferenc József pártelnök, Tor­­gyán József, Oláh Sándor, Ómolnár Miklós, ifj. Bélafi Antal, Kocsenda Antal, Né­meth Béla, Dragon Pál, Cseh Sándor, Zsíros Géza és Kiss Gyula — ő Antall József tár­saságában 9 óra 11 perckor érkezett a megbeszélésre. A zárt ajtók mögötti ta­nácskozás első részében a mi­­niszterelnök a Kisgazdapárt vezetői a kárpótlási törvény­nyel kapcsolatos állásponto­kat egyeztették. Megállapod­tak abban, hogy már a jövő hét elején a koalíciós pártok szakértői megkezdik a tár­gyalásaikat, s azt szeretnék el­­érni, hogy még a törvényho­zás nyári szünete előtt meg­születhessen a végleges, az al­kotmányos előírásoknak is megfelelő kárpótlási törvény. A találkozó második részé­ben Antall József kiosztotta a jelenlevőknek a személyükre szóló politikai feddhetetlensé­­gi vizsgálat eredményét tar­talmazó borítékokat. Ezt kö­vetően a miniszterelnök 10 óra előtt néhány perccel távozott a teremből, hogy fogadja a hazánkban tartózkodó ukrán államfőt. Majd a találkozót követően Antall József 11 óra 20 perckor visszatért a kis­gazda-vezetőkhöz, és náluk idő­zött egészen 12 óra 12 percig, amikor Tor­gyán József és Kiss Gyula társaságában elsőként hagyta el a termet. A megbeszélést követően több kisgazda-politikustól is érdeklődtünk a feddhetetlen­­ségi vizsgálatok eredményé­ről. Közülük ketten — Zsíros Géza és Ómolnár Miklós — hozzájárultak ahhoz, hogy a róluk szóló ,„bizonyítványt” lapunk ismertesse. Ómolnár Miklós munkatársunknak el­mondta: „fogalmam sem volt (Folytatás az 5. oldalon.) Áprilisban is lassult az infláció Áprilisban — a KSH adatai szerint — a fogyasztói árszín­vonal 2,4%-kal nőtt március­hoz képest. Ez megfelel az 1991. évi gazdaságpolitikai program keretében számított növekedési ütem időarányos részének. Ugyanakkor a múlt évi áremelések ez évre számí­tott áthúzódó hatása kisebb a vártnál. Így összességében az árszínvonal áprilisban — a múlt év azonos hónapjához ké­pest — mintegy 4 százalékpont­tal alacsonyabb a tervezettnél. A fogyasztói árszínvonal az év első harmadában — mivel január—márciusban is kedve­ző volt az áralakulás — a ko­rábban prognosztizált közel 40% helyett 34,3%-kal lett ma­gasabb. A mérsékeltebb növe­kedési ütem részben a már említett kisebb áthúzódó hatás — és ami szintén kedvező —, részben az év elejére várt ár­emelkedések alacsonyabb ez évi árszintnövelő hatásának következménye. Ugyancsak mérséklőleg hatott az árindex­re, hogy a kormány az április közepére tervezett tüzelő­anyag-áremelést elhalasztotta. Az infláció fokozatosan mér­séklődő növekedési ütemét jel­lemzi a hónapról hónapra — tehát mindig az előző hónap­hoz képest — bekövetkezett árszintnövekedés. Amíg janu­árban ez a növekedési ütem 7,5%-os, addig februárban 4,4%, márciusban 3,5% és vé­gül áprilisban már csak 2,4%-os lett. Az áralakulás belső arányai az életszínvonal változása szempontjából is kedvező ké­pet mutatnak, így például a 34,3%-os növekedési ütemen belül az átlagosnál kisebb az alapvető javak árindexe (130,0), míg a nem közszükség­leti javaké ennél lényegesen magasabb (146,0). A lakosság (Folytatás a 4. oldalon.) Csapatkivonás határidő előtt (Moszkvai tudósítónktól.) A Szovjetunió néhány nap­pal a kitűzött határidő, tehát 1991. június 30-a előtt befeje­zi csapatainak kivonását Ma­gyarországról — jelentette be pénteken Zsunbenko vezérőr­nagy, a szovjet fegyveres erők vezérkara főcsoportfőnökének helyettese. A TASZSZ hírügy­nökség azzal kapcsolatban kér­dezte a tábornokot, hogy be­fejező szakaszukba jutottak a magyarországi és csehszlová­kiai csapatkivonások. Zsunbenko szavai szerint Magyarország területén mind­össze mintegy másfél ezer ka­tona és öt egységnyi katonai technika maradt a nyilatko­zat napjáig. Ez év január 1- jétől kezdődően összesen 14 ezer katonát és tisztet, 214 harckocsit, 189 páncélozott harcjárművet, 683 tüzérségi rendszert és 111 harci repülőt vontak ki az ország területé­ről. M. Lengyel László Az Alkotmánybíróságot az alkotmánnyal lehet kordában tartani — mondja dr. Holló András főtitkár (Munkatársunktól.) Az Alkotmánybíróság a vi­ták kereszttüzében áll. Van­nak, akik a jogállam egyik alapintézményét látják a tes­tületben, s vannak, akik még a létjogosultságát is megkér­dőjelezik. Az mindenesetre tény, hogy az alkotmánybírák legutóbbi döntéseikkel — gondoljunk csak a személyi számmal, a kárpótlással vagy éppen a kórházigazgató-választással kapcsolatos határozatokra — magukra irányították a figyel­met. Dr. Holló Andrást, a bí­róság főtitkárát ezúttal a bí­rálatokról kérdeztük. — A parlament tavaly má­jusban kinyilvánította, hogy a rendszerváltást — a gazdasá­gi struktúra átalakításától a politikai alapok megváltozta­tásáig — alkotmányos keretek között hajtja végre — fejte­gette beszélgetésünk elején a főtitkár. — Ezt az önkorláto­zást tehát az Országgyűlés vál­lalta. Ebben pedig az is ben­ne van, hogy az alkotmányos kereteket — konfliktushelyzet esetén — az erre felhatalma­zott intézmény, az Alkot­mánybíróság jelöli ki. A sze­repek így lettek kiosztva. — A kárpótlási határozat után elhangzott, hogy túl korai ne­künk ez az Alkotmánybíróság, hi­szen még új alkotmányunk sincs. — Még a látszata is rossz annak, hogy egy kemény dön­téssel összefüggésben most az Alkotmánybíróság létét kezd­jék el támadni. Ezzel ugyanis a jogállami értékek kerülné­nek veszélybe. — A teljes elutasítástól a fejcsó­­válásig igen széles a skála. A kor­mány például sajnálattal vette tu­domásul a kárpótlási törvényről kialakított alkotmánybírósági ál­lásfoglalást. — Az Alkotmánybíróság pe­dig sajnálattal vette tudomá­sul, hogy a kormány a lehet­séges alkotmányos megoldá­sok közül egyiket sem válasz­totta. Mint ismeretes, a bíró­ság e kérdéskörrel már két határozatában is foglalkozott.­­ A pénteki lapok idézik Göncz Árpád köztársasági elnököt is, aki úgy nyilatkozott, hogy a kárpót­lási törvényt ő korábban nem mi­nősítette, csupán kérdéseket tett fel annak rendelkezéseiről az Alkotmánybíróságinak. (Folytatás az 5. oldalon.)

Next