Népszabadság, 1991. június (49. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-01 / 127. szám
AZ UKRÁN ELNÖK BUDAPESTEN Kilenc államközi okmány (Munkatársunktól.) Kilenc magyar—ukrán államközi okmányt — köztük a kétoldalú kapcsolatok alapjairól és a nemzeti kisebbségek jogairól szóló nyilatkozatokat és egy konzuli egyezményt — írtak alá pénteken a Parlamentben Leonyid Kravcsuk, Ukrajna államfője budapesti látogatásának második napján. Göncz Árpád köztársasági elnök a két államfő közös sajtóértekezletén úttörő jellegűnek minősítette az egyezményeket, s kiemelte, hogy a szovjet köztársaságok közül Ukrajna az első, amellyel ilyen szinten sikerült rögzíteni a kétoldalú kapcsolatokat. Leonyid Kravcsuk szerint az okmányok Ukrajnának szuverén államként való elismerését jelentik. A kétoldalú kapcsolatok alapjáról szóló nyilatkozat leszögezi, hogy Magyarország és Ukrajna a helsinki folyamat szellemében óhajtja erősíteni baráti kapcsolatait és sokoldalú együttműködését. A két fél kifejezte szándékát, hogy a közeljövőben szerződést köt az államközi kapcsolatokról. A nemzeti kisebbségek jogainak biztosításáról kiadott magyar—ukrán nyilatkozat példaértékű lehet, s alapja lehet egy kelet-közép-európai nemzetiségi chartának. Magyarországnak szomszédai közül először Ukrajnával sikerült tető alá hoznia egy ilyer dokumentumot. A nyilatkozat a magyar fél kezdeményezésére jött létre. A dokumentum kiemeli annak szükségességét, hogy a felek kölcsönösen biztosítsák a nemzeti kisebbségek jogait. A nyilatkozat szellemében a két ország tiszteletben tartja az állampolgárok azon jogát, hogy szabadon döntsenek: melyik nemzetiséghez kívánnak tartozni. A nyilatkozat hozzájárul a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának megőrzéséhez. A két ország vállalja annak szavatolását is, hogy a nemzeti kisebbségek ügyeivel foglalkozó állami szervek az adott területen élő valamennyi nemzetiség részvételével és érdekei figyelembevételével jöjjenek létre. A nyilatkozat egyben biztosítja azt is, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelvükön tanulhassanak, az oktatás minden szintjén. Megállapodás született arról is, hogy Magyarország és Ukrajna vegyes bizottságot hoz létre a gyakorlati tennivalók összehangolására. A konzuli egyezmény értelmében magyar konzulátus nyi(Folytatás a 3. oldalon.) BUSH FOGADTA PRIMAKOVOT Az amerikai alelnök Magyarországra készül (Washingtoni tudósítónktól.) Még soha nem járt Magyarországon, várja a találkozást hazánkkal — mondta pénteken Quayle amerikai alelnök, amikor sajtóértekezletének befejeztével búcsúzkodás közben kezet fogott a Népszabadság tudósítójával. Az alelnök vasárnap kezdődő közép- és kelet-európai körútja előtt fogadta az általa meglátogatandó öt ország sajtójának képviselőit. Dan Quayle Kohl kancellárral esedékes németországi eszmecseréje után kedden érkezik Magyarországra. A hét folyamán még Lengyelországot, Csehszlovákiát és Bulgáriát keresi fel. A 44 éves amerikai politikus a legmagasabb rangú hivatalos személyiség, aki a tavalyi választások óta az Egyesült Államokból a Magyar Köztársaságba látogat. Emlékezetes, hogy Bush elnök még 1989 nyarán tett hivatalos látogatást Magyarországon, egyébként a ’80-as évtized elején ő volt az első hivatalban levő alelnök, aki felkereste hazánkat. Dan Quayle pénteken hivatala által közzétett programja szerint Budapesten találkozik Antall miniszterelnökkel, Göncz köztársasági elnökkel, Szabad házelnökkel, valamint a kormány több tagjával, így Jeszenszky külügy-, Kupa pénzügy- és Bőd ipari miniszterrel. Az amerikai alelnök, aki egyébként szerdán utazik tovább Varsóba, budapesti tartózkodása alatt lerója kegyeletét a Magyar Hősök Emlékműve előtt, és megkoszorúzza Nagy Imre sírját. A program szerint módja lesz arra is, hogy találkozzék a koalíciós és az ellenzéki pártok vezetőivel (erre egy munkareggeli keretében kerül sor), s ellátogat a nemzetközi vezetőképző intézetbe is. (Folytatás a 2. oldalon.) Tanévzáró nyitány Budapesten, a VI. kerületi Hegedű utcai két tannyelvű általános iskola csaknem ötszáz diákja számára már tegnap véget ért a tanév, akik minden bizonnyal az országban elsőként vehették kézbe a bizonyítványukat is. TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELE Könyvhét, 1991 Tegnap megnyílt a 62. ünnepi könyvhét. Jókai Anna, a Magyar Írószövetség elnöke mondott beszédet a budapesti Vörösmarty téren. (Információnk a 13., irodalmi összeállításunk pedig a 25—27. oldalon található.) Mitől robbant a Lauda-gép? A múlt hét végén szerencsétlenül járt Lauda-Air gép egyik hajtóművén nagy égési nyomokat találtak, s ez a tény azt a feltételezést támasztja alá, hogy nem pokolgép okozta a Boeing 767—300-as katasztrófáját és 223 ember halálát — jelentette pénteken egy thaiföldi napilap. Az angol nyelvű Bangkok Post a vizsgálóbizottság helyettes vezetőjét idézve azt írta, hogy a gép egyik hajtóműve kiégett, mielőtt a repülőgép lezuhant volna. Eddig nem találták nyomát pokolgép robbanásának. Az okokkal kapcsolatban még nem alakítottak egyértelmű álláspontot, és az úgynevezett fekete dobozok adatait még értékelni kell. A repülési adatokat tartalmazó fekete dobozokat Washingtonba, az egyik biztonsági kérdésekkel foglalkozó intézményhez küldték — közölték thaiföldi tisztségviselők. A Lauda Air gépének hajtóműveit gyártó amerikai cég, a Pratt and Whitney képviselője csütörtökön kijelentette, hogy a cégnek nem volt tudomása bármiféle hajtóműproblémáról. (AP) (Ara) • 32 oldal - Ara: 10,50 Ft NÉRVEBADSÁG 1991. június 1., szombat \V. SZOCIALISTA NAPILAP____________________XLIX. évfolyam, 127. szám VOLT-E KAKUKKTOJÁS? Miniszterelnöki igazolás feddhetetlenségről Péntek reggel kilenc órakor a Miniszterelnöki Hivatalban találkoztak az FKgP elnökségének tagjai Antall Józseffel. A miniszterelnök a kisgazdapárt-vezetőknek átadta az általuk kért — személyükre szóló — politikai feddhetetlenségi vizsgálatok eredményét tartalmazó zárt borítékokat. A Parlament főemeletének 66-os termében tartott találkozón az FKgP elnökségéből tizenegyen vettek részt: Nagy Ferenc József pártelnök, Torgyán József, Oláh Sándor, Ómolnár Miklós, ifj. Bélafi Antal, Kocsenda Antal, Németh Béla, Dragon Pál, Cseh Sándor, Zsíros Géza és Kiss Gyula — ő Antall József társaságában 9 óra 11 perckor érkezett a megbeszélésre. A zárt ajtók mögötti tanácskozás első részében a miniszterelnök a Kisgazdapárt vezetői a kárpótlási törvénynyel kapcsolatos álláspontokat egyeztették. Megállapodtak abban, hogy már a jövő hét elején a koalíciós pártok szakértői megkezdik a tárgyalásaikat, s azt szeretnék elérni, hogy még a törvényhozás nyári szünete előtt megszülethessen a végleges, az alkotmányos előírásoknak is megfelelő kárpótlási törvény. A találkozó második részében Antall József kiosztotta a jelenlevőknek a személyükre szóló politikai feddhetetlenségi vizsgálat eredményét tartalmazó borítékokat. Ezt követően a miniszterelnök 10 óra előtt néhány perccel távozott a teremből, hogy fogadja a hazánkban tartózkodó ukrán államfőt. Majd a találkozót követően Antall József 11 óra 20 perckor visszatért a kisgazda-vezetőkhöz, és náluk időzött egészen 12 óra 12 percig, amikor Torgyán József és Kiss Gyula társaságában elsőként hagyta el a termet. A megbeszélést követően több kisgazda-politikustól is érdeklődtünk a feddhetetlenségi vizsgálatok eredményéről. Közülük ketten — Zsíros Géza és Ómolnár Miklós — hozzájárultak ahhoz, hogy a róluk szóló ,„bizonyítványt” lapunk ismertesse. Ómolnár Miklós munkatársunknak elmondta: „fogalmam sem volt (Folytatás az 5. oldalon.) Áprilisban is lassult az infláció Áprilisban — a KSH adatai szerint — a fogyasztói árszínvonal 2,4%-kal nőtt márciushoz képest. Ez megfelel az 1991. évi gazdaságpolitikai program keretében számított növekedési ütem időarányos részének. Ugyanakkor a múlt évi áremelések ez évre számított áthúzódó hatása kisebb a vártnál. Így összességében az árszínvonal áprilisban — a múlt év azonos hónapjához képest — mintegy 4 százalékponttal alacsonyabb a tervezettnél. A fogyasztói árszínvonal az év első harmadában — mivel január—márciusban is kedvező volt az áralakulás — a korábban prognosztizált közel 40% helyett 34,3%-kal lett magasabb. A mérsékeltebb növekedési ütem részben a már említett kisebb áthúzódó hatás — és ami szintén kedvező —, részben az év elejére várt áremelkedések alacsonyabb ez évi árszintnövelő hatásának következménye. Ugyancsak mérséklőleg hatott az árindexre, hogy a kormány az április közepére tervezett tüzelőanyag-áremelést elhalasztotta. Az infláció fokozatosan mérséklődő növekedési ütemét jellemzi a hónapról hónapra — tehát mindig az előző hónaphoz képest — bekövetkezett árszintnövekedés. Amíg januárban ez a növekedési ütem 7,5%-os, addig februárban 4,4%, márciusban 3,5% és végül áprilisban már csak 2,4%-os lett. Az áralakulás belső arányai az életszínvonal változása szempontjából is kedvező képet mutatnak, így például a 34,3%-os növekedési ütemen belül az átlagosnál kisebb az alapvető javak árindexe (130,0), míg a nem közszükségleti javaké ennél lényegesen magasabb (146,0). A lakosság (Folytatás a 4. oldalon.) Csapatkivonás határidő előtt (Moszkvai tudósítónktól.) A Szovjetunió néhány nappal a kitűzött határidő, tehát 1991. június 30-a előtt befejezi csapatainak kivonását Magyarországról — jelentette be pénteken Zsunbenko vezérőrnagy, a szovjet fegyveres erők vezérkara főcsoportfőnökének helyettese. A TASZSZ hírügynökség azzal kapcsolatban kérdezte a tábornokot, hogy befejező szakaszukba jutottak a magyarországi és csehszlovákiai csapatkivonások. Zsunbenko szavai szerint Magyarország területén mindössze mintegy másfél ezer katona és öt egységnyi katonai technika maradt a nyilatkozat napjáig. Ez év január 1- jétől kezdődően összesen 14 ezer katonát és tisztet, 214 harckocsit, 189 páncélozott harcjárművet, 683 tüzérségi rendszert és 111 harci repülőt vontak ki az ország területéről. M. Lengyel László Az Alkotmánybíróságot az alkotmánnyal lehet kordában tartani — mondja dr. Holló András főtitkár (Munkatársunktól.) Az Alkotmánybíróság a viták kereszttüzében áll. Vannak, akik a jogállam egyik alapintézményét látják a testületben, s vannak, akik még a létjogosultságát is megkérdőjelezik. Az mindenesetre tény, hogy az alkotmánybírák legutóbbi döntéseikkel — gondoljunk csak a személyi számmal, a kárpótlással vagy éppen a kórházigazgató-választással kapcsolatos határozatokra — magukra irányították a figyelmet. Dr. Holló Andrást, a bíróság főtitkárát ezúttal a bírálatokról kérdeztük. — A parlament tavaly májusban kinyilvánította, hogy a rendszerváltást — a gazdasági struktúra átalakításától a politikai alapok megváltoztatásáig — alkotmányos keretek között hajtja végre — fejtegette beszélgetésünk elején a főtitkár. — Ezt az önkorlátozást tehát az Országgyűlés vállalta. Ebben pedig az is benne van, hogy az alkotmányos kereteket — konfliktushelyzet esetén — az erre felhatalmazott intézmény, az Alkotmánybíróság jelöli ki. A szerepek így lettek kiosztva. — A kárpótlási határozat után elhangzott, hogy túl korai nekünk ez az Alkotmánybíróság, hiszen még új alkotmányunk sincs. — Még a látszata is rossz annak, hogy egy kemény döntéssel összefüggésben most az Alkotmánybíróság létét kezdjék el támadni. Ezzel ugyanis a jogállami értékek kerülnének veszélybe. — A teljes elutasítástól a fejcsóválásig igen széles a skála. A kormány például sajnálattal vette tudomásul a kárpótlási törvényről kialakított alkotmánybírósági állásfoglalást. — Az Alkotmánybíróság pedig sajnálattal vette tudomásul, hogy a kormány a lehetséges alkotmányos megoldások közül egyiket sem választotta. Mint ismeretes, a bíróság e kérdéskörrel már két határozatában is foglalkozott. A pénteki lapok idézik Göncz Árpád köztársasági elnököt is, aki úgy nyilatkozott, hogy a kárpótlási törvényt ő korábban nem minősítette, csupán kérdéseket tett fel annak rendelkezéseiről az Alkotmánybíróságinak. (Folytatás az 5. oldalon.)