Népszabadság, 1991. június (49. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-01 / 127. szám
2 (Folytatás az 1. oldalról.) Az amerikai alelnök késve érkezett a sajtóértekezletre, mert előtte részt vett Bush amerikai elnök és Primakov szovjet elnöki főtanácsadó és a vele érkezett személyiségek eszmecseréjén. Német tudósítók mindjárt több kérdést is feltettek erről, és Quayle — aki hónapokkal ezelőtt még fenntartásokat hangoztatott a szovjet reformszándékokat illetően — most kijelentette, e konstruktív eszmecsere nyomán meggyőződése, hogy Moszkva valóban folytatni kívánja a reformokat és a demokratizálást, és ez az elkötelezettség „jó hír”. Nem volt hajlandó Quayle találgatásokba bocsátkozni Gorbacsovnak a hetes csúcsra való esetleges meghívását illetően, jelezve, hogy ez még konzultáció tárgya, visszautasította azonban a kérdés olyan megfogalmazását, hogy miért „ellenzi” az Egyesült Államok Gorbacsov meghívását. Mint mondta, itt azt kell megvizsgálni, hogy adott esetben ez segít-e Gorbacsovnak? Az amerikai alelnök, aki sajtóértekezletén rövid bevezető nyilatkozatot tett, kiemelte, hogy a kelet-közép-európai országokat látogatása során biztosítani kívánja arról, hogy az Egyesült Államok aktív partner kíván lenni a fejlődésükben, amelynek meggyőződése szerint az egyetlen lehetséges útja a demokrácia és a piacgazdaság, illetve az azokhoz szükséges változások végigvitele. A DPA német hírügynökségnek arra a kérdésére, hogy lesz-e szó Kohl kancellárral, illetve a többi ország vezetőjével esedékes eszmecseréin Kelet-Közép-Európa afölötti csalódottságáról, hogy kevés pénzbeli segítséget kap az Egyesült Államoktól, az alelnök válaszában emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok a saját költségvetési lehetőségeihez képest megfelelő támogatást nyújt, emellett szövetségesei útján is igyekszik további közvetlen és közvetett támogatást nyújtani, mindazonáltal kiemelte, hogy nem a pénz az egyedüli megoldás, a fő dolog a helyi reformfolyamatok végigvitele, ennek kapcsán jelezte, hogy Magyarországon — és Csehszlovákiában is — jó eszmecserére számít a kisvállalkozásokat segítő amerikai alap felhasználását illetően. Arra a csatlakozó kérdésre, hogy tárgyal-e Quayle Kohl kancellárral a nyugati piacok Kelet-Közép- Európa előtti nagyobb megnyitásáról, az alelnök igenlően válaszolt, hangsúlyozva, hogy így nemcsak az európai, de minden piac, az amerikai is szélesebbre nyitásáról van szó. Serény Péter Az amerikai elnök fogadta Primakovot Baker—Besszmertnih találkozó Lisszabonban A portugál fővárosban pénteken írták alá az angolai kormány és az UNITA közötti békemegállapodást. A ceremónia — amelyre már megérkezett James Baker amerikai és Alekszandr Besszmertnih szovjet külügyminiszter, valamint Pérez de Cuéllar ENSZ-főtitkár is hivatalosan véget vet a 16 éve tartó angolai polgárháborúnak. Az amerikai diplomácia vezetője, útban Lisszabonba, a repülőgépen adott nyilatkozatában a regionális válságokkal kapcsolatos új szovjet politikai gondolkodás példájaként méltatta a békemegállapodást, reményét fejezve ki, hogy ez a módszer Közel-Keleten, Salvadorban és Afganisztában is folytatódik majd. Hasonlóan vélekedett Besszmertnih is. A Szovjetunió még mindig nem készült fel arra, hogy vállalja a piacgazdaságra áttéréssel járó komoly szülési fájdalmakat. Ez az állapot pedig nem indokolja, hogy a Nyugat Moszkva segítségére siessen — vélekedett pénteken Lisszabonban egy magas rangú amerikai tisztségviselő a washingtoni szovjet—amerikai megbeszélésekről. Elmondta, hogy a Jevgenyij Primakov vezetésével Washingtonban tárgyaló szovjet delegáció James Baker külügyminiszternek új válságellenes tervet nyújtott át, Washington azonban irreálisnak tartja azt. A forrás szerint az amerikai kormányzat nincs meggyőződve arról, hogy a szovjetek tudnák, mit és hogyan kell tenniük, sem pedig arról, hogy megvolna a politikai szándék az átalakítással járó szenvedés vállalására. Az amerikai tisztségviselő szerint noha Baker külügyminisztert nem győzte meg a szovjetek által előterjesztett tervezet, arra számítanak, hogy ambíciózusabb tervet kapnak majd a Harvard Egyetem szakértőivel együttműködő Grigorij Javlinszkijtől. James Baker szombaton többórás megbeszélést folytat majd Alekszandr Besszmertnih szovjet külügyminiszterrel Lisszabonban. Attali Londonba hívta Gorbacsovot Jacques Attali, a brit fővárosban székelő Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke pénteken meghívta Londonba Mihail Gorbacsov szovjet államfőt. A meghívás júliusra szól. Attali a szovjet gazdaságátalakítás megsegítéséről szeretne tárgyalni Mihail Gorbacsovval. Bár nem derült ki, hogy júliuson belül pontosan mikorra szól a meghívás, de ha Mihail Gorbacsov elfogadja azt, az időpont egybeesik a hét legfejlettebb ipari ország július 15-én Londonban kezdődő háromnapos szokásos évi csúcsértekezletével, így aligha lehet majd elkerülni a szovjet vezető meghívását a hetek értekezletére is. Nem tudni, hogy a bankmeghívás Gorbacsov részvételét hivatott kikényszeríteni — vagy ellenkezőleg, a „véletlenül” akkorra időzített londoni programja kompromisszumos megoldást kínál neki és mindazoknak, akik nem akarják megsérteni őt, de a csúcsra való egyenes meghívással sem akarják teljesen elkötelezni magukat mellette. A hét vezető ipari ország állam- és kormányfői közül már többen javasolták az utóbbi napokban Mihail Gorbacsov meghívását, ám a találkozó házigazdája John Major brit kormányfő még habozik. Gorbacsov támogatása és Moszkva erősítése a köztársaságokkal szemben valószínűleg nem a legjobb módszer a szovjet reformok előmozdítására — írta pénteken a The Economist című brit gazdasági hetilap vezércikkében. A magazin szerint: Gorbacsovtól udvariasan meg kell tagadni a meghívást a hét ipari ország londoni csúcsértekezletére, és be kell szüntetni mindenféle megbeszélést a szovjet Marshall-tervről mindaddig, amíg merész gazdaságpolitikai változások nem következnek be a Szovjetunióban. (MTI) Calvin tábornok a gyorshadtestről John Calvin amerikai tábornok, a NATO európai haderőinek főparancsnoka pénteken az MTI kérésére megerősítette, hogy a NATO 1995-re brit parancsnokság alatt megszervezendő soknemzetiségű, gyors reagálású hadteste mint NATO-egység nem hagyhatja el majd a NATO-országok területét. Nem zárta ki azonban, hogy a gyorshadtestet adó országok NATO-tól független, önálló kezdeményezésére a részt vevő csapatokat, akár hasonló struktúrában is, de ne vessék a NATO területén kívül, éppúgy, amiképp valójában a NATO- erőket vetették be az Öbölháborúban is, csak éppen más szervezésben. A gyorshadtest NATO-n kívüli felhasználásának parancsnoki, szervezeti kérdéseiről a tábornok nem akart találgatásokba bocsátkozni, csak megemlítette, hogy számos javaslat van forgalomban, melyek szerint eszköz lehetne a közös piaci unió vagy a nyugat-európai unió. Galvin tábornok kijelentette, hogy a gyorshadtest az új NATO-stratégia része, melynek célja, hogy ugyanazt a területet kisebb költséggel, nagyjában-egészében feleannyi erővel, de mozgékonyabban, rugalmasabban védjék. — A NATO-nak immár nincs európai ellenségképe — mondta —, nem konfrontációra, hanem békevédelemre és esetleg válságkezelésre készül. Így készen kell állnia kiszámíthatatlan eseményekre. Ilyenek lehetséges területeiként a Balkánt, a Szovjetuniót, a Közel-Keletet és Észak-Afrikát említette, de nem találgatta, hogy a gyorshadtest NATO-n kívüli beavatkozásához várnak-e majd bármiféle meghívásra behívásra az illető kormányoktól vagy más testületektől, vagy anélkül is cselekednek. A NATO és a kelet-európai országok viszonyáról azt mondta, hogy az három elemből tevődik össze: a NATO nem tartja ellenségnek ezeket az országokat (a Szovjetuniót sem), és törekszik a politikai, valamint az informális „kommunikációs” kapcsolatok állandósítására. Ennek része az is, hogy néhány héten belül Prágába látogat — mondta Galvin. Az Észak-atlanti Szövetség tagállamai a következő három-négy évben összesen mintegy ötven százalékkal csökkentik saját haderőik létszámát — közölte pénteki prágai sajtóértekezletén Henning von Ondarza altábornagy, a Bundeswehr szárazföldi erőinek felügyelője. (MTI) Mitterrand új leszerelési terve (Párizsi tudósítónktól.) Francois Mitterrand francia elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjának párizsi ülésén új leszerelési tervet terjeszt elő. A hírt a francia —német csúcstalálkozó alkalmával hozták nyilvánosságra Párizsban. A tervről Mitterrand egyelőre csak annyit hajlandó elárulni, hogy az átfogó lesz, és felöleli a Közel- és Közép-Kelet leszerelési problémáit is. A francia elnököt nem zavarja, hogy az említett térségekkel kapcsolatban éppen szerdán hozták nyilvánosságra Bush amerikai elnök elképzeléseit. A két terv tézisei — hangsúlyozta Mitterrand — kiegészítik egymást. A csütörtökön véget ért francia—német csúcs két főszereplője, Mitterrand és Kohl üzenetet intézett a jugoszláv elnöki testülethez. Hangsúlyozták, hogy a konfliktust csak békés eszközökkel lehet megoldani, szem előtt tartva a demokrácia és a jogállam általános követelményeit, az emberi jogok tiszteletben tartását és a nemzeti kisebbségek identitásának elismerését. Seres Attila NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1991. június 1., szombat Immel Holland n imiclyík tárgyalások Dr. Szabó Tamás pénzügyminisztériumi politikai államtitkár május 30—31-én látogatást tett Hollandiában Hágában megbeszélést folytatott többek közt a pénzügyminisztérium, a gazdasági minisztérium, a parlament pénzügyi bizottságának képviselőivel és dr. H. O. Rudinggel, a Holland Keresztény Munkaadók Szövetségének elnökével arról, hogyan kelthető fel a holland beruházók Magyarország iránti érdeklődése. (MTI) Katonai egyezmény Szófiával Magyarország kétoldalú katonai megállapodást kötött Bulgáriával, amit Für Lajos és Jordán Mutafcsiev honvédelmi miniszterek írtak alá. (MTI) Magyar-kazah gazdasági kapcsolatok A magyar—kazah közvetlen ipari együttműködés lehetőségeiről tárgyalt Budapesten Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszterrel Viktor Ivanovics Vlaszov, a Kazah Köztársaság ipari minisztere. Vlaszov elmondta: a gazdag nyersanyagbázisra építve a feldolgozóiparhoz várják a magyar fél segítségét. Megbeszéléseket folytattak kazahsztáni Ikarus-autóbusz-összeszerelő üzem lehetőségéről, petrolkémiai üzemek rekonstrukciójáról. A már működő Prognoinfo kazah—magyar közös vállalat mellé több hazai gyár adott át hasonló ajánlatot. (MTI) Különleges hitel Gorbacsovnak Nyugat-Európában, elsősorban Brüsszelben, a Közösség székházában, sok szó esik mostanában Washington és Moszkva jövőbeli kapcsolatáról. A nézeteltérések, amelyeket egyes körök már mint az új hidegháború kezdetét emlegették, az utóbbi napokban tisztázódtak. A NATO brüszszeli központjában úgy vélik, hogy a két nagyhatalomnak a fegyverzetcsökkentésről folyó tárgyalásai hamarosan kedvező eredményt hoznak. A nézetkülönbség végleges tisztázása a jelenleg Lisszabonban, az angolai békeegyezmény aláírásán részt vevő Baker, illetve Besszmertanih külügyminiszterek megbeszélésétől várható. Brüsszeli politikai körökben úgy tudják, hogy a már több ízben halasztást szenvedett Bush—Gorbacsov csúcstalálkozóra június végén, legkésőbb július elején Moszkvában sor kerül. A hirtelen kedvezőbbé vált légkörre az is jellemző, hogy az Európai Közösség vezetői szinte biztosra veszik, hogy Mihail Gorbacsov meghívást kap a hetek csúcsértekezletére is július közepén Londonban. Ez a meghívás — mint ismeretes — London és Washington részéről eddig ellenállásba ütközött. Az olaszok, a japánok, a kanadaiak már kezdetben is Gorbacsov meghívását támogatták. Francois Mitterrand és Helmut Kohl is a többség véleményét osztotta, s ez a jelek szerint London, valamint Washington álláspontján is változtatott. A Fehér Ház — ezt itt Nyugaton mindenki elismeri — politikai, gazdasági és etnikai kérdésekben sok követelményt támasztott Moszkvával szemben. Primakov, Gorbacsov egyik közismert tanácsadója, az elmúlt napokban Washingtonban az Egyesült Államok elnökével, a Világbank vezetőivel, majd az amerikai adminisztráció több irányító személyével is tárgyalt, és úgy fest, hogy a szovjet vezetők részére bizalmat nyert. Brüsszelben szinte valamennyi napilap azt emelte ki, hogy a gorbacsovi politika Washingtonban újból hitelképessé vált, és annak sikeres végrehajtására a soron következő öt év alatt 150 milliárd dollár hitelt nyújt, mégpedig „különlegesnek” nevezett hitelt, amelyet a belgák máris a háború után a nyugat-európai országok élvezte sikeres Marshall-segélyhez hasonlítanak. Brüsszel, 1991. május 31. Mécs László Koalíciós tárgyalások Romániában Nem közeledtek az álláspontok egy esetleges nemzeti egységkormány megalakításáról a Nemzeti Megmentési Front és az ötpárti Konvenció a Demokrácia Megteremtéséért e heti tárgyalásai fordulóján. A kormányzó Front változatlanul elfogadhatatlannak tartja a Nemzeti Liberális Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Román Ökologista Párt és a Román Szociáldemokrata Párt feltételeit. A politikai egyeztetés céljából létrehozott konvenció a miniszteri posztok 50 százalékára tart igényt, s álláspontja szerint a miniszterelnök független személy legyen. A kormánypárt viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a miniszterelnöki bársonyszéket Petre Román tartsa meg, a tárcáknak pedig csak 40 százalékát hajlandó átengedni. A Securitate utódja, a román titkosszolgálat változatlanul merényleteket követ el emigránsok ellen, s régi vezetői nagyköveti megbízásokat kapnak — jelentette pénteken a The Washington Times. Mihai Pacepa, a román hírszerzés egyik vezetője, aki 11 éve kapott amerikai menedékjogot, elmondta a lapnak: szerinte a legtöbb újonnan kinevezett román nagykövet a titkosszolgálat embere. Azt is állítja, hogy egymással vetélkedő csoportok vannak a román Információs Szolgálatnak átkeresztelt Securitatéban, és a titkosszolgálat manipulálja a Vatra Romaneascát, amely az erdélyi magyarok és románok közötti öszszecsapásokat szítja. (MTI) (Bukaresti tudósítónktól.) Tizenegy éves kényszerszünet után Bukarestben csütörtökön ismét megnyílt a közfogyasztási cikkek nemzetközi vására. Magyarország minden eddigi tavaszi bukaresti vásáron részt vett, most a volt szocialista országok közül az egyedüli, amely önálló nemzeti pavilonnal van jelen. Kónya László, a bukaresti magyar kereskedelmi kirendeltség vezetője a Népszabadságnak elmondta, hogy 1989. december 22-e óta csökken a magyar—román kereskedelem, 103 millió rubelről (1990-ben) 304 millió rubelre. Ennek oka egyértelműen a román áruhiány. Mag Péter Jan Carnogursky Bősről (Prágai tudósítónktól.) Jan Carnogursky szlovák kormányfő pénteki rádiónyilatkozatában elismerte, hogy a bősi vízerőmű problémája konfliktusforrássá válhat a magyar—szlovák kapcsolatokban. A kormányfő ennek kapcsán szükségesnek mondta, hogy a vízlépcső „maradjon meg tisztán műszaki, pénzügyi és ökológiai vitának”, s elutasította, hogy különféle irracionális elemekkel bonyolítsák a kérdést, így például nemzeti és nacionalista megfontolások játsszanak szerepet a probléma megoldásában. Carnogursky megerősítette, hogy kormánya még nem hozott végleges döntést Bős ügyében, de nem tagadta, hogy a kabinet lépései a vízerőmű építésének befejezése irányában hatnak. K. T. Mubarak és Samir közvetett vitája Az arab világ feladata — élén Egyiptommal —, hogy szembeszálljon Izrael vágyakozásaival — jelentette ki Hoszni Mubarak egyiptomi elnök. Az etiópiai zsidók tömeges Izraelbe szállításáról, és az akciónak a palesztin ügyre gyakorolt hatásáról kérdezték az elnököt, aki erre válaszolt így. A közel-keleti békeerőfeszítésekről szólva Mubarak a béke útjában álló akadálynak nevezte Jichak Samir izraeli kormányfő hajthatatlanságát, és sürgetőnek mondotta az álláspontok közötti távolság csökkentését, nehogy késő legyen, amint közeledik az amerikai elnökválasztás időpontja. Az Egyesült Arab Emírségeit megkérte Egyiptomot, hagyja az Öböl-válság nyomán odaküldött csapatait az ország területén — fedte fel az elnök. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az öböl menti országokba újabb egyiptomi csapatokat vezényeljenek. Samir izraeli kormányfő felkérte Japánt, hogy anyagilag járuljon hozzá a megszállt területek palesztin menekülttáboraiban uralkodó életkörülmények javításához. A miniszterelnök Nakajama Taro japán külügyminiszterhez intézte a kérést péntek délelőtti jeruzsálemi találkozójukon. Nakajama Taro izraeli kollégájával, Dávid Levivel tárgyalva a megszállt területeken uralkodó viszonyok megváltoztatását tartotta szükségesnek a békefolyamat előrevitele érdekében. Jichak Samir nézete szerint ha Japán és az Egyesült Államok magára vállalná a feladatot, „kis költséggel megoldható lenne a probléma, anélkül, hogy a politikai rendezéshez bármi köze lenne". A megszállt területek jövőjéről a kormányfő annak a véleményének adott hangot, hogy Izraelnek szüksége van „egy nemzedéknyi hűséges zsidóra, akik a földből egy tapodtat sem adnak fel”. Szóhasználata (Erec Iszrael) világossá tette,, hogy „földön” Izraelt a megszállt területekkel együtt értette. Nakajama a találkozón biztosította Samirt arról, hogy kormánya — az izraeli kívánságoknak megfelelően — támogatni fogja japán cégeknek azt a kezdeményezését, hogy szembeszállnak az arab (Izraellel szembeni) bojkottal. A japán miniszter közölte azt is, hogy hazája támogatja Washington közel-keleti békeerőfeszítéseit. Blöffnek nevezte péntek délelőtt az izraeli külügyminisztérium szóvivője a hírt, amely szerint a szaúdi uralkodó család egyik tagjának tanácsadója az országban van. (MTI) Cheney amerikai honvédelmi miniszter Jeruzsálemben.