Népszabadság, 1991. június (49. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-01 / 127. szám

2 (Folytatás az 1. oldalról.) Az amerikai alelnök késve érkezett a sajtóértekezletre, mert előtte részt vett Bush amerikai elnök és Primakov szovjet elnöki főtanácsadó és a vele érkezett személyiségek eszmecseréjén. Német tudósí­tók mindjárt több kérdést is feltettek erről, és Quayle — aki hónapokkal ezelőtt még fenntartásokat hangoztatott a szovjet reformszándékokat il­letően — most kijelentette, e konstruktív eszmecsere nyo­mán meggyőződése, hogy Moszkva valóban folytatni kí­vánja a reformokat és a de­mokratizálást, és ez az elköte­lezettség „jó hír”. Nem volt hajlandó Quayle találgatások­ba bocsátkozni Gorbacsovnak a hetes csúcsra való esetleges meghívását illetően, jelezve, hogy ez még konzultáció tár­gya, visszautasította azonban a kérdés olyan megfogalmazását, hogy miért „ellenzi” az Egye­sült Államok Gorbacsov meg­hívását. Mint mondta, itt azt kell megvizsgálni, hogy adott esetben ez segít-e Gorbacsov­nak? Az amerikai alelnök, aki sajtóértekezletén rövid beve­zető nyilatkozatot tett, kiemel­te, hogy a kelet-közép-európai országokat látogatása során biztosítani kívánja arról, hogy az Egyesült Államok aktív partner kíván lenni a fejlődé­sükben, amelynek meggyőző­dése szerint az egyetlen le­hetséges útja a demokrácia és a piacgazdaság, illetve az azokhoz szükséges változások végigvitele. A DPA német hírügynök­ségnek arra a kérdésére, hogy lesz-e szó Kohl kancellárral, illetve a többi ország vezető­jével esedékes eszmecseréin Kelet-Közép-Európa afölötti csalódottságáról, hogy kevés pénzbeli segítséget kap az Egyesült Államoktól, az alel­nök válaszában emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok a saját költségvetési lehetősé­geihez képest megfelelő tá­mogatást nyújt, emellett szö­vetségesei útján is igyekszik további közvetlen és közvetett támogatást nyújtani, mind­azonáltal kiemelte, hogy nem a pénz az egyedüli megoldás, a fő dolog a helyi reformfo­lyamatok végigvitele, ennek kapcsán jelezte, hogy Magyar­­országon — és Csehszlovákiá­ban is — jó eszmecserére szá­mít a kisvállalkozásokat segí­tő amerikai alap felhasználá­sát illetően. Arra a csatlakozó kérdésre, hogy tárgyal-e Quayle Kohl kancellárral a nyugati piacok Kelet-Közép- Európa előtti nagyobb meg­nyitásáról, az alelnök igenlő­en válaszolt, hangsúlyozva, hogy így nemcsak az euró­pai, de minden piac, az ame­rikai is szélesebbre nyitásáról van szó. Serény Péter Az amerikai elnök fogadta Primakovot Baker—Besszmertnih találkozó Lisszabonban A portugál fővárosban pén­teken írták alá az angolai kor­mány és az UNIT­A közötti békemegállapodást. A cere­mónia — amelyre már meg­érkezett James Baker ameri­kai és Alekszandr Besszmert­­nih szovjet külügyminiszter, valamint Pérez de Cuéllar ENSZ-főtitkár is­­ hivatalo­san véget vet a 16 éve tartó angolai polgárháborúnak. Az amerikai diplomácia ve­zetője, útban Lisszabonba, a repülőgépen adott nyilatkoza­tában a regionális válságok­kal kapcsolatos új szovjet po­litikai gondolkodás példája­ként méltatta a békemegálla­podást, reményét fejezve ki, hogy ez a módszer Közel-Ke­leten, Salvadorban és Afga­­nisztában is folytatódik majd. Hasonlóan vélekedett Bessz­­mertnih is.­­ A Szovjetunió még min­dig nem készült fel arra, hogy vállalja a piacgazdaságra át­téréssel járó komoly szülési fájdalmakat. Ez az állapot pe­dig nem indokolja, hogy a Nyugat Moszkva segítségére siessen — vélekedett pénte­ken Lisszabonban egy magas rangú amerikai tisztségviselő a washingtoni szovjet—ameri­kai megbeszélésekről. Elmondta, hogy a Jevgenyij Primakov vezetésével Wa­shingtonban tárgyaló szovjet delegáció James Baker kül­ügyminiszternek új válságelle­nes tervet nyújtott át, Wa­shington azonban irreálisnak tartja azt. A forrás szerint az ameri­kai kormányzat nincs meg­győződve arról, hogy a szov­jetek tudnák, mit és hogyan kell tenniük, sem pedig ar­ról, hogy megvolna a politi­kai szándék az átalakítással járó szenvedés vállalására. Az amerikai tisztségviselő szerint noha Baker külügymi­nisztert nem győzte meg a szovjetek által előterjesztett tervezet, arra számítanak, hogy ambíciózusabb tervet kapnak majd a Harvard Egye­tem szakértőivel együttműkö­dő Grigorij Javlinszkijtől. James Baker szombaton többórás megbeszélést folytat majd Alekszandr Besszmert­­nih szovjet külügyminiszterrel Lisszabonban. Attali Londonba hívta Gorbacsovot Jacques Attali, a brit fővá­rosban székelő Európai Újjá­építési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke pénteken meg­hívta Londonba Mihail Gor­bacsov szovjet államfőt. A meghívás júliusra szól. Attali a szovjet gazdaságátalakítás megsegítéséről szeretne tár­gyalni Mihail Gorbacsovval. Bár nem derült ki, hogy jú­liuson belül pontosan mikor­ra szól a meghívás, de ha Mi­hail Gorbacsov elfogadja azt, az időpont egybeesik a hét legfejlettebb ipari ország jú­lius 15-én Londonban kezdő­dő háromnapos szokásos évi csúcsértekezletével, így aligha lehet majd elkerülni a szov­jet vezető meghívását a hetek értekezletére is. Nem tudni, hogy a bank­meghívás Gorbacsov részvéte­lét hivatott­ kikényszeríteni — vagy ellenkezőleg, a „vélet­lenül” akkorra időzített londo­ni programja kompromisszu­mos megoldást kínál neki és mindazoknak, akik nem akar­ják megsérteni őt, de a csúcs­ra való egyenes meghívással sem akarják teljesen elköte­lezni magukat mellette. A hét vezető ipari ország állam- és kormányfői közül már többen javasolták az utóbbi napokban Mihail Gor­bacsov meghívását, ám a ta­lálkozó házigazdája Joh­n Ma­jor brit kormányfő még ha­bozik. Gorbacsov támogatása és Moszkva erősítése a köztársa­ságokkal szemben valószínű­leg nem a legjobb módszer a szovjet reformok előmozdítá­sára — írta pénteken a The Economist című brit gazdasá­gi hetilap vezércikkében. A magazin szerint: Gorba­­csovtól udvariasan meg kell tagadni a meghívást a hét ipa­ri ország londoni csúcsértekez­letére, és be kell szüntetni mindenféle megbeszélést a szovjet Marshall-tervről mindaddig, amíg merész gaz­daságpolitikai változások nem következnek be a Szovjetunió­ban. (MTI) Calvin tábornok a gyorshadtestről John Calvin amerikai tábor­nok, a NATO európai haderői­nek főparancsnoka pénteken az MTI kérésére megerősítette, hogy a NATO 1995-re brit pa­rancsnokság alatt megszerve­zendő soknemzetiségű, gyors reagálású hadteste mint NA­­TO-egység nem hagyhatja el majd a NATO-országok terüle­tét. Nem zárta ki azonban, hogy a gyorshadtestet adó országok NATO-tól független, önálló kezdeményezésére a részt vevő csapatokat, akár hasonló struk­túrában is, de ne vessék a NATO területén kívül, éppúgy, amiképp valójában a NATO- erőket vetették be az Öböl­háborúban is, csak éppen más szervezésben. A gyorshadtest NATO-n kí­vüli felhasználásának pa­rancsnoki, szervezeti kérdései­ről a tábornok nem akart ta­lálgatásokba bocsátkozni, csak megemlítette, hogy számos ja­vaslat van forgalomban, me­lyek szerint eszköz lehetne a közös piaci unió vagy a nyu­gat-európai unió. Galvin tábornok kijelentet­te, hogy a gyorshadtest az új NATO-stratégia része, melynek célja, hogy ugyanazt a terüle­tet kisebb költséggel, nagyjá­­ban-egészében feleannyi erő­vel, de mozgékonyabban, ru­galmasabban védjék. — A NATO-nak immár nincs európai ellenségképe — mondta —, nem konfrontáció­ra, hanem békevédelemre és esetleg válságkezelésre készül. Így készen kell állnia kiszá­míthatatlan eseményekre. Ilye­nek lehetséges területeiként a Balkánt, a Szovjetuniót, a Kö­zel-Keletet és Észak-Afrikát említette, de nem találgatta, hogy a gyorshadtest NATO-n kívüli beavatkozásához vár­nak-e majd bármiféle meghí­­vásra­ behívásra az illető kor­mányoktól vagy más testüle­tektől, vagy anélkül is csele­kednek. A NATO és a kelet-európai országok viszonyáról azt mond­ta, hogy az három elemből te­vődik össze: a NATO nem tartja ellenségnek ezeket az országokat (a Szovjetuniót sem), és törekszik a politikai, valamint az informális „kom­munikációs” kapcsolatok ál­landósítására. Ennek része az is, hogy néhány héten belül Prágába látogat — mondta Galvin. Az Észak-atlanti Szövetség tagállamai a következő há­rom-négy évben összesen mintegy ötven százalékkal csökkentik saját haderőik lét­számát — közölte pénteki prá­gai sajtóértekezletén Henning von Ondarza altábornagy, a Bundeswehr szárazföldi erői­nek felügyelője. (MTI) Mitterrand új leszerelési terve (Párizsi tudósítónktól.) Francois Mitterrand francia elnök az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa öt állandó tagjának pá­rizsi ülésén új leszerelési tervet terjeszt elő. A hírt a francia —német csúcstalálkozó alkal­mával hozták nyilvánosságra Párizsban. A tervről Mitterrand egyelő­re csak annyit hajlandó elárul­ni, hogy az átfogó lesz, és fel­öleli a Közel- és Közép-Kelet leszerelési problémáit is. A francia elnököt nem zavarja, hogy az említett térségekkel kapcsolatban éppen szerdán hozták nyilvánosságra Bush amerikai elnök elképzeléseit. A két terv tézisei — hangsú­lyozta Mitterrand — kiegészí­tik egymást. A csütörtökön véget ért francia—német csúcs két fő­szereplője, Mitterrand és Kohl üzenetet intézett a jugoszláv elnöki testülethez. Hangsúlyoz­ták, hogy a konfliktust csak békés eszközökkel lehet meg­oldani, szem előtt tartva a de­mokrácia és a jogállam általá­nos követelményeit, az emberi jogok tiszteletben tartását és a nemzeti kisebbségek iden­titásának elismerését. Seres Attila NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1991. június 1., szombat Immel Holland n imiclyík­ tárgyalások Dr. Szabó Tamás pénzügyminisztériumi politikai állam­titkár május 30—31-én látogatást tett Hollandiában­ Hágában megbeszélést folytatott többek közt a pénzügyminisztérium, a gazdasági minisztérium, a parlament pénzügyi bizottságának képviselőivel és dr. H. O. Rudinggel, a Holland Keresztény Munkaadók Szövetségének elnökével arról, hogyan kelthető fel a holland beruházók Magyarország iránti érdeklődése. (MTI) Katonai egyezmény Szófiával Magyarország kétoldalú katonai megállapodást kötött Bulgáriával, amit Für Lajos és Jordán Mutafcsiev honvédel­mi miniszterek írtak alá. (MTI) Magyar-kazah gazdasági kapcsolatok A magyar—kazah közvetlen ipari együttműködés lehe­tőségeiről tárgyalt Budapesten Bod Péter Ákos ipari és ke­reskedelmi miniszterrel Viktor Ivanovics Vlaszov, a Kazah Köztársaság ipari minisztere. Vlaszov elmondta: a gazdag nyersanyagbázisra építve a feldolgozóiparhoz várják a ma­gyar fél segítségét. Megbeszéléseket folytattak kazahsztáni Ikarus-autóbusz-összeszerelő üzem lehetőségéről, petrolké­miai üzemek rekonstrukciójáról. A már működő Prognoinfo kazah—magyar közös vállalat mellé több hazai gyár adott át hasonló ajánlatot. (MTI) Különleges hitel Gorbacsovnak N­yugat-Európában, elsősor­­ban Brüsszelben, a Közös­ség székházában, sok szó esik mostanában Washington és Moszkva jövőbeli kapcsolatá­ról. A nézeteltérések, amelye­ket egyes körök már mint az új hidegháború kezdetét em­legették, az utóbbi napokban tisztázódtak. A NATO brüsz­­szeli központjában úgy vélik, hogy a két nagyhatalomnak a fegyverzetcsökkentésről fo­lyó tárgyalásai hamarosan kedvező eredményt hoznak. A nézetkülönbség végleges tisz­tázása a jelenleg Lisszabon­ban, az angolai békeegyez­mény aláírásán részt ve­vő Baker, illetve Besszmerta­nih külügyminiszterek megbe­szélésétől várható. Brüsszeli politikai körökben úgy tudják, hogy a már több ízben halasztást szenvedett Bush—Gorbacsov csúcstalál­kozóra június végén, legké­sőbb július elején Moszkvá­ban sor kerül. A hirtelen ked­vezőbbé vált légkörre az is jellemző, hogy az Európai Kö­zösség vezetői szinte biztos­ra veszik, hogy Mihail Gor­bacsov meghívást kap a he­tek csúcsértekezletére is júli­us közepén Londonban. Ez a meghívás — mint is­meretes — London és Wa­shington részéről eddig ellen­állásba ütközött. Az olaszok, a japánok, a kanadaiak már kezdetben is Gorbacsov meg­hívását támogatták. Francois Mitterrand és Helmut Kohl is a többség véleményét osztot­ta, s ez a jelek szerint Lon­don, valamint Washington ál­láspontján is változtatott. A Fehér Ház — ezt itt Nyu­gaton mindenki elismeri — politikai, gazdasági és etni­kai kérdésekben sok követel­ményt támasztott Moszkvával szemben. Primakov, Gorba­csov egyik közismert tanács­adója, az elmúlt napokban Washingtonban az Egyesült Államok elnökével, a Világ­bank vezetőivel, majd az amerikai adminisztráció több irányító személyével is tár­gyalt, és úgy fest, hogy a szov­jet vezetők részére bizalmat nyert. Brüsszelben szinte vala­mennyi napilap azt emelte ki, hogy a gorbacsovi politika Washingtonban újból hitelké­pessé vált, és annak sikeres végrehajtására a soron követ­kező öt év alatt 150 milliárd dollár hitelt nyújt, mégpedig „különlegesnek” nevezett hi­telt, amelyet a belgák máris a háború után a nyugat-eu­rópai országok élvezte sike­res Marshall-segélyhez hason­lítanak. Brüsszel, 1991. május 31. Mécs László Koalíciós tárgyalások Romániában Nem közeledtek az álláspon­tok egy esetleges nemzeti egy­ségkormány megalakításáról a Nemzeti Megmentési Front és az ötpárti Konvenció a De­mokrácia Megteremtéséért e heti tárgyalásai fordulóján. A kormányzó Front válto­zatlanul elfogadhatatlannak tartja a Nemzeti Liberális Párt, a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség, a Keresz­ténydemokrata Nemzeti Pa­rasztpárt, a Román Ökologista Párt és a Román Szociálde­mokrata Párt feltételeit. A politikai egyeztetés céljából létrehozott konvenció a mi­niszteri posztok 50 százalékára tart igényt, s álláspontja sze­rint a miniszterelnök függet­len személy legyen. A kormánypárt viszont ra­gaszkodik ahhoz, hogy a mi­niszterelnöki bársonyszéket Petre Román tartsa meg, a tárcáknak pedig csak 40 szá­zalékát hajlandó átengedni. A Securitate utódja, a román titkosszolgálat változatlanul merényleteket követ el emig­ránsok ellen, s régi vezetői nagyköveti megbízásokat kap­nak — jelentette pénteken a The Washington Times. Mihai Pacepa, a román hírszerzés egyik vezetője, aki 11 éve ka­pott amerikai menedékjogot, elmondta a lapnak: szerinte a legtöbb újonnan kinevezett ro­mán nagykövet a titkosszolgá­lat embere. Azt is állítja, hogy egymással vetélkedő csoportok vannak a román Információs Szolgálatnak átkeresztelt Se­­curitatéban, és a titkosszolgá­lat manipulálja a Vatra Roma­­neascát, amely az erdélyi ma­gyarok és románok közötti ösz­­szecsapásokat szítja. (MTI) (Bukaresti tudósítónktól.) Tizenegy éves kényszerszü­net után Bukarestben csütör­tökön ismét megnyílt a közfo­gyasztási cikkek nemzetközi vására. Magyarország minden eddigi tavaszi bukaresti vásá­ron részt vett, most a volt szo­cialista országok közül az egyedüli, amely önálló nemzeti pavilonnal van jelen. Kónya László, a bukaresti magyar kereskedelmi kiren­deltség vezetője a Népszabad­ságnak elmondta, hogy 1989. december 22-e óta csökken a magyar—román kereskedelem, 103 millió rubelről (1990-ben) 304 millió rubelre. Ennek oka egyértelműen a román áruhi­ány. Mag Péter Jan Carnogursky Bősről (Prágai tudósítónktól.) Jan Carnogursky szlovák kormányfő pénteki rádiónyi­latkozatában elismerte, hogy a bősi vízerőmű problémája konfliktusforrássá válhat a magyar—szlovák kapcsolatok­ban. A kormányfő ennek kap­csán szükségesnek mondta, hogy a vízlépcső „maradjon meg tisztán műszaki, pénzügyi és ökológiai vitának”, s eluta­sította, hogy különféle irracio­nális elemekkel bonyolítsák a kérdést, így például nemzeti és nacionalista megfontolások játsszanak szerepet a probléma megoldásában. Carnogursky megerősítette, hogy kormánya még nem ho­zott végleges döntést Bős ügyé­ben, de nem tagadta, hogy a kabinet lépései a vízerőmű építésének befejezése irányá­ban hatnak. K. T. Mubarak és Samir közvetett vitája Az arab világ feladata — élén Egyiptommal —, hogy szembeszálljon Izrael vágyako­zásaival — jelentette ki Hoszni Mubarak egyiptomi elnök. Az etiópiai zsidók tömeges Izraelbe szállításáról, és az ak­ciónak a palesztin ügyre gya­korolt hatásáról kérdezték az elnököt, aki erre válaszolt így. A közel-keleti békeerőfeszíté­sekről szólva Mubarak a bé­ke útjában álló akadálynak nevezte Jichak Samir izraeli kormányfő hajthatatlanságát, és sürgetőnek mondotta az ál­láspontok közötti távolság csökkentését, nehogy késő le­gyen, amint közeledik az ame­rikai elnökválasztás időpontja. Az Egyesült Arab Emírségeit megkérte Egyiptomot, hagyja az Öböl-válság nyomán oda­­küldött csapatait az ország te­rületén — fedte fel az elnök. Nem zárta ki annak lehetősé­gét, hogy az öböl menti or­szágokba újabb egyiptomi csa­patokat vezényeljenek. Samir izraeli kormányfő fel­kérte Japánt, hogy anyagilag járuljon hozzá a megszállt te­rületek palesztin menekülttá­boraiban uralkodó életkörül­mények javításához. A minisz­terelnök Nakajama Taro japán külügyminiszterhez intézte a kérést péntek délelőtti jeruzsá­­lemi találkozójukon. Nakajama Taro izraeli kollé­gájával, Dávid Levivel tár­gyalva a megszállt területeken uralkodó viszonyok megváltoz­tatását tartotta szükségesnek a békefolyamat előrevitele ér­dekében. Jichak Samir nézete szerint ha Japán és az Egye­sült Államok magára vállalná a feladatot, „kis költséggel megoldható lenne a probléma, anélkül, hogy a politikai ren­dezéshez bármi köze lenne". A megszállt területek jövő­jéről a kormányfő annak a vé­leményének adott hangot, hogy Izraelnek szüksége van „egy nemzedéknyi hűséges zsidóra, akik a földből egy tapodtat sem adnak fel”. Szóhasználata (Erec Iszrael) világossá tette,, hogy „földön” Izraelt a meg­szállt területekkel együtt ér­tette. Nakajama a találkozón biz­tosította Samirt arról, hogy kormánya — az izraeli kíván­ságoknak megfelelően — támo­gatni fogja japán cégeknek azt a kezdeményezését, hogy szem­­beszállnak az arab (Izraellel szembeni) bojkottal. A japán miniszter közölte azt is, hogy hazája támogatja Washington közel-keleti békeerőfeszíté­seit. Blöffnek nevezte péntek dél­előtt az izraeli külügyminisz­térium szóvivője a hírt, amely szerint a szaúdi uralkodó csa­lád egyik tagjának tanácsadója az országban van. (MTI) Cheney amerikai honvédelmi miniszter Jeruzsálemben.

Next