Népszabadság, 1991. július (49. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-23 / 171. szám

1991. július 23., kedd NÉPSZABADSÁG - VILÁGTÜKÖR Kálvin szószékéről szólt a szolidaritás A genfi kisebbségi konferencia egyház­ tagjai A Vatikán delegációját Mgr. Justo Muller vezette, aki a konferencia megnyitása­kor elhangzott nyilatkozatában azokat a teológiai etikai elve­ket adta elő, amikre jelenleg a Vatikán kisebbségi politiká­ja alapul. Idézte II. János Pál pápa 1989. januári üzenetét, miszerint „úgy teremthetünk békét, ha tiszteljük a kisebbsé­geket”. Új elem volt, hogy vatikáni részről is hangsúlyozták a ki­sebbségek kollektív jogainak érvényességét, mivel az embe­ri egyedek jogai sohasem vá­laszthatók el attól­ a közösség­től, amiben élnek. Az előadás egyetemes etikai alapokra épí­tette a kisebbségek védelmét , kifejtve, hogy a­z az emberi faj egységére alapul. Az előadó hangsúlyozta, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak valóságos feltételeit kell meg­teremteni. A többségi népek ugyanakkor megnyugvással ve­hették tudomásul, hogy ugyan­ebben az előadásban külön bekezdés foglalkozik a kisebb­ségek kötelességével is, ajánl­ván, hogy­­békésen éljenek és működjenek együtt a többségi néppel. Ezekkel a nemes elvekkel szöges ellentétben álló, a mold­vai csángókkal szembeni ka­tolikus egyházi gyakorlat éles kritikájaként került a kon­ferencia dokumentumai közé Horváth Ádám csíkszentdo­­monkosi pap levele a gyula­­fehérvári pápai nunciushoz. E levélben a csángó szár­mazású katolikus pap drámai erővel festi le azt a lehetetlen egyházi helyzetet, amelyben ti­zenöt csángó származású pap kénytelen szülőföldjétől távol működni, mivel a sasai püspök még azt sem engedi meg, hogy otthoni rokonlátogatásuk al­kalmával magyarul mondja­nak misét. A plébános cso­dálkozásának ad kifejezést, hogy a pápai nunciusnak (a Romániai Magyar Szóban adott interjúja szerint) mind­eddig nem jutott tudomására, hogy több mint százezer csán­gó magyar anyanyelvén a ró­mai katolikus egyház ottani rendelkezései szerint nem hall­gathat misét, sőt még halálos ágyán gyónni sem engedélye­zett. A bátor pap arra is fel­hívja a figyelmet, hogy Buka­rest magyar római katolikus hívőitől­ elvették a magyar fe­rencesek négyszáz éven­ át mű­ködő templomát, éppen úgy, mint a magyar jezsuiták Szent Belén-templomát, amelynek üvegablakai Szent Istvánt és Szent Imrét ábrázolják. A konferencia nyilvánvaló­vá tette, hogy a Vatikán nem maradhat meg az általános igazságok hirdetésénél, ha­nem mindenekelőtt saját egyházi körein belül, így Csángóföldön meg kell szün­tetnie a továbbiakban a ma­gyar csángók jogtiprását. Minden delegáció megkapta Jean Baptiste Naudet fran­cia újságíró­­nagy feltűnést kel­tő cikkét, amelyet a Le Monde­­ban publikált július 10-én. A megrendítő erejű írásból a genfi konferencia delegációi értesülhettek arról a nyíltan fasiszta uszításról, ami nap­jainkban már nemcsak a magyar, de a zsidó közösség ellen is folyik a szélsőjobbol­dali román sajtóban. A Dimi­­natea, a Románia Mare írá­saiból idézve értesültek a rész­vevők a­z újjáéledő Antonescu­­kultuszról. A névadóról már utcát is elneveztek három nagy román városban. Moses He­sen rabbi felháborodott nyilat­kozatai arra figyelmeztetik a világot, hogy ahol egy kisebb­séget diszkriminálnak, ott a többi sincs biztonságban, ezért minden kisebbség érdeke, hogy szolidárisan lépjenek fel a fasiszta veszéllyel szemben. Oda kell hát arra figyelni, amit Élie Wiesel író deklarált: „Az antiszemitizmus veszedel­me megjelent Romániában.” Az Európai Egyházak Kon­ferenciája arról értesítette a kisebbségi konferenciát, hogy a fő témáról már 1991 májusá­ban, Bécsben előzetes konzul­tációt tartottak, ahol a követ­kezőket ajánlották:: Az egyhá­zak legyenek a társadalmak­ban a kisebbségek menedék­­házai, teremtsenek olyan lég­kört, amelyben a kisebbségek védelmet találnak, támogassák és védjék azokat, akiknek éle­te, szabadsága és jóléte került — nemzetiségük miatt — ve­szedelembe. Javasolták, hogy a helsinki folyamatban­ részt ve­vő államok ne csak a huma­nista elvekkel, hanem konkrét esetekkel is foglalkozzanak, küldjenek a jövőben­ a konf­liktusoktól­­terhelt területek­re megfigyelőket. Ez a kon­ferencia olyan, egyházi titkár­ság felállítását javasolta, amelyik összegyűjti a panaszo­kat, s továbbítja az euró­pai államokhoz, s amely a ki­sebbségek védelmében nem kormányzati szervekkel is kooperálna. E sorok írója, mint az Erdé­lyi Gyülekezet (Budapest) kül­dötte vett részt a­­konferen­cián­, ahol hívei megbízásából átadta majd’ háromszáz alá­írással azt a követelést, hogy a román állam tegye le­hetővé a budapesti televízió adásainak átjátszását Erdély egész területére. Ugyanakkor minden kormánydelegációnak átadta azt a tanulmányt, amely eddig publikálatlan er­délyi mártírtörténeteket dolgoz fel, valamint egy olyan etikai értekezést, amelyik korunk égető kisebbségi kérdéseinek egyházi felelősségét és a pozi­tív hozzájárulás módszereit tárgyalja. Géni a reformáció idején a menekült hugenották városa is volt. Kálvin szószékéről ezút­tal is felhangzott a szolidaritás szava. Németh Géza Tisztelt építkezők, kedves vásárlók! Újra segítünk! 10%-os árengedmény az alábbi termékekre, amíg a készlet tart Új ár: (+25% áfa) (36X24X21.5 cm) a mátraderecskei téglagyárban 46 062 Ft/1000 db (38X19X19 cm) a putnoki téglagyárban 28 017 Ft/1000 db a szécsényi téglagyárban 36 918 Ft/1000 db Téglabefizetés, fuvarmegrendelés, szakmai tanácsadás gyáregységeinkben. Korszerű, gyors, egységrakományos kiszolgálás, igény esetén házhoz szállítás, az ÉTCSV-Borsodtrans Kft.-vel. Felhívjuk figyelmüket egri, fehérgyarmati, mályi, mátraderecskei, putnoki, sárospataki és szécsényi gyáregységeinkben kapható, többi kedvező árfekvésű termékeinkre is. Minden gyárban­­ minden termék. Tisztelettel vár minden kedves vásárlót az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat Mályi Telefon: (46)-91-052, 91-411, 91-631. Telex: (62)-398. Telefax: (46)-91-466. A MOHÁCSI FAROSTLEMEZGYÁR • nagy- és kiskereskedők • közvetlen felhasználók • exportra vásárlók r­észére ajánlja alábbi termékeit: - kemény farostlemez (vastagság: 3 , 7 mm-ig) - lakkozott farostlemez - laminált farostlemez - fűrészpor biobrikett - Terra Vita-M humusztrágya - falburkolatok. Nagyobb tétel vásárlása esetén méretrevágást vállalunk. Nálunk mindent megkap egy helyen! Vevőink elégedettsége munkánk sikere, további fejlődésünk biztosítéka. Bővebb felvilágosítással készséggel állunk rendelkezésére: MOHÁCSI FAROSTLEMEZGYÁR 7701 MOHÁCS Budapesti országút Telefon: 711/19-22 Telex: 01-2339 Telefax: 711-27-42 Z ESZTERGOM ÉS HAMAMACU TESTVÉRVÁROS LEHETNE? Javul az ázsiónk Japánban Magyarország az élen áll a japán gazdasági körök népsze­rűségi listáján, ami számunkra nagyon jó újság, ugyanakkor Kono Johei úr, kormánypárti képviselő, a Japán—Magyar Baráti Társaság elnöke számá­ra az a kellemes meglepetés, hogy a vezető magyar politi­kusok nagyon aktív kapcsola­tokra törekednek a távol-keleti nagyhatalommal. Erről számolt be a Népszabadságnak adott interjúban az igen befolyásos japán politikus, akit a két or­szág kapcsolatainak szorosabb­ra fűzésében szerzett érdemei­ért tavaly ősszel a Magyar Köztársaság rubinokkal ékesí­tett Zászlórendjével tüntettek ki. — Kono úr, ön tavaly két alka­lommal is hazánkban járt, ha jól tudom, a mostani látogatása a he­tedik. Mi volt utazásának a célja, és milyen új tapasztalatokat, be­nyomásokat szerzett? — Valóban, általában éven­te fel szoktam keresni barátai­mat. Ezúttal köszönetemet kí­vántam kifejezni Göncz Árpád államfőnek, másrészt tájéko­zódtam Antall József minisz­terelnök úr közelgő japáni lá­togatása előtt. A japán—ma­gyar kapcsolatokat illetően mindenkit nagyon foglalkoztat a Suzuki-együttműködés ala­kulása. A magyar Suzuki sor­sa azért nagyon fontos, mert sikere kedvezően hat majd a két ország együttműködésére, és a magyar gazdaság egészére is. Göncz úrnál és Antall úrnál tett látogatásom alkalmával, de a többi megbeszélésem so­rán is azt tapasztaltam, hogy az összes, a közelmúltban le­zajlott megrázkódtatás ellené­re — Öböl-háború, a KGST összeomlása, a jugoszláviai helyzet — Magyarország eltö­kélten folytatja politikai és gazdasági reformjait. Nagyon mélyen érintett, hogy mind Göncz úr, mind Antall úr hang­SZABÓ BARNABÁS felvétele súlyozta, hogy Magyarország az EGK-hoz, az Egyesült Ál­lamokhoz és Japánhoz fűződő kapcsolatait egyaránt nagyon fontosnak tartja. Meglepett, hogy a távoli Japán iránt is ilyen nagy az érdeklődés, és ezért úgy vélem, hogy nekünk hasonló baráti módon kellene a kapcsolatok fejlesztésére tö­rekednünk. — Japántól változatlanul távol esik a kelet-közép-európai térség, így Magyarország is, vagy érződik kedvező elmozdulás? — Japánban felismerték a politikusok, hogy az Európai Gazdasági Közösséghez és az Egyesült Államokhoz is köze­lebb kell kerülnünk. Arra tö­rekszünk, hogy mire Magyar­­ország a Közös Piac tagja lesz, addigra a két ország is szoro­sabb kapcsolatba kerüljön egy­mással. Általában öt szempontot tar­tanak szem előtt a japán gaz­dasági körök beruházásaik mérlegelésekor: azt, hogy ma­gas színvonalon áll-e az okta­tás, hogy kellő mértékű-e a gazdaságfejlesztési eltökéltség, stabil-e a kormányzás, rende­zettek-e a jogi viszonyok, és milyen az infrastruktúra. — Ezek közül melyiket tartják Magyarországon a legbizonytala­nabbnak? — A jogi viszonyok rendezé­se még hagy kívánnivalót ma­ga után.. Mi nagyon nagy súlyt fektetünk a beruházásvédelmi megállapodás elérésére, neve­zetesen arra, hogy a japán be­fektetők azonos elbírálás alá es­senek a nyugat-európaiakkal. — Ha ez megoldódna, milyen esélyeink lennének? — A közelmúltban látott nap­világot az a felmérés, amelyet 300 japán cég körében végez­tek. A 160 válaszoló közül 40 százalék kész lenne a gazda­sági kapcsolatok fejlesztésére Kelet-Közép-Európával. Ezen belül a legnagyobb az érdeklő­dés Magyarország iránt. — Miit tesz a Japán—Magyar Ba­ráti Társaság a kapcsolatok fej­lesztése érdekében? — Kétévenként rendezünk találkozót. Jövőre Tokióban lesz magyar fesztivál. E ren­dezvények fontosak az embe­rek érdeklődésének a felkelté­se szempontjából is. Ösztönöz­ni kívánjuk a testvérvárosi kapcsolatépítést. — Például Esztergom és a Suzu­ki fellegvára, Hamamacu között? — Erre is van lehetőség. Ha­mamacu egyébként nemcsak a Suzuki, hanem a Yamaha mo­torgyár központja is. Ugyan­akkor, ha jól tudom, Eszter­gom lakossága 30 ezer, míg Hamamacué 70 ezer. — Viszont Esztergom hagyomá­nyosan országos hajtású egyházi központ, és nemzetgazdasági ki­hatású iparközponttá is válik ép­pen a Suzukinak köszönhetően. — Erről a kérdésről még nem tárgyaltam a hamamacuiakkal, de a gondolatot nagyon jónak tartom. Trom András

Next