Népszabadság, 1991. július (49. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-23 / 171. szám
1991. július 23., kedd NÉPSZABADSÁG - VILÁGTÜKÖR Kálvin szószékéről szólt a szolidaritás A genfi kisebbségi konferencia egyház tagjai A Vatikán delegációját Mgr. Justo Muller vezette, aki a konferencia megnyitásakor elhangzott nyilatkozatában azokat a teológiai etikai elveket adta elő, amikre jelenleg a Vatikán kisebbségi politikája alapul. Idézte II. János Pál pápa 1989. januári üzenetét, miszerint „úgy teremthetünk békét, ha tiszteljük a kisebbségeket”. Új elem volt, hogy vatikáni részről is hangsúlyozták a kisebbségek kollektív jogainak érvényességét, mivel az emberi egyedek jogai sohasem választhatók el attól a közösségtől, amiben élnek. Az előadás egyetemes etikai alapokra építette a kisebbségek védelmét , kifejtve, hogy az az emberi faj egységére alapul. Az előadó hangsúlyozta, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak valóságos feltételeit kell megteremteni. A többségi népek ugyanakkor megnyugvással vehették tudomásul, hogy ugyanebben az előadásban külön bekezdés foglalkozik a kisebbségek kötelességével is, ajánlván, hogybékésen éljenek és működjenek együtt a többségi néppel. Ezekkel a nemes elvekkel szöges ellentétben álló, a moldvai csángókkal szembeni katolikus egyházi gyakorlat éles kritikájaként került a konferencia dokumentumai közé Horváth Ádám csíkszentdomonkosi pap levele a gyulafehérvári pápai nunciushoz. E levélben a csángó származású katolikus pap drámai erővel festi le azt a lehetetlen egyházi helyzetet, amelyben tizenöt csángó származású pap kénytelen szülőföldjétől távol működni, mivel a sasai püspök még azt sem engedi meg, hogy otthoni rokonlátogatásuk alkalmával magyarul mondjanak misét. A plébános csodálkozásának ad kifejezést, hogy a pápai nunciusnak (a Romániai Magyar Szóban adott interjúja szerint) mindeddig nem jutott tudomására, hogy több mint százezer csángó magyar anyanyelvén a római katolikus egyház ottani rendelkezései szerint nem hallgathat misét, sőt még halálos ágyán gyónni sem engedélyezett. A bátor pap arra is felhívja a figyelmet, hogy Bukarest magyar római katolikus hívőitől elvették a magyar ferencesek négyszáz éven át működő templomát, éppen úgy, mint a magyar jezsuiták Szent Belén-templomát, amelynek üvegablakai Szent Istvánt és Szent Imrét ábrázolják. A konferencia nyilvánvalóvá tette, hogy a Vatikán nem maradhat meg az általános igazságok hirdetésénél, hanem mindenekelőtt saját egyházi körein belül, így Csángóföldön meg kell szüntetnie a továbbiakban a magyar csángók jogtiprását. Minden delegáció megkapta Jean Baptiste Naudet francia újságírónagy feltűnést keltő cikkét, amelyet a Le Mondeban publikált július 10-én. A megrendítő erejű írásból a genfi konferencia delegációi értesülhettek arról a nyíltan fasiszta uszításról, ami napjainkban már nemcsak a magyar, de a zsidó közösség ellen is folyik a szélsőjobboldali román sajtóban. A Diminatea, a Románia Mare írásaiból idézve értesültek a részvevők az újjáéledő Antonescukultuszról. A névadóról már utcát is elneveztek három nagy román városban. Moses Hesen rabbi felháborodott nyilatkozatai arra figyelmeztetik a világot, hogy ahol egy kisebbséget diszkriminálnak, ott a többi sincs biztonságban, ezért minden kisebbség érdeke, hogy szolidárisan lépjenek fel a fasiszta veszéllyel szemben. Oda kell hát arra figyelni, amit Élie Wiesel író deklarált: „Az antiszemitizmus veszedelme megjelent Romániában.” Az Európai Egyházak Konferenciája arról értesítette a kisebbségi konferenciát, hogy a fő témáról már 1991 májusában, Bécsben előzetes konzultációt tartottak, ahol a következőket ajánlották:: Az egyházak legyenek a társadalmakban a kisebbségek menedékházai, teremtsenek olyan légkört, amelyben a kisebbségek védelmet találnak, támogassák és védjék azokat, akiknek élete, szabadsága és jóléte került — nemzetiségük miatt — veszedelembe. Javasolták, hogy a helsinki folyamatban részt vevő államok ne csak a humanista elvekkel, hanem konkrét esetekkel is foglalkozzanak, küldjenek a jövőben a konfliktusoktólterhelt területekre megfigyelőket. Ez a konferencia olyan, egyházi titkárság felállítását javasolta, amelyik összegyűjti a panaszokat, s továbbítja az európai államokhoz, s amely a kisebbségek védelmében nem kormányzati szervekkel is kooperálna. E sorok írója, mint az Erdélyi Gyülekezet (Budapest) küldötte vett részt akonferencián, ahol hívei megbízásából átadta majd’ háromszáz aláírással azt a követelést, hogy a román állam tegye lehetővé a budapesti televízió adásainak átjátszását Erdély egész területére. Ugyanakkor minden kormánydelegációnak átadta azt a tanulmányt, amely eddig publikálatlan erdélyi mártírtörténeteket dolgoz fel, valamint egy olyan etikai értekezést, amelyik korunk égető kisebbségi kérdéseinek egyházi felelősségét és a pozitív hozzájárulás módszereit tárgyalja. Géni a reformáció idején a menekült hugenották városa is volt. Kálvin szószékéről ezúttal is felhangzott a szolidaritás szava. Németh Géza Tisztelt építkezők, kedves vásárlók! Újra segítünk! 10%-os árengedmény az alábbi termékekre, amíg a készlet tart Új ár: (+25% áfa) (36X24X21.5 cm) a mátraderecskei téglagyárban 46 062 Ft/1000 db (38X19X19 cm) a putnoki téglagyárban 28 017 Ft/1000 db a szécsényi téglagyárban 36 918 Ft/1000 db Téglabefizetés, fuvarmegrendelés, szakmai tanácsadás gyáregységeinkben. Korszerű, gyors, egységrakományos kiszolgálás, igény esetén házhoz szállítás, az ÉTCSV-Borsodtrans Kft.-vel. Felhívjuk figyelmüket egri, fehérgyarmati, mályi, mátraderecskei, putnoki, sárospataki és szécsényi gyáregységeinkben kapható, többi kedvező árfekvésű termékeinkre is. Minden gyárban minden termék. Tisztelettel vár minden kedves vásárlót az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat Mályi Telefon: (46)-91-052, 91-411, 91-631. Telex: (62)-398. Telefax: (46)-91-466. A MOHÁCSI FAROSTLEMEZGYÁR • nagy- és kiskereskedők • közvetlen felhasználók • exportra vásárlók részére ajánlja alábbi termékeit: - kemény farostlemez (vastagság: 3 , 7 mm-ig) - lakkozott farostlemez - laminált farostlemez - fűrészpor biobrikett - Terra Vita-M humusztrágya - falburkolatok. Nagyobb tétel vásárlása esetén méretrevágást vállalunk. Nálunk mindent megkap egy helyen! Vevőink elégedettsége munkánk sikere, további fejlődésünk biztosítéka. Bővebb felvilágosítással készséggel állunk rendelkezésére: MOHÁCSI FAROSTLEMEZGYÁR 7701 MOHÁCS Budapesti országút Telefon: 711/19-22 Telex: 01-2339 Telefax: 711-27-42 Z ESZTERGOM ÉS HAMAMACU TESTVÉRVÁROS LEHETNE? Javul az ázsiónk Japánban Magyarország az élen áll a japán gazdasági körök népszerűségi listáján, ami számunkra nagyon jó újság, ugyanakkor Kono Johei úr, kormánypárti képviselő, a Japán—Magyar Baráti Társaság elnöke számára az a kellemes meglepetés, hogy a vezető magyar politikusok nagyon aktív kapcsolatokra törekednek a távol-keleti nagyhatalommal. Erről számolt be a Népszabadságnak adott interjúban az igen befolyásos japán politikus, akit a két ország kapcsolatainak szorosabbra fűzésében szerzett érdemeiért tavaly ősszel a Magyar Köztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjével tüntettek ki. — Kono úr, ön tavaly két alkalommal is hazánkban járt, ha jól tudom, a mostani látogatása a hetedik. Mi volt utazásának a célja, és milyen új tapasztalatokat, benyomásokat szerzett? — Valóban, általában évente fel szoktam keresni barátaimat. Ezúttal köszönetemet kívántam kifejezni Göncz Árpád államfőnek, másrészt tájékozódtam Antall József miniszterelnök úr közelgő japáni látogatása előtt. A japán—magyar kapcsolatokat illetően mindenkit nagyon foglalkoztat a Suzuki-együttműködés alakulása. A magyar Suzuki sorsa azért nagyon fontos, mert sikere kedvezően hat majd a két ország együttműködésére, és a magyar gazdaság egészére is. Göncz úrnál és Antall úrnál tett látogatásom alkalmával, de a többi megbeszélésem során is azt tapasztaltam, hogy az összes, a közelmúltban lezajlott megrázkódtatás ellenére — Öböl-háború, a KGST összeomlása, a jugoszláviai helyzet — Magyarország eltökélten folytatja politikai és gazdasági reformjait. Nagyon mélyen érintett, hogy mind Göncz úr, mind Antall úr hangSZABÓ BARNABÁS felvétele súlyozta, hogy Magyarország az EGK-hoz, az Egyesült Államokhoz és Japánhoz fűződő kapcsolatait egyaránt nagyon fontosnak tartja. Meglepett, hogy a távoli Japán iránt is ilyen nagy az érdeklődés, és ezért úgy vélem, hogy nekünk hasonló baráti módon kellene a kapcsolatok fejlesztésére törekednünk. — Japántól változatlanul távol esik a kelet-közép-európai térség, így Magyarország is, vagy érződik kedvező elmozdulás? — Japánban felismerték a politikusok, hogy az Európai Gazdasági Közösséghez és az Egyesült Államokhoz is közelebb kell kerülnünk. Arra törekszünk, hogy mire Magyarország a Közös Piac tagja lesz, addigra a két ország is szorosabb kapcsolatba kerüljön egymással. Általában öt szempontot tartanak szem előtt a japán gazdasági körök beruházásaik mérlegelésekor: azt, hogy magas színvonalon áll-e az oktatás, hogy kellő mértékű-e a gazdaságfejlesztési eltökéltség, stabil-e a kormányzás, rendezettek-e a jogi viszonyok, és milyen az infrastruktúra. — Ezek közül melyiket tartják Magyarországon a legbizonytalanabbnak? — A jogi viszonyok rendezése még hagy kívánnivalót maga után.. Mi nagyon nagy súlyt fektetünk a beruházásvédelmi megállapodás elérésére, nevezetesen arra, hogy a japán befektetők azonos elbírálás alá essenek a nyugat-európaiakkal. — Ha ez megoldódna, milyen esélyeink lennének? — A közelmúltban látott napvilágot az a felmérés, amelyet 300 japán cég körében végeztek. A 160 válaszoló közül 40 százalék kész lenne a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére Kelet-Közép-Európával. Ezen belül a legnagyobb az érdeklődés Magyarország iránt. — Miit tesz a Japán—Magyar Baráti Társaság a kapcsolatok fejlesztése érdekében? — Kétévenként rendezünk találkozót. Jövőre Tokióban lesz magyar fesztivál. E rendezvények fontosak az emberek érdeklődésének a felkeltése szempontjából is. Ösztönözni kívánjuk a testvérvárosi kapcsolatépítést. — Például Esztergom és a Suzuki fellegvára, Hamamacu között? — Erre is van lehetőség. Hamamacu egyébként nemcsak a Suzuki, hanem a Yamaha motorgyár központja is. Ugyanakkor, ha jól tudom, Esztergom lakossága 30 ezer, míg Hamamacué 70 ezer. — Viszont Esztergom hagyományosan országos hajtású egyházi központ, és nemzetgazdasági kihatású iparközponttá is válik éppen a Suzukinak köszönhetően. — Erről a kérdésről még nem tárgyaltam a hamamacuiakkal, de a gondolatot nagyon jónak tartom. Trom András