Népszabadság, 1991. július (49. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-23 / 171. szám
1991. július 23., kedd NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP Suzuki-szalon Forgalmas napja volt hétfőn a Magyar Suzuki Rt.-nek: szinte egy időben nyitották meg a második magyarországi bemutatótermet, és írták alá az Ikarus móri alkatrészgyárában a legújabb japán technológiaátadási szerződést. A budapesti Lövölde tér sarkán lévő Hungaroszerviz Ipari Szövetkezetben helyet kapott autószalon várakozás és előleg lefizetése nélkül, azonnal átadja vásárlóinak az egyelőre még importált Suzuki gépkocsikat. Polcz Zoltán szövetkezeti elnök elmondta, az önálló kereskedelmi tevékenység mellett ellátják a szerviz feladatát, és gondoskodnak az alkatrészbeszerzésekről is. A szövetkezet már öt éve értékesít japán autókat. Eddig nem volt sok gond velük, garanciális időben alig akad meghibásodás, munkát csak a balesetet szenvedett járművek adnak a szerviznek. A Suzuki Swiftek a tavaly, az Egyesült Államokban végzett felmérés szerint a gazdaságos és a környezetet kímélő gépkocsik közé tartoznak. Az importált autók többségében van katalizátor. Az újságírók kérdésére, hogy a jövő év végétől Esztergomban készülő Swiftekben is lesz-e a környezeti károsodást minimálisra csökkentő berendezés, Lepsényi István, a Magyar Suzuki Rt. elnök-vezérigazgatója azt válaszolta: a műszaki feltételek megteremthetők ehhez, s ha a benzinkutak idejében felkészülnek az árban is versenyképes ólommentes üzemanyag forgalmazására, nem lesz különösebb akadálya a katalizátorok beépítésének. A hazai Suzukikba az üléseket és a belső kárpitokat az Ikarus móri alkatrészgyárában készítik; erről még júniusban írtak alá technológiaátadási szerződést a japán Houra Kogyo Ltd. céggel. Tegnap a Sumitomo Wiring System Co. Limiteddel írtak alá hasonló szerződést a móriak, ezúttal az elektromos kábelek kötegeinek előállításáról. A Suzuki-programba való bekapcsolódás egymilliárd forintos árbevételt, a dolgozók megtartását, a technológiák korszerűsödését és bővülését jelenti a magyar gyárnak. Regős Zsuzsa • • Göncz Árpád köztársasági elnök Tollas Tibornak, a müncheni Nemzetőr főszerkesztőjének és kiadójának — a nagyvilágban élő magyarság összetartása és az óhazával fenntartott kapcsolatai erősítése érdekében kifejtett tevékenységéért — a Magyar Köztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. VÁDEMELÉSI JAVASLAT Hankiss bízik a tévések ártatlanságában Harmincmillióval megdrágított Peugeot-k (Munkatársunktól.) Hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt vádemelési javaslattal adta át a Fővárosi Főügyészségnek a BRFK a Magyar Televízió Peugeot-lízingelési ügyében folytatott nyomozás dokumentumait — tudtuk meg a Budapesti Rendőr-főkapitányság tegnapi sajtótájékoztatóján. Dr. Bodrácska János ezredes, főkapitány-helyettes beje- ők meg is találták. 1989. december 12-én szerződést kötött a Magyar Televízió a Microsystem Rt.-vel 26 Peugeot típusú személygépkocsi lízingelésére, az ügylet pénzügyi finanszírozását az Ipari Fejlesztési Bank vállalta. Csakhogy a Microsystem rövid időn belül ügynökként bevonta az üzletbe a Metatrade Kft.-t, a Metatrade Kft. a Kelet-Nyugat Rt.-t, a Keletvízión belüli szponzorálási anomáliáiról ugyanis kiderült: nem anomáliák, egy érvényben lévő elnöki belső rendelkezés ugyanis üzletszerzői jutalékot ígér mindazoknak, akik a Magyar Televíziót bevételhez juttatják. A TV 2 főszerkesztője tehát az érvényes megállapodások és szerződések alapján a Bongó-szelvények eladása után az MTV-hez befolyt bevétel egy százalékát kaphatta jutalékul. Azaz, az április—május—június hónapok tizenötmilliós bevételéből Román Péternek 150 000 forint jutalék járt. A BMW-kről pedig — amelyek sorsa egy ideig kétséges volt — kiderült, hogy megvannak, a Képújság főszerkesztője és a Manager Magazin két menedzsere használja az Új Képújság Kft. és a Belpolitikai Főszerkesztőség Manager Magazin Irodája, illetve a Klapka Gmbh. között létrejött lízingszerződés keretében kapott autókat. A Klapka Gmbh. negyvenhárom perc műsoridő ellenében szponzorként adta át az autókat a televízió említett egységeinek. Fekete Gy. Attila * Hankiss Elemér, a Magyar Televízió elnöke a sajtótájékoztató után az MTI-hez az alábbi nyilatkozatot juttatta el: „Horváth Lóránt, a Magyar Televízió egyik legrégibb, legkiválóbb szakembere. Becsületességéhez nem férhet kétség. Teljes bizalmamat élvezi. Biztos vagyok benne, hogy az elkövetkezendő hetekben kiderül ártatlansága. A jelenlegi félreértés abból adódhat, hogy 2-3 évvel ezelőtt az autólízingelésnek teljesen mások voltak a feltételei, mint most. Horváth Lórántot a Magyar Televízió teljes jogú, nagyra becsült munkatársának tartom. Munkájára továbbra is feltétlenül számítok. Az ügyben felmerült Sándor Gyuláné, a Magyar Televízió korábbi gazdasági és kereskedelmi főigazgatójának neve is. Őt személyesen nem ismerem, de úgy tudom kollégáimtól, hogy mindenkor nagy szakértelemmel és tisztességgel végezte munkáját.” (MTI) Nyugat Rt. pedig a Linmaria Ltd Limasol Ciprus Kereskedelmi Vállalatot. Végül is ez a cég vásárolta meg egy bélg vállalattól az autókat. Csak hogy mire ezen indokolatlan a hosszú láncolaton keresztül a Peugeot-k a tévéhez jutottak mintegy harmincmillió forinttal többe kerültek már a tervezettnél. S a két gazdasági vezető mindezt tudomásu vette, s a számlákat mindez további nélkül kifizette. A másik két tévés ügyben a rendőrség bűncselekmény hiányában szüntette meg az eljárást. A Bongó játék bejelentette: a nyomozás megállapításai szerint Horváth Lóránt, a tévé gyártási igazgatója és dr. Sándor Gyuláné, volt kereskedelmi és gazdasági igazgató alaposan gyanúsítható, hogy a Peugeot-lízing lebonyolításakor mintegy harmincmillió forint anyagi hátrányt okoztak a Magyar Televíziónak. A televízió ugyanis eredetileg harmincmillió forintot szánt gépkocsibeszerzésre. A televízió akkori elnöke a gyanúsítottakat bízta meg, hogy keressék meg az MTV számára legkedvezőbb konstrukciót, vette, s a számlákat minden további nélkül kifizette. A másik két tévés ügyben núsítottakat bízta meg, hogy a rendőrség bűncselekmény keressék meg az MTV száma hiányában szüntette meg azt a legkedvezőbb konstrukciót, eljárást. A Bongó játék tele MTV-daráló. MEKKEY PÉTER RAJZA ..... • • - • -■ ' -Hol politizál nagyapám gyilkosa? Nagyapámatmegjegyzem, nem a törpe kisebbséghez tartozott, négyprédikátumos székely nemes volt, s hogy társadalmi származásomat a káderlapon tovább rontsa, a tízes-húszas években Marosvásárhelyen bank-vezérigazgató, a Színpártoló Egyesület elnöke, a székely kulturális autonómia hangos híve, majd elkényszerülvén Erdélyből, a budapesti Siesta szanatórium igazgatója lett), nos, mondom, az Erdélyben elfogult többségi oldalról időnként lemagyar nacionalistázott nagyapámat 1944 decemberében megölték a nyilasok. Néhány nappal később az egykor színésznőnek indult nagyanyámat is meggyilkolták a Kékgolyó utcai lakásán. A népbíróság nagyapám gyilkosát, Szemes Mihályt huszonöt évre ítélte. Gondolom, már rég kiszabadult — talán már 1956-ban. Vajon itt maradt? Továbbment? Vajon politizál? Ki tudja, milyen szervezet tagja. Az Ártatlanul Üldözöttek Klubjába is fölvehették, jóhiszeműen, hiszen mi lehet jobb ajánlólevél egy huszonöt éves büntetésnél, a negyvenes évek végén, ötvenes évek elején börtönben töltött nehéz éveknél. Elképzelem, mint forró gyűlések lendületes szónokát, a demokrácia tüzes hívét, aki lelkéből lelkedzett haraggal ostorozza, egyébként persze joggal, mindazt, amit ma már ostorozni könnyű. Ó, nem kívánok én semmiféle igazolóbizottságokat, csak nem szeretném, ha kis és nagy nyilasok, a vad szélsőség gyilkosai, az érdemük szerint megbüntetettek most ügyesen beágálnák magukat azok közé, akik valóban vétlenül, azaz igazából valóban a magyar demokráciáért és szabadságért szenvedtek. Nem szeretném, ha a ’45 előtti kis és nagy keretlegények oktatnának ki mindannyiunkat magyarságból, nemzetszerelemből, polgári demokráciából. S netán némi bánatpénzt is kapjanak, amiért agyonverték léczfalvi Bodor Pált és nejét, a néhai színésznőt, Székely Jolánt. Gondolom, a Pofosz is gondosan ügyel az ártatlanbecsületesen sínylődök és a joggal politikai rovott múltúak éles megkülönböztetésére. DOBOZOS KÓLA Üzlet a palackban Az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár Rt. vezetői tegnap ünnepélyes külsőségek között licenc- és palackozási szerződést írtak alá Nicholas Majdalany úrral, az HSA harmadik legnagyobb üdítőital-gyártó cége, a Royal Crown Cola Co. International alelnökével. A rekord idő alatt — öt hónap — tető alá hozott szerződésnek köszönhetően a Martfűi Sörgyár termékskálája először az RC Colával bővül, amely a tervek szerint meglepően alacsony áron kerül majd a fogyasztókhoz. Dudás János, az rt. igazgatója elmondta, korábban hasonló szerződést kívántak megkötni a Pepsi-, illetve a Coca-Colával is. A magyar vásárlók először augusztus elején találkoznak majd az RC Colával, igen versenyképes árakon. Hiszen a két és fél deciliteres üveges 9 forint, illetve az első hazánkban palackozott 0,33 deciliteres dobozos kóla pedig 36 forint lesz. Yellow Pages A Yellow Pages hamarosan Magyarországon is megjelenik. A világhírű címjegyzék magyarországi változata magyarul és angolul jelenik majd meg, és tartalmazni fogja a Budapesten és környékén működő több mint 60 ezer vállalat, vállalkozás és foglalkozás képviselőjének címét és telefonszámát. TV-JEGYZET Vasárnapi prédikáció Nézem A Hét legutóbbi adását, és nem hiszek — a fülemnek. A műsorvezető ugyanis elsősorban a fülemet készteti meghasonlásra. Történetesen az idei, jónak ígérkező gabonatermésről, s az annak nyomán fellépő értékesítési nehézségekről folyik a szó. A probléma — ahogy a megszólaló szakemberek tudósítanak — főként abból származik, hogy tavaly megszüntették a kötelező állami felvásárlást, a keleti piac pedig bedugult, bizonytalan a termés egy részének eladása. Némely téesz — mondják az érintettek —, ha nem tud túladni gabonáján, augusztusban már kifizetni sem tudja az aratókat. A másik oldalról persze az az érvelés hallik, hogy a szövetkezetek tudtak a régi „paternalista” értékesítési rendszer megszüntetéséről, hát miért nem készültek fel rá. Ekkor, el kell ismerni, profi húzást csinál A Hét stábja : franciaországi tudósítást játszanak be, amelyből egyebek mellett kiderül, hogy odaát bizony központilag előre meghatározzák, miből mennyit vessenek a termelők, de az állam szavatolja az értékesítést. Ebből, akinek van füle a hallásra, érthetné, hogy nálunk a piac ide, paternalizmus oda — valami az új szisztémában nincs rendben. De nem. Más slusszpoén következik. A hazai gabona-öszszeállításban már egyszer megszólalt illetékes államtitkár bejött a stúdióba, hogy közölje az új hírt: az értékesítés gondjai mégis megoldódtak, vásárol a nagy keleti szomszéd is, probléma tehát egy szál se (illetve egy sem se). A váratlan, de kellemes meglepetéshez azonban a többnyire édes-bús arcú műsorvezető ezúttal komoran, gyanakvóan hozzáteszi: akkor vajon minek volt az imént az a sok aggodalom, kiknek állt érdekében, s mit akartak elérni vele. Az egész úgy tűnik fel, mintha nekünk, tévénézőknek örülnünk kéne, amiért ezek a derék magyar tévéhíradósok és hetesek megint fellebbentették a fátylat a magyar nemzet elleni újabb rémhírterjesztésről, amely íme, nyilvánvalóan a téeszek háza tájáról indult ki. Azt gondolom, ennek a hangulatkeltésnek aligha lehet örülni, inkább bosszúságot okoz. Mert A Hét súlyos szerepzavarát mutatja, amelyben már a tények sem zavarják népnevelői és hittérítői feladata teljesítésében. S annál aggasztóbb, ha maga a stáb legfőbb főnöke, Pálfy G. István követi el a legnagyobb csúsztatásokat, teszi a leginkább atyáskodó gesztusokat. Például „kiszól” a magyar sajtó — meg nem nevezett — orgánumaira, amiért kifogásolják, hogy A Hét — úgymond — a saját véleményét mondja. Amikor az újságok is csak azt teszik, ő viszont úgy tesz, mintha megfeledkezne arról, hogy A Hét (és a Híradó) nem csupán egy „újság” a sok közül, hanem a legtömegesebb nemzeti tájékoztatási fórum a monopolhelyzetben. Ráadásul A Hétben egyre kínosabb erkölcsprédikációk hangzanak el. Megfeddik és kioktatják a haszontalan hallgatóságot. Legutóbb — mint már annyiszor — magyarságtudatból kaptunk leckét. Ilyenkor többnyire erdélyi sorsírásaink válnak „bezzeg-magyarokká”, akik lám, mennyire ragaszkodnak a magyarságukhoz, beleértve a magyar kultúrát, tradíciókat kifejező külsőségeket és összetartozást. Nekünk is róluk kellene példát vennünk — hangzott el a tévés műsorvezetői szószékről. Vagyis nekünk a — nyilván — jászoltól elbitangoltaknak. Megértem, noha nem helyeslem, hogy a kormányerők kissé idegesek lettek a többi között a rádiós-televíziós alelnökök ki nem nevezése miatt. A kormány tévés „hídfőállásának” mindinkább sértődött hangja ezzel legalább magyarázható lenne. Az elhatalmasodó, már-már papos népnevelői buzgalom azonban nem, mert az nem alkalmas a kormány szempontjainak széles társadalmi rétegekben való megértetésére, elfogadtatására. Leginkább azoknak árt, akiknek érdekében állónak tünteti fel magát Talán érdemes volna elgondolkodni ezen A Hét műhelyében. Én mindenesetre nem kérek vétkeimért tőlük feloldozást. Varsányi Gyula FM: Nincs búzaválság az országban A Földművelésügyi Minisztérium adatai szerint 5,2 tonna hektáronkénti átlagra, tehát 6 millió tonna búzatermésre számíthatunk az idén. Ennek felvásárlása és értékesítése megoldható az e heti kormányülés elé kerülő intézkedések segítségével — tájékoztatta Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára hétfőn az MTI-t. A minisztérium maximum 1,3 millió tonna Szovjetunióba exportálandó gabonára szeretne biztosítani 100 százalékos állami garanciát. A keletkező búzafelesleg kezelhetőségét az is nagyban elősegíti, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytatnak egy 500 ezer tonnás egyiptomi és egy 300 ezer tonnás iráni megrendelésről is. Az államtitkár megerősítette: 2,5 millió tonna búza felvásárlására kötöttek már szerződéseket 5700 forintos tonnánkénti átlagáron a gazdaságok és a gabonaforgalmi vállalatok. Ezeket a szerződéseket — meggyőződése szerint — a gabonaforgalmi vállalatok be fogják tartani, mert nincs más jogi lehetőségük. Ennek ellenére hétfőn a minisztériumban megbeszélést tartottak a megyei vállalatok vezetőivel. Raskó György elmondotta: határozottan emlékeztette a vállalati vezetőket arra, hogy nagyon rosszul járhatnak azok, akik kísérletet tesznek a szerződések felbontására. A héten a kormány elé kerülő javaslatokkal kapcsolatban megerősítette, hogy le kívánják szállítani a búza minimál árát 5000, illetve 4600 forintra tonnánként. Ezen az áron a kormányzat 600 ezer tonna búzát fog felvásárolni az intervenciós alap terhére. Továbbra sem tervezik exportszubvenció nyújtását a búza kivitelére. Ezt szerinte nem teszi szükségessé a szovjet piacon várhatóan elérhető 90 dollár körüli ár. (MTI) BOROS JENŐ FELVÉTELE