Népszabadság, 1991. július (49. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-23 / 171. szám

1991. július 23., kedd NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP Suzuki-szalon Forgalmas napja volt hét­főn a Magyar Suzuki Rt.-nek: szinte egy időben nyitották meg a második magyarországi bemutatótermet, és írták alá az Ikarus móri alkatrészgyá­rában a legújabb japán tech­nológiaátadási szerződést. A budapesti Lövölde tér sar­kán lévő Hungaroszerviz Ipari Szövetkezetben helyet kapott autószalon várakozás és előleg lefizetése nélkül, azonnal át­adja vásárlóinak az egyelőre még importált Suzuki gépko­csikat. Polcz Zoltán szövetke­zeti elnök elmondta, az önálló kereskedelmi tevékenység mel­lett ellátják a szerviz felada­tát, és gondoskodnak az alkat­részbeszerzésekről is. A szövetkezet már öt éve értékesít japán autókat. Ed­dig nem volt sok gond ve­lük, garanciális időben alig akad meghibásodás, munkát csak a balesetet szenvedett jár­művek adnak a szerviznek. A Suzuki Swiftek a tavaly, az Egyesült Államokban végzett felmérés szerint a gazdaságos és a környezetet kímélő gép­kocsik közé tartoznak. Az im­portált autók többségében van katalizátor. Az újságírók kér­désére, hogy a jövő év végétől Esztergomban készülő Swiftek­­ben is lesz-e a környezeti ká­rosodást minimálisra csökken­tő berendezés, Lepsényi Ist­ván, a Magyar Suzuki Rt. el­nök-vezérigazgatója azt vála­szolta: a műszaki feltételek megteremthetők ehhez, s ha a benzinkutak idejében felké­szülnek az árban is verseny­­képes ólommentes üzemanyag forgalmazására, nem lesz kü­lönösebb akadálya a katalizá­torok beépítésének. A hazai Suzukikba az ülése­ket és a belső kárpitokat az Ikarus móri alkatrészgyárá­ban készítik; erről még jú­niusban írtak alá technológia­­átadási szerződést a japán Houra Kogyo Ltd. céggel. Teg­nap a Sumitomo Wiring Sys­tem Co. Limiteddel írtak alá hasonló szerződést a móriak, ezúttal az elektromos kábelek kötegeinek előállításáról. A Suzuki-programba való bekap­csolódás egymilliárd forintos árbevételt, a dolgozók megtar­tását, a technológiák korszerű­södését és bővülését jelenti a magyar gyárnak. Regős Zsuzsa • • Göncz Árpád köztársasági elnök Tollas Tibornak, a müncheni Nemzetőr főszer­kesztőjének és kiadójának — a nagyvilágban élő magyarság összetartása és az óhazával fenntartott kapcsolatai erősí­tése érdekében kifejtett tevé­kenységéért — a Magyar Köz­társaság babérkoszorúval éke­sített Zászlórendje kitüntetést adományozta. VÁDEMELÉSI JAVASLAT Hankiss bízik a tévések ártatlanságában Harmincmillióval megdrágított Peugeot-k (Munkatársunktó­l.) Hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt vád­emelési javaslattal adta át a Fővárosi Főügyészségnek a BRFK a Magyar Televízió Peugeot-lízingelési ügyében folytatott nyomozás dokumen­tumait — tudtuk meg a Bu­dapesti Rendőr-főkapitányság tegnapi sajtótájékoztatóján. Dr. Bodrácska János ezre­des, főkapitány-helyettes beje-­ ­ ők meg is találták. 1989. de­cember 12-én szerződést kö­tött a Magyar Televízió a Microsystem Rt.-vel 26 Peu­geot típusú személygépkocsi lízingelésére, az ügylet pénz­ügyi finanszírozását az Ipari Fejlesztési Bank vállalta. Csakhogy a Microsystem rö­vid időn belül ügynökként be­vonta az üzletbe a Metatrade Kft.-t, a Metatrade Kft. a Ke­let-Nyugat Rt.-t, a Kelet­vízión belüli szponzorálási anomáliáiról ugyanis kiderült: nem anomáliák, egy érvény­ben lévő elnöki belső rendel­kezés ugyanis üzletszerzői ju­talékot ígér mindazoknak, akik a Magyar Televíziót bevételhez juttatják. A TV 2 főszerkesz­tője tehát az érvényes megál­lapodások és szerződések alap­ján a Bongó-szelvények eladá­sa után az MTV-hez befolyt bevétel egy százalékát kap­hatta jutalékul. Azaz, az áp­rilis—május—június hónapok tizenötmilliós bevételéből Ro­mán Péternek 150 000 forint jutalék járt. A BMW-kről pedig — amelyek sorsa egy ideig kétséges volt — kiderült, hogy megvannak, a Képújság főszerkesztője és a Manager Magazin két mene­dzsere használja az Új Kép­újság Kft. és a Belpolitikai Főszerkesztőség Manager Ma­gazin Irodája, illetve a Klap­ka Gmbh. között létrejött lí­zingszerződés keretében ka­pott autókat. A Klapka Gmbh. negyvenhárom perc műsoridő ellenében szponzorként adta át az autókat a televízió em­lített egységeinek. Fekete Gy. Attila * Hankiss Elemér, a Magyar Televízió elnöke a sajtótájé­koztató után az MTI-hez az alábbi nyilatkozatot juttatta el: „Horváth Lóránt, a Magyar Televízió egyik legrégibb, leg­kiválóbb szakembere. Becsü­letességéhez nem férhet két­ség. Teljes bizalmamat élvezi. Biztos vagyok benne, hogy az elkövetkezendő hetekben kide­rül ártatlansága. A jelenlegi félreértés abból adódhat, hogy 2-3 évvel ezelőtt az autólí­zingelésnek teljesen mások voltak a feltételei, mint most. Horváth Lórántot a Magyar Televízió teljes jogú, nagyra becsült munkatársának tartom. Munkájára továbbra is feltét­lenül számítok. Az ügyben felmerült Sándor Gyuláné, a Magyar Televízió korábbi gazdasági és kereske­delmi főigazgatójának neve is. Őt személyesen nem ismerem, de úgy tudom kollégáimtól, hogy mindenkor nagy szakér­telemmel és tisztességgel vé­gezte munkáját.” (MTI) Nyugat Rt. pedig a Linmaria Ltd Limasol Ciprus Kereske­delmi Vállalatot. Végül is ez a cég vásárolta meg egy bélg­ vállalattól az autókat. Csak hogy mire ezen indokolatlan a hosszú láncolaton keresztül a Peugeot-k a tévéhez jutottak mintegy harmincmillió fo­rinttal többe kerültek már a tervezettnél. S a két gazdasá­gi vezető mindezt tudomásu vette, s a számlákat mindez további nélkül kifizette. A másik két tévés ügyben a rendőrség bűncselekmény hiányában szüntette meg az eljárást. A Bongó játék beje­lentette: a nyomozás megálla­pításai szerint Horváth Ló­ránt, a tévé gyártási igazgató­ja és dr. Sándor Gyuláné, volt kereskedelmi és gazdasági igazgató alaposan gyanúsítha­tó, hogy a Peugeot-lízing le­bonyolításakor mintegy har­mincmillió forint anyagi hát­rányt okoztak a Magyar Tele­víziónak. A televízió ugyanis eredeti­leg harmincmillió forintot szánt gépkocsibeszerzésre. A televízió akkori elnöke a gya­núsítottakat bízta meg, hogy keressék meg az MTV számá­ra legkedvezőbb konstrukciót, vette, s a számlákat minden további nélkül kifizette. A másik két tévés ügyben núsítottakat bízta meg, hogy a rendőrség bűncselekmény keressék meg az MTV száma­ hiányában szüntette meg az­t a legkedvezőbb konstrukciót, eljárást. A Bongó játék tele­ MTV-daráló. MEKKEY PÉTER RAJZA ..... • • - • -■ ' -Hol politizál nagyapám gyilkosa? Nagyapámat­­megjegyzem, nem a törpe kisebbséghez tartozott, négyprédikátumos székely nemes volt, s hogy társadalmi származásomat a káderlapon tovább rontsa, a tízes-húszas években Marosvásárhelyen bank-vezérigazga­tó, a Színpártoló Egyesület elnöke, a székely kulturális autonómia hangos híve, majd elkényszerülvén Erdélyből, a budapesti Siesta szanatórium igazgatója lett), nos, mon­dom, az Erdélyben elfogult többségi oldalról időnként le­­magyar­ nacionalistázott nagyapámat 1944 decemberében megölték a nyilasok. Néhány nappal később az egykor színésznőnek indult nagyanyámat is meggyilkolták a Kék­golyó utcai lakásán. A népbíróság nagyapám gyilkosát, Szemes Mihályt huszonöt évre ítélte. Gondolom, már rég kiszabadult — talán már 1956-ban. Vajon itt maradt? Továbbment? Vajon politizál? Ki tudja, milyen szervezet tagja. Az Ár­tatlanul Üldözöttek Klubjába is fölvehették, jóhiszeműen, hiszen mi lehet jobb ajánlólevél egy huszonöt éves bünte­tésnél, a negyvenes évek végén, ötvenes évek elején bör­tönben töltött nehéz éveknél. Elképzelem, mint forró gyű­lések lendületes szónokát, a demokrácia tüzes hívét, aki lelkéből lelkedzett haraggal ostorozza, egyébként persze joggal, mindazt, amit ma már ostorozni könnyű. Ó, nem kívánok én semmiféle igazolóbizottságokat, csak nem szeretném, ha kis és nagy nyilasok, a vad szélső­ség gyilkosai, az érdemük szerint megbüntetettek most ügyesen beágálnák magukat azok közé, akik valóban vét­lenül, azaz igazából valóban a magyar demokráciáért és szabadságért szenvedtek. Nem szeretném, ha a ’45 előtti kis és nagy keretlegények oktatnának ki mindannyiunkat magyarságból, nemzetszerelemből, polgári demokráciából. S netán némi bánatpénzt is kapjanak, amiért agyonverték léczfalvi Bodor Pált és nejét, a néhai színésznőt, Székely Jolánt. Gondolom, a Pofosz is gondosan ügyel az ártatlan­becsületesen sínylődök é­s a joggal politikai rovott múl­­túak éles megkülönböztetésére. DOBOZOS KÓLA Üzlet a palackban Az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár Rt. vezetői tegnap ün­nepélyes külsőségek között li­­cenc- és palackozási szerződést írtak alá Nicholas Majdalany úrral, az HSA harmadik leg­nagyobb üdítőital-gyártó cége, a Royal Crown Cola Co. Inter­national alelnökével. A rekord idő alatt — öt hó­nap — tető alá hozott szerző­désnek köszönhetően a Mart­fűi Sörgyár termékskálája elő­ször az RC Colával bővül, amely a tervek szerint megle­pően alacsony áron kerül majd a fogyasztókhoz. Dudás János, az rt. igazgatója elmondta, korábban hasonló szerződést kívántak megkötni a Pepsi-, il­letve a Coca-Colával is. A magyar vásárlók először augusztus elején találkoznak majd az RC Colával, igen ver­senyképes árakon. Hiszen a két és fél deciliteres üveges 9 forint, illetve az első hazánk­ban palackozott 0,33 deciliteres dobozos kóla pedig 36 forint lesz. Yellow Pages A Yellow Pages hama­rosan Magyarországon is meg­jelenik. A világhírű címjegy­zék magyarországi változata magyarul és angolul jelenik majd meg, és tartalmazni fog­ja a Budapesten és környékén működő több mint 60 ezer vállalat, vállalkozás és foglal­kozás képviselőjének címét és telefonszámát. TV-JEGYZET Vasárnapi prédikáció Nézem A Hét legutóbbi adá­sát, és nem hiszek — a fü­lemnek. A műsorvezető ugyan­is elsősorban a fülemet kész­teti meghasonlásra. Története­sen az idei, jónak ígérkező ga­bonatermésről, s az annak nyomán fellépő értékesítési nehézségekről folyik a szó. A probléma — ahogy a megszó­laló szakemberek tudósítanak — főként abból származik, hogy tavaly megszüntették a kötelező állami felvásárlást, a keleti piac pedig bedugult, bi­zonytalan a termés egy részé­nek eladása. Némely téesz — mondják az érintettek —, ha nem tud túladni gabonáján, augusztusban már kifizetni sem tudja az aratókat. A má­sik oldalról persze az az érve­lés hallik, hogy a szövetkeze­tek tudtak a régi „paternalis­ta” értékesítési rendszer meg­szüntetéséről, hát miért nem készültek fel rá. Ekkor, el kell ismerni, pro­fi húzást csinál A Hét stáb­ja : franciaországi tudósítást játszanak be, amelyből egye­bek mellett kiderül, hogy oda­át bizony központilag előre meghatározzák, miből mennyit vessenek a termelők, de az ál­lam szavatolja az értékesítést. Ebből, akinek van füle a hal­lásra, érthetné, hogy nálunk a piac ide, paternalizmus oda — valami az új szisztémában nincs rendben. De nem. Más slusszpoén kö­vetkezik. A hazai gabona-ösz­­szeállításban már egyszer megszólalt illetékes államtit­kár bejött a stúdióba, hogy közölje az új hírt: az értéke­sítés gondjai mégis megoldód­tak, vásárol a nagy keleti szomszéd is, probléma tehát egy szál se (illetve egy sem se). A váratlan, de kellemes meglepetéshez azonban a többnyire édes-bús arcú mű­sorvezető ezúttal komoran, gya­nakvóan hozzáteszi: akkor vajon minek volt az imént az a sok aggodalom, kiknek állt érdekében, s mit akartak elér­ni vele. Az egész úgy tűnik fel, mintha nekünk, tévéné­zőknek örülnünk kéne, amiért ezek a derék magyar tévéhír­adósok és hetesek megint fel­­lebbentették a fátylat a ma­gyar nemzet elleni újabb rém­hírterjesztésről, amely íme, nyilvánvalóan a téeszek háza tájáról indult ki. Azt gondolom, ennek a han­gulatkeltésnek aligha lehet örülni, inkább bosszúságot okoz. Mert A Hét súlyos sze­repzavarát mutatja, amelyben már a tények sem zavarják népnevelői és hittérítői felada­ta teljesítésében. S annál ag­gasztóbb, ha maga a stáb leg­főbb főnöke, Pálfy G. István követi el a legnagyobb csúsz­tatásokat, teszi a leginkább atyáskodó gesztusokat. Például „kiszól” a magyar sajtó — meg nem nevezett — orgánumaira, amiért kifo­gásolják, hogy A Hét — úgy­mond — a saját véleményét mondja. Amikor az újságok is csak azt teszik, ő viszont úgy tesz, mintha megfeledkezne ar­ról, hogy A Hét (és a Híradó) nem csupán egy „újság” a sok közül, hanem a legtömegesebb nemzeti tájékoztatási fórum a monopolhelyzetben. Ráadásul A Hétben egyre kínosabb erkölcsprédikációk hangzanak el. Megfeddik és kioktatják a haszontalan hall­gatóságot. Legutóbb — mint már annyiszor — magyarság­­tudatból kaptunk leckét. Ilyen­kor többnyire erdélyi sorsírá­­saink válnak „bezzeg-magya­­rokká”, akik lám, mennyire ragaszkodnak a magyarságuk­hoz, beleértve a magyar kultú­rát, tradíciókat kifejező külső­ségeket és összetartozást. Ne­künk is róluk kellene példát vennünk — hangzott el a té­vés műsorvezetői szószékről. Vagyis nekünk a — nyilván — jászoltól elbitangoltaknak. Megértem, noha nem helyes­lem, hogy a kormányerők kis­sé idegesek lettek a többi kö­zött a rádiós-televíziós alelnö­­kök ki nem nevezése miatt. A kormány tévés „hídfőállásá­nak” mindinkább sértődött hangja ezzel legalább magya­rázható lenne. Az elhatalma­sodó, már-már papos nép­nevelői buzgalom azonban nem, mert az nem alkalmas a kormány szempontjainak szé­les társadalmi rétegekben va­ló megértetésére, elfogadta­tására. Leginkább azoknak árt, akiknek érdekében álló­nak tünteti fel magát Talán érdemes volna elgondolkodni ezen A Hét műhelyében. Én mindenesetre nem kérek vétkeimért tőlük feloldozást. Varsányi Gyula FM: Nincs búzaválság az országban A Földművelésügyi Minisz­térium adatai szerint 5,2 ton­na hektáronkénti átlagra, te­hát 6 millió tonna búzater­mésre számíthatunk az idén. Ennek felvásárlása és értéke­sítése megoldható az e heti kormányülés elé kerülő intéz­kedések segítségével — tájé­koztatta Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára hétfőn az MTI-t. A minisztérium maximum 1,3 millió tonna Szovjetunió­ba exportálandó gabonára sze­retne biztosítani 100 százalé­kos állami garanciát. A kelet­kező búzafelesleg kezelhetősé­gét az is nagyban elősegíti, hogy előrehaladott tárgyaláso­kat folytatnak egy 500 ezer tonnás egyiptomi és egy 300 ezer tonnás iráni megrende­lésről is. Az államtitkár meg­erősítette: 2,5 millió tonna búza felvásárlására kötöttek már szerződéseket 5700 forin­tos tonnánkénti átlagáron a gazdaságok és a gabonafor­galmi vállalatok. Ezeket a szerződéseket — meggyőződé­se szerint — a gabonaforgal­mi vállalatok be fogják tarta­ni, mert nincs más jogi lehe­tőségük. Ennek ellenére hétfőn a minisztériumban­ megbeszé­lést tartottak a megyei válla­latok vezetőivel. Raskó György elmondotta: határozottan em­lékeztette a vállalati vezető­ket arra, hogy nagyon rosszul járhatnak azok, akik kísérle­tet tesznek a szerződések fel­bontására. A héten a kormány elé ke­rülő javaslatokkal kapcsolat­ban megerősítette, hogy le kí­vánják szállítani a búza mini­mál árát 5000, illetve 4600 fo­rintra tonnánként. Ezen az áron a kormányzat 600 ezer tonna búzát fog felvásárolni az intervenciós alap terhére. Továbbra sem tervezik ex­portszubvenció nyújtását a bú­za kivitelére. Ezt szerinte nem teszi szükségessé a szovjet piacon várhatóan elérhető 90 dollár körüli ár. (MTI) BOROS JENŐ FELVÉTELE

Next